36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalva

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Rothstein Elektra
Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


Igazságvadász
offline
RPG hsz: 739
Összes hsz: 1095
Írta: 2020. október 30. 08:07 | Link

Marcell


A náluk töltött kellemes és különös pillanatokkal jócskán teletűzdelt vacsora után hősnőnk úgy döntött beváltja ígéretét és egy interjúért cserébe megmutatja honállomását, azaz a Bogoly Fm. épületét Marcellnek. A barátságos és családias környezetben hamar eltelik az idő és elérkezik a várva várt későesti pillanat, amikor már csak ők vannak és a zenék a rádióban. Belépve a kicsi, ennek ellenére komfortos stúdióba, melynek falát a legjobb bandák poszterei dekorálják, Elektra viselkedése azonnal megváltozik. - Amikor leülünk oda, attól a pillanattól kezdve nem vagyunk barátok - kezdi komoly hangnemben és a keverőpult felé bök fejével - Te leszel az interjúalany és én a riporter - folytatja miközben átható és konok tekintetét a férfi sötét szemébe igyekszik fonni. Tudja, hogy ha most nem fekteti le a szabályokat Marcell képes elviccelni az egész interjút és azzal nem a kívánt hatást érnék el egyikük megítélését illetően sem. - Én kérdezek és te válaszolsz nekem, ennyi a lényeg - mondja magára már egy fokkal jellemzőbben, majd megindul a pult egyik oldalán lévő székhez, miközben kezével jelzi, hogy a férfi a túloldalt helyezkedjen el vele szemben - Nyugi nagymenő, ha zuhannál, már repülök is, hogy megmentselek - mosolyodik el olyan kísértésbe vivő és mégis lágy ajakgörbével, hogy attól nem feltétlen csak a nyugalom szállja majd meg barátját. Ezután néhány pálcaintést követően az ő térfelére hajló mikrofont magához húzza - Ez itt az Elektra felel a Bogoly Fm 77.7-en és mai vendégem nem más, mint Hegedüsh Marcell az Eridon ház új házvezető helyettese - jelentkezik be azon a mély és bársonyos tónusú hangon, amit a hallgatók már megszokhattak - Köszönöm, hogy eljöttél - néz a férfira és int, hogy most rajta a sor, hogy a saját oldalára belógó mikrofonba beszéljen és beköszönjön. Lehet megdöbben ezen a tempón, de ha bármi gond adódna hősnőnk bármikor ki fogja tudni menteni, ám ismerve őt, úgy véli nem lesz rá szükség. Elvileg.
Hozzászólásai ebben a témában


"...Egy csendes arcnak sokszor hangja és szava van..."

Hegedüsh Marcell
Bogolyfalvi lakos


Tesco-Gazdaságos Johnny Depp || the Son of Anarchy
offline
RPG hsz: 337
Összes hsz: 378
Írta: 2020. október 30. 11:17 | Link


× interjús smile of the day × szól a rádió

A legutóbb nem éppen megmagyarázható érzésekkel hajtottam ki a Holdfény utcából. Azonban most félig-meddig hivatalosan is meg kell jelennem Elektra társaságában, hiszen bemutatja nekem a Bogoly FM épületét, aztán még interjút is készít velem. Nem mondom, hogy nem izgulok, de azért annyira mégsem visel meg a helyzet. Úgy az egész; Elektra társasága összezavart. Azon nem is kezdtem filozofálni, hogy ez most jó vagy rossz, inkább hagytam, hogy amikor a vacsora után hazaértem, az elfogyasztott sörmennyiség homályossá mossa agyamban a történteket.
S mielőtt túránk végállomásához érnénk, Elektra lefekteti a szabályokat. Zavart mosoly húzódik végig ajkaimon, amikor azokat összepréselve, jól nevelt kisfiú módjára bólogatni kezdek. – Értettem. Nem barátok – ismétlem már a megszokott csibészvigyorral a nőt, mintha parancsot teljesítenék. Már csak a tisztelgés hiányzik. De, ami késik, nem múlik. A vidám ábrázattól függetlenül megjelenik bennem egy furcsa érzés a „nem barátok” szókombóra, azonban gyorsan lerázom magamról.
Helyet foglalok a székben, és minden szót tudomásul véve emelem a magasba védekezőmód széles tenyereimet. Fekete ingem nyakát megigazítva és ujjait feltűrve fészkelődök egy kicsit, majd felkapom barátságos arcomat, amikor meghallom a nőt.
Köszöntöm a hallgatókat – szólal meg rekedtes hangom. – Szia Elektra – biccentek a „nem barát” felé, majd mosolyogva várom a továbbiakat.
Hozzászólásai ebben a témában

Rothstein Elektra
Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


Igazságvadász
offline
RPG hsz: 739
Összes hsz: 1095
Írta: 2020. október 30. 11:41 | Link

Marcell


Hűvös viselkedés ide vagy oda a férfit nem tudta megregulázni. Mosolyától megdobbant a szíve, ám inkább a szokatlan helyzet izgalmának fogta fel, hiszen még nem ült vele szemben interjúalanyként olyan személy, akit ennyire jól ismert és régi barátjaként aposztrofált. Ezért ismét terel, méghozzá profizmussal. Tudja mit csinál és ennek magabiztossága ad erőt neki, hogy ne vesszen el saját zavaró gondolataiban, melyeket a fekete inges férfi látványa kelt benne. Ajkán a rá jellemző mosollyal veszi vissza a szót. - Mindenek előtt annyit elárulok a kedves hallgatóknak, hogy régi ismeretségünkre való tekintettel fogunk tegeződni - kezdi minden különösebb önéletrajz ismertetés és bevezető nélkül - Vágjunk is a közepébe - folytatja, majd sötét szemeit Marcell arcára függeszti és ismét megszólal - A világ számos olyan csodás nagyvárosában volt alkalmad élni az utóbbi években, mint például New York. Mégsem volt maradásod egyik helyen sem, s nemrég hazajöttél Bogolyfalvára. A legtöbben általában azt kérdeznék ilyenkor: Mi hozott ide vissza? Azonban engem és remélem hallgatóinkat is az érdekli inkább, hogy: Mi lesz az, ami itt tart majd? - teszi fel első kérdését, majd egy gomb lenyomásával némítja mikrofonját, hogy míg Marcell válaszol addig mindkettőjüknek egy-egy pohár vizet igézzen át a stúdió végében álló asztalkáról.
Hozzászólásai ebben a témában


"...Egy csendes arcnak sokszor hangja és szava van..."

Hegedüsh Marcell
Bogolyfalvi lakos


Tesco-Gazdaságos Johnny Depp || the Son of Anarchy
offline
RPG hsz: 337
Összes hsz: 378
Írta: 2020. október 30. 12:31 | Link


× interjús smile of the day × szól a rádió

Rossz gyerek módjára tudok viselkedni olykor, tudom. De minden olyan viselkedésmód, ami eltér a szokványostól, sokszor mély dolgokat szeretne elrejteni mások elől. Ezért nem beszélek a válásról, a megaláztatásokról, az iskolából való kicsapásról és még sorolhatnám azokat a történéseket, amikre nem szívesen emlékszem vissza. Ezért is ér először váratlanul, amikor Elektra kérdezni kezd, hiszen azt sejteti velem, hogy a múltamról kell beszélnem, amiről viszont nem szívesen teszek. Természetesen tudnék úgy játszani a szavakkal, hogy biztonságba maradjak, ám ez mégsem olyan egyszerű. Ezért is nagy megkönnyebbülés – ami arcomra azonnal ki is ül –, hogy végül nem így lesz. Még szerencse, hogy előtte megnyugtatott némiképp a nő arcán elterülő mosoly.
A felvezetésre csak kissé csücsörítve bólogatok, majd kicsit fészkelődve, jobb kezemmel a szék karfáján támaszkodva, a ballal pedig vadul gesztikulálva kezdek beszélni.
A munkám – emelem meg kérdésszerűn hanglejtésemet. – De leginkább az, hogy Bogolyfalvát tudnám leginkább az otthonomnak nevezni. Éveket töltöttem itt gyerekként, majd fiatal felnőtt fejjel is itt kezdtem el ténykedni, mielőtt elhagytam volna az országot – hajolok az asztalhoz a pohár vízért, amit egy biccentéssel egybekötött kacsintással megköszönök, majd belekortyolok.
Hozzászólásai ebben a témában

Rothstein Elektra
Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


Igazságvadász
offline
RPG hsz: 739
Összes hsz: 1095
Írta: 2020. október 30. 12:55 | Link

Marcell


Nem kerüli el figyelmét az interjúalanya arcára kiülő megkönnyebbült kifejezés. Hősnőnk belső, jó szándékú, ám kissé cinikus önnarrálással kommentálja a látottakat, miszerint: Kösd fel a gatyád nagymenő, mert ez még csak a kezdet. Nem akarja bántani, sem kínozni. De ő most a sajtót képviseli és olyasmit is kérdezni fog, ami nem biztos, hogy Marcellnek kellemes. Ezért szögezte le még az elején, hogy nem barátok. A mikrofon előtt ilyen érzéseknek nincs helye. Talán még szigorúbb vele mint bárki mással. Meglehet. Volt itt egyszer, még régebben valaki, akivel kedves és jóindulatú volt. Mire ment vele? Belerepedt a szíve. Többet ilyen hibát nem vét, ezt megfogadta. - A munka, ami mint az a műsor elején elhangzott az Eridon ház házvezető helyettesi tiszte - bólint és tisztázza egyértelműen a fogalmat tárgyilagos hangon ejtve ki a szavakat. Ezen a nyomvonalon fogja továbbvinni a beszélgetés fonalát. A magánéleti részt csak bólogatással ignorálja. - A nevezett ház tagjairól tudvalévő, hogy tűzrőlpattant és általában igen erős, olykor egyenesen túláradó jellemek. Mit gondolsz, kordában tudod majd tartani lángolásukat? - vonja fel szemöldökét és enyhén oldalvást biccenti fejét, majd ismét némítja mikrofonját és ő maga is iszik pár kis kortyot, hogy száradó ajkát és torkát megnedvesítse.
Hozzászólásai ebben a témában


"...Egy csendes arcnak sokszor hangja és szava van..."

Hegedüsh Marcell
Bogolyfalvi lakos


Tesco-Gazdaságos Johnny Depp || the Son of Anarchy
offline
RPG hsz: 337
Összes hsz: 378
Írta: 2020. október 30. 13:19 | Link


× interjús smile of the day × szól a rádió

A korty után bólogatni kezdek ismételten a nő szavaira, hiszen valóban erről a posztról beszélünk. A poharat visszahelyezem az asztalra, és kissé előre dőlt felsőtesttel, jobb lábam bokáját a bal térdén pihentetve fogok rá feketeszín bakancsomra, miközben szemeimet szűkítve hallgatom tovább Elektrát.
Így van – fejezem ki végül szavakkal is, hogy a házvezető-helyettesi pozícióm miatt vagyok újra a városban. Illetve, az esély miatt, hogy újrakezdjem, amit már egyszer sikerült elbaltáznom. Vezessem azokat a fiatalokat, és figyelni tudjak arra, hogy ne kövessenek el olyan hibákat, mint amik miatt én magam is kikerültem az iskolából.
Ó, igen – nyalom meg alsóajkam, miközben újabb mosoly szökik vonásaim közé. Az Eridon ház híres a diákokról, akik képesek lennének az egész birtokot, kastélyt és talán meg Bogolyfalvát is fél másodperc alatt romba dönteni. – Úgy gondolom, hogy nem kordában tartásról van itt szó – dőlök ismét előrébb, és jobb kezem mutatóujjával jelzem a levegőben, hogy nem ez a szó, amit keresünk. – Az Eridon ház mindig is híres volt arról, hogy az energikus tanulók otthona. Farkasházy Rudolffal, a ház vezetőjével azon leszünk, hogy másra fordítsuk a „felesleges” – mutatom ujjaimmal is az idézőjelet. – Energiákat. Átformálnánk. Rengeteg olyan programmal és szabadidős tevékenységgel tervezünk előállni, amikben megtalálja minden diák a maga érdeklődési körét – nincsen rossz gyerek. Szentül hiszem ezt. S most más módon csendül karcos hangom, valamiféle elkötelezett komolysággal osztom meg terveimet a riporternővel. Pedagógusként.
Hozzászólásai ebben a témában

Rothstein Elektra
Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


Igazságvadász
offline
RPG hsz: 739
Összes hsz: 1095
Írta: 2020. október 30. 13:34 | Link

Marcell


Érdeklődve hallgatja a választ, ami nagyon jól és ésszerűen is hangzik. Egyetértően bólogat is közben, ám amikor a férfi mosolyog igen erősen fognia kell magát, hogy ne viszonozza és meg tudjon maradni a szakszerűség viselkedési normáinál. Nehezére esik, hiszen minden egyes ilyen arckifejezés megmagyarázhatatlan és képtelen érzéseket kelt benne. Majdhogynem meg is rázza magát, hogy elhessegesse őket. Helyette inkább csak megköszörüli a torkát és ismét megszólal - Olyasmikkel mint például az írás? - köti át következő kérdését - Nem titok ugyanis, hogy annak idején, diákként az Edictum tehetséges és lelkes riportere voltál és úgy tűnt ez pálya lesz a neked szánt ösvény. Mi vitt le végül a zsurnalizmus útjáról? - enged meg magának egy lágy mosolyt, hiszen ez volt anno az egyik olyan téma melyről sokszor anekdotázgattak. Hősnőnk aurori pályára készült és lásd, most újságíró lett belőle és mégis itt ülnek egymással szemben. Az élet furcsa dolgokat képes hozni, nem igaz?
Hozzászólásai ebben a témában


"...Egy csendes arcnak sokszor hangja és szava van..."

Hegedüsh Marcell
Bogolyfalvi lakos


Tesco-Gazdaságos Johnny Depp || the Son of Anarchy
offline
RPG hsz: 337
Összes hsz: 378
Írta: 2020. október 30. 13:44 | Link


× interjús smile of the day × szól a rádió

Komolyságom most valamivel tovább ül rajtam, mint általában. Elvégre a téma is megkívánja a professzionalitást, és szeretném megmutatni, hogy van olyan dolog, amiben jó tudok lenni. Mert bizony van. A tanári pálya, a gyerekek, a diákok jó útra terelését érzem már régóta magaménak. S amióta egyedül tengetem a napjaimat – feleség és gyermekek nélkül – még inkább becsülöm a velük töltött időt. És ahogyan most Elektrára nézek, egy kedves félmosollyal ajándékozom meg. Miért? Mert szeretek rá nézni. Szeretem azt látni, hogy egy életerős nő ül előttem minden előzőleg történt dolgok ellenére. Szeretem, ahogyan most teljes profizmusával ül velem szemben, és értelmes felnőttekként beszélgetünk. Ez talán nem is jöhetett volna létre, ha nincsen ez a körülmény. Erre a gondolatra lepillantok magam elé az asztalra, és elfojtok egy romantikus mosolyt. – Például – helyezkedek végül ismét, és most mindkét karfán támaszkodok meg alkarommal. Kényelmesen hátra dőlök. – Igen – helyeslek játékos méreggel a szememben és szélesen somolyogva. Miért is gondoltam, hogy pont ő hagyná ki ezt a témát? – Ezt a pályát én szántam volna magamnak, de az élet máshogy vélekedett – kacagok fel. – Illetve azok a diákok, akikről meg-megjelentek a cikkek. Inkább visszavonultam – fogalmazok finoman. Elvégre az, hogy véresre vertek a folyosón egy cikk miatt, elvenné mindenki kedvét ettől a csodás hivatástól. – Azokban az időkben nem néztük át annyira alaposan a cikkterveket, szinte minden bekerülhetett az újságba. Persze, hogy volt, akinek nem tetszett – tárom szét karjaimat, amolyan „ez van” módon.
Hozzászólásai ebben a témában

Rothstein Elektra
Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


Igazságvadász
offline
RPG hsz: 739
Összes hsz: 1095
Írta: 2020. október 30. 20:15 | Link

Marcell


Fejét csóválja és baljának mutatóujjával int, így hívva vissza a székében hátát megvető férfit. "Közelebb" artikulálja hang nélkül, majd ajkát egy egyszerre szemtelenül pimasz és rosszallóan feddő mosolyra húzza. Nem hallják, ha túl távol kerül a mikrofontól. Vétek volna, ugyanis hangjának tónusa fület gyönyörködtető. Erre a kijelentésére, melyet magában tesz, hitetlenkedve vonja össze szemöldökét. Mindez csupán egy villanás ám bizonyítja, hogy képes ő összezavarni saját magát segítség nélkül is ha akarja. Ha meg nem, na akkor pláne. Alig hallhatóan fúj egyet, és inkább gyorsan kérdez, hogy mint a vadászkopó, ami szagot fogott haladhasson tovább a megkezdett nyomon. - Bizony az élet különös dolgokra képes, de maga az ember is néha segít neki - jegyzi meg ismét egy kis átvezetés gyanánt - Ehhez kapcsolódó köztudott tény rólad az is, hogy egykor a vörösök házát erősítetted, s egy mai szemmel nézve is igen bátor tettel írtad be magad az iskola folyton zajos történelmének könyvébe - tart lélegzetvételnyi szünetet, hogy ezzel egy időben egy lágy, de büszke mosolyt küldjön Marcell felé - Élő pajzsként fogtál fel ugyanis komoly ütéseket, melyeket egy ártatlan lánynak szántak - ahogyan kiejti a szavakat hirtelen átjárja a hősökbe vetett hite, s ez a megingathatatlan szeretet ragyog fel sötét szemeiben ugyanekkor - Mit gondolsz mennyiben járult ez az eset ahhoz, hogy végül nem önszántadból hagytad el a tanodát? - tudakolja ezután sokkal visszafogottabb hangszínen, miközben bízik benne, hogy a tekintetéből sugárzó megbecsülést a vele szemben ülő észreveszi, és az kompenzálja majd némiképp a kérdés témájának keménységét.
Hozzászólásai ebben a témában


"...Egy csendes arcnak sokszor hangja és szava van..."

Hegedüsh Marcell
Bogolyfalvi lakos


Tesco-Gazdaságos Johnny Depp || the Son of Anarchy
offline
RPG hsz: 337
Összes hsz: 378
Írta: 2020. október 30. 20:33 | Link


× interjús smile of the day × szól a rádió

Kényelmesen hátra dőlve nem is nagyon figyelek arra egy ideig, amit Elektra mond. Próbálom a professzionális énemet előszedve mondani a magamét, és belegondolva abba, hogy ez egy komoly téma, össze-összerándul a gyomrom. Tudom, hogy nem marad minden ebben a barátságosabb légkörben, mert ismerem már annyira a nő agyjárását, hogy nem fogja kihagyni azokat a részeket sem, amik esetlegesen nekem kellemetlenek lennének. Ezért is ijedtem meg először azon – többek között –, hogy nem barátként vagyunk itt, hanem mint a „faggató” és a „faggatott”. Azonban, amikor meglátom, hogy a nő nagyban artikulál nekem valamit, szemeimet összeszűkítve hajolok előre, majd nemes egyszerűséggel dobom magam előre a székben, hogy ezt az elvesztegetett néhány másodpercet a helyére hozzam. Az egyre különösebb mosolyok érzelmi hurrikánt indítanak meg bennem, de ahogyan Elektra is mondta; profin kell a mai estét véghezvinni. Még ha minden porcikámnak is nehéz ez a helyzet.
Bizony – felelem, amikor az Eridonba való tartozásról esik néhány szó, aztán látványosan lefagyva, amolyan „mi van” arccal meredek kicsit a nőre. Vártam, mégis váratlanul ér a kérdés, amire – ugyan csak ő látja – zaklatottan kezdem el igazgatni előre dőlt állapotomban ingujjamat. – Volt ilyen, igen – mosolygok lágyan, szinte szégyellve a történteket, hiszen hős ide vagy oda, nekem ez eléggé megterhelő. – Az eltanácsolásom nem ehhez volt köthető – mondom ki végül bátran, ami történt. Látványosan előre hajolok, ahogyan Elektra is kérte, majd folytatom. – Aki nem figyel a tanulmányaira, és inkább egy álomvilágban él, az jár így, ahogyan én is tettem – fogalmazok diplomatikusan, ám a szívem majd’ kiugrik a helyéről. Ez azért végképp kellemetlen, mert egy olyan pozícióba kerültem, ahol példát kellene mutatnom. Erre ér ez a kérdés, ami miatt elásnám magam Bogolyfalva temetőjében.
Hozzászólásai ebben a témában

Rothstein Elektra
Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


Igazságvadász
offline
RPG hsz: 739
Összes hsz: 1095
Írta: 2020. október 31. 12:32 | Link

Marcell


Visszahelyezkedik, de csak miután pár szót jó távol mondott ki a mikrofontól. Sebaj, fő, hogy ismét helyben van. Hősnőnk kérdése kényelmetlenül érintette, de olyan szépen kikarikírozott válasszal vágja ki magát, hogy Elektra csak elismeréssel tud adózni neki. Persze csak magában, mert ki sosem mondana ilyen nyílt dicséretet. - Ennek fényében adódik a kérdés, hogy ha lehetőséged nyílna visszamenni az időben és beszélni fiatalabb önmagaddal, mit mondanál neki vagy milyen hasznos tanáccsal látnád el akkori énedet? - vált vissza ismét a kevésbé múltba maró stílusba és belekortyol vizébe, hogy nyomban eltüntesse majd a pohár feléig annak tartalmát. Ha kiürül úgyis újratöltődik majd. Itt efféle bűbáj ül minden poháron. Gondolni kell a nagy folyadékigényű nyilatkozókra és riporterekre egyaránt. Ezért szereti ezt a helyet annyira, mert itt ilyesmire is odafigyelnek. Mondhatni olyanok mint egy kis család. - Illetve, ha egy napra valaki más bőrébe bújhatnál, és most tekintsünk el annak módjától, hogy hogyan; Ki lennél és miért pont azt a személyt választanád? - fűz még hozzá egy második kérdést, mielőtt Marcell szóra nyithatná a száját. Ez a kettő, hasonlóságuk okán nyugodtan feltehető ilyen gyors egymásutánban anélkül, hogy összezavarná. Tudja, hogy ezzel, mint majdnem kolléga, barátja is tisztában van, ezért nem is aggódik miatta egy percig sem.
Hozzászólásai ebben a témában


"...Egy csendes arcnak sokszor hangja és szava van..."

Hegedüsh Marcell
Bogolyfalvi lakos


Tesco-Gazdaságos Johnny Depp || the Son of Anarchy
offline
RPG hsz: 337
Összes hsz: 378
Írta: 2020. október 31. 20:43 | Link


× interjús smile of the day × szól a rádió

A kérdés ugyan nem ért hidegzuhanyként, mégis maró érzés hagy maga után. Hogyan fogadnak el ezután a diákok? Úgy fogják gondolni, hogy én is egy vagyok közülük? Ember vagyok? Vagy esetleg körbe röhögnek, hogy mégis hogyan fogadhatnak el bukott vezetőt? Nem tudom. Azt viszont tudom, hogy mindenképpen professzionalitást kíván a kialakult helyzet, és semmiképpen nem vehetem magamra egy aggódó óriásbébi látszatát. Megköszörülöm a torkomat, s mintha mi sem lenne egyszerűbb, folytatom Elektrával a beszélgetést. – Az előző ismeretek fényében képmutatás lenne azt mondanom, hogy semmit – horkanok fel, miközben el sem engedem a számomra oly’ kedves sötétszín szempárt. Sok minden fogalmazódik meg bennem, hogy mit kellett volna tennem fiatalabb koromban, de a bennem életre kelt érzéseket elfojtva próbálok megmaradni a jelen talaján. – Nem kell feltétlenül a mának élni. Tudom, tudom – emelem a magasba kezeimet. – Ez megkeseredett vénember módjára hangozhat, pedig nagyon sok lapul ebben a témában. Nézz előre is, ne csak az érzelmeid-vezérelt világban legyél, mert akkor soha nem jutsz előrébb – ha akkor abba gondoltam volna bele, hogy a későbbi életemre hogyan hathatnak akkori döntéseim, akkor biztosan nem így lennének a dolgok. Ha lett volna merszem évekkel ezelőtt, akkor… megcsóválom fejemet látványosan, hogy elhessegessem az abszurd gondolatmenetet, majd mosolyogva tekintek fel Elektrára.
Konkrét személyre van szükség? – kérdezek vissza, s elgondolkodón megsimítva az államat takaró borostát. – Lehetnék akár egy szuperhős. A saját élettörténetemet tekintve, akár az általad már jól ismert alak is lehetnék; Clark Kent – utalok a nő által kedvelt mugli példaképre. – Hatalmas karakterfejlődésen megy keresztül, ami talán rám is férne. Eleinte rövid távon gondolkodott, és egyetlen embernek szentelt sok figyelmet. Végül a világ hősévé válhatott. Talán én is az Eridon hőse lehetek egyszer.
Hozzászólásai ebben a témában

Rothstein Elektra
Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


Igazságvadász
offline
RPG hsz: 739
Összes hsz: 1095
Írta: 2020. október 31. 21:42 | Link

Marcell


Figyelmesen hallgatja barátját és ezalatt óhatatlan elemzi is magában arcvonásainak és hangjának változását miközben beszél. Megköszörülte a torkát, ami valaminek az eltüntetését jelentheti. Sajnálja, hogy felemlegette a múltat. De anélkül nincs sem jelen, sem jövő. Azért tette, hogy az emberek megtudják, bárki képes bátor tettekre. Átható tekintete elidőzik a sötét szempáron és egybe forr vele. Nehéz eleresztenie, mert melegséget áraszt felé, mégis tovasiklik pillantása. Az állon nyugszik, amit Marcell megdörzsöl, hogy gondolatait összeszedje. Hősnőnk először fel sem fogja amit hall. Elmerült az apró részletekben. Azonban a szívének oly kedves név visszarántja gondolataiból. Szemöldökét összevonva rázza meg fejét alig észrevehetően és nem tudja, hogy mit is gondoljon. Touché barátom, ez szép húzás volt...Fut át agyán. A vele szemben ülő ismeri. Tudja, hogy ki az akiért kamaszkora óta rajong, de hogy épp az ő bőrébe bújna? Miért? Hiszen hős ő már így is és nem csak az ő szemében. Értetlenség ül meg lélektükre mélyén és még a szava is elakad, pedig már kérdeznie illene. Félrebillenti fejét, majd egy hosszabb pislogás után végül végre megszólal - Annak tükrében ami eddig elhangzott én úgy hiszem már most is az vagy, ám az analógiánál maradva Clark csak akkor vált igazi hőssé, amikor megtalálta Loist, a hozzá méltó társat. Úgy tudom rólad ez még nem mondható el, nem igaz? - jegyzi meg csípősen, de nem folytatja ezt a témát. Más jellegű kérdést fog feltenni. Azt, ami a legutóbbi hasonló alkalommal olyan történések kiindulópontjává vált, amikre emlékezve mellkasa még most is kissé összeszorul. De jelenleg nincs helye az efféle keserédes érzéseknek. Megrázza magát belül és ajkára a tőle jól megszokott szemtelen mosoly ül ki ismét - Viszont ha már így szóba kerültem, játszunk egy kicsit! Ha most helyet és szerepet cserélhetnénk egyetlen kérdés erejéig, mit kérdeznél tőlem? - veti fel állát büszkén, hogy sikerült kivágnia magát megint. Nem mintha azt hinné Marcellről, hogy bosszúból tárta egész Bogolyfalva elé, hogy rajong egy kitalált mugli hősért. Nem feltételez róla effélét. Ám mégis mit gondoljon? Ami belé nyilall az baromság. El is hessegeti gyorsan.
Hozzászólásai ebben a témában


"...Egy csendes arcnak sokszor hangja és szava van..."

Hegedüsh Marcell
Bogolyfalvi lakos


Tesco-Gazdaságos Johnny Depp || the Son of Anarchy
offline
RPG hsz: 337
Összes hsz: 378
Írta: 2020. november 2. 08:10 | Link


× interjús smile of the day × szól a rádió

Rengeteg minden kavarog gondolataimban, olykor el-elbújva, mint egy rosszaságon kapott gyerek, hogy aztán egy újabb érzelemhullámmal előbukkanjon, én pedig – tőlem egészen szokatlanul – teljesen legfagyjak. Furcsa, amolyan „pillangós” érzés fog el, amikor egy időre elveszni látszunk egymás tekintetében, de gyorsan rendezzük vonásinkat, hogy még véletlenül se lehessen félreértés. Mert ugye… miért is lehetne? Teszem fel magamban a kérdést, de inkább a torokköszörülés után mosolygós tekintetemet emelem a nőre. A szavaira férfiasan szégyenlős görbe húzódik végig ajkaimon, majd ismét kicsit közelebb dőlve folytatom.
Így igaz – mondom keserves érzéssel mellkasomban, kívülről mégis a megszokott derűvel. – Bár engedelmeddel, kicsit szétcincálnám a dolgot – gesztikulálok pedagógusmód. – Szerelmek jönnek-mennek, de társra találni nem egyszerű dolog. Szerencsés az, aki csak úgy belefuthat egy régen-látottba a piacon – nevetek fel, miközben bókolni próbálok a nőnek, hiszen elég, ha csak mi értjük.
Nocsak – ficánkolok kicsit a székben, majd előre dőlve, a karfán támasztva mindkét könyökömet fonom össze ujjaimat mellkasom előtt. – Hm – szorítom össze elgondolkodón ajkaimat, majd fejemet utánzómód félrebiccentve fúrom sötét szemeimet Elektráéba. – Ha vásárolhatnál magadnak valamilyen képességet, milyen tulajdonságért adnád ki a legtöbb pénzt?
Hozzászólásai ebben a témában

Rothstein Elektra
Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


Igazságvadász
offline
RPG hsz: 739
Összes hsz: 1095
Írta: 2020. november 2. 09:08 | Link

Marcell


Sikerült zavarba hoznia, ahogy szokta. Valahogy mindig oda lyukadnak ki mostanában, amióta újra találkoztak, hogy kölcsönösen olyan helyzetekbe sodorják egymást puszta szavaikkal, melyektől, ha nem volna hősnőnknek remek pókerarca, úgy pirulna el rendre, mint kedvenc virága. Most ő kezdte. Vagyis nem is ő, de ki számolja, nem igaz? Minden esetre a felemlegetett piaci egymásba botlás és a társ szó használata ismét kizökkenti Elektrát pár pillanatra. De legalább a kérdés, amit feltesz neki Marcell olyan, mely nyomban vissza tudja rántani füstölgő gondolataiból a jelen valóságába. - Hogy visszamehessek az időben - vágja rá határozottan és megkérdőjelezhetetlen erővel. Igen. Bármit megadna, hogy visszatérve a múltba valahogy megmentse férjét és kisfiát. Ez is olyan dolog, amivel Marcell tisztában kell legyen. Biztonsági játékot játszott. Meglehet fordított esetben ő is ugyanezt tette volna. Felpillant ezután a férfi mögött lévő faliórára - Ha már az időnél tartunk - fonja szavait a következő és egyben utolsó kérdések felé - Mivel lassan műsoridőnk végéhez érünk, engedj meg nekem még néhány gyors kérdést így az ünnepi időszak közeledtével - tart pár pillanatnyi szünetet és gyorsan összeölti gondolatait - Te hogyan készülsz a karácsonyra és kivel, kikkel szoktad tölteni? Van olyan, akár gyermekkori emléked amely ehhez az ünnephez vagy magához a téli, adventi időszakhoz kötődik? Mi volna számodra a legszebb, legbecsesebb karácsonyi ajándék, természetesen csakis vörös-arany szalaggal átkötve? Végül pedig: Mivel a karácsony a csodák időszaka és ilyenkor úgy tartják, teljesülnek a legtitkosabb kívánságok is, mit kívánnál? - sorolja tisztán és elválasztva a mondatokat. Nem siet, mégis ezeket egyben tartotta megint célszerűnek feltenni. Ezután már csak az elköszönés marad hátra.
Hozzászólásai ebben a témában


"...Egy csendes arcnak sokszor hangja és szava van..."

Hegedüsh Marcell
Bogolyfalvi lakos


Tesco-Gazdaságos Johnny Depp || the Son of Anarchy
offline
RPG hsz: 337
Összes hsz: 378
Írta: 2020. november 17. 10:12 | Link


× interjús smile of the day × szól a rádió

Nem szándékom egyikünket se zavarba hozni, de tény, hogy van már köztünk egy olyan régre nyúló kapcsolat, amit régebben is erre alapoztam. Hiszen gyerekkori legjobb barátom egykori feleségéről van szó, és voltak idők, amikor rengeteg időt töltöttünk együtt. Ismer engem. Ismerem őt. S ennek ellenére mégis vannak olyan pillanatok, amik kellemetlenül, sőt mondhatni meglepően érintenek. Riporter. Ez a szakmája, tudom. De fájdalmas, még mindig varasodó sebeket sikeresen feltépi, és ettől lelkemre nyomás kerül. Próbálom nem mutatni az érzés jelenlétét, de ez minden, csak nem egyszerű most. Új vagyok itt sokak szemében, és nem éppen ezekkel szerettem volna bemutatkozni, de fő az őszinteség, nem igaz? Az újabb kérdések felvezetésére csak bólintok egyet, és Elektra felé mutatok hosszú ujjammal, hogy „csak nyugodtan”, majd ismét tanyát ver az izgalom felsőtestemben. Izmaim kissé megfeszülnek, de újfent előre hajolva ízlelem a nekem szegezett kérdéseket.
Mivel leginkább egymagam vagyok az ünnepekkor, ezért nem kell mesébe illő dolgokra gondolni – kacagok fel öblösen, majd folytatom. – Karácsonyfát ritkán állítok, a ház sem mindig van kivilágítva. Szüleim és testvérem messze laknak, és mivel mindenkinek megvan a maga kis családi köre, ezért maximum levelet szoktunk ilyenkor váltani. Ettől függetlenül szeretem a karácsonyi időszak feelingjét. Nem gondolom, hogy mindenképpen fényáradba kell öltözködnie mindennek, ami körülvesz. Inkább az a fontos, hogy én mit érzek ettől belül – fúrom jobb kezem mutatóujját mellkasomba.
Mit kívánnék? Hogy úgy tudjak válaszolni jövő évben erre a kérdésre, ahogyan a hallgatók is elvárnák – felelem mosolyogva. Hiszen  az lenne a legcsodásabb ajándék, ha végre saját családommal tölthetném az ünnepeket.
Hozzászólásai ebben a témában

Rothstein Elektra
Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


Igazságvadász
offline
RPG hsz: 739
Összes hsz: 1095
Írta: 2020. november 17. 14:33 | Link

Marcell


Hősnőnk halványan elmosolyodik a hallottakra, majd maga elé húzza a mikrofonját. Kicsit elrévedt így hangja lágyabb és bársonyosabb a megszokottnál, ahogy megszólal - Akkor erre egy év múlva visszatérünk - bólint és jelzi, hogy barátja remek volt - Kedves hallgatóim, ez volt az Elektra felel és benne Hegedüsh Marcellt hallhatták. Köszönöm, hogy egész évben velem tartottak és kívánok önöknek a Bogoly Fm csapatának nevében Békés Karácsonyt és Boldog Új Évet! Találkoznunk jövőre ugyanitt - zárja le mondandóját Elektra, majd benyomva néhány gombot kikapcsolja mikrofonjaikat. Ennyi volt mára. Végeztek. Hősnőnk nagyot sóhajtva ropogtatja ki elgémberedett nyakát, hogy azután könnyed mosolygós hangon szólaljon meg – Ez egész jó lett – biccent és ajakgörbéje kiszélesedik, s ezzel egy időben szemében huncut fény csillan – Karácsony előtt pár nappal megy majd adásba. Te leszel az ajándék a fa alatt – tart pillanatnyi hatásszünetet, hogy a férfinak leessen a tantusz – Tíz pont az Eridonnak Hegedüsh! - utánozza egy régi közös tanáruk hanglejtését - Bizony, ez most nem élesben ment - neveti el magát jóízűen - Csak rögzítettem későbbre – kacagása bársonyos, arca büszkeséget sugároz, hiszen simán csőbe tudta húzni régi cimboráját, és ő észre sem vette, hogy turpisság volt a dologban – Míg megkeresed az állad idehozom a kabátjainkat. Ott láttam valahol lenn– mondja Marcell agyát húzva, fejével a padló felé bökve. Ezután gondosan, két példányban lementi a kész felvételt, majd lekapcsolja a keverőpultot. Könnyed léptekkel a fogashoz sétál. Magára kanyarítja kabátját, majd odadobja Marcellnek a sajátját, továbbra is szemtelenül mosolyogva. Végül közösen hagyják el az épületet és indulnak rövid búcsúzás után ki-ki a maga otthonába.
Hozzászólásai ebben a témában


"...Egy csendes arcnak sokszor hangja és szava van..."


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalva