36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Christopher Blake
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 78
Írta: 2015. szeptember 4. 13:55 | Link

Corina Nazaru

Valaki, aki a réten van feltehetné magában a kérdést, hogy mit keres kint egy ilyen srác piros rövidnadrágban, fehér pólóban és piros tornacsukában a réten? A válasz pedig pofonegyszerű, Chris a jó időt nem szívesen tölti a négy fal között, és neki is kell a kikapcsolódás. A barátkozásra a legjobb hely a nyílt terep, mivel a srácnak még nincs túl sok ismerőse, barátja itt az iskolában, ezért egyedül szokott felfedezőútra indulni. És bizony ilyenkor csak lassan sétál, útközben leül vagy beül valahová és várja a csodát. Számára az a csoda, ha valaki megszólítja őt, de itt nagyon kevés olyan ember van, aki ilyen tettre vetemedik, ezért neki kellene kezdeményezni, de ő meg nem tudja, hogy hogyan lehetne egy barátságot spontán, ismeretlenek megszólításával elkezdeni. Mit is mondjon először? Azt ő is tudja, hogy egy "szia" meg egy "leszünk barátok?" mondat elég gáz kezdésnek. Valahogy el kell jutni odáig. Angliában sokkal könnyebb volt minden, második gyermekként ismerte a tesója barátait és gyerekkorában neki is sok barátja volt, illetve a mugli suliban eltöltött évek alatt is szerzett ismerősöket, de ők nincsenek itt. Pedig mennyivel könnyebb lenne az egész, nem unatkozna, nem várna csodákra. Csak velük lenne egész évben és bizonyára időközben társulnának hozzájuk menő arcok, de ez itt most teljesen más. Fel kell találnia magát, és ha már erről beszélünk, akkor hol tudna jobban kibontakozni, mint a szabadban. Hisz ilyen jó időben, nem sokan ülnek bent, csak az, aki nagyon ráfekszik a tanulásra, de mindenki más a friss levegőn van. Chris is ezen okból kifolyólag sétálgat a réten, és mit ad Isten? Úgy dönt, hogy ő leül az egyik fa árnyékába és onnan kémleli az embereket. Ám, ez egy igen veszélyes vállalkozás, hisz nem sokan szeretik, ha őket bámulják és, hogy ne tűnjön úgy, hogy a fiatal fiú másokat stíröl, ezért előveszi kis rajzmappáját, mely sok érdekes dolgot rejt. Többek között ebben rejtegeti rajzait és a ceruzák is helyet kapnak a mappában, illetve üres lapok. Egy üres rajzlapot elővesz, meg egy ceruzát és elkezdi lerajzolni a tájat, amit a fatövéből lát. Így már csak nem nézik bolondnak. Néha fel-felnéz a lap mögül, majd folytatja a rajzot.
Hozzászólásai ebben a témában
Corina Nazaru
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 5
Összes hsz: 8
Írta: 2015. szeptember 5. 21:48 | Link

Christopher Blake

Halálosan unatkozik, hisz összes barátja elfoglalt. Gondolta kimegy egyet sétálni a rétre, hogy elterelje unalmát. Imád a szabadban sétálni. Lazán öltözködött most fel, ezért nem olyan feltűnő mások számára. Köztudottan, Cori szeret feltűnően, kihívóan, ezen belül a legdivatosabban öltözni. Ám most megjelenése nem másból, mint egy virágkoszorúból, egy fehér szoknyából és egy kényelmes cipőből állt. Várt. Várt valamire, de még Ő sem tudja, hogy mire. Egy röpke megérzése sincs. Elkezdett a fák körül sétálgatni, hátha történik valami izgalmas dolog, mire megpillant egy helyes fiút piros nadrágban. Sokáig nézte, mire erőt vett magán és odasétált hozzá. Fontolgatta, hogy megmerje-e szólítani, vagy egyeltalán oda merjen-e menni hozzá, de végülis úgy döntött, hogy mit veszíthet vele? Elindult a fiú felé mosolyogva és megszólította: -Szia! Megkérdezhetem, hogy mit rajzolsz? Smiley Várta a fiú reakcióját és addig csak mosolygott.
Remélte, hogy a fiú majd szívélyesen fogadja és esetleg össze is barátkoznak. Ki tudja? Nem szívesen zavarta meg a fiút, de nagyon szimpatizált vele és amúgy is mosolygósnak látszott, nem gondolta Cori, hogy megharagszik.
Hozzászólásai ebben a témában

Ha nincsenek árnyékaid, a fényben sem lehetsz.
Regős Manó
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 428
Titkos rajz
Írta: 2015. szeptember 8. 22:22
| Link

öltözet

Az első napjait tölti a Bagolykőben. Még nem ismer sok embert - de akiket igen, mind nagyon kedvesek voltak vele, és biztatták, hogy keresse fel őket, bármire szüksége van, még ha csak egy beszélgetőtársra is. Manó egyelőre nem tud élni ezzel a lehetőséggel. Körülötte a sok diák sürög-forog, órákra jár, órákra készül vagy már a jövő heti beadandóját írja (utóbbit főleg a kék címereseknél vette észre). Senkit nem akar zavarni, és ő nem is az a fajta, aki csak úgy leszólít másokat. Néha vannak ilyen elvadulásai, amikor feltétlenül ismerkedni akar, és a feje tele van olyan őrültségekkel, amiket bátran megoszt bárkivel. Ez nem egy olyan nap.
Most keresi a helyét, hogyan kapcsolódhatna ki, hogyan üríthetné ki a fejét, amit az órákon már teletömtek mindenfélével. A művészetek termet már próbálta. Elvileg lehet használni, ha az embernek festeni támad kedve, ott a legkönnyebb. De ezt sajnos mások is tudják, akik már rég befoglalták a helyiséget.
A második gondolata az, hogy kihasználja a jó időt, amíg még lehet. A természetben rajzolni... rég csinált ilyet, ideje felfrissíteni az emlékeket.
Egy fa tövében ül, fehér kobakját, ezüst hajtincseit mintha vonzaná a papír a térdére támasztott táblán. Nem tudja, mit rajzol, csak figyeli a nyomot, amit ceruzája hagy a fölötte lévő lomb levélárnyékaival szabdalt lapon. Ezért kell ilyen közel hajolnia.
Aztán hátradől, felnéz, mint aki álomból ébred. Megvizsgálja, mi változott, mióta legutóbb eszébe jutott, hogy létezik a külvilág. Szemben egy fánál valaki más is rajzol. Oldalt ül neki, a tájat kémleli. Nyilván megfogta valami. Manó követi a tekintetét, próbálja elképzelni, mit rajzol a srác. Akármi is lehet az, annyi itt a látnivaló, de Manót inkább a rajzoló ember alakja kapja meg.
Ellapozza a semmiséget, amit csak a vonások öröméért készített, és valódi munkába kezd: megörökíti a rövid hajú fiút, ahogy az a saját rajzába mélyed.
Közel sincs kész, amikor feltűnik egy újabb személy, talán a srác barátja. Megzavarja a rajzolót, elrontja a kompozíciót.
Manó bosszúsan fújtat egyet és leejti ceruzás kezét a fűbe.
Na mindegy.
Félrerakja a táblát, feltápászkodik. Végigsimít a fenekén, hogy megszabadítsa a ráragadt fűtől vagy falevelektől, és lehajol a holmijáért. Olyan szótlanul, ahogy jött, visszaindul a kastélyba, hogy keressen valami más elfoglaltságot.
Utoljára módosította:Regős Manó, 2015. október 2. 22:28
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék