A kis tavacskánk egyik elterülőbb partszakaszán álldogál a csónakház. Nem túl régen, talán a pár évvel korábbi nyáriszünetben telepítette ide azt egy idősebb varázsló, aki a két csónakját adja néha bérbe a diákoknak vagy tanároknak, néha falusiaknak, hogy a tóra mehessenek. A ház nem zárt, csak a csónakok vannak varázslat védte lánccal lehorgonyozva, így még azt fel nem oldja a tulajdonos, nem elköthetőek. A házba bármikor be lehet térni, akad bent szék, talán régi könyvek és cikkek is a tóról, illetve olyan felszerelések, mint evezőlapát, mentőmellények és így tovább.
A nyári záporok idején, mint legközelebbi megoldás tökéletes, de este a kis ház teraszáról nézni a holdfény világította tavat is remek. A környéken a télire aprított tüzelőanyag hever kupacokban, valamint egy kis sütögetőhely is van itt, bár nem annyira szívlelik sokan, ha befüstöl a diákság. A téli időszakban a csónakok ugyan partra kerülnek és a felszerelések is eltűnnek, a házacska továbbra is nyitott bármire. Érdemes ide kicsinek és nagynak, diáknak vagy felnőttnek kilátogatni, a csónakázási lehetőség nagy élmény tud lenni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=764869#post764869][b]Moon Jun Seo - 2019.07.24. 18:11[/b][/url]

Reggel mikor éppen használatba vettem az új szájfényemet, rájöttem valamire. Ennek bizony keksz illata van. Nem is akármilyen, hanem csokis keksz illata. Sokkal jobb mint az előző, aminek naptej illata volt. Fujh, szerencsére elfogyott. Nem kóstolnám meg, mert lehet ha az íze jó is, ez a nyomi mandragóra elnyomná. Meg amúgy is, az egy szájfény, nem emberi fogyasztásra alkalmas. Szerintem a mandragóra levél sem, de nem nyelem le, csak rágom, és ha ez kell az animágus léthez, akkor miért ne?
Viszonylag boldogan tipegek le a faluba, fülemben szokásos fülhallgató, üvölt belőle a zene. Igazából, nem tudom miért mozdultam ki a prefilakból, de egy kis eü séta sosem árt. Aztán a csodás sétám után itt kötök ki. A csónakház, király, és nincs is itt senki, ez még jobb! A székre leülve egyből a hátizsákomba kezdek turkálni, mit is hoztam magammal? Kínai füzet, kottafüzet, mi ez a sok füzet? Végül is Levitás vagyok, de hogy ennyire, az már meglepi saját magamat is. Van itt cukorka, amit nem tudom mikor raktam oda, lehet már ehetetlen. Szájfény, mert bármilyen jó keksz illata is van, folyton lejön. De már csak azért is kifogyasztom, mert jó az illatocskája. De lehet valahogy megpróbálok belőle illatosítót csinálni. Masa lehet tudja hogy kell, vagy Jang Geum. Jó, most nevetek saját magamon, a nővéremtől mikor kérnék én segítséget? Sohanapján kiskedden, mert ha évekig nem szólt hozzám, hagyjon a fenébe. Egyáltalán miért vállalta el hogy a gyámom lesz? Szerintem volt választása. Oké, nyugi Jun, hamarosan tizenhét leszel, csak szeptemberig bírd ki. És megint magamhoz beszélek. Lehet suli után diliházban kötök ki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=764904#post764904][b]Moon Jun Seo - 2019.07.24. 22:49[/b][/url]

Nyitnám ki a kínait, hogy megpróbálok tanulni, de patkány. Itt van egy nagyon cuki patkány! Yay egyem meg, honnan jöhetett? Valakitől megszökött?
Aztán jön a csaj, semmi köszönés, csak a kérdés. Miért mászok ettől a falra?
- Neked is szia. - morgom és megsimogatom a patkányt - Iken, fékle falaki aki nem kínaisz le! - gratulálok Jun, most azt hiheti beszédhibás vagy. De csak az a hülye mandragóralevél van a nyelvem hegyén. Összeteszem a kezecskéimet, és az égre nézek, aztán vissza a lányra. - Ő a fe pafkányod? Alanyos. - a cukiság, aki ezek szerint Edgar, meg lehet a cukrot érzi a táskámban, vagy a keksz illatú szájfényemet? Lehet van más a zsebemben vagy a táskámban, amit érezhet. Mintha tegnap a zsebembe raktam volna egy kis csokit... de azt lehet este megettem, vagy éjjel, amikor civilben járőröztem.
Mióta a számban van ez a cucc, esténként mikor lefekszem, mindig attól félek, hogy reggelre kiköpöm ezt az izét, és kezdhetem elölről. De lehet nem is kezdeném elölről. De ennek az ízét még lehet hogy évekig érezni fogom. A hideg is kiráz már a gondolattól. Annyira félek hogy kiesik, mindig a nyelvem hegyén van. De nem tudok tőle rendesen beszélni. Na mindegy, ha meglesz a szükséges idő, akkor majd úgyis kiköphetem. Azután talán valahogy el tudom felejteni az ízét. Jobb esetben, el tudom. Rosszabb esetben kísérteni fog életem végéig, és azt fogja mondogatni, hogy Megérte, Jun? Vagy nem, mert egy íz nem tud beszélni. Kísérteni se tudom hogy tudhat. De megoldja, ha nagyon akar... Ezt úgy gondoltam mintha az íz tudna gondolkodni. Úristen, kezdek becsavarodni. A mandragóralevél mellékhatása lenne?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=765013#post765013][b]Moon Jun Seo - 2019.07.25. 21:16[/b][/url]

Legyintek egyet, hogy nincs baj. Ennyire ijesztő vagyok, vagy mi? De annak nagyon örülök, hogy végre van valaki aki nem kínaiz le úgy, hogy még csak a nevemet se hallotta soha életében. Igaz, van olyan aki azt hiszi okos, és kínai nevem van. Pedig nem, egyáltalán nem. Még csak úgy se hangzik.
Fura fejet vágva próbálom a szájpadlásomra tapasztani ezt a nyomit, és végre sikerül is. Jó, félek hogy kijön, de na. Így már tudok rendesen beszélni.
- Nem értem, hogy lehet ilyen cuki teremtménytől rettegni. - jó, ha sok sok évvel ezelőtt lennénk, megérteném. Ha jól tudom, ezek az édes lények terjesztették azt a ronda betegséget, mi is volt? Pestis? Igen, az, azért nem aludtam történelem órákon! - Hogy tudna ő ölni? A lusta macskám előbb megöl egy másikat. - kuncogok halkan. Páfránynak tényleg beszédes a neve, mert elterül... mint egy páfrány. De nagyon aranyos, meg puha. Csak mindig úgy néz rám, mintha ő egy királynő, én meg egy senki lennék.
- Nem zavarsz, maradj nyugodtan. - dobom vissza a füzeteimet a hátizsákomba, ráér a tanulás. Egész héten tanultam a kötelezőket, hogy ne mondhassák hogy bunkó is vagyok, hülye is meg lusta is. Csak varázsháztartástanból fogok lehet, sőt tuti hogy megbukni. A nővérem tantárgya, nem is tudom miért vettem fel a tantárgyat. De jövőre tuti nem fogom, inkább a fontosakra fogok koncentrálni. Ami tényleg kell ahhoz, hogy tudjak valamit kezdeni magammal. Főzni mástól is meg tudok tanulni, nem kell az iskolában, főleg nem a nővéremtől. Amúgy se szakács akarok lenni.