A kis tavacskánk egyik elterülőbb partszakaszán álldogál a csónakház. Nem túl régen, talán a pár évvel korábbi nyáriszünetben telepítette ide azt egy idősebb varázsló, aki a két csónakját adja néha bérbe a diákoknak vagy tanároknak, néha falusiaknak, hogy a tóra mehessenek. A ház nem zárt, csak a csónakok vannak varázslat védte lánccal lehorgonyozva, így még azt fel nem oldja a tulajdonos, nem elköthetőek. A házba bármikor be lehet térni, akad bent szék, talán régi könyvek és cikkek is a tóról, illetve olyan felszerelések, mint evezőlapát, mentőmellények és így tovább.
A nyári záporok idején, mint legközelebbi megoldás tökéletes, de este a kis ház teraszáról nézni a holdfény világította tavat is remek. A környéken a télire aprított tüzelőanyag hever kupacokban, valamint egy kis sütögetőhely is van itt, bár nem annyira szívlelik sokan, ha befüstöl a diákság. A téli időszakban a csónakok ugyan partra kerülnek és a felszerelések is eltűnnek, a házacska továbbra is nyitott bármire. Érdemes ide kicsinek és nagynak, diáknak vagy felnőttnek kilátogatni, a csónakázási lehetőség nagy élmény tud lenni.

Biztos voltam benne, hogy fel fog ültetni, és mint valami kis rakás szerencsétlenség fogok állni az iskola kapujában hiábavalóan, de Ethan valóban eljött a megbeszélt időben, és együtt mentünk le a faluba. Ami nem is igazán falu, sokkal inkább község, vagy város, csak a neve miatt hivatkozik így rá mindenki.
Megkerestük az édességboltot, és körbenéztünk mi merre van nagyjából a vendéglátó negyedben, és milyen boltok nyílnak a Fő utczára, aztán jól megpakolt papírzacskókkal visszaindultunk a suliba. Közben persze beszélgettünk, én pedig minden tudásom latba vetve igyekeztem nem orra esni semmiben. Egyszer nekimentem majdnem egy lámpaoszlopnak, de még időben megtorpantam és kitaláltam, hogy ez a lökött elém ugrott. Nem tudom, a srác bevette-e, elvégre nem mindenhol vannak szeszélyes lámpák.
A tó felé jöttünk vissza is, addigra már bőven sikerült az iskolákat kidumálni, ahonnét jöttünk, és most a jelenlegi van terítéken éppen. Észre se veszem, hogy letérünk az útról és rossz oldalról próbáljuk megkerülni a vizet.
- Nekem bejön ez a kastély am. Nem olyan cicomás, mint a svéd, de a tornyai magasak. Szeretem a magas tornyokat, erre kuksolhatok az alagsorban... Jé, nézd, ez micsoda? - mutatok az aranyos kis viskóra vagy mi az. Nem látom jól ugye, csak formára házikónak tűnik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=882858#post882858][b]Alicia Sara Sjölander - 2024.10.13. 16:34[/b][/url]

Biztos voltam benne, hogy fel fog ültetni, és mint valami kis rakás szerencsétlenség fogok állni az iskola kapujában hiábavalóan, de Ethan valóban eljött a megbeszélt időben, és együtt mentünk le a faluba. Ami nem is igazán falu, sokkal inkább község, vagy város, csak a neve miatt hivatkozik így rá mindenki.
Megkerestük az édességboltot, és körbenéztünk mi merre van nagyjából a vendéglátó negyedben, és milyen boltok nyílnak a Fő utczára, aztán jól megpakolt papírzacskókkal visszaindultunk a suliba. Közben persze beszélgettünk, én pedig minden tudásom latba vetve igyekeztem nem orra esni semmiben. Egyszer nekimentem majdnem egy lámpaoszlopnak, de még időben megtorpantam és kitaláltam, hogy ez a lökött elém ugrott. Nem tudom, a srác bevette-e, elvégre nem mindenhol vannak szeszélyes lámpák.
A tó felé jöttünk vissza is, addigra már bőven sikerült az iskolákat kidumálni, ahonnét jöttünk, és most a jelenlegi van terítéken éppen. Észre se veszem, hogy letérünk az útról és rossz oldalról próbáljuk megkerülni a vizet.
- Nekem bejön ez a kastély am. Nem olyan cicomás, mint a svéd, de a tornyai magasak. Szeretem a magas tornyokat, erre kuksolhatok az alagsorban... Jé, nézd, ez micsoda? - mutatok az aranyos kis viskóra vagy mi az. Nem látom jól ugye, csak formára házikónak tűnik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=882859#post882859][b]Ethan D. Mandrake - 2024.10.13. 17:05[/b][/url]

Éppenséggel nem értek rá a kedvenc csajai, mert valami hülye szellemidézésre készültek, vagy mi a fene, Ethan meg köszöni szépen, de abból nem kér. Maradt hát számára a kastély és hogy elüsse az idejét, azzal a csajjal dumált le találkozót, aki a legutóbb hasra esett a klubhelyiségben. Kíváncsi volt rá, hogy vajon meddig tud nála elmenni, igazából felkészült mindenre is, szóval a farzsebében van egy kis ezüstös tasak. Pálcája a helyén, kényelmes ruhát húzott magára, ami divatos és nem másból áll, mint farmer, sportcipő és kapucnis pulcsi. Egy ideje már járják a térséget, voltak néhány boltban, vettek sütit, édességet, most pedig már visszafelé tartanak. - Te tuti, hogy jól látsz? - jegyzi meg gyanakodva, mert a csaj majdnem nekisétált az oszlopnak. Letérve az útról Ethan már látja a tavat, egész jó kis helynek tűnik ez, bár fogalma sincs, hogy jó irányba mennek-e. - Ja, ne is mond, leraktak minket a pincelyukba. És akkor csodálkoznak, ha mindenki sápadt, aki onnan feltéved a z emeletre - csóválja is a fejét, irigyelte Ginát, aki például a levitában lakott, onnan ezer százalék jobb volt a kilátás. Ha sikerül, egyszer talán majd becsempészteti magát. - Ez? Jó kérdés, ha tengerpart lenne, azt mondanám, hogy itt vannak a vizimentők, de passszolom. Talán halőrök szoktak itt dekkolni. Nézzük meg - azzal Ethan fel is mászik a teraszos résznél, onnan nyújtja lefelé a kezét a lánynak, hogy felhúzza őt is. - Na tessék, van itt két szék is, tökéletes. Tessék parancsolni kisasszony - int az egyik ülőalkalmatosságra, ő pedig az üvegajtóhoz lép, azon les befelé. - Nem sok mindent látok, elég sötét belülről. Lehet, hogy csónak van benne, de nem látom jól - pillant hátra a lányra, ha van kedve, nézze meg ő is, mindenesetre Ethan addig kényelembe helyezi magát a széken, előhúzza a sütis zacskóját és kivesz egy kókuszkockát, azt kezdi el majszolni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=882860#post882860][b]Alicia Sara Sjölander - 2024.10.13. 17:21[/b][/url]

Még mindig nagyon remélem, hogy sikerült elég meggyőzően bólogatnom kérdésére, miután kis híján közelebbi ismeretséget kötöttem a villanypóznával, ugyanis nem szeretném, ha megtudná, hogy szemüveges vagyok egyébként, csak nem vettem fel. Pedig elég sok mindenről lemaradok így, mert meg kell álljam például azt is, hogy két centiről olvasgassak el dolgokat. Már kipróbáltam, eléggé árulkodó jel.
- Nekem mondjuk amúgy is eléggé fehér a bőröm... jár a hajjal - bökök kobakomra nem túl elégedetten sorsommal, mert ha még legalább csini szöszi lennék, mint Nessie, akkor talán a szemüveg se rontana annyit a helyzeten.
Közeledve a part menti kis valamihez már jobban hunyorítok, hátha ki tudok venni rajta egy mentőövet, esetleg egy táblát, ami a funkcióját ismertetné, de semmi.
- Halőrök - ismétlem a szót, természetesen a fordító varázslatnak hála egész viccesen hangzik. - Ebben a tóban raboskodnak a leeeegelvetemültebb halacskák - aprót röffentve nevetek, de aztán számra csapom kezem, hát mennyire ciki már! A vicc is, de ez a nevetés..! Basztikuli, Lissi!
Nem nézek be a házikóba, amúgy se lenne értelme, inkább gyorsan leteszem magam Ethan mellé, és fülig vörösen valami édesség után kezdek én is kutatni a zacsiban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=882862#post882862][b]Ethan D. Mandrake - 2024.10.13. 17:52[/b][/url]

- Látod, neked extrán járna a napfény, petíciót kéne beadnunk! - mondja komolyan, de azért érződik a hangjából, hogy hülyéskedik. Egyébként ahogy megnézi magának Aliciát, úgy gondolja, hogy ki lehetne kupálni a csajt, csak smink kéne rá, meg dögösebb szerkó. A kunyhóhoz érve jót röhögnek, különösen a csaj, Ethannek egy pillanatra még a szemöldöke is felszalad, hallva ezt a röfögést. Még jó, hogy nem étterembe vitte a csajt, vagy moziba, mert most éghetne a bőr a képéről. Az apja tuti kitagadná. - Te, mi volt ez? Vizimalac? - nevet és csak finoman jegyzi meg, úgy hogy az ne tűnjön sértőnek, inkább elvicceli, mert hát a cél érdekében mindent, ezt a csajt ma befűzi. - Ja, elvetemültek - bólint és figyeli a lányt. - Mi van? Nagyon elvörösödtél. Egyébként egész cuki ez a nevetés - jegyzi meg, miközben mosolyogva oldalba böki a lányt. - Ezt kóstold meg! - egy krémes sütit nyújt a vörös felé, és tartja, hagyja, hogy a lány beleharapjon, a maradékot pedig ő kóstolja meg. - Amúgy várod a karácsonyi bált? Gyorsan itt lesz, és kíváncsi vagyok, hogy itt hogyan zajlik. Nálunk elég puccos szokott lenni - jegyzi meg, oldalra fordítva a fejét. - Sütis a szád - jegyzi meg  és mutogat az arca irányába.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=882863#post882863][b]Alicia Sara Sjölander - 2024.10.13. 18:13[/b][/url]

Helyeslően bólogatok, bár túl sok napfényt azért köszönöm, nem kérek, mert akkor meg rákvörös leszek. Igaz, úgy legalább nem látszana, mikor fülig pirulok szégyenemben.
- Neem, csak kiszaladt, na! - lököm meg két kézzel a gúnyolódó srácot, aminek persze túl sok hatása nincs, mivel nagyobb nálam. Mintha az oszlopot akartam volna félrelökni, amivel majdnem összekoccoltam.
Lehet nem gondolja komolyan, mégiscsak itt ül velem, és közönsége sincs, mint általában azoknak szokott, akik előszeretettel bántanak, de berögződéseim vannak az ilyen reakciókra, és amúgy sem ismerem még. Nem értem azt se, utána meg miért mondja, hogy cuki volt. Mert hát nyilván nem volt az..!
- Te most.. engem nézel? - sandítok rá, könyékig a zacskóban.
Aztán mire kapcsolok, már valami illatos édes süti van a szám előtt, majd benne. Leharapok belőle, ügyetlenül morzsálva mindenfelé, és még számat is törölgethetem utána.
- Mmmhh.. fidom! - nyammogom, és amint eltűnik a falat a pocakom irányába, már felelni is tudok kérdésére: - Odahaza Yule bált tartunk, meg úgy tudom, a Roxforban is szokás. Az nagyon szép szokott lenni! Remélem itt sem csak pár fagyöngyöt akasztanak ki.
Nagyon szeretem az ünnepeket, a díszeket, a fényeket, melyek a téli hónapokban az otthonokba, utcákra, intézményekbe költöznek.
Gyorsan megtörölgetem számat a mutatott irányban, remélve, hogy most már sikerül teljesen sütimentesíteni. Kezembe egy hosszúkás nyalóka téved, de arra most nem vágyom, szóval vissza is ejtem a zacskóba.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=882864#post882864][b]Ethan D. Mandrake - 2024.10.13. 18:29[/b][/url]

- Nem baj, tényleg - elneveti magát a védekező reakción, de ettől még nem fordul ki a székéből, ahhoz nem volt olyan erős lökés. Nem is cikizi tovább, épp elég volt belőle ennyi, főleg hogy még tervei vannak mára, de így legalább tesztelte, hogy mennyire sértődős a lány. Nem vészesen, legalábbis most így ítéli meg a srác. A kérdésre nem válaszol, csak mosolyog úgy, hogy ha nem volt még eddig zavarban a lány, hát legyen csak még jobban, majd a válasz helyett nyújtja a sütit, amit aztán ő is elmajszol és bőszen bólogat. - Tényleg jó ez a cukrászda, többször is le kéne jönni - jegyzi meg, ezzel arra utalva, mintha mostantól együtt jöhetnének-mehetnének, és nem csak ez az első és utolsó alkalom. - Yule? Az pontosan milyen? Lehet nálunk is van, csak máshogy mondják - őszintén annyira nem is érdekli, hogy milyen az a bál, de hát túl sok témája nincs egyelőre a csajjal, azt viszont tudja, hogy a lányok imádják az ilyen témákat, amiben cuki ruhákról, meg zenéről, meg romantikus dolgokról lehet cseverészni. És hát, mindent a cél érdekében. - Ebben reménykedsz? - nevet, ekkor jelzi közben, hogy sütis a szája, viszont hiába sütimentesít a csaj, azért még akad ott egy kis darab. Ethan közelebb is hajol hozzá, és hüvelykujjával gyengén érinti Alicia szája szegletét. - Itt maradt egy kicsi - mosolyog rá, miközben az ujjával el is törli azt a falatot onnan. - Mond csak, csókolóztál már? Állítólag a fagyöngy alatt az a szokás - nem húzódik hátrébb, egyelőre jó így, bele is néz Alicia szemeibe.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=882865#post882865][b]Alicia Sara Sjölander - 2024.10.13. 19:04[/b][/url]

Tök kínos ez a helyzet, és még csak nem is látom az arcát, hogy megállapítsam, a bolondját járatja-e velem vagy sem. A kérdésemre se válaszol, talán tök hülye vagyok, és nem is engem néz, csak elnéz mellettem, most meg nem érti, mit kérdezek ilyeneket. Totál beégetem magam, ennyit a nagyszerű terveimről, hogy barátokat találok majd itt, meg talán egy aranyos fiút is...
- Aham, szerintem is jó - erősítem meg, de az utalást nem veszem észre szavai mögött.
Nyilván úgy érti, hogy majd ő külön, vagy másokkal, esetleg egy neki tetsző lánnyal jön újra el. Nem tudtam igazán körülnézni, mivel a falnivalók kötöttek le, de hangulatos helynek tűnt, akár randi helyszínnek is tökéletes.
- Az ilyen táncos dolog. Nem tudom pontosan, mert még sosem hívtak el rá, de... szép. Úgy tudom - sóhajtok. Az ünnepbe és a hagyományainkba nem akarok belemenni, úgyis csak untatnám vele.
Értetlenül pislogok felé, nem tudva, mire céloz, és rázom is a fejem, míg ő nevet. Dallamos kis nevetése van, mosolygásra késztet, ami amúgy sem baj, legalább nem tűnik úgy, mintha nem érteném a vicces dolgot, amit mondott. Mert azt mondott, nem? Vagy bekrepált a fordítógyűrűm?
Töprengésemből azzal szakít ki, hogy váratlanul közelebb hajol, és szám szélét érinti hüvelyujjával. Sóbálvánnyá merevedek és nagy szemeket meresztve bámulom arcát, amit végre ilyen közelről már tisztán látok, és Odin szerelmére, hát ez a srác rohadt helyes! Ne már, mit csinál ilyen közel hozzám!?
- H-ho-hogy mi-mi? - dadogok kétségbeesetten, kékjeimet mereven övéin tartva. Nem, nem nézek máshova, kizárt dolog! - I-igen, a fa-fagyöngy alatt aha, igen, de.. mármint..! Ezt most miért..?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=882866#post882866][b]Ethan D. Mandrake - 2024.10.13. 19:15[/b][/url]

- A táncos mulatságok jók szoktak lenni, bírom őket - és ez még igaz is, táncolni mondjuk nem szokott, de jókat röhög azokon, akik mindenféle mozdulatból próbálnak kihozni valamit. Az ilyen helyeken általában jó a hangulat, finom az étel, szóval minden adott a szórakozáshoz. Reméli, hogy a dakotai csaj is vevő lesz vele egy ilyen mulatságra, mondjuk még odébb van, hogy meghívja. - Én is eddig egyedül mentem , engem sem hívtak - meséli úgy, mintha együttérzésről akarná biztosítani a másikat. Egyébként a haverjaival ment, csoportosan jó volt a buli. S miközben épp erről dumcsiznak, kapva kap az alkalmon, ezt nehéz lenne kihagyni, tipikus trükk, de talán összejön. Az már biztos, hogy sikerül zavarba hoznia Aliciát, ez pedig csak még több önbizalmat ad Ethannek. - Akkor ez most nem lesz újdonság - azzal még közelebb hajolva megcsókolja Aliciát, kihasználva a pillanatot. Szerencsére igent mondott, így feltehetően nem lesz már újdonság a vörösnek a nyelvek tánca. A végén még kiderül, hogy többet is tud annál, mint amit a srác jelenleg gondol róla.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=882867#post882867][b]Alicia Sara Sjölander - 2024.10.13. 19:33[/b][/url]

Meghökkenve pislogok kettőt, de aztán megint csak elhessegetem a dolgot azzal, hogy ez a srác valamit egész biztos lódít már megint. Vagy azt, hogy bírja a táncos mulatozást, vagy azt, hogy eddig csak egyedül ment el rá.
- A fiúknak szokás a lányokat elhívni általában - makogok közben még, de persze ez tényleg csak egy általánosítás, amolyan hagyomány, amit sokan felrúgnak ma már az egyenlőség nevében, és igazából én is szívesen elhívtam volna már valakit, ha nem lennék biztos benne, hogy elutasít. Arra viszont cseppet se vágyom, akkor inkább ülök egyedül a fagyöngy alatt.
Most azonban nem egyedül melegítem a padot, viszont egy fia növény sincs a fejünk fölé akasztva, Ethan mégis úgy hajol közel hozzám, mintha meg akarna... neeem! Ugyan már, Lissi, ne légy ilyen együgyű! Az kizárt dolog! Miért akarna...?
- Mics... - kezdenék bele a kérdésbe, ám megelőz a válasszal, és simán lesmárol.
Nem szájrapuszit kapok, amit már a kezemen elgyakoroltam sokszor, hanem a nyelvét átdugva csókol szájon, én pedig meglepetten nyögök bele a szájába, és kezdek el hátrafelé dőlni ültemben. Meg is kell kapaszkodjak a nyakában, különben lefordulnék a székről.
A fagyöngy alatt szokás, igen, de nem, még nem csináltam sose. Azt hiszem, így kellett volna megfogalmazzam a válaszom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=882868#post882868][b]Ethan D. Mandrake - 2024.10.13. 19:50[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=882869#post882869][b]Alicia Sara Sjölander - 2024.10.13. 20:13[/b][/url]

