36. tanév, vizsgaidőszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Evelin Ordassy
INAKTÍV


Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya
offline
RPG hsz: 233
Összes hsz: 2727
Írta: 2014. július 30. 16:18 | Link

Saragob Kíra

Már megint unatkoztam a kastélyban, egész nap. Folyamatosan a vizsgákra tanultam. A mára megszabott tanulásadagomat már bemagoltam, elméletben már tudom. A szokásos unaloműzőmre gondoltam, sétálni indultam. Már megint a réten találtam magam. Egyszer már jártam erre, azt a találkozást soha nem felejtem el. Most nem tervezek olyan későig maradni, hiszen ígéretet tettem, hogy nem csavargok olyan késői órán. Valamikor késő délután lehet. Helyetfoglalok az egyik padon és várok. Biztosan jön erre valaki. Legutóbb amikor nem számítottam rá, akkor is volt itt valaki. Bizonyára sokan szeretnek erre sétálni, mint én. Addig is van társasgom, csak a szokásos. Már megint itt vannak a madarak. Biztosan éhesek. Szerencsére erre számítottam és előre készültem madáreleséggel. El is szórom nekik a földön. Ha most látna valaki, bizonyára azt hinné hogy egy öregasszony ül a padon és ő eteti a madarakat. Pedig nem. Olyan érzésem van, ez csak egy megérzés, hogy nemsokára társaságot kapok. Annak kifejezetten örülnék. Szeretnék beszélgetni valakivel, egy kicsit kikapcsolódni. A mai napom a könyvtárban töltöttem. Elegem van a csendből egy darabig. Annyira örülök annak is ha a madarak csipognak. Kész élvezet az egész napos csend után.
Utoljára módosította:Evelin Ordassy, 2014. július 30. 16:27
Hozzászólásai ebben a témában

Saragob Kíra
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 174
Összes hsz: 564
Írta: 2014. július 30. 17:32 | Link

Evelin

- Gyere vissza! Állj meg! - de Kíra hiába kiabál, két farkú keverék kis kutyuskája rá sem hederít. Az állat, akinek egyébként még nem sikerült nevet adnia, már szinte rendszeres vendég Kíra sátra körül, hiszen a lány eteti. Ehhez azért gyorsan hozzászokott az állat gyomra, a viselkedéshez, meg ahhoz, hogy Kíra próbálná a gondját viselni, viszont kevesebb együttműködést tanúsít. Már fürödni sem nagyon akart, majdnem a lányra támadt, mikor az a pálcájával kezdte locsolni. De ha a lány nem próbálja vezetgetni és pórázt tenni rá, akkor hagyja, hogy simogassa, és a lába mellé szegődik. Így egymás mellett sétálgattak ma délután is, jobban mondva Kíra követte a kutyust, és nem fordítva.
Az erődben bóklásztak, egy darabig, Kíra remélte, hogy láthat boglyokat. De a fák hamarosan ritkulni kezdtek, és Kíra számára kiderült, hogy gyakorlatilag keresztüljöttek a kastélyparkot és a falut elválasztó erdőn. Így nappal ez nem is olyan nagy feladat, éjszaka viszont már trükkös tud lenni.
Tehát Kíra, mint általában most is kis nyári ruhában van, ami egy folt nélkül megúszta, hogy átkelt benne az erdőn. Sok szép meg kevésbé szép emléket kelt benne a kastélypark. Lenne is kedve nosztalgiázni, ha fogadott kiskutyája nem neszelt volna meg valamit, és nem rohan el a lába mellől, mintha puskából lőtték volna ki.  Kíra előtt is hamarosan láthatóvá válik, hogy merre szalad a kutyus. Az egyik pad előtt egy csoport madár gyülekezik az eléjük szórt magokra, blöki pedig ugatva közéjük ront, hogy szétzavarja őket. A padon ücsörgő leányzóra rá sem hederít, hanem visszanyargal Kírához, aki időközben azért közelebb ért.
- Jaj, szia, remélem nem ijesztett meg, és sajnálom, hogy elrepültek a madárkáid - lép oda a padon ülő barna lányhoz. A kutyus azonban nem követi, tisztes távolban, egy bokor tövében megáll, hegyezi a fülét, figyel.
Hozzászólásai ebben a témában
Evelin Ordassy
INAKTÍV


Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya
offline
RPG hsz: 233
Összes hsz: 2727
Írta: 2014. július 30. 19:56 | Link

Kíra

Meghallottam, hogy kiabál valaki. Kicsit, mondhatnám nagyon meglepődtem. Legfőképp amikor egy kutyát láttam felém rohanni. Hamar oda is ért és kapálból a madárkáim közé rontott. A békésen csipegető madarak szétszálltak. A kutyus utána elrohant, rám se hederített. Na, a társaságnak is lőttek, most mi lesz velem. Amikor elmorfondírozok ezen valaki megszólít. Bevallom egy kicsit megijedtem. Utána amikor észhez tértem a szívroham közeli állapotból és kihevertem a madárkáim drasztikus módon való távozását, összeszedtem magam, nagy levegőt vettem és megszólaltam.
- Szia, bevallom egy kicsit meglepődtem, de azon kívül semmi bajom. A madarak meg előbb-utóbb vissza fognak jönni, remélem.
Pontosan erre vártam eddig. Végre egykis társaság. Kifejezetten örülök, hogy van erre valaki. Rá is mosolyogtam hamar, tudatni akartam, hogy nem haragszom egy kicsit sem. Pont ellenkezőleg, örülök, hogy itt van.
- A madarak legfejjebb kaptak egy enyhe szívrohamot, de kétlem, hogy más bajuk lenne.
Tisztáztam vele az észrevételemet viccelődve. Kicsit sajnáltam a madarakat, igy megzavarni valaki vacsoráját. Nem mentek valami messze. Amikor körbenéztem, észrevettem, hogy a körülöttünk lévő fákon ülnek és látszólag a kicsit távolabb lévő kutyát figyelik. A helyükben én is azt tenném.
- Ha van egy kis időd, én ráérek. Van még hely a padon.
Mosolyogtam rá. Még nem találkoztam vele. Ideje lenne megismernem. Ahogy látom ő is olyan érdekes személyiség, mint én.
- Mijáratban erre? Gondolom ez a te kutyusod.
Hozzákezdtem kíváncsiskodni, mint mindig. Remélem ő az a fajta ember aki nem mászik falra a kérdéseimtől. Volt már arra példa. Pedig az csak véletlenül történt. Akkor tanultam meg, hogy nem mindenki szereti a kérdéseket.
Hozzászólásai ebben a témában

Saragob Kíra
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 174
Összes hsz: 564
Írta: 2014. július 30. 20:25 | Link

Evelin

- Igen, Ő egy elég meglepő személyiség. Képzeld, úgy találkoztam vele, hogy beszökött a sátramban és elkezdte megcsócsálni a holmimat - meséli lelkesen a lánynak, miközben a bokornál őrködő keverék crup felé pillant, aztán a lány szavait követően felemeli a tekintetét és az arrébb röppent madarakat keresi a pillantásával.
- Ó, ez kedves, köszi - Kírus gondolkodás nélkül elfogadja az ajánlatot és letelepedik a diáklány mellé. Sosem volt ellenére a társaság, ideje neki is van, mint a tenger, és egyébként is sokat sétált az elmúlt pár órában, jó is lesz, ha leül. Kényelmesen hátradől a padon, beletúr a hajába, majd kezeit az ölébe hullatja. Szippant egy nagyot a friss levegőből, a lányka kérdését hallva pedig önkéntelenül is ismét a kutyus irányába pillant.
- Olyasmi. Én etetem. De nem igazán hallgat még rám. És nem is túl barátságos. Nevet sem adtam még neki.De azért aranyos, ugye? - fordul vissza a lányka felé. Attól függetlenül, hogy hivatalosan nem az ő kutyusa, mégiscsak büszke rá, hogy valami köze csak van az állathoz.
- Egyébként nem vagyok semmiféle járatban, csak sétáltunk. Leginkább ő sétáltatott engem, és keresztül jöttünk az erdőn. - egy pillanatra elhallgat. Elkerekednek a szemei, ahogy súlyos gondolatok fordulnak meg a fejében.
- Lehet, hogy nekem nem is lenne szabad itt tartózkodnom az iskola területén, mert amúgy a faluban lakok. Vagyis egy sátorban, amit a faluban szoktam felverni. - magyarázza kissé elmélázva.
Hozzászólásai ebben a témában
Evelin Ordassy
INAKTÍV


Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya
offline
RPG hsz: 233
Összes hsz: 2727
Írta: 2014. július 30. 21:24 | Link

Kíra

Végre valaki, aki nem mászik falra a kérdéseimtől. Kifejezetten örülök. Érdekes kis történetet mesélt a találkozásukról. Örönnel hallgattam, végre jó társaságba keveredtem. Néha néha el is nevettem magam. Megörültem amikor helyetfoglalt mellettem. Ennek mégjobban örültem. Amennyit eddig ismerek belőle az nagyon szinpatikus. Kedves lány, véleményem szerint. Végül is én mindenkit szinpatikusnak találok.
- Igen, szerintem is aranyos.
Mosolyogtam is a mondatomhoz. Felváltva tekintgettem a kutyusra, vagy is pontosabban crupra, a lányra és még néha-néha a madárkákra is a fán. Nem mertek leszállni enni, mert a kutyus még ott volt. Igaz, hogy jóval messzebb tőlük, de attól még nem mertek leszállni. Gyakran elmosolyodtam azon amit mondott nekem. Egy pillanatra elhallgatott. Egy kicsit meglepődtem, erre nem számítottam volna. Egyből ránéztem. Meglepődtem, hogy egy sátorban lakik. Nagy levegőt vettem és csendbenmaradtam. Nem kérdeztem rá, mert akkor bizonyára előbb-utóbb a falramászna tőlem ha kérdezgetném. Azt meg nem szeretném. Megpróbáltam megnyugtatni.
- Nem te vagy az egyetlen falusi, vagy a közeli akivel találkoztam itt. Szám szerint a második vagy.
Ezt perfekt egyszerű volt kiszámolni, nem telt sok időbe. Már megint rámosolyogtam. Gondoltam ezzel egy kicsit megnyugtattam.
- Gyakran kóvájgok sötétedés után, pont az egyik ilyen alkalommal történt. Ma sem szándékozok hamarabb bemenni.
Egy pillanatra elcsendesültem. Hiszen ezt megígértem az illetőnek. Pontosan azt ígértem, hogy egyedül. Most pedig nem vagyok egyedül. Meg is van a kiskapum.
- Valahogy sosem tudok aludni, szóval ha van rá alkalmam sétálgatok egy kicsit.
Gondoltam a kóvájgás magyarázataira is kíváncsi.
Hozzászólásai ebben a témában

Saragob Kíra
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 174
Összes hsz: 564
Írta: 2014. július 30. 22:41 | Link

Evelin

Elégedett mosollyal nyugtázza, hogy kutyuskája a mellette ülő lány véleménye szerint is aranyos. Mi más is lehetne? Fecseg, ahogy szokott. Számára nem újdonság, hogy meg is hallgatják. Jobban nem érzékel semmiféle különbséget aközött, mikor valaki kelletlenül hallgatja a süketelését, és aközött, hogy ez a lányka ténylegesen odafigyel a szavaira. Neki mindegy, a környezete rezgéseire nem túl fogékony ilyen tekintetben, általában csak a saját gondolataival törődik. Azt azért észreveszi, hogy a sátor, mint otthon említése meglepi a lánykát, de nem kezdi el magyarázni neki, hogy ez miért, és hogyan alakult így az életében. Legalábbis nem csak így magától. Halk levegő kifújás mellett vigyorodik el, amikor látja, hogy a másik szólni készül, aztán csendben marad. De ez az egyértelműen kíváncsiságról tanúskodó gesztus még veszi rá Kírát, hogy többet meséljen.
- Megkérdezheted - biztatja a lányt, mert egyáltalán nincs ellenére egyébként, ha mesélnie kell magáról. Szívesen teszi, most ilyen hangulatban van. Aztán persze az kérdés, hogy ez meddig marad így, de a levitás leányzónak egyelőre sikerült kifognia Kíra jobbik énjét. Azt, amelyik locsi-fecsi és szeleburdi, de lehet borozdolni.
- Komolyan? Háááát, oké, ez némiképp megnyugtató. De azért félelmetes, hogy így be lehet ide sétálni, nem? Lehetnék akár egy baltásgyilkos is - a helyzethez mérten feltűnő komolysággal ejti ki a szavakat, majd újra mosoly kúszik az arcára.
- Pedig jobb lenne, ha inkább aludnál esténkét. Fejlődő szervezet vagy, kell az alvás, nem tesz jót a bioritmusodnak, ha sokszor idekint éjszakázol - jegyzi meg nagy szakértelemmel.
Hozzászólásai ebben a témában
Evelin Ordassy
INAKTÍV


Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya
offline
RPG hsz: 233
Összes hsz: 2727
Írta: 2014. július 30. 23:38 | Link

Kifejezetten örültem. A lány mindenbizonnyal jobb kedvében volt. Remélem így is marad egy darabig. Végre valaki aki odafigyel a kérdéseimre és még örömmel is  válaszol rájuj. Ez a zserencsenapom. Elég ritkán adatik meg, hogy ilyen kedves emberekkel találkozhatok. Volt már egy párhoz szerencsém. Nem hagyom ki az alkalmat egy kérdésre sem, kifejezetten akkor nem, ha még engedélyezik is.
- Akkor mit keresel egy sátorban?
Kész öröm volt kimondani. Végre megkönnyebbültem. Még semki se tett ilyen boldoggá. Mindenben igaza volt, amit mondott. Van benne valami. Baltásgyilkoshoz még nem volt szerencsém, de vámpírhoz már igen. Érdekes tény, hogy pont neki ígértem meg, hogy nem csavargok éjjel. Elnevettem magam amikor ez átfutott az agyamon. Életem legkellemesebb találkozása volt. Ha ezt tudná, végül is mindjárt tudni is fogja.
- Mindenben egyet értek a véleményeddel. Baltásgyilkoshoz még nem volt szerencsém, te meg elméletben nem vagy az, de mással viszont igen.
Nem tudtam érdeklie, ezért először nem említem meg. Majd válaszolok ha rákérdez. Addig csak csendben nézek magam elé. Csupa fül vagyok. Nem szeretném nála kihúzni a gyufát, ezért inkább csak azt mondanám el ami érdekli is.
Hozzászólásai ebben a témában

Saragob Kíra
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 174
Összes hsz: 564
Írta: 2014. július 31. 00:18 | Link

Evelin

A lánykával nagyon jól kiegészítik egymást, legalábbis egyelőre nagyon jól működik, hogy a diáklány kíváncsi és kérdez, Kíra pedig szeret mesélni.
- Ez egy, naaaagyon, naaaagyon hosszú történet. Lehet, hogy jó is lenne esti mesének. Ha este lenne. De még nincs - pillant fel az égre, mintegy meggyőződve róla, hogy igazat beszél, a Nap még valóban odafent lebzsel.
- De nem baj. Így is elmondom. Szóval amikor én, hááát, már vagy két teljes hónapja minimum, hogy Bogolyfalvára költöztem, szóval akkor, nem volt hol laknom, és találtam egy sátrat és beleköltöztem. Nem volt sok holmim, mert hát a kórházból jöttem, és ott csak egy táskát hagytak velem, bár tértágított, szóval azért több holmim van, mint ahogy tűnik. Meg néha olyan dolgokat találok a táskámban, amikre nem is emlékszem, hogy voltak. Furi. De a sátor az nagyon hangulatos - kissé terjengősen, amolyan se füle, se farka stílusban mesél, a végén pedig lazán megvonja a vállát. Aztán a lányra, meg a kóválygási szokásaira terelődik a szó, amihez Kírának természetesen akad hozzáfűzni valója.
- Komolyan? - csillogó szemekkel kérdez vissza, kissé meglepi, hogy a lány egyet ért vele. Nincs ő ehhez annyira hozzászokva. Több lemondó pillantást kapott már élete során, mint ilyen támogató szavakat.
- Ne is legyen, annyira nem jófej emberek, szerintem. - teszi még hozzá a baltásgyilkosokat illetően, bölcsen bólogatva is a szavai mellé.
- De nyugi, gyakorlatban sem vagyok az. Nem is biztos, hogy képes lennék a fejem fölé emelni egy nagy, nehéz baltát, hogy bármire is lesújtsak. De, várj, ezt most nem nagyon értem. Mi az, hogy mással találkoztál? Ugye... ugye nem a réz**** bagollyal? - néz a lánykára ijedten.
Hozzászólásai ebben a témában
Evelin Ordassy
INAKTÍV


Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya
offline
RPG hsz: 233
Összes hsz: 2727
Írta: 2014. július 31. 01:07 | Link

Kifejezetten örültem, annak, hogy ő is örül. Mindenben egyet értettem vele, de baltásgyilkossal még nem találkoztam. Nem is sejtem, hogy honnan vette ezt az ötletet. Nem is az a lényeg, ez perfekt nem is annyira érdekel. Érdeklődve halgattam a kissé eldarált történetét. Végre valaki aki hajlandó mesélni nekem. Meglepődtem a kis történetén. Én mindenbizonnyal nem bírnám ki egy sátorban, de bizonyára tényleg otthonos lehet az a sátor, hogy neki sikerül. Csak tátottam a szám, ezt csak képletesen értem. Csodálkoztam azon, pontosabban gondolkoztam, elmorfondíroztam hogy tudja valaki kibírni egy sátorban. Már megint elkalandozok. Utána arról kezd beszélni, hogy nem lenne jó baltásgyilkosnak. Ezt már a kezdetektől tudtam. Ez a szakma eléggé távol áll tőle, vagyis szerintem. Meg ő mondta előbb, hogy meg csak a baltát sem tudná felemelni. Pont mint én. Egy balta igazán nehéz tud lenni, meg hamarabb elvágnám vele valamimet, mint hogy célt érjek. Pontosan ezért nem ad semki kést a kezembe, de ollóval még soha nem vágtam el a kezem, ez érdekes tény velem kapcsolatban. Már megint máshol járok, mint kéne. Elkalandoztam, mondhatnám más vizekre eveztem. Szerencsére időben kapcsoltam. Elmosolyodtam magam azon ahogyan ilyedten néz rám.
- Szerencsére semmi olyannal, hanam egész mással.
Itt megakadtam. Volt valami fura megérzésem, mondjam-e vagy ne? Ez itt a nagy kérdés. Hamar düllőre jutottam vele, mondom. Meg kell valamivel gyugtatni.
- Véletlen találkozóm volt az éjszaka közepén egy vámpírral. Pont ő mondta, hogy nem kéne takarodó után kint csatangolnom egyedül. Ahogy látom egy véleményen vagy vele.
Megfordult a fejemben hirtelen egy gondolat. Felé fordultam.
- Talán ismered?
Néztem rá tágranyílt szemekkel, volt egy érdekes megérzésem, hogy igen. Nem vettem volna rá mérget, ezért is kérdeztem meg.
Utoljára módosította:Evelin Ordassy, 2014. július 31. 20:00
Hozzászólásai ebben a témában

Saragob Kíra
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 174
Összes hsz: 564
Írta: 2014. július 31. 21:02 | Link

Evelin

Kírának nem nagyon tűnik fel, hogy a lányka közben mennyire figyel rá, és mennyire járnak másfelé a gondolatai, ő csak szépen elmeséli, amit el szeretett volna. Élvezi, hogy hallgatóságot talált magának, még arra is hajlandó, hogy a másik felől érdeklődjön egy cseppet.
- Kár, pedig, az biztos egy érdekes találkozás lett volna - ijedt arckifejezése, amit nem is gondolt igazán komolyan, most sajnálkozóba megy át. Mert bármennyire félelmetes is lenne számára, mégiscsak szívesen találkozna gyermekkora egyik meghatározó rémképével. Ha már egyszer a zsákos ember még nem rabolta el, talán a bagollyal való találkozást is túlélné. Keszekusza gondolataiból a lány szavai rángatják ki, amelyeken Kíra némileg meg is lepődik. Elvégre mennyi arra az esély, hogy az ember elcsatangol a kastély birtokra, összefut egy diákkal, akivel közös ismerősük egy vámpír.
- Nem azt mondom, nem kéne takarodó után kint csatangolnod, mindenki kint csatangol, mert menő, én is csatangoltam. Csak azt mondom, hogy nem tesz jó a szervezetednek, ha mindig fenn vagy sokáig, felborul a bioritmusod, alvászavaraid lesznek, nem fogsz tudni koncentrálni az iskolában, és megbuksz - vázolja fel vidám hangon az elképzeléseit. Ő nem akarja megmondani a lánynak, hogy mit csináljon, csak mint mindenről, erről is van véleménye és elképzelése.
- Ühümm - bólint a lány kérdésére. Végül is minek tagadná, hogy ismeri Adamet?
Hozzászólásai ebben a témában
Evelin Ordassy
INAKTÍV


Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya
offline
RPG hsz: 233
Összes hsz: 2727
Írta: 2014. július 31. 21:38 | Link

Kíra

Békésen üldögélek a padon. A gondolataim már máshol voltak. Felidéztem magamban a találkozást. Nemsokára este, de még van bőven időm, nem sietek sehova. Legfőképp a kastélyban unatkozni nem, isten őrizz attól a kegyetlen büntetéstől. Azt nem bírnám ki. Szándékomban áll minimum sötétedésig itt üldögélni. Gondolom ezt a lány is látja. Kicsit elszomorodott amikor mondtam nem azzal a lénnyel találkoztam, mint amire ő gondolt. Bizonyára izgalmas lehetett volna. Ebben is egyetértek vele, csodával határos módon. Ezt még magam sem tudom elhinni. Örülök a jó társaságnak. Általában minden mondata mosolyt csal az arcomra. Bizonyára mások is kedvelik a társaságát, mert aki nem az a nem normális. Szerintem ez a lány teljesen normális. Végre egy életvidám ember akivel találkoztam. A bagolykőben az nagyon ritka dolog. Mindenben egyet értek vele, hogy nem kéne sokáig fennmaradnom, de nem tudok aludni. Akkor mit tegyek? Az ágyban való forgolódás helyett, ami ráadásul unalmas és felébreszteném vele a többieket, akik tudnak aludni nem úgy, mint én, inkább sétálni szoktam. Azzal nem zavarok senkit, meg eleve sem szeretek útban lenni. A kastélyban még a kóvájgás sem élvezetes, egy azért is, ha takarodó után teszed elkapnak és bünti jár érte. Én pedig nem vagyok szabályszegő ember, álltalában. Már megint más vizekre eveztem. Ideje lenne visszatérnem oda ahonnan jöttem. Észbekaptam a lány válaszára. Pont jól sejtettem, gyakrabban kéne hallgatni a megérzéseimre. Csak bólintott. Ezt nem vártam volna. Azt hittem legalább szól egy értelmes szót, mint például az "igen", de így is megfelel. Nekem tökéletes, így is kiválóan megérttette magát velem. Már megint beugrott egy kérdés, fel tegyem-e, vagy ne? Ez itt a kérdés. Hiszen nem lehet rosszat kérdezni, hol hallottam már ezt?
- Ha megkérdezhetem, hogyan ismerted meg?
Kíváncsi voltam rá, az én történetem is érdekes, de nem tudom az övétől mit várjak. Még csak megérzésem sincs.
Hozzászólásai ebben a témában

Saragob Kíra
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 174
Összes hsz: 564
Írta: 2014. július 31. 23:14 | Link

Evelin

Talán meglepő lehet, hogy Kíra, aki egyébként mindenről és mindenkiről képes csacsogni, Adam említésére nem lendül bele a beszédbe. Általában ugyanis kétféle dologról megy neki nagyon jól a mesélés, arról, amit ismer, ami vele történt, meg arról, amihez semmi köze, amit soha nem látott, tapasztalt, ami nem is létezik, csak elképzelései vannak és határozott véleménye róla. Kíra azonban Adamet nem nagyon tudja sehová sem sorolni, nem érzi, hogy joga lenne hozzá, és nem is akar úgy beszélni róla, mintha teljesen ismerné, mintha vagy mintha egy szerűen csak az életének egy részéről beszélne, de úgy sem beszélhet, mintha nem tudna róla semmit. Igazából minden személlyel így van, ezért nem beszél ki soha, senkit, Vallja, hogy egy másik személyt sosem ismerhetsz meg igazán, hogy egy egyén jóval több annál, mint hogy el lehessen mesélni. Így aztán ebben a témában önmagához képes elég szófukar.
Evelin kérdése azonban szerencsére olyan szegmensét érinti az Adammel való kapcsolatának, amire szívesen felel, elvégre a történek inkább szól róla, Kíráról, mint a férfiról.
- Az úgy történt, hogy akkor érkeztem Bogolyfalvára. Vagyis már egy napja ott voltam, na mindegy, a lényeg, hogy egy szál hátizsákkal jártam a falut, és nem volt hol aludnom, és rám esteledett és betörtem hozzá. - elneveti magát, mert furcsának találja, hogy betörésként utaljon vissza az eseményekre. Ő nem érezte annak, amit csinált. De nem tud jobb szór arra, ha az ember hívatlanul beállít egy vadidegen házába. Közben a bokor felé pillant, ahol a kutyuska tanyázott, de sehol nem látja az ebet.
- Óóóó! Állandóan ezt csinálja. Eltűnik, aztán persze ha éhes, megtalál - panaszolja a lánynak.
Hozzászólásai ebben a témában
Evelin Ordassy
INAKTÍV


Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya
offline
RPG hsz: 233
Összes hsz: 2727
Írta: 2014. augusztus 1. 01:14 | Link

Kíra

Kicsit meglepődtem Kíra reakcióin. Azt hittem egyből locsogni kezd, de nem így lett. Helyette gondolkodott. Ahogy látom, kényes téma felé eveztem, bizonyosan rossz vizekre. Néha-néha túlságosan kíváncsi vagyok. Talán ez is egy olyan alkalom? Remélem nem. Nem szeretném megharagítami, hisz a beszélgetésünk során nagyon megkedveltem a kissé bohókás lányt. Napok óta az első aki miatt nevettem valamennyit. Végül aztán beszélni kezd amikor kicsit elgondolkodott, bizonyára azon, hogy hogyan fogalmazza meg a mondandóját. Ahogyan hallom, erről a témáról nehezebben beszél, mint eddig. Kifejezetten érdekelne míért, de nem kérdezek. Veszek egy nagy levegőt és megnyugszom. Már megint kezdem. Hirtelen abbahagyta a mondandóját. Gondolom még folytatódik tovább is, engem pedig érdekel a folytatás. A lány elpillantott a bokor felé, nekem is muszáj volt. A kutyus sehol, ezt gondolhattam volna. Abban a pillanatban panaszkodni kezd, én persze vidáman hallgatom.
- Ő már csak ilyen, ne foglalkozz vele.
Próbáltam megnyugtatni, előbb-utóbb bizonyosan visszajön. Nem kell aggódni miatta. Ha pedig mégsem, akkor egy nagyon jó gazdi jelöltet szalasztott el.
- Ugye nem akarsz a kutyus utám menni? Akkor én is megek.
Nem akartam mondani, hogy eddig vele éreztem magam a legjobban, egyenlőre elég enni is.
- Igazán folytathatnád a történetet, persze ha szeretnéd?
Láthatta rajtam, hogy igazán kíváncsi vagyok. Remélem folytatja.
Hozzászólásai ebben a témában

Saragob Kíra
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 174
Összes hsz: 564
Írta: 2014. augusztus 1. 15:47 | Link

Evelin

- Tudom, hogy ilyen...De ne mondd, hogy ne foglalkozzak vele. Próbálom megnevelni, csak ő ilyen szabad szellem - végtelen odaadással és szeretettel gondol a kutyára, aki ugyan mindig a saját feje után megy, de aztán mégis újra odasündörög hozzá. Őszintén elgondolkodik a lány kérdésén, lehet, hogy nem ártana megkeresni a négylábút, nehogy galibát okozzon a kastély területén.
- Nem, végül is kóbor kutya. Nélkülem is nagyon jól megvan - vonja meg végül a vállát, de azért látszik rajta, hogy zavarja, amiért a kis kedvence így itt hagyta. Igazából Kíra többnyire jobban vágyik a kutyus társaságára, mint fordítva.  
- Folytatni? - pislog vissza lánykára, akin látszik, hogy nagyon érdekli őt téma, és lelkesen várja, hogy további részleteket tudjon meg.
- Öhm... nincs mit folytatni, így ismertem meg, hogy fogtam magam és betörtem hozzá az éjszaka közepén és megengedte, hogy aludjak a kanapéján - von vállat, hisz azért egy icipici új információt mégis elcsöppent. Kíra nem is érti, mi többet szeretne hallani a lány, hisz nála ez csak egy teljesen átlagos este volt. Ugyanakkor megszokta, hogy ami nála átlagos, amit ő teljesen természetesen közöl a másikkal, az sok esetben meghökkentő lehet másoknak. Kíra pedig kifejezetten szereti ezeket furcsálló pillantásokat, amit a lány azonban eddig nem adott meg neki.
- Sajnálom, ha nem volt elég érdekes történek. Tényleg. Jobb is lesz, ha lebujdosok. - sóhajt fel színpadiasan és fel is áll a padról.
- De tényleg. Kezd alkonyodni, és nekem keresztül kell menni az erdőn - nyel egyet. Csak most ébred rá, hogy mennyire nem lenne jó buli sötétben nekivágni az útnak. Mert az persze meg sem fordul a fejében, hogy akár használhatná a kaput, és mehetne a rendes úton a kastélyba.
Hozzászólásai ebben a témában
Evelin Ordassy
INAKTÍV


Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya
offline
RPG hsz: 233
Összes hsz: 2727
Írta: 2014. augusztus 1. 19:56 | Link

Kíra

Szivesen elhallgattan volna az eléggé bohókás, furcsa lányt. Elérte, hogy jó kedvem legyen. Látszik rajta, hogy imádja azt az ebet, ebben nem is kétlekedem. Szivesen mesélt róla nekem, én meg persze szivesen elhallgattam és néha néha elnevettem magom. Olyan kár, hogy nem sokára este. Mindjárt indulnia kell, ha haza akar érni. Én ezt még nem szeretném, de ittartanom sem szabad. Már megint egyedül leszek. Azért még mesél nekem egy kicsit, én pedig hallgatom. Ez nem különösebben furcsa megismerkedés, csak a betörés része. Nem vágok valami furcsállkodó arcot. Míért is tenném, minden bizonnyal a lánynak természetes ez a módi. Amikor észbekaptam, már arról beszélt, hogy indulnia kell haza, mert mindjárt este és ő haza akar érni. Igaza van. Sóhajtok egyet, aztán elszomorodom.
- Akkor szép jó éjszakát! Remélem hazaérsz időben.
Még utóljára ránéztem, addigra fel is állt a padról. Oda a társaságom, a madárkáim is idő közben eltűntek. Mi lesz így velem? Ez itt a kérdés. Bemenni nincs kedvem, így még itt üldögélek a padon egy darabig, úgy tervezem. Bizonyára ez látszik is rajtam. Pont ahogyan szoktam, unatkozom, még nem jön újabb társaság. Legalább lesz időm magamban átismételni a ma bemagolt anyagot, hogy biztosan tudjam. Ha már így alakult, akkor kihasználom a
helyzetet a tanulásra. Olyan békés minden, itt legalább hallom a gondolataimat, tudok koncentrálni. Aludni meg úgysem bírnék, igy legalább lekötöm magamat, de mégis a társaságában még eltöltöttem volna egy kis időt.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék