BK Fórum - Csónakház

A hozzászólás nyílt erőszakot, vulgaritást és a nyugalom megzavarására alkalmas elemeket tartalmaz,
így 18-as karikás besorolást kapott. Biztos elolvasod? IGEN!

	Szál megtekintése
	Hozzászólásai ebben a témában

...

Eördögh Lars Tobias
INAKTÍV

Eat the rude | bloodhound
offline
RPG hsz: 287
Összes hsz: 3461

Írta: 2022. január 18. 11:34

| Link

Tivadar | okklumencia | kezdetek

Egyedül teszi meg az utat a tóig és a kis házikóig a partján. Nem veszi körbe lelkes csaholás és puha lábdobbanás. Hosszabb az út, mint máskor, nehezebb is átvágni a fagyott, néhol még hótól latyakos ösvényen. Tobias feltűri kabátja gallérját, sálját álláig igazgatja.
Kiérve a partra hóörvény közepén találja magát. A felhők mögül ragyogó napsugarak bújnak elő, a szél pedig táncot lejt a tó fölött, összeborzolja Tobias haját, hó-pöttyöket rajzol a szemüvegére. Felpillant az égre, hagyja, hogy kócolja az egyre erősődő szél, hamarosan úgyis kényelmesen felmelegszik a házban. Itt vár kint, s nem tudja, miként kellene felkészülnie. Végülis azért jött most, hogy elkezdjék, hogy elindulhasson az okklumencia útján. Izgatott - kellemes, mégis szorító érzés. Kellemes, mert várta, akarta, szüksége van rá. Mégis ott kapar benne az aggodalom.
Megmutatnia magát, látva lenni soha nem volt egy vágyott állapot, annyira kevés emberrel szemben tud nyitni, hogy el se tudja képzelni, hogyan fogja megtenni egy idegennel szemben. Mintha egy beragadt, berozsdázott vaskaput próbálna felfeszíteni puszta kézzel, kulcs nélkül. Mi a legjobb? Tolvajmód finoman felfeszegetni vagy minden finomkodást mellőzve berobbantani?

	Szál megtekintése
	Hozzászólásai ebben a témában

how much can you take before you snap?

Reményi Tivadar
Tanár, Mestertanonc Tanár, Legilimentor, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos

offline
RPG hsz: 8
Összes hsz: 11

#csendeskettes

Írta: 2022. május 25. 21:44

| Link

Tobias

Nem sokat tud arról a fiatalemberről, aki megkereste a képesség elsajátításának okán, azonban minden további nélkül jelzett vissza, hogy a segítségére lesz. Marinához hasonlóan ő sem egy túlzsúfolt helyet választ, ami azt sugallja, hogy maga is jobb szeret rejtett üzemmódban élni, megfigyelni, láthatatlan lenni. Nem mintha pusztán egy bagolyból messzemenő következtetéseket lehetne levonni, de míg korábban sokan kérték teaházba, kávéházba, vagy egy parkba a találkozót, ahol viszonylag sok ember megfordul, a rellonoshoz hasonlóan Tobias sem így cselekszik. Érdekes.
- Szép jó napot - a hidegben dideregve érkezik meg és automatikusan megjelenik arcán egy bíztató mosoly. Nem olyasmi ez, ami levakarhatatlan, inkább tényleg csak egy ösztönös, szelíd jelzés, hogy nem kell tőle félni a szükségesnél jobban. - Reményi Tivadar vagyok, ha nem bánja, örülnék, ha tegeződnénk - mivel nem egy egyszerű diákról van szó, kevésbé nyit közvetlenül, s azt is figyelembe veszi, hogy ebből kifolyólag a másiknak könnyebb a formalitás talaján maradnia. Most, hogy megkezdik a közös munkát, elengedhetetlenné válik a kettejük közötti bizalom kialakítása, máskülönben megette az egészet a fene. Azért reménykedik abban, hogy semmi probléma nem adódik majd.
A csónakház ajtajához lép és kinyitja, azonban ahelyett, hogy belépne, udvariasan előre engedi Tobiast, hogy aztán kattanjon a zár. - Nos, vágjunk is bele. Ha bármilyen kérdés felmerül útközben, arra természetesen válaszolok, most viszont csapjunk a közepébe. Gondolom van már valamilyen elképzelés az elmetérképet illetően - nem kezd el hosszú ismerkedési köröket róni, már csak azért sem, mert igazán jól a közös munka során fognak megismerkedni. Attól nem lesz jobb a viszonyuk, hogy megosztja, van egy örökbefogadott lánya.

	Szál megtekintése
	Hozzászólásai ebben a témában

Fölnagy Mirella
Független boszorkány, Animágus

offline
RPG hsz: 259
Összes hsz: 271

Írta: 2022. június 7. 12:39

| Link

Márton

Csak nem hagyta el Magyarországot, csupán keresett egy olyan menedéket, ahol aligha jutna eszébe bárkinek is keresni. Utoljára még tanodás évei alatt járt a faluban, amely azóta már várossá nőtte ki magát. Majdnem el is tévedt! De szerencsére az emberek nem városiasodtak el annyira, hogy felvegyék a mogorva, paraszt stílust és megmaradtak segítőkészek.
Catherine-t néhány évvel ezelőtt ismerte meg egy divatbemutató alkalmával, ahol összebarátkoztak annyira, hogy Mirellában felötlött, néhány napig meghúzná magát náluk. Szerencséjére a Payne ház minden jöttmentet befogad, aki arra érdemes és kapott egy ágyikót, ami nem is annyira kényelmetlen.
Mirella - bár az elmúlt napokban ez aligha derült ki róla - szereti a nyugalmat, szereti a természet csendjét, ahol lehet gondolkozni, elvonulni kicsit az emberek elől. Mindig szerette a tó környékét, bár már ez sem úgy be ki, mint amire emlékszik, a varázsa ugyanúgy él. Ezért is lehet az, hogy annyira elkalandozik a pár nap történéseiben, hogy fel sem tűnik neki, milyen vihar közeleg. Már csak az első esőcseppek hozzák vissza a valóságba, s bizony, mire feltápászkodik, egyre sűrűbb, egyre nagyobb cseppek esnek, így hát a legközelebbi menedéket célozza meg, ami nem más, mint a csónakház.

	Szál megtekintése
	Hozzászólásai ebben a témában

Bontovich Márton
Előkészítős igazgatóhelyettes, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár

Az elsőszülött
offline
RPG hsz: 405
Összes hsz: 408

Írta: 2022. június 9. 08:05

| Link

Mirella

Egyáltalán nem állt szándékomban mindazok után, ami ott történt, hazamenni. Helyette valóban Bogolyfalva felé vettem az irányt, egy olyan helyre, ahol nyugalmat reméltem, ez pedig a nagymamám volt. Ő pedig, ahogy annak lennie is kell, tette a nagymamai kötelességeit, mert mindegy, hogy hány éves az ember, a nagyi nagyiként funkcionál. Ehettem pirítóst és csokit reggelire, aludhattam sokáig, kaptam kakaót lefekvéshez, és a nagypapa újabb trükköket tanított sakkozás közben, mialatt persze, szépen kiszedte belőlem, hogy mi is a problémám. Aztán nevetett. Igen, simán kinevetett. Már értem, hogy miért mondják, hogy ugrik egy generációt a stílus. Az öcséim köszönnek vissza benne. Vagy ő az öcséimben, mindegy is.
Viszont a bújkálásnak és a titkoknak megvan a maga ára, többek között az, hogy sétáltathatok kutyát. Hiába van nagy udvar, az nem elég neki, mert olykor szeret a tóban megmártózni, és hát igazán, én is kimozdulhatnék. És hiába esik, a kutya éppen ezt szereti. Így hát egy kölcsönkapott gumicsizmában, egy jól tartott Husky és Golden Retriever keverék ebbel, Mucikával, akinek bejegyzett neve amúgy Sarolta - ne, ne menjünk bele a részletekbe -, nekivágok annak a harci feladatnak, hogy a kutya meg legyen sétáltatva, és ha kedve úgy tartja, az esőben még a tóba is megmártózzon. Nagyobb égés már úgysem érhet, nem?
Nos, de. Történetesen az, hogy mostanra már hallucinálok is, ugyanis, ahogy a vízparton teszem a kört a kutyával, kezemben a sárga esernyővel, egyszer csak életem megkeserítőjét pillantom meg, amint a romantikus esős jelenetben álldogál a csónakház teteje alatt. Kiváló. Meghibbantam, hivatalosan is. Remek. Behunyom a szemem, finoman megingatom a fejem, és helyette inkább Mucit engedem el, hogy csobbanjon. Komolyan megteszi, nagyobb élvezettel, mint a környékbeli gyerekek. Én pedig nagyon erősen megpróbálom elkerülni, hogy rápillantsak a nőre. Nincs ott, és kész.

	Szál megtekintése
	Hozzászólásai ebben a témában

Fölnagy Mirella
Független boszorkány, Animágus

offline
RPG hsz: 259
Összes hsz: 271

Írta: 2022. június 9. 09:02

| Link

Márton

Ez csak egy kis eső, ez csak egy kis eső. Nem lehet baj, nem lehet baj. Mantrázza magának a mondatokat újra és újra. Az esővel semmi baja nincsen, szereti a természetet, amikor ébredezik egy kevéske eső után. Az illatok fenségesebbek, mint máskor, a virágok éppen úgy nyitnak a világ felé, mint a most született új élet. Egy csendes záporban mezítláb sétálni maga a mennyei manna, még akkor is, ha mások emiatt olykor bolondnak nézik az embert.
Ám egy vihar, égi zengés, fényjáték, durva széllel és végeláthatatlan csapadékkal az már nem csak a természetet sújtja, hanem őt is. Fél tőle azóta, hogy gyermekként egy majdnem az életét vette.
Eleinte azt gondolta, hogy most is csupán egy kedves, barátkozós, magát éppenhogy megmutató eső felhő érkezett, ami üdvözölni akarta őt a faluban. Ám a szellőből lassan leveleket, port hordó szél kerekedik, az esőcseppek durvábbak, szaporábban érkeznek a csónakház fedelére és Mirella ettől kezd pánikba esni. Nem vesz észre magán kívül senkit, Márton és a kutya jelenléte nem viszi el messzi földre, hogy gondolataiba elmerülve, sikerüljön nem arra koncentrálni, hogy ebből akár nagyobb vihar is kerekedhet.
Jobb híján mit csinál? Bemegy a csónakházba és ott keres magának menedéket egy sarokban, egy pokróccal, mert természetesen pálcája nincs nála, hiszen ő csak egy kellemes, nyári sétára indult, hogy kicsit szellőzhessen a feje. Ehelyett, most lábait felhúzva, nyugtatgatja magát, remélve, hogy ez a vihar éppen olyan hamar tovább áll, mint ahogy érkezett.

Utoljára módosította:Fölnagy Mirella, 2022. június 9. 09:04	Szál megtekintése
	Hozzászólásai ebben a témában

Bontovich Márton
Előkészítős igazgatóhelyettes, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár

Az elsőszülött
offline
RPG hsz: 405
Összes hsz: 408

Írta: 2022. június 9. 15:28

| Link

Mirella

Nincsen semmi baj. Éppen csak megkattantam, mi is az, amin aggódnom kéne? Eljövök ide, direkt ide, ahol mindig megvédenek, ahol nem érzem a kényszert, ahol nem kell aggódnom azon, hogy belébotlok, és mi történik? Ide képzelem. Hát teljesen normális! El fogom venni a húgát feleségül, szép életünk lesz, kissé unalmas, de kellemes, és ő nem lesz jelen, sem akkor, sem most. Zille nem ezt érdemli, nem azt, hogy ne legyen a nővére jelen, és persze azt sem, hogy ne szerelemből házasodjon, de az élet nem kívánságműsor, ha az lenne, az apám élne, én meg szerelemből házasodnék.
- Mucika.
Láttam, hogy bemegy, és ez egy picit gyanús képzelgés, mert reális esetben csúnyán nézne rám, nem reálisban meg vetkőzni kezdene. De nem. Nem eltűnt, bement. Ennek kapcsán utána indulok, a kutya pedig éppen nem tud vizet érni, amiért lehet, hogy utál, de mindegy is, mert a nagy helyzet az, hogy csúnya vihar lesz, és ha meghal, megölnek. A csónakház viszont nagyon is vonzó jelenleg, így elindulok felé. Az is lehet ám, hogy egy sötét démon megszállt, megkereste a gyengepontom, és őt találta, mint az új, ám érzelmileg igen aktív eshetőséget, és belőle táplálkozik. A lényeg, hogy haza kéne mennem, de nem teszem, helyette belépek a kutyával, aki egyből abba az irányba indul, ahol a nő van, és hozzá közel fekszik a földre. Jobban kellett volna figyelni SVK-n, és akkor most tudnám, hogy milyen babonázó lénnyel van dolgom…talán banshee? Mire a gondolat idáig elér, már óvatosan mellé telepedek, és kérés vagy kérdés nélkül átölelem, szótlanul a haját simogatva. Ez most egy ilyen helyzet, azt hiszem.

	Szál megtekintése
	Hozzászólásai ebben a témában

Fölnagy Mirella
Független boszorkány, Animágus

offline
RPG hsz: 259
Összes hsz: 271

Írta: 2022. június 9. 15:47

| Link

Márton

- Het komt goed, het komt goed - mantrázza halkan, s egészen addig, míg a kutya egy halk nyűszítés közepette meg nem érkezik, fel sem tűnik neki, hogy valaki szintén a házat választja menedéknek. Csak meredten néz előre, nem akar tudomást venni arról, aki jött és jól is megy neki. Hollandul mantráz, magára figyel és akkor két kar tekeredik köré, ő pedig gondolkodás nélkül temeti arcát a férfi vállgödrébe.Orrába lassan kúszik a már ismerős illat, a boróka keveredik a mandarinnal és lágyan simogatja meg Mirella lelkét a kevéske só, ami a tengert idézi egy pillanatra.
- Márton!? - halkan, lágyan kérdezi, úgy, ahogy még sosem szólt a másikhoz. Fejét nem emeli, mert éppen dörren egyet az ég, melytől ő még jobban elveszik az ölelésben.- Megint meg akarsz menteni?

Utoljára módosította:Fölnagy Mirella, 2022. június 9. 16:28	Szál megtekintése
	Hozzászólásai ebben a témában

Bontovich Márton
Előkészítős igazgatóhelyettes, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár

Az elsőszülött
offline
RPG hsz: 405
Összes hsz: 408

Írta: 2022. június 9. 17:28

| Link

Mirella

Itt van. Fizikailag. Érzem őt, és hirtelen az a nem kimondottan illő gondolat jut eszembe, hogy ha megnyalnám a nyaka hallatán, vagy válla ívét, pont olyan íze lenne, mint néhány napja, amikor magamhoz vonva csókoltam őt, úgy, mintha az életem múlna rajta.
A gondolat megmosolyogtat, ahogy reszkető testét határozottan tartom. Férfiasan, biztonságot sugárzóan. Nem akarok olyat tenni, amit támadásnak, vagy kellemetlenségnek élne meg, mégis vannak ösztönös cselekedeteim, amelyeken nem tudok uralkodni. Ilyen az is, ahogy simítom a haját, vagy akaratlan is megcsókolom a feje búbját.
- Most megpróbálom jobban csinálni. Mi a legrosszabb, ami történhet? Megversz? Majd beperellek.
A gondolatra elmosolyodom, és remélem ő is, bár azt jobban szeretném, ha megnyugodna, aggasztó egy olyan határozott nőt, mint amilyen ő, ennyire védtelennek látni. Hogyan is lennék képes magára hagyni, vagy bántón viselkedni vele, amikor ennyire ki van szolgáltatva?
- Régen én is féltem a vihartól, de aztán megszülettek az öcséim, és nekem nagy és erős testvérnek kellett lennem. Mindig azt mondták, a családtagjaimnak kell egy biztos pont, mert az a legfontosabb, így azzá akartam válni. Nincs félelmetesebb, mint legidősebbnek lenni.

	Szál megtekintése
	Hozzászólásai ebben a témában

Fölnagy Mirella
Független boszorkány, Animágus

offline
RPG hsz: 259
Összes hsz: 271

Írta: 2022. június 9. 20:10

| Link

Márton

Márton szavaitól teste lassan rázkódik, nevet az ölelésben, s megjegyzi magának, hogyha már sokkal jobb állapotában lesz, kérjen bocsánatot. Elvégre majdnem eltörte a másik orrát, s ez tőle szokatlan viselkedés, még annak tükrében is, hogy a másik kiprovokálta.
- Csak mesélj tovább, hogy valami elterelje a figyelmemet - kéri halkan, fejét egy pillanatra sem megemelve. Teljesen ki van attól, hogy ennyire gyenge és esetlen. Senki előtt nem kellene ilyennek lennie, főleg nem Bontovich előtt.
- Én nem, én, én nem félek. Kikérem magamnak - most mozdulna, de kintről hatalmas dörrenés adja tudtukra, hogy valahol a közelben csapott be a villám. Mirella pedig még közelebb bújik, minden parányi levegőt kiprésel maguk közül.
- Het spijt me, het spijt me - búgja halkan ismét a holland nyelvet használva. - Sajnálom, nem kellene így látnod, sőt sehogy sem kellene, sajnálom, tényleg, sajnálom - 28 évesen ennyire félni egy vihartól, nevetséges. Tudja jól, hogy most dől össze a kártyavár, pedig egész jól felépítette Mártonnal szemben a falakat.
- Legidősebbnek lenni néha átok - ehhez sajnos csak ennyit tud hozzátenni. Ha nem ő lenne idősebb, hanem Zille, akkor valószínűleg most minden más lenne.. De nem így van.

	Szál megtekintése
	Hozzászólásai ebben a témában

Bontovich Márton
Előkészítős igazgatóhelyettes, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár

Az elsőszülött
offline
RPG hsz: 405
Összes hsz: 408

Írta: 2022. június 9. 21:15

| Link

Mirella

- Tőlem senki se fogja megtudni, hogy mi a gyengepontod, megőrzöm a titkod.
Mást akarok mondani, azt, hogy védelmezem, hogy egész életemben fogom, hiszen hamarosan a családom lesz. De nem mondhatok ilyet, mert a húgát kell feleségül vennem, mert attól még, hogy a családjaink egyesülnek, és ő a rokonom lesz, nem én leszek a férfi, aki érte él. Nem én fogom ölelni a következő viharos éjjelen, és ez a tény szomorúbb, mint bármi az elmúlt napokból.
- Itt akartam élni, gyerekként. Még tervrajzot is csináltam arra, hogy hogyan fogom átalakítani. Megnöveltem volna a verandát, hogy ott ülhessünk ki, és húztam volna rá még egy szintet. Muglimód, saját kezűleg. A szüleim elhűltek, amikor azt mondtam, hogy kőműves akarok lenni. Egyszer, hogy elrettentsenek, megmutatták nekem a legsztereotípabb munkást, akit csak találni lehetett. Mindig részeg volt, és a feneke kilógott a nadrágból. Szerinted elijesztett?
Lágyan beszélek hozzá, a hangom megtelik azzal a szeretettel és kellemes nosztalgikus hangsúllyal, amilyen valójában szokott lenni. Ujjaimmal a felkarját simogatom, és amikor jobban hozzám bújik, szorosabban ölelem magamhoz. A gondolataim, melyek egyértelműen szexuális töltetűek voltak, tovaszálltak, és helyüket átvette az a megnyugtató és mégis kínzó gondolat, hogy én vele akarom ezt, hogy vele, bármennyire is impulzív ez az egész, bármit képes lennék otthonnak nevezni, sőt vágyom a közös otthonra. Nem akarok erre gondolni, így inkább folytatom a történetet. Ahogy kinéz ez most, elég hosszan elhúzódik majd a vihar.
- Már aznap megvolt a terv, reggel elloptam Milán egyik farmerját, ő gyerekként elég vézna volt, én meg masszív, beleerőszakoltam magam, és anya tükre előtt guggolgattam, míg be nem állt a fenékívem olyanra, mint a férfié. Elloptam egy bort, pocsék íze volt, de ittam, mert láttam, hogy ő is azt teszi. A különbség kettőnk között az volt, hogy ő négyszáz forintnál kevesebbet költött a tablettásra, én viszont egy közel húszezer forintos borral rövidítettem meg a családot. Nem érte meg.

	Szál megtekintése
	Hozzászólásai ebben a témában

Csónakház

Oldalak: « 1 2 ... 8 9 [10] 11 12 13 14 15 » Fel

| Téma száljai

Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bogolyfalva→A falu határa