Nyílik a hatalmas tölgyfaajtó és ahogy kilépsz első helyszínként a rétet pillantod meg. Hosszan terül el a szemed előtt, míg meg nem állítja szemben az iskola kapuja, oldalt pedig addig tart, amíg a piknikező tisztás meg nem állítja. Aztán pedig már valami más kezdődik, ami megelőzi a hatalmas erdőt, melybe nem érdemes mászkálni legyen nappal vagy éjszaka, hiszen ki tudja pontosan mit is rejt az a szempár, mely az avarszinten megbújva követ téged. A réten viszont a fű tökéletes ameddig csak a szem ellát és ha bőrödet perzseli a nap nincs más dolgod csak beülni az elvétve található fák hatalmas koronájának egyik hűs lombja alá. Viszont ha bátor vagy, esetleg a nap oly kegyes, hogy nem kell menekülni előtte akkor a padokat ajánlom, hiszen ott is kényelmes. Sokan fordultak/fordulnak meg most is itt, és sokszor próbálták nevükkel fémjelezni ittlétük vagy érzéseik, de eddig senkinek se jött össze, így a padokon se a rongálás se az idő vasfoga nem mutatkozik meg, ugyanúgy ahogy a fáknál sincs esélyük. Ez az a hely ahol tipikusan a legtöbb ember megfordul, hiszen szinte mindenki ide merészkedett ki elsőnek és itt szerzett barátokat is magának, akikkel vagy itt találkozik újra vagy itt ismer meg másokat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=477691#post477691][b]Révész Kornél - 2015.03.17. 19:03[/b][/url]

Kornella

Egyelőre Kornél még némileg kételkedik abban, hogy minden mai terve sikerrel jár-e, de az örök optimizmusa (haha, inkább amolyan - miért ne próbálnám meg, max nem sikerül) az kitart továbbra is. Másrészt pedig ha nem, hát ő most anélkül is remekül szórakozik. Tudta ő, hogy ha nem akarja elunni magát a szobájában, akkor a vöröskét kell hívnia.
Tiszteleg a felettes elismerésére, szigorú, engedelmes arckifejezést vágva, ahogy azok a katonák teszik, akiknek a fenékpartjai közé még egy zabszem sem férne el, annyira összeszorítják őket. Egyébiránt halvány lila gőze sincs arról, hogy merre van dél-délnyugat, szóval hasonlóan random módon indul meg a lánnyal futólépésben.
Nem az a sportember, ez tény és való, de a gördeszkázás is sportnak számít, ráadásul egész jól kondiban tartja az embert, na meg... mielőtt kidobták volna a Hufflepuff csapatából, ő is kviddicsezett ám. Nem is akárhogyan! Olyan rosszul még soha senki sem játszott mint ő. Bár, lehet, hogy nem tudatmódosult állapotban kellett volna a pályára lépnie, akkor nem fél perces fáziskésésekkel nyúlt volna mindig a felé dobott kvaffért.
Egy szó mint száz, szorgosan rohan Ella mögött.. mellett, aztán megint mögött, épp ahogy adódik egy-egy kanyar vagy kitérőjük.
- Sose találnak meg minket, ezredes, a stratégiája egyszerűen túl jó. Szinte már napóleoni intellektusra vall.
Egyedül azért kell miatta megállni, mert deszka és kviddics ide vagy oda, a sok dohányzás bizony megbosszulja magát. De ezt el nem ismerné Ellának. Ahogy Ella behúzódik vele egy fa árnyékába, kezével megtámaszkodik a lány válla fölött, közben fölé hajolva takarja ki a nemlétező ellenség elől.
És ezzel hirtelen egész közel is találják magukat egymáshoz. Szélesen elvigyorodik, ahogy ő is futólag hátrapillant, aztán vissza a vörösre.
- Hja, sehol senki.
Ez akár még fenyegető vagy baljós is lehetne, ha nem Kornélról lenne szó. Hiába, egyszerűen neki nincs gyanús vagy rossz érzetet keltő kisugárzása.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=480250#post480250][b]Révész Kornél - 2015.03.22. 12:19[/b][/url]

Kornella

Kornél részéről sem volt különösebben kérdés vagy dilemma sosem az, hogy milyen benyomást keltsen másokban. Vannak helyzetek - leginkább, ha valami előnye származik belőle -, amikor érdemes figyelnie, de valahogy végső soron sosem dől benne össze egy világ, amikor valaki nem egyfajta felsőbb létforma helytartójaként tekint rá. Az élet rendkívül kényelmes, ha az ember figyelmen kívül hagyja mások elvárásait, ő pedig egy kényelmes ember összességében. Ellával meg aztán végképp nem kellett azon töprengenie, hogy milyen legyen, egyszerűen annyi volt a dolga, hogy elenged bármilyen megjegyzést vagy ötletet, ami az eszébe jut. Kinevetni nem fogják, sőt, általában rákontráznak. Ez viszonylag ritka, az esetek többségében ugyanis pofont kap érte vagy felháborodott kiáltozások keretében csapkodják meg táskával vagy akármilyen, a lány keze ügyébe kerülő használati tárggyal. Pedig nem akar ő általában semmi felháborítót - szerinte.
- Lehet, hogy el kellett volna seperni a nyomainkat, még a végén a vadőr rájuk talál.
Az ő lelki szemei előtt élénken él, ahogy egy nagydarab, szakállas vadőr megszemléli a lábnyomokat és "hm, 17-18 éves, a cipők talpainak mintázatából ítélve navinés diákok, a falu felé indultak".
Széles mosolyra húzódik a szája és helyeslően bólint egyet, aztán fejével a tervezett útvonaluk felé int.
- Akár többre is, attól függően, hogy mennyit kér, ezredes. Felkészültem, hogy a szigorú kimenő alatt a lehető leginkább a kedvére tegyek.
Félszegen a homlokához emeli a kezét, aztán hirtelen elvágja szavainak fonalát miközben szabad kezével Ella derekára fog és a fa törzsének mentén más szögbe húzza magukat, amikor kiszúrja a lépések zaját. Amilyen hangosak voltak az előbb, biztosan feltűnt egy prefektusnak, neki viszont most semmi kedve nincs lebukni: jobb tervei vannak az estére a trófeák fogkefével pucolásánál. Még jó, hogy az udvar sötét ilyenkor, könnyű bemérni a prefektust, akinek a pálcája végén jelzőfényként ott ragyog a Lumos.
Az arcáról nem akar leolvadni az elégedett derű, még most sem, imádja ezeket a helyzeteket, amelyek feldobják az egyhangú hétköznapokat. Meg aztán... ki gondolta volna, hogy tényleg kommandózniuk kell majd?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=480737#post480737][b]Révész Kornél - 2015.03.22. 22:40[/b][/url]

Kornella

Oké, ezen az új stratégián, nem állja meg, akármennyire jó színészként bele tudja magát élni az eseményekbe, kiszakad belőle egy öblösebb nevetés. Ez a kép már annyira abszurd, hogy nem lehet pléhpofával megállni. A csaj teljesen kattant, nincs felőle kétség. Tökéletes.
Aztán azonban nincs sok lehetőség a nevetgélésre, hacsak nem szeretnének lebukni a szorgalmasan járőröző prefektus előtt.
Na meg, amellett sem lehet szó nélkül elmenni, hogy nem ostoba ám, nagyon is érzékelte azt az elinduló mozdulatsort, meg a mögötte rejtőző lehetőségeket - amelyeket ráadásul saját magának kellett elvágnia jobb rejtőzködés céljából, de ez cseppet sem javít a tudaton, hogy most szalasztott el egy.. egy mit? Egy akármit is, de biztos benne, hogy élvezte volna.
Irritáltan beleszusszant Ella hajába, ahogy igyekeznek továbbra is a sötétben és a fa törzsének rejtekében maradni. Eddig vicces volt (oké, még mindig vicces), de most némi "afrancba" életérzés is vegyül a pillanatba.
- Utálom a prefektusokat, tényleg, tiszta szívből.
Így elrontani valamit! Pedig szerencsétlen nincs is tudatában éppen a bűnének, de ennyi, ez nem mentség. Fortuna : Kornél - 1 : 0
Van ez így.
- Rendben, de tényleg csak a szélén, este barátságtalan dögök bújhatnak elő. - Miközben lábujjhegyen osonva elindulnak a sötétebb részek felé, igyekszik felmérni a környezetet és, hogy a birtoknak melyik részén vannak most.
- Ha megyünk még egy olyan kettő, háromszáz métert előre, akkor onnan balra majd le tudunk térni a falu felé vezető útra, azt szerintem már csak nem figyelik annyira.
Legalább amíg ezen gondolkodik, addig sikerül túltenni magát ezen a felettébb szomorú csalódáson és szerencsétlen véletlenen, nade.. na, ha sikerül leérniük a faluba, akkor lesz még esélye.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=631476#post631476][b]Révész Kornél - 2016.10.28. 17:19[/b][/url]

- Hallottam egy nagyon szar viccet. Akarod hallani? Miért nem megy középiskolába a pyromágus?
A rét szélénél ücsörögnek, a lány lehet, hogy leterített maga alá valamit, de Kornél annyira nem erőltette meg magát. Amíg még teljes biztonsággal el tudja végezni a varázslatot, felszárította kicsit a füvet pálcával, aztán felvont egy meleg levegő-burkot, hogy azért mégse fagyjanak majd szét a következő pár órában. Bal lábát felhúzva, az egyik kezével a háta mögött megtámasztva magát, kényelmes döntött pózban lustálkodik most, hogy ismét adott összeggel bővült a havi kerete. Szórakozott vigyorral tartja a szájához az öngyújtót, majd Ildára nézve gesztikulál a dohányt tartó kezével a lány felé.
- Hát azért, mert elemista!
És látszik az arcán, meg van győződve arról, hogy ez a vicc már annyira rossz, hogy az már jó. Annyira nem meglepő tőle, ha valami pusztító baromsággal ront rá az emberre teljesen váratlanul, mint ahogyan most is. Az ember hajlamos elgondolkodni azon, hogy a kezében parázsló szál az adott napon vajon hanyadik lehet? Csak mert nem az első, ez egy erős megérzésként elkönyvelhető.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=631548#post631548][b]Révész Kornél - 2016.10.28. 22:01[/b][/url]

- Ez éppenséggel.. ! - Mutatóujját ágálva megemeli a lány felé, s a hangszíne is könyörög egy heves tagadásért. - ... teljesen igaz - fejezi végül be a mondatot vigyorogva. Hogyne fejezné be, amikor csak nemrég ismerkedett meg ezzel a viccel? A küldetése még nem teljesedett be az isteni ige hirdetésével.
- Lehet, hogy ki kéne raknom egy cetlire az elemista tanárnő ajtajára, biztos örülne neki. - Biztos nem. Lehet, hogy viccel, az is lehet, hogy nem, de aki képes lenne magát tényleg kikötözni alsónadrágban a Green Peace mintájára az igazgatói iroda ajtajához, magára festett "INTERNETET AKARUNK" felirattal, attól egy ilyen apróság simán kitelik.
- Köszönöm. Én is felajánlottam volna szolgálataimat, ha ezzel a közt segítem. - És megint csak: biztos nem. Tipikusan az a fajta alak ő, aki a háborúban vagy a zűrös időben inkább elbújik valahol, és nincs benne elég kurázsi ahhoz, hogy kiálljon bármilyen ideológiáért. Legfeljebb saját magáért, de hát azt meg könnyebb elintézni a gyáva futással megelőzéssel. Ettől függetlenül azért ez így kimondva egész nagylelkűen hangzik, szóval hezitálás nélkül áll elő vele. Közben persze nem felejti el odatartani a gyújtót a másik szál alá. Valószínűle messze a leglovagiasabb cselekedet, amire rá tudja venni az élet.
- Mi? A vattacukrot? ... Hát, azt most nem tudunk szerezni. - Kétli, hogy a konyhán lenne vattacukor. Ha esetleg lenne valami búcsú a faluban, akkor talán ott, de annak sem most van a szezonja. Kétkedve felnéz az égre, arra, amerre Ilda mutat.
- Te véletlenül nem annak a néninek vagy a gyereke, aki meglátta a palacsintában Jézust?
Az ég világon ugyanis semmit sem lát ezekben a felhőkben, de lehet, hogy csak belőle hiányzik eléggé az elszállt kreativitás. Sőt, tulajdonképpen ez nagyon is valószínű.
- Másik helyet, dehogy. Ebben a hidegben úgysem mászkálnak ki erre. És különben sem csinálunk semmi rosszat, már elmúltál tizenhét, nem? - Már-már el lehetne hinni neki, hogy nem büntethetőek, annyira csodálkozva kérdez vissza arra, milyen alapon lehetne megbüntetni őket. Aztán mit csinálnak velük? Lepasszolják Dwayne-nek? Jól szórakozik a gondolaton.
- De ha zavar, tudok még más helyeket is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=634815#post634815][b]Révész Kornél - 2016.11.05. 17:23[/b][/url]

- Biztos nem. Van ez a felelősségteljes felnőtt-kép, amit meg kell tartania az itteni tanároknak, szóval túl komoly megtorlásra nem igazán számítok. - Eddig sosem kapott túl komoly megtorlást. Még Dwayne-től sem, akitől pedig a leginkább várnák az emberek, hogy na majd jól ellátja a baját a Kornél-féle kutyaütőnek. Jó, hát a tarkóján még biztosan ki lehet venni a tenyérnyomát, de az ahhoz képest, amit kaphatna, igazán nem sok - csak a hülyeségei miatt kap egy maflást néha.
- Az ajtóra írt vicc durva, de ez nem az, mi? - nevet fel szórakozottan, de aztán megingatja a fejét, nemleges válaszképpen.
- Kanyarból lebuknék, már ha a hatást is látni akarnám. Akkor a közelben kéne maradni. Ha meg nem, akkor úgy nincs is semmi értelme. Egyébként meg nem tudom, mennyire jó ötlet ilyesmit adni egy tetramágusnak.
Elhúzza a száját. Nem mondaná magát rasszistának, csak hát azért ügyel a mássággal járó képességekre, és ha az elemisták nincsenek azon a szinten, mint egy vérfarkas vagy egy vámpír, ő azért ügyel rájuk. Mégis csak egy egész elemet irányítanak. És a diákok még csak nem is tökéletesen! Na köszi szépen. Aztán ott van a mindenkori tanár, aki kvázi egy OP isten az ő meghatározása szerint. Lehet, hogy nem adna olyan sütit egy ilyen.. valaki kezébe, ami elősegíti hogy kicsússzon az irányítás a kezéből. Ahhoz túl gyáva .. vagy nevezzük elővigyázatosságnak.
- Szerintem kríp, hogy minden természeti elemet kihúz a kisujjából valaki. Már-már nem is tűnik ettől embernek. - Amit az ember nem ismer, attól fél vagy távolságot tart. Tulajdonképpen a fiú reakciója nem egyedülálló a társadalomban, ahhoz pedig nem elég jó ember, hogy magától túl akarjon lépni ezen az előítéletes meglátáson.
- Te auror akarsz lenni? - Lehet, hogy megpróbálja a kétkedést és a meglepettséget leplezni a hangjában, ám ez igencsak sikertelen próbálkozásnak bizonyul. - De komolyan?
Annyira nem tudja elképzelni.. mármint, ő Ildát legtöbbször eddig ilyen elszállt, vidám állapotban látta, egyáltalán nincs lelki szemei előtt, ahogy egy auror összeszedettséget és mentális jelenlétet igénylő munkáját végzi.
Inkább elkezdi lefoglalni magát azzal, hogy a lány hajából nekiáll kiszedegetni a kósza faleveleket meg fűszálakat, mintegy mellékes cselekvésképpen. Az életkor témájára csak felhorkan.
- most szeptemberben múltam huszonegy, ne tévesszen meg az évfolyamom. - Mondjuk neki nincs olyan menő háttértörténete, ami miatt teljesen indokolt, hogy ilyen idős legyen az évfolyamához képest, mint egy külföldi dráma, vagy otthoni csodaszülőktől való tanulás, esetleg  egy bekacsintó regényes kóma. Vidáman lehunyorít Ildára, aztán a szabad kezében tartott szálat a szájához tartja és nagyot szív belőle.
- De ne aggódj, nem zavar.
Ilyet amúgy nem először mondanak neki, hogy mellette nem félnek, bár ez most kevesebb szarkazmust rejt magában, mint általában ilyenkor bujkál benne. Többnyire ezt olyan értelemben használják, ami kiemeli a srác ártalmatlanságát, vagy hogy mennyire nem nézik semmibe az esetleges fenyegetést részéről. Igaz, nem is kell. Nincs is sok alapja, sosem villogtatta igazán, hogy értene a varázslatokhoz, vagy a párbajhoz egyáltalán. A párbajozáshoz amúgy is nyúl. Ha mágikus harcra kerülne sor, ő lenne az első ember, aki aljas módszerekhez folyamodik, mint a homok a szembe vagy hasonló. A becsületességnél a túlélés sokkal előbbre való, Kornél ezt vallja. A megállapításra játékosan lebiggyeszti a száját.
- Pedig nem is vagyok annyira puha. - Na ezt pont annyira kétértelműnek szánta, mint amilyennek hangzott, csak rá kell nézni arra az idült vigyorára, és teljesen egyértelmű. Mivel a levelek elfogytak a barna üstökből, már csak ímmel-ámmal birizgálja a tincseket.
Na, Kornél! Ez egy tökéletes alkalom, kérlek. Teljesen tiszta a terep, senki sincs a közelben, a csaj már félig-meddig világáról sem tud, de egyébként is olyan halál készséges, meg azért jól is néz ki. Mozdulj rá, és kész.
Általában hallgat az alattomos belső hangokra, ennek a mondatnak a folytatása pedig nem egy "de" .. hogy "de ezúttal nem". Ha valami általában történik, akkor a következő alkalommal is nagy eséllyel ez fog történni, ez a világ - legalábbis Révész Kornél - rendje, s már hajolna is előrébb, amikor Ilda megszólal, és a legkevésbé sem olyasmivel rukkol elő, amit várna.
- Milyen füs... - a mondat megformálása közben ezúttal fel is néz, keresvén az említett jelenséget, amit nem nehéz meglátnia - 'szameg!
Nedves a föld, nem is azzal van a baj, hogy tényleg meggyulladna valami, de ez a füst simán idevonzhat másokat is. Ildát feltessékelve pattan fel (a hirtelen mozdulattól és szintváltozástól meginog egy pillanatra), és siet oda, legalább csökkenteni a jelzőfüst méreteit.
- A rohadt életbe már, ennyi erővel indián jelzéseket is küldhettünk volna, hogy ide gyertek. - Pálcájával légmozgást keltve igyekszik eloszlatni a felszálló gomolyokat.
- Najó, szerintem húzzunk máshova.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=639622#post639622][b]Révész Kornél - 2016.11.16. 13:28[/b][/url]

Ajj, pedig annyira tökéletes volt a pillanat! Ilda totál el volt gyengülve, mármint általános esetben nem valószínű, hogy a rellonos ennyire kapható lett volna, de most itt volt az esély. Erre..
Rohadt tűz - gondolja majdhogynem sértődötten duzzogva. - Rohadt füst, rohadt Murphy. - Hát mivel érdemelte ezt ki? Tett valami rosszat? Mármint azon kívül persze, hogy mindenféle lelkiismeret-furdalás nélkül kész volt lecsapni a kínálkozó alkalomra, tulajdonképpen kihasználva egy lány kiszolgáltatott állapotát. De ez részletkérdés, az ilyesmi nem számít bele a karmába. Szerinte. Pláne, hogy még provokálták is, jah, hát Ilda majdhogynem meghívta, és basszus, azért hát erre az invitálásra szívesen bemenne.
Erre felgyullad az avar, erre mennyi esély volt?
Szája sarkából a csikk majdhogynem duzzogva kandikál ki, miközben egy morcos "chh" hanggal áll a parázs felett, de mostanra már megbizonyosodott, hogy ebből tűz nem lesz már, csak a maradék égéstermék elfüstöl még, aztán annyi. Felismeri a maradványok között a saját szálaiknak az egyikét; valószínűleg kettejük közül valaki (az nem számít, hogy melyikük) óvatlanul pöckölte el a még égő csikket.
- Egen. Mi.
Tökéletesen józan, és összeszedett beszélgetés mindkettejük részéről. A következő pillanatban pedig már futnak, amit utál, bár volt már ez rosszabb, amikor Noellel dombnak felfelé versenyeztek két páncéllal, amit amúgy is nehezen bírtak el.
Majd' kiköpi a tüdejét, mire megállnak, de igyekszik tartani magát (azért zihál így is), mert mégsem nézhet ki lepusztultabban egy kis őszi sprint után, mint egy lány. A dolgát némileg megnehezítette, hogy közben végig igyekezett épen tartani a még megmaradt szálat, hogy a végét még kényelmesen elszívhassa. Sosem volt az a sportoló alkat, de ez az állapot, amiben van már egy ideje, amúgy sem segít éppenséggel a szervezetnek az összeszedett mozgáskoordináció szervezésében - mint a helyes levegővétel futás közben. Például.
- Aha, jónak tűnik, csak.. mi?
Fizikai erejét!! Tartson bakot?! Miután két emberre elég dohány került már a szervezetébe. Nem baj, menni fog. Elhatározás kérdése az egész, koncentrálj! Az nem számít, hogy a hirtelen rohanás miatt a vérkeringésében csak még jobban szétterjedt a mindtudjukmi. Koncentráció, összpontosítás. A fizikai adottságai önmagukban mondjuk tényleg abszolút átlagosnak számítanak, Ildát például elbírná. Az, hogy az egyensúlya meglesz-e hozzá jelen állapotban, az egy sokkal jobb és aktuálisabb kérdés.
- Rendben, csapassuk - közli ki-ha-én-nem? hangon, aztán már ott is van a fatörzs mellett, hogy bakot tartson a másiknak. Ha Ilda ügyesen megtartja a saját egyensúlyát, akkor még sikerülhet is elsőre. Talán.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=642160#post642160][b]Révész Kornél - 2016.11.25. 00:07[/b][/url]

Valami olyasmire számított, mint ami voltaképpen be is következik. Legalábbis már az első próbálkozásuk alkalmából látja, hogy Ilda sincs a helyzet magaslatán, ha egyensúlyérzékről van szó. Bár ki is hibáztathatná? Inkább az ellenkezője lenne a csoda. Akkor még meg is gyanúsítaná azzal a lányt, hogy valójában nem is a tőle vett szálat szívta el, hanem valami tök mást. Mondjuk szárított tökporosat vagy hasonló ártalmatlan izét.
A homlok-koccnál visszavigyorog, és megingatja a fejét. - Nem gond. Na gyerünk háromra, egy.. kettő..
A kettőnél már felsejlik benne egyfajta baljós előérzet, de nem Révész Kornél lenne a neve, ha ezt nem hagyná totálisan figyelmen kívül.
- .. háárom!
Ilda lendületet vesz. Ilda elrugaszkodik. Ilda súlya ránehezedik. (Ez mondjuk nem drámai, mármint ezek a csajok olyan könnyűek tudnak lenni, esznek egyáltalán rendesen?) Mintha lassított felvételben látná az egészet, ami azért idegesítő, mert hiába érzékel, él meg mindent lassabban, mégsem tud semmit sem csinálni a közelgő vész ellen. For the fuk sake, még azt is be tudná lőni, hogy hány centiméterrel vétették el Ilda ujjai a deszka peremét. Fájdalmas centiméterek. Számára szó szerint fájdalmasak, mert az elvétett mozdulat ára rajta csattan, és mire feleszmél, addigra már kínlódó nyekkenéssel ér földet Ilda alatt.
Illetve egy koccanással, amikor megfejelik az állát.
- Áóóhh.. - rövid, elkínzott nyögés. Egyébiránt biztosan jobban fájt ez ennél a reakciónál, de fájt már neki jobban más is, még Dwayne is megjegyezhette anno, hogy magasabb fájdalomküszöbe van a kölyöknek, mint amekkorát megérdemelne. Hát, valahol neki is sorban kellett állnia, ha már a szupermenőkúlság sorban a legtöbb iskolatársa beelőzte.
- Jah, élek, a... ha. - Az utolsó szótag késve érkezik, ahogy némi fáziskéséssel realizálja a helyzetüket. Ami valljuk be.. szóval.. hát.. nem annyira rossz. Még jobb lenne, ha nem lüktetne az alsó állkapcsa még, de talán meg tudja bocsátani ezt a kis malőrt a gravitációnak meg mindennek - főleg, mert most ugyanemiatt a gravitáció miatt nehezedik rá a rellonos.
- Illetve nem biztos. Lehet, hogy meghaltam.. lehet, hogy le kéne ellenőrizd, hogy lélegzem-e még. Esetleg átadni némi oxigént a szenvedőnek.
Ahhoz képest, hogy szenved, elég bőbeszédűen fejezi ki magát, mindemellé sunyi képpel les fel Ildára.