Éreztem én, hogy megéri vakon botorkálnom pár napot, és máris lesz valami! Persze először csak barátokban reménykedtem, akik nem azt veszik észre először rajtam, hogy két befőttesüveg vastagságú lencsén keresztül pislogok ki a világba. Erre belefutok egy tök helyes srácba és megcsókol! Csípjetek meg, álmodom!
Persze nagyon nem így képzeltem ezt el, az első alkalmat, és jobb lett volna biztos, ha előbb randizni hív, meg aztán egy újabbra, kapok virágot vagy csokit.. báár.. végül is ez beillik randinak, és édességet is kaptam. Jó, azt magamnak vettem, de akkor is van. Ő mutatta meg, hol szerezzem be, szóval az úgy már majdnem olyan, mintha tőle lenne, nem?
Meg amúgy se az ajándék számít, azzal úgyis csak megvásárolni akarják az emberek egymás szeretetét. Viszont Ethan valami érthetetlen okból velem van itt, és bár összerezzenek, ahogy combomon végigsimít, nem ugrok el tőle, igaz, nagyon nem is tudnék hova. Esetleg neki a korlátnak, át rajta, le a földre. Biztos jól néznék ki.
- M-miért..? Te szeretnéd? - pislogok rá. - Egyáltalán miért.. csináltad? - nevetek összezavarodva.
Olyan kedvesnek tűnik, figyelmesnek, hogy megkérdezi, akarom-e folytatni, és eszemben sincs bevallani neki, hogy ez volt az első alkalmam, még kinevetne, vagy azt gondolná, ilyen béna kislánnyal mégse érdemes randiznia.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=882871#post882871][b]Ethan D. Mandrake - 2024.10.13. 20:23[/b][/url]

Hihetetlen, hogy nagyjából egyidősek, vagy talán ha egy év lehet köztük, mégis olyan, mintha két külön világban élnének. Míg Ethan már jó pár dolgot tapasztalt, addig úgy érzékeli, hogy Alicia számára ismeretlen még sok minden. Ezt furcsának tartja, hisz általában a vele egyidős csajok már sokkal vagányabbak, de úgy tűnik, hogy nem csak egy asztalon átbukdácsoló csajba sikerült belebotlania. Sebaj, talán éppen ettől izgalmas ez Ethannek, hisz ha nem lenne az, akkor már mással szórakozna. Kicsit az egójának is jót tesz az, hogy láthatóan odáig van érte a csaj, kinek ne jönne be az ilyesmi? - Én mindenképp - mosolyog. - Mert mondjuk tetszel? Na gyere - kedvesen nyújtja a kezét, aztán áthúzza az ölébe a csajt és újra megcsókolja, közben átkarolja és még a keze is felfedezőútra téved, de csakis addig, míg Alicia nem állítja meg.- Mit szólnál, ha tovább folytatnánk odabent? - bök fejével be a csónakházba, biztos kényelmesebb ott, mint kint.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=882872#post882872][b]Alicia Sara Sjölander - 2024.10.13. 20:44[/b][/url]

Hitetlenkedve csóválom a fejem és prüszkölve nevetek. Nem, ilyen tuti nincs! Valami bolondgombát evett, esetleg szerelmi bájitalt itattak vele a hülye haverjai, nem létezik, hogy éppen én tetszek neki! Szeretném elhinni, nagyon is, rettenetesen, de csak rázom a fejem.
- Te tényleg szopatsz! - ismétlem a tegnapit, de ezúttal nevetve, teljes kislányos zavaromban.
Mire mukkanhatnék egy újabbat, az ölébe húz, én pedig a nyakába kapaszkodom, és ezúttal már megpróbálom viszonozni is a csókot. Behunyom a szemem is, mert távolra rosszul látok, de ilyen baromira közelre is, valahol félúton kellett volna megállnia. Vagy... végül is jó így.
Bele is feledkezem kicsit a csókolózásba, és csak kissé késve fogom fel, hogy Ethan keze meg vészesen kúszik fel a lábamon. Odakapok, miközben kénytelen-kelletlen elszakadok ajkaitól, és felhúzom derekamra piszkos kis mancsát.
Rápillantok a házikóra, és az ajkamba harapok.
- Ne-nekem tetszik itt... kint - dadogok picit, és félrenézek szégyenlősen. - Amúgy se szabad oda bemenni szerintem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=882873#post882873][b]Ethan D. Mandrake - 2024.10.13. 21:07[/b][/url]

- Fogd be - feleli mosolyogva, nem kell most színt vallania, épp elég, ha a csaj issza minden szavát és elhiszi, hogy Ethan odavan érte. Márpedig tök rendes vele és kedves, mindent megtesz tényleg. El is éri, hogy tovább folytassák a smárcsatát, kezd belejönni Alicia is, viszont a rellonos vendégdiák nem jut tovább. Próbálkozik, de úgy tűnik, hogy tényleg nagyon félénk ez a csaj. - Mi van, félsz tőlem? - kérdi kedves mosollyal. - A csók tetszett, nem? Hát gondold el, még mit tudnák művelni a nyelvemmel - mosolyog rá szemtelenül. - Na jó, menjünk visszafelé? Úgy látom ,hogy esni fog - jegyzi meg, mert tényleg sűrű felhők gyülekeznek, és a szél is elkezdett fújni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=882874#post882874][b]Alicia Sara Sjölander - 2024.10.13. 21:38[/b][/url]

Túl szép ez, hogy igaz legyen, győzködöm magam folyamatosan, mert hát eddig csak elutasítással találkoztam, vagy nem túl pozitív figyelemmel, ez a kedvesség nagyon új, és nagyon jól esik. Ha picit el is kezd tolakodóvá válni. De csak ösztönösen mozdulok, és állítom meg kezét, ami olyan helyre készült, ahová csak én nyúlkálok, meg talán még kiskoromban anyukám.
- Nem félek, nem vagy ijesztő - rázom meg a fejem, de persze hatalmas kamu, be vagyok tőle tojva, mint felhizlalt pulyka a novembertől.
Elnyílnak ajkaim a döbbenettől, ami kissé késve ér utol szavaira, mikor már helyeselni kezdenék, hogy igen, a csók nagyon tetszett.
Bizsergek, mintha mentossal és kólával lennék feltöltve, és hirtelen úgy érzem, muszáj kipattannom az öléből, mert túlontúl közel vannak egymáshoz a.. dolgaink.
- Me-menjünk, igen, jó, az jó lesz, igen - hadarom, és el is indulok, kis híján orra esve a lépcsőn jövet. Aztán meg szinte kocogok a rossz irányba.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=882898#post882898][b]Ethan D. Mandrake - 2024.10.14. 19:11[/b][/url]

Tényleg jól elvannak egymással, de ahogy Ethan fokozatot lépne, úgy érzékeli az elutasítást. Ehhez annyira nincs hozzászokva, de az is igaz, hogy nem szokott amatőrökkel próbálkozni, most meg úgy tűnik, hogy sikerült kifognia az egyik legprűdebb csajt a suliból. Na de nem lesz sokáig az. - Akkor? - kérdez mosolyogva, hisz a remény szikrája hal ki utoljára, viszont a csaj úgy ugrik ki az öléből, mintha menekülne és láthatóan totál zavarban van. Ethan arcára ez azért mosolyt csal. - Jól van, menjünk. Vigyázz, nehogy..- későn szól, mert botlik is a lány, kész szerencse, hogy nem esett orra. Menthetetlen. Ethan megrázza a fejét, aztán beérve a csajt, finoman a karjára fog, hogy a helyes irányba terelje, mielőtt totál elveszne a lány nagy zavarában.