37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Tüszőfűi Lilith
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 244
Összes hsz: 4696
Írta: 2015. szeptember 7. 15:51 | Link

Vasil Dimitrov

Dühösen sétáltam a réten, néha belerúgtam a földbe jó erősen. Ilyen nincs. Nem, nincs. És nem is lehet. A levél széttépve. Miért? Mi a jó édes fr***nak kellett ennek lennie? Ha, miért? Miért nem titkolta akkor élete végéig! Miért kell pont most megírnia ezt! Ezt, ami szemmel láthatóan hülyeség. Miért nem írt akkor legalább egy nevet? Legalább egy vezeték nevet, hogy tudjam, hogy kiket kellene keresnem. Hogy kik a rokonaim. Hogy legyen hova mennem, ha vége a sulinak. De nem, ő nem ezt csinálta. Csak annyit írt, hogy Voldemort kivetői voltak, ő meg otthagyta a családját. Pontosabban a szülei nagy múltú, tekintélynek és hírnévnek örvendő, aranyvérű család, ő meg kvibli. És amikor 18 lett, fogta a cókmókját és elment hazulról. Én is ezt teszem, mert már gyűlölöm mindkettejüket. Nem bírják felfogni azzal a csöppnyi kis agyukkal, hogy már tudok magamról gondoskodni és el kell fogadniuk, hogy én ezt az utat választottam.
Akkor meg miért engem büntetnek azzal, hogy haragszanak meg megvetnek engem, hogy ide járok? Miért haragszanak rám, mert boszorkány vagyok? Nem mert féltékenyek. Mert én boszorkány vagyok, ők meg nem. Na és? Attól még nem kell családi vitát kirobbantani emiatt! Másik ok a vitánkra az, hogy boszorkány vagyok. Miért nem bírják megérteni, hogy nem fogok úgy táncolni, ahogy ők fütyülnek? Hülye apa. Hülye anya. Utállak titeket! Mindent úgy csináltok, ahogy nektek jó! Mindent! Nem érdekel titeket az, hogy közben már pocsékul érzem magam. Nem érdekel titeket az, hogy ezzel a levéllel elrontottatok mindent számomra. Nem érdekel titeket az, hogy két vas falat is felhúztam magam köré. Csak a hírnév és a pénz érdekel titeket.
- A jó édes rézfánfütyülőjét! - Bukik ki belőlem, lerogyok a földre és elkezdek sírni. Nem érdekel már semmi. Sem az, hogy ki lát meg, sem más.
Hozzászólásai ebben a témában
Vasil Dimitrov
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 389
Írta: 2015. szeptember 7. 18:43 | Link

Lilith

Juhééé, végre a szabad levegőn. Egy vizsga letudva, már csak pár kell a bolgár fiúnak és folytathatja kviddicses tanulmányait. Természetesen minden meccsen kint ült a lelátón és próbálta elemezni a játékot, na meg azt, hogy egyénileg kinek milyen hiányosságai vannak. Mivel ez egy iskola, akadt jó pár szinte mindenkinél, de láthatóan az idősebbek jobban hozzá voltak szokva például a gurkókhoz. Az utolsó meccs nagyon izgalmas volt, ráadásul a vihar is megérkezett, Vasil csak kapkodta a fejét és nem tudta, hogy a mezőnyt nézze, vagy a fogókat. Természetesen lemaradt a cikeszről, már csak azt látta, hogy a két fogó egy seprűn ül, de az eridonos örül igazán. Vasil állva tapsolta a főnixeket és nagyon sajnálta, hogy az idén lemaradt a Navine a bajnokságról a madagaszkári incidens miatt. Most viszont már fütyörészve sétál a réten, zsebre dugott kézzel bandukol a fűben. Egy világos farmernadrág és kockás ing van rajta, a cipője pedig barna, ő nem a divat megszállottja, és nem is igen érdekli, csak, ha Michelle lerángatja róla és új darabokat kotor neki elő. Sajnos Michelle ma épp Franciaországban intézkedik, úgyhogy nem találkoznak a szőkével, pedig ma igazán ráért volna Vasil. De azzal vigasztalja magát, hogy ez erősíti majd, ha a lány külföldön tanul, így kell megtanulnia, hogy várnia kell a perceket, órákat, napokat, amikor a szöszi fáradtan majd a karjaiba hullhat.
Félvigyorral az arcán lépked tova, amikor meglát a fűben egy barna hajzuhatagot, ami sír. Nyilvánvaló, hogy egy lány lehet, és persze rögtön odasiet, hátha tud segíteni rajta.
- Szia! Valami gond van, segíthetek? – érdeklődik, de nem vigyorog már hozzá, inkább aggodalom csillan a szemeiben. Itt aztán bármi előfordulhat bárkivel, ő pedig nagyon szívesen segít másokon.
- Vasil vagyok – küld azért egy bátorító mosolyt.
Hozzászólásai ebben a témában
Tüszőfűi Lilith
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 244
Összes hsz: 4696
Írta: 2015. szeptember 8. 16:55 | Link

Vasil


Sírok, miközben gondolkodok. Mi a fr*ncért nem mondták el?  Miért titkolta anya? Miért? Jogom van tudni, vagy nem? A fenébe is! Tovább sírok, mikor meghallok egy hangot. Fiú az illető, nem magyar. Kérdezi, hogy mi a baj. Kedves, épp ezért sajnálom. Nagy eséllyel rakta fogom kitölteni a dühömet. Bemutatkozik. Vasil a neve. Szép név. Egy icuri-picuribb nyugodtabb vagyok.Viszont most újra kitör belőlem a zokogás. Lehunyom a szemem, mélyeket lélegzek, majd felállok. Letörlöm az arcomat, beletörlöm a fekete pólómba. A szemem kisírt. Elhagyatottság, düh, szomorúság, csalódottság, bánat, harag. Ezek azok, amiket ki lehet a szemeimből olvasni.
- Li... Lil... Lilith - mondom ki, többször is elcsuklik a hangom. Majd megölelem és nekitámaszkodok. Miért van ez? Miért. Annyi kérdés van. Össze kellene szednem magam. Azt kellene tennem, amit tennék amúgy. Nem pedig sírni. Eldőlünk, nem érdekel. Hülye szülők! Hülye anya! Miért titkoltad ezt? Miért pont most írtad meg ezt az infót? Kösz a nagy semmit. Megnyílok a srác előtt. Hátha van ötlete, hogy mihez kezdjek. Nagyjából megnyugodtam. De hamarosan megint az egereket fogom itatni, ahogy ismerem magamat.
- Mugliszületésű vagyok, vagy legalábbis azt hiszem. Nagyon nagy haragban vagyok jelenleg a szüleimmel. Erre az anyám megírta nekem, hogy ő kvibli. Azt is írta, hogy a családja Voldemort párti volt és ő meg lelépett mikor 18 volt. Te mit tennél a helyemben? Mit válaszolnál? - Miután befejeztem, újult erővel tör ki belőlem a zokogás. Összegubózok a földön, miközben sírok. Az emberek többsége nem amiatt sír, mert szomorú. Más okokból is. Mint én.
Hozzászólásai ebben a témában
Vasil Dimitrov
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 389
Írta: 2015. szeptember 8. 20:40 | Link

Lilith

Nem egészen így képzelte a délutáni sziesztáját. Már gondolkodott, hogy mi lesz jövőre a csapatoknál, meg még azon is, hogy esetleg Lucához odamegy és megkéri, hogy hagy vezesse az edzéseket, vagy egy kis részét, vagy adhasson tanácsot legalább. Esetleg némi támpontot, hogy kipróbálhassa magát, mint edző. Ekkor hallotta meg a sírást a lánytól, gyorsan odasietett és megkérdezte, hogy mi baja. Most éppen a lány öleli őt, ő pedig magához szorítja. Tudja, hogy milyen rossz elveszettnek lenni, pláne egy ilyen fiatal lánynak milyen rossz lehet. Meglepődik a lány hirtelen vallomásán.
- Semmi gond Lilith, nyugodj meg egy kicsit – mivel a lány a földön ülve sírást választja, mellételepedik, és bátorító mosolyát veszi elő. Ha elbír Michelle kitöréseivel, talán ennek a lánynak is adhat egy kis vigaszt.
- Semmi baj azzal, hogy mugliszületésű vagy. Rengeteg szuper boszorka van itt, akinek a vére olyan, mint a tiéd és te is lehetsz ugyanolyan jó még, mint ők. Szerintem a vér nem kötelez, nem az a fontos – próbálja meg a bölcselkedést kezdeni.
- Tudod Voldemort már régen meghalt, ne aggódj emiatt. Azt viszont megírták, hogy miért szolgálták? Tudható, hogy a gonosz varázsló csak az aranyvérűeket tartotta számon, a többit maximum rabszolgaként, vagy valami gonosz átokkal tartotta őket sakkban. Nagyon is jól tette, hogy elmenekült, hiszen akkor lehet, hogy te nem lennél itt – ez egy logikus feltételezés, bár nem tudni, hogy a lány édesanyja mennyire volt veszélyben. Ha „lelépett” akkor a „nagymama” bántani akarta, vagy csak meg akarta védeni a lányát? Sok itt a talány, és erre nem lehet egyértelműen alapozni.
- Először is végig gondolnám a helyedben az egészet. Itt biztonságban vagy – a zsebéből több zsebkendőt húz elő, és a lányhoz nyújtja mosolyogva.
- Eridonba jársz? Elsős vagy? – érdeklődik, hogy egy kicsit elterelje a témát.
Hozzászólásai ebben a témában
Tüszőfűi Lilith
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 244
Összes hsz: 4696
Írta: 2015. szeptember 9. 17:08 | Link

Vasil

Hülye anya. Miért tetted ezt? Fél füllel hallgatom a srácot. Egy kicsit félre értette a dolgot. Tudom, hogy sok kitűnő boszi van, aki mugliszületésű. Tudom, hogy Voldemort rég meghalt. De anya azért ment el, mert nem bírta tovább. Irigy volt a családjára, hogy ők varázslók, ő meg nem. És irigy rám is. Ahogy az apám is. Mert én ilyen vagyok, ők meg nem. Igen, Voldika már réges-rég meghalt, a földben nyugszik a teteme. Ezt nem vitatom, nálam nem vitatéma.
- Tudom, hogy nincs azzal baj. De mégis. Miért most szólt az anyám? Miért írta azt, hogy bárcsak ő lett volna boszi, nem pedig én? Miért írta azt, hogy meg sem érdemlem az életet? Mért írta azt, hogy miattam nem szolgálhatta azt, akit akart? - Újra kitör belőlem a zokogás. Hiába, az anyám jól a földbe tiporta a bizalmamat. Egy levél nem több. A könnyeim mögül ránézek a srácra. Erre mit fog válaszolni?  Hagyjuk. Most nem ez a lényeges.
- Igen. Te meg Navinés és melyik évfolyam? - Teszem fel a kérdést. Jó érzés, hogy tudok valakivel erről beszélni. Még ha egy tök idegen is az a valaki. Nem baj most. Ugyan abba a suliba járunk. Lehunyom a szememet. Miért nem mondta el anya? Miért viselkednek így mindketten? Mégis, miért? Hülye kérdés. Úgy se fogok rá választ kapni. Ha kapok is, az nem azért van, mert hirtelen így gondolják. Hiába, ez van, ezt kell szeretni. Mint annyi minden más. Mint például az élet. Ha ad egy citromot, akkor csináljunk belőle limonádét. Végül is, nincs igazam? Pozitívan kell hozzá állni a dolgokhoz. Még ehhez is. Így legalább kiderült, hogy hogy éreznek irántam a szüleim. De a kedvem még mindig a béka hátsója alatt van három mérfölddel.
Hozzászólásai ebben a témában
Vasil Dimitrov
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 389
Írta: 2015. szeptember 10. 14:12 | Link

Lilith

Megpróbálja megnyugtatni a lányt, de Lilith nagyon el van keseredve. Mivel jelenleg nem tud ennél többet mondani, várja a lány válaszait, vagy azt, hogy mondjon neki még valamit, amire tud felelni. Sajnálja őt, hiszen valószínűleg nem tehet semmiről. megérti az édesanyját is, biztos rossz lehet kvibliként látni, hogy a saját gyermeke boszorkány, bár Vasil ugyanebben a helyzetben inkább örülne, mint gyűlölködne. Szerencséjére nincs ebben a helyzetben és az ő családja sem volt más, mint a lányé, de ezt most nem fogja felhozni. Különben is, amióta itt van, sokkal jobban van, így ez Lilithnek is megfelelő hely lesz, hogy felnőtté váljon majd.
Vasil kissé idegesen hallgatja a barna szavait, mert feldühíti. Szegény lány, nagyon rossz lehet, most neki.
- Nézd, nem tudom, hogy miért írta. Azonban neked ennél jobbnak kell lenni. Ne ítéld el, mert elkeseredett, csak próbáld meg jól érezni itt magad. Szerintem ez egy olyan hely, ahová mindig szívesen vágyik vissza az ember. Édesanyád majd megbékél a helyzettel, úgysem tehet ez ellen semmit. De ha az megnyugtat, kereshetsz engem bármikor és akkor segítek, amiben tudok – mosolyodik el, mert tényleg így van, hogy szívesen segít másokon. Michelle valószínűleg úgy sem lesz a közelben, így akár egy kicsit tudja majd istápolni az eridonost, legalább elfoglalja magát és még jót is tesz majd. Persze csak akkor, ha Lilith vevő a dologra. Egyelőre túlságosan elkeseredett.
- Ha minden jól megy, másodéves mestertanonc leszek, a kviddicsedző szakon. Téged érdekel a seprűlovaglás? Mert ha igen, akkor tarthatnék neked különedzéseket, te lehetnél az első tanítványom – belelkesedik, mint egy kisgyerek, mert úgy látja, hogy ez a legragyogóbb ötlet, ami mostanában eszébe jutott. Még semmi konkrét nem jutott eszébe ezzel kapcsolatban, de jó lenne hasznosítani a megtanultakat, és tapasztalatot szerezni.
- Van már barátod itt? Ők is sokat segíthetnek neked, hogy minél jobban érezd magad itt. Hidd el nagyszerű ez a hely – mosolyog tovább és megsimogatja a lány arcocskáját a mutatóujja külső ívével. Hiába, Vasilnak a Bagolykő egy olyan hely, ahol minden szupi-szuper.
Hozzászólásai ebben a témában
Tüszőfűi Lilith
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 244
Összes hsz: 4696
Írta: 2015. szeptember 26. 14:15 | Link

Vasil

Lehunyom a szememet, még jobban összegubózok. Sírok. Ne már. Mi a szöszt csinálok én itten? Sajnáltatom magam, mint egy óvodás? Ugyan már, ez szöges ellentéte annak, ami rám illik! Gyerünk, egy-két, egy-két, szedd össze magad! Egy perc. Annyit fogok még sírni. Utána, utána pedig megint az lesz, ami szokott lenni. Hirtelen döntések, gitár, életcélok, tanulás, barátok. Ennyi, nem is kell több. Hallgatom Vasilt. Hát, azért nem biztos, hogy bármikor megkeresem. Végül is, nem akarok a nyakára járni. Te jóságos ég. Máris vidám vagyok.
- Azért nem mindig foglak meglátogatni, ha segítséggel kell. Általában megoldom a magam baját - letörlöm az arcomról a könnyeket. Hiába, a szemeim árulkodnak arról, hogy sírtam. Sebaj. Akkor ma csak szomorú zenét gitárok, ennyi. Felfigyelek arra, amit mond. Kviddics? Ez az! Víí! Rögtön eltűnik a rossz kedv, jön helyette a felelőtlen jó kedv. Felpattanok és ránézek, mélyen a szemébe.
- Igen, igen, igen, igen, igen!!! Imádom a kviddicset, érdekel a seprűlovaglás, nagyon! Oké, akkor én vagyok az első tanítványod  - körbe ugrabugrázom. Végül is, szeretek repülni a seprűn. Oké, asszem túl pörögtem. De akkor is! Kviddics! -Mikor kezdjük az edzéseket? - Kérdezem meg, majd leülök. Hát, ettől bizony jó kedvem lett.
Elkezd beszélni a barátokról, én meg hallgatom. Ott van nekem Nessi. Aki a második barátom, itt az első. Oké, őt biztos, hogy majd megkeresem. Biztos tud adni egy jó tippet.
- Igen, vannak itt barátaim. Tudod, amíg nem jöttem meg a suliba, addig csak egy volt, ő is Japánban. Tudom, hogy nagyszerű hely ez. Végül is, sokat hallottam már róla. Főleg a kviddics részéről. Képzeld, amikor életemben először ültem a seprűn, éjszaka volt, esett az eső, és rajtam kívül senki sem tudott róla. 10 perc után leestem róla, szerencsémre egy faágban megtudtam kapaszkodni. Onnan meg már sima ügy volt minden - nem tudom, miért mondtam ezt el neki. Szimpi számomra.
Hozzászólásai ebben a témában
Vasil Dimitrov
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 389
Írta: 2015. szeptember 28. 11:00 | Link



Szegény lány, át tudja érezni a problémáját. Ő is hasonló cipőben járt annak idején, csak neki egy fokkal rosszabb volt. Ez azonban semmit sem jelent a mostani helyzetben, nem is fog előhozakodni a témával, a múltja elég sötét ahhoz, hogy beszélgessen róla. Viszont ez az iskola elég jó ahhoz, hogy Lilith-nek ne kelljen végigszenvednie az egészet. Az év nagy részét úgyis itt fogja tölteni, távol a szomorúságtól, és rossz dolgoktól. Itt vidám lehet, találhat magának hobbit, barátokat és jól érezheti magát.
- Persze, persze! Csak, ha kedven van, dobj meg egy bagollyal és dumálhatunk. Nem szeretnék teher lenni, de ha van kedved beszélgetni, csak szólj – ajánlja fel, és akkor még maga számára is meglepő és zseniális megoldást ajánl fel. Ő gyakorolhat, a lány pedig fejlődhet, ha esetleg ő fogja edzeni Lilith-tet. Már csak a pozitív fogadtatásra vár, ki tudja, hogy Lilith szeretne-e egyáltalán kviddicsezni.
- Akkor pacsit rá – vigyorog és tartja a kezét, miközben körbeugrálja a lány. Nagyon kis édesnek tartja, és nagyon örül, hogy el tudta terelni a gondolatait. Végül is ez volt a cél, az, hogy tanítványa lesz, csak ha hab a tortán. Reménykedik benne, hogy beválik majd, már vizsgálgatni is kezdi a testi felépítését, de kizárólag szakmai szempontból.
- Amikor elkezdődik a suli. Felmérjük, hogy mit tudsz, és elmondod, hogy mi az elképzelésed, ha van. Ha nincs még, akkor javasolok neked posztot, amire jobb lehetsz, na, mit szólsz? – tovább vigyorog, de tudja, hogy valamennyire szigorú lesz majd, mert különben a fejére nőhetnek a majdani tanítványai. Ez jó próbája lesz annak is, mennyire tud bánni Vasil az emberekkel. Már előre várja az első alkalmat, és máris edzésterveken gondolkodik.
De, hogy ne csak a kviddicsről beszélgessenek, rátérnek a barátok témájára.
- Jó kis első találkozás. Engem az iskola udvarán kergettek először, sajnos két hét gyengélkedővel – vonja meg a vállait. Annál voltak durvább esetek is, amikor leátkozták az egyik meccsen a seprűről. Nos, utána már nem nagyon kviddicsezett, mert nem tették be, hiszen állandó célpont volt, és sajnálatára nem a tudása miatt. De régen volt már ez is, mint Michelle utolsó csókja. Össze is nyomja a kezével az ajkait, miközben a szép barna szemekbe néz.
- A lényeg, hogy érezd jól magad. Szeretsz valamit csinálni, ha nem akarsz unatkozni?
Utoljára módosította:Vasil Dimitrov, 2015. október 4. 16:06
Hozzászólásai ebben a témában
Tüszőfűi Lilith
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 244
Összes hsz: 4696
Írta: 2015. szeptember 30. 20:22 | Link

Vasil


Örülök, hogy őt sikerült kifognom,. Tiszta szívből örülök.
- Oké, lehet, hogy egyszer megdoblak eggyel, még nem biztos - mondom neki a bagollyal kapcsolatban. Majd, mikor feltartja a kezét, belepacsizok. Jobb ez így, legalább lesz kivel edzenem. Benne leszek a ház vsapatában, ezt már rég eldöntöttem. Réges rég. Önmagamnak tett eskü ez, nem több, viszont, számomra fontos.   A levegő elkezd felmelegedni, egy madár repül el felettünk. Hát, ez a változás korszaka.
Kifekszek, lehunyom a szemem. A hasamon fekszek, hagyom magamat süttetni. Már az összes haragom elmúlt. Most már csak a színtiszta nyugalom van. Hű, te jó ég, hogy lehagytam magam. Nem kellett volna. De, azért meglepően jó érzés volt sírni. Egy kis meghallgatás. Valaki, aki meghallgat. Jó érzés, hogy itt nem fogom visszahallani.
- Hát, leginkább a  terelő vagy  az őrző poszt az, ami szimpatizál. De inkább őrző, az jobban megy. Tudod, nem látszik, de otthon ötből négyet kivédek! - Ránevetek, majd felülök. Vasil megnyugtatott. Már amennyire letud valaki nyugtatni engem, de nem, ő megtette. Megtette azt, amit keveseknek sikerült.
- Oké, akkor mikor kezdődik a suli. Hát, engem akkor dobj meg egy bagollyal, akár só szerint is, mert nagyon máshol fog állni a fejem. Amúgy hogy vagy? - Teszem fel a kérdést, miközben rávigyorogok. Ha valaki egy nappal azt mondta volna, hogy érkezik egy levél a szüleimtől, képen röhögöm. Most meg, boldog vagyok és már fel is dolgoztam az egészet. Ilyen az élet. Hallgatom és elkomorulok.
- Az nagyon nem lehetett jó. Én mindenkivel barátkozok, végül is, elsőre ítélni sose jó - rápillantok a szempilláim mögül. Szegény, az nem lehetett jó. Szerencse, hogy nekem nem volt ilyen. Általában  megpróbálom megtalálni a közös hangot az illetővel. Bárki is az.
- Hát, most épp nem unatkozok. Veled beszélgetek! - Felnevetek, felvidultam teljesen. Lesznek még visszaeséseim, de azok gyorsan elfognak múlni - amúgy volt már veled olyan, hogy örültél a rossznak? Hogy örültél annak, hogy rossz dolog történt?
Hozzászólásai ebben a témában
Vasil Dimitrov
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 389
Írta: 2015. október 4. 17:02 | Link



- Ez a beszéd! – felderült arccal örül, hogy talán új barátot talált. Eddig alig-alig érintkezett valakivel, inkább próbálta megtanulni a magyar nyelvet. Egyedül Michelle volt az, akivel sok időt töltött, de itt az ideje szélesebb körben ismeretségeket szerezni. Plusz kapóra jönne egy tanítvány, akkor pedig már a kellemeset a hasznossal, ahogy mondani szokták errefelé. Lilith lefekszik, mindjárt sokkal jobban néz ki, mint mikor átkarolva a lábát zokogott. Vasil pedig nagyon örül, hogy ki tudta rángatni őt a rosszkedvéből.
El is kezdenek beszélgetni a lehetséges dolgokról, és a bolgár máris lát elszántságot benne, hiszen megjelöl két egymástól jól eltérő posztot, de mégis valami cél lebeg máris a szemei előtt.
- Ötből négy az nagyon jó. Persze itt nehezebb lesz. Általában az a nehéz, ha közönség előtt kell teljesíteni, de ez is tanulható. A legjobban úgy, ha sokat játszol, de azért… hú, kicsit előreszaladtam mi? Majd próbállak nem kizsigerelni – nevet fel, és hátradől ő is. Jól érzi magát a hűvös, de puha fűben, a nap pedig lágyan cirógatja az arcát. Tényleg kezd kattogni az agya, hogy mit és hogyan kellene majd gyakoroltatni.
- Persze, a házad edzésein is meg kell jelenned, a csapategység nagyon fontos. Ezt úgy hívják, hogy kémia, vagy csapatkohézió. Ez nagyjából azt jelenti, hogy mindenki tudja, hol a helye és mikor mit kell csinálnia, feláldozza a saját érdekeit a csapatért. Ha ez erős, akkor a csapat ki tudja magából hozni a legjobbat. A többi pedig tanulható – elmélkedik félig magának, félig a lánynak. Ráér még bölcseket mondani, ezek nagy részét is tankönyvekben olvasta.
- Megbeszéltük. A napokban összerakok egy edzéstervet és, ha kész, akkor belevágunk – bólogatna, ha nem feküdne. Nem valami nagy tanárnak néz most ki, de még nem is érzi magát annak. Reméli, hogy a lány komolyan veszi majd, amennyire kell, és ő pedig jó sok tapasztalatot felszed majd magára.
- Ó, köszi, megvagyok. A barátnőm sajnos ingázik Franciaország és Magyarország között, keveset látom, az azért nem olyan jó. Kitartunk, és ez csak erősíti a kapcsolatunkat – el is mosolyodik nyomban, ahogy a szöszke körvonalai beúsznak a gondolataiba. Hiába, no, Vasil szerelmes még mindig, bármit is jelentsen ez nála. Az biztos, hogy a nyakát szegné a Saint-Venant lány miatt, ha megmenthetné vele.
- Igen, nem volt az, de régen volt már szerencsére – mosolyodik el, ahogy ránéz az eridonosra.
- De az első benyomás nagyon fontos ennek ellenére. Nem tehetsz ugyanis másodjára jó első benyomást, ahogy a muglik mondják – ezt nemrég olvasta és eléggé megtetszett neki. Van is benne sok igazság, és nehéz figyelembe venni az első találkozáskor leszűrt véleményeket. Persze változhat minden, de jobb érzés belemenni úgy egy következő találkozóba, ha nagyjából már tudjuk, hogy mire számíthatunk a másiktól.
Együtt nevet a lánnyal, és be kell vallania, hogy ő sem unatkozik, kimondottan kellemes csalódás ahhoz képest, hogy egy síró lánnyal beszélgetett még pár perce. Minden jól alakul ma, úgy néz ki.
- Volt igen. De ez számomra jó volt, csak egy semleges varázsló számára rossz. Persze, vannak dolgok, amiknek akkor sem tudnék örülni, ha a javamra válna. De általában a jó dolgoknak örülök, és a rosszaknak nem – von vállat sután, és felül, sóhajtva egyet. Lassan mennie kell, és nem akarja feltartani a másikat sem.
- Nos, nekem mennem kell. Örülök, hogy megismertelek Lilith! Remélem hamarosan találkozunk, és ne feledd, amit mondtam: ha kellek szólj nyugodtan! – áll talpra lassan, lesöpri magáról a ruhájára ragadt fűszálakat. Miután nagyjából végzett, int a lánynak.
- Szia, és élvezd a helyet! – vigyorodik el, majd lassan elsétál a kastély felé. Ma még rengeteg dolga lesz, ki kell használni,ami még egyelőre a fejében van.


*** Köszönöm a játékot! ***
Utoljára módosította:Vasil Dimitrov, 2015. október 4. 17:02
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék