Nyílik a hatalmas tölgyfaajtó és ahogy kilépsz első helyszínként a rétet pillantod meg. Hosszan terül el a szemed előtt, míg meg nem állítja szemben az iskola kapuja, oldalt pedig addig tart, amíg a piknikező tisztás meg nem állítja. Aztán pedig már valami más kezdődik, ami megelőzi a hatalmas erdőt, melybe nem érdemes mászkálni legyen nappal vagy éjszaka, hiszen ki tudja pontosan mit is rejt az a szempár, mely az avarszinten megbújva követ téged. A réten viszont a fű tökéletes ameddig csak a szem ellát és ha bőrödet perzseli a nap nincs más dolgod csak beülni az elvétve található fák hatalmas koronájának egyik hűs lombja alá. Viszont ha bátor vagy, esetleg a nap oly kegyes, hogy nem kell menekülni előtte akkor a padokat ajánlom, hiszen ott is kényelmes. Sokan fordultak/fordulnak meg most is itt, és sokszor próbálták nevükkel fémjelezni ittlétük vagy érzéseik, de eddig senkinek se jött össze, így a padokon se a rongálás se az idő vasfoga nem mutatkozik meg, ugyanúgy ahogy a fáknál sincs esélyük. Ez az a hely ahol tipikusan a legtöbb ember megfordul, hiszen szinte mindenki ide merészkedett ki elsőnek és itt szerzett barátokat is magának, akikkel vagy itt találkozik újra vagy itt ismer meg másokat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=849661#post849661][b]Máltai Ramóna Emese - 2022.07.23. 00:35[/b][/url]

Ugyan Ramóna egészen hozzászokott már a Bagolykő nyüzsgéséhez, még mindig nem ártana magának azzal, hogy a legforgalmasabb időpontot válaszja az ebédeléshez. A tömeget még mindig nem viseli jól, ahogy a nagy zajt sem, ez a páros pedig elkerülhetetlen a Nagyteremben. Így inkább más helyszínt választ a szünetre. Kihasználná a jó időt, a rétre indul ki, ám csalódnia kell, mert diáktársai is hasonlóan gondolkodtak, és mindenfele beszélgető, nevetgélő csapatokba botlik. Végül egy terebélyes fa árnyékában talál kis magányra. A gyökerek közé kuporodik a földre, hisz ilyesmivel sosem volt finnyás. Egy krimit olvas jelenleg, azt veszi elő, - hátát a fa törzsének döntve - hogy fellapozza a katicás könyvjelző nyomán.
Épp csak elmerül a sorok közt azonban, amikor már ki is zökkentik. Valaki rátalál, s ahogy a fiú megakad a földre dobott táskában, Rami felnyekken a szandálból kilógó lábujjaira nehezedő súlytól. El is rántja lábfejét, megelőzve ezzel a további károkat. Megdörzsöli picit, közben pedig kékjeit az érkezőre vezeti.
- Zalán? - pislog rá értetlenül. Kérdésében inkább a helyzetről és a fiú szándékairól érdeklődik, egy percig sincs arról szó, hogy ne ismerné fel azt, akit leginkább a barátjának nevezhet.
Könyvét becsukja, gondosan belehelyezve a könyvjelzőt, hogy aztán táskájára dobja a kötetet. Kezeit aztán felhúzott lábai körül kulcsolja össze, úgy tekint a levitásra, még mindig kissé kérdőn.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=849665#post849665][b]Kis Laura Grace - 2022.07.23. 06:10[/b][/url]

Az a nagy helyzet, hogy ha aktív gyerek vagy, olyan, aki fára mászik, kötélen táncol, és nem mellesleg van egy nagypapád, akinek az egészségi állapota nem kielégítő, akkor bizony erősen oda tudsz koncentrálni az egészségedet veszélyeztető tényekre, mint például egy medencébe eső fiú. Mivel a medencébe lökdösés ősi művészet, így én magam is résen vagyok, még akkor is, ha éppen nem úgy tűnik, elvégre terveim között szerepel képzettséget szerezni és továbbra is olyan fizikai állapotban lenni, hogy tudjak otthon segíteni, na meg aztán rohamosan közeledik az év vége, ami nekem egy olyan búcsút is tartogat, amire rájöttem, hogy bármennyire is hittem, hogy igen, mégsem állok készen.
Lényeg a lényeg, hogy mikor közelednek az egyedek, résnyire nyitom a szemem, és látom ám, hogy sunyiság van a dologban, és ahogy ott van a mozdulat, úgy mozdulok én is, hogy mielőtt a vízben kötök ki, vagy esetleg elcsúszik a fürdőruhám, amikor éppen segíteni akarnak - hiszen egy ilyen lány, ekkora mellekkel, nagyon könnyen felfedhet sok mindent -, inkább önként ugrok a vízbe, ahonnan csak akkor bukkanok fel, amikor már tudom, hogy minden tökéletesen a helyén van.
- Jól vagy?
Kérdezem aggodalmasan, zöld szemeimet végigjáratva rajta, elvégre neki jobban fájhatott ez, mint nekem, akinek ilyen téren tényleg jó érzékszervei vannak, és szerencsére kellőképp hajlékony is vagyok hozzá, hogy ne különösebben legyen bajom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=849667#post849667][b]Jacob Lehman - 2022.07.23. 07:55[/b][/url]

Jacobnak esélye sem volt elkerülni az esést, Áron erőteljes lökése miatt pedig még azt sem tudta igazán koordinálni, hogy mégis hová zuhanjon. Egyszerűen csak berobbant a lányok közé, mint egy bomba, ezzel borítva az esetleges fecsegésüket. A matracon lévőt meg nem tudta elkapni, hiába próbálkozott, azonban még lehetősége se volt utána merülni azonnal, mert másik irányból máris jöttek a visítások. - Normális vagy?

- Mit művelsz Te idióta?

