33. tanév, vizsgaidőszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek: Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék
Rét - Harmat Betti hozzászólásai (7 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Harmat Betti
Prefektus Levita, Elsős mestertanonc


Harmatcsepp
offline
RPG hsz: 244
Összes hsz: 486
Írta: 2020. július 19. 18:24 | Link

Zina
Nézzünk csillagokat!
Ruha

Én igazán rendes ember vagyok. Mindig betartom a szabályokat. Tényleg. Ez alkalommal azonban kicsit tovább maradtam a könyvtárban mint, kellett volna. Gyorsan táskámba tömöm a könyvet, és kisurranok az ajtón. Otthon volt már, hogy mikor mindenki aludt, én kiosontam az ajtón a kertbe. Elég szemfüles vagyok ahhoz, hogy elkerüljem a prefektusokat és tanárokat. Kötelességtudóan igyekszem a Levita felé, ám fáradtnak cseppet sem érzem magam.
A lépcsőn rohanva azonban belefutok valakibe. Legnagyobb szerencsémre viszont az illető sem prefektus, sem tanár. Nagy megkönnyebbülésemre Zinával találom szembe magam. Megkönnyebbülten felnevetek. Majd miután kiderül, hogy ő se fáradt még, elindulunk a bejárati csarnok felé.
 - Hát ezen én is gondolkodom. - nevetek fel. A Darwin névre azonban értetlenül nézek, hiszen a prefiket azért ismerem, ha máshogy nem, legalább névről. Ilyen nevű diák azonban nem rémlik. Az viszont biztos, hogy én is kapok majd, ha elkapnak. Nem is tudom, hogy Beliántól, vagy Karolától tartok jobban.
Alaposan körülnézek, és mikor nem látok senkit, követem Zinát. Kisurranok az ajtón, majd megfogom, nehogy becsapódjon mögöttem. Majd a lehető leghalkabban igyekszem tovább a füvön. Csak éppen annyi a fény, hogy látni tudjunk, de remélhetőleg minket már nem látnak meg.
 - Menjünk! - helyeselek, majd addig menetelek, míg biztonságban nem érzem magam.
Ott aztán megállok, és kissé kifulladva veszek egy nagy levegőt. A tüdőm megtelik az esti csípős levegővel. Megfordulok, és visszanézek a kastélyra. Egy-egy ablak még világos, ám a Levita-toronyra felnézve már nem látok fényt.
Fogom magam, és lefekszem a fűbe. Felnézek a sötét égre. Illetve annyira nem sötét, mert a Hold már majdnem teljesen kerek, és beragyogja az eget. A csillagok azért mégis látszanak, sokkal több apró fénypontot fedezek fel, mint otthon a városban.
 - Mennyi csillag! - szólalok meg, és a rellonos lányra pillantok
Utoljára módosította:Harmat Betti, 2020. július 19. 18:28 Szál megtekintése
Harmat Betti
Prefektus Levita, Elsős mestertanonc


Harmatcsepp
offline
RPG hsz: 244
Összes hsz: 486
Írta: 2020. július 26. 18:22 | Link

Zina
Nézzünk csillagokat!
Ruha

Összerezzenek, ahogy egy bagoly felhuhog a nagy csendben. Csendes léptekkel léptekkel osonok tovább. Nagyon nincs kedvem lebukni a kis éjszakai kirándulásunkkal. Csak akkor állok meg, mikor kellő távolságba kerülünk a kastélytól.
A fűben fekve becsukom a szemem, és nagyot szippantok a hűvös levegőből. A vastag pulóver kellően melegít, így azzal sem kell törődnöm, hogy fázom. Valahogy cseppet sem aggaszt, hogy éppen tilosban járunk, csak élvezem az estét. Kinyitom a szemem, és az eget kémlelem.
Én még sosem próbáltam lefesteni - szólalok meg kis hallgatás után. Az ecset nem az én kezembe való, így inkább csak nézem a csillagokat.
Azokat az ábrákat próbálom az égre képzelni, amiket az ókori görögök, rómaiak láttak a fényes gázgömbökben.
 - Az a Cassiopeia - mutatok egy “M” betű szerű mozdulattal 5 csillagra egymás után. - Ha pedig kiegészíted a nagygöncölt - folytatom kis gondolkodás után - Láthatod a nagy medvét. A kis medvét pedig ugyanígy a kisgöncölben. - Büszke arckifejezésem arról árulkodik, hogy sikerült pár dolgot megjegyeznem csillagtanon.
Persze nem csak onnan ered a tudásom. Amikor kicsi voltam, apu sokszor mesélt a csillagokról, a csillagképekről, a bennük rejlő varázslatról. Szerintem azok a történetek is varázslatosak, amik a csillagképekről szólnak. A legendák a képek névadóiről.
 - Az pedig ott a Perseus - szólalok meg ismét. - Az pedig Androméda - kezem lassan siklik egyik képről a másikra. - Androméda Cassiopeia lánya volt. A történet szerint ő és a férje Képheus, kijelentették, hogy Androméda szebb, mint a tengeri nimfák. Ezért büntetésképpen fejjel lefelé látható az égen a sarkcsillaghoz viszonyítva - karomat elégedetten fejem alá teszem. Nagyon szeretem az ilyen történeteket. mindig is érdekelt, hogyan éltek, miben hittek régen az emberek. Az ilyen történetek nagyon jól mutatják, mennyire máshogy gondolkodtak.
Szál megtekintése
Harmat Betti
Prefektus Levita, Elsős mestertanonc


Harmatcsepp
offline
RPG hsz: 244
Összes hsz: 486
Írta: 2020. augusztus 5. 01:18 | Link

Zina
Nézzünk csillagokat!
Ruha

A kezem lassan mozog, egyszer az egyik csillagképen pihen meg, máskor egy másikon. A mesterséges fények hiányában minden kép tökéletesen kirajzolódik. A történetek pedig csak úgy ömlenek belőlem.
 - Hát igen. A görög istenek nem a kegyelmességükről voltak híresek. Prométheuszt például egy sziklához láncolták háromezer évre. -  húzom el a számat.
Bizony, egyik történetben sem olvastam még, hogy Zeus puszta jókedvből megkegyelmezett volna egy bűnösnek. Pedig nem egy mítoszt olvastam. Egy időben teljesen belefeledkeztem a görögök történeteibe. A mai napig magával ragad a dok kölünféle mitológiai lény, a hőstettekről szóló legendák, az isteneik világa. A híresebb történetekbe persze többször is belefutottam, mint például Prométheusz legendájába. Most azonban nem firtatom nagyon. Nem szeretném halálra untatni szegény Zinát. Ami engem lenyűgöz, az másoknak általában unalmas. Na meg nem azért vagyunk itt, hogy álomba ringassam a füvön fekve.
 - Ezzel egyetértek - felelek kis hallgatás után.
Majd szememmel végigkövetem barátnőm kezét, ahogy megsimítja a csillagokat. Akaratlanul is elmosolyodom a jelenetre. Majd oldalra fordítom a fejem, hogy jobban lássam a lány arcát, miközben beszél. Tekintetemet ismét a csillagokra fordítva gondolkodom pár pillanatig a kérdésen. Teljesen jogos a feltevés, és nem látom okát, miért ne lenne igaza. Fejemben azonban a történetek között kutatok, olyanokat keresve, amelyek jobban leírták a nimfák létét.
 - A görög történetekben nem. A történetek szerint nimfák mindnehol élnek. Az erdőkben,  vizekben, a kövekben. Ők a természet legfőbb jelképei - a válasz hirtelen jut eszembe, és kapok is az alkalmon, okoskodom. Nem mintha eddig nem ezt tettem volna. A szám sarkába még egy büszke mosoly is megbújik. - Remélem nem untatlak halálra ezekkel - nézek ismét a mellettem heverő rellonosra. Nem egyszer kaptam már meg innen, onnan, hogy fogjam be a számat, mert senkit nem érdekel, amiről papolok. Ennek ellenére, én mindig megragadom az alkalmat arra, hogy valamit én tudjak a legjobban. Ilyenkor pedig képes vagyok egy egész bibliát elmesélni.
Szál megtekintése
Harmat Betti
Prefektus Levita, Elsős mestertanonc


Harmatcsepp
offline
RPG hsz: 244
Összes hsz: 486
Írta: 2020. október 10. 22:04 | Link

Zina
Nézzünk csillagokat!
Ruha

Régen voltam annyira nyugodt, mint most, hiába járunk tilosban, az este csöndje, hogy nincsenek körülöttem sokan, nagyon relaxáló tud lenni. Csak fekszem a füvön, és az sem zavar, ha rám másznak a hangyák, vagy muslincák repkednek körülöttem. Csak hallgatom a szelet meg a baglyokat. Zinára nézek, és csak bólintok a kijelentésére. Sejtettem, hogy Prométheusz neve ismerős lesz számára, hiszen a görög mitológia egy igen híres alakja. Persze hírnevet számára nem a hőstettek hoztak, hanem szerencsétlen sorsa. Melyet szerintem nem érdemelt meg. De ez csak az én véleményem.
Egy pillanatra eltérünk a témától, de gyorsan vissza is kanyarodunk a görög történetekhez. Ennek ellenére egy pillanatra mintha elcsípném Zina arcán a megkönnyebbülést, melyet egyetértésem kifejezésével okozok neki. Felnézek a Holdra, elképzelem, ahogy nimfák járkálnak rajta, megbújnak a kövekben.
Aztán rajtam van a megnyugvás sora, ahogy Zina biztosít róla, hogy nem untatom. Nem szeretném álomba ringatni a történeteimmel.
- Szívesen mesélek, ha érdekelnek a történetek. De ígérd meg, hogy szólsz, ha sok vagyok! - kérem tőle. Nem szeretnék túlzásba esni, mert ha érdekli is a görög mitológia, a végtelenségig biztosan nem hallgatná. - Nem szeretném, ha unnád a dolgot. Csak akkor mesélek a tényleg érdekel - majd kezemet a fejem alá teszem, és ismét a csillagok felé fordulok. A fényes pontocskákat nézve gondolkozom el a kérdésén. - Szívesen lennék főnix - felelek kis gondolkodás után. - Szerintem nagyon csodálatos lények. De akár egy sellő bőrébe is szívesen belebújnék. Vagy Pallasz Athéné lennék. Ő a görög mitológiában a bölcsesség istennője - az istennő utólag jut csak eszembe, pedig mióta foglalkozni kezdtem ezekkel a történetekkel, ő a kedvenc mitológiai alakom. - Na és te? - kérdezek vissza. Már mondta ugyan, hogy nimfa szívesen lenne, de kíváncsi vagyok, kik vagy mik jutnak még eszébe, kiket ismer.
Szál megtekintése
Harmat Betti
Prefektus Levita, Elsős mestertanonc


Harmatcsepp
offline
RPG hsz: 244
Összes hsz: 486
Írta: 2021. január 7. 11:23 | Link

Zina
Nézzünk csillagokat!
Ruha

Elmosolyodom, miután biztosít róla, hogy nem untatom. Meg is könnyebbülök kicsit.
- De, most, hogy mondod, ez lehetséges. Viszont sokkal több lehetőségem lenne újabb és újabb dolgokat kipróbálni. Minden életemet máshogyan leélni, és másképpen megélni az eseményeket. - sosem gondoltam még bele, milyen lény lennék szívesen. A főnix volt az első, ami beugrott. A pontos indokon azonban eddig még nem gondolkodtam. A sellő pedig... Igazából arról sem tudom, mit jelent számomra pontosan. Biztosan érdekes lehet a víz alatt élni. Egy teljesen más környezet. - Az ember pedig változik abban a rövid életben is, amije van. Ha örökké élnék, akkor sokkal többet változnék, és mindig másképp lennék önmagam - nagyon bölcsnek érzem magam, ahogy ott fekszem, a csillagokat bámulva. Talán az éjszakai levegő váltotta ki belőlem, vagy a nagy csend, ezt a hangulatot.
- Engem is érdekelnek - nyugtatom meg.
El is komorodom azonban kicsit. Hiszen eszembe jutnak a szüleim. Akiket elvesztettem. Bele se merek gondolni, mi lenne velem, ha... Ha a szemem előtt...
Nem tudom, Zina észre veszi-e, hogy kicsik megnémultam. Illetve nagyon, tekintve, hogy eddig be nem állt a szám. Nem akarnám, hogy lássa, mégis hatott ráma téma, ám nem tudok ellene tenni. Az évek alatt eljutottam odáig, hogy már nem sírom el magam, ahányszor eszembe jutnak. A szemeim most is szárazak maradnak, torkom viszont összeszorul, ahogy mindig, ha a halálról van szó. Érdekes, hogy mit képvisel egy Thesztrál. A dolgok végét, az elmúlást. Meg talán kicsit a láthatatlan, szellemi világot is. Érdekes, hogy a Thesztrál a természet része, mégis olyan nehéz meglátni.
Szál megtekintése
Harmat Betti
Prefektus Levita, Elsős mestertanonc


Harmatcsepp
offline
RPG hsz: 244
Összes hsz: 486
Írta: 2021. január 23. 14:13 | Link

Zina
Nézzünk csillagokat!
Ruha

Zina szavai újra és újra elgondolkodtatnak. Különös hangulata van ennek az estének. Keveset hallani 14-15 éves lányokat ilyen komolyan beszélgetni. Persze mi sem ilyen gondolatokkal indultunk neki az estének. Egyszerűen így alakult. Talán a sötét, a csönd volt ránk ilyen hatással. Vagy egymás társasága, hiszen barátságunk is könyvek között kezdődött.
- Igen, igazad lehet - bólintok lassan a rellonos felvetésére. - Az életnek pont az az értéke, hogy csak egy van belőle. Hogy abból az egyből kell kihoznod a legtöbbet. - Ezt a gondolatot még olvastam valahol, egy regényben. Azóta viszont sokszor eszembe jutott, és mindig átgondolom. Idővel pedig rájöttem, mennyi igazság van benne.
A beállt csendben van kicsit időm lenyugodni. Sikerül azonban magamat visszarántanom, mielőtt magányos gondolataim közé esnék, így válaszolok is Zinának.
- Igen, eszembe jut néha - türelmesen kivárom, míg kifejti a dolgot. Én is csak lassan válaszolok, és tartok egy kis szünetet, mielőtt folytatom mondandómat. - De szerintem az emberek túl büszkék ahhoz, hogy a lények bőrébe bújjanak. Hiszen akkor alárendelnék magukat valaminek, azt meg nem tudják megtenni. Az animágiát is sokszor önös érdekekre használják. Bár az, hogy pontosan ki mit tenne egy állat vagy lény bőrében, ember függő - vonom meg a vállam.
Hosszú monológom után inkább csendben maradok, hagyom, hogy a rellonos is beszéljen, ha akar. Közben nagyon ásítok, jobbomat a szám elé téve. Az órámat a kastélyban hagytam, nem is tudom, mennyi az idő. Azt sem, mióta fetrengünk a fűben. Talán csak a szerencsén múlt, hogy senki nem talált ránk eddig. A szemeimet viszont egyre nehezebben tartom nyitva. Oldalra fordulok, hogy lássam beszélgetőtársamat. Kezeimet a fejem alá teszem, és próbálok nem elaludni.
Szál megtekintése
Harmat Betti
Prefektus Levita, Elsős mestertanonc


Harmatcsepp
offline
RPG hsz: 244
Összes hsz: 486
Írta: 2021. augusztus 6. 00:07 | Link

Eli  Love
Közös fürcsizés
Ruha

Felmenőimet meghazudtoló módon mindig is nagyon nehezen viseltem a hőséget. A tűző nap szenvedés volt számomra, és nem egyszer kaptam már napszúrást is. Szerencsére nem égek le könnyen, táskámba viszont így is rejtettem egy tubus napkrémet. Hosszú ruhám azonban takar, így remélhetőleg nem fogok megégni a Napon. A hosszú, élénkszínű, lenge ruha nem jellemző rám, azonban anya régi holmijai között találtam, és még emlékszem, mikor hordta a strandra. Tavaly nyáron erőt vettem magamon, és felvettem, a várt szorító érzés helyett pedig nosztalgikus nyugalmat hagyott bennem a viselése. Így most is ebben feszítek Eli mellett, szélesen mosolyogva.
Csókja még mindig megdobbantja a szívemet, ám a lehető legpozitívabb módon. Örömmel karolok belé, és indulok el vele a rét felé. A medence híre gyorsan terjedt, talán gyorsabban, mint bármilyen pletyka eddig a kastélyban. Egy ideig nem is hittem el, míg csak fél szavakból hallottam. Aztán mikor az eridonos barátom megtalált a dologgal, már előre éreztem a bőrömön a víz hidegét. Irány a medence!
- Pedig nem is olyan szigorú - mosolygok a házvezetőre tett megjegyzésén. Nekem mindenképp pozitív, mint bájitaltan tanár, hiszen Felagund professzort váltotta. Még javultak is az eredményeim a tantárgyból. Egy kicsit. A magabiztosságom biztos több lett. Pláne, ha Móric mellettem van, és megmondja, mit, hogyan csináljak.
Ámulva nézek körbe. Orromba bekúszik a főttkukorica illata, szemem megakad a fagyit nyalogató diáktársaimon, fülemet pedig elárasztja a sikítozás, a víz csobogása. Szemem meg akad egy görögdinnye szeletet ábrázoló, felfújt matracon, és azonnal le is csapnék rá, hogy a vízbe ugorjak vele, azonban szörnyen megkívánom a főttkukoricát is. Melegem szerencsére addig sincs, míg a füvön ácsorgunk, mivel amint túl közel lépek a medencéhez, valaki le is fröcsköl. Az már nem derül ki, hogy véletlen vagy direkt csíny volt, mert senki sem áll a medence felé eső részén. Lehülni legalább lehülök. Még jó, hogy színes ruhám alatt fürdőruha van.
- Wow! Nem is tudom mit csinálnék előszőr! - lelkendezem. Két kezemmel Elijah karjába kapaszkodom, és próbálom magam megfékezni, nehogy magam után kezdjem rángatni a barátomat. - Van kedved rögtön vízbe csobbanni? - kérdezem, ha pedig igen mond, már veszem is le a ruhát a bikini fölül. Hajamat már induláskor laza kontyba fogtam. Hiába szeretem jobban kibontva, ilyen melegben azt nem lehet kibírni. Barna tincseimmel nem lesz hát gond a vízben sem. Csak a táskámat kell majd elrakni az útból.
Szál megtekintése
Rét - Harmat Betti hozzászólásai (7 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék