Radetzky Bercel
¤sketching¤

Zalán legutóbb a faháznál már majdnem elkészült az öccse rajzával, de az események kissé más fordulatot vettek, így nem sikerült teljesen befejeznie. Viszont azt tervezte, hogy karácsonyra ezt fogja Botinak ajándékozni, és hiába csak grafittal dolgozik, még így is bőven van mit javítania az ábrázoláson. Az eredeti seprű grafikát kiegészítette a rajta ülő Botival, ami elsőre nagyon jó ötletnek tűnt, de időközben rá kellett jönnie, hogy nem is olyan egyszerű lerajzolni a testvérét. Ilyenkor nem elég valami kb jót készíteni, igyekeznie kell, hogy a lehető leghitelesebb legyen a mű, és mivel öccse amúgy is elég kritikus, így még nagyobb a maximalizmus Zalán részéről is.
Ma egész jó idő van odakint is, ezért a fiú az órák után felszaladt a készletéért a hálóba, majd a nagy tölgyfaajtón keresztül kiült az egyik padra a réten. Talán itt a friss levegőn jobban jön majd az ihlet, és sikerül megfejtenie, hogy mi az, ami még mindig nem tetszik neki a képen.
Épphogy belefogott Boti arcának ábrázolásába, amikor valaki hátulról fölé hajolt és megszólította.
Mégis ki a fe...Lett volna Zalán első gondolata, amikor észrevette, hogy egy nála jóval idősebb fiú áll mögötte, úgyhogy inkább nyelt egyet és sokkal udvariasabb hangon válaszolt, mint amit az imént elképzelt.
- Öhm... okés, megpróbálom! Kicsit gondban vagyok az arcnál, mert mindig nagyon animés lesz itt a szem és az orr résznél. -
Zalán odabök ceruzájával az említett helyre, hátha a fiú tud valami tippet adni erre a problémára. Mert hát belegondolva, amit az előbb mondott... Szóval teljesen igaza van.
- Amúgy köszi az ötletet! Te is szoktál rajzolni?-
Zalán elkezdett reménykedni, mert eddig sosem beszélt itt srácokkal a rajzolásról, de talán mégsem fog olyan bénának tűnni, ha felvállalja ezt a szenvedélyét is a többiek előtt. Főleg, ha elmondhatja mellé, hogy találkozott egy nagyobb fiúval, akit szintén érdekel a téma.