- A hajaaaaam

- A szemeeeem - és ehhez hasonlók. Szerencsétlen Jacobnak kezét kellett felemelnie, hogy ezzel tompítsa a felé érkező fröcsköléseket, majd jobbnak látta, ha inkább mélyen elmerül, legalább néhány másodperc erejéig, hogy addig se csesztessék. Áron haverja persze hangosan, hasát fogva röhögött a parton, s mint aki jól végezte a dolgát, arrébb tett pár lépést, hogy kiterítse a törölközőjét. Jacob ekkor bukkant fel, csurom víz volt az arca, vizes haja valahogy az arcába olvadt, így megfordulva először még csak a hangot hallotta, azt nem látta, hogy ki szól hozzá. Gyors mozdulattal dörgölte ki képéből a szálakat. - Aha jól vagyok ahaaaa - hát, amint végre újra látott, tekintete is először a bikinifelsőn ragadt meg, de nem is azért, mert hű de díszes volt, őt nem a divat érdekelte. Egyszerűen csak nem találkozott még ilyen közelről, ilyen formában ilyen csodákkal. - Izé, jól vagyok - a röpke zavart követően felkapta tekintetét és a lány szemeire vezette.
- És te te? - érdeklődött, de fejében ott kántáltak a szavak. Ne nézd, ne bámuld. Ismételgette magában, és próbálta fegyelmezni magát, hogy ne újra a melleit bámulja, egy másik haver odalentről viszont folyamatosan azt suttogta neki, hogy dehogy nem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=849703#post849703][b]Kis Laura Grace - 2022.07.23. 09:45[/b][/url]

Szívem szerint elnevetném magam arra, hogy mennyire nem tud a szemembe nézni. Nem zavar, nem vagyok az a fajta lány, aki álszenteskedik, hogy jaj hát kitettem a cicim, de azért ne légy már ennyire illetlen, kérlek szépen, mert én egy rendes lány vagyok. Az vagyok, de nyilván tisztában vagyok vele, hogy a jelenlegi megjelenésem hatást vált ki. De nem nevetek, mert nem akarom kellemetlen helyzetbe hozni.
- Tökéletesen. Kiválóan tudom hárítani a veszélyt és kiemelkedően hajlékony is vagyok.
Vannak kék-zöld foltjaim, de nem verésből, hanem azért, mert mondjuk megcsúsztam az egyik fán, amire éppen felmásztam, vagy mondjuk akkor szerettem, amikor kertészkedtem. De ezek is a részeim, nem takargatom őket.
- A lányok megbékélnek, sőt, szerintem elég könnyedén bevágódhatsz náluk, ha kedvesen megkérdezed tőlük, hogy jól vannak-e.
Mert tényleg kedves volt tőle, nekem láthatóan semmi bajom, és nem is rinyáltam a megjelenésemért. A vízbe jöttem, szóval teljesen várható volt, hogy vizes is leszek, így aztán se a hajam nincs belőve, se smink nincs rajtam. Előbbi mondjuk fel volt fogva, de nyilván hevenyészett munkát végeztem, hiszen kibomlott, és szét is terült körülöttem.
- A haverod lökött be?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=849727#post849727][b]Jacob Lehman - 2022.07.23. 10:25[/b][/url]

Talán még soha ilyen zavarban nem is érezte magát, kedve lett volna bemosni egyet a haverjának, hogy ilyen szituba lökte, de Áron már a pokrócon heverve, nevetve figyelte az eseményeket.  - Iiigen? - nyelt is egyet, mikor megtudta, hogy a másik még hajlékony is, aztán zavartan elkezdte piszkálni a füle tövét, és igyekezett nem lefelé nézni, hanem vissza a lány szemeibe.
 - Ahaa, mi? - még mindig elmerült pikáns gondolataiban, mikor ráeszmélt, hogy Grace - mert hát ismerte őt órákról, csak eddig még épp így nem látta, meg mintha tavalyhoz képest még változott is volna - hozzá beszél.  - Jaa, a lányok, persze - kicsit meg is feledkezett azokról, akik az előbb leordították a fejét, de azért odafordult feléjük, hogy elnézést kérjen. Meg is tette, hárman máris visszamosolyogtak, csak az egyik motyogott valamit összeráncolt homlokkal, Jacob meg szájról nem tudott olvasni, így inkább elengedte a dolgot, és visszafordult Grace felé. - Aha , khm igen - összekapva magát, immár határozottan tolta meg a hangját, közben vetett egy pillantást hátra Áron haverjára.  - Egy idióta , még egyszer bocs - nézett újra a lányra, de tekintete már megint lefelé kalandozott, így gyorsan vissza is kapta, s magában kántálta, hogy higgadj le Jacob. De mit is tudott volna kezdeni a hormonjaival.
- És te…velük jöttél? - bökött a mellettük sutyorgó, meg nevetgélő lányokra. Ekkor száguldott el a füle mellett egy kislabda, ami a vízbe csapódott, s ahogy megint hátra kapta a fejét, látta azt, hogy Áron röhög, ő dobta, és közben még motyogott is valami olyat is, hogy mozdulj rá, de Jacob persze hogy ezt se tudta leolvasni a srác szájáról, inkább csak morcosan nézett rá.
- Hallod, nagyon hülye a haverom. Nem fog leereszteni? Aaa gumiizéd, matracod - helyesbített és most először még egy mosolyt is villantott.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=849732#post849732][b]Kis Laura Grace - 2022.07.23. 11:39[/b][/url]

Nem csodálom, hogy össze van zavarodva, én is össze lennék, ha ennyire váratlanul dobnak be a vízbe, és mellette még egy csapat felháborodott lány is lefröcsköl. De szerencsére jó tanácsokat tudok adni, mert ahogy bocsánatot kér, úgy lesznek a velünk egy medencében tartózkodók is enyhébbek. Hát így kell ezt csinálni.
- Ne viccelj, nagyon jó a humora, nekem tetszett.
A többiek nem biztos, hogy ennyire lelkesedtek érte, de szerintem vicces pillanat volt, és legalább feldobta egy kicsit az aszalódást, amit eddig a napon végeztem. Este úgyis én leszek az egyik járőröző prefektus, szóval nem árt egy kis rápihenés a nagy műveletre.
- Nem, egyedül jöttem.
Elnevetem magam a labdára, ami lepattant mellénk, kicsit elrúgom magam, hogy elérjem, és egy szép mozdulattal visszaküldöm a havernak, ellenállhatatlan vigyort villantva, amikor az ölébe pattan, és nevetve pillantok a felborult matracra.
- Nem hiszem, de nem az enyém, szóval, ha meg is történik, majd tagadom, hogy közünk lenne hozzá.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=849743#post849743][b]Jacob Lehman - 2022.07.23. 13:35[/b][/url]

- Tényleg? - meglepődött, a többi lány ezt annyira nem díjazta, szerencsére Grace nem volt olyan merev csaj, hogy emiatt nyávogjon, ez pedig jó pont, meg az is, hogy mennyire jól néz ki. Jacobnak ugyanis feltűntek a lány adottságai, ezeket valahogy korábban sosem vette észre úgy igazán, talán azért, mert egy év alatt sokat változik az ember, és akkor még valahogy nem volt ennyire formás az eridonos.  - Aha, hát akkor - annak ellenére, hogy volt egy kis zavara, gondolta, hogy miért is ne hívhatná már meg akkor egy üdítőre Grace-t, de ekkor pattant be melléjük a labda, Jacobnak meg feltűnt, hogy a lány egész érdeklődő Áronnal kapcsolatban. - Be..bemutassalak a haveromnak?- kérdezett rá, háttérbe szorítva saját vágyait, mert végülis, neki lett volna kedve Gracehez, de mégis úgy érezte, hogy a lánynak inkább Áron tetszik, ez pedig egészen lehangolta őt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=849747#post849747][b]Kis Laura Grace - 2022.07.23. 14:04[/b][/url]

- Aham, a lányok odáig vannak azért, ha valaki laza. Én legalábbis nagyon szeretem, ha nem azt érzi mellettem valaki, hogy megfeszül.
Kicsit még a vállaimat is megvonom. Nyilván nem vagyunk egyformák, de azért az emberek azért keresnek kapcsolatokat, hogy azokban jól érezzék magukat. A tekintetem a labdás fiúra téved, majd vissza Jacobra, és kicsit megingatom a fejem.
- Nem, ha akart volna valamit, akkor idejött volna.
Mondanám, hogy engem az meg nem is érdekel, akinél nekem kell kezdeményezni, de tudjuk, hogy ez csúnya álszentség lenne, de tényleg nem vágyom arra, hogy olyannak mutassanak be, aki kislabdákat dobál.
- Nem inkább azt szeretné, hogy te találj magadnak valakit?
Teszem fel a kérdést, mert hát láthatóan úgy vigyorog, mint aki mindent elkövet, és azt hiszem, hogy így is sikerült egy picit mellé lőnie, mert, oké, ez most bonyolult, de én nem vagyok abban a helyzetben, hogy keresnem kelljen. Nem vagyok kapcsolatban, de van egy kötött kompromisszumom egy olyan baráttal, akit napról napra fontosabbnak és közelebbinek érzek magamhoz. A kompromisszum a tanév végén lejár, és legyen bármilyen közel is, nem szeretnék olyan szövegkörnyezetet használni, vagy olyan gondolatmenetet folytatni, mely a bekövetkező véget vetíti elő. A jelenben tartom magam.
- Mert, ha ez van, akkor tényleg lazábbnak kell lenned. Például az olyan srácok, mint a haverod, vagy az én barátom, Miksa nagyon lazák, és ez bevonzza a lányokat, ebben egészen biztos vagyok.
És igen, ebben a pillanatban jöttem rá a tényre, hogy a "barátom" csodás szó, mert kikerüli azt, hogy megpróbáljam elmagyarázni, hogy mi is van kettőnk között. A fiú az egyik legjobb barátom, és hivatalosan a szeretőm is, párkapcsolat nélkül.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=849770#post849770][b]Hollósi Zalán - 2022.07.23. 15:21[/b][/url]

Megpróbált kilépni az akadályból, de amikor azt hitte, stabil talajt ért a lába, újra próbára tette valami az egyensúlyát. A fa törzsének támasztotta Rami fölött a kezét, úgy nézett le bambán a lányra.
 - Bocsánat - pillázott sűrűn. - Én csak jöttem, hogy... igen. Nem akartalak zavarni, nem láttalak. Én a... - gondolkodott a magyarázaton, míg sietve körbenézett. Először észrevett egy üres padot, majd amikor épp kimondta volna, hogy már itt sincs, Manka bukkant fel egy Rellonos barátnőjével egyetemben és foglalták be a célpontját. Frusztrált sóhaj hagyta el ajkait, úgy nézett vissza a kis unikornisra.
 - Nem zavarnálak, ha...? - mutatott mellé, ahol tökéletes takarásban lett volna Manka elől.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=849771#post849771][b]Jacob Lehman - 2022.07.23. 16:06[/b][/url]

Hallgatott, és jegyzetelt azokra a képzeletbeli lapokra, ha már ilyen információkhoz is hozzájutott. Szóval a lazaság mérvadó, szuper. Ő elvileg laza, vagyis a legtöbb helyzetben az, most viszont összezavarta a látvány, nagyon is, valószínűleg ezért vett visszább. - Aha, nyilván ez jogos - ekkor már kicsit próbált lazábbnak tűnni, ha mondjuk lett volna az úszógatyóján zseb, akkor abba is belelógatja a kezeit, hogy még menőbbnek tűnjön. De hát, úgy vette észre, hogy nem ő az, aki érdekli a másikat, hanem inkább Áron. Ezért is ajánlotta fel Gracenek, hogy bemutatja az idősebb srácot, de aztán végül az is logikusnak hangzott, hogy ha Áron akarna valamit, akkor ugorjon ő, ezzel mélyen egyetértett.  - Hogy tessék? - a következő kérdés meglepte, aztán kínjában csak még inkább szélesedett az a vigyor, és persze még kínosabban is érezte magát, mikor Grace próbálta tanítani, hogy hogyan is csajozzon. Egy kicsit égőnek érezte, hogy ezt neki így el kell mondani, és talán ha nem épp egy ilyen vizespólós versenyen futnak össze, akkor nem is lett volna gondja ezzel az ismerkedés dologgal, csak mondjuk most.
- Hát igen, az elképzelhető, Áronnak tényleg volt már jó néhány barátnője, de én nem akarok mindenkit bevonzani - mosolygott immár, úgy érezte, kezd ebbe is belejönni, már a zavara is múlófélben volt. - Hogy vagy mostanság? Rég láttalak - meg persze rég beszéltek, és akkor is csak annyiból állt, hogy helló, szóval tulajdonképp nem is ismerték egymást, Jacob persze tudta, hogy a lány kikkel barátkozik, meg melyik házba jár, de ezen kívül, ennél részletesebben nem sikerült kiismernie. - Nem kérsz valamit inni? - kérdezte, s mikor egy újabb labda találta el, ezúttal már ő nyúlt a laszti után, és azt erővel vissza is vágta Áronnak, amire a parton heverő srác nem számított.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=849772#post849772][b]Kis Laura Grace - 2022.07.23. 16:32[/b][/url]

- Megfeszül. Tudod, olyan lesz a kisugárzása, mint akinek zabszemet dugtak a hátsójába. Nem azt mondom, hogy egy bunkó legyen, de a rezgéseknek passzolniuk kell.
Tudom, ez egy kicsit pszichoblabla meg ezotéria, de ahj, ezt érezni kell, olyan nehéz elmagyarázni. Szerintem erre nincsenek jó szavak, fogalmak, ez a dolog úgy jön. Hogy frászba vagyok-e emiatt? Ó igen, totálisan. De szerintem ez tényleg a rohanó idő miatt van, és mert ez az egész dolog jobb, mint hittem, hogy lesz.
- Ó arra semmi szükség, szerintem. Az a fontos, hogy tudd meghatározni azt, milyen az érdeklődési köröd. Nálam például a humor az első. Aztán az, hogy jó legyen a személyisége. A barátom legyen. Igazán a barátom. Aztán jöhet minden más.
A kinézet annyira nem szokott számítani, bár azért hozzá kell tennem, hogy nagyon tetszett minden, amit egyes textilek levétele után láttam Miksánál is, szóval, tekintve, hogy ő az első, nyilván egy örök élmény lesz a későbbiekben.
- Jól, mostanában sokat vagyok az Eridonban, vagy otthon. Nagyon gyorsan mennek a napok, éjjelente sokat járőrözöm. A te napjaid hogy telnek?
Nem vagyok szomjas, így nemet intek, a következő pillanatban azonban megáll bennem az ütő, ahogy a labda visszakerül a fiúhoz. Ez kicsit váratlan volt.
- Öhm, minden rendben?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=849773#post849773][b]Jacob Lehman - 2022.07.23. 16:46[/b][/url]

