Nyílik a hatalmas tölgyfaajtó és ahogy kilépsz első helyszínként a rétet pillantod meg. Hosszan terül el a szemed előtt, míg meg nem állítja szemben az iskola kapuja, oldalt pedig addig tart, amíg a piknikező tisztás meg nem állítja. Aztán pedig már valami más kezdődik, ami megelőzi a hatalmas erdőt, melybe nem érdemes mászkálni legyen nappal vagy éjszaka, hiszen ki tudja pontosan mit is rejt az a szempár, mely az avarszinten megbújva követ téged. A réten viszont a fű tökéletes ameddig csak a szem ellát és ha bőrödet perzseli a nap nincs más dolgod csak beülni az elvétve található fák hatalmas koronájának egyik hűs lombja alá. Viszont ha bátor vagy, esetleg a nap oly kegyes, hogy nem kell menekülni előtte akkor a padokat ajánlom, hiszen ott is kényelmes. Sokan fordultak/fordulnak meg most is itt, és sokszor próbálták nevükkel fémjelezni ittlétük vagy érzéseik, de eddig senkinek se jött össze, így a padokon se a rongálás se az idő vasfoga nem mutatkozik meg, ugyanúgy ahogy a fáknál sincs esélyük. Ez az a hely ahol tipikusan a legtöbb ember megfordul, hiszen szinte mindenki ide merészkedett ki elsőnek és itt szerzett barátokat is magának, akikkel vagy itt találkozik újra vagy itt ismer meg másokat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=837757#post837757][b]Reiner Kende - 2021.10.05. 20:28[/b][/url]

Mint mindig, most is korábban érkezett vissza a kastélyba a szünetről, így teljességében tapasztalhatja meg, ahogy a viszonylag üres kastélyt ellepik a diákok, mintha valamit ingyen osztogatnának. Ez persze nem jelenti, hogy ő nem unatkozik a navine fiúkörlet hármas szobájának ajtaja mögött, mert nincs itt a dude, se a szösztalicska, se Róka, csak Shaggy és Rik Sok próbálja bizonygatni, hogy “Nem én voltam” a telefonja hangszórójából. Amire ránézve látja meg az edzője nem túl lágyszívű üzenetét. A csávó még diktátor is lehet egy nap, akkor is ha éppenséggel Kende csak kiröhögi aztán szenvedősen nyög egyet. Jó sportember révén félrerakja a barackos lófszt, (értsd.: barackos Pilóta keksz) magára vesz egy pólót a melegítőnadrágjához, és futócipőt húz.
Sose ugyanazt az útvonalat teszi meg, most is elterelődik ahogy kocogását egy ütemesebb tempó vált fel. Legalább egy óráig karézol a kastély körül, egy szakaszon a bőröndökkel bajlódó diákoknál megáll segíteni, így viszont ismét lassabb tempóban (amiben másnak a bele lógna) indul a rét felé. Majd ott lenyújt. Legutóbbi is milyen jól sikerült, amikor annak közepén a dude váratlan hátba verte. És ha már a Brokémon… Kende szürkéskék pillantása esik a földre, a zöld fűben fehéresen éktelenkedő kavicsra és marad is ott, le is hajolna érte, de lendülete viszi tovább. Így is van! Eredmény: mire bebootol, már a lány karját fogva tartja meg magát is és őt is, mielőtt elsodorná a barackba. - Bocs-bocs - pislog az arcra, majd bocsánatkérően rámosolyog. Tökre ismerős neki, a lány de nem tudja honnan, a nevét meg akkor se tudná kinyögni, ha pálcát tartanának a hátához. Biccent, leguggol és felkapja a kavicsot, ami totálisan olyan, mint egy alpaka. Kicsit olyan “baszdmeg” stílusban mosolyog is Kendére. A kavics. Igen. A dude imádná és Csipeszhez simán be lehetne állítani a kereke mellé. Lenne, ami motiválna a keresztlányát! Vagy csak simán átfúrják az alpakát és akkor Móricnak is lenne a nyakába egy kavics, ahogy Kendének. Bromance.
Feldobja a levegőbe az alpaka kövületet, majd ismét elkapja. Az alacsony lányra sandít. - Bakker, ez a tied? - veszi két ujja közé és emeli maguk közé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=838453#post838453][b]Reiner Kende - 2021.10.22. 21:30[/b][/url]

Amikor még kiscsajabb volt, mint most - már nem Kende - Kittinek, a legkisebb Reiner csimotának voltak azok a kiaszottul poénos játékai. Vágod, amit ha megnyomsz, nyikkan és maradjunk annyiban, hogy ezekkel egy időben a bátyja többet szórakozott, mint maga Kende húga. Most, ahogy hátrahőköl a lányt elhagyó furcsa hangra, pontosan a szóban forgó gumihippogriff jut eszébe. Túl erősen kapta volna el? Nem úgy érzi, mégis lazít ujjai szorításán a másik testén és mikor úgy tűnik minden stabil, Kende el is engedi és visszatereli figyelmét a kavicsra. Tökre egyszerű, mégis nagyszerű. Szétadja.
- Hm? - szürkéskék szemeivel követi a mozdulatokat. Türelmesen várja mi lesz a sztori vége, mert halvány lila fogalma sincs egyelőre a szituációról. Most csak nem azt akarja neki üzenni, hogy “gyere ki a hóra?”. Hiszen csak véletlen nekipuffant. Vagy… a kavics! Övé a kavics?
- Alpakavics! - nevet fel jókedvűen. Ez mekkora! Sőt, ahogy ujjai közt forgatja, teljesen illik is rá. Ha mondja! - Most? Öhm, akkor nem hozzád tartozik - vonja le a konklúziót. A gratulációkat pedig a navine fiúkörlet hármas szóbájának ajtaja alatt lehet becsusszantani. Kösz-kösz.

A csaj úgy be van indulva az alapkavicsra, mint víziló a mocsárra. És Kende jó szívének igen nehezére esik a kérem szépemre nem átnyújtani és elsétálni, további frankó kis napot kívánva… de… Csipesz.
- Odaadnám, eskü. Viszont én is kinéztem valakinek. Tudom, hogy nagyon oda lenne érte - pillant is a kavicsra, és azzal leengedi maguk közé. Még csak nem is magának szeretné. - Nem is tudom… - kapja el a lány tekintetét, arcán nagy mosoly terül el - küzdjünk meg érte? - viccelődik nagy tanácstalanságában.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=841689#post841689][b]Reiner Kende - 2022.01.04. 14:50[/b][/url]

Küzdjünk meg érte?
Ez a nap pont annyira nem olyan mint a többi, mint amennyire olyan, ha az ember Reiner Kende. Furcsa akcentusa miatt felelőtlen és meggondolatlan szavai (kinda Masa, 2022 - jaja, én is megnéztem a naptáron és bizony annyi van) nem kivehetetlenek és úgy haladnak egyre inkább a cikibe. Érettebb a koránál meg minden, de mi bizonyítja ezt jobban annál, hogy mindent megtenne azokért, akik fontosak neki? Mint Móric és az ő Csipesze.
Sóhaját egyelőre bent tartva feszül széles mellkasa, összepréselt ajkaitól kissé viziló-szerű ábrázatot kap. Bakkerka, tényleg nem akar kitolni a lánnyal, olyan kedvesnek tűnik. Aztán megszólal és Kende szürkéskék szemei kerekednek ki, mielőtt alattuk széles vigyor terülne el. Ez nem hülyeség... - Skubizok - hajol is minimálisan közelebb, amíg ujjai közt pörgeti a kavicsot, ami a tét.
Nem tudja korábban csinált-e bármit is gyorshalálba, de itt az ideje! Feje biccen, fürkészve a lányt próbál lépést tartani, de biztos kimaradt néhány mondatrész, amikor pislogni kezd. - Sima - levegővételnyi időre kinyögheti és ha eddig érezte úgy magát, mintha le lenne maradva, most aztán csak létezik. - Ha Masa a Roxfort Expressz, akkor a navinés suhanc egy MÁV mozdony. Lassú és néhol lekéste, még utol kell érnie, ami kábé egyelőre a lehetetlennel. Annyit megvan, hogy ez hatalmas baromság és benne van. Egy fumos vagy egy tarantallegra még felpörgette volna a bulit, de vette: gyorshalál van. - Csináljuk. Zacsi, pörgés, capitulatus? Oké. Csak tutira ne találjunk el mást - teszi hozzá két ujjal átnyújtva az alpakavicsot.
- Leteszed a padra, kérlek? Szerzek papírzacsit - már hátrafelé lépkedve mondja, elsietett és hat-hét perccel később vigyorogva forgatta kézfején a két papírtáskát. - Hölgyeké az elsőbbség, válassz - emelte hol jobbját, hol balját.