A jelmez

Csodás, mesés, fenomenális nap. De tényleg! Nagyon szorgalmasan gyakorolta a szerepét, hibátlanul begyakorolta John Cleese lépéseit a Hülye Járások Minisztériumában alakított jelenetéből. És persze a jelmeze is megszáradt már a falu tavacskájában történt incidens után... Kristófunk ugyan nem diák, de rettentően élvezi, ha hülyeséget csinálhat. Egykor ő is itt tanult, persze csak Mestertanoncként, és akkor is csak levelezőn, így annyi emléke nincs a kastélyról és a diákéletről. A hülye fejével meg így, közeledve a lassan a harminchoz is benne akar lenni minden buliban. Amikor a faluban gyakorolt, akkor ismerkedett össze partnernőjével. A vörös szépség a többi értetlen emberrel együtt rögtön kiszúrta az oda nem illő öltönyös alakot, aki a nyakába emelve lábait, majd szökkenve hátra kettőt bandukol keresztül mindenen, közben pedig buzgón biccent minden arra jövőnek. A Sors pedig úgy hozta, hogy mivel más diákot nagyon nem ismer (és rövid beszélgetésük közben kiderült, hogy a leányzó is el szeretne jönni erre a napra), kapott az alkalmon, hogy elhívja. A fiatal és a már kevésbé fiatal egyedekből álló páros a falu felől érkezik, Kristóf a frenetikus szökkenéseivel, jobbján Ellával, akinek buzgón magyarázza, hogy melyik lépés után mi is következik.
- Tehát, felhúzod a lábad a magasba így, aztán guggolólépés, majd ugyanezt megcsinálod, ám ezúttal a lendített lábadat hátradobod, mint egy ló... Ó nézd csak, ez lesz az, nem? - pillant végig a beöltözött embereken, annyira lekötötte a tanítás, hogy észre se vette merre jöttek, Ellára bízta magát. - Vagy csak egy másik dimenzióba érkeztünk. - Oldalra biccenti a fejét, végül megvonja a vállát.
- Akárhogy is legyen, kérsz valamit inni?

A jelmez

Simfel jót nevet Ella ügyetlenkedésén a szoknyában, ezt a mutatványt bizony ő sem lenne képes ilyen holmiban elvégezni. Ám a két delikvens szorgalmasan gyakorolgat a kastélyba felé menet, így pedig elég vicces látványt nyújtanak együtt: egy Szívtipró Királynőnek öltözött vörös, és egy aktatáskás, kalapos és öltönyös felnőtt egyszerre húzzák a nyakukig a lábukat, majd lendítik be maguk mögé. Időközben már elérik a kastély területét, és a különleges ruhákba öltözött egyének fergetegét. Néhány alakot felismer ugyan félvér lévén, de a többségről fogalma sincs, öregnek érzi már magát ehhez. Bezzeg Tini Nindzsa Teknőcöknek nem öltözött senki, de még Frakk, vagy a Mézga család valamelyik tagja sem nyerte el a tetszsüket. Mind ez a csudaismeretlen mai mesefigura.
A férfi megvakarja a tarkóját, miközben végigpillant a társaságon. Hát igen, nem tudják ezek a fiatalok, hogy mi is a jó. De menjünk tovább, az úriember megkérte partnernőjét, hogy kér-e valamit inni, ő meg igent mondott természetesen.
- Arr, hát rendben hölgyem. - Morog és összeszorítja az egyik szemét, akár egy kalóz, hozzá pedig jobb keze két ujjával feljebb tolja a kalapját, majd Ellára mutat, így meg valamiféle cowboyra akar hasonlítani. A személyiségzavaros figura meglódítja a lábát és már szökken is az italos pulthoz, meg se hallva a zsivalyban a lány kérését.
- Lássuk mit is igyunk... - Pillant végig a választékon a pultnál, s a szeme megállapodik egy kis elixírüccsin, amibe mindenféle játékos bájitalokat fagyasztottak bele jégkocka formában. Kér is gyorsan két pohárral, régen volt mikor ilyet ivott, s nyomban vissza is fordulna, hogy hülye lépéseivel igyekezzen partnernőjéhez, nehogy elolvadjon itt idejekorán valamelyik bájital, mikor megpillant az ajándékospultnál valamit, amit szintén nem tud otthagyni.
Ímhát most Simfel közeledik a szegény, rá váró Ella felé,  igyekszik nem kilötyögtetniaz összes üccsit, majd mikor oda is ér mellé, átnyújtja azt a poharat, amiben több lötyi maradt.
- A hölgynek. Éééés... - Amint a lány átveszi, Kristóf a szabad kezével előkapja a mellényéből a szív alakú nyalókát, amit ha valaki véletlenül elenged, úgy elszáll az ég felé, akár egy léggömb.
- Mit is érne egy Szívkirálynő jogar nélkül? - Vigyorodik el, s ha ezt is elfogadja Ella, nagyokat kezd kortyolni zavarában az üdítőből.