Értette már, és valószínűleg ő is egy kicsit feszültnek érezte magát, amit biztosan a lány is érzékelt. Tehát erről beszélt, az efféle dolgokat kéne lerángatnia magáról. Biztosan igaza volt a lánynak, ahogyan Áronnak is abban, hogy már végre össze kéne szednie egy csajt. De Jacob nem így működött, ő tisztelte a nőket, és nagyon is érdekelte, hogy milyen a személyiségük. Ezzel is tejlesen egyet tudott érteni, hisz neki ez is számított. Az már persze egy másik kérdés volt, hogy a szülei, leginkább az apja nem is engedné, hogy ne amish lányt vegyen feleségül, de Jacob nem tudta, hogy mi lesz majd, ha netán egy nem amish lány fog neki megtetszeni. Mint mondjuk most Grace. Igaz, ez sem volt egy elkönyvelt menet, mert külsőleg nagyon tetszett neki, vonzónak találta, de semmit sem tudott róla. Áron persze biztosan azt hitte, hogy ha majd rálöki a lányra, akkor abból azonnal lesz valami, de Jacob erről is másként vélekedett.  
- Igen, a számból vetted ki a szót. Ez tényleg fontos, hogy megbízz a másikban, olyan barátságnak kell lennie, mint mondjuk amilyen nekem Áron. Hm, lehet őt kéne elvennem - mélázott hangosan, imitálva a gondolkodást, de aztán el is nevette magát, mert ezt nem gondolta komolyan.
- Ezt nem csodálom, valaki mindig szabályt szeg - sejtelmesen somolygott, mert nem egyszer ő is átlépte a határokat, de szerencsére eddig még sosem bukott le, így miatta nem is akadt gondja a prefektusoknak. Ekkor találta el már megint Áron labdája, és ekkor hajította vissza a srácnak, amin a lány meglepődött.  
- Persze, de megérdemelte, folyamatosan dobál - nevetett. - Mi ezt így rendezzük egymás közt. Egyébként nagyon jól áll ez a fürdőruha - jegyezte meg, és hát megpróbált kicsit bókolni is. - Nyaralni mentek valamerre? - kíváncsiskodott, közben kicsit lejjebb merült a vízben, úgy nagyjából nyakig és ide-oda kergette a vizet a kezeivel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=849780#post849780][b]Bontovich Miksa - 2022.07.23. 20:29[/b][/url]

Este van, este van, ki-ki nyugalomban, én meg surranok a rétre, mert bizony dolgom van. Megígértem, hogy visszatérek és olyan embernek nevelt édesanyám és édesapám, aki betartja a szavát.  Az a kis dög úgy incselkedett velem, hogy megérdemel némi büntetést. Zsebemben lapul, ragasztó, kés meg még wc papír és festék is, mert a rózsaszín medence kivívta az utálatomat.
Jól felszívva magam érkezek meg a rétre, ahol halkan lopózok a kis aranyoshoz egyre csak közelebb és közelebb, remélve, hogy nem hallja meg lépteim neszét, mert rodeózni nincsen kedvem rajta, csupán csak tele dobálni minden szarral, na meg itt-ott kilyukasztani, hogy azért érezze a törődést a kicsike. Nem, pálcát nem akarok használni, nem kívánom felhívni magamra a figyelmet, ezért a konyháról elcsórt kést használva, Rambot megszégyenítve kommandózok közel hozzá, hogy egy hatalmas csata kiáltással ráugorjak és félelmet nem ismerve egyet szúrja az oldalába. Nyilván hiába, hiszen ő elkezd alattam vergődni és ha valaki most erre jár, akkor csak annyit lát, hogy Bontovich Miksa éppen vadul meglovagolja a rózsaszín medencét, milyen szép este is a mai.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=849785#post849785][b]Kállay Ákos - 2022.07.23. 21:14[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=849787#post849787][b]Bontovich Miksa - 2022.07.23. 21:22[/b][/url]

Hát a tököm se gondolta volna, hogy ezek a medencék tényleg ennyire megvadulnak az éj leple alatt. Komolyan mondom, hogy Farkasházy egy vadállat, hogy ilyesmit engedélyezett vagy kivitelezett. Majd nyújtok is be némi panaszt nála, hogy a testi épségemet veszélyeztette itt és kéretik emiatt pluszpontokat jóváírni. Eszem megáll, hogy manapság még rongálni sem lehet kulturált körülmények között.
Mindenesetre több kés szúrást is ejtek a kicsikén, hogy érezze a törődést, majd amikor meghallom az idegen férfi hangot, kis lányos sikoly közepette esek le Rózsikámról, aki el is nyargal septibe, miután megint arcon köp.
- Ember, hát már majdnem betörtem - mérgelődve állok fel, s jobban megnézem, hogy ugyan már kinek volt mersze megzavarni itt az esti szeánszom közepette.- A medence kezdte és én megígértem neki, hogy visszatérek, hogy Ludas Matyiként háromszor verjem le rajta, amit művelt, de maga éppen megakadályozta, hogy az első közös ülésünket befejezzük - hahh micsoda poénos vagyok még ilyenkor is, komolyan mondom mindjárt lepetézek azon nyomban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=849792#post849792][b]Kállay Ákos - 2022.07.23. 21:39[/b][/url]

Nappal messziről már nézte ezeket a medencéket, de az egészen biztos, hogy a diákjai előtt nem vetőzik le fürdőnadrágba. Meg különben is, hogy nézne ki? Elvesztené azt a kevés tiszteletet is, ami ezekben a suhancokban még maradt. Nem mintha ő sokkal jobb lett volna diákként, folyton kilógott éjjel meg iszogattak is, ha úgy volt.
De ez más. Most ő ül a hatalom túlsó oldalán, neki kell reguláznia.
A jobb megvilágítás mellett sikerült beazonosítania a gyereket, akinek még a családját is ismerik távolról, főleg az aranyvérű bálokon mutatták be őket.
- Bontovich, már megint te? Te mindenhol ott vagy? - Kérdi a fejét csóválva. Ennyire még ő sem volt megőrülve fiatalon, az öreg Kállay talán meg is ütötte volna, ha ennyi balhéba keveredik kölyökként. Így is ő a családnak egyfajta szégyenfoltja, bár később a testvérei sem lettek kiházasítva. Talán az ő ellenállása kellett ahhoz, hogy letegyen erről az apjuk.
- Hogy mi van? - Annak ellenére, hogy nem érdekli a magyarázkodás, tényleg figyelt arra, amit a srác mond, de komolyan nem értett meg belőle semmit.
- Most ezt érthetően és úgy, hogy elteszed azt a kést. - Sóhajtja a fejét csóválva. Ez egy fárasztó beszélgetés lesz, már érzi. Nem ismeri a családi helyzetüket, de nem tudja, hogy ezt hogyan tolerálják otthon. - Kérem! - Nyújtja a balját az eridonos irányába. A jobbja még most is folyamatosan remeg, hol jobban, hol kevésbé, de már egészen sok mindent megtanult a másik kezével is csinálni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=849795#post849795][b]Bontovich Miksa - 2022.07.23. 21:51[/b][/url]

Vigyorogva integetek Kállaynak, persze nem azzal a kezemmel, amelyikben a kés van, mert az eléggé durva lenne. Ruhámról szépen lesöpröm a vizes fűszálakat, majd tekintetemmel körbenézek, hátha látom még valahol a közelben Rózsit, de hiába, úgy elszaladt, mint kis malac a disznóvágásról. Így hát Kállayval kell beérnem, aki fele annyira jó partinak ígérkezik.
- Igyekszem minél aktívabban kivenni a részemet az iskolai életből, örvendek- vigyorogva nyújtom kézfogásra a kezemet, de aztán rájövök, hogy Ákos uraság nem a puszipajtásom, így vissza is húzom inkább, mielőtt bevág a közeledő piros medence mélyére.
- Mikor állítottuk fel ezeket a szarokat, a rózsaszín arcon köpött, mert szeszélyes kis fruska és megígértem neki, hogy ez még megbánja. Hát itt vagyok, hogy visszaadjam neki a csalárdságát - nem hiszem el, hogy nem érti a Ludas Matyis hasonlatot, hát ki ez az ember?
- Hogy is ne, a konyhás néninek megígértem, hogy visszaviszem, amint végeztem a kenyerem megkenésével - igaz ez volt már vagy két hete és a néni azóta is mindennap megkerget a fakanállal, de istenem, hát mindig elfelejtem visszavinni. - Inkább elteszem, látja már itt sincs - becsúsztatom a nadrágom zsebébe, hogy lássa tök jók vagyunk, nem kell a para. Hát értek én a szép szóból, nyugalom, csigavér.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=849798#post849798][b]Kállay Ákos - 2022.07.23. 22:06[/b][/url]

Nem sokan örültek ennyire annak, hogy egy tanárféle odamegy hozzájuk, miközben éppen tilosban járnak. Mindenesetre a vigyorgó integetést egy biccentéssel jutalmazza, hogy ne mondják, hogy bunkó és nem köszön vissza. Vajon ő is ennyire irritáló volt anno a tanárainak, mint ez a gyerek most neki?
- És mindezt késsel a kezedben teszed? - Kérdi továbbra is hűvös hangon. A kézfogáson egy pillanatra ledöbbent, hiszen ő nagyon nem szokott ilyeneket, amióta a jobbja sérült. Különösen nem a jelen helyzetben, ahol tekintélyt vesztene egy gyenge kézfogással a másikkal szemben. Szerencsére Miksa hamar meggondolja magát, így Ákosban is helyreáll a rend.
- Már megint a köpködős - embert elnyelős medencéket hozták ki? - Horkan fel egy halk kuncogást lenyelve. Ezek a régi vacakok már akkor is itt voltak, amikor ő idejárt - és az nem most volt, legalább 12 éve.
- Mindazonáltal nem javaslom az iskola tulajdonának rongálását, mert az különböző szankciókkal sújtható. - Folytatja szinte darálva a hivatalos szöveget. Gyerekes dolog ez, hogy így szeretne bosszút állni a tárgyakon.
- Nem szeretném azt a kést többet kint látni. - Mondja határozottan az eridonos szemébe nézve. - Ezzel könnyen megüthetted volna a bokád, azt tudod? - Persze most nem kezdi el, hogy milyen szerencse, hogy ennyire jó fej tanárt fog ki, mint ő. Nem sokan kedvelik itt Kállayt és ez általában kölcsönös.
- Márton mit szól ezekhez? - Szalad ki a száján halkan. Nagyon futólag ismeri ezt a családot, de komolyan érdekli, hogy másoknál hogy kezelik a deviáns viselkedést. Különösen, ha a családfő egy vele egyidős férfi. Tekintete a medence falára siklik. Még azt is meg kell nézze.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=849808#post849808][b]Bontovich Miksa - 2022.07.24. 08:16[/b][/url]

Az égre emelem a tekintetemet, hát mit kekeckedik már itt velem a kés miatt? Olyan értetlen, mint én voltam, mikor anya kiskoromban azt akarta bemagyarázni karácsonykor, hogy nem azért tesszük a szaloncukrot a fára, hogy megegyük és az üres zacskók ott lógjanak. Pedig de, azért teszi mindenki oda.
- Már, akkor el kellett volna látni a bajukat, mikor először idekerültek- morgom halkan a szavaimat és tekintetemmel újra meg újra végigpásztázom a terepet, hátha a kis gecik szervezett támadást indítanak ellenem.
- Tudom, tudom. Ejjnyebejjnye, szégyelljem magam, húzzak a házvezetőhöz, valljam be bűneimet és ő majd eldádáz. Teljesen vállalom, esküszöm, csak hadd nyírjam ki azt a köcsögöt - mutatok a tőlünk nem messze rodeózó medencére. Tényleg megéri a büntetést, ha hagyja, hogy kicsináljam, vállalom, hát nézzen rám, teljesen elkötelezett vagyok. - Jó, hazának visszaviszem - becsszó, tényleg megteszem, el is kísérhet, ha szeretne, legalább addig sem unatkozom majd befelé menetben.
- Háááát, a múltkori Edictum cikk, amely amúgy teljes rágalom volt, mert nem szoktam félmeztelenül flangálni a folyosókon és hímringyó sem vagyok.. Na az kissé kiakasztotta - vagy inkább az tett be neki, hogy bekeretezve találta meg? Nem is igazán tudom, szerintem csak Mirella játéka vágta ennyire taccsra. - De amúgy irigyli, hogy belőlem nem veszett ki, ami belőle igen - és ez tényleg így van. Mostanában elég sokszor hallom tőle, hogy ő is ilyen volt ám, mint én. Hát bezzeg most egy begyöpösödött köcsög. - Ne mondja nekem Ákos bá', hogy maga nem élvezte az életet. Nézze, két szakon tanulok, mindkettőn kiemelkedően teljesítek, mellette mellékesben dolgozom is, pedig nem lennék rászorulva és igen, lazán bevállalom, hogy bolond vagyok, de kell a vidámság és a határok feszegetése, nem? - teszem fel érdeklődve a kérdésemet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=849814#post849814][b]Máltai Ramóna Emese - 2022.07.24. 11:07[/b][/url]

Halvány mosoly jelenik meg a navinés szája sarkában, persze, hogy megbocsájt. Ráadásul jó kedve van, nyugodt, nem zökkenti ki, hogy megzavarták. Főleg, mert Zalán az.
Ahogy a fiú makog, Ramóna lassan kinyújtja lábait. Fejével fordul oda, ahova a fiú mutat, hogy aztán aprót bólintson.
Picit nézi csak a levitást, várja, beszél-e magától, de miután a befejezetlen mondat nem hagyja nyugodni szólal meg, önmagához hű csendességgel: - Csak jöttél, hogy? - Vörös szemöldökei emelkednek meg picit a kérdéssel.
Közben kezei világoskék felsőjének fodrain babrálnak. Ő maga már észre sem veszi ezt a szokását, talán környezete sem, hiszen a részévé vált teljesen. Aztán egyik kezével mégis elengedi a rojtokat, mert a hangyáért nyúl, ami éppen lábán halad felfele. Óvatosan tartja a kezén, jól megnézi, de vigyáz rá, nehogy baja essen. Vissza is teszi a fűbe kis idő után, nem akar vele sokáig játszani, hiszen tudja, hogy fél. Jobb neki a magas fűszálak között. A navinés keze szintén a pázsitba simul, megtámaszkodik balján, ahogy figyel a mellette ülő fiúra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=849817#post849817][b]Hollósi Zalán - 2022.07.24. 12:13[/b][/url]

Villámgyorsan ragadta grabancán a lehetőséget, odalépett Rami mellé, hogy leülhessen. Lábait törökülésbe vágta, majd felegyenesedett, úgy pislogott a kék szemekbe.
 - Egyedül legyek - vont vállat sajnálkozó mosollyal, hiszen már más a forgatókönyv. Filgyelte, mit pepecsel Rami a hangyával, mosolya pedig csak szélesedett tőle. Azt gondolta, hogy folytatja az olvasást, hisz mindig ezt csinálta: nem zavartatta magát. Koncentrált arra, ami érdekli. Szerette is ezt vonását. Talán ettől, talán más okok folytán érezte kicsit zavarban magát, amikor a lány még mindig őt nézte.
 - Ami azt illeti - kezdett bele hirtelen, majd a táskájához nyúlt, hogy egy vékony, füzetszerű zsebkönyvet húzzon elő belőle. - Kíváncsi voltam, mit gondolsz erről. LLG után akartam megkérdezni.- Fellapozta az olvasnivalót, hogy Rami elé tolja a szóban forgó lapokat. Egy madár tusrajza terebélyesedett rajta. Sziluettje egy gólyához volt leginkább hasonlatos, viszont a színei merőben mások voltak. Égszín tollai valósággal rikítottak a régi papíron, csőre pedig mintha kissé görbült volna a végénél.
 - Felhőgázló. Láttam a kastély körül egy madarat, ami pont így nézett ki, csak... nézd - magyarázta a navinésnek, majd az állat leírására mutatott. - Állítólag nem őshonos nálunk. Megkérdeztem, Orbán professzort, de nem tartja valószínűnek, hogy ugyanez volt. Szerintem meg igen. Van rá szerinted... bármi esély, hogy idekeveredjen egy?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=849828#post849828][b]Máltai Ramóna Emese - 2022.07.24. 13:41[/b][/url]

- Ah - reakciója inkább egy sóhaj, átérzi Zalán vágyát. Most egyiküknek sem jön össze a dolog, de talán nem is baj, hiszen Rami egészen tudja élvezni Zalán társaságát - bármennyire is meglepi őt ez a dolog
Egy darabig figyeli társát, aztán rebbennek csak vissza kékjei a táskájára, a könyvére. Szívesen folytatná az olvasást, de nem érzi illendőnek. Főleg mert a levitás megszólal. Hirtelen kapja ismét felé vörös fürtjeit. Szemei követik Zalán kezét, végig, amíg az orra elé nem kerül a kép. Ekkor mindkét kezével nyúl a könyvhöz, megtámasztja.
- Szép - jegyzi meg halkan, mielőtt a fiú beszélni kezd. Nem néz fel aztán sem, a képet vizsgálgatva hallgatja Zalánt. Gyorsan átfutja azt, ahogy a levitás a leírásra mutat. Minden szavára jól figyel, hiszen tudja, milyen fontosak tudnak lenni a részletek. Csak a kérdésre pillant fel, féloldalasan a fiúra. - A professzorral nem akarok vitatkozni - aztán kisebb szünet után folytatja: - de előfordul, hogy egyes példányok eltévednek. Ha egy ellenségük üldözi őket, vagy elfogy az élelem az élőhelyükön. Esetleg kiirtják az élőhelyüket. Gyakran megesik mostanában. - Utolsó pontjánál mintha kis indulat is volna hangjában. - De az is lehet, hogy csak valami olyat láttál, ami hasonlít rá. Gólyát, vagy ilyesmit - teszi hozzá aztán apró vállrándítással, s leveszi kezét a könyvről. - Érdekes volna egyszer látni egy ilyet - ábrándozik aztán, egészen halkan.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=849830#post849830][b]Hollósi Zalán - 2022.07.24. 13:53[/b][/url]

- De tényleg ez volt az - bizonygatta erősen. - Tudom, hogy nehéz észrevenni, de akkoris. Felette repültem el. Mert egyébként... - lapozott egyet, ahol azt lehetett olvasni, milyen tökéletesen rejtőzködik az égen. Tollazata úgy veri vissza a napfényt, hogy alulról pont olyan árnyalata legyen mint az égboltnak, legyen az épp tiszta, borult vagy viharos. Ügyesen rejtőzködik a prédái elől. A muglikról nem is beszélve.
 - Bárcsak láttad volna. Akkor legalább biztos lenne, hogy nem csak beképzeltem.
 Hátradőlt, kezeire támaszkodva, úgy merült a gondolataiba. Mérlegelte a lehetőségeket, amiket a lány felsorolt. Végülis, akkor van rá esély, hogy igaza volt.
 - De ha gondolod... elvihetlek oda, hogy megmutassam - vetette fel az ötletet. Szemét a rájuk boruló lombokra szegezte, hogy véletlenül se oszlassa köddé a lány kíváncsiságát pillantásával.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=849841#post849841][b]Kis Laura Grace - 2022.07.24. 19:42[/b][/url]

Örülök, hogy egyetért velem, és akkor ezek szerint nem mondtam olyan bődületesen nagy baromságokat. Habár párkapcsolati tapasztalatom még nem volt, de azért láttam, hogy milyenek a körülöttem párban élők, akik jól és akik rosszul élnek együtt, illetve, azért létezik nekem is egy preferencialistám, ahogy gondolom mindenkinek.
- Nagyon édes pár lennétek.
Pillantok ki a fiúra, aki vigyorogva néz minket, majd vissza Jacobra, és a kijelentésére kicsit elnevetem magam.
- Igen, főleg Miksa. Bontovich. Szerintem az a célja, hogy a kastély és az udvar minden pontján szabályt szegjen. Amióta megtudta, hogy nem büntethető, kész kihívás lett.
Mert, hogy mestertanonc, szóval neki már másik házirendje van. Persze vannak olyan esetek, amikor ez semmissé válik, de szerintem ő nagyon arra hajt, hogy valóban a határon belül, de a legnagyobb élvezeti forrásokat találja meg. Néha szörnyű, hogy csak állsz csípőre tett kézzel, ő meg vigyorogva folytatja azt, amiért egy alapképzéses már régen büdös ágytálakat suvickolna. Csókos.
- Ez ilyen fiús dolog akkor.
Mondjuk én is inkább fiús vagyok, haveralap, ahogy mondani szokták, csak most, hogy van ez a viszony nevű dolog az életemben, meg a serdülőkor közepe, amiben minden domborulata megnő az embernek, kezdtem el rájönni, hogy nőnek lenni nem rossz. És akkor azt még nem is mondtam, hogy Autumn Rue továbbra is a legnagyobb példaképem.
- Köszönöm, a lifegő kis kövek miatt vettem meg.  
Meg is piszkálom őket kicsit, amitől szikráznak a napfényben, én pedig vidám mosollyal pillantok fel rá, hogy kicsit megrázzam a víztől behullámosodott fürtjeimet.
- Nem, nyaranta a cukrászdának dolgozom, egészen pontosan fagyit árulok vagy a cuki előtt vagy az árnyason. Elég jól szoktam keresni vele, mert majdnem elég a következő tanév végéig. Az én nyaraim többnyire így telnek, de nagyon szeretem csinálni, és a pénz is tök jó. Na és ti?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=849853#post849853][b]Máltai Ramóna Emese - 2022.07.24. 22:57[/b][/url]

A navinés ismét olvasni kezd, ahogy a fiú lapoz. Aprókat bólogat a kijelentésekre, megerősítés képpen. Amikor ilyen információkat hall, valahogy mindig még jobban elámul a természet csodáin, az evolúció furfangosságán. Kicsit irigy is az olyan fajokra, akik ilyen ügyességgel rejtőzködtek. Neki is jól jönne egy hasonló képesség néha. Talán ezért is van, hogy annyira megfogta az animágia tudománya.
A következő mondatokra ismét felnéz Zalánra, de el is kapja tekintetét, ha a fiú visszanéz rá. Kicsit fürkészi a füvet, a ruhája rojtjait, majd kékjei ismét a könyvön állapodnak meg. Akkor néz ismét társára, mikor az felveti ötletét. Ramóna szemében egyértelműen látszik a kíváncsiság és a lelkesedés, ahogy abból is, ahogy kicsit előre dől, óvatosan, közelebb a fiúhoz.
- Merre láttad? - Annyit már tud, hogy valahol a kastély körül, de most a pontos helyszín érdekli. - Lentről úgyse látjuk meg - dől hátra aztán ismét, hátát a fa törzsének támasztva csalódottan, számba véve esélyeiket. - És nincs sok esélye, hogy megint erre jár - teszi hozzá, s száját csalódottan húzza el.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=849854#post849854][b]Kállay Ákos - 2022.07.24. 23:18[/b][/url]

Kettős érzések kavarognak benne, hiszen egyrészt valahol szórakoztatja az eridonos szövegelése, másrészt pedig kezdi elveszteni a türelmét ebben a játékban. Nem véletlenül nem gondolt soha arra, hogy tanítson, ismerte, hogy miféle szerzetek a tinédzserek. Vadállatok.
- Nem tudom mikoriak... már az én időmben is ilyen volt. - Ez pontosan úgy hangzott, mintha a szakáll mögött valami 50-es fickó mesélné el, hogy hány hegyet kellett megmásznia, amíg eljutott az iskolába, mert a falujában nem volt elérhető oktatás.
- Nem hiszem, hogy Farkasházy professzor értékelné, ha károsítaná a munkáját. Biztosan nagy szeretettel hozta össze ezt. -  Győzködi szerte mutatva a sok medencén meg lámpáson. Ha már sok pénzt nem áldoztak rá, hogy biztonságos legyen a medence, akkor a szándékot kell nézni. Nem szabad negatívnak lenni.
- Ha javasolhatom, inkább egy Reparot adj a köcsögnek.- Maga sem érti, hogy miért megy bele a játszadozásba, de valahol mókásnak érzi ezt odabent.
Figyelmesen hallgatja az Edictum cikkes részt, melyről igazából semmit sem tud, hiszen itt sem volt az elmúlt hónapokban. - Hímringyó?- Kérdez vissza felszisszenve. Kétségtelenül igaz, hogy szeretnek mindenfélét megálmodni azok a kölykök, akik ezt írják. Nem is érti, hogy miért hagyják.
Arcát erősen kell rendeznie, hogy ne reagáljon a begyepesedettre és arra, hogy Márton is ilyen volt valaha, mint most... az egyik öccse. Nem azért hívja Bontovichnak, mert annyira szigorú akar lenni, fogalma sincs, hogy mi a neve. Sokan vannak.
Valóban vidámabb életük volt fiatalon, mint most. Nem tudhatták még akkor, hogy mit oszt le később a felnőtt élet. Csodás siker fiatalon, ami egy pillanat alatt szertefoszlik. Zavartan köszörüli a torkát, ahogy válaszra nyitja a száját.
- És én ehhez gratulálok is, azonban a medence meghágása a hedonizmusnak egy túlzottan magas szintje. - Feleli félig viccelve, de még mindig komolynak tetettve magát. Ők is csináltak hülyeségeket fiatalon, de eléggé hamar benőtt a feje.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=849858#post849858][b]Hollósi Zalán - 2022.07.24. 23:52[/b][/url]

- A csillagvizsgáló torony környékén. Ha itt járt, akkor errefelé kell, hogy legyen a fészke is. És... - ujjaival megpöckölte maga mellett a Kométát. - Nem mondtam, hogy lentről néznénk.
 Ajkai vigyorra húzódtak, bár tisztában volt az esélyekkel. Idáig mindig csak galibát szült, ha az ő ötleteit próbálták megvalósítani. Csak a szerencsének köszönheti, hogy Rami megbékélt ezzel a dologgal. Meg úgy általában véve Zalánnal. Ötlete sem volt, honnan érdemelte ki a lány szimpátiáját, de talán érzékelte valamennyire, hogy nem szándékosan okozza a bajt maga körül. Éppen ezért nem vette volna magára a nemleges választ sem.
 - Tudsz repülni?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=849861#post849861][b]Máltai Ramóna Emese - 2022.07.25. 07:59[/b][/url]

- Az nem teljesen biztos -ráz aprót fején. Nem bírja ki, hogy ne javítsa ki a fiút - bár Ramónának eszébe sem jut, hogy ez a tulajdonsága esetleg zavaró lehet.
Szemei tévednek a fiú seprűére, s tekintetébe beszökik a félelem és az értetlenség. Lassan emeli kékjeit Zalánra, maga sem tudja mi mást vár tőle, de nem bíztatja a mosoly.
Kisgyerekként ugyan mindig vágyott arra, hogy a madarakkal repüljön, megismerhesse őket onnan fentről, láthassa a világot a magasból - de ilyenről ki nem álmodik? Csak gyermeki vágyak voltak. Elsőben pedig, mikor megtudta, hogy itt valóban lehetséges a repülés, először valami kis remény férkőzött belé. Aztán első repülés óráját csak rémálmok követték, és csak a professzor jóindulatának köszönhette, hogy nem bukott meg repüléstanból.
- Nem... én... - makogta halkan, nem is tudta, mit feleljen hirtelen. Vágyott rá, hogy lássa a madarat, de rettegett a seprűtől. - Én... nem igazán tudok - rázza meg vörös fürtjeit. Persze fent tud maradni a seprűn, de csekély képességei is jócskán megkophattak már az utolsó repüléstan órája óta.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=849864#post849864][b]Jacob Lehman - 2022.07.25. 08:35[/b][/url]

A megjegyzésre csak nevetett egyet, ő is kipillantott a vigyorgó Áronra, aztán meg visszafordult és érdeklődve hallgatta, hogy kiről is van szó. Még úgy nagyjából körbe is tudta határolni, hisz ki ne ismerte volna a suliban Miksát? Látásból egész biztos, hogy mindenki, a hírhedt szabályszegéseiről meg nem is beszélve. Akadtak srácok, akik előtt példaképként emelték piedesztára, és mindenki úgy akart viselkedni, meg persze csajozni, ahogyan azt Miksa tette. Jacob nem tartozott ebbe a táborba, de valószínűleg csak azért, mert az amishok közt megélt évei során egész más értékek lettek számára fontosak, és egy hajszálnyit másként is vélekedett a világról, mint ahogy mondjuk Áron. Számára nem az volt a fontos, hogy minél több csajt szerezzen meg magának vagy kárt okozzon bármiben is. Ő inkább teremteni szeretett, ültetni mondjuk egy virágot, egy fát, egy paradicsomot. Vagy gondozni az állatokat, a lányokat meg kisegíteni baj esetén.
- El tudom képzelni, nehéz visszafogni valakit, ha nem büntethető - mesélte egy mosollyal. - Te jól ismered őt? - valamiért ez volt az érzése, ezt érezte meg, mikor a lány a fiúról kezdett mesélni.
Az egymás labdával való dobálása már feltűnt Gracenek is, magyarázatot is vont maga után, de ez valóban csak a fiúk közötti hülyeség végtelenjének egy pontja volt. Igaz, hogy mindig Áron volt a kezdeményező, mert ő volt a nagyobb szájú, aki előbb lökött, vagy szívatott, de Jacobot sem kellett félteni, egy idő után azért már ő is visszacsapott, persze csak így, a maguk baráti módján.
Beszélgetnie mondjuk nem volt egyszerű így, hogy egy ilyen csinos lány állt vele szemben, főleg ilyen bikiniben, ezt meg is jegyezte. Azt mondjuk nem, hogy most talán jobb is, hogy vízben voltak, kellett, ami lehűtse picit a hormonoktól tomboló srácot. - Khh ahha - bólintott egyet, valamiért a cukrászda helyett egész más dolgok lebegtek a lelki szemei előtt.
- Hááát, mi nálunk nem szokás eljárni nyaralni, mert állatokat tartunk, meg ott a mezőgazdálkodás, nem szabad csak úgy ott hagyni ezeket a dolgokat. Amúgy is, nálunk amishoknál nem igazán vegyülünk a többi muglival, ha nem muszáj. Van egy tó a településünk közelében, oda szoktunk lejárni fürdeni, meg mindenféle programot szervezünk együtt a többi családdal - ó igen, mondjuk remek nyári program volt legutóbb is, hogy házat építettek a Schaffel családnak, és a negyven fokos melegben, gyöngyöző homlokkal kellett tartania három órán át azt a gerendát. Remek volt, tényleg.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=849866#post849866][b]Sarkady Auróra Morgána - 2022.07.25. 09:15[/b][/url]

- A szabadszájúság egyébként nem feltétlenül rossz tulajdonság, már amennyiben nem azért mondják, mert káromkodsz, mint egy kocsis - akkor az ember ugyanis szimplán prosztó és neveletlen. Ezt persze már nem teszi hozzá, elvégre néha az ő csinos ajkain is kicsúszik néhány rondaság, esetében viszont a szókimondás előbb terjed ki véleményének kendőzetlen megosztására, semmint szentségelésére.
- Van, amelyik mélyül... - teszi hozzá ismét, szinte megnyugtatva a fiút, mégis a legjobb rész, mikor hallja a csiklandozósra adott reakciót. Sejtette, hogy nem az lesz a kedvenc, de arra nem számított, hogy ilyen ellenérzésekkel találkozik majd szembe. Mondjuk, oda amúgy sem tervezett bemenni, meg személy szerint igencsak csikisnek mondható.
Alig hallja, ahogy Roland beleáll a harcba, hiszen már rég fülében süvít a forró levegő és pár pillanattal később lábai már a vizet érik. Szerencsére a rellonos is gyorsan kapcsolt, rögvest megjelenik és már kapja is az áldást, bár arcáig valószínűleg nem ér el, maximum pár csepp. És igazából felnevetne, csak hát ahogy a fiú mondandóját félbeszakítja a hirtelen mélyülés, úgy ő is érezni kezdi, hogy ami eddig lábszárig ért, már a csípőjénél van, már a mellkasánál, már a nyakánál és... Nincs alatta talaj.
Azonnal pánikba esik, nem kell eltelnie hozzá perceknek, elég egyetlen szempillantás, hogy eltűnjön a víz alatt, még levegőt venni sincs ideje. Nagy nehezen felkapálózik a víz tetejére, de Roland könnyen észre veheti, hogy ez a fuldoklás, nem a vicces fajta. Nem játék, hiszen ahogy egy pillanatra kiér a lány feje a vízből, próbál oxigén után kapni, azonban emellett egy nagy adag vizet is nyel, ám a köhögésnek csak foszlánya hallatszik, ahogy újra felszín alatt találja magát. Gyerünk Roland, tik-tak, most lehetsz hős.