A kis tavacskánk egyik elterülőbb partszakaszán álldogál a csónakház. Nem túl régen, talán a pár évvel korábbi nyáriszünetben telepítette ide azt egy idősebb varázsló, aki a két csónakját adja néha bérbe a diákoknak vagy tanároknak, néha falusiaknak, hogy a tóra mehessenek. A ház nem zárt, csak a csónakok vannak varázslat védte lánccal lehorgonyozva, így még azt fel nem oldja a tulajdonos, nem elköthetőek. A házba bármikor be lehet térni, akad bent szék, talán régi könyvek és cikkek is a tóról, illetve olyan felszerelések, mint evezőlapát, mentőmellények és így tovább.
A nyári záporok idején, mint legközelebbi megoldás tökéletes, de este a kis ház teraszáról nézni a holdfény világította tavat is remek. A környéken a télire aprított tüzelőanyag hever kupacokban, valamint egy kis sütögetőhely is van itt, bár nem annyira szívlelik sokan, ha befüstöl a diákság. A téli időszakban a csónakok ugyan partra kerülnek és a felszerelések is eltűnnek, a házacska továbbra is nyitott bármire. Érdemes ide kicsinek és nagynak, diáknak vagy felnőttnek kilátogatni, a csónakázási lehetőség nagy élmény tud lenni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=882862#post882862][b]Ethan D. Mandrake - 2024.10.13. 17:52[/b][/url]

- Látod, neked extrán járna a napfény, petíciót kéne beadnunk! - mondja komolyan, de azért érződik a hangjából, hogy hülyéskedik. Egyébként ahogy megnézi magának Aliciát, úgy gondolja, hogy ki lehetne kupálni a csajt, csak smink kéne rá, meg dögösebb szerkó. A kunyhóhoz érve jót röhögnek, különösen a csaj, Ethannek egy pillanatra még a szemöldöke is felszalad, hallva ezt a röfögést. Még jó, hogy nem étterembe vitte a csajt, vagy moziba, mert most éghetne a bőr a képéről. Az apja tuti kitagadná. - Te, mi volt ez? Vizimalac? - nevet és csak finoman jegyzi meg, úgy hogy az ne tűnjön sértőnek, inkább elvicceli, mert hát a cél érdekében mindent, ezt a csajt ma befűzi. - Ja, elvetemültek - bólint és figyeli a lányt. - Mi van? Nagyon elvörösödtél. Egyébként egész cuki ez a nevetés - jegyzi meg, miközben mosolyogva oldalba böki a lányt. - Ezt kóstold meg! - egy krémes sütit nyújt a vörös felé, és tartja, hagyja, hogy a lány beleharapjon, a maradékot pedig ő kóstolja meg. - Amúgy várod a karácsonyi bált? Gyorsan itt lesz, és kíváncsi vagyok, hogy itt hogyan zajlik. Nálunk elég puccos szokott lenni - jegyzi meg, oldalra fordítva a fejét. - Sütis a szád - jegyzi meg  és mutogat az arca irányába.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=882863#post882863][b]Alicia Sara Sjölander - 2024.10.13. 18:13[/b][/url]

Helyeslően bólogatok, bár túl sok napfényt azért köszönöm, nem kérek, mert akkor meg rákvörös leszek. Igaz, úgy legalább nem látszana, mikor fülig pirulok szégyenemben.
- Neem, csak kiszaladt, na! - lököm meg két kézzel a gúnyolódó srácot, aminek persze túl sok hatása nincs, mivel nagyobb nálam. Mintha az oszlopot akartam volna félrelökni, amivel majdnem összekoccoltam.
Lehet nem gondolja komolyan, mégiscsak itt ül velem, és közönsége sincs, mint általában azoknak szokott, akik előszeretettel bántanak, de berögződéseim vannak az ilyen reakciókra, és amúgy sem ismerem még. Nem értem azt se, utána meg miért mondja, hogy cuki volt. Mert hát nyilván nem volt az..!
- Te most.. engem nézel? - sandítok rá, könyékig a zacskóban.
Aztán mire kapcsolok, már valami illatos édes süti van a szám előtt, majd benne. Leharapok belőle, ügyetlenül morzsálva mindenfelé, és még számat is törölgethetem utána.
- Mmmhh.. fidom! - nyammogom, és amint eltűnik a falat a pocakom irányába, már felelni is tudok kérdésére: - Odahaza Yule bált tartunk, meg úgy tudom, a Roxforban is szokás. Az nagyon szép szokott lenni! Remélem itt sem csak pár fagyöngyöt akasztanak ki.
Nagyon szeretem az ünnepeket, a díszeket, a fényeket, melyek a téli hónapokban az otthonokba, utcákra, intézményekbe költöznek.
Gyorsan megtörölgetem számat a mutatott irányban, remélve, hogy most már sikerül teljesen sütimentesíteni. Kezembe egy hosszúkás nyalóka téved, de arra most nem vágyom, szóval vissza is ejtem a zacskóba.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=882864#post882864][b]Ethan D. Mandrake - 2024.10.13. 18:29[/b][/url]

- Nem baj, tényleg - elneveti magát a védekező reakción, de ettől még nem fordul ki a székéből, ahhoz nem volt olyan erős lökés. Nem is cikizi tovább, épp elég volt belőle ennyi, főleg hogy még tervei vannak mára, de így legalább tesztelte, hogy mennyire sértődős a lány. Nem vészesen, legalábbis most így ítéli meg a srác. A kérdésre nem válaszol, csak mosolyog úgy, hogy ha nem volt még eddig zavarban a lány, hát legyen csak még jobban, majd a válasz helyett nyújtja a sütit, amit aztán ő is elmajszol és bőszen bólogat. - Tényleg jó ez a cukrászda, többször is le kéne jönni - jegyzi meg, ezzel arra utalva, mintha mostantól együtt jöhetnének-mehetnének, és nem csak ez az első és utolsó alkalom. - Yule? Az pontosan milyen? Lehet nálunk is van, csak máshogy mondják - őszintén annyira nem is érdekli, hogy milyen az a bál, de hát túl sok témája nincs egyelőre a csajjal, azt viszont tudja, hogy a lányok imádják az ilyen témákat, amiben cuki ruhákról, meg zenéről, meg romantikus dolgokról lehet cseverészni. És hát, mindent a cél érdekében. - Ebben reménykedsz? - nevet, ekkor jelzi közben, hogy sütis a szája, viszont hiába sütimentesít a csaj, azért még akad ott egy kis darab. Ethan közelebb is hajol hozzá, és hüvelykujjával gyengén érinti Alicia szája szegletét. - Itt maradt egy kicsi - mosolyog rá, miközben az ujjával el is törli azt a falatot onnan. - Mond csak, csókolóztál már? Állítólag a fagyöngy alatt az a szokás - nem húzódik hátrébb, egyelőre jó így, bele is néz Alicia szemeibe.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=882865#post882865][b]Alicia Sara Sjölander - 2024.10.13. 19:04[/b][/url]

Tök kínos ez a helyzet, és még csak nem is látom az arcát, hogy megállapítsam, a bolondját járatja-e velem vagy sem. A kérdésemre se válaszol, talán tök hülye vagyok, és nem is engem néz, csak elnéz mellettem, most meg nem érti, mit kérdezek ilyeneket. Totál beégetem magam, ennyit a nagyszerű terveimről, hogy barátokat találok majd itt, meg talán egy aranyos fiút is...
- Aham, szerintem is jó - erősítem meg, de az utalást nem veszem észre szavai mögött.
Nyilván úgy érti, hogy majd ő külön, vagy másokkal, esetleg egy neki tetsző lánnyal jön újra el. Nem tudtam igazán körülnézni, mivel a falnivalók kötöttek le, de hangulatos helynek tűnt, akár randi helyszínnek is tökéletes.
- Az ilyen táncos dolog. Nem tudom pontosan, mert még sosem hívtak el rá, de... szép. Úgy tudom - sóhajtok. Az ünnepbe és a hagyományainkba nem akarok belemenni, úgyis csak untatnám vele.
Értetlenül pislogok felé, nem tudva, mire céloz, és rázom is a fejem, míg ő nevet. Dallamos kis nevetése van, mosolygásra késztet, ami amúgy sem baj, legalább nem tűnik úgy, mintha nem érteném a vicces dolgot, amit mondott. Mert azt mondott, nem? Vagy bekrepált a fordítógyűrűm?
Töprengésemből azzal szakít ki, hogy váratlanul közelebb hajol, és szám szélét érinti hüvelyujjával. Sóbálvánnyá merevedek és nagy szemeket meresztve bámulom arcát, amit végre ilyen közelről már tisztán látok, és Odin szerelmére, hát ez a srác rohadt helyes! Ne már, mit csinál ilyen közel hozzám!?
- H-ho-hogy mi-mi? - dadogok kétségbeesetten, kékjeimet mereven övéin tartva. Nem, nem nézek máshova, kizárt dolog! - I-igen, a fa-fagyöngy alatt aha, igen, de.. mármint..! Ezt most miért..?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=882866#post882866][b]Ethan D. Mandrake - 2024.10.13. 19:15[/b][/url]

- A táncos mulatságok jók szoktak lenni, bírom őket - és ez még igaz is, táncolni mondjuk nem szokott, de jókat röhög azokon, akik mindenféle mozdulatból próbálnak kihozni valamit. Az ilyen helyeken általában jó a hangulat, finom az étel, szóval minden adott a szórakozáshoz. Reméli, hogy a dakotai csaj is vevő lesz vele egy ilyen mulatságra, mondjuk még odébb van, hogy meghívja. - Én is eddig egyedül mentem , engem sem hívtak - meséli úgy, mintha együttérzésről akarná biztosítani a másikat. Egyébként a haverjaival ment, csoportosan jó volt a buli. S miközben épp erről dumcsiznak, kapva kap az alkalmon, ezt nehéz lenne kihagyni, tipikus trükk, de talán összejön. Az már biztos, hogy sikerül zavarba hoznia Aliciát, ez pedig csak még több önbizalmat ad Ethannek. - Akkor ez most nem lesz újdonság - azzal még közelebb hajolva megcsókolja Aliciát, kihasználva a pillanatot. Szerencsére igent mondott, így feltehetően nem lesz már újdonság a vörösnek a nyelvek tánca. A végén még kiderül, hogy többet is tud annál, mint amit a srác jelenleg gondol róla.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=882867#post882867][b]Alicia Sara Sjölander - 2024.10.13. 19:33[/b][/url]

Meghökkenve pislogok kettőt, de aztán megint csak elhessegetem a dolgot azzal, hogy ez a srác valamit egész biztos lódít már megint. Vagy azt, hogy bírja a táncos mulatozást, vagy azt, hogy eddig csak egyedül ment el rá.
- A fiúknak szokás a lányokat elhívni általában - makogok közben még, de persze ez tényleg csak egy általánosítás, amolyan hagyomány, amit sokan felrúgnak ma már az egyenlőség nevében, és igazából én is szívesen elhívtam volna már valakit, ha nem lennék biztos benne, hogy elutasít. Arra viszont cseppet se vágyom, akkor inkább ülök egyedül a fagyöngy alatt.
Most azonban nem egyedül melegítem a padot, viszont egy fia növény sincs a fejünk fölé akasztva, Ethan mégis úgy hajol közel hozzám, mintha meg akarna... neeem! Ugyan már, Lissi, ne légy ilyen együgyű! Az kizárt dolog! Miért akarna...?
- Mics... - kezdenék bele a kérdésbe, ám megelőz a válasszal, és simán lesmárol.
Nem szájrapuszit kapok, amit már a kezemen elgyakoroltam sokszor, hanem a nyelvét átdugva csókol szájon, én pedig meglepetten nyögök bele a szájába, és kezdek el hátrafelé dőlni ültemben. Meg is kell kapaszkodjak a nyakában, különben lefordulnék a székről.
A fagyöngy alatt szokás, igen, de nem, még nem csináltam sose. Azt hiszem, így kellett volna megfogalmazzam a válaszom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=882868#post882868][b]Ethan D. Mandrake - 2024.10.13. 19:50[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=882869#post882869][b]Alicia Sara Sjölander - 2024.10.13. 20:13[/b][/url]

Éreztem én, hogy megéri vakon botorkálnom pár napot, és máris lesz valami! Persze először csak barátokban reménykedtem, akik nem azt veszik észre először rajtam, hogy két befőttesüveg vastagságú lencsén keresztül pislogok ki a világba. Erre belefutok egy tök helyes srácba és megcsókol! Csípjetek meg, álmodom!
Persze nagyon nem így képzeltem ezt el, az első alkalmat, és jobb lett volna biztos, ha előbb randizni hív, meg aztán egy újabbra, kapok virágot vagy csokit.. báár.. végül is ez beillik randinak, és édességet is kaptam. Jó, azt magamnak vettem, de akkor is van. Ő mutatta meg, hol szerezzem be, szóval az úgy már majdnem olyan, mintha tőle lenne, nem?
Meg amúgy se az ajándék számít, azzal úgyis csak megvásárolni akarják az emberek egymás szeretetét. Viszont Ethan valami érthetetlen okból velem van itt, és bár összerezzenek, ahogy combomon végigsimít, nem ugrok el tőle, igaz, nagyon nem is tudnék hova. Esetleg neki a korlátnak, át rajta, le a földre. Biztos jól néznék ki.
- M-miért..? Te szeretnéd? - pislogok rá. - Egyáltalán miért.. csináltad? - nevetek összezavarodva.
Olyan kedvesnek tűnik, figyelmesnek, hogy megkérdezi, akarom-e folytatni, és eszemben sincs bevallani neki, hogy ez volt az első alkalmam, még kinevetne, vagy azt gondolná, ilyen béna kislánnyal mégse érdemes randiznia.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=882871#post882871][b]Ethan D. Mandrake - 2024.10.13. 20:23[/b][/url]

Hihetetlen, hogy nagyjából egyidősek, vagy talán ha egy év lehet köztük, mégis olyan, mintha két külön világban élnének. Míg Ethan már jó pár dolgot tapasztalt, addig úgy érzékeli, hogy Alicia számára ismeretlen még sok minden. Ezt furcsának tartja, hisz általában a vele egyidős csajok már sokkal vagányabbak, de úgy tűnik, hogy nem csak egy asztalon átbukdácsoló csajba sikerült belebotlania. Sebaj, talán éppen ettől izgalmas ez Ethannek, hisz ha nem lenne az, akkor már mással szórakozna. Kicsit az egójának is jót tesz az, hogy láthatóan odáig van érte a csaj, kinek ne jönne be az ilyesmi? - Én mindenképp - mosolyog. - Mert mondjuk tetszel? Na gyere - kedvesen nyújtja a kezét, aztán áthúzza az ölébe a csajt és újra megcsókolja, közben átkarolja és még a keze is felfedezőútra téved, de csakis addig, míg Alicia nem állítja meg.- Mit szólnál, ha tovább folytatnánk odabent? - bök fejével be a csónakházba, biztos kényelmesebb ott, mint kint.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=882872#post882872][b]Alicia Sara Sjölander - 2024.10.13. 20:44[/b][/url]

Hitetlenkedve csóválom a fejem és prüszkölve nevetek. Nem, ilyen tuti nincs! Valami bolondgombát evett, esetleg szerelmi bájitalt itattak vele a hülye haverjai, nem létezik, hogy éppen én tetszek neki! Szeretném elhinni, nagyon is, rettenetesen, de csak rázom a fejem.
- Te tényleg szopatsz! - ismétlem a tegnapit, de ezúttal nevetve, teljes kislányos zavaromban.
Mire mukkanhatnék egy újabbat, az ölébe húz, én pedig a nyakába kapaszkodom, és ezúttal már megpróbálom viszonozni is a csókot. Behunyom a szemem is, mert távolra rosszul látok, de ilyen baromira közelre is, valahol félúton kellett volna megállnia. Vagy... végül is jó így.
Bele is feledkezem kicsit a csókolózásba, és csak kissé késve fogom fel, hogy Ethan keze meg vészesen kúszik fel a lábamon. Odakapok, miközben kénytelen-kelletlen elszakadok ajkaitól, és felhúzom derekamra piszkos kis mancsát.
Rápillantok a házikóra, és az ajkamba harapok.
- Ne-nekem tetszik itt... kint - dadogok picit, és félrenézek szégyenlősen. - Amúgy se szabad oda bemenni szerintem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=882873#post882873][b]Ethan D. Mandrake - 2024.10.13. 21:07[/b][/url]

- Fogd be - feleli mosolyogva, nem kell most színt vallania, épp elég, ha a csaj issza minden szavát és elhiszi, hogy Ethan odavan érte. Márpedig tök rendes vele és kedves, mindent megtesz tényleg. El is éri, hogy tovább folytassák a smárcsatát, kezd belejönni Alicia is, viszont a rellonos vendégdiák nem jut tovább. Próbálkozik, de úgy tűnik, hogy tényleg nagyon félénk ez a csaj. - Mi van, félsz tőlem? - kérdi kedves mosollyal. - A csók tetszett, nem? Hát gondold el, még mit tudnák művelni a nyelvemmel - mosolyog rá szemtelenül. - Na jó, menjünk visszafelé? Úgy látom ,hogy esni fog - jegyzi meg, mert tényleg sűrű felhők gyülekeznek, és a szél is elkezdett fújni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=882874#post882874][b]Alicia Sara Sjölander - 2024.10.13. 21:38[/b][/url]

Túl szép ez, hogy igaz legyen, győzködöm magam folyamatosan, mert hát eddig csak elutasítással találkoztam, vagy nem túl pozitív figyelemmel, ez a kedvesség nagyon új, és nagyon jól esik. Ha picit el is kezd tolakodóvá válni. De csak ösztönösen mozdulok, és állítom meg kezét, ami olyan helyre készült, ahová csak én nyúlkálok, meg talán még kiskoromban anyukám.
- Nem félek, nem vagy ijesztő - rázom meg a fejem, de persze hatalmas kamu, be vagyok tőle tojva, mint felhizlalt pulyka a novembertől.
Elnyílnak ajkaim a döbbenettől, ami kissé késve ér utol szavaira, mikor már helyeselni kezdenék, hogy igen, a csók nagyon tetszett.
Bizsergek, mintha mentossal és kólával lennék feltöltve, és hirtelen úgy érzem, muszáj kipattannom az öléből, mert túlontúl közel vannak egymáshoz a.. dolgaink.
- Me-menjünk, igen, jó, az jó lesz, igen - hadarom, és el is indulok, kis híján orra esve a lépcsőn jövet. Aztán meg szinte kocogok a rossz irányba.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=882898#post882898][b]Ethan D. Mandrake - 2024.10.14. 19:11[/b][/url]

Tényleg jól elvannak egymással, de ahogy Ethan fokozatot lépne, úgy érzékeli az elutasítást. Ehhez annyira nincs hozzászokva, de az is igaz, hogy nem szokott amatőrökkel próbálkozni, most meg úgy tűnik, hogy sikerült kifognia az egyik legprűdebb csajt a suliból. Na de nem lesz sokáig az. - Akkor? - kérdez mosolyogva, hisz a remény szikrája hal ki utoljára, viszont a csaj úgy ugrik ki az öléből, mintha menekülne és láthatóan totál zavarban van. Ethan arcára ez azért mosolyt csal. - Jól van, menjünk. Vigyázz, nehogy..- későn szól, mert botlik is a lány, kész szerencse, hogy nem esett orra. Menthetetlen. Ethan megrázza a fejét, aztán beérve a csajt, finoman a karjára fog, hogy a helyes irányba terelje, mielőtt totál elveszne a lány nagy zavarában.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=885385#post885385][b]Várkonyi Lilien - 2025.01.06. 22:21[/b][/url]

Anyukájával már kiskora óta szokásuk volt, hogy járták időnként az erdőt, gyűjtötték a különleges faleveleket, virágokat , avagy épp gombát szedtek. Ez izgalmas kihívásnak számított, főleg amióta az egyik helyi lakos időnként direkt félrevezető nyomokat próbált hagyni, hogy maga részére rejtse el az ízletes gombákat. Lilien kivételesen egyedül indult útnak, szüksége volt arra, hogy egy kicsit kikapcsolódhasson a természetben, hogy ne vegyék körbe az emberek, ne legyen zsivaj és végre úgy igazán önmagára koncentrálhasson. A hideg idő miatt kötött sapkát és meleg kabátot is visel, lábait pedig egy jól bevált gumicsizma fedi, ebben battyog körbe az erdőben már egy jó ideje,  s szedi kosarába a Flammulina velutipeseket, köznyelven Téli fülőkét. Hirtelen viszont szakadni kezd az eső, mintha dézsából öntenék, Lilien erre nem készült fel. Se esernyő, sem pedig esőkabát, utóbbit kikészítette ugyan, de sikerült otthon hagynia. Ennek hiányában sietve közelíti meg a Csónakházat, amit már a fák közül észrevett. Odaérve felsiet a lépcsőn, valahogy be akar jutni, de a pálcájával hiába mondja el a zárnyitó varázslatot, az valamiért nem akar működni. - Merlinemre, ne most mondj csődöt - kezd elázni rajta a kabát, a sapka, ebből biztosan megfázás lesz, minimum.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=885593#post885593][b]Markovits Bence - 2025.01.14. 11:38[/b][/url]

Ó, ha tudná valaki, hogy most milyen mérges a kutyára, nem hinné el. Tudta, hogy nincs jó idő, mégis kihozta Foxit sétálni, hiszen mindene az állatok. Márpedig a sétáltatás nem maradhat el, főleg, ha van rá ideje is, amit mostanában egyre nehezebb találni bármire. De most volt, viszont a kis csavargó elkódorgott, ő meg már legalább fél órája a hangját kergeti a spánielnek.
- Ha elkaplak egy hét ólfogságra ítéllek - bosszankodik tovább, pedig egyébként jó kedve lenne. Jól sikerült a szilveszter, meg egészen sokat pihent a téli szünetben, jó kedvvel vágott neki a tanév hátralévő résznek. Ezen most sokat rontott, hogy Foxi elkóborolt, plusz hirtelen kezdett esni az eső. Bár nem fél, hogy túlságosan megázna, erről a kabátja gondoskodik és a Bazsitól elsajátított leperex-bűbáj mindent megold. De most már igyekszik és fel is tűnik Foxi sziluettje a csónakház felé, szóval arra veszi az irányt. Mire odaér a kutyát nem, viszont egy alakot lát, akit nem tud kivenni pontosan, hogy ki is lehet ő, bár a hangja elég ismerős.
- Helló - köszön oda már messziről, suhanva az illető felé, mert nem akar tovább ázni, és talán a bejártnál már van tető.
- Á. Lili! - örül meg a lánynak, amikor felismeri. - Jól áll neked az ázott haj - mondja vidáman, majd előveszi a pálcáját. - Alahomora! - mutat rá zárra, ami halkan kattan egyet. - Csak utánad - néz körbe, és ekkor jelenik meg Foxi, aki rohan hozzájuk. - Na, mindenki megvan, szuper - csóválja meg a fejét.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=885600#post885600][b]Várkonyi Lilien - 2025.01.14. 15:37[/b][/url]

Az elmúlt hetekben rosszalkodott néha a pálcája, de betudta annak, hogy rossz napokat élt meg, s emiatt nem működött kellően a kapcsolat közte és a pálcája között. Most viszont már azon is elgondolkodik, hogy talán nem ártana meglátogatni egy pálcamestert, ugyanis a sokadik próbálkozásra sem nyílik a csónakház ajtaja, ráadásul se a leperexet nem tudja használni, sem egyéb taszító bűbájokat. Már a kosarát is félreteszi, két kézzel próbál bejutni az ajtón, tekergeti a kilincset, hátha, de nem mozdul a zár. Az eső meg tovább esik, ráadásul a szél is kezd felerősödni, és még hideg is van. Annyira belefeledkezik abba, amit csinál, hogy már csak akkor kapja fel a fejét riadtan, amikor valaki ráköszön. - Jajj - fordul meg, mire észreveszi az ismerős arcot. - Nahát, Te vagy Bence? Már azt hittem, hogy a csónakház tulaja - elmosolyodik és az ijedtség is alább hagy. - Oh, köszi. Teljesen eláztam - sóhajt, miközben félreáll az ajtóból. - Próbáltam bejutni az eső elől, de a pálcám felmondta a szolgálatot - meséli a szomorú valóságot, közben a srác sikerrel nyitja az ajtót, Lili pedig máris bemenekül, majd az előtérben már húzza is le magáról a kabátot, hogy felakassza a fogasra. - Rémes idő, nem számítottam rá - jegyzi meg, ekkor látja meg Foxit, le is guggol hozzá.
- Szia Foxi, de aranyos vagy - megsimogatja a buksiját, majd körbepillant, lát is néhány széket, az egyikre leül, haját előre dobja és az ujjaival túr bele, hogy fésű helyett nagyjából rendezze, majd visszaveti. - Ha nem lenne nagy kérés, meg tudnál szárítani? - láthatóan jól elázott, talán nem esik majd a feladat Bence nehezére.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=885638#post885638][b]Markovits Bence - 2025.01.15. 15:37[/b][/url]

Amíg meg nem fordul megijedve felé Lili, ő sem tudja, hogy ki az idegen az ajtó előtt pálcával hadonászva. Azt látta az alakjából, hogy lány lehet, de manapság már ebben sem lehet biztos senki. Így végül is a lehető legjobban jöttek ki, amint felismerte bátya exét.
- Kár, hogy felismertél, így nem játszhatom el Bazsit - görbül mosolyra a szája, miközben megpróbálja kinyitni az ajtót, vagy legalább felfedezni, hogy miért is nem ment be Lili már. - Felmondta? Talán még javítható lehet, vidd el izékéhez - láthatóan nem jut eszébe a pálcajavító neve, végül legyint egyet. - Na, majd ha eszembe jut elmondom, de pálcajavító, vagy Kins&Kens is meg tudja szerintem csinálni - gondolkodik tovább, miközben ajtót nyit a lánynak és maguknak. Foxi azonnal beteper, majd az első alkalommal kirázza magából a vizet. Utána Lili egy kicsit kutyázik, Bencének tetszik, ahogy a lány az állatokhoz áll. Lerí róla, hogy szereti őket, a kis spániel pedig igyekszik megnyalni Lili kezét, ahogy kapja a simogatást.
- El ne kapasd, mert nem rázod le többé - vonja meg a vállait, majd becsukja az ajtót, hogy ne verjen be az eső. Mire megfordul Lili már leült egy székre, úgyhogy ő is közelebb megy. Foxi tüntetőleg a lány jobb lábbelijére ül rá, Bence meg épp Lili mellé készül leülni, amikor a kérés érkezik hozzá.
- Jó, de ahhoz le kell vetkőznöd - mondja Bence, és halvány mosollyal várja, hogy mit lép erre a csinos exsógornő-jelölt. Nagyon kíváncsi, hogy ha meg is teszi a kérését, mennyire fog nekivetkőzni Lili. Közben jutalomfalatkát vesz elő a zsebéből és az ujjai között forgatja. Látványosan próbál Foxi nem odafigyelni, de Bence tudja, hogy nem sokáig fogja tartani magát a kutyusa.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=885693#post885693][b]Várkonyi Lilien - 2025.01.17. 17:49[/b][/url]

- Eljátsszuk újra? - kérdez vissza és el is neveti magát, bár valószínűleg most már mindig felismerné Bencét, mert bár a két srác külsőre teljesen hasonló, belsőre egészen mások. Ex-sógorai közül, ha lehet így fogalmazni, mindig Bence volt a szimpatikusabb számára. - Aha, nézd meg - szívesen át is adja a srác kezébe a pálcáját, hogy ő is kipróbálhassa, de valami tényleg nem stimmel vele.  - Őőő, az a srác, nem jut eszembe a neve. A Kinsben is foglalkoznak ezzel? Hm, jó, köszi az ötletet - mosolyog rá, aztán végre le is húzza magáról a szétázott kabátot. Odabent nincs túl meleg, ráadásul még itt-ott vizes rajta a ruha, ez meg nem túl komfortos, ellenben a hangulat már jó, főleg hogy velük van egy ilyen tündéri kutyus is. - Annyira aranyos - pillant fel Bencére, majd felegyenesedik a guggolásból és végre helyet is foglal. - Úgy látom, máris megkedvelt - pillant az ebre, aki jobb lábfején foglalt helyet. - Jó, végülis - mivel a pulcsija totál elázott, azt lehúzza magáról és a másik székre teríti. Több holmit viszont nem vesz le magáról, inkább csak a haján igazít. - Itt is vizes még, de szerintem ezt már rajtam is meg tudod szárítani - mosolyog Bencére, utal ezzel a nadrágjára. - Szegényt kínzod - jegyzi meg nevetve, látva a jutalomfalatokat. - Egyébként mi járatban erre, amerre senki, illetve csak néhány kósza alak jár? - kérdi nevetve, utalva ezzel magára, közben összefűzi maga körül a karjait, hogy addig is melengesse magát, míg a srác megszárítja a pulcsiját. - Jó hideg van, vajon van itt kályha? - pillant körbe, ki tudja, meddig fog még esni az eső, úgy tűnik, hogy most újra felerősödik, és még jobban szakad az eső.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=886219#post886219][b]Markovits Bence - 2025.01.29. 11:26[/b][/url]

Csak legyint egyet mosolyogva, nem lenne már ugyanaz és egyébként sem jutott eszébe korábban, hogy eljátssza Bazsit. Inkább a pálca érdekli, ami egy-két lendítés után tényleg furán viselkedik, vagy legalábbis biztosan nem stimmel valami, ahogy óvatosan leteszteli.
- Nincs mit, bármikor tudok tanácsot adni, csak nem mindig jót - járja körbe gyorsan a helyet pár méteres körzetben, miközben Lili leveti az ázott kabátját. Foxi persze teljesen úgy viselkedik, ahogy szokott, azaz nem azt csinálja, amit kér tőle. Pont ezért volt az, hogy a fél erdőt körbe kellett kutyagolnia miatta.
Ámulattal nézi, ahogy Lili simán vetkőzni kezd a kérésére. - Bizony, gyorsan megkedvel másokat. bár téged már sokat látott nálunk, szóval, nem olyan nehéz. Azt nem tudom találkoztatok-e már, de ez nála majdnem mindegy. A kis szarosnak elég azt látnia, hogy beszélek valakivel, máris úgy gondolja, hogy akkor az ő barátja is - von végül vállat, mire Lili megáll a vetkőzésben és csak a pulcsi maradt rajta. Összeszorítja az ajkait és elhúzza jobbra, nemtetszését nyilvánítva ezzel.
- Igen, meg tudom. De jobb lett volna, ha bugyira vetkőzöl. Nekem - pirul el egy pillanat alatt. - Mármint, akkor biztosan hatékonyabb a szárítás - somolyogva próbálja menteni a menthetetlent. - Dehogy kínzom! - még szerencse, hogy Foxi kimenti a kínos helyzetből. - Ő kínoz engem - durcázik be, majd elkezdi szárítani előbb a félretett ruhákat. Még korábban az édesanyja mutatta neki ezt a bűbájt, hogy "felkészítse az életre". Nem mintha nem lenne hálás, hiszem imádja az anyját, de azért néha ő sem viselte túl könnyedén ezeket a leckéket. Azóta persze már tudja, hogy hasznosak voltak, de abban a pillanatban nagyon nem tűntek annak.
- Egyébként Foxit kergettem, mert éppen elszökni támadt kedve, aztán rád talált, én meg így értem utol. Nem valami misztikus sztori - tárja szét a karjait, de egy kicsit meg is bámulja Lilit. Mindig is csinosnak tartotta, és nála nem ritka a bambulás. Az más kérdés, hogy ez éppen nem annyira illendő dolog.
- Kályha nem hiszem, a csónakokat nem nagyon kell fűteni - néz körbe annak tudatában, amit mondott. A szavai gyorsan beigazolódnak. Foxi pedig elkezdi felfedezni a területet vidáman, néhány jutalomfalat után.
- De zenét tudok csinálni és táncolhatunk összebújva - emelgeti meg a szemöldökét fáradtan. Eléggé ki van fizikailag és agyilag is, de egy tánc még beleférne, meg Lili is felmelegedhetne.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=886365#post886365][b]Várkonyi Lilien - 2025.02.01. 20:05[/b][/url]

Mosolyogva figyeli ahogy Bence legyintget a pálcával, láthatóan nála sem működik az eszköz normálisan. - És ezt a következtetést miből vonod le? Nekem például azt mondtad múltkor, hogy igyunk egyet, mert jó lesz a szilveszter és tényleg jó volt - legalábbis nagyjából erre emlékszik, Bence sokat tett ahhoz, hogy jól érezze magát azon az éjszakán. A vizes ruháktól próbál minél előbb szabadulni, jó távolra ejti a kabátot is, aztán jöhet a pulóver. Menet közben azért megtorpan, feltűnik neki Bence pillantása is. - Mi az? - rá is kérdez egy mosollyal, de közben Foxi vonja el a figyelmét, nehéz nem az ebre figyelni, tényleg nagyon aranyos egy állat, csak nehogy egyszer baja essék, amiért mindenkivel is ilyen kis aranyos. - Bugyira mi? Lázas vagy? - kérdi egy zavart nevetéssel, aztán meg is rázza a fejét. Eddig úgy sejtette, hogy Balázs a csajozós, most meg mintha Bencében vélne felfedezni valami hasonlót. - Várj csak! Gyanús vagy Te nekem - közelebb lép Bencéhez, majd közelebb is hajol hozzá és beleszippant a levegőbe. Az illatokhoz különlegesen jó orra van, nem egyszer érzett különféle parfümöket a Markovits házban és már ez alapján is meg tudná különböztetni az ikreket.- Balázs kórban szenvedsz - állapítja meg nevetve, rájött arra, hogy nem ikercsere történt, viszont valami biztosan.  És már lép is arrébb, s körbenéz, van-e bármi, amiből meleget csiholhatnának, amíg a srác szárítja a ruháját. Jó hűvös van, meg is borzong, emiatt vonja a karjait maga köré. - Nocsak Foxi, te ilyen kis szökdöső lennél? - nevetve hajol le a kutyához, aki már megint mellette van, játékos egy állat, az már biztos.
- Még lehet az - pillant fel Bencére, miközben felegyenesedik a kutyától. - Gondold el, leszállna a köd és hatalmas polipkarok törnék át az ablakot, hogy magukkal ragadjanak - neveti el magát, kellett neki Stephen King-et olvasnia. - Izgi lenne, nem? Két fiatal eltűnt. Az egész falu minket keresne - jópofának tartja a gondolatot, kályhát viszont nem talál, szóval marad a fagyhalál. - Oh, látom sikerült - észreveszi a száraz pulcsit, ezért lép is sietve oda, hogy újra magára húzza a finom, puha anyagot. - Köszönöm - pillant hálásan Bencére, az új ajánlatra viszont meglepődik. Kissé zavarba is jön, és inkább elneveti magát,  miközben kezét a szája elé kapja. Bence talán nem veszi észre rajta azt, hogy most sikerült kellemetlen helyzetbe hoznia. - Ne haragudj, csak - megvonja a vállait. - Nem gondoltam , hogy tudsz táncolni - részben igaz, hogy nem gondolta, másrészt viszont ez az összebújás most picit váratlanul éri. Nem tudja eldönteni, hogy most Bence csak ugratja őt vagy netán tényleg komolyan is gondolja. - Minden lánynak udvarolsz, akivel a bátyád járt? - kérdez inkább vissza puhatolózva, miközben kényelmesen helyet foglal az egyik széken, a mellette lévő üres tetejét meg megpsakolja tenyerével, jelezve hogy a srác is leülhetne már.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=886443#post886443][b]Markovits Bence - 2025.02.02. 14:10[/b][/url]

- Akad, amikor jó, ezt mondtam. Csak ritkán, de örülök, hogy jó volt a tanácsom - mosolyog és visszaadja a pálcát a tulajdonosának. Közben Lili vetkőzni kezd, ami egyéb kontextusban nyilván mást jelenthetne, de a legkisebb megszületett Markovits jelenleg nem nagyon tud elvonatkoztatni ettől, talán mert meglepte, hogy a lány azonnal teljesítette a kérését. Meg is spékeli az egészet egy merész gondolattal, ami már nyilvánvaló, hogy a barna nem tud figyelmen kívül hagyni. Meglepődik, ahogy közelebb lép hozzá a másik, kissé zavartan fürkészi, hogy mi fog történni. Emellett meglepetésére vadul verni kezdett a szíve, bár betudható annak, hogy senki nem közelített már jó ideje így hozzá, ha Bogit nem számítjuk, de ő meg a testvére és nem számít felőle női praktikára, vagy bármi is legyen Lili mozdulatában.
- M... miért lennék gyanús? - húzza össze a szemöldökét, egészen a válaszig, mert akkor már az ajkai nyílnak nevetésre. - Á, nem örülnél te annak, akkor már rég smárolnánk - felnevet, Bazsit nem olyannak ismeri, aki sokáig udvarolna. Aztán persze elképzelhető, hogy van olyan is, akinek igen, csak még nem jött el az a nő, aki visszautasította volna az ikertestvérét. ~ Lehet, rá is férne. ~ kuncog a gondolatain. Foxinak szánt kérdésekre nem válaszol, pontosan tudja, hogy milyen a kutyája. Az, hogy szökdösős csak akkor igaz, amikor vele megy sétálni. Bárki viszi, mindig arról számol be, hogy milyen kis fegyelmezett jó kutya volt. Ki érti ezt?
- Neked aztán van fantáziád! - értékeli a rémmese kezdetét. - Hát nem tudom, hogy így lenne-e, annyira én nem vagyok nélkülözhetetlen. Minden tesóm elhúz a fenébe - bosszankodik egy kicsit, hiszen Bazsi világkörüli turnéra indul állandóan, Bogit elrabolta a pasija és nem fognak együtt lenni, Levi meg már rég nincs ott velük és egyébként is millió év volt közöttük mindig is, hogy foglalkozzon vele.
- Annyira rohadt hihetetlen? - kérdezi mérges fejjel, belül azért nevet. Félig igaz, olyan sokat nem táncolt még és a tárasas táncot is akkor tanult utoljára, amikor felkészült a végzősők báljára. De emlékei szerint nagyon is helytállt. - Téged sem nagyon láttalak táncolni, talán tudsz? - emeli fel a fejét, mindig is bírta a táncosokat, Vanyat például már egy csomószor megleste, amikor egyedül gyakorolt. Jó, lehet, hogy nem pont a tánclépések nyűgözték teljesen le.
- Az elég beteges lenne, nem? - fordul el egy pillanatra, mintha újra a kályhák felfedezésével kellene töltenie az időt. Mintha felbukkanhatnának, ha szükség van rájuk, vagy ilyesmi. De aztán odaül Lili mellé, ha már ilyen kedvesen megkérték, ahogy ő a kutyáját szokta. Nem, nem vette zokon, csak vicces volt elsőre a mozdulat, főleg neki.
- Szerinted nem udvarolhatnék neked, mivel már valakivel járt valamelyik tesóm? Akkor alig maradna lány... - von vállat és fejét Lili felé fordítja mosolyogva. Azért Bazsi nem éppen az erkölcsiség mintapéldánya. - Hiányzik még? - kérdezi, mert attól függetlenül, hogy tetszik neki Lili, ha ez eddig nem tűnt volna fel senkinek, ő törődik mások érzéseivel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=886468#post886468][b]Várkonyi Lilien - 2025.02.02. 19:18[/b][/url]

- Ne legyél Te abban olyan biztos - neveti el magát, nem hiszi, hogy Balázs addig is eljutna vele, már csak azért sem, mert számára sosem volt szimpatikus a srác viselkedése, ellenben mondjuk Bencével. Ha fel is merülne ennek a lehetősége, ezerszer inkább Bencével tenné, viszont ennek a gondolata kicsit most meg is zavarja, hisz mégis csak Levente öccséről van szó és egyáltalán nem kéne ezen még csak elgondolkodnia sem. Pedig hazudna, ha nem jutott eszébe ott szilveszterkor, csak aztán meglátta Leventét. Hátrébb is lép a navinéstől, a fene tudja, hogy nem-e gondolatolvasó. Meg aztán, ez az egész amúgy is olyan zavaros. Inkább beszél is másról, polipokról, izgalmakról, beindult a fantáziája, el is neveti magát, egészen addig, míg Bence nem kezdi alulértékelni magát. - Ne mondj már ilyet, ez butaság! - meg is rázza a fejét. - Nézd, az élet ilyen, kirepülünk idővel, jönnek a sulik a munkahelyek, kapcsolatok, de ez nem azt jelenti, hogy Te ne lennél már nekik fontos. Biztos vagyok benne, hogy szeretnek - vigasztalóan végig simít a karján, de ahogy szóba jön a tánc, inkább visszavonulót fúj, mert kezdi azt érezni, hogy Bence szeretne valamit. Ez meg számára fura, vagyis alapból nem lenne az, hisz egy helyes és remek srác, de tekintve, hogy Levi öccse, így igazán fura, legalábbis Lilinek. - Nem, elhiszem, hogy tudsz, csak abból indultam ki, hogy a fiúk nem szeretnek, diszkrimináltalak - nevetve legyint egyet. - Egy kicsit tudok, de inkább ritmusra lépdelek, nem tanultam - hogy tud-e , azt talán túlzás, de biztosan elboldogulna egy keringővel, vagy egy lassabb tánccal. - Egyszer megmutathatod - nevetve visszautal Bence tánctehetségére, a következő kérdését viszont nem tudja elkerülni, mert valóban érzékel valamit a srác részéről és szeretne tisztább képet kapni. A válasz - ami inkább egy visszakérdezés - furcsa és van is benne igazság. - De, szerintem az elég beteges lenne - bólint egyet, közben a srácot figyeli, aki valamit nagyon keresgél, de végül mégis csak csatlakozik a lány mellé, aki most kedvesen mosolyog és egy picit félrebiccenti a fejét, hisz igazán választ még nem kapott. Meglepődik a kérdésen, de el is neveti magát a srác megjegyzésén. - A Földön azért elég sok lány él még, hidd el, minden tiszteletem a Markovitsoké, de nem hinném, hogy a bátyáid a világ összes csaját összeszedték már - neveti el magát, mintha csak ezzel akarná elhárítani a srác közeledését, még annak ellenére is, hogy egyébként tetszik neki Bence és valahol legbelül megmozgatja őt, csak aztán bevillan neki Levi arca. A kérdés és ezek a kusza gondolatok komorságot húznak az arcára, el is pillant oldalra, hogy összeszedje a gondolatait, mert úgy igazán Titin kívül ezekről a dolgokról nagyon senkivel sem beszélt. - Szoktam rá gondolni igen, hazudnék, ha azt mondanám, hogy ennyi idő alatt túl tudtam lépni rajta. Megviselt a szakítás, mert…tényleg szerettem őt - vallja be. - De Levi engem nem és azt hiszem, ez fájt a legjobban azután, hogy - elhalkulva hajtja le a fejét, miközben megvonja a vállait. Tipikus romantikus regényeken nőtt fel és úgy hitte, hogy annak adja oda magát, akivel le is éli az életét. - Tudod, kezdem úgy érezni, hogy soha nem kaptam tőle még annyi figyelmet sem, mint az elmúlt időszakban Tőled - és ezt így is érzi, egész nagy a különbség, ha jobban belegondol. - De hagyjuk, mert a testvéred és nem szeretnék rosszat mondani róla, nem gondolnám, hogy direkt bántott meg - vonja meg a vállait, ennyire azért nem látta Levit önzőnek, bár ha most Nárcisz itt lenne, biztos azt mondaná, hogy jó hülye vagy édes unokahúgocskám. - Tetszem neked? - kérdez rá, s most még Foxi sem tudja elvonni a figyelmét, aki időközben odaszalad hozzájuk és a mancsaival próbálja mindkettőjüket játékra invitálni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=886864#post886864][b]Markovits Bence - 2025.02.12. 15:10[/b][/url]

- Meglepően tudja ezeket a praktikákat, úgyhogy te sem legyél annyira ebben biztos - kacsint a lányra, mert bár Lilit annyira nem ismeri, hogy a képességeit fel tudja mérni, Bazsit annál inkább. Aki simán két csajt fűzött egy buliban, szóval az ő rámenőssége és karizmája bármilyen nőnemű alakot maga alá fektetett, ha úgy akarta. Legalábbis ő így emlékszik, de mivel akkor éppen eleget ivott, akár össze is téveszthette a testvérét mással.
- Ó, hát tudom én ezt, csak nem nagyon látom azt, hogy annyira kepeszkednének találkozni. De mindegy is - legyint végül, amilyen gyorsan jött a dühe, olyan gyorsan párolgott el. Inkább foglalkozik most Lilivel és Foxival, sokkal jobb elfoglaltságnak tűnik. De Lili incselkedik, vagy húzogatja a nemlétező bajuszát azzal, hogy előítéletes a tánctudásával kapcsolatban. Ő pedig gyorsan felkapja a vizet ezen és visszatámad, ahelyett, hogy venné a lapot, persze nem kell komoly dolgokra gondolni. Le is higgad gyorsan, mert alapvetően kedveli Lilit, sőt, be is jön neki, mint nagymama a konyhából.
- Oké, szivi, szavadon foglak! - ígéri meg, végül is táncolni egy lánnyal sosem elvetendő ötlet. Az, hogy ilyen szavakat használ, talán nem megszokott tőle, viszont most elég komfortosan érzi magát a lány mellett.
- Na, ugye - nevetgél, nyilván ő sem gondolta komolyan az egészet. Sőt, sosem hajtott más Markovits exbarátnői után, de nem biztos, hogy baj lenne, ha megszakítaná ezt a sorozatot. Ráadásul Levire kicsit haragszik is, mert Lili olyan csaj, akit nem illik kidobni. De hát nem volt ott és azt sem tudja pontosan, hogy ki volt a hibás, ha volt egyáltalán.
- Hellyel-közzel azért de - kuncog tovább és melléül a lánynak, ha már leülésre invitálták. Kicsit meg is szánja őt, azért is kérdez Leviről, pedig az a francos tesó nem is érdemli meg, hogy beszéljen róla. Legalábbis most biztosan így gondolja, közel ülve Lilihez, akihez óhatatlanul is hozzáér. A vallomás után, lekonyul az ő felfelé görbülő ajka is, és átöleli a lányt.
- Sajnálom, hogy nem szeretett. Akkor ezek szerint abban az időben hígítóra itta a vodkát és megvakult - mosolyodik el keserédesen, de a másik válláról nem veszi le a kezét, amíg Lili folytatja a monológját és le is zárja. - Hidd el, végül biztosan jobban jártál. Én sem szapulom, de legalább még az elején kiderült, hogy nem passzoltatok össze. Ennyi - von vállat ő is, más vigasztalást nem tud mondani. Közben megérkezik Foxi is a felfedezőútjáról, ő pedig nyilván nem haragszik már rá, sosem tud elég sokáig, ezért is ilyen kis szemtelen a kutyus. Felteszi a mancsait rájuk, ő meg megvakargatja a fejét, de megdermed a vakarásban, amikor előjön hirtelen kérdés. Azonnal elpirul, de nem szól egyből, ami gyanús is lehet akár.
- Tök randa vagy Lili, kinek tetszenél? - mondja fapofával Lili lélektükreibe elveszve, de nagyon is látszik, hogy mindjárt elneveti magát. Ahogy megjósolható volt, fel is nevet jóízűen. - Milyen kérdés már ez, Lili? - pirul tovább, próbál menekülni a helyzetből. - Erre nem tudom mit kéne mondanom, hogy jól járjak - nevetgél tovább, végül megadja magát. - Tetszel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=886920#post886920][b]Várkonyi Lilien - 2025.02.13. 20:37[/b][/url]

Végül is csak elmosolyodik, valóban nem ismerheti az iker praktikáit, magában viszont biztos, ahogy az elmúlt fájó időszakban arra is ráeszmélt, hogy mire is lenne szüksége igazán. Az pedig nem olyas valaki, aki egyszerre két csajt is szédít egy buliban. A testvérről kicsit jobban át is térnek a rokoni és baráti viszonyokra. Lili érzékeli azt is, hogy Bence valamilyen szinten rosszul érzi magát, ezért is próbál belé kicsit lelket önteni. Előfordul az, hogy az emberek valóban önzőek és csak magukra gondolnak, de akadhatnak más dolgok is meghúzódva a háttérben, erre próbálja felhívni a fiú figyelmét, mielőtt elhamarkodott ítéletet hozna szerettei felett. - Értem, hogy miről is beszélsz. Nekem az Apám ilyen, nincs ideje rám, de attól még tudom, hogy szeret - vonja meg a vállait egy mosollyal, ilyen szempontból még mindig egy kicsit naiv, hogy azt gondolja, Ő lenne a férfi szeme fénye. A tánc kapcsán nem tehet róla, de muszáj mosolyogni, mert eddig nem nagyon látta Bencét táncolni és sajnos, abból indul ki, amit a többi srácnál látott a tavalyi végzős bálon. Azok a fiúk botlábúnak tűntek, savanyú képet vágtak és nagyjából noszogatni kellett őket, hogy megtegyenek pár lépést. Viszont úgy dönt, egyszer valóban kipróbálná Bencét, hogy mit is tud a parketten, ezért is dobja be az ötletet ,amit láthatóan a srác is jól fogad. - Rendben, bébi - nevetve reagál, közben Bencét könyökével gyengéden oldalba böki, mert nem is tudja, hogy erre most hogyan is kéne válaszolni? Zavarba is jöhetne, de inkább hülyéskedésnek gondolja ezt Bence részéről. Egészen addig, míg nem kezdi azt érezni, hogy talán a srác mégis csak szeretne valamit, ami elég bizarr lenne, mármint, ha az előzményből indulnak ki. Lili ezt is megjegyzi, a téma félig meddig vicces is, meg kellemetlen is, mert Lilien valahogy nem szeretne belegondolni abba, hogy Levente mondjuk hány lányon ment át előtte. Ugyan már nincsenek együtt, de attól még nem akar ebbe belegondolni. Végül aztán csak nem tudja elkerülni, hogy ne menjen bele jobban a témába a kelleténél, ezért is mesél Bencének, és már-már természetessé válik számára, hogy a fiú a vállán tartja a kezét.  - De bolond vagy - elmosolyodik Ő is, mikor felpillant Bencére, ezt a jelzőt inkább kedvességnek szánja, mert jól esik neki az, hogy még az ilyen nehéz témáknál is megkönnyíti Lili helyzetét. Mellette könnyűséget érez, mintha végre leszakadtak volna a kövek a mellkasáról és őszintén beszélhet. - Igen - röviden egyetért Bencével, ennek valóban így kellett történnie. Ha már az elején nem működött úgy igazán, ez később csak rosszabb lett volna. Lili közben Foxira pillant és figyeli, ahogy Bence bánik a kutyussal, látja hogy az állat milyen okosan és érdeklődve fürkészi a gazdáját. Ez is tetszik a lánynak, ahogy úgy sok minden más is a srácban. Végül, miután Foxi is bezsebelte a figyelmet, a lány most őszintén teszi fel a kérdését, ami nem hagyja nyugodni, kíváncsian fürkészi Bence pillantását, ami talán már zavaróvá is válhat a srác számára. A csönd kissé zavaró, már Lili sem biztos benne, hogy jó ötlet volt erre rákérdezni és valószínűleg legyintene is, de megelőzi őt a navinés egy nem túl kedves válasszal. Nagy szemeivel most zavartan pislog, mellkasában olyan furán kellemetlen érzés járja át, s egy pillanatig mintha azt érezné, hogy most megint sikerült totál idiótát csinálnia magából. Már mozdulna is, hogy felkeljen a székről, Foxi is lehúzza mancsát a lábáról érzékelvén a feszültséget, de aztán a navinés végre újra megszólal, ezzel szó szerint mentve a helyzetet. - Egy normális kérdés volt - feleli, s ő egészen addig marad komoly, míg Bence el nem neveti magát, ekkor valahogy a lányban is enyhül a feszültség és rájön, hogy a srác csak tréfálkozott. A válasz most már nem lepi meg, nem úgy mint az előző, s inkább egy megkönnyebbülés járja át. Még egy mosoly is az arcára fut, ahogy pillantását Bence lélektükreibe fúrja. - Jó, mert Te is randa vagy - feleli, ezzel burkoltan fejezve ki, hogy hasonlóan vélekedik a fiúról. Az eső eközben nyomban eláll, s mintha még a nap is kisütne, érdekes. Lili nem tud arról, hogy lenne tündérkeresztanyja, de megörül annak, hogy végre nem ömlik a Niagara, s hogy most már elhagyhatják ezt a csónakházat. Na nem azért, mintha nem lenne jó Bencével együtt lenni, épp ellenkezőleg. Kissé most zavarban van, hogy túl vannak ezen a beszélgetésen, mondhatni nagyon zavarban. Fel is pattan a székről és a dzsekijéhez sétál, azt nézegeti, hogy mennyire hatott rajta Bence varázslata.- Azt hiszem ez is megszáradt, visszamegyünk a faluba? Vagy még itt maradsz Foxival? - kérdi, miközben húzza is magára a kabátot. Menekül ez a lány, de nagyon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=887177#post887177][b]Markovits Bence - 2025.02.21. 10:14[/b][/url]

Nagyon jól érzi magát Lilivel, és erre igazán most döbben rá. Amikor semlegesen cseverésznek, nem érzi magát feszengve, hanem könnyen jönnek a szavak nála. A felismerés mosolyt csal az arcára, Lili pedig személyes dolgokat oszt meg vele, sőt még "vigasztalni" is próbálja önzetlenül. Mi ez ha nem jófejség?
- Ó, sajnálom és remélem, hogy jól gondolod - kap egy újabb biztató mosolyt tőle a szépszemű vállvonogató. A bál gondolata nem tölti el felhőtlen boldogsággal, de naná, hogy segíteni fog kihúzni a bajból őt. Belegondol, hogy mennyire rossz lehet Lilinek, hogy lebetegszik a partnere és annál sokkal jobban kedveli őt, hogy cserbenhagyja. Ami azt illetti egyre jobban kedveli, így egyre értetlenebbül gondol Levire... Igaz, ezzel arra is rájön, hogy valószínűleg emiatt más a habitusuk, és annyira nem is neheztel a bátyjára, mert Lili többet érdemel, mint a hóbortos tesóját. A bébizésen elneveti magát, örül, hogy a Levitás ennyire veszi a lapot. Játékosan felszisszen az oldalba bökésére és jókat mulatozik az egész szituáción. Egészen addig, amíg ki nem térnek Lili és Levi kapcsolatára. Mindent megtesz, hogy ne érezze magát kellemetlenül a lány, de kétségkívül elkerülhetetlen ez, a téma miatt.
Aztán villámcsapásként éri a kérdés, hirtelen nem is tud mit kezdeni vele. De aztán úgy dönt, hogy kicsit elpoénkodja, mert a kérdés elhangzásakor összeszorult a gyomra egy pillanatra. Végül bejött neki a játék, Lili arcát élmény volt nézni, de nem húzta sokáig az ugratást, nehogy megsértődjön a Levitás, gyorsan feloldotta az egészet és mindketten jóízűen nevethettek rajta. Sőt, még egy gyomorszorító érzés fogta el, amikor kiderül, hogy ő hasonlóan "randa" a lánynak, mint fordítva. Még a torka is elszorul, mégis mosolyog, majd a másik veszi észre, hogy elállt az eső. Fel is kapja a fejét és kinéz az üvegen letesztelni a nyilvánvalót.
- De, de menjünk. Na, még csak az kéne a kis csibész eleget volt már kint. Megyünk haza! - néz a kutyusára, aki közben körbeugrálja őket. Felcsatolja a pórázt és elindul kifelé. - Elkísérünk egy darabon, jó? - néz a lányra egy jó nagy mosollyal és kis pírrel az arcán. - De csak ha szeretnéd - ingatja a fejét játékosan. Aztán, bárhogy is lesz, vidáman indulnak haza.