36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa
Csónakház - Angyal Odett Abigél hozzászólásai (7 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
offline
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. szeptember 23. 10:32 | Link

Rothstein kisasszony

Ebben az átmeneti időben, ami a vizsgák vége és az új tanév között szokott lenni, többnyire otthon vagyok, most mégis itt maradtam, mert nem érzem magam biztonságban. Megkértem Damy-t, hogy had lehessek nála, ez olyan dolog, amit kérnem sem kell ugye, de mivel ilyen kis búvalbaszott kedvem van, nem is nagyon szeretnék a terhére lenni. Még azt is mondtam, hogy lehet, hogy jobb lenne, ha albérletet fizetnék nála, de csak kinevetett, és megkért, hogy csak ne főzzek és rendben leszünk. Csak ez a rossz hangulat így most nem annyira kellemes, mert nagyon édes velem én meg próbálok jobb kedvű lenni, csak ez a mostani helyzet nagyon gázos meg nagyon furcsa. Sosem voltam még ilyen, sosem aggódtam még ennyire, mint most.
Nem lesz baj, csak ha bevonzza az ember, könnyű mondani, de nem könnyű nem gondolni rá, hogy nem lesz baj. Ezért is vagyok most itt, elvonulva a világtól, csendes magányomban. Jövőévben végzős leszek, utána fogalmam sincs, talán halott, látva és érezve, hogy mennyire megviselnek most az átváltozásaim. Hamarosan jön egy újabb átalakulás, és én nem tudom, hogyan tudnám ezt jól kivitelezni, hogyan tudnék annyi lendületet összeszedni, hogy ne legyen baj. Kár, hogy nem lehet azt mondani, hogy most simán nem szeretnék csak azzá válni, ami vagyok, és majd inkább a jövőhónapban csináljuk kétszer. Néha jó lenne csak átlagosnak lenni.
A kissé már nyikorgó hintaszéken ülve, egy kockás pokrócba burkolózva hintázok, miközben néhány kósza sort írok le. Ilyenkor tudok alkotni, és megbeszéltem, hogy még egy albumot idén kiadnék, mert régen volt már az utolsó, és vannak már kész dalok, ki tudja ezt is meddig csinálhatom. Ma meglepően visszafogottan nézek ki, semmi smink, csak a műpilláim, a hosszú tincsek befonva és feltűzve, ruházatul pedig egy szürke mackónadrágot választottam, ami kissé háremnadrágos kialakítású, egy sima fekete felsőt, meg a kedvenc bolgár kviddicses melegítőfelsőmet, amin látszik, az évek óta szorgosan viselem. Olykor dúdolgatok, máskor csak csendben írok, próbálgatom összetenni a dolgokat.
Szál megtekintése

Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
offline
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. szeptember 23. 15:15 | Link

Rothstein kisasszony

Mostanában sok olyan dolog elkezdett foglalkoztatni, ami korábban egyáltalán nem, sok olyan, amit időnként legyűrök, majd újra felbukkannak, éppen, amikor már azt hinné az ember, hogy véglegesen a múlt részeivé váltak. Ilyenkor megállok, gondolkozom. Másabb vagyok, csendesebb, észrevehetetlenebb. Nem bánom, hogy szünet van, hogy mindenki otthon van, hogy nem botlok bele az emberekbe. Én-idő. Erre van most szükségem ahhoz, hogy megtaláljam azt az Odettet, akit szeretek, akivel ki tudok békülni. Szükségem van a megállásra, a csendre. Hallom a hangokat, hallom a kisgyerek hangját, és ösztönös mosoly kúszik az ajkaimra. A gyerekkori én, aki a tizenéves kora hajnalán volt, mostanra tervezte első gyermeke születését, szintén mosolyog. Ez valami olyan dolog, amiről nem beszélek, amire mindenki, aki nem ismer igazán, azt hiszi, nem vágytam soha, így magával a farkasdologgal szerintük nem veszítettem semmit. Néha semminek tűnik a minden is, különösen akkor, amikor rossz passzban van az ember.
Felpillantok a mellettem elhaladóra, aki végül nem is néz rám, csak megáll pár lépéssel srégen előttem, és a tó felé pillant. Eszemben sincs szólni hozzá, ha valaki így nézi a tavat, annak pont a némaságra van szüksége, így amíg ő gondolataiba burkolódzik, én addig újra a papír felé fordulok, és kihúzom az utolsó sort. Nem tetszik, és eddig háromszor írtam vissza, mégis hiányzott belőle a tűz, holott az egész dal a szenvedélyről szólt. Ilyenkor minden mondatnak tökéletesnek kell lennie, na meg amúgy is nagyon maximalista vagyok.
- Helló.
Hogy is volt? Tegeződtünk vagy magázódtunk? Mondjuk maximum bunkónak néz, amiért letegezem. Oda se neki, nem igaz? Szóval én teljes nyugalommal mosolyodom el, ahogy érdeklődik, és bólintok is párat.
- Minden rendben, élvezem a szünetet, alkotok.
Még a papírt is kicsit megemelem, hogy láthassa, tényleg készül valami, és ha rólam van szó, akkor az dalokon kívül nem nagyon lehet más. Nem is hiszem, hogy van bármi, akármi, amiben kiemelkedő lennék. De a dalokkal teljesen jól kiegyezem, az egész életemet örökül hagyom bennük.
- És te? Kis kirándulás?
Szál megtekintése

Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
offline
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. szeptember 23. 23:30 | Link

Elektra


- Ilyen szépen is ritkán mondják, hogy szarul nézek ki.
Felelem nyugodtan, és bár van abban igazság, amit mond, mégis meglep, hogy kimondja. Nyilván nem úgy mutatkozok be a világnak, hogy helló, Angyal Odett, nem angyal, farkas, vérfarkas, éppen ezért hiszik sokan, hogy egy családja okán dühös lázadóról van szó. Elvégre keresztény család gyermekeként nem kéne kéjről és vágyról énekelnem, hacsak a vágy nem az úr szeretete iránt való. Amiről én éneklek, határozottan nem arról szól, erről mindenkit biztosíthatok. De hát kimondta, én meg minek tagadjam, ha ő tudja.
- Az előtte és az utána lévő két nap, olyankor Damy-n kívül nem nagyon jön más a közelembe. Gondolom hallott róla, hogy Sonját vérfarkas támadás érte.
Habár személyesen nem nagyon ismerjük egymást, nem sok időt töltöttünk együtt, de Sonja is egy ősi máguscsalád tagja, ahogy én is, nagyjából egyidősek vagyunk, és mint utóbb kiderült, igazán kellemes estét töltöttem a testvérével. Ha nem lennék selejtes, ő meg vértisztított véla, normál esetben konfetti zápor járna ezért a kijelentésért. De ugyebár ő vértisztított én meg selejtes vagyok, szóval nem volt ez több, semmint szex. De egynek nem rossz. Szóval ezért Sonja és nem Machay kisasszony. Az ilyen finomkodásokat meghagyom a családom azon felének, akik élik ezeket a nyünnyögéseket.
- A vérfarkasokat egyformán ítélik meg egy ilyen esetnél. Azt gondolják, ha egy megtette, mind megteszi. Ilyenkor nem számít, hogy a főzet a tudatunknál tart, sem, hogy mindannyiunknak van veszítenivalója, sem, hogy ismerjük egymást, már azok, akik kis helyen együtt vagyunk, vagyis odafigyelünk egymásra. Ilyenkor csak a jogaink megvonása és az emberi létünkbe vetett hit megkérdőjelezése van. Én eleve rosszul viselem a bezártságot, képzelheted, mi lesz ha még jobban megfosztanak.
Vagy, ha kiderül, hogy én kísérleti bájitalokat fogyasztottam mostanában. Danténak mondtam is, hogy átállok a farkasölőre, hogy ha vért vennének, megtalálják a szervezetembe, ne az idegen összetevők miatt kezdjenek el nyomozni és belemagyarázni olyat, ami nincs. Éppen folytatnám, de akkor hirtelen ott terem a kislány előttem, és a szívem egyszerre telik meg boldogsággal és facsarodik össze bánatomban. Elmosolyodva a gondolatra, hogy tündér lennék felnyúlok, hogy kihúzzak három hullámcsatot a hajamból, és leomoljon a hajam, és tényleg angyalszerű legyek. Tudom, hogy a gyerekek szeretik az ilyesmit.
- Nagyon örülök Momó, én Odett vagyok, de a barátaim Odie-nak hívnak.
Legalábbis Zina, és nekem nagyon tetszett, így most megosztom vele ezt a titkot, miközben kezet fogok vele.
- Négy? Akkor te már nagyon nagy lány vagy. Az előkészítőbe jársz, igaz?
Örülök, hogy nem tiltja tőlem a kislányt, sőt, engedi, hogy kérdezzen, én pedig készséggel felelek neki. A kis törpicsek olyan, mint az anyja, látszik rajta, hogy felteszi a maga kérdéseit, így amire csak szeretne, válaszolok neki, miközben felírom a nevét.
- Írok neked egy dalt, mit szólsz? Milyet szeretnél, amire táncolni lehet, vagy amire elaludni?  
Szál megtekintése

Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
offline
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. szeptember 25. 17:07 | Link

Elektra


- Köszi.
Bár nem tudom, hogy arra hogyan reagálnék, de gondolom még ennél is rosszabbul, éppen ezért, csak remélni merem, hogy nem leszek olyan, állapotban, mint a mostani, amikor közlik, hogy szarul nézek ki. Furcsa és talán egy kicsit morbid, de szeretnék szép halott lenni, ha mennem kell. Szeretnék szépnek megmaradni az emberek emlékezetében, és a hiúságom okán elég kritikus vagyok önnön testem holt változatának külalakjával kapcsolatban. Ezért is nem szeretném például, hogy egy átváltozás közben ért elpusztulást követően Damyan lásson. Meg is mondtam neki, hogy ne merészeljen ilyet tenni, mert akkor visszajövök szellemként és sosem szabadul meg tőlem.
- Mélyen.
Mert az igazság, a tökéletes, egyszerű igazság nagyon mélyen van még akkor is, ha nincs körülötte olyan körítés, amitől fogyaszthatóbbá válik. Valahogy sosem csak a lecsupaszított való van előttünk, mert alkatilag gyengék vagyunk a színtiszta igazsághoz. Az ötletre, hogy jó színben tüntetné fel a farkasokat, kiszakad belőlem egy őszinte és nem túl kedves, vagyis inkább nem túl bizalomgerjesztő nyögés-morgás. Nem, ez nem azért van, mert éppen nincs jobb dolgom, mint szenvedni, hogy az élet milyen kegyetlen, ezt a hangot akkor is hallatnám, amikor én vagyok a legpozitívabb bundás a környéken.
- Nem hiszem, hogy ez annyira jó ötlet. A vérfarkasok veszélyesek. Nem sütögetik nyárson Piroskát hobbiból, de nem minden vérfarkas fogyasztja rendesen a bájitalát.
Vagyis van, aki azért megsütni a kis kosárhordót. Itt amúgy nyugodtan feltehetném én magam is a kezem, hiszen hónapok óta Dante kísérleti bájitalait teszteli az animágus srác társaságában. Oké, a Sonját ért támadás óta már visszatértem a farkasölőfűhöz, hogyha esetleg vért vennének, ne találjanak benne mást, csak annak az összetevőit, méghozzá olyan mértékben, mint ahogy annak lennie kell.
- Ha tévhitnek mondjuk és eloszlatjuk a félelmet, majd egy vérfarkas akárcsak rámordul egy emberre, de ne adja Isten megöl egyet vagy gyerekeket, akik elkóboroltak, akkor az nem lesz más, mint önmagunk arconköpése. Én nem vagyok hajlandó vállalni a felelősséget azért, amit mások tesznek. Mert a társadalom egy kitaszított szegmenséhez tartozóvá váltam, elsősorban önmagamat nézem. Szerintem, ha megismered a farkasok történetét, a körülményeket, az utóhatásokat, rá kell jönnöd, hogy más és más módon viseltetünk a farkaslét iránt, és máshogy látjuk magunkat. Én szeretem azt, aki lettem, ami lehet, hogy számodra riasztó, de nincs az a pénz, amiért transzparenst ragadva hirdetném az egyenlőséget, arra ott vannak a vélák, a kentaurok meg a melegek.
Belián talán máshogy látja, mert ő idealista. Én nem hiszek az ideálokban, nem hiszek abban, hogy valaha elfogadnak minket. Hát basszuskulcs, rejtőzködünk a muglik előtt, másoknak mutatjuk magunkat. Önmagunkat nem vagyunk képesek büszkén felvállalni, akkor mégis hogyan lennénk elég érettek ahhoz, hogy a társadalmi egyenlőségről papoljunk.
- Ez az egész nem fog szólni másról, csupán erőfitogtatásról. Börtönbe zárnak? Felügyelőt rendelnek ki mellénk? Nyomkövetőt kapunk? Nem lesz más, csupán csak egy taszítás a kitaszítottságon. Vitatkoznak rajta néhány napot, de ezek lefutott játszmák, kellett egy pont, ami miatt büntethetnek minket, az a gyökér meg tálcán kínálta nekik.
Még a vállam is megvonom, mert valljuk be, ez történt, semmi más. Kellett végre valami, mint a világháborúk előtt. Egy lövés, egy válság, egy merénylő. Kellett lenni valaminek, ami miatt kirobban ez az egész, és tessék, megtörtént. Gondolom ismeretlenül is felállva tapsoltak neki.
- Nagyon fogod szeretni. A legfinomabbakat mindig pénteken főzik. A szüleim engem otthon tanítattak, és abban nem volt annyi játék, de amikor ide jöttem, akkor mindig adtak ebédet is, és imádtam.
Meg a játékokat is, de majd ezeket úgyis megismeri a kislány. Nem akarok én minden poént előre lelőni. A lényeg, hogy élvezze ki, hogy legyen lehetősége rá, hogy normálisan alakítson ki kapcsolatokat. Nekem egyik kapcsolatom sem indult normálisan. Nem volt olyan, hogy leültünk egymás mellé és beszélgetni kezdtünk. Valahogy velem az ilyen dolgok nem történnek meg.
- Altatót? Rendben. Megtanítom neki, de csak akkor, ha neked is tetszik, először mindenképpen neked kell hallanod.
Addig nem is adom ki a kezemből, mert a gyerek a legnagyobb kritikusa az embernek, és ha már neki írom, akkor szeretném, ha ő hallaná először, hogy elmondhassa az őszinte véleményét. Mert az lesz, ez látszik rajta. Felpillantok a nőre, hiszen ha már így összefutottunk, eszembe jut egy téma, ami megmosolyogtatott.
- Hallottam, hogy megismerkedtél az unokatestvéremmel, és nem nagyon loptad be magad a szívébe.
Utoljára módosította:Angyal Odett Abigél, 2020. szeptember 25. 17:08 Szál megtekintése

Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
offline
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. október 17. 13:45 | Link

Elektra


- És mit ért el a felvonulás Magyarországon? Közfelháborodást. Házasodhatnak az azonos neműek? Nem. Lehet egy gyereknek ma törvényesen két apja vagy két anyja? Nem. Pedig ez nem más, mint ember és ember között létesített szerelem beteljesedése. Akkor vajon, ha ez az amúgy teljesen természetes emberi jog eltiprásra kerül, akkor egy cikk által mi változna a világban a vadak megítélésével kapcsolatban?
Mert mondjuk ki, szép és jó az eszme, de ha valaki benne van, ha valaki hónapról hónapra átváltozik, ha érzi huszonéves kora hajnalán, hogy haldoklik, az nem fog tapsikolva rohanni és interjút adni azért, hogy elfogadják őt. Főleg nem egy olyan, mint én, akit eddig csak elítéltek mindenért. Lehet rosszabb annál, ha vérfarkas vagy, az, ha egy befolyásos máguscsaládban vagy vérfarkas. Kegyetlen ezt kívánni, de Szonja talán jobban jár, ha sosem ébred fel a kómából. Jobban jár, ha nem éri meg a következő holdtöltét, és kövezzen meg ezért a gondolatért bárki, de ha kell, hangosan ki is mondom. Szerencsésebb lenne ő maga is ezzel a felállással.
Azok, akik nem következtetik ki, hogy mi vagyok, hogy nem csak az ember él bennem, hanem a farkas is, ajánlatot tesznek rám, latolgatják, hogy mennyit érek, hogy mi az az ár, amiért a szüleim eladnának, főleg úgy, hogy köztudottan már nem vagyok tökéletesen alkalmas az aranyvérű házasságkötések elvárásainak. Mások azt találgatják, mi volt az ár, amit Damyan Volkov értem fizetett és ugyan mennyit kell még arra várni, hogy ez a jó üzlet jövedelmező legyen, hogy végre megfelelő keretekbe foglaljuk a kapcsolatunkat, házasággal, utódlással. Ez várt volna rám, ha nem történik meg az a bizonyos éjjel. Nem sokkal később házasságot kellett volna kötnöm egy kijelölt emberrel, egy Daróczy félével, aki képes lenne engem megfékezni. Bár valljuk be, erre Damy is tökéletesen alkalmas, de őt talán sosem ismerem meg. Az eszme, elismerem, szép, de nem olyan időket élünk, hogy célt is érjünk vele.
- És hányan mondtak már igent erre a lehetőségre?
A név eltitkolása nekem kicsit megint olyan, hogy akkor mit is szeretnénk igazából? A melegek és azok, akik támogatják őket, kilépnek a fényre, megmutatják magukat, felvállalják érzéseiket, elköteleződésüket. Ezzel szemben mi, a nagy megváltók képzelt nevek mögé bújva vívjuk meg a harcot anélkül, hogy bárki is látna minket. Ki a hitelesebb? Segítek, az, aki a mikrofon mögött állva elmondja, hogy miért is felel meg tökéletesen Ákos és Balázs több, mint tíz éven át tartó, stabil kapcsolata annak, amit házasságnak, családnak nevezünk. Hogy miért lenne joguk szülőként bejegyződni a kis Kata életében és nem csak az egyikük lenne az apja. Ő hitelesebb, én, akit néhány oldalon keresztül elkönyvelnének Helgának, nem lennék az.
- Nagyon szerencsés vagy, mert anyukád a legjobb dolgot tudja elkészíteni a világon.
Mondanám neki, hogy én meg olyan kiválóan értek a rendeléshez, mint senki más a világon, de nem hiszem, hogy ezt a viccet ő értené, mert még kicsi, és látszik, hogy nagyon szereti az édesanyját, mert másabb lesz a hangja, amikor róla esik szó.
- Nagyon szívesen.
Mosolyodom el a puszira, ami kedves gesztus a kislánytól, és ami szörnyű nagy űrt képez a szívemben. Minden alkalom, amikor az előkészítőbe hívnak, vagy a régi gyermekdalaimat kell játszanom, ezt okozzák. Mert én akartam gyereket. Amikor elkezdtem saját dalokat írni, amikor az Abigél álmát raktuk össze, olyan dalok születtek, amikkel a saját gyerekeimet akartam láthatatlanul nevelni. Sokáig én is tradicionálisan nevelkedtem, és amikor beindult az egész karrierem, akkor mérlegeltek, hogy mit tanuljak meg és mit ne. Nem tudok főzni, mert sosem tanítottak, életveszélyes vagyok a konyhában, ha nem palacsintát kell sütni vagy hagymát felvágni, de tudom, hogy hogyan kell jól nevelni egy gyermeket. Mert az olyan családoknál, mint a miénk, mindig az volt a fontos, hogy az utódaidnak és a férjednek adj meg mindent. Nekem se gyerekem, se férjem, úgyhogy ezek a részek igencsak felesleges munkaóráknak bizonyulnak.
- Lizinek nehéz megfelelni. Mindenkit azonnal szeret, mindenkiben azonnal megbízik, de egy pillanat alatt összeomlik nála a kártyavár, és utána szinte lehetetlen újra felhúzni a falakat. Emlékszem, a kórházba ő jött be hozzám először, napokig bent volt, halálosan idegesített, aggódott, de sosem készített nekem főzetet, mert azt mondta, hogy képtelen lenne elhinni magának, hogy elég jó az, amit nekem ad, és ha már én nem adom meg magamnak a legjobbat, az életet, akkor kell valaki, aki segít ebben. Néha jobb, amikor lila fejjel üvöltenek az emberrel, hogy egy idióta.
Lizi nem ilyen, ő nem kiabál, ellenben olyan szinten tud odaszúrni az embernek, hogy megáll benne az ütő. Sosem felejtettem el, hogy ezt mondta, és bár nem ismertem be, hogy igaza van, de tudtam, hogy a visszalévő rövid életemet úgy akarom leélni, hogy az boldog legyen. Nem sokkal később pedig megkaptam Damyan-t, így tudom, hogy jó úton haladok. És talán kellene az interjú, de csakis névvel.
Szál megtekintése

Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
offline
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. október 17. 18:12 | Link

Elektra


- Mégis. Csak más egy dal és más egy vérfarkas kalauz súlya. Felfedni a miérteket, azt, hogy hogyan éljük meg magát a kórt, az átváltozásokat... Van, aki azért csinál mindent ugyanúgy, mert ezzel azt reméli, hogy messzire kergeti a halált.
Az esetemben erről van szó, ugyebár. Az, hogy elájultam átváltozás közben, nagyon közel volt ahhoz, hogy soha többet ne ébredjek fel. Közel volt ahhoz, hogy úgy halok meg, hogy nem zártam le mindent, hogy nem teljes a kör. Fogalmam sincs, hogyan nézhet ki az, akit visszaváltozás közben ér a vég, hogy vajon emberként, farkasként vagy egy furcsa átmenetként dobban-e a szíve utoljára. Vagy olyan ez talán, mint az Ivan Iljicsben, hogy már rég eltávozott a lelke, mikor teste még vergődött? Két hónapja rettegek a teliholdtól, és tiszta tudatommal tervezek. Olyan dolgokat találok ki magamnak éjjelre, amik ébren tartanak, és habár nem iszok se kávét, se energiaitalt, újabban ezen az estén pörgetem magam. Ébren kell maradnom, mert ha elalszok, félek, hogy nem lesz ébredés. A múltkor láttam, hogy Damy néz, miközben egy bögrét teletöltöttem kávéval, de nem beszéltünk róla. Stimulálom az agyam, bármi, csak maradjak ébren. Komolyan, erről beszéljek? Vagy miről? Hogy mit nyertem és mit veszítettem? Miért is? Hogy azt hozzák ki, amit az anyám is? Hogy nem vagyok én más, csak egy lázadó tinédzser, aki alig várta, hogy valaki megdugja, és lásd mi lett a vége, vérfarkassá vált. Az alsó ajkam kicsit megrezzen, amikor azt mondja, hogy egy más van, az én agyamba pedig gondolkodás nélkül felvillan Belián arca. Könnyű kikövetkeztetni, miért ő. A srác bevallottan mugliként van a varázsvilágban, egyik pillanatról a másikra jött és komoly szocializációs problémákkal indított. Meg lehet venni kilóra, ha arról van szó. Tudom, hogy ő az, mert Zinzinen nem látszik, ám ha mégis kiderül, hogy megkörnyékezi ezzel bárki a gyereket, akkor jobb, ha nem találkozik velem, mert azt nem teszi zsebre, amit tőlem kap.
- Köszönöm a meghívást, mindenképpen élni fogok vele.
Mosolygok rá a kislányra, aki tényleg igazán kedves, és akivel nagyon szívesen töltenék több időt, de úgy tűnik, hogy az anyja is érzi, hogy erre nem most kellene sort kerítenünk. Megvallom, ez annyira nem bánt, mert nem szeretném, ha az egész vérfarkas dolgot hallaná, és úgy adná vissza, hogy abból egyértelmű legyen, én vagyok az. Szeretem a gyermeki őszinteséget, de nem így. Ezért végignézem, ahogy eltávolodik tőlünk, integetek is neki, ahogy még egyszer visszanéz, és csak utána pillantok fel a nőre.
- Régebben sokszor kihangsúlyoztad, hogy újságíró vagy? Mert van olyan, amikor az ember saját maga alatt vágja ezzel a fát, és talán gondolja tévesen, hogy erről ítélik meg. Pedig nem mindenkinek számítana. Én például nem szoktam úgy bemutatkozni, hogy Angyal Odett, vérfarkas, és nem is erről ítélnek meg. Néha ha azt mondjuk egy befolyásos embernek, hogy újságírással foglalkozom, sokkal többre értékeli, mint azt, ha utólag derül ki, és gondol a legrosszabbra.
Mondjuk az más kérdés, hogy esetünkben valóban a legrosszabb történt, hiszen Lizin keresztül Konrádhoz akart elérni, de szerintem ebben a történetben keveseknek jut eszükbe a valóság, mint opció.
- Nem fog a családod haragudni, hogy nem velük vagy?
Szál megtekintése

Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
offline
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. október 30. 21:55 | Link

Elektra


Nem mondok arra semmit, hogy vannak halottai, tudok róla, és részvétet érzek, ám hiszek benne, hogy ők már nem szenvednek, hogy Isten kegyéből a halál sem fájdalommal érkezett. Furcsa, hogy hiszek az isteni jóságban és kegyelmességben, annak ellenére, hogy vérfarkas lettem? Nem hinném, hiszen könnyedén bele tudom magam helyezni a Bibliába, és nem szentként gondolok magamra, hanem az első nőre, a függetlenre, kit egyazon anyagból formáztak, mint Ádámot. Aki nem ereszkedett térdre, nem hódolt be, akire nincs hatással az ördög. Az érzéki, szenvedélyes nő. Ahogy őt, úgy engem is megbüntettek, ahogy ő, úgy én is szenvedtem, ahogy ő, úgy én is más hibájának eredményeként váltam áldozattá, ám ahogy ő nem, úgy én sem hullok térdre. Ironikus talán, hogy bár Lilith egymaga küzdött, addig nekem társam van, aki életben tart, társam, aki nevel, aki vigyáz rám, aki félt.
Mégsem hiszem, hogy az élete kegyetlen, hogy azzal kellene foglalkoznia, ami elmúlt, hiszen neki megadatott az, ami nekem sosem fog, ő megtapasztalhatja az anyaság örömét. Én, ha valaha várandós voltam is, csupán csak néhány napig foghatott el az érzés, hogy most valami más, hiszen, jött a hold, és elvette tőlem. Mikor az égre pillantok, sokszor gondolom, hogy meg nem született gyermekeim csillaggá váltak, és megannyi boldog pillanatot láttak odafentről. Van azonban valami más ezekben a mondatokban, valami, amit betudok annak, hogy nem tetszett neki a válaszom, de valószínűleg a szavakba és hangsúlyokba majd csak később gondolok bele, amikor már egyedül vagyok, és amikor a kedvem jobbá válik. Most tudom, hogy felelőtlenség lenne bármit is reagálnom neki.
- Ez a része elég szar tud lenni. Amikor Damyan kitalálta, hogy házvezető lesz, az addigi életünk megváltozott. Az első évben nem volt hivatalosan közünk egymáshoz, mert csak tizenhat voltam, és most nem kimondottan van, mert ő tanár, én meg diák. Mindezt úgy, hogy mind a ketten ismertek vagyunk, és a fél világ tudja, hogy közünk van egymáshoz. Furcsa, hogy mennyire befolyásoló tud lenni a tömeg.
De ezek ellenére is együtt vagyunk hét éve. Jó, mondjuk, hogy nyitott kapcsolat, mert - főleg ő - szívesen tölt időt másokkal is, amit én nem bánok, mert szeretem, hogy vannak lehetőségei, kapcsolatai. Beleőrülnék a tudatba, hogy ha velem történik valami, akkor ő egyedül marad. Van az a baromira elcsépelt, de esetünkben nagyon igaz idézet, hogy “én csak egy fejezet voltam az életedben, míg nekem te voltál az élet”. Tekintve, hogy egyre nehezebben viselem az átváltozásokat, igazán igaz. Szóval én a boldog elégedettség teljes tudatában élem a napjaimat, csak most egy kicsit megtépázottabb és hisztériásabb vagyok, mint eddig bármikor. Mintha, annak ellenére, hogy elutasította a kérésemet, Henrik mégis alkalmazott volna valamilyen bűbájt. Belián kivirágzik, míg én összeomlok. Ha úgy vesszük, erre vágytam, elégedett vagyok.
- Nem fog örökké haragudni. Egyrészt nem olyan, másrészt, mint a polgármester felesége, nem teheti meg, hogy rossz viszonyt ápoljon bárkivel, főleg olyannal, aki egyetlen cikkel tönkre teheti a férje munkásságát. És, mielőtt megsértést sejtenél a dolog mögött, eszemben sincs megsérteni. Nem azt mondtam, hogy képes lennél ilyenre, hanem azt, hogy megtehetnéd, ha meg akarnád tenni.
Védekezőn azért felemelem a kezem, mert tudom, hogy milyenek az emberek, egyből a szívükre vesznek dolgokat, amiket totálisan nem úgy mond az ember, és melyeknek van igazság alapjuk. Én nem vádolom semmivel, eszemben sincs, de ami tény, az tény. Újságírónak lenni, hatalom.
- Amikor gyerekek voltunk, sokszor csaltunk. Én borzalmas vagyok a konyhában, minden alkalommal, mikor főzni tanítottak minket, ő csinálta meg helyettem a dolgokat, meg a húgom. Cserébe, amikor horgolni kellett vagy hímezni, azt én csináltam, mert szörnyen nincs kézügyessége, most viszont azzal tölti az estéit, hogy horgolni tanul, mert a helyi nyugdíjasok meghívták a horgoló klubba, és szeretne jó viszonyt ápolni velük.
Azt nem mondom, hogy mostanra előbukkantak Lizi varázslatos horgolási képességei, de már nagyon profin tud hintaszékben hintázni és a szemét nem kiszúrni a horgolótűvel. Hogy a kiváló aranyvérű horgolómesterektől még nagyon messze van, az azonban olyan biztos, mint, hogy a teám szépen lassan ihatatlanul hideg lesz, így nekem is melegítenem kell majd rajta.
- Engem nem zavarsz, ha őket nem zavarja, hogy nem ott vagy, hanem itt.
Mert azt hittem, hogy őket esetleg zavarhatja, hogy eljöttek együtt, de aztán a nő itt ragadt, ám ha nem, akkor nem látom okát, hogy ne maradjon, ha maradni szeretne. Mint említettem, nem vagyok a legjobb társaság, de azért a világ legszarabbja sem.
Szál megtekintése

Csónakház - Angyal Odett Abigél hozzászólásai (7 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa