36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Kőszegi Brigitta Hanna
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. április 13. 10:56 | Link




Gyönyörű reggelre ébredtünk, itt, a Bagolykő Mágustanoda falai között! A nap csak úgy szikrázott, pontosan ez volt az, ami felébresztett. Nem húztam be este a függönyöket, így amint felkelt a nap, azonnal az arcomba világított, így nem tartott sokáig, hogy teljesen magamhoz térjek. Szépen megreggeliztem, sétálgattam kicsit a folyosókon, majd visszatértem a szobámba. Mikor beléptem, azonnal elkapott, valamiféle hiány érzet. Hirtelen nem tudtam, hogy mi lehet az, csak folytattam a járkálást a szobámba, majd mikor kitekintettem az ablakon, rájöttem. Hiányzik a friss levegő, egy kis szellő, a madarak hangja, egy kis szabad élet. Kicsit rendbe szedtem magamat, majd elhagytam a körletet. Lassan, komótosan, zsebre tett kézzel sétáltam lefelé a lépcsőkön, majd az egyik folyosón végig, addig, amíg a Rét kapujához nem értem. Ezer éve nem voltam már idekint, biztosan jól fog jönni. Kitoltam a kaput, majd kiléptem a fűre. Sehol senki, mint azt már jól megszokhattam, így esélyem se volt senkihez sem csatlakozni.
Kezdem érezni a változást, magamon is. Nem tudom lehetséges-e azt érezni, hogy valaki magabiztosabbá vált, de én még is érzem. Végre tudok beszélgetni az emberekkel, és nem ijedek be, ha valaki is hozzám szól. Sok mindent köszönhetek ennek a helynek, na meg Doriánnak is. Egy perc erejéig felpillantottam az égre, amin szinte egyetlen egy felhő sem látszott, csak a hatalmas kékség. Utána magam elé néztem, majd a velem szemben lévő fa felé igyekeztem. Mikor odaértem, lekuporodtam alája, hátammal nekidőltem a törzsének, és onnan nézelődtem, végig, a rét területén. Imádom a virágokat, és a gondosan ápolt kerteket. Na, ez pontosan az volt! Nem tudom, hogy csinálták, hogy minden ilyen szépen nézzen ki. Kezemmel a kabátom zsebébe nyúltam, ahol egy kis papírfecnit találtam. Mikor kihúztam, hogy meglessem mi is az, rájöttem, hogy anyáék 2 hete írt levele. Én pedig még el se olvastam! Nem nagyon volt rá időm, meg, őszintén szólva el is felejtettem az egészet. Gyorsan végigfutottam, de semmi érdekeset nem találtam benne. Mindenki még él, és virul. Leginkább Beni hiányzik, jó lenne, ha egyszer meglátogatna, vagy esetleg ő is csatlakozna hozzám, mint az iskola lelkes, kis tanulója. Bár, ahogyan őt ismerem...Utál költözködni, legszívesebben egész életében csak lustálkodna, és feküdne. Kevés az esély arra, hogy egyszer csak megjelenik itt, kezében a bőröndjeivel. A levelet amennyire csak tudtam, újra összehajtogattam, majd visszatettem az előbbi helyére.
Fejemet is nekidöntöttem a fának, majd behunytam a szememet. Élveztem ahogyan a szél gyengéden néha az arcomba fúj, és élveztem a jó időt. Csend volt, csak néha lehetett hallani a madarak csicsergését, de más semmit. Érdekes, hogy ilyenkor milyen kevesen jönnek ki a szabadba.
Hozzászólásai ebben a témában
Isabella Diana Woodrow
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 198
Írta: 2014. április 13. 14:48 | Link

Brigi

Vajon van rá bármi esélyem, hogy ilyen "kora reggel", 10 óra körül találok bárkit is idekint? A helyzet az, hogy általában elég korán kelek fel, ahogy ma is tettem. Sajnos nem volt lehetőségem idegenvezetőt kérni, vagy szerezni magamnak, így egyedül indultam útnak. Ez lett a vesztem, hiszenmár több mintfélórája idekint bóklászok és baromira nem tudom, hogy hol a francba vagyok. A bátyám még régebben készített egy térképet magának, amikorelsős volt. Bármerre járt, felrajzolta a papírra, hogy hol mi található. De azóta eltelt 8 év, és a térkép eléggé megkopott és biztos vagyok benne, hogy ez az udvar sem itt volt még akkor, mikor Caius ide járt. Lehetséges, hogy költöznek az udvarok? Vagy talán rossz ajtón jöttem ki? Tanácstalanul ácsorgok a rét szélén éskövetem tekintetemmel a falat, ami lassan elkanyarodik. Sóhajtok egyet, és megcsóválom a fejemet. A hátam mögött messze kéklik valamiféle tó, és a kastély egyik tornyát is látom, de nem hiszem, hogy arra kellene mennem. A kastély sarka mellett egy lány tűnik fel, a szemem pedig felcsillan. Élőlény! A térképet a zsebembe gyűröm (már úgyis mindegy neki!), és gyors léptekkel indulok meg a fal mellett, figyelve, hogy a lány hova megy. Azt hiszem, hogy totálisan elkavarodtam, és lehet, hogy már körbejártam az egész kastélyt, de ahogy befordulok meglátom a kastély fő kapuját, a hatalmas, gyönyörű rétet, ami elterül a kastély mellett és persze a lányt, aki az egyik fa alatt helyezkedik el.
~Ha odamegyek hozzá, hogyeltévedtem tutira kiröhög~ - gondolkozom el azon, hogy mitévő legyek. Lassan előhúzom a térképet, hogy megnézzem, hol is tévedtem el és mikor is fordultam rossz irányba. Így hát Brigi annyit láthat, hogy egy idióta, nyomi kislány ácsorog a rét szélénél, a kastély falától nem messze és bámul valami papírdarabot, miközben néha felnéz. Totál idiótának érzem magam. De tényleg...
Hozzászólásai ebben a témában

Woodrow Hugi
Fahéj

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék