Rufus!  

-Hirtelen elfelejtjük? -kérdezek vissza szemöldökömet ráncolva. Végül is nekem mindegy, a lényeg, hogy hazudnunk kell. Rufus próbálja szebben megfogalmazni a hazudni szót, de a végeredmény ugyanaz. Amúgy meg, lehet, hogy nem is kell füllentenünk, mert lehetséges az a verzió is, hogy senki sem veszi észre a lyukat. Az lenne a legjobb! Viszont most akkor is muszáj lesz nem az igazat mondanom, mert Rufust érdekli, milyen szövegkörnyezetben hallottam a nevét.
-Csak annyit hallottam, hogy Rufus. -mentegetőzök. Azért még sem mondhatom, hogy azt hallottam mindenféle lánnyal kavar. Egyrészt nem akarom, hogy miattam szidjon le valaki olyat, aki nem is csinált semmit, másrészt meg nem akarok én is pletykálkodni. Én lezártnak tekintem ezt a témát, de ha ő valamit még kérdez ezzel kapcsolatban, én komolyan mondom, hogy nem fogok rá válaszolni.
-Igen. Rohantam vissza hozzád! Ezt a távot is olyan nehéz volt kibírni nélküled! - nevetek fel. Gondolom ő nem olyan, hogy megsértődik ezen, tán csak szorult belé némi humorérzék. Egyébként érdekes, mert soha nem jöttem ki a fiúkkal régebben. Itt meg ezzel a Rufussal tudjuk ugratni egymást és én ha jobban belegondolok, még nem csinálta  ilyet.
~Alan!!!~
Jutott hirtelen eszembe. Ő volt az egyetlen fiú eddig akivel jártam. Meglehetősen rövid és unalmas volt a kapcsolatunk. Eleve úgy kezdődött, hogy az első találkozásunkkor már megcsókolt és megkérdezte, járnék-e vele?! Èn meg persze belementem, de nem a fiú tetszett, hanem a helyzet, hogy valaki szerelmesen gondol rám. Elég csúnyán szakítottunk utána.
-Tényleg, neked volt valaha barátnőd? -kérdeztem hirtelen Rufustól, bár a pletykákból ítélve tuti volt már neki, vagy még most is van..

Rufus!  

-Hirtelen elfelejtjük? -kérdezek vissza szemöldökömet ráncolva. Végül is nekem mindegy, a lényeg, hogy hazudnunk kell. Rufus próbálja szebben megfogalmazni a hazudni szót, de a végeredmény ugyanaz. Amúgy meg, lehet, hogy nem is kell füllentenünk, mert lehetséges az a verzió is, hogy senki sem veszi észre a lyukat. Az lenne a legjobb! Viszont most akkor is muszáj lesz nem az igazat mondanom, mert Rufust érdekli, milyen szövegkörnyezetben hallottam a nevét.
-Csak annyit hallottam, hogy Rufus. -mentegetőzök. Azért még sem mondhatom, hogy azt hallottam mindenféle lánnyal kavar. Egyrészt nem akarom, hogy miattam szidjon le valaki olyat, aki nem is csinált semmit, másrészt meg nem akarok én is pletykálkodni. Én lezártnak tekintem ezt a témát, de ha ő valamit még kérdez ezzel kapcsolatban, én komolyan mondom, hogy nem fogok rá válaszolni.
-Igen. Rohantam vissza hozzád! Ezt a távot is olyan nehéz volt kibírni nélküled! - nevetek fel. Gondolom ő nem olyan, hogy megsértődik ezen, tán csak szorult belé némi humorérzék. Egyébként érdekes, mert soha nem jöttem ki a fiúkkal régebben. Itt meg ezzel a Rufussal tudjuk ugratni egymást és én ha jobban belegondolok, még nem csinálta  ilyet.
~Alan!!!~
Jutott hirtelen eszembe. Ő volt az egyetlen fiú eddig akivel jártam. Meglehetősen rövid és unalmas volt a kapcsolatunk. Eleve úgy kezdődött, hogy az első találkozásunkkor már megcsókolt és megkérdezte, járnék-e vele?! Èn meg persze belementem, de nem a fiú tetszett, hanem a helyzet, hogy valaki szerelmesen gondol rám. Elég csúnyán szakítottunk utána.
-Tényleg, neked volt valaha barátnőd? -kérdeztem hirtelen Rufustól, bár a pletykákból ítélve tuti volt már neki, vagy még most is van..

Blanka

-Hirtelen? Eddig se tudtunk e lyuk keletkezési körülményeiről-kacsintok a lányra, és próbálok olyan fejet vágni, mint aki nem érti, hogy miről beszél Blanka. Na, de részemről most már lezárhatjuk ezt a témát nem akarom, hogy a lány miattam hazudjon. És még mindig nem tudom meg a pletykát, ez már bosszantó, az oké, hogy valaki titoktartó meg stb., de a titok az a halmazállapot, ami alkoholban jól oldódik. Szegény lányt nem fogom leitatni, de azért csak elmondhatná, ha már így szóba hozta a témát.
-És a Rufus után még mit hallottál? Nyugi, köztünk marad.-mosolygok bátorítóan Blankára, hogy nyugodtan megbízhat, engem most már úgyis csak az érdekel, hogy mit hallott rólam.
-Tudom, mértem is az időt, hogy hány percig bírod ki nélkülem.-mosolygok a lányra, tudom, hogy csak poénkodott, és ezért én is, jó ha valakivel lehet hülyülni, bírom az olyan embereket, akiknek van humorérzékük, és felteszi a számomra megdöbbentő kérdés, és mivel Levitás volnék vagy mi a szösz, ezért nem nehéz összepárosítanom a kérdést és a pletykát ami elméletileg rólam terjeng.
-Két oka lehet, amiért a kérdést feltetted az egyik az, hogy a pletyka amit hallottál rólam az az volt, hogy csajozok vagy valami hasonló, a másik az az első ok.-nézek a lányra, és várom, hogy mit reagál rá, szinte mondhatni most-másodszorra- ugrik a majom a vízbe. De azért válaszolok neki, ha már érdeklődik irántam, vagyis szerelmi ügyeim iránt.
-Igen, már volt barátnőm. És neked már volt barátod?-kérdezek vissza egy kis kíváncsisággal a hangomban.