Nyílik a hatalmas tölgyfaajtó és ahogy kilépsz első helyszínként a rétet pillantod meg. Hosszan terül el a szemed előtt, míg meg nem állítja szemben az iskola kapuja, oldalt pedig addig tart, amíg a piknikező tisztás meg nem állítja. Aztán pedig már valami más kezdődik, ami megelőzi a hatalmas erdőt, melybe nem érdemes mászkálni legyen nappal vagy éjszaka, hiszen ki tudja pontosan mit is rejt az a szempár, mely az avarszinten megbújva követ téged. A réten viszont a fű tökéletes ameddig csak a szem ellát és ha bőrödet perzseli a nap nincs más dolgod csak beülni az elvétve található fák hatalmas koronájának egyik hűs lombja alá. Viszont ha bátor vagy, esetleg a nap oly kegyes, hogy nem kell menekülni előtte akkor a padokat ajánlom, hiszen ott is kényelmes. Sokan fordultak/fordulnak meg most is itt, és sokszor próbálták nevükkel fémjelezni ittlétük vagy érzéseik, de eddig senkinek se jött össze, így a padokon se a rongálás se az idő vasfoga nem mutatkozik meg, ugyanúgy ahogy a fáknál sincs esélyük. Ez az a hely ahol tipikusan a legtöbb ember megfordul, hiszen szinte mindenki ide merészkedett ki elsőnek és itt szerzett barátokat is magának, akikkel vagy itt találkozik újra vagy itt ismer meg másokat.
|
|
|
Bajai Emma INAKTÍV
offline RPG hsz: 70 Összes hsz: 256
|
Írta: 2013. augusztus 21. 14:16
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=165528#post165528][b]Bajai Emma - 2013.08.21. 14:16[/b][/url] Nem rég érkeztem az iskolába. Annyira nagyon tudatlan vagyok mindenben. Tizennégy évem során nem is tudtam, hogy varázsló vagyok. Úgy döntöttem, hogy vezetni fogok egy naplót. Kijöttem hát a rétre, hogy egy fa árnyékában elkezdjem írni. A fű gyönyörű szép zöld volt annak ellenére is, hogy a nap úgy tűzött. Két kipúposodó gyökér közé ültem, amik tökéletesen igazodtak a testem vonalához. Kinyitottam a könyvecském, és apró betűkkel elkezdtem írni. Csak arra riadtam fel, amikor valaki elém lépett, és az árnyéka még kevesebb fényt engedett át a papírlapra.
|
"Az élet nem egy zenelejátszó, ahol tudsz választani, Hogy mit akarsz lejátszani, hanem egy rádió, Ahol élvezned kell azt, amit játszanak."[/
|
|
|
Bajai Emma INAKTÍV
offline RPG hsz: 70 Összes hsz: 256
|
Írta: 2013. augusztus 21. 18:04
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=165630#post165630][b]Bajai Emma - 2013.08.21. 18:04[/b][/url] LeonieEmma nagyokat pislogott az érkezőre. - Én...nem tudom, hogy van-e répa! - jelentette ki, majd becsukta kis kék füzetét. A tollat ami a kezében volt, maga mellé fektette le, ahogy a könyvecskét is. - Én amúgy Emma vagyok! És te? - kérdezte a lány, és hirtelen már nem is volt megszeppenve. - És amúgy minek neked répa? Barnulni akarsz? Mert arra jó! Bár mondjuk elég fura lenne, ha most itt nekiállnál a park közepén barnulni! - folytatta a beszédet. Közben pólója egyik pántja lecsúszott a válláról, és ezért ügyetlenkedve próbálta a helyére juttatni. Arcán egy kis pír jelent meg. Egy gyengéd szél futott át a réten, és a lány kibontott haját össze-vissza kócolta. Emma gyorsan odanyúlt, hogy megigazítsa.
|
"Az élet nem egy zenelejátszó, ahol tudsz választani, Hogy mit akarsz lejátszani, hanem egy rádió, Ahol élvezned kell azt, amit játszanak."[/
|
|
|
Bajai Emma INAKTÍV
offline RPG hsz: 70 Összes hsz: 256
|
Írta: 2013. augusztus 23. 20:12
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=166461#post166461][b]Bajai Emma - 2013.08.23. 20:12[/b][/url] Leonie-őőő... - jött zavarba a lány, és rögtön nyakláncához kapott, mintha az biztonságot jelentene a külvilággal szemben. A kis csillag formájú medált olyan szorosan szorította tenyerében, hogy a szélei belevésődtek bőrébe. De ez sem zavarta túlságosan. - Tudom, furán fog hangzani, de amióta itt vagyok egy barátot sem szereztem, és tisztára kész vagyok! - mentegetődzött még az előtt, hogy elmondta volna mi is az. Mikor meglátta Leonie fürkésző pillantásait, rájött, hogy nincs menekvés meg kell mondania. - Szóval...ez nem más mint egy... - kis habozás, majd a következő szót olyan gyorsan mondta ki, hogy fel sem lehetett fogni. - Egy napló! Szóval..akkor répa kell neked? - váltott témát, és azt már jóval érthetőbben mondta. - Mit szólnál, ha máshol keresnénk, és közben tilosban járnánk? - ez az ötlet úgy gondolta, hogy sokkal jobban feldobja majd újdonsült barátnőjét, és nem kezd el a füzetről kérdezősködni. - Mondjuk megnézhetnénk a konyha mögötti helységet, vagy akár varázsolhatunk is egyet! - ujjongott. - Amúgy a répa elősegíti a barnulást, mert...na mindegy, ha a nyuladnak keresed! - mondta, mert nem akart kiselőadást tartani a répaevés előnyeiről. Ez az első eset, hogy valaki barátkozni kezd vele, nem akarja ezt elrontani az okoskodásaival. Egyébként sem túl érdekes dolog. Ez emberek világában ez minden napos. Vagy ahogy itt mondanák a muglik világában. Olyan furcsa hely még számára ez az egész szituáció. Az egyik napban még azon küszködik, hogy az anyjához kerüljön, aztán még aludni sincs ideje, mert egy ismeretlen iskolába küldik tanulni, mert varázsló. Igaz, hogy sárvérű, de akkor is. Bár még ezt sem tudta teljesen, hogy mit jelent.
|
"Az élet nem egy zenelejátszó, ahol tudsz választani, Hogy mit akarsz lejátszani, hanem egy rádió, Ahol élvezned kell azt, amit játszanak."[/
|
|
|
Bajai Emma INAKTÍV
offline RPG hsz: 70 Összes hsz: 256
|
Írta: 2013. augusztus 25. 14:39
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=167065#post167065][b]Bajai Emma - 2013.08.25. 14:39[/b][/url] LeonieAz egész olyan gyorsan történt. Emmának még ideje sem volt felfogni, hogy miket mond a lány. Először még az otthon hagyott pálcáról beszélt, aztán már húzta fel ülőhelyzetéből, hogy játszanak valamit. Emma furcsán érezte magát a lány társaságában. - Mit akarsz te játszani? - kérdezte érdeklődve a lány, és közben haját tűrte a füle mögé, hogy a szél ne lóbálja ide-oda. - Mondták már neked, hogy kicsit túl energikus vagy, és néha le kéne nyugodnod? - kérdezte, de nem várt rá feleletet. Ebben a pillanatban jutott eszébe, hogy naplója még mindig a fa törzsénél van, és nem vigyáz rá senki. Pedig olyan dolgokat írt bele, amit nem igazán akart mással megosztani. Gyorsan visszasurrant érte, de amikor odaért, a napló már nem volt ott ahol hagyta. Visszasietett Leonie- hoz, hogy segítséget kérjen a keresésben, de a lány kezébe megpillantotta a naplóját. Dühös arccal ment oda, és a lány kezei közül szinte kitépte a füzetet. - Hogy merészelted? Nem engedtem meg, hogy belenézz! - mondta, és megfordult, hogy eltrappoljon.
|
"Az élet nem egy zenelejátszó, ahol tudsz választani, Hogy mit akarsz lejátszani, hanem egy rádió, Ahol élvezned kell azt, amit játszanak."[/
|
|
|
Bajai Emma INAKTÍV
offline RPG hsz: 70 Összes hsz: 256
|
Írta: 2013. augusztus 26. 17:27
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=167638#post167638][b]Bajai Emma - 2013.08.26. 17:27[/b][/url] LeonieCsak egyenesen száguldoztam tovább. Amikor meghallottam, hogy a lány nem nézett bele a naplómba, megálltam, és hátrafordultam. - Hazudsz - mondtam, és egyenesen az arcába néztem. ~Jó, lehet, hogy picit túlreagálom a dolgot!~vallottam be magamban. Kicsit aljas húzás volt tőlem, hogy így letámadtam esélyt sem adva rá, hogy megmagyarázza. Rosszul éreztem magam emiatt. - Bocsi, de... - kezdtem, de nem tudtam hogyan is folytassam. - Tudod mit? Hiszek neked, hogy nem néztél bele a naplómba! - mondta, és elszánt pillantás ült ki az arcomra. - De akkor meg kell ígérned, hogy soha nem is fogod megtenni. A naplóm csakis nekem szól, senki másnak! - mondtam, és addig nem is akartam mozdulni, míg meg nem tette amit kértem. Lehet, hogy kicsit gonoszan hangzik ez az egész, de a személyes tárgyaim nagyon védem!
|
"Az élet nem egy zenelejátszó, ahol tudsz választani, Hogy mit akarsz lejátszani, hanem egy rádió, Ahol élvezned kell azt, amit játszanak."[/
|
|
|
Bajai Emma INAKTÍV
offline RPG hsz: 70 Összes hsz: 256
|
Írta: 2013. augusztus 27. 22:17
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=168361#post168361][b]Bajai Emma - 2013.08.27. 22:17[/b][/url] LeonieMég egy darabig csak néztem a lányt. ~Vajon hihetek neki?~aztán a nyakláncomhoz nyúltam, ami most is, mint mindig, megnyugtatóan simult a bőrömhöz. - Minden oké köztünk! - mondtam, és biztatóan rámosolyogtam a lányra. Még magamban fel sem fogtam, hogy mi történt. Hirtelen egy furcsa érzés kerített hatalmába, amit soha sem éreztem. A hasamban kezdődött. A gyomrom begörcsölt, és kicsit összecsuklottam, bár nem volt látható. Utána feljebb csúszott, és a torkomban éreztem, ahol mintha összeszűkült volna a nyelőcsövem, majd újra feljebb haladt. Végül kiböktem a szót. - Bocsánat! - megilletődtem rajta. Soha nem mondtam még ezt a szót, mert nem kellett. Nem szégyelltem még egyik cselekvésemet sem. Mindig ösztönből cselekedtem, és ezért nem akartam bocsánatot kérni. Az így jó! De amikor ránéztem Leonie bánatos arcára, akkor muszáj volt megtennem. - Sajnálom, hogy rosszat feltételeztem rólad, és nem hittem neked elsőre, de ez a tárgy nagyon fontos nekem! - magyarázkodtam.
|
"Az élet nem egy zenelejátszó, ahol tudsz választani, Hogy mit akarsz lejátszani, hanem egy rádió, Ahol élvezned kell azt, amit játszanak."[/
|
|
|
Bajai Emma INAKTÍV
offline RPG hsz: 70 Összes hsz: 256
|
Írta: 2013. október 30. 23:52
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=191683#post191683][b]Bajai Emma - 2013.10.30. 23:52[/b][/url] Hall-O-Weeeeeen - Keiko Úgy gondoltam, hogy ha már úgyis Halloween van, ne ücsörögjek egyedül a sötét, komor szobában egyedül. Így fogtam az összes sminkemet, és ruhámat, és az ágyra borítottam. Fogtam egy régi fekete pulóvert, és elkezdtem szaggatni. Végül eléggé összeállt a ruhám egyes darabjai. Utána már csak a sminkemmel kellett bajlódnom egy jó időt. Még jó, hogy régebben egy csomó olyan videót nézett, ahol látta hogy kell ultra jól kinéző, de ijesztő sminket felrakni. Vagy egy órán keresztül tartott, de végül sikerült a mű. A tükör elé álltam, és szemügyre vettem magam. Fekete szakadt cuccokban voltam. Egy nagy ruha, amit össze-vissza szaggattam. A felső készet patentosan rám simult, az alsó pedig terebélyesen állt körülöttem. A ruhán és a karomon szétszórva vérnyomokat tettem, de minderre a smink tette fel egy pontot. Falfehér alapozó volt rajtam, és a szemem körül erős fekete smink. Mintha elfolyt volna egy erős smink. Mindenhol műkarcolások éktelenkedtek, és szám széléről vörös művér csorgott. Hátamon fekete tollakból összerakott szárny volt, és fejemen egy fekete glória díszelgett. Úgy néztem ki, mint egy igazi bukott angyal. Készen álltam elindulni. Lassan haladtam a szoknyám miatt, és mindenki megnézett. Lehet, hogy kicsit eltúloztam a dolgot. Mikor leértem a rétre nem ismertem senkit, ezért odablattyogtam az étellel telepakolt asztalhoz. Jól nézett ki. Még el is mosolyodtam. Szívesen beleharaptam volna az egyikbe, de nem tehettem. Elmosódott volna a sminkem. Hirtelen valaki megfogta a vállam. Készen álltam. Bevetettem a legijesztőbb fejemet. Nem számíthatott rám, már szörnyen festettem. Illetve jó értelemben szörnyen. Megfordultam, és egy lányt találtam magammal szemben.
|
"Az élet nem egy zenelejátszó, ahol tudsz választani, Hogy mit akarsz lejátszani, hanem egy rádió, Ahol élvezned kell azt, amit játszanak."[/
|
|
|