33. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek:
Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék
Rét - Ainsley Bolton hozzászólásai (8 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Ainsley Bolton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 69
Írta: 2018. augusztus 9. 18:29 | Link

Márton
outfit

Egész délután nem tudtam se a tanulásra, se az olvasásra összpontosítani. A könyvárban hamar végeztem, mert akárhányszor nekiálltam olvasni az egyik fejezetet vagy a tegnapi este, vagy a folyosón való összefutás jutott az eszembe. Ezért úgy döntöttem, hogy visszajövök a sátramba, kicsit kicsinosítom magam, a lehetséges találkozás reményében és olvasok egy keveset. Ám a könyvre se tudtam koncentrálni, így csak az ágyamon feküdtem teljesen felöltözve, Mártont várva.
   Így legalább volt időm átgondolni, hogy mi is történne az újabb találkozáskor. Nem tudtam, hogy vajon a fiúnak milyen szándékai vannak. Egyáltalán mire számítsak? Ez most egy randi vagy csak találkozunk? Vajon ha randi, akkor meg akar majd csókolni? Hogyan kéne csinálnom? Életemben nem voltam még randin sem és csókban sem volt részem.
   Gondolataimból a belépő lakótársam szakított ki, aki közölte, hogy egy Márton nevű fiú vár a sátor előtt. Hirtelen fel pattantam, elrendeztem a ruhám, még kértem egy ellenőrzést a segítőkész lánytól. Elrendeztük kicsit a hajam majd kiléptem a sátorból.
   Ahogy kiléptem az első dolog, amit megláttam egy szál virág volt. Ahogy feljebb emeltem a szemem, az egy ismerős szempárral találkozott.
   - Szia - már csak a látványától is elpirultam. Mi történik velem? - Örülök, hogy végül el tudtál szabadulni - elmosolyodtam és közelebb léptem hozzá. Nem tudtam, hogy mit kéne tennem. Szégyenlős voltam, nem éppen egy rámenős típus, de most odaléptem, picit lábujjhegyre emelkedtem és szorosan megöleltem. - Jó látni téged. Megint - húzódtam kicsit távolabb, bár legszívesebben csak az ő ölelését élveztem volna.
Utoljára módosította:Ainsley Bolton, 2018. augusztus 9. 19:37 Szál megtekintése
Ainsley Bolton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 69
Írta: 2018. augusztus 9. 19:30 | Link

Márton
outfit

   A fiú arckifejezése, amikor meglátta, már megérte az összes fáradozást, amit a ruhámba és a hajam elkészítésébe öltem. Már a pillantásától is teljesen elpirultam.
   - Köszönöm - súgtam vissza. - Te is nagyon jól nézel ki - mértem végig tetőtől talpig a fiút. Hihetetlenül szívdöglesztően nézett ki. Persze, nem csak akkor, egyébként is de akkor ahogy ott állt előttem, még jobban nézett ki.
   - Köszönöm, ez gyönyörű - ennél szebbet nem is kaphattam volna. Imádtam a virágokat. Az összes virágot. De főleg azt az egyet, amit Márton a hajamba tett.
   Megfogta a kezem és elkezdett vezetni. Ahogy mentünk, nem engedtem el, egész idő alatt fogtam, mintha az életem múlna rajta. Hihetetlenül jó érzés volt.
   - Oh, még meglepetés is van - rápillantottam a mellettem sétáló fiúra és nem tudtam magamban tartani a széles vigyoromat. - Kérdezősködjek, hogy hová viszel vagy úgyis hamarosan meglátom? - végig a fiú arcát fürkésztem. Ugyanazt az örömöt láttam rajta, mint amit én éreztem.
   - Hát, elég rohanósan indult a reggelem, mert kicsit elaludtam. Aztán így az egész napom kicsit összecsúszott. Az óráim után elmentem a könyvtárba, de csak egy 20 percet töltöttem ott, mert valahogy nem tudtam koncentrálni - nem akartam mondani, hogy ennek az oka az volt, hogy nem tudtam őt kiverni a fejemből. - Aztán a délután további részében olvasgattam, amíg nem jöttél te - mosolyogtam rá.
   - Neked hogy telt a napod? Hogy haladtok a festéssel? - legszívesebben ismét megöleltem volna, de hát mégiscsak sétáltunk a meglepetés felé, úgyhogy gondoltam, ezt még megvárom, majd még kerítek rá lehetőséget.  
Utoljára módosította:Ainsley Bolton, 2018. augusztus 9. 19:37 Szál megtekintése
Ainsley Bolton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 69
Írta: 2018. augusztus 9. 20:35 | Link

Márton
outfit

   - Ha te mondod, én hiszek neked - mosolyogtam. Tetszett ez a titkolózás. Már majd belehaltam a kíváncsiságba, tudni akartam, hogy hová visz a fiú. - Hát igen, ez a robbanás elég sok kifogást ad, főleg az ilyen késésekkel kapcsolatban - szörnyű, hogy ilyen történt a kastélyban. Remélhetőleg többször ilyen nem fog történni.
   - Szóval becsaptál? - tettettem sértettségem. Édesnek tartottam, hogy füllentett azért, hogy engem meglephessen. - Rendben - mosolyogva követtem. Nem sokkal később megérkeztünk a kis rétre.
   - Azta, te aztán nem lazsáltál - tátottam el a számat. Közelebb mentünk a pokróchoz és kényelmesen elhelyezkedtünk. - Mi? Ez még nem minden?
   Ahogy előhúzta a táskából a vaníliafagyit, a szívem elolvadt. A velem szemben ülő fiúra pillantottam és mindenféle előkészület nélkül a nyakába ugrottam.
   - Emlékeztél rá? - szélesen mosolyogtam, miközben a fiút ölelgettem. - Hogy lehetsz ennyire csodálatos? - visszaültem, majd ráeszméltem hirtelen kirohanásomra. Elpirultam és kicsit leszegtem a fejem. - Bocsi, ezzel a kis piknikkel és a fagyival teljesen levettél a lábamról - pillantottam fel a fiúra a reakcióját várva.
   - Most hogy már én is kiörömködtem magam, kibonthatjuk a fagyit is - kuncogtam és elvettem az egyik kanalat Márton kezéből.
Szál megtekintése
Ainsley Bolton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 69
Írta: 2018. augusztus 9. 21:26 | Link

Márton
outfit

   - Aranyos vagy - mosolyogtam a fiúra. Persze, én is mindent megjegyeztem, amit ő mondott, de nem vártam el, hogy ő is megjegyezze azt amit én meséltem. Azaz inkább nem számítottam rá.
   - Hát, bevált a terved - mosolyogtam vissza. - Legközelebb, majd visszafogom magam - pirultam el. Nem akartam ennyire rávetődni szegény Mártonra, de nem tudtam magam visszafogni.
   - Mindenképpen - nevettem. Nem örültem volna, ha akár a fagyinak akár a fiúnak valami baja esne általam. Vagy bármi által. Szedtem magamnak a fagyiból, majd megvártam, amíg ő is szedett, csak azután kezdtem el enni.
   - Ahh, ez nagyon finom - szólaltam meg az első néhány falat után. - Jó fagyit hoztál, nagyon köszönöm - vigyorogtam a fiúra. Ismét késztetést éreztem, hogy megölelgessem, de most sikerült visszafognom magam.
   Figyeltem, ahogy a fiú ismét a táskájába nyúl és kutakodik. Két bögrét húzott elő.
   - Még több meglepetés? - mosolyogtam, miközben a mozdulatait figyeltem. - Kakaóóó - széles vigyor ült az arcomra. Már olyan régen ittam, talán még 8 éves koromban. Annyi emlékem azért van róla, hogy nagyon szerettem. - Elfogadom a felajánlást!
   Boldogan ültem ott a fiúval szemben. Még alig ismertem, de már most nagyon közel került hozzám. A szívemhez. A széles mosolyom erről azért elég sokat elárult.
   - Nagyon köszönöm, hogy elhoztál ide - néztem mélyen a szemébe. - Tényleg - mosolyogtam rá.
Szál megtekintése
Ainsley Bolton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 69
Írta: 2018. augusztus 9. 22:07 | Link

Márton
outfit

   - Az egymásra találásunkra - koccintottam a bögrémet az övéhez. Igazán finom kakaót hozott, persze a vanília fagyit nem szárnyalta túl.
   Miközben ittam a kakaót, végig a fiút kémleltem. Nem tudtam egyszerűen levenni róla a szemeimet. Csak figyeltem. Próbáltam minden egyes vonását mélyen az elmémbe vésni, hogy emlékezhessek rá. Elidőzött a szemem a haján, amin annyira végig akartam túrni. A gyönyörű szemein. A szája vonalán.
   - Örülök, hogy önző voltál. Én is nagyon veled szerettem volna ma lenni - szinte a lélegzetem is elállt, ahogy átnyúlt a kezemért. Legszívesebben egész álló nap ültem volna így. Ám a fiú, mint akit hirtelen valami megállított, vissza húzódott és ismét a fagyis kanalat vette a kezébe az én kezem helyett. Reméltem, hogy nem én csináltam valami rosszat. Ilyen gondolatokkal küzdöttem, miközben a fiú új vizekre terelte a témát.
   - Rendben, örülnék neki - elmosolyodtam. Ha valakivel is meg szerettem volna osztani az első macskám megszerzésének élményét az ő volt. - Remélem megtalálom a nekem való kiscicát. Azaz hogy egy cica majd méltó gazdinak talál.
   - Akkor ez az egész festés csak egy jól kitervelt hazugság volt? Ezek szerinte a kutyusok nem is koszolják a falat, igaz? - nevettem. Nagyon értékeltem a kitalációját, hiszen mégiscsak azért mondta, hogy engem meglepjen.
Szál megtekintése
Ainsley Bolton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 69
Írta: 2018. augusztus 9. 22:43 | Link

Márton
outfit

   - Köszönöm - elmosolyodtam a bók hallatán. - Rendben. Remélem azért nem kell sokáig keresgélni. Mondjuk minél tovább tart megtalálni a tökéletes cicust, annál többször mehetek veled macskát keresni - küldtem felé egy nagy mosolyt. Olyan messzinek éreztem őt, pedig mindössze egy doboz fagyi választott el minket.
   - Jaj, úgy érzem meg fogunk ázni, akárhogy is lesz - nevettem a fiúra, de azért elkezdtem pakolászni. A fagyit visszatettem a táskába a kanalakkal együtt. Nem akartam elmenni, de megázni mégannyira sem. - Mi lenne, ha keresnénk magunknak valami fedett helyet? - kérdeztem.
   Ismét elmerültem Márton szemeiben. Képtelen voltam abbahagyni a bámulást. Olyan hihetetlenül szépek voltak a vonásai, hogy nem tudtam róluk levenni a szemeimet. Miközben figyeltem az arcát észre se vettem, hogy egyre közelebb húzódtam hozzá. Amikor már csak pár centi állt közénk hirtelen megtorpantam. Nem voltam benne biztos, hogy a fiú akarja-e vagy csak én értettem félre.
   Ekkor ismét mennydörgés hallatszott, melyet az első esőcseppek követtek. A szemerkélés hamar átcsapott sűrű esőbe.
   - Gyorsan pakoljunk aztán keressünk valami fedett helyet - sietősen nekiálltam a maradék holmi elpakolásának.
Szál megtekintése
Ainsley Bolton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 69
Írta: 2018. augusztus 9. 23:31 | Link

Márton
outfit

   - Nem ez lesz az egyetlen indok, erről biztosíthatlak - mosolyogtam a fiúra.
   Összepakoltunk, majd Márton megragadta a kezem és a tábor felé kezdtünk futni. Teljesen eláztunk. Nem tettünk meg többet 30 méternél, de már tocsogtunk a vízben. Ekkor egy fa alá rántott. A fa törzsének támaszkodtam, miközben velem szemben Márton magasodott fölém. Centik választottak el minket, én pedig a szemét fürkésztem.
   Megragadta a derekam és magához húzott. Én szinte reflexszerűen a nyaka köré fontam a karjaim és még közelebb húztam magamhoz. Ahogy az ajkunk összeért, úgy éreztem magam, mint egy tündérmesében. Pontosan olyan volt, ahogy azt elképzeltem. Megvoltak a pillangók a hasamban, a bizsergés a testemben, a tűzijáték a fejemben és persze a legfontosabb, a tökéletes pasi.
   Az első puszi nem volt elég, ismét közelebb húzódtunk és megtörtént az igazi és csodálatos első csók. Majd a második és a harmadik.
   Elhúzódtam, de még így is csak néhány centi volt köztünk. összefűztem az ujjainkat és mélyen a szemébe néztem. Nem tudtam mit kéne mondanom. Kerestem a szavakat, de nem tudtam megfogalmazni azokat az érzelmeket, amik bennem keringtek. Elmosolyodtam és ismét egy gyengéd csókot leheltem a szájára.
   Percekig csak álltunk az esőben, egymás szemeit kémlelve, keresve a tökéletes szavakat, ezután a tökéletes pillanat után.
   Eközben a vihar is csitulni látszott, a felhők tisztultak és a vastag esőfüggöny már csak szemerkélés volt.
   - Gyere, menjünk megszárítkozni - szélesen mosolyogtam rá. Még sose éreztem ilyen boldogságot. A fiú arcát kémleltem az ő reakcióját figyelve. Ahelyett, hogy elindultam volna, ismét megszólaltam:
   - El se tudom mondani, hogy mennyire boldog vagyok - ismét mosolyra húztam a számat és közelebb hajoltam a fiúhoz.
Szál megtekintése
Ainsley Bolton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 69
Írta: 2018. augusztus 9. 23:59 | Link

Márton
outfit
- zárás -

   Imádtam, ahogy ott álltunk. Csak mi ketten számítottunk. Semmi más. Legszívesebben örökké ott álltam volna azalatt a fa alatt.
   - Te vagy a tökéletes - simítottam végig az arcán. Minden vonásán végigvezettem a kezemet. Majd végül a hajába túrtam.
   - Ne, igazából nem is akarok megszárítkozni - húztam magamhoz ismét közel egy újabb csók erejéig. Nem tartottam a megfázástól vagy akármitől. Csak az volt a lényeg, hogy együtt voltunk. Még percekig álltunk ott. Az arcomat a nyakába fúrtam és szorosan magamhoz húztam.
   - Na jó, tényleg kezdem már érezni a hideget - azt kívántam bár sose érne véget ez a pillanat. Megfogtam a kezét és még mindig mélyen a szemébe néztem. - Menjünk el valahova, szárítkozzunk meg, de még ne menj haza - kérleltem. Nem akartam, hogy véget érjen az esténk.
   Szorosan mellé húzódtam és úgy indultunk el a tábor felé. A kezét semmi pénzért se engedtem volna el. Miközben sétáltunk az idő nagy részében az arcát figyeltem. Úgy éreztem minden szó csak a pillanat tökéletességét veszi el.
   Csodálatos volt. A csók, ahogy a kezemet fogta. Az egész este. Minden pillanata.
Utoljára módosította:Ainsley Bolton, 2018. augusztus 10. 00:08 Szál megtekintése
Rét - Ainsley Bolton hozzászólásai (8 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék