[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=856603#post856603][b]Denis A. Brightmore - 2022.11.15. 09:19[/b][/url]

Vállamat vonom meg a hálálkodásra. Tök mindegy. Hátat fordítva az udvarnak dőlök egy oszlopnak.
- Jöhetsz - biccentek, arcomat dörzsölöm meg, majd fogom ujjaim közé a füstölgő szálat. Mondjuk, ha a Minisztérium ejnye-bejnyézik, akkor mindegy lesz. - És arra kérlek, hogy a következő alkalomig ne használd az elemed - szabad kezemmel nyúlok zsebembe és húzom elő a karkötőt. - Sokkal jobban megerőltetted magad, mint kellett volna. Sok volt - vonok vállat. - Nem akarom túlerőltetni, mert ismét ott lennénk, ahol a part szakad - nyújtom felé a karkötőt.
- Gyere holnap este.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857479#post857479][b]Ohridszki-Füst Álmos - 2022.12.20. 14:13[/b][/url]

Több havi kutatás és munka van mögötte, de végre elkészült. Mivel különösebben hosszan tesztelni sem ideje, sem módja nem volt, nem biztos benne, hogy hatékony is lesz, vagy hosszútávon mivel járhat, pusztán elképzelései vannak. Nem írt használati útmutatót, de ettől még a fontos információkat tervezi megosztani. Hogy véletlenül el ne hagyja a gyűrűt egyébként, az ékszer épp az ő ujján van. Rá különben sincs semmilyen hatással, hiszen kifejezetten vámpírokra kalibrálta. Vajon tetszeni fog a nőnek? Úgy emlékszik, hogy a birtokon még egészen érdekelte az álombéli prototípus, bár nem annyira, hogy fel is próbálja. Talán megpróbálkozhatott volna valamilyen más ékszerrel, mondjuk karkötővel vagy nyaklánccal, de már késő ezen töprengeni. Úgysem változik attól semmi, ha esetleg elkezd rágódni. Vesz egy mély levegőt inkább, és nekidönti vállát a lámpaoszlopnak a kihalt téren, és vár. Kicsit úgyis korábban érkezett, még nem szokott hozzá, hogy Bogolyfalván laknak már jó pár hete.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857480#post857480][b]Văduva Adelina - 2022.12.20. 14:19[/b][/url]

A hideg levegő jól esik minden porcikájának. Kezeit háta mögött tartva sétál a lehullott levelek és faágak között, véletlenül sem az ösvényen. Ajkain mosollyal szeli a métereket, hogy ne késsen a megbeszélt időpontról, hiszen Álmos vár rá ott.
Aprót szökken, mikor az illata csapja meg orrát, fejét kapja fel automatikusan. Mélyebbet szippant a levegőből, hogy biztos legyen benne, így az utolsó pár kilométert már sokkal gyorsabban teszi meg.
Somolyogva érkezik meg a férfi mögé.
- Hiányoztam? - gátlástalanul suttogja a férfi nyakába a kérdést.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857481#post857481][b]Ohridszki-Füst Álmos - 2022.12.20. 14:34[/b][/url]

Ő szokott csörtetni mindig. Messziről hallani, ha valahová megérkezik. Mint aki képtelen csendesen létezni, és folyton jelét kell adnia valahogy annak, hogy jöttére keleti vagy éppen nyugati irányból lehet számítani. Így végül is legalább mindenki időben elmenekülhet, aki elkerülné. A nő vele szemben mindig halk. Most is. Észre sem veszi, mikor érkezik meg, amíg ő maga nem jelzi ezt. Már egészen megszokta egyébként, nem különösebben lepődik meg, inkább elmosolyodva löki el magát az oszloptól, hogy megforduljon.
- Mikor nem? - válaszol kérdéssel, habár ez kifejezetten költői. Úgyis tudják rá a választ mindketten. Kezét egyelőre zsebébe mélyeszti, mégiscsak hűvös van kicsit.
- Sétálunk? - kérdez újfent, és bal kezét kihúzva kabátja zsebéből a vámpír felé nyújtja. Még kicsit töpreng azon, hogy térjen-e a lényegre in medias res, vagy próbálja meg felvezetni. A meglepetések valahogy nem szoktak jó ötletnek bizonyulni. A felvezetések pedig neki nem mennek különösebben, pedig már gondolkodik egy ideje, mit is mondjon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857482#post857482][b]Văduva Adelina - 2022.12.20. 14:39[/b][/url]

A visszakérdezésre széles mosoly terül el ajkain, kissé előrébb hajolva várja, hogy a férfi vele szembe forduljon. Kiegyenesedve lehel csókot ajkaira, majd fogja is meg a felé kinyújtott kezet. Eszébe sem jut, hogy talán ez nem olyan jó ötlet: hideg van, az testhőmérséklete sem éppen mondható kellemesnek, így hát...
- Min gondolkodsz ennyire? - sandít oldalasan kedvesére, hangjában kíváncsiság bújik meg némi aggodalommal keveredve. Soha nem tudja mire számíthat a férfitól, és ez valahol mélyen nagyon frusztrálja, mégis élvezi.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857483#post857483][b]Ohridszki-Füst Álmos - 2022.12.20. 14:54[/b][/url]

Nem kell sok győzködés - sőt igazából semennyi sem -, hogy a nő megfogja a kezét és útnak induljanak az utcán. Mintha mindenki más inkább azt preferálná ma, hogy otthon üljön a melegben. Ő nem bánja, hogy kint van. Még akad néhány ilyen bátor lélek azért, nem állt meg az élet, de mégiscsak jobban kedveli ő is ezt az állapotot, mint amikor napközben vagy éppen nyári estéken majdhogynem tolongás van időnként némelyik utcán. A kérdés hallatán szusszan egyet, odébb rúg egy kavicsot bakancsa orrával menet közben, aztán a vámpírra pillant.
- Hoztam neked valamit, de ne gondold túl - válaszol is, nem is a kérdésre tulajdonképpen. Gondolkodni azon gondolkodott, hogyan vezesse fel, de végül inkább most is a közepébe ugrik. Megáll, majd elengedi a nő kezét, hogy ujjáról lehúzza a gyűrűt, aztán kitárt tenyere közepén tartja felé.
- Varázstárgy - teszi hozzá rögvest magyarázatként. - Elnyomja a vérszomjat - foglalja össze röviden még a legeslegfontosabbakat, reménykedve, hogy elkerülhet félreértéseket, és nem most ijeszti el örökre a nőt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857485#post857485][b]Văduva Adelina - 2022.12.20. 15:10[/b][/url]

Mi történik, ha egy nőnek azt mondják, ne gondolja túl? Pontosan. Túl gondolja. Legyen Adelina bármennyire is idős, ő is nőből van, és egy teljesen új helyzetbe csöppent bele a férfi által, igen váratlanul.
Ami csak még váratlanabb lesz, amikor a gyűrű a tenyerén csillan meg a közvilágítás gyér fényében.
Meghűlne ereiben a vér, hiszen azonnal az jut eszébe, hogy éppen egy kézkérés kellős közepébe csöppent bele, aminek ő az egyik szereplője, és sajnálatos módon, ettől nem is tud elvonatkoztatni, hiába mondja tovább a másik.
- Oh... én... öm... igen? - kérdésnek hangzik, mert kérdés. Mit kell csinálnia? Mondania? Reagálnia? Varázstárgy, ami visszafogja a vérszomját, de... gyűrű?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857486#post857486][b]Ohridszki-Füst Álmos - 2022.12.20. 15:31[/b][/url]

Látja rajta, hogy össze van zavarodva. Ezek szerint valóban jobb ötlet lett volna bármilyen más ékszert bűvölnie, de nem sikerült elvonatkoztatnia az álmaitól. Ugyanakkor egy karkötő vagy nyaklány hátránya az, hogy elszakadhat, ha bármibe beleakad, így elhagyni is egyszerűbb tulajdonképpen. Magára a bűvölésre igazából mindez nincs különösebb hatással, s így következésképpen a varázstárgy működésére sem. Zavartan vakargatja meg a tarkóját, és sóhajt egyet.
- Úgy értem, nem azért gyűrű, mert a kezedet akarnám megkérni. Akkor azt kérdezném - közli végül, miután fejben sikerült sokkal több magyarázkodástól mentesen összeraknia, mit is akar mondani. Egyszer talán még addig is eljuthatnak, de nem most, és próbál úgy fogalmazni, hogy attól hátha tisztább lesz a kép, nem zavarosabb. - Bronzból van, és nem tökéletes. Néha le kell majd venned, különben... nem tudom pontosan hosszú távon hogyan hat, mert az elmúlt pár hónapban dolgoztam rajta, nincs mögötte sok éves tesztelés, és nem tudtam úgy bűvölni, hogy csak rám hasson, így gyakorlatilag ha... amikor hordanád, elnyomja az étvágyad. Teljesen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857487#post857487][b]Văduva Adelina - 2022.12.20. 15:38[/b][/url]

Még mindig nem tudja, hogy kéne reagálnia. Ilyenkor jön a felhőtlen öröm, mert a hőn szeretett férfi megkéri a kezed, de nincsenek olyan régóta együtt - együtt vannak egyáltalán? -, hogy ez indokolt legyen. És ha nemet mondd? Egyáltalán miért mondott igent?
Gondolataiból a hangja ébreszti fel, ajkai elnyílnak, majd nevet fel hangosan. Az éjszaka kóborlók feléjük kapják a fejüket, de nem zavartatja magát.
- Jó. Ez így... jó - nevetgél tovább vidáman, miközben elveszi az ékszert és gondolkodás nélkül húzza az ujjára. Kifeszített ujjakkal nézegeti azt saját ujján. - Szóval azt mondod nincs tesztelve, de végső soron elnyomja a vérszomjamat, így... veszély nélkül lehetünk együtt? - buta kérdés, már most érzi a gyűrű hatását, ami mintha lassan vezetné végig minden idegszálán a varázslatot. Nem éhes. Életében most először, nem éhes.
Kikerekedett szemekkel veszi el pillantását a gyűrűről és ugrik a másik nyakába, hogy szorosan magához ölelje.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857488#post857488][b]Ohridszki-Füst Álmos - 2022.12.20. 15:52[/b][/url]

Megkönnyebbülten fújja ki a levegőt, amikor Adelina felnevet, majd elveszi a tenyerén heverő gyűrűt és ujjára húzza. Sokkal jobb ez így, mint ha éppen visszamenekül az erdőbe, mert túl soknak érzi ezt, vagy esetleg kiszaladt volna a világból is.
- Uhuh - dünnyögi bólogatva, hogy válaszoljon a kérdésre. Úgy tűnik, a bővebb összefoglalóra szükség volt, mert az nem teljesen elég, ha csak annyit mond, hogy varázstárgy. Neki egyértelmű, mire képes, hiszen ő alkotta meg, ez azonban nem jelenti, hogy mindenki más is magától értetődően tudni fogja. Néha ebbe hajlamos belefeledkezni, és nem oszt kellőképpen elégséges információt, amíg rá nem kérdeznek. Nem gondolkodik azonban ezen túl sokat, mert a nő a nyakába ugrik teljesen elterelve a figyelmét erről a régóta létező problémáról, amely félreértéseknek ad gyakran táptalajt. Átöleli a vámpírt és csókot nyom a hajába.
- De tényleg nem tudom, hogy hosszú távon milyen mellékhatásokkal járhat. Ha bármi furát érzel vagy veszel észre, szólj, és megpróbálok még csiszolni rajta - ígéri, közben pedig egészen boldogan öleli még mindig a nőt. Ezért már megérte az elmúlt pár hónap minden kutatása. - Milyen érzés viselni?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857506#post857506][b]Văduva Adelina - 2022.12.20. 23:24[/b][/url]

Mindig elfelejti, hogy mennyi minden lehetséges ebben a varázslattal teli világban. Eszébe sem jutott, hogy az éhsége nélkül mászkáljon fel s alá, mintha ez lenne a természetes. Nem érdeklik a mellékhatások, igazából nem akar velük foglalkozni, amikor mérhetetlenül boldog éppen.
- Ne beszélj annyit, Vladislav - engedi ki karjai közül a férfit, hogy arcára csúsztatva a kezét hajoljon közelebb és csókolja meg végre normálisan. Úgy, ahogy eddig soha nem merte megtenni - de most, hogy lehetősége van rá, minden pillanatát ki szeretné használni az ékszernek. Másik kezével Álmos kabátjába markol, akaratlan mosolyog bele a csókba.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857509#post857509][b]Ohridszki-Füst Álmos - 2022.12.20. 23:49[/b][/url]

A maga részéről fontosnak tartja, hogy elmondja, milyen mellékhatásokkal járhat az ékszer huzamos ideig tartó viselése, mert sajnos pontosan tudja, hogy messze nem tökéletes. Kísérleti varázstárgy. Kicsit tart is tőle, hogy esetleg többet árthat, mint használ, noha nagyon igyekezett ezt elkerülni. Elhallgat, amikor Adelina közli, hogy sokat beszél. Ezt nem különösebben érzi igaznak, a szükségesnél többet szerény véleménye szerint sosem mond, de tulajdonképpen ráérnek még megtárgyalni a meg nem írt használati útmutatót. Vagy majd éppenséggel meg is írhatja akár. Ha el nem felejti, merthogy máris nem ez lesz a legfőbb gondolata, amikor a nő megcsókolja. Habár nem ez az első alkalom, mégiscsak az a maga módján, ezzel nagyon is tisztában van, és egészen megkönnyebbül, hogy megérni látszik az elmúlt pár hónap minden elolvasott könyve, minden beszélgetés, még a félresikerült kísérletek is. Átkarolja a nő derekát, úgy húzza magához, viszonozva a csókot.
- Talán megmutathatnám azt is, hol lakom épp, amikor nem a birtokon vagyok - közli aztán homlokát a nőének döntve. - Már, ha érdekel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857516#post857516][b]Văduva Adelina - 2022.12.21. 12:50[/b][/url]

Ha van rá módja, mindenképpen ki szeretné használni, hogy probléma nélkül érintheti kedvesét. Ugyanúgy mosolyogva simul jobban hozzá a férfihez, majd válik el tőle halkan szusszanva.
- Hivatalosan ez az első normális randink és te máris elhívsz magadhoz. Ejnye - mosolyog fel rá szélesen, fekete tekintetében csillan meg a vidámság.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857523#post857523][b]Ohridszki-Füst Álmos - 2022.12.21. 18:45[/b][/url]

- Te most kötekedsz velem? - kérdezi felhorkanva, a fejét kissé hitetlenkedve rázva meg, ahogy vigyorogva Adelinára pillant.
- Csak hogy tisztázzuk, magamhoz már jó pár hónapja elhívtalak, és nem volt kifogásod. De amúgy beülhetünk a pubba is, a Holdfény utcai ház mégiscsak a nővéremé. És akkor ez most egy hivatalos randi? Legközelebb majd megpróbálom jobban szervezni - válaszolja kicsit már várva, hogy mindjárt rászól ismét a vámpír, hogy már megint túl sokat beszél. Közelebb hajol inkább, hogy megcsókolja a nőt, még mielőtt választ kaphatna.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857535#post857535][b]Văduva Adelina - 2022.12.21. 23:33[/b][/url]

Olyan boldogság járja át minden porcikáját, hogy csak hevesen, széles vigyorral arcán bólogat a férfi kérdésére.
Fejét ingatva hallgatja a továbbiakat és őszintén, ha akarna sem tudna ezzel vitatkozni, mert teljesen jogos minden elhangzott szó. Igazából, ha tudna erre megfelelő reakciót adni, akkor sem lenne rá ideje, mert a férfi ajkai ismét a övéin vannak.
Hideg ujjai simulnak a meleg bőrre, halott szíve hatalmasakat dobban. Vonakodva válik el tőle.
- Muszáj megkérdeznem, mert nő vagyok - vezeti fel egyáltalán nem tisztességesen a mondandóját, mert neki ez igenis valid érv. - Akkor én most a barátnőd vagyok? - mosolyog fel rá kíváncsian.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857536#post857536][b]Ohridszki-Füst Álmos - 2022.12.22. 00:02[/b][/url]

Nem mondhatni, hogy túlságosan zavarta vagy akár csak foglalkoztatta volna ez a kérdés, hogy mit hogyan is neveznek. A nő ettől még ugyanolyan fontos neki. Az elmúlt időszakban a gondolatait egyébként is lekötötte a gyűrű. Most a kérdés hallatán gondolkodik el egy hosszú percre ezen a kérdésen, majdnem el is nevetve magát a felvezetésen, de aztán csak kuncog egy sort, tenyerét Adelina arcára simítva.
- Téged illet a döntés, hogy szeretnéd-e, bár eddig minden arra mutat, hogy igen, azt hiszem - feleli végül rámosolyogva, majd közelebb hajolva csókot nyom a homlokára. Mégsem tisztje a vámpír helyett eldönteni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857537#post857537][b]Văduva Adelina - 2022.12.22. 00:23[/b][/url]

Igyekszik palástolni türelmetlenségét, ahogy várja a választ a feltett kérdésre. Valószínűleg sokak sokkal romantikusabban képzelnék el ezt az egészet, de kalkuláljuk bele, hogy a nő nemrég azt hitte, megkérik a kezét... ennél romantikusabbra nincs szüksége. A férfi megad neki mindent, amiről soha nem is mert álmodni - és lássuk be, ez illik hozzájuk tökéletesen.
- Akkor ezt megbeszéltük - bólint nagyot, majd lép mellé, kulcsolja össze ujjaikat és indul el ismét.
- Tehát a Holdfény utcába igazából a nővéredhez hívtál? Taktikus - nyammog kicsit, igyekszik megtartani komoly arcát, de ajka szegletében ott bujkál a mosoly.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857540#post857540][b]Ohridszki-Füst Álmos - 2022.12.22. 00:47[/b][/url]

- Mhm - dünnyögi beleegyezően. Azért mégsem rossz dolog, hogy ezt tisztázták, nem fog erre panaszkodni. Megfogja a nő kezét és újra útnak indulnak. Szeme sarkából pillant aztán a nőre, amikor szóba kerül a Holdfény utcai ház, végül félig felé fordítja a fejét ahelyett, hogy a lába elé nézne.
- Kaptam egy saját szobát, de igen, ez a nővérem otthona. Az enyém a birtok, az is mindig nyitva áll előtted. Zenkő meg egyébként is szeretne majd megismerni, már előszedte az összes gyerekkori fotómat, hogy megmutogassa... - válaszolja, a végere szemét forgatva színpadiasan grimaszolva. - Az a gyanúm, jól kijönnétek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857546#post857546][b]Văduva Adelina - 2022.12.22. 14:26[/b][/url]

Érdeklődve hallgatja kedvese szavait, akaratlan mosolyodik el azon, hogy kapott egy saját szobát. Kíváncsi lenne, hogy azt a pár évet leszámítva, vajon ő együtt tudott volna-e élni a nővérével felnőttként? Mindenben különböztek, amiben csak lehet, de akkor is a nővére volt, még ha tőle sem kapta meg azt a szeretetet, amit valószínűleg kellett volna.
Hirtelen torpan meg.
- Még több fotó rólad gyerekként? Azonnal látni szeretném őket! - csillan fel tekintete. - Örömmel megismerném én is, csak sötétedés után tervezzünk mindent, ha lehetséges és neki nem probléma. Ha az... nos, megoldom valahogy - harap alsó ajkába szégyellősen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857552#post857552][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2022.12.22. 14:46[/b][/url]

Ujjaim lassan járnak fel s alá a még mindig nedves bőrön, miközben hangos és gyors levegővételeink keverednek a csendben. Sokkal ritkábban találkoztunk a konyhában történt ominózus eset óta. Senki nem lepek meg azzal, hogy amikor meg is tettük, nem az én érdemem volt - szégyelltem magam, ahogy most is teszem. Gyenge voltam. Gyenge vagyok. És ő ezt végig nézte.
Ennyi év kemény munkáját ledönteni egyetlen pillanat alatt sérti az önérzetemet, belátom. És bár tudom, hogy aprócska magyarázatot igényelne a történtek, mégsem mondtam semmit.
Halkan szusszanok, a simogatást hagyom abba, hogy közelebb húzzam magamhoz és szorosabban öleljem. Arcomat fúrom tincsei közé.
- El kell utaznom - nyitom ki pilláimat, feje fölött nézek el. - Gyere velem - suttogom hajába.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857557#post857557][b]Reiner Kende - 2022.12.22. 15:31[/b][/url]

Mellkasa hullámzik a levegővételektől és a lassan csillapodó szívdobogástól, miközben bőrén a simogatás nem hagyja elveszni az orgazmus óta rajta szaladgáló bizsergést. Aztán az abbamarad, mire Kendét egy mindent leíró morranás hagyja el, az végül elhal ahogy Mihail közelebb húzza.
- Most mentem el veled - érdes hangon morogja, ami elárulja mennyire lusta most beszélni. Azért egy halvány, szemtelen mosoly arcára kúszik.
Halkan szusszan, keze Mihail karjára fog, ott kezdi el lassan simogatni a feszes bőrt.
- Mikor?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857558#post857558][b]Ohridszki-Füst Álmos - 2022.12.22. 15:37[/b][/url]

- Úgy tudtam, hogy csak ezt fog kelleni megemlítenem - neveti el magát Adelinára pillantva, majd ha már megállnak felé is fordul.
- Ez nem lesz gond, ne aggódj. Meséltem már neki rólad - osztja meg vele, szabad kezével meg végigsimít a nő arcán, majd füle mögé tűri az egyik hosszú, sötét hajtincsét.
- Azt egyébként is tudta, hogy létezel, de valahogy le kellett beszélnem róla, hogy ne akarjon családi vacsorát szervezni - teszi még hozzá arcán egy megnyugtatónak szánt mosollyal. - Olvasgatok azért, hátha arra is létezik bármilyen varázstárgy, de még nem találtam semmi hasznosat, addig meg egyszerűbb nekem alkalmazkodni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857559#post857559][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2022.12.22. 15:38[/b][/url]

Szemeimet forgatom meg a válaszra, és tudom, hogy ezt ő is pontosan tudja. Sokkal jobban ismer, mint azt valaha gondoltam volna bárkiről.
- Hivatalosan holnap - rezdül meg bőröm az érintésre. - Haza kell mennem egy fotózásra, utánam jöhetnél, ha kikarácsonyoztad magad.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857561#post857561][b]Reiner Kende - 2022.12.22. 16:09[/b][/url]

Szemtelen mosolya a fején pontosan annak a szemforgatásnak szól, amit ebben a helyzetben nem lát. Ez a minimum öregem.
Keze abbahagyja a simogatást és ráfog Mihail karjára, hogy lazítson rajta annyira, hogy kiszabaduljon. Fészkelődve fordul felé és emelkedik alkarjára, hogy halántékát tenyerébe támassza, onnan tekintetével fürkészi a másikat.
- Benne vagyok - bukkan elő gödröcskéje. - Ha fehérnemű fotózás lesz már azt is tudom mit kapok - pillant a plafon felé, mint aki éppen elmereng.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857562#post857562][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2022.12.22. 16:39[/b][/url]

Lazul szorításom, hagyom, hogy mozduljon, így engedem vissza magam a párnára. Fél karomat teszem fejem alá.
- Tényleg az lesz - mosolyodom el szélesen. Lesandítva fürkészem arcát, felkönyökölve tűrök arrébb pár tincset arcából, ujjammal simítom végig arcát.
- Örülök, hogy mellettem vagy.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857563#post857563][b]Reiner Kende - 2022.12.22. 17:24[/b][/url]

- Pofátlanul mázlista vagyok - elégedetten bólogat aprókat mielőtt kizökken az érintésre, ismét Mihail felé pillant és kapja el a tekintetét. Nem számít a szavakra amikor megcsillan a szeme, mielőtt lesüti őket és közelebb hajolva, hosszasan megcsókolja az ajkait. Puhán harap alsó ajkára és minimálisan elhúzódik, csak annyira hogy érezze a lélegzetüket keveredni. Nem is lenne most máshol és valahol ez rohadtul félelmetes.
- Már a tied vagyok - motyogja. - Szóval mernél mást mondani - halkan nevetve húzódik arrébb.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857565#post857565][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2022.12.22. 17:36[/b][/url]

- Ezt eddig is tudtuk, mivel mellettem fekszel egy ideje - vonom meg szemtelen vigyorral vállamat, amennyire testhelyzetem engedi.
Elég pár másodpercig néznem a már túlságosan ismerős vonásokat ahhoz, hogy a szavak kibukjanak belőlem, olyan őszinteséggel, mint már nagyon régen. Ujjam marad arcán, így viszonzom a csókot, szemeimet lehunyva tartom - addig, míg meg nem szólal. Szívem hatalmasat dobban, kissé kikerekedett szemekkel nézek rá. Ahogy mozdul kapok utána és fogom meg csuklóját, eszébe se jusson elmenni mellőlem.
- Mit mondtál az előbb?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857569#post857569][b]Reiner Kende - 2022.12.22. 18:44[/b][/url]

Felnevet, arcvonásai elég magabiztosan értenek egyet, mert tény: kurva jók.
Hogy mi nem olyan kurva jó? A szíve minimum egy ütemet kihagy aközött, hogy Mihail a csuklójánál megállítja és visszakérdez, mégsem pillant el róla. Fejét támasztja vissza szabad kezére, másik karját Mihailéval kezdi el lassan maguk közé engedni mielőtt izomlázat kapnak. Akaratlan is bólint egy aprót, amíg már a szemeibe néz.
- A tied vagyok - fülében kezd dübörögni valami, ami baromira nem odavaló. Pár pillanatig marad csendben. - Mihail... az van, hogy utálok kimenni az ajtódon, tökmindegy mi van éppen - lesüti a szemét mielőtt aprót von a vállán. - Az is biztos, hogy nem lennék most sem máshol, mert jó itt melletted - pillant rá vissza tincsei mögül. - Időbe telt beismernem magamnak, hogy én ezt nem is birtoklásnak látom. Nem tudom mi ez... - támaszkodó kezei ujjai indulnak meg a füléhez, amikor észbe kap. - De mostmár tudok beszélni róla a pszichológusommal. Lehet ez is valami fura fétis vagy komplexus, majd ha megtudtam mindenképpen tájékoztatlak. - és egy pillanat.. kettő... és totálisan zavarban van.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857571#post857571][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2022.12.22. 19:05[/b][/url]

És megismétli. Kezem ereszkedik kettőnk közé, de őszintén, azt csinálna velük, amit csak szeretne, mert le vagyok döbbenve. Csak hallgatom, amit mondd, igyekszem fel is fogni, de fülemben dobogó vérem ezt nagyban megnehezíti - és még hogy engem nem lehet már meglepni.
Fejem biccen félre a birtoklásnál, kékjeim azonnal kezére villannak, majd vissza arcára, mikor megállja fülének morzsolását. Feltámaszkodva ülök fel, csendben fürkészem a srácot, aki teljesen zavarban van előttem.
- Nézz rám, Reiner - ejtem ki lágyan nevét, ajkaimon féloldalas, halvány mosoly ül. - Rendben van, hogy nem tudod mi ez, de beszéljünk arról, minek látod. Ha nem birtoklás, akkor mi? - jó lenne tisztázni, mert ő még mindig az enyém. - Mert az enyém vagy - jelentem ki határozottan, előbbi mosolyomnak nyoma sincs. - Ez, ahogy eddig is, azzal jár, hogy más nem nyúlhat hozzád, mégis szeretsz nálam és melle- - hirtelen hallgatok el, ajkaim nyílnak el egymástól, ahogy a vezérhangya elindul. Lehetséges lenne...?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=857588#post857588][b]Reiner Kende - 2022.12.22. 21:04[/b][/url]

Olyan makacs, hogy pár pillanatba beletelik mire végül ránéz. Mihail ágytól kócosabb, nagyon szőke hajára, féloldalas mosolyára, amivel mintha meg szeretné nyugtatni. Végül odakeveredik az óceánkék szemekhez, miközben figyel a másikra és amikor Kende őszintén elmosolyodik szinte minden rögtön az arcára fagy. Aztán a plafon felé pillant. Újra a kedvenc témájánál járnak.
- Neked tényleg ez maradt meg a legjobban abból, amit mondtam - hangja nem szemrehányó, ahogy továbbra is hangosan gondolkodik. Annál már jobban ismeri Mihailt. Pillantása ereszkedik közben lentebb, majd lassan mozdul és ülésbe helyezkedik az ágyon. Felhúzott térdén támaszkodik meg.
- Szerintem - megvakarja a fejét. - Ha valaki birtokol, azt hiszi dönthet egyedül és irányíthatja mit tegyen, mint egy tárggyal, de itt nem ez játszik - mutat kettejük közé, végül magára. - Hogyha azt mondom a tied vagyok, ez így is van, mert így érzem. Plusz, már azelőtt tudtam, hogy nem kell más, mielőtt összevesztünk volna ezen a faszságon. Attól még számít mit szeretnél, amiben segít az is, hogyha megdumáljuk és nem az utcán sokkolsz - szemöldöke emelkedik meg egy erőteljes célzással megspékelve.
Feje billen félre.
- Ha már témánál vagyunk... neked van más, igaz?