A tanodához alacsony kerítés tartozik csak, senki sem gondolná, hogy rossz szándékkal közelítené meg bárki is. A kerítés inkább csak azt szolgálja, hogy a kisebbek ne kószáljanak el. Elől nem sok hely van, ezt tavasszal önkéntesek és tanulók virágokkal ültetik be. Hátul azonban nagy kert van, gyümölcsfákkal, és rengeteg fajátékkal. Van hinta, mászóka, csúszda, homokozó, annyi, hogy mindenki kényelmesen tud játszani. Tudnak labdázni is, de van lehetőség arra is, hogy pokrócot hozzanak ki magukkal, és azon olvassanak, kártyázzanak vagy beszélgessenek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=849176#post849176][b]Kelemen Farkas - 2022.07.14. 11:28[/b][/url]

- N-nem igazán... - válaszolja kissé megnyomva azt az n betűt a nem elején. Nagyon is nehezére esik bevallani, de ha már nekiszegezték a kérdést, még ha kelletlenül is, de megteszi. Fura módon kicsit mégis kevésbé érzi most ettől magát feszültnek. - Ennyire látszik? Bocsánat. Vannak kellemetlen tapasztalataim azzal, hogy mire képes valaki kezében, aki visszaél az erejével... de... de tudom, hogy ez nem jelenti, hogy mindenki vissza is fog élni az erejével, csak mert aeromágus - válaszolja, száját féloldalas mosolyra húzva közben. Egy egészen leheletnyit azért meg kell erőltetnie magát ehhez, de ez a felismerés egyébként sem éppen ma született meg benne, hogy nem mindenki olyan, mint az anyja. Azt meg eleve nem is részletezi, honnan a rossz tapasztalat, könnyedén lehet azt gondolni, hogy csak aurorként futott bele ebbe-abba, ami végülis nem is áll messze a valóságtól. Sőt. Az elmúlt közel húsz évben sok mindenhez volt már szerencséje vagy éppen szerencsétlensége. A füle azért mindeközben szépen lassan vörös színárnyalatot ölt, érzi is, hogy szinte lángol zavarában. Még jó, hogy ez azért nem az arcára szokott kiülni valami igazán sajátos módon, és gubancos haja többnyire még el is rejti.
- Meg föld az elemem, talán nem a legkompatibilisebb a kettő - teszi még hozzá, amolyan mellékesen, bár ez már félig-meddig védekezésnek hat, amibe azért nagyon nem szeretne belemenni. Zójával már átbeszélték amúgy is ezerszer és még egyszer, hogy fölösleges az egész magyarázkodás, a fontos, hogy feldolgozza a traumáit és a maga javára fordítsa a tapasztalatait, mentegetőznie nincs miért, hiszen csak reagálni tud arra, amit mások tesznek, irányítani nem fogja tudni, gyakran még csak befolyásolni sem.  
- Messze még a vége, de már csak Anna miatt is meg akartuk próbálni - válaszolja bólogatva. Teljesen egyetért azzal amúgy is, hogy nem kell mindent azonnal kidobni, csak mert eltűnt a rózsaszín köd. Meg aztán egyébként is, mindketten elvált szülők mellett nőttek fel, egyikük sem akarja ezt a tapasztalatot a lányuknak, ha van más lehetőség is. Meg aztán a feleségét is szereti, akkor is, ha ezt nem mindig sikerült kimutatni, nem szívesen írna alá válási papírokat, akkor sem, ha nem lenne gyerekük.
- Akkor nem biztos, hogy jó helyre költöztünk - állapítja meg nevetősen szusszanva, hiszen ők is a Holdfény utcában laknak most már a hét jelentősebb részében. A diplomák említésére kissé oldalra dönti a fejét, szemét lesütve, mint akit valamin rajtakaptak. Megvakargatja a tarkóját még, mielőtt megszólalna.
- Nem szükséges... már mindent tudok, amit csak arra érdemesnek találtam, amióta Annát ide írattuk. Megszokás, tudja... szóval, azt hiszem, a lányom egyedül is pont a megfelelő személyt találta meg, ha segítségre lenne szüksége, amit mi nem tudunk megadni az anyjával neki - válaszolja. Aurorként elég sok mindenhez hozzáfér, és utána is járt, hogy megnyugodjon, jó kezekben van a lánya. - Sajnálom, hogy nem praktizálhat, de ha ez nem probléma, én nem bánnám, ha ilyen valakire számíthatna Anna, ha szüksége van rá. Vagyis inkább... hálás lennék érte. Ha már egyébként is kialakult a bizalom, ebből nem rángatnám ki, ha nem muszáj. - Elpillant ő is közben az érkezők felé, hátha Veszna is felbukkan.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=849189#post849189][b]Reményi Emma - 2022.07.14. 21:08[/b][/url]

- Jó megfigyelő vagyok.
Felelem bujkáló mosollyal a hangomban. Mert valóban, ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy megállapítsam, hogy nem érzi jól magát, bár lássuk be, egy ennyire egyértelmű testbeszéd még egy kezdőnek is leesik. De nem szeretném ezzel megbántani, meg azt sem, hogy a jelenleginél is kényelmetlenebbül érezze magát, így próbálom inkább az én képességeimet jobbnak beállítani, és nem az ő hátrányait előtérbe helyezni.
- Igen, ilyen téren nekem is van tapasztalatom. Igaz, nem aeromágusokkal, de emberekkel.
Az emberi kegyetlenség pedig határtalan, és az ember olyankor nem néz semmit. Sem azt, hogy mit vesz el a másiktól, sem azt, hogy kije is a másik, csak az a lényeg, hogy fájjon neki, és bizony az én esetemben maga volt a pokoljárás az, amit tapasztaltam, és valami olyasmi volt, amit sosem fogok elfelejteni nekik.
- Áh földhözragadt. Valóban, bár talán nem vagyunk annyira vészesek, mint a tűz meg a víz.
Talán csak azért nem, mert a világirodalom remekeiben is mindig inkább annak a két jegynek az ellentéteit bontakoztatták ki, és nem a miénket. De valóban, mi magunk is másként látjuk, érezzük a világot, hiszen ő a talajt tartja biztonságosnak, én pedig az égi szekciót.
- Ó! Az utca közepe ugye? Valentin az apósa? Minden elismerésem. Imádom, de nem lehet könnyű.
Szegről-végről meg életkorunkból adódóan ismerjük egymást, de nem az a mélyreható, életreszóló barátság szinten, csak voltak közös alkalmak, amikor megesett, hogy szóba elegyedtünk. Mind a ketten viszonylag különleges életfelfogással voltunk akkor. Meg talán most is azzal vagyunk.
- Óóó, igaz is, auror. Akkor ezek szerint mindent tud mindenkiről, aki itt dolgozik. Ha nem válik be az aurorkodás, a házunk előtt nagyon kényelmes pad van, kiváló megfigyelő lehetne a nyugdíjas maffiánál.
Most rajtam a sor, hogy kényelmetlenül érezzem magam, mert az, ha mindent tud, magába foglalja azt is, hogy tudja, azért tiltottak el, mert a volt férjem és a családja addig mentek, amíg nem találtak valakit, aki bebizonyítja, hogy viszonyt folytattam a páciensemmel, ami hiába nem igaz, a tény, mely szerint ez a páciens a mostani férjem lett, ellenem szól. Hiába léptem ki a házasságomból azon a bizonyos napon, amiko igent mondtam Tivadarnak, ezt nem fogják elhinni, emellett pedig ott van a kórház és a meddővé válás is, amiről nem beszélünk. Mivel Bogi annyira nagyon hasonlít az apjára, nem kérdőjelezi meg senki, hogy valóban a mi gyerekünk-e, vér szerint is.
- Köszönöm, és ez csak természetes. Ő megérezte, hogy rám van szüksége, én pedig keretek között tudom tartani, és ha kell, vezetni is tudom, szóval rendben lesz ez így. Ahogy nézem, ott jön a felesége.
A másik irányba mutatok, a távolból, a mágustanoda irányából mintha valóban egy szőke hajú nő közeledne, kék ruhában.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=849194#post849194][b]Kelemen Farkas - 2022.07.14. 22:29[/b][/url]

- Az hasznos dolog, bár ezek szerint én sem rejtem el elég jól. Most leginkább ez az izé zavar, de még nem vagyok bejegyzett - válaszolja megvonva a vállát egy kurta sóhaj kíséretében, és ujjával ismét a karperec alá nyúl, mintha meg tudná lazítani. Pedig csak úgy érzi, mintha szorítana, ténylegesen nem feszül a csuklójára. Úgy érzi, jó lesz majd végre levenni, de egyelőre még mindig viseli, ha ismeretlenek közé megy, márpedig itt az emberek többségét nem ismeri. A következő megállapítást egy bólintással veszi tudomásul, sokkal többet nem igazán tudna hozzátenni.
- Azért annyira nem vagyok az, bár való igaz, hogy a repülés nem vonz különösebben - válaszolja elnevetve magát. Földhözragadtnak azért tényleg nem nevezhető, noha szereti, ha biztos talaj van a lába alatt, az olyan megnyugtató dolog számára.
- Igen, a 12-14 mindenestől - közli bólogatva, tényleg övék az utca közepén két ház is, bár gondolkodnak rajta, hogy ha berendezkedtek, a kis házat ki is adhatnák majd. Nincs miért üresen állnia, nekik meg egy is elég, így is van még egy Budankeresden csendesebb hétvégéket ígérve a bogolyfalvi háznál. - És igen, ő az apósom - bólogat tovább. Inkább nem részletetezi, hogy azért örül, amiért nincs vele napi szinten kapcsolatban. Nem igazán helyeselte már annak idején sem a házasságukat, csak elfogadta Veszna választását, szóval tényleg nem könnyű a vejének lenni - az Everett-fiúnak talán jobban örült volna -, de legalább nem lakik a szomszéd házban. Így azért túlélhető.
- Szeretem tudni, kire bízom a gyerekem - mondja megvonva a vállát, mintha ez olyan igazán alapvető dolog lenne, amire bármelyik aurortól számíthatna az ember. Tőle legalábbis lehet ezzel számolni, mindig mindenkinek utánanéz. Megszokás. - Nyugdíjas maffia? Áh, elég nekem az iroda, ha egyszer megérem, hogy nyugállományba vonuljak, beveszem magam a kertbe botanikust játszani - közli elmosolyodva. Ha már azt is megbeszélik, hogy minden elérhető anyagot látott, nem megy bele további részletekbe ezt illetően, kár boncolgatni. Azt tudja, hogy a lánya megbízik a nőben - bár őt igenis feszélyezi az aeromágia -, a diplomái és tudományos munkássága alapján pedig van is miért, a többi meg mellékesnek tűnik, még akkor is, ha Emma valóban a praxisán keresztül akarna újabb férjet találni magának, amiről vannak kételyei. De ezt is megtartja magának.
- Köszönöm - mondja, majd ő s az említett irányba pillant újra. Valóban Veszna közeledik, amitől mosolyra görbül a szája. - Még biztosan találkozunk, ha máshol nem, hát a Holdfény utcában esélyesen. Viszlát, kedved Reményi tanárnő - köszön el, és ellökve magát a földtől el is indul elébe menni a feleségének, hogy aztán együtt mehessenek be az épületbe, kézen fogva, mintha már tényleg minden rendben lenne. Anna biztosan nagyon örülni fog, hogy mindketten eljöttek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=857866#post857866][b]Ifj. Holló Albert - 2022.12.31. 20:30[/b][/url]

Hogy hogyan és miért jutottunk arra a megállapításra, hogy a legmagasabb épület - tekintve, hogy templom az nincs - a Shanes, és, hogy mégis minek köszönhetjük, hogy nem csak bejutottunk, de matt részegen képesek voltunk felmászni a tetejére, azt inkább engedjük is el. Ahogy azt is, hogy miért ittunk kétszer annyi alkoholt, mint amennyit megfogadtunk, hogy a csak még egyet-re miért nem mondtuk, hogy nem, és minden olyan dolgot is engedjünk el, ami reális lett volna. A lényeg, hogy itt vagyunk, fent a tetőn, miután végigbogarásztuk az összes szokást, ami az újévhez köthető, és rájöttünk, hogy a lányok otthon szopatni fognak minket szerencsepénzes pogácsával, meg ilyen gombócos baromsággal. És mivel egyik se mondta azt, hogy ennek a hagyománynak szex a vége, így mi itt kötöttünk ki. Éjfélkor.
- Van az aaaa…tudod… Erős vár a mi Istenünk…ha ő ellenünk…nem…velünk…szal ha…ha ő velünk, ki ellenünk. Kérdőjel. Kérdőjel van a sor végén. Tudod…az. Jó lesz na.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=857867#post857867][b]Bontovich Miksa - 2022.12.31. 20:38[/b][/url]

- Hallod ember, fogalmam sincs miről beszélsz - komolyan nincsen. Oké, el kellett járnom templomba, de már ott is inkább másztam a sorok között, minthogy a templomi énekeket bújtam volna. - De! Itt ez a csodálatos találmány, ami segít nekünk - húzom elő a telefonomat a hátsó zsebemből, melyben elkezdem keresgélni, amiről dumál. - Nem lenne jobb a Csepereg az eső..? Vaaagy várjá’ A izé na, amiben az van, hogy aranyesőőő hulljon nékeeem - sokkal jobb lenne mulatósokat tolni, hát biztos mindenki jobban értékelné, mint a református énekeket.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=857868#post857868][b]Ifj. Holló Albert - 2022.12.31. 20:45[/b][/url]

- Ja igaz is, utállak. Engem mindig kiállítottak énekelni, te meg röhögtettél. - Én ezért ismerem az egyházi énekeket, sőt, egy rövid ideig feltett szándékom volt református lelkésznek lenni - akkor még tervben volt a házasság -, de aztán jött minden más is, és végül tanár lettem.
- A Csepreg jobban megvan, mert azt mostanság többet nyomták. Legyen az, de énekeljük egyháziasan. Legyen valami sanszunk a szerencsére. - Megköszörülöm a torkom, és megadom az alaphangot Miksának a lábaimat lóbálva. - Csepereg az eső, lefolyik az arcomon…

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=857869#post857869][b]Bontovich Miksa - 2022.12.31. 20:46[/b][/url]

Megvonom a vállaimat. Én aztán nem tehetek róla, hogy őt bepalizták.  Hányta volna össze magát az első nyilvános éneklésen, mint én. Biztos nem állították volna ki többet. Na, ki a fasza gyerek? Sose felejtem el a pap fejét, élete végéig traumatizáltam.
Megköszörülöm a torkom, hogy olyan igazi templomi misére való hangom legyen, aztán folytatom a nótát. - Régiiii baráááátok, veletek vagyook - ámen meg mit tudom én mi. - Máááár nagyon, nagyon réééég - hullámzik is a hangom ahogy azt kell, jó hangosan, hadd szóljon és hallhassa mindenki eme csodálatos éjszakai szerenádot.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=857870#post857870][b]Ifj. Holló Albert - 2022.12.31. 20:48[/b][/url]

- Jóban - rosszban együtt vagyuuuuuunk. - Az a jó, hogy vagyunk annyira gyökerek, hogy telhesen könnyedén tudjuk mixelni az egyházi dallamokat és ezt a remekművet, így éjfél magasságában, az előkészítő tetején ülve, csodálatos, és meglepően hangos szerenádot tudunk adni. - Tök jó az akusztika. - Jegyzem meg vigyorogva, hogy aztán folytassam is, visszacsatlakozva Miksához, miközben elővéve a telefonom, ami hülye ötlet, élőzni kezdek, csak tudnám, hogy miért. - Nem feledünk mi, barátok maraduuuunk.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=857871#post857871][b]Bontovich Miksa - 2022.12.31. 20:49[/b][/url]

- De nem felejtjünk mi, barátok maradunk! - javítom ki, miközben a mutatóujjam is felemelem. Hát ember, ha már énekelsz legalább a szöveget tudd  Imádom ezt az embert, mert éppen olyan idióta pöcs, mint én. Akárki, akármit mond, az embernek igenis lehet a legjobb barátja a másik fele. Bocs Grace, esélyed sincs.
- ESHET AZ ESŐŐŐŐŐŐ, FÚJHAT A SZÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉL - és vagyok olyan barom, hogy közben megkíséreljek felállni, így az én telefonom az repül efelé, ki tudja hol áll meg. Hoppá. Na mindegy. A lényeg az, hogy én megmaradok, nem kell még egy vállal érkezés a földbe, mert az biztos, hogy kinyírnak érte.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=857872#post857872][b]Ifj. Holló Albert - 2022.12.31. 20:50[/b][/url]

A szívemre teszem a szabad kezem bocsánatkérően, hogy ennek az igen fontos műnek nem ismerem a szövegét, hát tényleg menjek anyámba az ilyen hibákért. A hangom egy kicsit elvékonyodik, ahogy elkezd felállni, de közben meg elfog a röhögés is, így elég nehezen jönnek ki a szavak, de nem is kell, mert Miksa tökéletesen tolja így is, meg a védőangyala, aki tudja, hogy legalább addig kell élnie, amíg én élek, és én nagyon gyúrok a negyvenedik születésnapomra.
- Vvúúúúúú! - Csapkodom a tenyerem, mert máshogy nem tudnám kifejezni magam, és mint egy jó fangirl, rosszul, de éneklem vele a dalt. - A szívünket nem törte meg semmi még.[/b

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=857873#post857873][b]Bontovich Miksa - 2022.12.31. 20:51[/b][/url]

Há’ Zsámóóó vagy mit szoktak a kisebbségiek tolni. Pfúú majd keresek egyet, azt jól kitanulom a szokásaikat csak azért, hogy még hitelesebben tudjam előadni a cigány bárót. Következő soroknál életem legrégebbi szerelmének, alkohol mámortól csillogó szemeibe tekintek - na meg a kameráéba, ha már élő a dolog-, hallhassa mindenki, hogy; - Néha volt vitánk, de szóval se bántjuk egymást - ennyi. Hát kész szerelmi vallomás ez, mondom én. Mások meg totál elnézik ezt a nótát, öcsém, a lelketlen köcsögök.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=857874#post857874][b]Ifj. Holló Albert - 2022.12.31. 20:52[/b][/url]

Én meg, teljesen átszellemülve még kacsintok is, mert hát, lássuk be, ez a dal tényleg olyan, mintha rólunk szólna, ezért is engedek meg magamnak annyit, hogy az utolsó részt saját magunkra formálom át. - Bármi legyen is, együtt van a két jó baráááááát. - Vigyorogva fordítom úgy a telefont, hogy mind a ketten benne legyünk, és teljes vigyorral nézek bele. - Ezzel a remek ténnyel búcsúzunk az óévétől és köszöntjük az újat, ami reményeink szerint minimum ennyire csodálatos lesz. Miksa? - Fordulok felé, hátha ő is mondana még valamit, mielőtt kicsekkolunk ebből a csodás kétezer-huszonkettőből.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=857875#post857875][b]Bontovich Miksa - 2022.12.31. 20:52[/b][/url]

Pont úgy írja át, ahogy én akartam. Hát mi ez, ha nem két test egy lélek? Anyáink, mikor egy napon megszültek minket, biztos, hogy nem gondoltak arra, hogy ennyire összenövünk. Most meg már minden közös eseményen fogják a fejüket, hogy miket teremtettek. SZÖRNYEKET, bizony ám, szörnyen jó képű férfi embereket. Hát milyen kurva jól nézek ki a kamerába, imád a technika, ennyi.
- Várjá’, legyen némi hitelesség tőlem is, ha már református éneket akarunk tolni - jól megköszörülöm a torkomat, felveszem a komoly képemet és belekezdek. - Ítélj meg engemet ÚÚÚRISTEEN - és hihetnénk azt, hogy nem teszem meg, de igen.. meglépem, hogy; - KI EZ A LÁÁÁÁÁNY? KI EZ A LÁÁÁÁÁNY? - pedig esküszöm, hogy az elején komoly akartam lenni. De tehetek én arról, hogy ennyire király átkötést tudtam kivitelezni? Ja, igen, tehetek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=857876#post857876][b]Ifj. Holló Albert - 2022.12.31. 20:53[/b][/url]

Én érzem, hogy valami nem teljes ezzel a nagy elszántsággal, sőt, azon csodálkozom, hogy beengedik még a templomba a hányós incidens után, mi több, ha ünnepnapon megy, kötelezően az első sorok egyikébe ültetik. A szélére persze, hogy a nénik lássanak. Mind a ketten a szívszerelmeik vagyunk, a pici asszonyok Miksával szedetnek le mindent, amit nem érnek el, engem meg szeretnek, mert aranyos és kölyökfejű vagyok. Szóval, amikor elkezdi, akkor még azon drukkolok, hogy ne hányjon le, mert valahogy őt ezzel tudom párosítani, de aztán megremeg a telefon a kezemben, mert annyira elkezdek röhögni. Tudtam én, hogy egy gyökér. - Azt mondom úúúúúristen, ki ez a láááány? Ki ez a lááááány?! - Hát csak nem fogom hagyni, hogy ezt egyedül énekelje. Biztos, hogy nem, hát az előzőt is együtt toltuk, bár ebben az esetben nem jut eszembe senki, szóval csak énekelem a dalt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=857877#post857877][b]Bontovich Miksa - 2022.12.31. 20:53[/b][/url]

Telibe vigyorgok, mikor látom az arcán a változást. Hát persze, hogy nem fogok normálisan énekelni ilyesmit, soha nem volt ez számomra lehetőség. Áldom az eget, hogy akkor eszembe jutott, hogy hogyan kéne megúszni a dolgot, komolyan valami díjat kellett volna kapnom az alakításért.
- Te vagy a láány, te vagy a láány - sikerül ám bent maradni a ritmusban és tök büszke vagyok emiatt magamra. Imádom, hogy a legjobb barátom pont olyan idióta fasz, mint én vagyok. Komolyan, 2022 azzal, hogy ő a tanodában kezdett dolgozni, a lehető legfaszább év lett.
- Na menjünk, éhen halok - csapom össze a tenyereimet. - És meg kéne keresni a telefonom darabjait is, ne szemeteljünk már.. - remélem valami állat hatalmas kakijában landolt, a szerencsém ismerve tuti így lesz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=857878#post857878][b]Ifj. Holló Albert - 2022.12.31. 20:54[/b][/url]

- Ezzel a nagyon bölcs gondolattal pedig tényleg búcsúzunk mindenkitől. Ne szemeteljetek, és szeressétek! - vigyorgok még bele a kamerába, mielőtt kinyomom, hogy nevetve pillantsak fel rá. - Szó szerint lezártad az évet. Remélem tényleg csináltak töltöttkáposztát. - ennek köszönhetően óvatosan elkezdek lemászni. Felfelé minden sokkal egyszerűbb, lefelé azért megfontoltan vagyok. - Szeretlek testvérem. - Ölelem át leérve szorosan. Tudja meg tudom, hogy mennyire közel állunk egymáshoz, de azért évente egyszer illik ezt kifejezni is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=867393#post867393][b]Illés Luca Izabella - 2023.09.23. 11:41[/b][/url]

Már vagy húsz perce fent ülök a kis faház tetején, és folyik a könnyem. Több dologra is figyelnem kell, mint például, hogy le ne zuhanjak - nem sűrűn szokott előfordulni, személyes kudarcként élném meg - és hogy ne potyogjon ki a gumi kukac a zacskóból, de apáááám.
- Tessék arrébb menni, mert elviszik - szólalok meg, de igazán nehézkesen jönnek a szavak a kacagástól, de csak jó fej leszek. És bár elsőre nem értheti a férfi, nem telik egy perc, már láthatja is, ahogy fut a Bence, mögötte meg a gondnok kergeti. Igen... ez megy már húsz perce.
- Ezért meghalsz - kiabál a fiú, de neki is gondjai vannak, szinte levegőt alig kap, én pedig egyik kezemmel megkapaszkodok, mert most aztán éktelenül elfog a nevetés.
- Azt mondta a gondnoknak, hogy azokkal a virsli lábakkal menni se tud rendesen, nem hogy létrára állni... aztán elvette a kalapácsát - ami egyébként az ölemben pihen. Ha a kopaszodó bácsi felnéz, még láthatja is, aztán levonhatja a következtetést, vajon tényleg Bencétől származnak-e a szavak. De hát hitt nekem a gondnok, erről én nem tehetek, de nagyon jól szórakozom.
- Az a ciki, hogy mindjárt utoléri - tör rám egy újabb nevetéshullám, ahogy látom, Bencéből már fogy a szufla.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=867402#post867402][b]Dr. Kedves Antal Nimród - 2023.09.23. 14:30[/b][/url]

- Hogy... tessék? - kérdezi meglepetten, azt se tudva, hová nézzen. Arra a legkevésbé sem számított, hogy fentről jön majd a hang, amikor az orra elé nézve igyekezett átjutni az udvaron. Nem kifejezetten lelkesen érkezett, tekintve, hogy behívatták Ella miatt, éppen csak a részleteket nem tudja még, hogy pontosan mi is történt. Az ő egy szem kicsi lánya sajnos láthatóan dacos korszakát éli éppen. Még mindig nem igazán tetszik neki a tény, hogy az apja újfent nősülni szeretne. Nem Anával van a problémája, aki egyébként is egy földre szállt angyal, hanem azzal a gondolattal, hogy ezzel most majd már ő biztos nem fog annyit figyelni rá az apjaként, mint előtte. Hiába is állítja, hogy ez badarság, jelenleg éppen meghatározatlan ideig el van napolva az esküvő és pszichológushoz járnak családilag is, meg Ella egyedül is. Alkalmanként pedig bajt kavar, és általában nem játszik kicsiben. Eddig is csintalan gyerek volt, rengeteg energiával és kíváncsisággal megáldva, de most el sem tudja képzelni, mit csinálhatott, amiért neki is tiszteletét kell tennie itt. Rágja is a szája szélét kissé aggodalmasan útközben, nem is tudja, mennyire lehet rossz a helyzet, mitől tartson, vagy éppen haragudjon-e. A hang azonban kirántja a gondolatok végtelennek tűnő áradatából, még ha nem is fogja fel a kérdést. Abban sem biztos, hogy hozzá lett intézve. Némi tanácstalan pislogást követően csak sikerül megtalálnia a hang forrását is, egy első látásra többé-kevésbé Ellával egykorú leányzót, aki a neki éppen árnyékot adó fán ücsörögve nevet úgy, hogy a könnyei is potyognak, miközben gumikukacot rágcsál. Megérkezik hamarosan a nevetség tárgya is, egy hasonló korú fiú, aki a gondok elől rohan fejvesztve, a fán ücsörgő leányzó pedig szolgáltatja a magyarázatot a történtek mellé.
- Woo... wooo - hagyja el a száját újabb meglepett hang, miközben hátrébb lép, hogy ne legyen útban. Még fel is ütnék a végén ezzel a lendülettel.
- Huh... ez itt ugye nem mindennapos? - kérdezi meg egy sóhaj kíséretében. Többnyire sajnos csak akkor jön, amikor jönnek reggel, majd viszi a lányát délután, a kettő között pedig arról tud, amit Ella mesél vagy amiről a tanárok értesítik újabban, ha behívatják.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=867404#post867404][b]Illés Luca Izabella - 2023.09.23. 14:41[/b][/url]

- Mármint, hogy a gondnok Bencét kergeti? Neeeeeeem, a múltkor a Tónit kergette! Az is jó kis műsor volt, nem jön fel? - paskolom meg a mellettem lévő helyet, mert nem akarok kiabálni, mert akkor hamar rájönnek, hol vagyok. Márpedig én nem akarok bemenni a következő órára, nem szeret a tanár, meg én se őt.
Amúgy nem tudom, ki ő. Láttam már, azt hiszem Elláé, akkor bizony Ella se mostanában fog kijutni a szobájából, meg is érdemli. Nem is bánom amúgy, hogy a kezemben maradt pár hajszála, csak ezt nem fogom elmondani az apukájának.
Rendesen belelógatom a számba a következő kukacot, jó nagyra tátva azt, és kiélvezem azt a pár pillanatot, míg a jó savanyú íz át nem vált édesbe. Csak kár, hogy nem tart tovább egyébként. Lehetne olyan cuki már, ami végig teljesen savanyú, akkor Lara se nyúlná le a dugi csomagjaim.
- Szerintem labilis az idegrendszere - és azt senki ne kérdezze, honnan veszek én ilyet. Olgi néni mondta, de azt már nem magyarázta el, mit jelent. Azon a ponton rájött, hogy rosszkor csúszott ki a száján.
- Amúgy nincs ilyen minden nap... szünetben zárva van suli - eresztek meg egy hucut mosolyt, még a szemem is összeszűkítem, mert én vagyok itt az ügyeletes rendbontó, csak néha összeszövetkezem Lasch Dráveczékkel. A felnőttek amúgy nem túl okosak, még mindig nem vették észre, hogy mikor nagy szemekkel mímelem a sírást, ők megenyhülnek, mert szegény árva gyerek. Mennyi büntit úsztam már meg így. Persze nem otthon. Olgi nénit már nem hatja meg semmi sajnos. Az a nő ismer engem. De a bácsi nem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=867418#post867418][b]Illés Luca Izabella - 2023.09.23. 17:36[/b][/url]

Pedig én nem csináltam semmit. A gondnok nagyon ragasztott valamit, én csak odaálltam mellé, merő jóindulatból egy zsepivel... most arról már nem tehetek, hogy hápciznom kellett, és összeragadtak a kezei. Alapból egy pillanatragasztó, ember. Hát figyeljen oda. Aztán megint én vagyok megbüntetve, hát hol itt az igazság?
Persze, könnyű ám mindent a kicsire fogni, de hogy lehet a hápcit szándékosan csinálni? (megsúgom: úgy) Úgyhogy most szedem a szemetet. Csodás. Még a jövőmet is látom magam előtt, ahogy a kígyószerű, csattogós valamivel egy újabb csoki csomagolását szedem fel.
- Csá, Nagyember - a lelkesedés kimarad, de csak köszönök a langalétának. Egész jó arc, halál laza, szóval eddig még nem volt vele problémám. Úgy sóhajtok fel, mintha az egész világ terhe rajtam lenne, és még a homlokom is megtörlöm... mit számít, hogy a szemetes zsák szinte üres. A jó munkához idő kell, nem?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=867420#post867420][b]Lafayette David Saint-Venant - 2023.09.23. 17:55[/b][/url]

Őszintén szólva még mindig vörös, főleg a röhögéstől. A gondnok elég rondán nézett rá, miközben Amarilla segítségével a kezei végre szétnyíltak a ragasztótól. Kegyetlen, ha félremennek a dolgok a pillanatragaccsal, mi? Ő tényleg próbált nem ordítva röhögni, de csak félig sikerült: a könnyei így is potyogtak, miközben betapasztotta a száját és félrekotródott, hogy megnézze, hogy halad Izabella büntetőmunkája.
A kis taknyos egy zseni egyébként, imádja. Húzni az agyát még jobban, és néha legszívesebben megborzolná a haját, de mikor legelőször (és eddig utoljára) megpróbálta, majdnem tetanusz lett a vége, mert ez harap. Igen. Harap.
- Na mi történt? Végelszámolás alatt van a nyalókakészleted, vagy mi? - Tudja nagyon jól, mi történt, de hadd nyögje csak ki a minibolha. Részéről lazán levágja magát a két lépéssel arrébb elhelyezett padra.
- Azt ott kihagytad. - A lábfejével egy megfonnyadt levélre bök a lány sarkánál olyan komoly arccal, mintha tényleg ellenőrzésre érkezett volna.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=867422#post867422][b]Illés Luca Izabella - 2023.09.23. 18:12[/b][/url]

- Ezt meddig gyakoroltad a tükör előtt? Egy hétig? - nézek rá lesajnálón, mert ennél azért többet vártam tőle, de... örülök azért, hogy látom.
- Ne aggódj, Drávecznél még ezzel a szöveggel is tarolnál, de mit lehet tenni... szerencsétlen nem csak agyat, de jó ízlést se kapott - húzom ki magam, megtámaszkodva azon a csíptetős izén, és megeresztve a diadalittas mosolyom, mert ez mégis csak nagyobbat ütött, mint az ő beszólása. Azt hiszem, a mi kapcsolatunk már csak ilyen. Ő legalább nem cibál folyton Barna bához.
Durcásan kapatom meg a cuccal a bokáját is, mikor még így is tetézi a jó hangulatom. Aztán azért felszedem a szemetet ám.
- Fel fogom jelenteni őket. Ezek rabszolgamunkát végeztetnek az árvákkal - igen, látom is a szalagcímet lelki szemeim előtt a helyi újságban. Lebiggyesztem azért ajkam, nem mintha a nyomi nem látott volna át rajtam már első alkalommal is. Pontosan ezért jobb vele jóban lenni.
- Még mindig morog? - utalok ezzel a gondokra, aki miatt ideszáműztek ki, aztán megmutatom nagyembernek a sunyi vigyorom.
- Sírni is fog, ha ezt észreveszi - kotrom ki a zsebemből a centit. Tudom, hogy imádja az öreg, már beszélni is hallottam hozzá. Úgy is tartom, mint egy ereklyét. Gyorsan el is teszem, mielőtt más is meglátná.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=867423#post867423][b]Lafayette David Saint-Venant - 2023.09.23. 18:22[/b][/url]

- Nézd már, milyen extrás a kedve! Már megint összeakaszkodtál Marcival? - Péntek Marci is hasonlóan különleges jó gyerek, mint ez a drágaság itt, szóval nem csodálkozik már semmin.
- Csak féltékeny vagy, mert Larina tudja magát kontrollálni mások előtt. Ne aggódj, egyszer még te is felkapaszkodsz azon az evolúciós létrán, réti bolha. - Nem biztos benne, hogy van ilyen bolhafaj, de hangzásra elmegy. Meg amúgy is, teljesen mindegy, amíg csuklóból vissza tud szólni, nem? Egy tizenkét évessel vitatkozni az eddigi karriere csúcsát jelenti.
A lányos sikkantás, amivel elkapja a megcsípett lábát az útból, már kevésbé dob az összképén.
- Hallod, ha még egyszer a bokámra támadsz, esküszöm, nem a rabszolgamunka lesz a legnagyobb bajod, hanem, hogy úgy fuss, mint Usain Bolt. - A hiszti egy teljesen oda-vissza dolog közte és az előkészítősök között. Nincs diszkrimináció: ha te odaverheted magad a földhöz, én is. Ha te kicsinyes vagy, én is. End of story!
- Ne foglalkozz vele, Amarilla szétoperálta a kezét varázslattal. Már semmi baja, csak nyugdíjba akar már menni. Nem könnyítitek meg ezt a pár évét. - Nyelvet ölt a pofátlan kis vakarcsra, miközben feltornázza magát törökülésbe a padon.
- Imádnám, ha a tanárok is látnák néha ezt az arcod, kölyök. Lefagynának helyben, akkora a különbség a két arcod közt. - Közben előszed a zsebéből két csomag Twixet, az egyiket Izabella felé löki, hogy "Nesze". Motivációs csoki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=867424#post867424][b]Illés Luca Izabella - 2023.09.23. 18:53[/b][/url]

- Ne hozd fel - adok választ a kérdésére, és úgy érzem, ezzel el is mondtam mindent.
- Ember. Ő már alapból rossz létrára mászott, a franc akar ugyanarra kapaszkodni - nézek rá, hogy ezt azért ő se gondolhatja komolyan. Csak elsétálok a csaj mellett, és már érzem, hogy zuhan az IQ-m, pedig még csak hozzám se szólt.
- Amúgy meg... nem vagy az esetem, ne vedd magadra - adom meg a kegyelemdöfést, de örülök, hogy ez így sose volt nálunk téma, és nem is született belőle kellemetlen szituáció.
Persze a kedvességét hamar meghonorálom, és jóízűen nevetem ki.
- Hallod. Úgy visítasz, mint egy lány - el kellene szégyellnem magam, vagy bocsánatot kérni, mégse megy. A hasam, azt fogom, mert fájni kezd a röhögéstől, de a kedvem határozottan jobb lesz.
- Az kicsoda? - akadok meg, teljesen komolyan feltéve a kérdést, szemeimben meg is csillan a tudásszomj, és türelmesen kivárom, hogy nagy D meséljen nekem arról az Usainról.
- Mindig morgott. Most is morog, csak már adtam rá neki okot - megvonom a vállam, nem érzem rosszul magam. Sose volt kedves, mindig mi voltunk a büdös kölykök, még akkor is, ha nem csináltunk semmit. Megérdemli.
- De pont ez a lényeg. Hogy ne lássák, így annyi mindent elnéznek nekem - ezzel párhuzamosan jönnek elő, a szomorú kiskutya szemek, és az elanyátlanodott ábrázat. Komolyan, ha a tükörbe nézek, még nekem is megesik magamon a szívem. A csokit persze azelőtt elmarom, hogy az földet érne. Leülök a földre nagy D-vel szembe, és majszolni kezdek.
- A kastély is ilyen? Ott is ennyire ehh-k a tanárok? Igaz, hogy vacsi után le kell feküdni, mert ha nem, lezárnak egy hétre a pincébe? - jönnek a kérdések, mert ezeket hallottam legutóbb. Mióta egyre csak közeleg az idő, azóta vágyom arra, hogy ne csak így messziről lássam.
- Belógatsz oda? Csak körülnézni - nézek rá szépen, pontosan úgy, mint aki bármit megtenne azért, amit szeretne.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=867436#post867436][b]Lafayette David Saint-Venant - 2023.09.24. 00:46[/b][/url]

- Csak ne sírjon a szád, amikor leköröz és észre se veszed. - Nem rest lesüllyedni egy gyerek szintjére, és kötekedni velük. Van kisebb majdnem-testvére, és a kötekedés volt a lételemük gyerekként is.
- Mi? - Miről beszél ez? Milyen eset? Szabályosan undorodóba fordul át az arca, mint mikor valami büdöset szagol az ember. - Nem vagyok pedofil bakker. Majd szólj, ha elmúltál tizennyolc, és emberformád lesz végre. - Layla egyszer még ki fogja húzni a fülét a helyéről, hogy lenyomja itt a női morált. De hát.. De hát megsértik itt a férfiúi büszkeségét! Természetesen dögös és elképzelhetetlen, hogy ne lopkodja el az előkészítősök szívét!
- Látom, a vallásoddal is baj van. - Jelentőségteljesen megkocogtatja a saját fülkagylóját, hogy jelezze, a hallásra gondolt vicceskedve. Nem is lányos a sikkantása! Még csak nem is sikoly!
- Usain Bolt? Egy nagyon híres jamaicai síkfutó világbajnok. Pattanj fel a netre és keress utána, megéri. - Az ember sokszor az ilyen random mód elejtett információkból tanul sokat és a saját maga végezte kutatásokból.
- Ha te is hetven és a halál között lennél, hidd el, morognál. Az ember állítólag ilyenkor már örül annak, ha fáj, mert tudja, hogy még él. Ha mellé hozzád hasonló kis maffiózókat kell kergessen, hát nem irigylem. - Ettől még a vigyora az indokoltnál szélesebb és cinkosabb. Igazából igyekszik soha nem kiszúrni a gyerekekkel, nem is teheti meg, ő csak gyakornokoskodik itt. Sokszor viszont próbálja őket rávezetni, hogy mik a képletből hiányzó szükséges magyarázatok, hogy megértsék az okot és az okozatot. Nem abból fognak tanulni, ha üvölt velük.
- Kisasszony, ezzel a mentalitással később még ráfázol majd, szavam ne feledd! A pasik nem szeretik az ennyire dörzsölt nőket, mert nem tudjuk, mikor hazudjátok szét a fejünket! - Ha már szerelem és preferenciák és dörzsöltség. Közben megpaskolja maga mellett a padon a helyet, hogy ne a földön zabáljon már a kis kenguru, hanem tolja fel a fenekét egy normális ülőhelyre. Ő is arrébb sorolt már.
- Kitől hallottál ilyen baromságot? - Bezárni. Őket. A pincébe. Mi ő? Rellonos? Azok penészednek odalent. - Na figyelj, első számú szabály: ha éjjel kint akarsz csámborogni, a két kategória közül teljesítsd az egyiket- vagy légy nagyon ügyes és sose kapjanak el, vagy érd el, hogy prefektusnak válasszanak. Amikor az voltam, mindig volt ügyeletes elsős, aki a vécéket takarította büntetésből, és annál kielégítőbb büntetés kevés van a világon. - Valaki szóljon rá, hogy ne ordas baromságokkal tömje egy tizenkét éves agyát, de komolyan. Hogy nem lett ez a gyerek rellonos?
- Amúgy tényleg van takarodó, meg járőröző prefektusok, házvezetők és helyettesek. És két defenzor is. Ennyi elemi meg egyéb mágussal a nyakunkban a minisztérium beküldött néhány aurort is babysittelni. Nem akkora bummot csinálnak ezek, mint ti itt, ha eleresztetek néhány varázscsínyt. - Még emlékszik a tavaly évnyitói virágoskertre; nehéz elfelejteni, hogyan másztak a vadrózsák feléjük az asztal alatt.
- Csak akkor, ha utánanézel, hogy kell megfőzni a Kor-korrigáló főzetet. Ez az ára, hogy becsempésszelek a kastélyba. Áll az alku? - Mondjuk úgy, hogy a felelősség súlyát, hogy gyerekekkel dolgozik, még nem igazán érzi, és csak a tanítási lehetőséget látja ebben a helyzetben is. Elvégre egy igen bonyolult főzet receptjét és elkészítési módját kellene megkeresse a kis padavanja. Lássuk, meglépi-e a kihívást? Nem hiába nyújtja a kezét Izabella felé egyezségük jeléül.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=867437#post867437][b]Illés Luca Izabella - 2023.09.24. 01:12[/b][/url]

- Most úgy beszélsz, mint Olgi néni - vágok egy jól szituált grimaszt, hogy kellően ki tudjam fejezni, mennyire is értékelem. Meg amúgy is hülyeségnek tartom. Engem aztán nem köröz le.
- Mi az, hogy pedofil? - jön a magától értetődő kérdés, mert még csak nem is értem, mivel, vagy hogyan sértettem meg. De mivel megtörtént, igazán elégedett vagyok magammal, csak tudom, hogy ennél tovább nem mehetek, mert abból baj lesz. A végén mégis elcibál Barna bához.
- Neeeee. Ez iszonyat gyenge volt, nagyember - nevetem el magam, mert rendesen fájt ez a poénnak is csak nagy jó indulattal nevezhető valami.
- Egyszer olvastam, hogy ott mitől futnak olyan gyorsan - vonogatom a szemöldököm, persze halkan közölve ezt vele, de pontosan olyan hangsúllyal, hogy tudja, hogy mire gondolok.
- Olvastam azt is, itt is lehet szerezni gyorsítót a Prambergeren - vágok olyan " na ehhez mit szólsz" képet. Az a baj, hogy elfelejtik, hogy amúgy nem vagyok hülye. Rengeteget olvasok egyébként és sok mindenről van fogalmam, amiről a nagy többségnek nincs. De nem is én fogom őket beavatni, mert ezek meg elmondják otthon, aztán megint én kapok.
- Senki nem mondta neki, hogy kergessen - tárom szét a karom, megoldva ezzel az öreg problémáját, amit ezek szerint, még mindig csakis magának köszönhet. De tudom, hogy ez is csak információ jelleggel szolgált, mert nagy D-nek nincs megrovás a hangjában, sőt.. úgy mosolyog rám, mint a cinkostárs.
- Ti is ugyanúgy hazudtok, nem? - megvonom a vállam, hát nem most jöttem le ám a falvédőről. Biztos, nem fogok egy pasi véleményére adni, mert... pasiból van. Közben azért odaülök mellé, ha megengedi, de ugyanúgy törökülésben, még a lábaimat is úgy helyezem, ahogy az övéi vannak. Még így is fel kell rá néznem, és hunyorgok, mert a nap így a szemembe süt, de nem baj.
- Az első lesz. Nem fognak ott is dolgoztatni - döntöm el, dacosan felszegve az állam. Hát nem tanulni kell? Akkor miért sóznak még a nyakadba plusz melókat? Az eszem megáll, de komolyan.
- Ugye tudod.... hogy egyszer mi is odamegyünk fel? - nagyon fenyegető hangon teszem fel a kérdést, elővéve a legádázabb mosolyom, és megint vonogatom neki a szemöldököm, mert tudom, ha ez a népség oda felkerül, akkor lesz igazán nemulass.
- Aha, adsz támpontot, hol a recept? - csillan fel a szemem, mert szeretem a feladatokat. Még akkor is, ha nehezek, és több időbe kerül megoldani. Kihívás. Az meg mindig jó.
És ezen a ponton, megint lesajnálóan tekintek nagy D-re, és lassan rázom meg a fejem.
- Ez nem menő - szorítom ökölbe a kezem, mert nem vagyok hajlandó kezet fogni vele.
- Jó, akkor azt ott még felszedem, aztán... aztán úgyis jön a busz - pattanok fel hirtelen, gyorsan a zsebembe dugva a csokit, mert már a lépések hangjából megítélem, melyik tanár tart felénk. A hangom is csilingelővé válik.
- Mr. Saint-Venant, Ön annyira rendes velünk, tiszta szerencsések vagyunk, hogy idejár - és légyszi hozzon valaki egy vödröt. De ártatlan, és hiteles, meg mellé a bárgyú mosoly és a pillarebegtetés is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=867492#post867492][b]Lafayette David Saint-Venant - 2023.09.25. 18:12[/b][/url]

A francba, nem kellett volna olyan szavakat használnia, amiket egy tizenéves még nem ért. Várjunk, tényleg nem érti? Ezek ma már mindent tudnak (nem mintha ő ne lenne szintén elég felvilágosult, bár a menstruáció rejtelmei még tényleg rejtélyek maradnak részben. Layla tamponjaival már találkozott, maradjunk annyiban). Azonban, ha már felhozta, kár legyintenie az egészre. Végül is egy tizenkét évest jobb felvilágosítani a veszélyekről érthető formában.
- A lényege, hogy vannak emberek, akik elég betegen tekintenek a gyerekekre. És még te is gyerek vagy. Szóval vigyázz azokkal, akik túl mézesmázosak- inkább rúgd őket bokán és fuss el, vagy átkozd le őket, ha gyanúsan taperolni akarnának vagy elcsalni valahova, oké? Az első, hogy védd a hátsód, kerti törpe. Minden más ráér. - Úristen, ezt hányszor elmondták Isabelle-nek is: ha veszélyben érzi magát, fusson, vagy átkozzon, amire lehetősége van, de próbáljon meg soha nem lefagyni, mert akkor vége dalnak.
Szerencsére nem kell sokat rágódnia ezen, mert rögtön jön a következő bomba, amitől mindjárt kettéáll a szeme.
- Ember, ha elkaplak a Prambergeren, hogy hülyeségeket vásárolsz, véged van, világos? Nem akarsz te az ottani arcoktól semmit, garantálom. - Ha az apád ultragázos tevékenységekben utazik és a nevelőanyád auror, megtanulod elég hamar, mi a gáz és hol vannak a határai. Ennek a gyereknek meg úgy látszik, senki nem mondta még el, hogy húzza meg magát és ne akarjon idő előtt eltűnni néhány szervkereskedő keze által.
- Elvileg minden generáció jobb kellene legyen az előzőtől. Ha okos vagy, tanulsz tőlünk ahelyett, hogy lemajmolsz minket. Nem kell hazudnod, ha legálisan megtalálod a kiskapukat, amiért le se kaphatnak a tíz körmödről, nem? - Mindig rájön, hogy ez a lány annyiban jó hatással van rá, hogy van alkalma az agytágítás művészetét gyakorolni legalább előadás formájában. Az, hogy mennyire hatékony ez az agytágítás, már más lapra tartozik.
- De mire te odakerülsz, én már valószínűleg a pécsi egyetemen leszek, és nem bolhákat fogok őrizni az udvaron. Vagy ki tudja, lehet, hogy az utánad jövőket fogom tanítani. Akárhogy is, a kastélyt felőlem atomjaira bonthatod, ha ki akarod húzni Kakasinál a dugót. - Az öregasszony nagy arc és rendes kihívás, nem hiába próbálnak annyian borsot törni az orra alá a diákok közül.
- Jó, akkor tessék. - A kiscsaj ökölbe szorított kezének érinti a saját, szintén ököllé formálódó kezét. Fistbump for bros. - És, ha tényleg utána akarsz menni, kezdd Őszike néni könyvesboltjában. Az előkészítő könyvtárában szinte biztos nincs erről semmi, még túl kicsik vagytok hozzá, hogy meg tudjátok főzni, de attól, hogy utánanézel, még nem hal bele senki. - Amíg nem a tiltott könyvekre uszítja rá a kiscsajt, addig igazán teret lehet engedni a fantáziának és a tudásszomjnak. Főleg, hogy alapból jó gyerek Izabella, csak kissé elvadult, de nem tudja hibáztatni. Szentül hiszi, hogy az egy dolog, hogy valaki profitál (egyébként full érthetően) az árvaságából, de az ilyesmi rányomja egy gyerek fejlődésére a bélyeget rendesen.
- Fúj fejezd be, plz. - Az imitált öklendezés felér egy macska szőrgolyó-köpködési ingerével. Nagyon gusztusos, akárcsak a jó viszonyuk.
- Na de tényleg szedd még fel azt a kettőt és nyomás befelé, előtte meg add ide azt a vackot. Visszaviszem a gondnoknak, mielőtt előkerül, hogy levadássza a fejed. - Tényleg a fene a nagy szívét.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=867495#post867495][b]Dr. Kedves Antal Nimród - 2023.09.25. 20:17[/b][/url]

- Kicsit nehezen menne már az - válaszolja megrázva a fejét, közben azt emésztve, hogy ha ilyen elkanászodott kölkök vannak itt, innen ihletődik a lánya újonnan viselkedés tekintetében? Otthon legalábbis biztosan nem arra lát példát, hogy verekedjen másokkal. Ő arra próbálta nevelni, hogy jó gyerek legyen, aztán mégis itt tartanak. Igazán rémes. A fára mondjuk felmehetne, ami azt illeti, könnyedén, de ahhoz meg macskává kellene alakulnia, aminek most sem különösebb szükségét, sem értelmét nem látja. Inkább marad annál, hogy felfele pislog. Ujjait végigfuttatja rövidre nyírt haján, miután még időben sikerül ellépnie a felé rohanó páros elől, aztán ismét kérdőn pillant a kislányra a fán.
- A gondnoknak? Vagy mit is mondtál, hogy hívják? Bence... Bencének? - kérdez vissza, és bár felnőtt módjára úgy érzi, komolyan kellene kezelnie a helyzetet, mégis egy kurta kuncogással reagál valamiért a gondolatra. Annyira szürreális a dolog, hogy már igazán nevetséges is. Az eridonosok is képesek ilyen húzásokra, és tulajdonképpen nem lenne meglepve, ha ez a Bence gyerek pár év múlva éppen őket boldogítaná Rudolffal. Most már egészen megszokta egyébként is, hogy náluk mindig történik valami, kész csoda, hogy még soha senki nem gyújtott vagy robbantott fel semmit, de gyorsan el is hessegeti a gondolatot, mert még félő, hogy a végén be is következik.
- Pontosítok, tanítási időszakban... de úgy látom, nagyon nem unatkoztok ti itt. Na és hogy hívnak? - érdeklődik, az ismét vészesen közel rohanó gyerek és az utána szaladó, már enyhén lihegő gondnok útját pedig egyelőre meg sem próbálja keresztezni. Hátát a fa törzsének veti inkább, és mivel a talárját roppant melegnek érzi, megszabadul tőle, hogy karján átvetve vonszolja mostantól magával. Tekintve, hogy alatta az ing és az élére vasalt nadrág is fekete, nincs sokkal előrébb. - Ha véget ért a műsor, meg elmúlt a veszély, nem segítenél nekem? Hol kellene keresnem a büntetésben lévő diákokat?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=867789#post867789][b]Illés Luca Izabella - 2023.10.01. 10:21[/b][/url]

- Megértem én... ebben a korban - bólogatok együtt érzőn, mert a helyi nyugger maffia minden második szava ez. Aztán lehet a bácsi is be lett már oda szektázva, igazán nem értek én az ilyesmihez.
Látszik rajta az aggodalom, de nem tudok semmit mondani neki, amitől majd jobb lesz. Gumicukrot adnék, de nincs kedvem lemászni, meg Bencével verekedni sem, mert ha lejutok, tuti nekem jön a hülye. Még idén se sikerült felfognia, ő jár rosszabbul.
- A gondnoknak... Bence csak szimplán hülye - eresztek meg egy hatalmas vigyort, mert itt aztán nehéz olyan személyre rámutatni, aki normális. Tisztára, mintha lemerészkedtél volna a nyúl üregébe. Jó, bírom az Alicet.
Szegény bácsi se tudja, hová is lép be. A nyílt napok csak a látszat, ki van adva, hogy normálisan kell viselkedni. De egy átlagos napon.. itt mindig káosz van, és csak kis részéért lehet engem elővenni.
- Áááá sose, azt mondják, túl sok az energiánk - vigyorgok, még ki is húzom magam, és a kérdést hallva, rezzenéstelenül hazudok a bácsi képébe.
- Margitka vagyok, csókolom - még kezet is fognék, de ahhoz le kellene másznom, amit most még nem szeretnék.  
Azonban nem telik el sok idő, más választásom nem is nagyon lesz. Az a baj, hogy a bácsi annyira esetlennek hat, hogy meg kellene esni rajta a szívemnek, de... én csupán lehetőségek tárházát látom, és a lehető legkészségesebben pattanok le. Nesze neked Ella, ezt most jól megszívod, tudod, mikor mész te haza idő előtt.
- Csak utánam, valószínűleg WC-t takarít - nem, ennyire nem drasztikusak erre a tanerők, de a bácsi ezt nem tudhatja. A szemétszedés még oké, na de wc pucolás. Na mindegy, bevezetem én, egyből a tanári mosdóig, aminek az ajtaját készségesen ki is nyitom a bácsinak.
- Tessék csak bemenni, ott lesz bent - pislogok angyalian, remélve, hogy be tudom palizni, és ha sikerül, már csukom is az ajtót, és bújok el az egyik információs tábla mögé. Az mindig beválik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=868344#post868344][b]Dr. Kedves Antal Nimród - 2023.10.10. 22:10[/b][/url]

- Nem vagyok már fiatal, az tény - válaszolja végül, bár első reakcióként kicsit a szemöldöke szalad fel. Mintha kicsit pimasz lenne a leányzó, de végülis gyerek, úgy dönt, elengedi. Talán csak ő lát sokat az egészbe, mert Ellának is hasonló megjegyzései vannak utóbb. Különben is, elmúlt már ötven, tényleg nem mászkál már fára ebben a korban, hacsak nem animágus alakjában teszi.
- Nem csoda, ha folyton cirkusz van - állapítja meg aztán, miután sikerül tisztázni, hogy kiről is van szó. Naívan azt hitte ő is, hogy legalább itt rend van, ha már az iskolában gyakran csinál valaki valami eszement ökörséget, gyakran éppen az eridonosok, amitől alkalmanként megfordul a fejében a felmondás gondolata. Ezek szerint azonban itt sem jobb a helyzet. Sóhajt is egyet, tudomásul véve, hogy erről a helyről túlságosan is optimistán gondolkodott eddig. Megadóan bólint arra, miszerint sok az energiája a gyerekeknek. A végén meggondolja még, hogy szeretne-e több gyereket, pedig már megbeszélték, hogy azért még legalább kettő, de inkább három jöhet majd, ha végre Ella is lenyugodott és összeházasodtak Anával.
- Antal - mutatkozik be ő is, ha már a leányzó elárulja, hogy ő Margitka. Noha némi kétkedéssel fogadja a nevet, mert nem kifejezetten tűnik gyakorinak ebben a generációban, de ám legyen. Ha nem is Margitka valójában, az nem oszt, nem szoroz.
- Még nem is mondtam, kit keresek - jegyzi meg, amint a leányzó lemászva elindul előtte, hogy utat mutasson. Éppen ezért is áll meg még az ajtó előtt, végigmérve Margitkát, ahogy az eridonosokat is szokta. Kár, hogy ez ennek a gyereknek még semmit nem mond, ezért nem is biztos, hogy hatásos. - Lehet, hogy mégis inkább csak az igazgatóval vagy a helyettesével kellene beszélnem előbb, hogy mi is történt.