36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Jeges Karina
INAKTÍV


Hóvirág
offline
RPG hsz: 122
Összes hsz: 962
Írta: 2016. január 2. 22:59 | Link

Kara Zoli
Ha rám nézel.

Végre, végre eljött a hideg. Már nagyon frusztrált volt a szőke, hogy novemberben is plusz fokok voltak és a rosszullét kerülgette jó párszor emiatt. De mostanra végre eljött a hideg, bár hó nem igazán volt, csak az a csípős hideg szellő, ami az arcába vágott a lánynak. Nagyon élvezte.
Karyn ki akarta élvezni a jó időt, ezért egy nyári ruhácskába kiment a kastélytól nem messze fekvő rétre. Odafelé röpködtek a mínuszok s didergő diáktársak és tanárok mentek el mellette, avagy jöttek vele szembe, ő pedig egy hatalmas vigyorral az arcán, büszkén lépdelt. Aki nem ismerte a szöszit, az eléggé furcsán vagy lenéző pillantásokkal sózta meg a lányt, viszont voltak olyanok is, akik elsápadva pillantottak rá. Karyn pedig büszkén kinyomott mellkassal vonult végig.
Mire megérkezett a kívánt helyre, azonnal keresett is egy padot, oda kényelmesen letelepedett, elfeküdt rajta.
- Istenem, végre olyan itt is az időjárás, mint egy enyhébb délután otthon. - kielégült mosoly ült az arcán, s anyanyelvén beszélt magában. Kicsit sem tűnt idiótának, hogy magában beszélt. Tulajdonképpen Karyn tojt mások véleményére, ezért tette azt, amit tett, és amit ő akart. Nem hallgatott senkire sem, aki a férje volt. Dió az egyetlen ember, akiben totálisan megbízott, ő volt számára a tökéletes partner.
Hozzászólásai ebben a témában


Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
Kara Zoltán
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. január 2. 23:13 | Link

Ka



Meh, remek. Eddig egészen kellemes volt az időjárás, de persze be kellett állítani mindenféle fagyoknak, meg ilyeneknek. Meh. Zoli a szövetkabátjában, és az ujjatlan kesztűjében lépett ki a az udvarra, az olyan elmaradhatatlan tartozékok kíséretében, mint fekete csőgatya, és fekete deszkáscipő. Meg a gördeszka. Vagy lég. Vagy miszösz. Persze amint kint volt a kapun, és egyetlen prefi nyomorék sem kötekedhetett vele felszállt az eszközre, és lebegve indult körbe, keresni valami nyugodt helyet magának. Miközben így körözött, és bezsebelt néhány elismerő pillantást az elsősöktől a kisebb mutatványokért, rálelt egy meglehetősen lengén öltözött lányra, aki egy padon feküdt. Egy ideig csak távolabbról figyelt, a kivillanó lapos hasat, a hosszú combokat... Aztán közelebb ment, és megszólította a lányt, akiben felismerte ház, és évfolyam társát.
- Én megértem a mutáns jégvarázsló részét a dolognak. De ne próbáld nekem beadni, hogy nem fázol...
Hozzászólásai ebben a témában
Jeges Karina
INAKTÍV


Hóvirág
offline
RPG hsz: 122
Összes hsz: 962
Írta: 2016. január 3. 00:03 | Link

Kara Zoli
Ha rám nézel.

Füle botját sem mozgatta. Lehunyt szemekkel feküdt a padon s élvezte a hőmérsékletet, közben álmodozott.
Sok minden megfordult a fejében, a ráváró családalapítás, a jövendőbeli végzőstánc, ami a bálon annyira megfogta, az ura, no meg a közelgő vizsgaidőszak. Mivel sajnos haza kellett utaznia a családi problémák miatt a legutóbb, ezért lemaradt az itteni vizsgákról és a többiektől, így évet kellett ismételnie. Viszont idén ő is tapasztalhatja majd a vizsgázással kapcsolatos stresszhelyzeteket, idegességet és a nyakáig érő könyvek, jegyzetek sokaságát. Kettős érzés kerülgette, akart is vizsgázni, meg nem is. De inkább az előbbi után húzta a szíve.
- Huh? - félszemmel felnézett a tőle nem messze lévő srácra, akit igazából nem ismert, csak látásból, mindketten pinceszökevények és egy évfolyamon voltak.
- Én nem próbál bead neked semmi. - immáron felült és mélyen a srác szemeibe nézett, karjaival pedig megtámasztotta a felsőtestét. - Én tényleg nem fáz, az én szobáben ilyen hideg lenni, sőt. - folytatta tovább, hangjában érezhető volt a természetesség, megszokottság illetve a nyugodtság. A -ban, -ben pedig még mindig nem volt az erőssége, pedig már mióta gyakorolta azokat Alízzal.
- Hű, menő deszka. - tekintetét a kerekes falap vonzotta agára, azt méregette. - Én is tud menni gördeszka, bár én nem lenni annyira profi, de én tud gyors menni. - vágta oda büszkén ő is.
Hozzászólásai ebben a témában


Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
Kara Zoltán
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. január 3. 00:18 | Link

Ka


Érdeklődve vizsgálgatta a hölgyet, amíg az csak csendben feküdt. Meg miután felkelt akkor is, csak jóval diszkrétebben. Inkább a kék szemeket nézte. Mint a jég... Bizarr. A deszka említésére elmormogta a lebegős bűbájt, és puhán landolt a fűben.
- Hát, nem tudom. Én azért jobban szeretem a plusz fokokat. Majd odamutatott a pad jelenleg szabadon lévő részére.
- Leülhetek? Ha zöld utat kap, akkor odatelepszik Karina bal oldalára, a padtámlára ülve.
- Ha szeretnéd kipróbálhatod. Bök fejével a kerekes falap felé. Lebegve, nem lebegve, ahogy szeretnéd.
Majd a körmét kezdi el piszkálgatni, és elgondolkodik azon, hogy mi is legyen a következő lépés. A fejében mintha egy érmét dobálgatna, kedvesség, szórakozás, kedvesség, szórakozás...
Hozzászólásai ebben a témában
Jeges Karina
INAKTÍV


Hóvirág
offline
RPG hsz: 122
Összes hsz: 962
Írta: 2016. január 3. 18:15 | Link

Kara Zoli
Ha rám nézel.

- Oké, én ezt érteni. Neked az lenni normál, nekem a hideg az. - Nyájasan elmosolyodott aztán megpaskolta bal kezével a pad szabad részét, jelezte, hogy nyugodtan leülhetett oda a fiú. Szándékosan nem szólalt meg, de aztán csak kibökte a csodálkozó megjegyzését a gördeszkára utalgatva.
- Köszönöm! - Felcsillantak azok a kék szemei, mosolyogva azonnal a mágikus kütyü után nyúlt bal kézzel. - Én inkább marad talaj. Én még soha nem repül, csak seprű. - Nyögve-nyelve préselte ki magából a magyar mondatokat és letette a gördülő tárgyat a fűbe. - Hmm, itt nem lenni jó hely. Majd én csinál! - Egy legyintéssel egy hosszú jégsáv jött létre a két diák előtt, ami körülbelül negyven méter hosszú volt. - Tökéletes. - Büszke mosollyal konstatálta a művét s már fel is pattant a deszkára. Jobb lábával hajtani kezdte magát, haja pedig fellibbent, végül már két lábon állt a járművön, úgy suhant el. Örömében felrikkantott, élvezte a sebességet, meg az arcába csapó hideg szelet.
Az oda-vissza köre után leszállt a deszkáról, megtörölte verítékes homlokát a kardigánja ujjával és odalökte lábbal a srácnak a gördeszkát.
- Én köszön, ez nagyon jó cucc. Bár én nem lebeg vele, én nem túl ügyes, én biztos leesni. - Letelepedett ismét, viszont most ő is a padnak a támlájára ült fel. Szerette volna a szemkontaktust megtartani a sráccal.
- Jeges Karina. - Nyújtotta oda jéghideg jobb kezét a srácnak, bemutatkozott, mert ez így volt illendő, illetve tudni akarta a társa nevét is. - De ha te akar, nyugodtan hív engem Karyn, én arra is hallgat. - Mosolygott, mint egy szenes szájú hóember, akit nemrégiben építettek.
Hozzászólásai ebben a témában


Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
Kara Zoltán
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. január 19. 11:20 | Link

Ka
Elnézést a késésért

- Hmmm, mondhatni. Bár nem hiszem, hogy én el tudnám viselni az állandó hideget.
Mosolyogva figyelte, ahogy a csajszi száguldozott, és komoly erőfeszítés volt leplezni a csodálatát a jeges mutatványnál. Mármint, hogy szinte egy legyintéssel milyen menő pályát épített. Aztán amikor a lány visszaért, akkor rámosolygott, hiszen közben letett mindenféle gonosz tervről, mint meglebegtetni a deszkát út közben, és hasonlók. Inkább kiépít valami bizalomszerűt. Majd jó lesz valamire a jeges. A felé nyújtott kezet elfogadta, és megborzongott kissé, amikor rájött, hogy a csaj nemcsak bírja a hideget, de ő maga is jéghideg. Bizarr...
- Kara Zoltán. Igazán örvendek.
Ő nem ajánlott semmilyen becenevet, majd ha a lány nagyon akar, akkor kitalál valamit.
Hozzászólásai ebben a témában
Jeges Karina
INAKTÍV


Hóvirág
offline
RPG hsz: 122
Összes hsz: 962
Írta: 2016. január 23. 17:22 | Link

Kara Zoli
Ha rám nézel.

- Azért, mert te nem ismer mi igazán hideg. Te ehhez lenni szokva, én ahhoz. - Vigyorogva válaszolt, ne akart túl kioktatóan viselkedni, de lehet pont ezt érte el. Kár, de majd legközelebb jobban figyel.
A szőke már rajta is volt a deszkán, azzal pedig a jégpályáján, amit alkotott magának. Úgy suhant rajta végig, mint a szél. Olyan gyorsan gurult, hogy azt hitte, el fog esni. Mélyen magában valahol ezért imádkozott, hogy ez még véletlenül se történjen, meg és ne törje ki a nyakát-kezét-lábát. Végül aztán megérkezett. Ép volt és egészséges, épp olyan, mint amikor elindult. Büszke vigyorral adta vissza a járművet. Nem gondolta volna magáról, hogy ennyi idő után nem felejtette el a deszkázást, úgy tűnik annak idején jól megtanulta. Illedelmesen megköszönte, ezt az egypróbás lehetőséget s mivel kíváncsi volt a srác nevére, bemutatkozott. Így volt illendő.
Nagy mázlijára Zoli is elárulta neki a nevét, így most már tudta, hogy kit kell nyaggatnia, ha egy kicsit gurulgatni akar.
- Te megmutat nekem, hogyan ezzel repülni? - Mutató ujjával rábökött a gurulóeszközre. El sem tudta képzelni, hogy a fenébe nem esik róla le valaki, ha rajta áll. Egyszerűen nem fért a fejébe, nem látott rajta sehol egy zártat, egy szíjat vagy valamit. Gondolta ezt is bűbájokkal oldották meg.
Hozzászólásai ebben a témában


Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék