 Nyílik a hatalmas tölgyfaajtó és ahogy kilépsz első helyszínként a rétet pillantod meg. Hosszan terül el a szemed előtt, míg meg nem állítja szemben az iskola kapuja, oldalt pedig addig tart, amíg a piknikező tisztás meg nem állítja. Aztán pedig már valami más kezdődik, ami megelőzi a hatalmas erdőt, melybe nem érdemes mászkálni legyen nappal vagy éjszaka, hiszen ki tudja pontosan mit is rejt az a szempár, mely az avarszinten megbújva követ téged. A réten viszont a fű tökéletes ameddig csak a szem ellát és ha bőrödet perzseli a nap nincs más dolgod csak beülni az elvétve található fák hatalmas koronájának egyik hűs lombja alá. Viszont ha bátor vagy, esetleg a nap oly kegyes, hogy nem kell menekülni előtte akkor a padokat ajánlom, hiszen ott is kényelmes. Sokan fordultak/fordulnak meg most is itt, és sokszor próbálták nevükkel fémjelezni ittlétük vagy érzéseik, de eddig senkinek se jött össze, így a padokon se a rongálás se az idő vasfoga nem mutatkozik meg, ugyanúgy ahogy a fáknál sincs esélyük. Ez az a hely ahol tipikusan a legtöbb ember megfordul, hiszen szinte mindenki ide merészkedett ki elsőnek és itt szerzett barátokat is magának, akikkel vagy itt találkozik újra vagy itt ismer meg másokat.
|
|
|
Evelin Ordassy INAKTÍV
 Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya offline RPG hsz: 233 Összes hsz: 2727
|
Írta: 2014. július 23. 13:55
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=341933#post341933][b]Evelin Ordassy - 2014.07.23. 13:55[/b][/url] Adam Kensington Mint, szokásomhoz híven, nem tudok aludni. Sétálni indultam. Már egészen későre jár. Meguntan a kastélyban való járkálást és útra keltem, szokás szerint új helyre keveredtem, most a rétre elméletben. A sötétben nem nagyon látom, hogy merre járok. Már ar orrom hegyéig is alig látok. Egyre sötétebb lesz. Elővettem a pálcámat és világítani kezdtem. Olyan érzésem van, mintha valaki figyelne. Kezdtem kicsit félni. Sietősebbre vettem a formát. Elindultam a kastély felé. Nálam a sietés anyit tesz, hogy csak gyorsabban lépkedek. Futni az istenért nem fogok. Még éles helyzetben is inkább a halált választanám. Nem szeretek futni. Meg eleve van egy mottóm. Időm annyi, mint a tenger. Ebből is látszik, hogy türelmes gyerek vagyok. Túlságosan is. Na, mindegy. Nem érdekel ki követ engem, vagy nem követ, csak erre jár. Azért kíváncsi vagyok. Nem bírom megállni és megkérdezem. - Van itt valaki? Megálltam és körbetekintettem. Az orrom hegyéig sem láttam. Végül is vak sötét volt. Nem láttam valami sokat. Hiába tekintettem körbe.
|
|
|
|
Evelin Ordassy INAKTÍV
 Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya offline RPG hsz: 233 Összes hsz: 2727
|
Írta: 2014. július 23. 16:00
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=342037#post342037][b]Evelin Ordassy - 2014.07.23. 16:00[/b][/url] Amikor a kérdésemre vártam a választ, azt hittem, hogy nem kapok. Ez nem így történt. Biztosra vettem, hogy már megint téved a megérzésem. Most már igazán hihetnék magamnak, néhanapján. Egy kicsit bevallom megijedtem, de örültem a társaságnak. Valaki ült a padon, nem láttam jól. Szerintem ő nagyon is jól látott engem. Valami miatt kirázott tőle a hideg. Volt valami rossz előérzetem. A kíváncsiságom visz majd egyszer a sírba. Közelebb mentem a hang felé. Az a valaki egy padon ült. Gondoltam odamegyek. Hátha őt nem bosszantom. Odaültem mellé a padra. Pontosabban a pad másik végére. Ha már itt van, arra amerre a madár se jár ilyen késői órán és más dolga nincs, biztos van ideje beszélgetni. Vagy legalábbis egy darabig elviselni engem. - Lehetne esetleg pár kérdésem magához? Kissé kíváncsian beszéltem hozzá. Miközben ránéztem. - Mi járatban erre ilyen későn? Ebben a pillanatban csak arra tudtam gondolni, hogy ne kapja fel a vizet, mert kíváncsi vagyok. Hiszen olyan érdekes embernek tűnik. Nem tudom mit várjak tőle. Van egy olyan érzésem, hogy bízhatok benne. Elég kedvesnek tűnik. Első látásra.
|
|
|
|
Evelin Ordassy INAKTÍV
 Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya offline RPG hsz: 233 Összes hsz: 2727
|
Írta: 2014. július 23. 17:41
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=342079#post342079][b]Evelin Ordassy - 2014.07.23. 17:41[/b][/url] Igazán megörültem amikor megszólalt és választ kaptam a kérdésemre. Kifejezetten örültem, hogy egy beszédesebb emberrel van dolgom. Végül is, kételkedem benne, hogy ember. Az emberek közt nincs még egy ilyen nem normális, mint én. Meg eleve, a többiek meséltek egy vámpírról. Ember erre ilyen későn nem is járna. Nekem se kéne. A kérdésemre eléggé érdekes választ kaptam. Erre speciál nem számítottam volna. Szivesen fogadtam a kérdéseit. - Az úgy történt, hogy nem bírtam aludni. Támadt egy hirtelen ötletem és sétálni kezdtem. Ahogy látja ide keveredtem. A mondandóm végén rámosolyogtam. Már egészen biztos voltam benne, hogy ő a vámpír. Halál félelmem nem volt. Éreztem, hogy megbízhatok benne. - A takarodónak még nem jártam utána. Fogalmam sincs, hogy mikor van. Nem is érdekel annyra, hogy őszinte legyek. Majd valamikor visszamegyek. Ha elfáradok. Ezeket a mondatokot kifejezetten őszintén mondtam. Csak az zajart, hogy nem nézhetek a szemébe a napszemüveg miatt. Végül is így lehet, hogy jobban járok. - Ugye nem akar visszaküldeni a kastélyba? Nem áll szándékomban visszamenni még. Ott csak unatkozom. Magával érdekesebb, ha nem haragszik, hogy ezt mondom. Mosolyogtam az új ismeretségemre, szerintem már tudja, vagyis érzi, hogy tudom micsoda. Csak azért is egy kicsivel közelebbülök hozzá, hogy nyomatékosítsam, hogy már nem félek.
|
|
|
|
Evelin Ordassy INAKTÍV
 Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya offline RPG hsz: 233 Összes hsz: 2727
|
Adam bácsi Írta: 2014. július 23. 19:35
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=342199#post342199][b]Evelin Ordassy - 2014.07.23. 19:35[/b][/url] Én sem vagyok normális ember. Ilyenkor már rég aludnom kellene, de nem azt teszem. Helyette az éjszaka közepén a réten csámborgok. Javíthatatlan vagyok. Ráadásul mindenben igaza van. Utána kellene járnom. Majd megkérdezem valakitől, de csak reggel. Most nincs kedvem visszamenni a kastélyba. Pedig okom is lenne rá. Sokkal fontosabb dolgom akadt. Most először találkozom vámpírral. Szerintem bolondnak néz, van is rá oka. Milyen ember az olyan aki nem fél. Végül is eleinte féltem. Utána már nem. Ezt nem tudom megmagyarázni, azt hiszem a vámpírokat is megkedveltem. Nem kéne ilyen korán következtetést levonnom. Azt hiszem bízhatok benne, sőt nem hiszem, hamem tudom. Szerintem ezt ő is tudja. Nem gondoltam volna, hogy egy vámpírral valaha is találkozok. Főleg ma nem, de így hozta a sors. Ráadásul elviseli a jelenlétemet. Ennek kimondottan örülök. Gondolom élete során már volt dolga nálam bosszantóbb gyerekkel. - Igaza van, majd megkérdezem valakitől. Azért szégyeltem magam, hogy kilógtam. Visszamenni még akkor sem szándékozom. - Köszönöm, hogy nem akar visszaküldeni. A kastélyban csak unatkoznék. Már mindenki alszik, csak én nem. Nem tudom, honnan jött az ötlet, hogy sétáljak, de jó ötlet volt. Akkor nem futottam volna össze magával. Azt sajnáltam volna. Mosolyogtam rá. Ezt most teljesen komolyan gondoltam. Én is felnéztem az égre. Valóban szép volt, de hamar meguntam. Megint felé forgultam és beszélni kezdtem. - Mesélne valamit, bármit? Ha persze van hozzá kedve. Elég hamar elfordoltam, de azért füleltem, hogy érkezik-e válasz.
|
|
|
|
Evelin Ordassy INAKTÍV
 Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya offline RPG hsz: 233 Összes hsz: 2727
|
Adam bácsi Írta: 2014. július 23. 20:44
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=342261#post342261][b]Evelin Ordassy - 2014.07.23. 20:44[/b][/url] Ahogy látom kezdem kiakasztani. Talán a kérdéssel volt baj. Akkor fussunk neki még egyszer. Akkor kérdezzünk mást. Ahogy látom a csillagokat figyeli. Igazán szépek. Ideje lenne tanulnom róluk. Ahogy látom a témát meg is találtam. - Sajnálom, ha rosszat kérdeztem. Gondolom maga nem egy mésélgetős típus. Felfogtam a válaszából. Vele nem szeretném megharagítani magam. Azt már sajnálnám. - Ha nem lenne gond kérdezhetek valamit? Maga ismeri a csillagjegyeket? Ha igen, tudna mutatni párat? Ezzel ugye nem haragítom meg? Ezekkel a kérdésekkel lehet számára érdekesebb téma felé tereltem a beszélgetést. Remélem. Akkor hátha elnézi az eddigi össze-vissza csacsogásomat, de mit tegyek akkor ha ideges vagyok. Nem az miatt hogy vámpír, hanem azért, mert még nem ismerem és nem szeretném kiakasztani. Remélem ezt ő is tudja. Akkor többre mennék, ha esetleg csöndben maradnék. Ha nem mondok, pontosabban kérdezek semmit, hátha elnézi nekem az eddig mondottakat. Szépen csendben elfordulok. Én is elkezdem kémlelni az eget, de már kíváncsisággal. Mostmár érdekel is a téma. Megfordult abban a pillanatban a fejemben, hogy azért van erre mert egyedül szeretne lenni. - Ha zavarom szivesen elmegyek. Nem szeretném bosszantani a fecsegésemmel. Ezt is komolyan gondoltam. Ahogy észrevettem nem egy társaság kedvelő ember, végül is nem ember.
|
|
|
|
Evelin Ordassy INAKTÍV
 Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya offline RPG hsz: 233 Összes hsz: 2727
|
Adam bácsi Írta: 2014. július 23. 23:34
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=342391#post342391][b]Evelin Ordassy - 2014.07.23. 23:34[/b][/url] Azt hiszem, megnyugodhatok. A mentegetőzésem sikerült. Találtam egy olyan témát ami őt is érdekli. Ennek kimondottan örülök. Nem gondoltam volna, hogy pont egy vámpírt érdekel a csillagászat. Meg jó tudni, hogy rossz kérdés nem létezik. Ezt a bölcsességet másnak is elmondhatná. Eddig keményen egy csillagképet ismertem, a Nyilast. A többi nevét ismertem, de mindig elfelejtettem, hogy merre találom őket. Amikor Felemelte a kezét és mutatta őket, akkor közelebb mentem, hogy jobban lássam őket. Szinte az összeset megmutatta. Én csak bőszen bólogattam, és csöndben halgattam melyik merre található. Kár, hogy amikor a mondandója végére ért, lerakta a kezét és nézte az eget. Elhallgattam volna még egy darabig. Egy kicsit sajnáltam, hogy az Oriont nem tudja megmutatni. Kíváncsi lettem volna a személyes kedvencére. - Az kár, hogy ilyenkor nem látható Magyarországon. Kíváncsi lettem volna kedvencére. Egészem közel ültem hozzá. Én is az eget kémleltem. Erre nem számítottam volna. Először is arra, hogy egy vámpírral fogom nézegetni a csillagokat. Másodszor ami ennél furcsább, nem gondoltam volna, hogy valaki valaha azt mondja nekem, hogy nem lehet rosszat kérdezni. - Tudna még valamit mesélni? Olyan jó hallgatni. Tudom, én sem vagyok normális. Nem gondoltam volna, hogy ma egy vámpírral fogom nézegetni a csillagokat. Azt hiszem hangosan osztottam meg vele a gondolataimat. Akkor már be is fejezem a gondolatmenetem. - Ez eddig a legjobb napom. Ezzel meglennék. Megosztottam vele a gondolataimat. - Remélem nem haragszik, hogy ennyit bezsélek össze-vissza? Leemeltem a tekintetem az égből. Mostmár fájt a nyakam a sok bámészkodástól. Azért ráméztem, egyenesen a napszemüvegébe.
|
|
|
|
Evelin Ordassy INAKTÍV
 Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya offline RPG hsz: 233 Összes hsz: 2727
|
Adam bácsi Írta: 2014. július 24. 15:13
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=342600#post342600][b]Evelin Ordassy - 2014.07.24. 15:13[/b][/url] Szivesen hallgatom ahogyan beszél. Sokban különbözik a többi ismerősömtől. Végül is vámpír ismerősöm nincs. Nem ismerem őket annyira, de már egyet ismerek közülük. Őt egy életre megkedveltem. Nem érdekel, hogy mi. Nem félek tőle egy kicsit sem. Ami szerimtem kicsit furcsa, mert egy normális ember már régen elmenekült volna. Fogalmam sincs, hogy míért vagyok erre, de kifejezetten örülök, hogy itt vagyok. Még senkivel sem beszélgettem a csillagokról. Mostmár többet is tudok róluk. Például az Orionról. Ha majd valaki megemlíti nekem, biztosam ez a nap fog az eszembe jutni. Életem egyik legszebb napja. Szeretek új dolgokat megismerni. Ma sok dolgot megtudtam. Mostmár egy fokkal többet tudok a csillagokról. - Értem, majd nagy ívben elkerülöm a fajtársait, de magát nem. Azért a végére odatettem a megjegyzésemet. Őt soha nem fogom kerülni. Benne megbízom, teljes mértékig. - Még egyszer köszönöm, hogy ennyit tanított a csillagokról. Ha legközelebb erre tévedek, biztosan eszembe fog jutni. Feléfordultam és rámosolyogtam. Megfordult a fejemben még egy gondolat. - És ha... Itt kicsit megakadt a hangom. Vissza tértem az előző gondolatmenetemhez. - Találkoznék egy fajtársával, mi történne velem? Mondtam kicsit halkan. Nagyon jól tudtam a választ a kérdésre. Szerintem ezt ő is tudja. - Olyan helyzetben mit tegyek? Nem akartam ezekkel a kérdésekkel megbántani. Nem róla beszélek, hanem másokról. Rá még az életemet is rábíznám. Most is éppen ezt teszem a puszta jelenlétemmel.
|
|
|
|
Evelin Ordassy INAKTÍV
 Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya offline RPG hsz: 233 Összes hsz: 2727
|
Írta: 2014. július 24. 21:05
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=342878#post342878][b]Evelin Ordassy - 2014.07.24. 21:05[/b][/url] Jó téma felé vettem az irányt. Örülök, hogy nem bántottam meg ezzel. Ő egészen más, mint a legtöbb vámpír. Ezt szűröm le a mondandójából. Ezt saját magamtól is tudtam. Vagy is éppen sejtettem. Én soha nem javulok meg. Tisztázom magammal a tényeket. Itt ülök egy vámpír mellett egy padon, teljesen egyedül, az éjszaka közepén és még sincs félelemérzetem, sőt teljes mértékben bízom benne. Most éppen az életemmel játszom. Ezt is tudom, még sem féltem. Sok dolgot megtudtam a csillagképekről. Például az Orionról ami ráadásul a kedvence. Most meg a fajtársairól beszélgetünk. Amit a legjobban furcsálok az az, hogy még válaszol is a kérdéseimre. Bizonyára már sok hozzám hasonlóval találkozott, de az utolsó válasza nyugtalanít, pontosan tudtam mit várjak, a másik lehetőséget nem említette meg. Azt jelenti bizonyára az a furcsa talán. Leemelem róla a tekintetem és egy pillanatra felnézek megint az égre. Egy darabig a csillagokat elemeztem, utána visszanéztem rá. Egyenesen a szemébe. Már rég nem volt ott a napszemüveg. - Nekem gyanús az a talán, mi a másik lehetőség? Pontosan tudtam, hogy mi. Azért megkérdeztem. Odafigyeltem arra amit mondott. Eddig. Remélem ezzel nem bántom meg. Végül is ő mondta, hogy nincs rossz kérdés. Na, majd ezt meglátjuk. Remélem, hogy ez nem rossz. Továbbra is a szemeibe néztem.
|
|
|
|
Evelin Ordassy INAKTÍV
 Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya offline RPG hsz: 233 Összes hsz: 2727
|
Adam bácsi Írta: 2014. július 25. 00:08
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=343122#post343122][b]Evelin Ordassy - 2014.07.25. 00:08[/b][/url] Én is érdekes helyre csöppentem. Ma egy vámpírral beszélgettem, az éjszaka közepén. Életem legszebb napja volt ez. Először találkoztam vámpírral. Az utolsó válasza után elköszönt. Olyan hirtelen. Neki egyszerű. Most már jobban félek, mint mikor itt volt velem. Na, ez már furcsa. Ezt a legtöbb ember fordítva gondolná. Jobban félek egyedül, mint egy vámpírral. Azért szomorkodok, hogy itthagyott. Gondolom azt szeretné, hogy visszamenjek. Sőt biztos. Van egy olyan érzésem. Akkor a kedvére teszek. Azért még utánakiáltok. - Szép jó éjszakát a bácsinak! Remélem ezt még hallotta. Most az utam a kastély felé veszem. Felállok és elindulok. Szép lassan. Időm annyi, mint a tenger. Mára kaptam esti mesét is. Kissé szokatlam módon. Ma sok dolgot tanultam. Például a csillagokról. Ezt nem vártam volna. Már okosabb vagyok. Végre valaki, aki beszélgetett velem. Majd megkérdezem a takarodót valakitől. A kedvéért, de azt nem ígértem, hogy be is tartom. Majd meglátjuk. Ha legközelebb kilógnék, összafuthatnék vele? Próba szerencse. Most aludjunk, álmos lettem, végre!
|
|
|
|
Evelin Ordassy INAKTÍV
 Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya offline RPG hsz: 233 Összes hsz: 2727
|
Írta: 2014. július 30. 16:18
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=346795#post346795][b]Evelin Ordassy - 2014.07.30. 16:18[/b][/url] Saragob Kíra Már megint unatkoztam a kastélyban, egész nap. Folyamatosan a vizsgákra tanultam. A mára megszabott tanulásadagomat már bemagoltam, elméletben már tudom. A szokásos unaloműzőmre gondoltam, sétálni indultam. Már megint a réten találtam magam. Egyszer már jártam erre, azt a találkozást soha nem felejtem el. Most nem tervezek olyan későig maradni, hiszen ígéretet tettem, hogy nem csavargok olyan késői órán. Valamikor késő délután lehet. Helyetfoglalok az egyik padon és várok. Biztosan jön erre valaki. Legutóbb amikor nem számítottam rá, akkor is volt itt valaki. Bizonyára sokan szeretnek erre sétálni, mint én. Addig is van társasgom, csak a szokásos. Már megint itt vannak a madarak. Biztosan éhesek. Szerencsére erre számítottam és előre készültem madáreleséggel. El is szórom nekik a földön. Ha most látna valaki, bizonyára azt hinné hogy egy öregasszony ül a padon és ő eteti a madarakat. Pedig nem. Olyan érzésem van, ez csak egy megérzés, hogy nemsokára társaságot kapok. Annak kifejezetten örülnék. Szeretnék beszélgetni valakivel, egy kicsit kikapcsolódni. A mai napom a könyvtárban töltöttem. Elegem van a csendből egy darabig. Annyira örülök annak is ha a madarak csipognak. Kész élvezet az egész napos csend után.
|
|
|
|
Evelin Ordassy INAKTÍV
 Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya offline RPG hsz: 233 Összes hsz: 2727
|
Írta: 2014. július 30. 19:56
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=346920#post346920][b]Evelin Ordassy - 2014.07.30. 19:56[/b][/url] Kíra Meghallottam, hogy kiabál valaki. Kicsit, mondhatnám nagyon meglepődtem. Legfőképp amikor egy kutyát láttam felém rohanni. Hamar oda is ért és kapálból a madárkáim közé rontott. A békésen csipegető madarak szétszálltak. A kutyus utána elrohant, rám se hederített. Na, a társaságnak is lőttek, most mi lesz velem. Amikor elmorfondírozok ezen valaki megszólít. Bevallom egy kicsit megijedtem. Utána amikor észhez tértem a szívroham közeli állapotból és kihevertem a madárkáim drasztikus módon való távozását, összeszedtem magam, nagy levegőt vettem és megszólaltam. - Szia, bevallom egy kicsit meglepődtem, de azon kívül semmi bajom. A madarak meg előbb-utóbb vissza fognak jönni, remélem. Pontosan erre vártam eddig. Végre egykis társaság. Kifejezetten örülök, hogy van erre valaki. Rá is mosolyogtam hamar, tudatni akartam, hogy nem haragszom egy kicsit sem. Pont ellenkezőleg, örülök, hogy itt van. - A madarak legfejjebb kaptak egy enyhe szívrohamot, de kétlem, hogy más bajuk lenne. Tisztáztam vele az észrevételemet viccelődve. Kicsit sajnáltam a madarakat, igy megzavarni valaki vacsoráját. Nem mentek valami messze. Amikor körbenéztem, észrevettem, hogy a körülöttünk lévő fákon ülnek és látszólag a kicsit távolabb lévő kutyát figyelik. A helyükben én is azt tenném. - Ha van egy kis időd, én ráérek. Van még hely a padon. Mosolyogtam rá. Még nem találkoztam vele. Ideje lenne megismernem. Ahogy látom ő is olyan érdekes személyiség, mint én. - Mijáratban erre? Gondolom ez a te kutyusod. Hozzákezdtem kíváncsiskodni, mint mindig. Remélem ő az a fajta ember aki nem mászik falra a kérdéseimtől. Volt már arra példa. Pedig az csak véletlenül történt. Akkor tanultam meg, hogy nem mindenki szereti a kérdéseket.
|
|
|
|
Evelin Ordassy INAKTÍV
 Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya offline RPG hsz: 233 Összes hsz: 2727
|
Írta: 2014. július 30. 21:24
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=346994#post346994][b]Evelin Ordassy - 2014.07.30. 21:24[/b][/url] Kíra Végre valaki, aki nem mászik falra a kérdéseimtől. Kifejezetten örülök. Érdekes kis történetet mesélt a találkozásukról. Örönnel hallgattam, végre jó társaságba keveredtem. Néha néha el is nevettem magam. Megörültem amikor helyetfoglalt mellettem. Ennek mégjobban örültem. Amennyit eddig ismerek belőle az nagyon szinpatikus. Kedves lány, véleményem szerint. Végül is én mindenkit szinpatikusnak találok. - Igen, szerintem is aranyos. Mosolyogtam is a mondatomhoz. Felváltva tekintgettem a kutyusra, vagy is pontosabban crupra, a lányra és még néha-néha a madárkákra is a fán. Nem mertek leszállni enni, mert a kutyus még ott volt. Igaz, hogy jóval messzebb tőlük, de attól még nem mertek leszállni. Gyakran elmosolyodtam azon amit mondott nekem. Egy pillanatra elhallgatott. Egy kicsit meglepődtem, erre nem számítottam volna. Egyből ránéztem. Meglepődtem, hogy egy sátorban lakik. Nagy levegőt vettem és csendbenmaradtam. Nem kérdeztem rá, mert akkor bizonyára előbb-utóbb a falramászna tőlem ha kérdezgetném. Azt meg nem szeretném. Megpróbáltam megnyugtatni. - Nem te vagy az egyetlen falusi, vagy a közeli akivel találkoztam itt. Szám szerint a második vagy. Ezt perfekt egyszerű volt kiszámolni, nem telt sok időbe. Már megint rámosolyogtam. Gondoltam ezzel egy kicsit megnyugtattam. - Gyakran kóvájgok sötétedés után, pont az egyik ilyen alkalommal történt. Ma sem szándékozok hamarabb bemenni. Egy pillanatra elcsendesültem. Hiszen ezt megígértem az illetőnek. Pontosan azt ígértem, hogy egyedül. Most pedig nem vagyok egyedül. Meg is van a kiskapum. - Valahogy sosem tudok aludni, szóval ha van rá alkalmam sétálgatok egy kicsit. Gondoltam a kóvájgás magyarázataira is kíváncsi.
|
|
|
|
Evelin Ordassy INAKTÍV
 Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya offline RPG hsz: 233 Összes hsz: 2727
|
Írta: 2014. július 30. 23:38
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=347140#post347140][b]Evelin Ordassy - 2014.07.30. 23:38[/b][/url] Kifejezetten örültem. A lány mindenbizonnyal jobb kedvében volt. Remélem így is marad egy darabig. Végre valaki aki odafigyel a kérdéseimre és még örömmel is válaszol rájuj. Ez a zserencsenapom. Elég ritkán adatik meg, hogy ilyen kedves emberekkel találkozhatok. Volt már egy párhoz szerencsém. Nem hagyom ki az alkalmat egy kérdésre sem, kifejezetten akkor nem, ha még engedélyezik is. - Akkor mit keresel egy sátorban? Kész öröm volt kimondani. Végre megkönnyebbültem. Még semki se tett ilyen boldoggá. Mindenben igaza volt, amit mondott. Van benne valami. Baltásgyilkoshoz még nem volt szerencsém, de vámpírhoz már igen. Érdekes tény, hogy pont neki ígértem meg, hogy nem csavargok éjjel. Elnevettem magam amikor ez átfutott az agyamon. Életem legkellemesebb találkozása volt. Ha ezt tudná, végül is mindjárt tudni is fogja. - Mindenben egyet értek a véleményeddel. Baltásgyilkoshoz még nem volt szerencsém, te meg elméletben nem vagy az, de mással viszont igen. Nem tudtam érdeklie, ezért először nem említem meg. Majd válaszolok ha rákérdez. Addig csak csendben nézek magam elé. Csupa fül vagyok. Nem szeretném nála kihúzni a gyufát, ezért inkább csak azt mondanám el ami érdekli is.
|
|
|
|
Evelin Ordassy INAKTÍV
 Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya offline RPG hsz: 233 Összes hsz: 2727
|
Írta: 2014. július 31. 01:07
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=347191#post347191][b]Evelin Ordassy - 2014.07.31. 01:07[/b][/url] Kifejezetten örültem, annak, hogy ő is örül. Mindenben egyet értettem vele, de baltásgyilkossal még nem találkoztam. Nem is sejtem, hogy honnan vette ezt az ötletet. Nem is az a lényeg, ez perfekt nem is annyira érdekel. Érdeklődve halgattam a kissé eldarált történetét. Végre valaki aki hajlandó mesélni nekem. Meglepődtem a kis történetén. Én mindenbizonnyal nem bírnám ki egy sátorban, de bizonyára tényleg otthonos lehet az a sátor, hogy neki sikerül. Csak tátottam a szám, ezt csak képletesen értem. Csodálkoztam azon, pontosabban gondolkoztam, elmorfondíroztam hogy tudja valaki kibírni egy sátorban. Már megint elkalandozok. Utána arról kezd beszélni, hogy nem lenne jó baltásgyilkosnak. Ezt már a kezdetektől tudtam. Ez a szakma eléggé távol áll tőle, vagyis szerintem. Meg ő mondta előbb, hogy meg csak a baltát sem tudná felemelni. Pont mint én. Egy balta igazán nehéz tud lenni, meg hamarabb elvágnám vele valamimet, mint hogy célt érjek. Pontosan ezért nem ad semki kést a kezembe, de ollóval még soha nem vágtam el a kezem, ez érdekes tény velem kapcsolatban. Már megint máshol járok, mint kéne. Elkalandoztam, mondhatnám más vizekre eveztem. Szerencsére időben kapcsoltam. Elmosolyodtam magam azon ahogyan ilyedten néz rám. - Szerencsére semmi olyannal, hanam egész mással. Itt megakadtam. Volt valami fura megérzésem, mondjam-e vagy ne? Ez itt a nagy kérdés. Hamar düllőre jutottam vele, mondom. Meg kell valamivel gyugtatni. - Véletlen találkozóm volt az éjszaka közepén egy vámpírral. Pont ő mondta, hogy nem kéne takarodó után kint csatangolnom egyedül. Ahogy látom egy véleményen vagy vele. Megfordult a fejemben hirtelen egy gondolat. Felé fordultam. - Talán ismered? Néztem rá tágranyílt szemekkel, volt egy érdekes megérzésem, hogy igen. Nem vettem volna rá mérget, ezért is kérdeztem meg.
|
|
|
|
Evelin Ordassy INAKTÍV
 Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya offline RPG hsz: 233 Összes hsz: 2727
|
Írta: 2014. július 31. 21:38
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=347687#post347687][b]Evelin Ordassy - 2014.07.31. 21:38[/b][/url] Kíra Békésen üldögélek a padon. A gondolataim már máshol voltak. Felidéztem magamban a találkozást. Nemsokára este, de még van bőven időm, nem sietek sehova. Legfőképp a kastélyban unatkozni nem, isten őrizz attól a kegyetlen büntetéstől. Azt nem bírnám ki. Szándékomban áll minimum sötétedésig itt üldögélni. Gondolom ezt a lány is látja. Kicsit elszomorodott amikor mondtam nem azzal a lénnyel találkoztam, mint amire ő gondolt. Bizonyára izgalmas lehetett volna. Ebben is egyetértek vele, csodával határos módon. Ezt még magam sem tudom elhinni. Örülök a jó társaságnak. Általában minden mondata mosolyt csal az arcomra. Bizonyára mások is kedvelik a társaságát, mert aki nem az a nem normális. Szerintem ez a lány teljesen normális. Végre egy életvidám ember akivel találkoztam. A bagolykőben az nagyon ritka dolog. Mindenben egyet értek vele, hogy nem kéne sokáig fennmaradnom, de nem tudok aludni. Akkor mit tegyek? Az ágyban való forgolódás helyett, ami ráadásul unalmas és felébreszteném vele a többieket, akik tudnak aludni nem úgy, mint én, inkább sétálni szoktam. Azzal nem zavarok senkit, meg eleve sem szeretek útban lenni. A kastélyban még a kóvájgás sem élvezetes, egy azért is, ha takarodó után teszed elkapnak és bünti jár érte. Én pedig nem vagyok szabályszegő ember, álltalában. Már megint más vizekre eveztem. Ideje lenne visszatérnem oda ahonnan jöttem. Észbekaptam a lány válaszára. Pont jól sejtettem, gyakrabban kéne hallgatni a megérzéseimre. Csak bólintott. Ezt nem vártam volna. Azt hittem legalább szól egy értelmes szót, mint például az "igen", de így is megfelel. Nekem tökéletes, így is kiválóan megérttette magát velem. Már megint beugrott egy kérdés, fel tegyem-e, vagy ne? Ez itt a kérdés. Hiszen nem lehet rosszat kérdezni, hol hallottam már ezt? - Ha megkérdezhetem, hogyan ismerted meg? Kíváncsi voltam rá, az én történetem is érdekes, de nem tudom az övétől mit várjak. Még csak megérzésem sincs.
|
|
|
|
Evelin Ordassy INAKTÍV
 Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya offline RPG hsz: 233 Összes hsz: 2727
|
Írta: 2014. augusztus 1. 01:14
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=347829#post347829][b]Evelin Ordassy - 2014.08.01. 01:14[/b][/url] Kíra Kicsit meglepődtem Kíra reakcióin. Azt hittem egyből locsogni kezd, de nem így lett. Helyette gondolkodott. Ahogy látom, kényes téma felé eveztem, bizonyosan rossz vizekre. Néha-néha túlságosan kíváncsi vagyok. Talán ez is egy olyan alkalom? Remélem nem. Nem szeretném megharagítami, hisz a beszélgetésünk során nagyon megkedveltem a kissé bohókás lányt. Napok óta az első aki miatt nevettem valamennyit. Végül aztán beszélni kezd amikor kicsit elgondolkodott, bizonyára azon, hogy hogyan fogalmazza meg a mondandóját. Ahogyan hallom, erről a témáról nehezebben beszél, mint eddig. Kifejezetten érdekelne míért, de nem kérdezek. Veszek egy nagy levegőt és megnyugszom. Már megint kezdem. Hirtelen abbahagyta a mondandóját. Gondolom még folytatódik tovább is, engem pedig érdekel a folytatás. A lány elpillantott a bokor felé, nekem is muszáj volt. A kutyus sehol, ezt gondolhattam volna. Abban a pillanatban panaszkodni kezd, én persze vidáman hallgatom. - Ő már csak ilyen, ne foglalkozz vele. Próbáltam megnyugtatni, előbb-utóbb bizonyosan visszajön. Nem kell aggódni miatta. Ha pedig mégsem, akkor egy nagyon jó gazdi jelöltet szalasztott el. - Ugye nem akarsz a kutyus utám menni? Akkor én is megek. Nem akartam mondani, hogy eddig vele éreztem magam a legjobban, egyenlőre elég enni is. - Igazán folytathatnád a történetet, persze ha szeretnéd? Láthatta rajtam, hogy igazán kíváncsi vagyok. Remélem folytatja.
|
|
|
|
Evelin Ordassy INAKTÍV
 Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya offline RPG hsz: 233 Összes hsz: 2727
|
Írta: 2014. augusztus 1. 19:56
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=348383#post348383][b]Evelin Ordassy - 2014.08.01. 19:56[/b][/url] Kíra Szivesen elhallgattan volna az eléggé bohókás, furcsa lányt. Elérte, hogy jó kedvem legyen. Látszik rajta, hogy imádja azt az ebet, ebben nem is kétlekedem. Szivesen mesélt róla nekem, én meg persze szivesen elhallgattam és néha néha elnevettem magom. Olyan kár, hogy nem sokára este. Mindjárt indulnia kell, ha haza akar érni. Én ezt még nem szeretném, de ittartanom sem szabad. Már megint egyedül leszek. Azért még mesél nekem egy kicsit, én pedig hallgatom. Ez nem különösebben furcsa megismerkedés, csak a betörés része. Nem vágok valami furcsállkodó arcot. Míért is tenném, minden bizonnyal a lánynak természetes ez a módi. Amikor észbekaptam, már arról beszélt, hogy indulnia kell haza, mert mindjárt este és ő haza akar érni. Igaza van. Sóhajtok egyet, aztán elszomorodom. - Akkor szép jó éjszakát! Remélem hazaérsz időben. Még utóljára ránéztem, addigra fel is állt a padról. Oda a társaságom, a madárkáim is idő közben eltűntek. Mi lesz így velem? Ez itt a kérdés. Bemenni nincs kedvem, így még itt üldögélek a padon egy darabig, úgy tervezem. Bizonyára ez látszik is rajtam. Pont ahogyan szoktam, unatkozom, még nem jön újabb társaság. Legalább lesz időm magamban átismételni a ma bemagolt anyagot, hogy biztosan tudjam. Ha már így alakult, akkor kihasználom a helyzetet a tanulásra. Olyan békés minden, itt legalább hallom a gondolataimat, tudok koncentrálni. Aludni meg úgysem bírnék, igy legalább lekötöm magamat, de mégis a társaságában még eltöltöttem volna egy kis időt.
|
|
|
|
Evelin Ordassy INAKTÍV
 Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya offline RPG hsz: 233 Összes hsz: 2727
|
Írta: 2014. szeptember 16. 21:35
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=386369#post386369][b]Evelin Ordassy - 2014.09.16. 21:35[/b][/url] Inedra <3 <3 <3 Ma különösen jó kedvemben vagyok, mint ahogyan a legutóbbi napokban is. Gondoltam egyet-kettőt és a szép időre való tekintettel úgy döntöttem, hogy meglátogatom a rétet. Ez az egyik kedvenc helyem itt az iskolában. Számtalan szép emlékem kötődik ide... Például itt tanultam a legtöbbet a csillagképekről és már bátran elmondhatom magamról, hogy nem csak a nyilast ismerem. Hamar összekaptam magam, nyakon csíptem a fekete cicám és ugrándozva útnak indultam a kitűzött célom felé. Végigpattogtam a folyosókon szélszebes tempóban a cicámmal a nyomomban és viszonylag hamar oda is értem... Lélegeztem egy mélyet az engem körülvevő friss levegőből. Rápillantottam a cicámra, aki szerencsére még nem tűnt el mellőlem... békésen álldogál a lábamnál. Amikor körbetekintettem egy aprócska dolgon ragadt meg a szemem... egy ember üldögél a rét másik oldalán egy padon... Mit volt mit tenni, mivel, hogy nagyon kíváncsi teremtés vagyok muszáj volt megnéznem, ki az és mivel foglalatoskodok... A másodperc tört része alatt felkaptam az én kis lurkómat és megindultam felé. Amikor közelebb értem lelassítottam és egy pillanatig csak távolról figyeltem. Azután vettem egy nagy levegőt és immáron összeszedve magam megindultam és a pad másik felére leültem. Ha már épségben megérkeztem ide, köszönök a lánynak. - Halihó, szép jó napot! Ez a mondat mostanság nagyon gyakran kicsúszik a számon... Kíváncsi leszek a leányzó reakciójára amikor rádöbben, hogy nincs egyedül... Mindeközben a cicám szép komótos tempóban helyet foglalt az ölemben, bizonyára úgy van vele, ha már úgyis eltöltünk itt egy kis időt akkor azt kényelemben töltsük. Igaza is van a kis lurkónak... Abban a pillanatban megfogalmaródott bennem egy kérdés a lányhoz... csak a szokásossal készültem, ezt általában minimum egyszer mindenkinek felteszem... - Mi járatban erre? Megengedtem magamnak egy aprócska mosolyt a lány felé, bár nem tudom, hogy észrevette-e, mert én éppen a cicámmal foglalatoskodtam... Simogattam az ölemben lévő kis lurkó pihe-puha szőrét.
|
|
|
|