36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Cseresznyés VAnDa Netti
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. április 3. 17:04 | Link

Clarissa Smiley

Nyuszi ül a fűben, ülve, szundikálva… szóval, mivel mindjárt itt a húsvét, megismerkedtem a jó magyar húsvéti szokásokkal.  Festenek tojást, és meg kell találni őket! Tök izgi szerintem.  Egyedül viszont kicsit lassabb és unalmasabb, de még így is jó buli. Már csak el kéne dönteni, milyen színű legyen az első tojás.
Közben magyar verseket olvastam, hogy jobban ezzel is tanuljam a nyelvet. Dalolászni azt biztosan nem fogok, pláne, hogy tudom, milyen fahangom van. Gabbie szerint olyan, mintha egy hiéna farkára ráléptek volna, és kínjában visítana… igazán kedves húgom van, nemde? Ettől függetlenül imádtam, és hiányzott, csak úgy, mit földre szállt kisördög-öcsém, Louise. Tuti otthon a tanárokat készíti ki általános suliban. Anyáék már írtak, hogy első nekilendülésből, második félév első tanítási napján Merlin tudja, hogy, de sikeresen kidöntötte az ajtót, a matek tanára legnagyobb bosszúságára. Nocsak, öcskös is varázserővel rendelkezne? Másként hogyan tudná egy nyolc éves, rosszcsont kölök ezt véghezvinni teljesen egyedül, mindenféle segedelem nélkül? Sehogy… szerintem.
Hozzászólásai ebben a témában
Clarissa Annabeth Jones
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. április 3. 22:31 | Link

Vandus
Ruházat


Már ötödik éve élek itt Magyarországon és nagyon örülök, hogy kezdem egyre jobban megismerni a nyelvet és a szokásokat. A nagynénémmel mindig festettünk tojást, így amikor mondták, hogy a Bagolykőben is van ilyen lehetőség rögtön kaptam az alkalmon és lementem a rétre, ami ennek a színteréül szolgált.
   Magamhoz képest eléggé vidáman indultam el. A cipőm kopogását hallgatva értem le a tojásfestőkhöz. Találtam ott pár embert, de én egy szökés hajú lányt szemeltem ki magamnak. Vigyorogva közeledtem felé, majd odaültem mellé.
   - Szia! Clarissa vagyok - mosolygok megnyerően és a kezembe kapok egy tojást. Óvatosan szemlélem, majd zöldre festem. Megfogom ügyelve a ruhámra és lerakom száradni.
   - Eléggé jó idő van. Ezt szeretem a tavaszban - mondom és a felhők közül éppen kibukkanó napsugár felé fordítom az arcom, hátha valamit magába is szív, a hosszú tél után. Hamar el egy kis felhő takarta el a világosságot. Visszafordultam a tojáskánhoz, ami már kezdett megszáradni.
   - Melyik házba tartozol? - kérdeztem. Most, hogy új iskolába kerültem illene megismerkednem pár emberrel, hogy ne egyedül töltsem itt el az éveimet, ami úgysem fog bekövetkezni. Ha nem is pont rellonosokkal, de valahol el kell kezdeni az ismerkedést.
   Végig gondoltam, milyen unalmas lenne itt egyedül lenni legalább öt évig egyedül a tanulással. Kirázott a hideg a gondolattól. Kicsit hiányoztak a testvéreim, de néha meglátogatjuk egymást és ki tudja? Lehet, hogy a hugicám, majd ide fog járni. Persze erről még nem kell döntenie, majd ha eljön az ideje. Még van egy éve, hogy a Roxfortból levelet kapjon, azaz még jöhet ide is.
Hozzászólásai ebben a témában
Cseresznyés VAnDa Netti
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. április 4. 10:43 | Link

Szaszának Cheesy

Vidáman elvoltam, már jó sok tojás várt száradásra. Mindenfélét csináltam, az öcsémét viszont külön tartom a többitől: az a legfontosabb. Még külön írt nekem a kis cukorfalat egy versikét, igaz, kissé gyatra nyelvtannal, de oda se neki! Csak nyolc éves a rosszcsont, de én vagyok a kedvenc nagytesó.
Nemsokára nem egyedül szórakozhattam a festéssel, s már jócskán beborította az erre használt, anyától kapott laborköpenyt a festék, mikor társaságom akadt egy meglehetősen jókedvű, vidám lány személyében.
- Szhiá, Clárisszáh! – hoppá… talán mégsem volt jó ötlet magyarul megszólalnom… A kiejtésem még mindig nem javult az utóbbi időkben, de nem is nagyon számítottam gyors fejlődésre. A nyelvtanulás időigényes folyamat. Amíg magunkévá tesszük a hangokat, megértjük az adott nyelv szabályait, és megtanuljuk önállóan alkalmazni őket, szabadon, stressz nélkül, ahhoz ettől több időre van szükség.
- Chevailer Zsanett Vánda – enyhén szólva franciás kiejtéssel sikerült bemutatkoznom, és az én alanyt, meg a  vagyok igét is kihagytam, szándékosan, mielőtt szegény sikító frászt kapna, hogy egy fancica szabadult a szeretett iskolájába.
- Qui, távász lennyi szép – bólintottam egyetértően, ami az időjárásra tett megjegyzését illeti.
- Levithá. És te? – feleltem a kérdésre, miszerint melyik házhoz tartozom. Abban, hogy valóban oda tartozom-e, kétségeim voltak, nem is kicsik. Nem voltam egy stréber, se magolós típus, de okosnak se nagyon nevezném magam – kapásból itt a nyelvi probléma. Hogy fogok én így boldogulni, ha majd nehezebb lesz a tananyag? Na, igen, a pálcás varázslás is nehezen ment így, hogy megértsem magyarul az elméletet. Viszont egy Chevaileren az ilyesmi nem foghat ki! Mi, Ch3-ak errre vagyunk kiképezve: túlélésre. Még a legunamasabb órákat is fe tudtuk dobni a magunk módján – más kérdés, mit szólt hozzá a tanerő. Idegen környezetben azonban hibás beszéddel elég nehéz ismeretséget, barátságot kötni úgy, hogy ne merüljenek fel előítéletek. A magyarok legalább is nagyon általánosítóak és előítéletesek, nekem ez ugrott be róluk… Kivéve a házamban, ők nagyon kedvesek és megértőek. És rendkívül barátkozósak. Izé… barátságosak.
Hozzászólásai ebben a témában
Clarissa Annabeth Jones
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. április 4. 11:29 | Link

Vandus Smiley

Érdeklődve figyeltem, hogy a többiek mit hoznak ki a tojásaikból. Utána ismét a mellettem lévő lányra figyletem, aki éppen bemutatkozott. A kiejtéséből arra következtettem, hogy francia. A neve is erre utalt.
   - Hívhatlak Vandának, vagy a Zsanettet használod inkább? - nem akartam megsérteni, azzal, hogy a másik nevén hívom, ha ő nem akarja. Jobb a békesség. Ki tudja melyik házba jár? Lehet, hogy Eridonos vagy épp Rellonos, amivel nem biztos, hogy jól járnék. Mondjuk nem nézném ki belőle, de jobb félni, mint megijedni.
   A biztonság kedvéért megkérdeztem, melyik házba való és angy megnyugvásomra Levitás. Mondjuk nem is nagyon féltem, de ha levendáztam volna, lehet, hogy dühös lenne és nem szeretném megbántani az első emberek egyikét, akivel találkoztam.
   - Én Rellonos vagyok - büszkén a házamra enyhén kihúztam magam. - Hányadikas vagy? Úgy vettem észre, hogy francia vagy, vagy tévednék? - kérdezem tovább. Örülök, hogy vele legalább tudok beszélgetni, nem úgy, mint az előző Levitással, akivel találkoztam.
   A tojásom hamarosan megszáradt és többet is beraktam festeni, majd száradni. A zöldre, szép kacskaringós betőkkel ráírtam, hogy Rellon és óvatosan leraktam. A többit vagy csak egyszerűen hagytam, de volt olyan, amire mintákat készítettek. Az egyikre egy sárkánnyal próbálkoztam, de nem lett valami fényes az eredmény.A többire inkább csak egyszerű kacskaringókat rajzolgattam.
   Hamarosan már majdnem hat-hét tojás volt körülöttem, aminek nagyon örültem. Így még talán a testvéreimnek is tudok párat küldeni.
Hozzászólásai ebben a témában
Cseresznyés VAnDa Netti
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. április 4. 16:27 | Link

Szasza Cheesy

- Qui, F’ánsziáh o’szhágból jöttem – vigyorogtam szélesen, ahogy eltalálta a nemzetiségemet. Végre valaki, aki értékeli is. – ’ívátsz Vándának ’ugottán – legyintettem. A név dologból nem csináltam nagy ügyet, mindegyikre hallgatok. Lassan már egész készlettel rendelkeztem becenevekből, felét a magyar mugli barátnőim, Janka és Andi aggatták rám. Bevallom először nehéz volt megszokni, hogy a környezetem elől titkolni kell, hogy én mi vagyok – Gabbie hisztizett is egy sort miatta, de azóta kibékültünk. Szerencsésnek mondhattam magam, magyarázta egy diák még a vonaton, mert a legtöbbeknek megromlik a kapcsolata a mugli környezettel, aki kívülről kerül be. A többiek úgy tudják, hogy én most kollégiumban lakok egy messzi suliban. – Ázhért ’estettéhl sá’kánt á tojásrá? – érdeklődtem vígan. – Második – feleltem, s kissé elgondolkodtam, hogy is mondják azt magyarul, hogy évfolyamos.
Időközben rápillantottam a fára, ahova nemrég etetőt helyeztem ki, és most rátelepedtek a tavaszi madarak. – Áz á bá’ná mien mádá’? – érdeklődtem lelkesen a kis csipogó-gépre.
Nagyon nem ismertem a magyar madárfajtákat, ámde jó előre kaptam húsvétra egy madárhatározót magyar nyelven, hogy tanuljak olvasni.
Utoljára módosította:Cseresznyés VAnDa Netti, 2015. április 4. 16:28
Hozzászólásai ebben a témában
Clarissa Annabeth Jones
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. április 4. 20:44 | Link

Vanduci Smiley

Vidáman festegettük a tojásokat néhány nem lett olyan jó, néhányat viszont imádtam. Gyönyörűeket készítettünk, de volt olyan is, amit véletlenül összetörtem, de azon csak nevettem. Vigyorogva összeszedegedtem a darabokat, majd kidobtam őket.
   Láttam, hogy örül, annak, hogy rájöttem, hogy francia, de nagyon egyszerű volt, a beszéde és a neve miatt. Nagyon szívesen tanultam volna többet franciául, így meg is kérdeztem.
   - Ha nem gond, kicsit tudnál tanítani franciául? Nagyon jó lenne, mert már valamennyire beszélem a nyelvet, de jobban megszeretném ismerni - mondom és reméltem, hogy igent mond. - Ha gondolod én cserébe tudok segíteni a magyarban. Persze, ha szükséged van rá, mert úgy látom elég jól beszélsz - mosolyogtam rá. Reméltem, hogy elválalja a tanításomat, mert nagyon érdekel a nyelv és úgy érzem, hogy egyáltalán nem beszélem a franciát, csak nyökögök.
   Kellemetlen, hogy valamit mondanom kellene és ehelyett ilyen angol-német-francia nyelven kezdek beszélni, amit általában meg is értenek, de biztos, hogy egyszerűbb lenne a francia, csak magában.
   - Valamennyire, de szerintem jobban is sikerülhetett volna - mutatom felé a kis furcsaságot. Kicsit elcsúszott a szeme. Lehet, hogy jó lett, de én nagyon kritikus vagyok magammal és amikor bármit csinálok, mindig úgy érzem, mintha valami nagyon csúnyát csináltam volna.
   - Én még csak most kezdtem a sulit - vigyorgok rá. Újabb tojást kezdtem festeni. Megint zöld lett, amiből már majdnem négy darab is volt. Volt kék, sárga és piros is, amire a házak neveit írtam fel.
   Később egy madár szállt a fára és Vanda meg is kérdezte mi az. Jobban megnéztem és szerintem egy pacsirta, lehetett, de nem voltam benne biztos.
   - Szerintem ez egy pacsirta lehet, de nem vagyok benne biztos - gondolkodtam még egy keveset, aztán már nem is nagyon érdekelt és visszatértem a tojásfestéshez.
Hozzászólásai ebben a témában
Cseresznyés VAnDa Netti
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. április 5. 11:03 | Link

Szasza Cheesy

Nagyon megörültem a felém mutatott lelkesedésnek, és ami azt illeti, remekül elszórakoztunk mi ketten. Komolyan, a közös pepecselős munkától nincs jobb a világon, pláne, ha még közben bulinak is felfoghatja az ember lánya.
- Ó, merci! De még nem bészhélem olyán jól á nyelvet. Szívhesen, csák bészhéljük meg, mikór, rendben? – mosolyogtam Clarissára kedvesen. - Nágyhón néhéz á mágyár.
Panaszkodtam egy kicsikét a nyelvi problémáimról, a lexikális, humán tárgyak egyébként se voltak sose erősségeim. Jobban értettem a gyakorlatiasabb tárgyakhoz. Megszemléltem a felém mutatott kis hímes tojást. Clarissa nagyon kreatív csajszi, az biztos. – Há góndolód, még á várázstárgyákát is tánulhátjuk együtt. Milyen óráid vánnák? Miket vettél fel?
Az, hogy még csak most kezdte a sulit, egy dolog. Az öt év alatt sok minden történhet vele, nekem mondjuk már csak három állt rendelkezésemre, hogy eldöntsem, milyen irányba akarok tovább tanulni. Egy biztos, valami olyan állás kell, ahol a kreativitásomat kamatoztathatom, és nem igényel túlzottan nagy nyelvi tudást.
- Pácshírtá? – elgondolkodtam. Végül nem firtattam tovább a dolgot, csak előkaptam a fényképezőgépem, hogy megörökítsek néhány pillanatot.
- Lenne kedved fénykhépézni? – vigyorogtam szélesen, és még mázli, hogy megbűvölte nekem nemrég valaki, hogy mágikus környezetben is működjön. Azt mondjuk, még nem tudom, hogy lehetne megoldani, hogy mozogjanak a képek úgy, mint a varázs-újságokban. Mondjuk ez se egy eldobandó szakmaötlet… a fényképezéshez nem kell nagyon a nyelvismeret.
- Szérethed áz állátokát? Én a nyuszhikát szeretem nagyon, meg áz őzhéket – érdeklődtem, miközben néhány fotót gyártottam, hogy később legyen min nosztalgiázni.
Hozzászólásai ebben a témában
Clarissa Annabeth Jones
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. április 6. 11:49 | Link

Vandus

Mosolyogva festegettem tovább és beszélgettünk egy keveset a magyar nehézségeiről, meg sok minden másról is. Felvetette, hogy tanujunk együtt más tárgyakból is. Nekem az ötlet nagyon tetszett és elkezdtem összeszedegetni, milyen tárgyakat vettem fel.
   - Hát, felvettem, bűbájtant, repüléstant, gyógynövénytant, mágiatörténete, mugliismeretet és elemi mágiát. Te miket választottál? - jó lett volna együtt tanulni valaki mással, mert egyedül, nem tudom, hogyan fogok megbírkózni, majd a rengeteg anyaggal.
   Újabb tojásokat kezdtem el festeni és már egyre több volt ott mellettem, azt sem tudtam, hogyan viszem majd fel a kastélyba. Aztán eszembe jutott, hogy van varázserőm, vagy akár csak berakom a táskámba, az egyik felét.
   - Én nem hoztam magammal fényképezőt, de örülnék, ha nekem is tudnál adni, majd egy képet a madárkáról - mondom neki kicsit lelkesebben a szokásosnál. - Van egy albumom, amibe mindenféle dologról gyűjtök képeket. Kívételes alkalom, hogy elfelejtem elhozni a sajátomat.
   - Hát nem nagyon vagyok valami állatbarát, de a macskákat nagyon-nagyon szeretem. Van is egy csak folyton elkóborol és nem hoztam le, nehogy eltévedjen a kastélyban vagy a környéken valamerre - elmosolyodom, ahogy a kis fehér szőrgombolyagra gondolok, aki lehet, hogy éppen akkor is a párnám alatt szunyókált. - Neked van valami háziállatod? Gondolom őzikét nem tartasz a levitában, de mondjuk nyulat? - érdeklődtem. Tényleg érdekelt a válasza! Végre egy ember, akivel valamennyire sikerült összebarátkoznom és reméltem, hogy tényleg lehetünk barátok.
Hozzászólásai ebben a témában
Lorántffy Seruzád
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. április 6. 12:39 | Link

Vanda és Clarissa

   
Hirtelen, mintha a nap szeretett volna kikukucskálni az őt fogva tartó felhők közül. Ez csak egy pillanatra vált valóra, ugyanis a fagyos vattacukrok újra rabságba taszították Naprendszerünk központi csillagát. Emiatt kis vörös szereplőnk szemében is csupán egy tizedmásodpercre csillan meg a remény, hogy talán ma nem fog szénné fagyni idekinn. Érdekes, amit az időjárás produkál manapság. Egyszer meleg van, aztán hirtelen olyan hideg, hogy olykor jegesmedvéket vél látni az utcákon kóborló emberfia/lánya.
   - Gorzsa! – kiált végül fel Seruzád, amikor meglátja, hogy kedvenc kneazle pajtása eszeveszett ámokfutásba kezd, és a rét széle felé veszi az irányt. Már emiatt az idő sem érdekli különösebben. Nem is érti, hogy miért kellett neki ez az állat. A szülei ragaszkodtak hozzá. Ne legyen egyedül. Tudják, hogy nehezen barátkozik a kishölgy, és nagyon figyelmes tőlük. Igazán figyelmes. De inkább jobb lett volna, hogyha egy plüss állatkát kap. Habár, amennyi felelősségérzetet sikerült a kis vörösbe nevelni… még az a plüss is éhen halna.
   - Ó, bocsáss meg, ne haragudj! – böki ki végül idegesítően cincogó hangján, amikor azon kapja magát, hogy akadályba ütközött. Az akadályt pedig egy, vagyis két darab emberleány képezte. Emberek. Az összes neves varázsló szellemére! Most még a végén beszélgetni is kell, aztán… semmi baj. Új év, új esélyek. Talán most nem fog elszúrni semmit sem.
Halvány kék szemeivel a két lány tekintetét keresi, majd érdeklődő pillantást vet a fényképezőgépre.
Hozzászólásai ebben a témában
Chevailer Zsanett Vanda
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. április 7. 22:30 | Link

Riri és Seri Smiley


Elgondolkodtam... Hitelen meg kellett számoljam az ujjaimon, hány tárgyat is vettem fel, mert ugye az ember lánya/fia úgy mehet a következő évfolyamra, hogy az össz vizsgák fele plusz egy sikerességével.
 Bűbájthánt, Bájitháltánt, Gyógynővhénytánt, Répüléshtánt, Ásztrónómiát, Ásztrólógiát, Gemmológhiát, Számmiszthikát, Joslástánt, Önismeretet, Művészeteket, Mágiátörthénetet – soroltam nem kicsit hibás kiejtéssel a tantárgyak nevét. Ha jól számoltam, négy közös tárgyunk van. Az elemi mágia engem nem érint. Hogyan lenne mugli születésűként bármiféle közöm az elemekhez és irányításukhoz?
Annál jobban mentek a gyakorlati tárgyak, mint például a bájitaltan, gyógynövénytan, ahol nem kellett annyira figyelni a pontos kiejtésre, csak ha rá kellett olvasni néhány bűbájt bizonyos főzési szakaszoknál, de az nem volt nehéz.
A Sötét Varázslatok Kivédését nem véletlenül nem választottam: nagyon gyenge a kiejtésem, az összetett átkoknál, igézéseknél pedig elengedhetetlen. Az Átváltoztatástan is ugyanezen okokból kifolyólag került a felejtős témák körébe.
- Ákkor á közös tárrgyákból tudlak korrhepethálni, há szérétnéd – ajánlottam fel. Még franciául is szívesen megtanulom. Tényleg, talán vállalhatnék pluszba nyelvoktatást hétvégékre, kicsit lendítene az önbizalmamon is.
- Nyúszim ván fent a kástélybán nekem is. Foltos á néve, mert foltos á bundájá - feleltem a kérdésre, miszerint milyen háziállatom van. Néhány fénykép is készült időközben, nem bírtam ki, hogy ne fotózzam le a tojás-készletünket, amit felhalmoztunk, és a környező vidéket. – Csinálhátok közös képet rólunk?
Be tudtam már állítani úgy a fényképezőgépet, hogy időre fotózzon minket, és egy Vingardium Leviosával még lebegtethetnénk is. Szerencsére ez a masina működött mágikus közegben is, szóval nem kellett nagyon tartanunk attól, hogy tönkremenne a varázslattól.
- Sziá! Semmi bháj! – legyintettem, mikor a csöppet nekünk ütköző ismereten lány bocsánatot kért. Minek gorombítanám le, mikor lehet kedvesen is állni az emberekhez?
Csak azt fogom én is visszakapni az élettől, amit én adok a környezetemben élőknek.
- Elveszthéttél válámit? – érdeklődtem segítőkészen, mert nagyon úgy tűnt, hogy keresett valamit a vörös hölgyemény.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék