[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=854801#post854801][b]Autumn Rue Danvers - 2022.10.20. 21:16[/b][/url]

Kezemet megtöröltem egy rongyba, és megszokott mozdulatokkal lendítettem fel a vállamra.
- Egy kávé, még szerencse, hogy többet főztem le magamnak - mosolyogtam magamhoz képest egészen üdén. No persze ez nem a kedvemnek szólt, sokkal inkább a férfinak. Azon kevesek egyike volt, akit nem hogy elviseltem, még fel is néztem rá. Magyarországon pláne nagy szó volt.
- Engem? - zökkentem ki egy pillanat alatt, és a mozdulatban is megálltam. - Ha a pletykákról van szó, akkor nem kell a részvét. Se az együttérzés - pillantottam rá, hogy tekintetemből kiolvashassa mennyire elegem van már az ilyen megjegyzésekből. Mondjuk utálatot is kapunk rendesen, de az nem illet Nagy Sándorhoz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=854803#post854803][b]Nagy Sándor - 2022.10.20. 21:22[/b][/url]

- Igazán hálás vagyok érte. - Ajándékot visszautasítani merő illetlenség. Vagy butaság. Attól függ, melyik oldalról szemléljük. És egy jó tea helyett reggel egy bikarúgásnyi kávé esik a legjobb ajándékként.
Pletykák ide vagy oda, Sanyinak is volt füle, hallott ezt-azt. És nem biztos, hogy jól vette észre, de sejtései szerint a fiatalok vagy süketnek vagy hülyének nézik, így nagyon gyorsan és könnyen jut olyan információhoz, ami nem is rá tartozik.
- Nem, nem. A pletykáknak nem vagyok a híve, habár mindig is élvezettel hallgattam a meséket, amiket az emberek ki tudnak találni. - Volt belőle pár az ő tarsolyában is. Egy időben fiatalként összegyűjtötte, milyen hírek forognak róla, és nagyon jól tudott szórakozni. - Igazából a vizsgád miatt jöttem hozzád. Nagyon nagy hatással volt rám.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=854814#post854814][b]Autumn Rue Danvers - 2022.10.20. 21:34[/b][/url]

Szemöldököm azonnal összeszaladt. Ha nem ez, mégis mi? Hiszen a szünetben ezen kívül tényleg nem történt vele semmi. Ez is bőven elég volt. Még Zalánnak se számolt be róla. Keze lendületesen kapott közben elő két csészét, és nyúlt a kávés bödön után.
- Remélem nem rossz értelemben. Tudom, hogy illegális volt, higgye el, hogy csak azért tettem, hogy ne halljanak ki szegény állatok - sóhajtottam fáradtan. Miért kellett mindig bizonygatnia a motivációit? Mintha nem lenne elég csapás, hogy Danvers a vezetékneve.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=854816#post854816][b]Nagy Sándor - 2022.10.20. 21:38[/b][/url]

- Ugyan, Autumn, félreértesz - váltott közelebbi hangnembe. Remélte vannak azért olyan viszonyban, hogy ne sértse meg a lányt ezzel. Bár őszintén kételkedett benne, hogy pont ezzel sértené meg.
- Amit akkor és ott tettél, rendkívül inspirálónak tartom. Hidd el, ha tudtam volna, lehet még csatlakozom is hozzátok! - Volt már máskor is hasonló élménye, nem az a hatvanplusz év fogja majd visszatartani a helyes döntésektől. - Tudod, mielőtt a Bagolykőbe jöttem volna, meg akartam szöktetni egy öreg sróforrút a romániai rezervátumból. Nem hiszem, hogy az túl legális lett volna. -  Úgy mosolygott, ahogyan csak bűntársak tudnak egymásra mosolyogni egy olyan titok felett, amit csak ők ketten érthetnek igazán.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=854818#post854818][b]Autumn Rue Danvers - 2022.10.20. 21:45[/b][/url]

Elképedve néztem a férfira. Inspiráló. Sose hittem, hogy ezt a szót valaki kimondja nekem. Önző, makacs, meggondolatlan, hisztis, inkább ezeket vágják a fejemhez. Minden alkalommal.
- Komolyan? - vetettem egy félmosolyt a férfira, és folytattam a barna ital kiöntését, hogy utána elé tegye egy adag cukorral együtt. - Jó kis kaland lehetett - jegyeztem meg, de valójában már nagyon fúrta az oldalamat a kíváncsiság, hogy akkor mégis miért keresett fel a professzor. Ilyen korán. Ezen a helyen.
- Szeretné, hogy tovább találgassak, hogy mit szeretne, vagy elárulja? - utalgattam elég határozottan. Nem szerettem a köntörfalazást.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=854820#post854820][b]Nagy Sándor - 2022.10.20. 21:53[/b][/url]

- Köszönöm - kortyolt a kávéba és egy pillanatra lehunyta a szemét. Imádta élvezni a pillanat apró örömeit. És imádta élvezni, ha kicsit többet mesélhetne, de ami igaz, igaz. Mindenki dolga volt.
- Pontosan ezt a kérlelhetetlenséget szeretem! Amit tettél az erdőben nem is csak inspiráló, de követendő példa volt. És ez hiányzik innen! - Kicsit az asztalra is csapott, elragadta a hév. Néha túlságosan is.
- Nem gondoltam, hogy kelleni fog valaha is egy tanársegéd. De úgy gondolom, nagyon sokat tanulhatok én is tőled, ahogyan te is a pozíciótól. Mit gondolsz, elvállanád erre az utolsó évedre a feladatot?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=854822#post854822][b]Autumn Rue Danvers - 2022.10.20. 21:59[/b][/url]

- Követendő példa? - suttogtam is magam elé a szavakat. Na ezt pláne nem gondoltam soha. Kicsit el is nevettem magam, ahogy próbáltam felfogni, és láttam az eltökéltséget a tanárom arcán. Utolsó év, és tanársegédi pályafutás? Mondjuk az önéletrajzban jól nézne ki a prefektusi mellett.
- Mégis mi lenne a feladatom? Mert ez.. egészen egyéni akció volt - füllentettem. Zalánt nem keverhettem bajba, még ha tudtam is, hogy Nagy professzor úr nem árulna el.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=854869#post854869][b]Nagy Sándor - 2022.10.21. 14:14[/b][/url]

A kávé pont annyira volt erős és keserű, ahogyan szerette. Élvezettel ízlelgette az italt, amíg a lány a szavait. Bizony bizony, Autumn igazi legedává nőheti ki magát, ha tesz is érte. Csak ne törjék le a szárnyait.
- Persze, persze, ez jár némi kötelezettséggel és feladatokkal - ismerte be bólogatva a szavaira. Nem mindig habos az a sütemény, amit felkínálnak. - Segítened kellene az óratervekben, meg lehet-egy-két órán kelleni fog az asszisztenciád is. Mindenképpen több időt kell majd együtt töltenünk, de részemről ez kifejezetten gyümölcsözőnek ígérkezne.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=854870#post854870][b]Autumn Rue Danvers - 2022.10.21. 14:24[/b][/url]

Sose gondoltam volna, hogy valaki felajánlja nekem ezt a lehetőséget Magyarországon. Alapjáraton olyan rossz pozícióból indultunk, hogy azt csak gyilkolással lehetett volna tetézni - bár a pletykák arról is szót ejtettek, természetesen. Most mégis ott ült előtte az egyik kedvenc tanára, és felajánlotta neki, hogy ha akar, még több időt tölthet könyvek bújásával. Mi ez, ha nem egy kecsegtető ajánlat?
- Ne értsen félre, de sokkal többre tartok egy edikációs jellegű délutánt, mint egy pletykaszakkört - utaltam arra, hogy számomra egyáltalán nem jelent nehézséget a szabadidőről való lemondás. Hiszen csak egyetlen barátom van az egész iskolában. Két év alatt.
- Nagyon köszönöm az ajánlatot - mosolyogtam, ezúttal sokkal igazabban a férfira.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=854871#post854871][b]Nagy Sándor - 2022.10.21. 14:48[/b][/url]

- Remek! - csapta össze két tenyerét izgatottan Sanyi. Bár fogalma sem volt, pontosan hogy néz ki egy tanársegéddel együtt dolgozni, de bárhogy is alakuljon ez az év, már most biztos volt benne, hogy az előzőeknél csak izgalmasabb lesz ez.
- Akkor holnap délután várlak a teremnél, és belekezdünk a munkába. - Sanyi is úgy mosolygott, mint egy büszke nagyapa. Felvette az időközben a pultra került kalapját, és elindult a kijárat felé. - És nagyon köszönöm a kávét!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=854872#post854872][b]Autumn Rue Danvers - 2022.10.21. 15:00[/b][/url]

- Holnap? Már holnap? - kérdeztem megzavarodva, mintha csak egy furcsa álomból ébrednék, de aztán semmi indokom nem volt, hogy ellent mondjak. - Akkor holnap - pislogtam beleegyezően, a fülemben még mindig a nagyi szavai visszhangoztak. Össze kell szednem magam. Kezdenem kell valamit az életemmel.
- Igazán nincs mit - válaszoltam reflexszerűen, aztán úgy ahogy volt, az egész kávét felhúztam, mintha csak valami erős alkohol lenne. Tanársegéd lettem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=855205#post855205][b]Várnai Rafael - 2022.10.26. 21:25[/b][/url]

Whaat the... nem erre számított, amikor megnyitotta a piros ponttal jelzett új értesítést. Ki is lép az alkalmazásból és inkább kiválasztja a contactok közül Zachet. Kicsöng.. majd amint felveszik a telefont, már meg is szólal.
- Mi a franc történt? - Inkább kérdő a hangsúly, mint kérdőrevonó.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=855208#post855208][b]Zachary Travis Varnai - 2022.10.26. 21:47[/b][/url]

Érzi, hogy a telefonja rezegni kezd a bőr kanapéra dobált, boho párnák között. A konyha felől kiszűrődő szóváltást tompítja a becsukott ajtó, azonban Queenie, mint általában, gondosan figyelt rá, hogy ő így is tisztán hallja, amit mond. Felemeli a telefonját, egy mély sóhajjal pedig lejjebb csúszik a kanapén a párnák közt. Rafael annyira milleniál. Igazán írhatna ahelyett, hogy visszahívja, de hát...
   -  A szokásos - elemeli a fejét a háttámlától, hogy előrébb dőlve elnézzen a nappali ajtaja felé, majd aztán zuttyan vissza a helyére. Mindenesetre lehalkítja a hangját; Queenie előszeretettel rendez jelenetet, ha azt látja, hogy Rafaellel beszél. - Rich és Trevor kezdett el kötekedni. Aztán Victor is nekiállt okoskodni, aztán... aztán Rich összetörte magát. Queenie pedig, hát. Ő csak Queenie.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=855224#post855224][b]Várnai Rafael - 2022.10.26. 23:05[/b][/url]

- És emiatt ki akar tenni? - Ő is hátradől ültében és felvont szemöldökkel néz el a szemközti könyvespolc felé, jobb híján.
- Már nem az első eset, hogy azok a kölykök belédkötnek, nekik kéne ezzel valamit kezdeni, mint felelős szülők. - Bár Queenieről aztán el tudja képzelni, hogy a maga felszínes, opportunista hozzáállásával mennyire állhat ki a fia mellett ebben az új helyzetben. Véletlenül sem kockáztatná meg, hogy elzárja a pénzcsapot.
- Legalább megérdemeltéK?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=855226#post855226][b]Zachary Travis Varnai - 2022.10.26. 23:16[/b][/url]

   -  Ugye? Én is ezt mondtam!
Lendületesen ül fel és a térdeire könyököl. Tudta ő, hogy Rafael végre felfogja majd a szavait, ha másnak nem sikerül ebben a házban.
   -  Hát...
A szája belsejét rágcsálva, óvatosan ismét elpillant az ajtó felé. A telefont átvesz a másik fülére. Megérdemelték. Röviden hallgat, tudja, hogy folytatnia kellene valamivel, ha pedig már írt Rafaelnek, egy idő után kénytelen lesz kibökni, mi történt. Azonban csak mély levegőt vesz.
   -  Van itt még valami. Mármint történt... valami. Queenie is el fogja mondani, de inkább tőlem halld először, vagy nem tudom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=855227#post855227][b]Várnai Rafael - 2022.10.26. 23:18[/b][/url]

Ez a felvezetés sosem jelent jót, soha. Amikor már ennyire körbe kell járni egy hírt, akkor valami különösen érzékeny információról van szó. Megacélozza magát.
- Részletesen elmondtam, hogy hogyan állapítsd meg, hogy jó minőségű gólyahírt veszel-e.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=855229#post855229][b]Zachary Travis Varnai - 2022.10.26. 23:26[/b][/url]

   -  Mi?
A mondat teljesen felkészületlenül éri és kizökkenti őt. Az alkarja lehull a térdei közé, ő pedig meglepetten húzza ki magát.
   -  Mi? Te miről...? Nem, Rafael, nem csináltam fel senkit, te jó ég...
Kínjában felhorkant, ez azonban bőven elég ahhoz, hogy felrázza az ideges apátiáját. Hahahaha persze. Miért van az, hogy a szülők azonnal rémeket látnak és csecsemőket kezdenek hallucinálni, ha az ember fia a kezét tördelve eléjük járul valamivel?
   -  Nem, nem, hanem - megrázza magát, hogy összeszedje a gondolatait -... szóval balhéztunk. Semmi komoly. Aztán nem tudom hogy, történt valami. - A hangja sürgetőre vált, miközben pedig beszél, feláll a kanapéról, hogy a szőnyegen kezdjen el céltalanul sétálni -. Beszakadt a dobhártyája, Rafael. Mármint kapott tőlem az arcára, de nem oda. Csak a semmiből felrobbant a füle a picsába, mint egy buborék, gore meg minden. És én nem akarok rémeket látni, de... érted?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=855231#post855231][b]Várnai Rafael - 2022.10.26. 23:30[/b][/url]

Magából indul ki sajnos, neki ebben az időszakában már bőven voltak hasonló problémái, bár szerencsére neki is elég hamar elárulták, hogyan ne tegye tönkre az életét hamarabb, mint általános lenne. Hallani a vonal másik oldaláról, ahogy nevetősen szusszan egyet a mentegetőzésre.
Aztán ahogy a fiú folytatja a tényleges történetet, úgy komorodik vissza az arca. Nem kifejezetten borúsra, inkább csak elgondolkodik.
- Mennyire volt komoly ez a verekedés? Nagyon kiborítottak? - Nem von le azonnal konkrét konklúziót, először körbejárjha a körülményeket, mert ez eddig még többminden is lehet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=855234#post855234][b]Zachary Travis Varnai - 2022.10.26. 23:38[/b][/url]

   -  Nem tudom, eléggé ahhoz, hogy felrobbanjon a füle, és összetörjön az arca - a hangjában érződik a sürgető szarkazmus, bár ez épp alig haladja meg azt a szintet, amit bérmelyik tinédzser még biztonsággal megengedhet magának büntetlenül. - Queenie nyilván kiborult és Scott is. Nem rég értek vissza az ispotályból. El akarnak küldeni nagyanyámhoz, de inkább alszom egy Burger Kingben, mint ott.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=855238#post855238][b]Várnai Rafael - 2022.10.26. 23:51[/b][/url]

- Eww.. - Undorodó hangot hallat. Nem sokszor találkozott Queenie anyjával, de az a nem sok pont elég volt egy teljes életre - és ha hinne az újjászületésben, akkor a következő életeire is.
- Najó, kölyök, megmondom, mit csinálunk, anyád láthatóan nem akar foglalkozni ezzel, ha máris az anyjához küldene. - Amíg Zach fiatalabb volt, direkt nem mondott különösebben ítélkező véleményt Queenieről, nem akart ő lenni az az "elvált" szülő, aki direkt a másik ellen neveli a gyereket. Csak azóta tesz mostanság ilyen megjegyzéseket, mióta a fiú már többször is egyértelműen kifejezte, hogy mostanra kialakult benne a nőről egy határozott vélemény - Rafael behatása nélkül is.
- Fogj egy marék hopp-port és várlak, amikor tudsz, gyere. Elmegyünk az itteni minisztériumba, megnézzük, hogy elemi vadmágiát produkáltál-e vagy másról van szó.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=855240#post855240][b]Zachary Travis Varnai - 2022.10.26. 23:58[/b][/url]

   -  Yeah...
Elfintorodva torpan meg és pillant ki az ablakon. Nem könnyen igazodik ki az anyján, a mostani, agresszíven elutasító reakciója azonban még őt is meglepte. Queenie nem a legborzalmasabb anya különben, sőt, vannak kifejezetten jó napjai, különösen fiatalabb korában pedig egész szoros volt a kapcsolatuk. Ahogy azonban iskoláskorú, később pedig tinédzser lett, ez a viszony úgy vált fokozatosan mérgesebbé.
   -  Összeszedem a cuccaim és megyek. És Rafael?
A konyha felől lépteket hall. Elemeli a fülétől a telefont, még mielőtt azonban megszakítaná a hívást, fojtott hangon hozzáteszi:
   -  Csak ne szólj senkinek, jó?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=856519#post856519][b]Reiner Kende - 2022.11.13. 11:55[/b][/url]

Az elementál és a gazdája között jár tekintet, miközben gondolatai felszívódtak, a felerősödött érzelmek pedig nem eresztik el. Elég hosszú idő után ott áll, éppen csak saját elképzelésével arról hogyan kellene bánniuk egymással. A víznek és neki. Készen áll megtudni, hogy bejön vagy sem - akkor is lesz valahogy tovább. Remélhetőleg élve.
- Az hasznos - reagál végül kis idő elteltével, mire tisztábban észlel mindent maga körül és benne. Halvány fogalma sincs arról az elementálnak mi van a tarsolyában, de ránézve arra az izére nem nehéz hinnie a górénak. Így is eleget kockáztat az egésszel.
Tekintete viszonylag hamar abbahagyja a zizegést, amikor egész teste nagy elánnal és automatikusan reagál a lángokra maga körül. Bármi indul meg benne, ijedtében visszafogja ahogy csak tudja mielőtt bárkinek is ártana, pedig: Brightmore tudja mit csinál. A kérdés az, hogy Kende tudja-e?
A levegőben lévő víz egyre melegebb, Kende körül foszlányokban erősebben kezd párologni. Csípője és dereka mentén fut végig gerincét ölelve a feszültség, amit olyan ritkán érez, hogy szinte fel sem képes ismerni. Elég Ő ehhez? Egynek lenni valamivel? Ujjai ökölbe szorulnak, nem is érti ki a neki intézett szavakat, csak próbálja csillapítani a szívében az erős dobogást... nem sok sikerrel. Elég hirtelen jön a váltás és ahelyett, hogy csillapítaná, ráhangolódik. Benne az erő minden irányból hat, a felszín felé kitör a vonzódás, ami erősebb a levegőnél. Kende szíve kihagy egy dobbant, a párolgás megáll, fél lába csúszik előrébb, a víz szinte alig látható burokként indul meg körülötte a lángok irányába. Karizmai feszülnek, nem mer pislogni sem, nehogy egy pillanatot is kihagyjon. Gerince bizsereg, tarkója gyöngyözik, megemeli a kezeit és a víz hullámok ként kitörő lecsapódása helyett zuhogó, hangos cseppekben kezd esni. Elhiszi, mégsem hiszi el.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=856539#post856539][b]Denis A. Brightmore - 2022.11.13. 18:55[/b][/url]

Nekem mondod? A legjobb lenne, ha a tanonc élné túl, más aligha számít, hiszen lélekben már felkészültem egy megkeresésre a Minisztérium részéről. Ha valamibe bele tudnak kötni, akkor áldásom rá, és viselni fogom a következményeit, de addig csak látni akarom, Reiner mire képes.
Simogatni kezdem Tenebrist, aki unott képpel ül le mellém, miközben várjuk, hogy a felerősödött érzés elmúljon. Mellkasomra olyan súly nehezedik, amit, ha nem lenne mellettem az állat, valószínűleg nem tudnék elviselni. Szabad kezem így is mozdul, hogy pár lassú mozdulattal simítsak végig rajta. Nem szólalok meg, hiszen innentől a kontroll az én feladatom, minden más Kendén múlik - az ijedtség érezhető és látható rajta, nem tudom elképzelni mi folyhat le benne, de nem is nekem kell tudnom. Innentől egy dolog számít: kihasználja, hogy szabad és felül a hullámvasútra, vagy meghátrál?
Szemöldököm ugrik, ahogy helyezkedni kezd, vigyorom kerül megint az arcomra és kíváncsian várom hova lyukadunk ki. Az első csepp kezemre esik. Feljebb emelve nézek le rá, Tenebris köré automatikusan kerül a levegőből álló burok, ami megvédi a víztől, mert az első csepp, ami ráesett, bár elpárolgott, az elégedetlen morgást nem lehetett nem meghallani. A lángok fokozatosan alszanak el, mivel nem táplálom őket tovább, hajam vizesen tapad arcomra.
- Tedd le a kezed - szólalok meg pár elnyújtott másodperc után. Vele örülök, azért ne toljuk túl. - Tudom, hogy könnyebbnek érződik, ha használod. Próbáld meg elállítani az esőt, miközben az eddig leesett folyadékot gyűjtöd össze. A kezed nélkül - teszem hozzá.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=856563#post856563][b]Reiner Kende - 2022.11.14. 00:45[/b][/url]

Izgalomtól heves szívdobogása képes lenne vadhullámokat verni. Nem erőlködik tovább csak enged neki miután az irányítást hamar túlértékeltnek látja, a kontrollt pedig gyönyörűnek. Érzi, hogy összeratoznak és amikor Kende belélegzi a víz illatát tüdeje majd kiszakad a helyéről. Átszakadt a gát?
Ajkait képtelen összecsukni, ami hasznos mert jelenleg szüksége van arra is a légzéshez. Lassan leengedi a kezét, amitől az esőzésbe zavarosság áll be, majd csillapodik a zuhogás csepergéssé, de el nem áll. Nem bírja. Kezeivel újra mozdulva képes egyedül megtenni… és eláll.
A súlyt, ami lehúzta könnyvé tették, mintha megemelték volna, de az az igazság, hogy használni nem érzi könnybbnek. Nem is különösebben vár semmi ilyesmit, mert ez az alkalom így is több mint azt valaha elképzelte volna.
- Az van, hogy sokáig a kevéssel is nehéz volt együtt dolgozni. Jobban érzem, de nem mondanám könnyebbnek - félre sandít, majd Brightmore-ra. Nem szeretne panaszkodni, amikor éppen megéli amire évek óta vágyott. El kell mondania, hogy ez van benne, mert szüksége van egy pullanatnyi szusszanásra is, miközben még mindig hitetlen egyben önfeledt mosolyt küld a góré irányába.
Keze ismét mozdulna, végül maga mellett tartja, szürkéskékjei a nedves talajon járnak körbe mielőtt lehunyja azokat. A levegőben, a füvön, a leveleken, a tűztől perzselt talajba egy gyorsabban szívódva: mindenhol ott van és ami a legfontosabb… itt van.
Bizsergés járja végig bőre alatt, az érzés olyan mintha az ereiben csörgedezne a víz. Kirázza a testét a hideg, de nem mozdul a keze amikor a víztömeget összegyűjtve emeli a levegőbe. Hol nagyobb-hol kisebb vízgömb kezd lebegni kettejük között.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=856581#post856581][b]Denis A. Brightmore - 2022.11.14. 15:40[/b][/url]

Felfelé pislogva érzékelem, ahogy a cseppek már nem olyan hatalmas elánnal érkeznek rám, mint eddig tették: Kende ereszti lejjebb kezeit. Szemöldököm emelkedik meg, halkan hümmentek, mikor teljesen eláll. Ezzel egy időben tűnik el a burok is Tenebris körül, fejemet biccentem előre. Megértően mosolyodom el.
- A kézzel való használatra gondoltam - dörzsölöm meg állam. - De értem miről beszélsz. Az elemhasználat nem lesz könnyebb egy ideig. Azért, mert a karkötő lekerült, míg nincs meg a teljes együttműködés, csak szabadabb lett az egész - ingatom meg fejemet.
Végül eljön az a pont, mikor ismételt feladványt kap a navinés. Ki kell tartania, mert most, hogy ráérzett a siker ízére, talán minimálisan könnyebben érzékeli a körülötte lévő vizet. Mellkasom ismét összeszorul, ahogy érezni kezdem a mágiáját, automatikusan lépek is hátrébb egyet, Tenebris ezzel egy időben lép elém.
- Ügyes - felelem végül körbenézve. Zsebemből túrom ki a dobozt, egy szálat húzok ki belőle, majd gyújtom meg. - Fagyaszd meg őket egyszerre - jön a következő utasítás.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=856584#post856584][b]Reiner Kende - 2022.11.14. 17:07[/b][/url]

Lepillant kezeire, amiket csuklóból lazít is le kicsit. Ja hát igen, velük könnyebb mint nélkülük, totális ellentétben a karperecekkel. A pislákolás után aprót bólint. Mindegy hogyan csinálják, az egészet élvezi. Minden hitetlenség ellenére, baromi régen volt ennyire tisztán és önfeledten boldog.
- Érzem - bólint ismét, mosolya széle rezzen meg, hogy a gödröcskéje egy pillanat erejére előtűnjön. - Az elemeidet is, mindkettőt. Sokkal jobban - szemöldöke ráncolódik, ahogy figyelme leginkább az ellentétes elem kiváltott hatására kerül. Brutális, hogy ez ilyen is lehet, és ettől csak hálásabb lesz Brightmorenak.
Azért is mert később, már lehunyt szemei mögött a vízgömbök súlya fokozatosan könnyebbnek és könnyebbnek érződik számára. Légzését hosszabbakra véve igyekszik lassítani, így hallja meg az újabb feladatot. Vette.
Minimálisan helyezkedik, keze reflexből mozdulna, majd megállítja. Nem tudja figyelt-e már ennyi mindenre egyhuzamban, de most bakker kérdés nélkül teszi. Szeretné ezt most jól csinálni, összhangban lenni a leírhatatlan energiával, aminek köszönhetően önmagának érzi az egész lényét.
Sikerült. Basszameg, tényleg sikerült. Hosszan vett levegője és mellkasában a bizsergés melegnek hat ahhoz képest, amit az elemével kiváltanak a lebegő gömbökből. Azoknak belsejéből indítja el a változást, ami lassan és nehezen a felszín felé kezd kúszni, majd elér egy pontot. Nincs tovább. Kendében megvan, hogy vissza kell vonulnia. Kezét megemelve lépésről lépésre állítaná helyre, beismerve hogy ez így nem megy, amikor a gömbök külső burka ellenáll. Az egész gyorsan történik: Kende szívverése hatalmas dobbanásokba kezd, szemei kipattannak. Kezét maga elé emeli varázslásra, csakhogy a mozdulattal a gömbök cseppek és szilánkok csillanásával robbanak szét az udvaron. Brightmore felé villan elsötétedő tekintete, minden másról lemarad, ahogy térdre rogy és arca a nedves talajba fúródik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=856586#post856586][b]Denis A. Brightmore - 2022.11.14. 17:54[/b][/url]

Aprót bólintok a szavakra, majd várok a csodára. Nem szó szerint. Nem várok csodát Reinertől. Nem várom el, hogy azért, mert szabadabban mozog az elemével, hirtelen minden sikerüljön és tökéletesen menjen. Ez jelenleg olyan szintfelmérés, hogy lássam, mire képes most, és mire lehet képes, ha kicsit gyakorol és nem tart attól, hogy esetleg nem sikerült.
Mert hiába látom rajta a félreérthetetlen örömöt, ez édes kevés. Ajkaim közé fogom cigarettámat, kezem csúszik csuklómra, ahol annak idején két karkötő villogott. Ha nekem sikerült, Reinernek is sikerülni fog. Sokkal jobban kontroll alatt tartja önmagát, mint én bármikor ennyi idősen. Beleszívok a szálba, ujjaim közé fogom, és várom, hogy csinálja, amit kértem tőle.
Nem vagyok türelmetlen, de láthatóan inog meg a feladat közben, ennek következtében emelkedik meg fél szemöldököm.
- Tenebris - morgom magunk közé, hogy elementálom készenlétben legyen, bármi is történjen. Másodpercek alatt változik meg minden. Kende és közénk kerül egy levegőből álló fal, ami felfogja a szilánkokat, míg őt is megtartja a gomolygó levegő. Oldalasan lépek ki a fal mögül, kissé előredőlve nézek végig a rengeteg szilánkon, ismét számban ficegő cigarettával. - Lehetett volna rosszabb is - vonom meg vállaimat.
Komótos léptekkel sétálok a navinéshez, leguggolok mellé, mert nem aggódom. Érzem, ahogy lélegzik. Halkan szusszanok, térdeimre támaszkodva emelkedem fel, ezzel egy időben a levegő is mozdul és emeli Reinert magasabbra, hogy szinte vállamra dobhassam. A ház felé indulok, vállam felett hátrapillantva, lehunyt szemekkel bólintok egyet Tenebrisnek, aki szó nélkül tűnik el, én pedig ugyanilyen szótlan lépek be a házba és fektetem le Reinert a kanapéra. Rutinellenőrzés: vérnyomás, légzés, a tüdeje és a szíve, majd ülök ki a teraszra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=856589#post856589][b]Reiner Kende - 2022.11.14. 19:00[/b][/url]

Csendesebb idebent, teste sokkal könnyebbnek tűnik amíg öntudatlan, mint amikor lassan kezd magához térni. Szemhéja nehezen húzna vissza, miután éppen csak megkísérli kinyitni. Tarkója és feje feszülése között bordáinál érzi az erős, el nem múló nyomást, amitől arcára grimasz kerül. Egyszerre süpped be a mellkasa, ahogy a levegőt kifújja, majd ismeretlen szagokat lélegzik be. Lassan ráveszi magát, hogy körbenézzen. Egy pillanat kell, majd még egy: nem a szobájában van és bár kanapén heverészik, de nem is Mihailén.
Beüt ugyan egy kis zavar, de Cortez látványa hamar rendbe vágja a dolgokat. Emlékezve temeti arcát kezeibe, amíg szuszogva összekapja magát. Nagyon reméli, hogy Brightmorenak tényleg nem lett semmi baja. Nem nagy lendülettel, de felül. Miközben meginogva felkel, hajába túrva kezdi keresni a górét, amikor egy órába szalad, ami szerint már délután van.
- Mielőtt elbíznád magad... - kezdi érdes hangon, amint megtalálja a másikat. - Nem azért ájultam el, mert megdicsértél - fejezi be, és bár valószínűleg hulla fehér a feje, a pillantása mosolyog. - Jól vagy, góré? - köszörül a torkán.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=856593#post856593][b]Denis A. Brightmore - 2022.11.14. 21:49[/b][/url]

Míg Reiner nagyon otthonosan szundikálta ki magát a kanapémon, éppen volt időm kijavítani pár dolgozatot, átnézni Danvers leadott anyagát, megetetni Cortezt és Niamey-t, hogy zavartalanul csapódjak vissza az erkély lépcsőjére egy könyvvel, egy pohárral és egy üveg whiskyvel.
Mielőtt megszólalna csukom össze a könyvet halkan és teszem magam mellé. Mélyet szívok a cigarettából, már várom mikor szólal meg. Fejemet ingatom meg.
- Akkor jó, mert gyengébb lettél volna, mint hittelek - vigyorodom el szélesen. Csak oldalvást pillantok nagyjából arra, amerre áll, de egyelőre nem válaszolok a kérdésre. A semmiből tűnik elő egy pohár víz és lebeg Reiner felé, ahogy egy gőzölgő bögre is. - Idd meg mindkettőt - biccentek feléjük a fejemmel, végül kelek fel saját poharammal a kezemben.
- Jól - biccentek aprót. - Hogy érzed magad?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=856596#post856596][b]Reiner Kende - 2022.11.14. 22:24[/b][/url]

Az ajtófélfát támasztva várakozik, hiszen pont nem siet sehova. Pillantása éppen csak elsiklik a kerten, amikor megjelenik előtte a muníció. Mindkettőre ráfonódnak ujjai, nézegeti kicsit őket miközben oldalasan fordul a góré felé.
- Kösz szépen - szüksége is lesz rájuk. Jelenleg olyan száraz a szája, mintha egy hete nem ivott volna semmit. Csak a válasz után kortyol bele a pohárba, majd lesütött szemekkel elmosolyodik.
- Jól, azt hiszem - aprót von a vállán, majd felnéz a másikra. - Fáradtan, de túlélem. Megérte - azt ugyan nem mondaná, hogy egész nap bírná, ahhoz ez most sok volt egyszerre.
- Mikor jöhetek újra?... Ööö, jöhetek újra?