38. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas térElisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda
Jobb oldali szárny - Kolozsvári Gertrúd hozzászólásai (3 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Kolozsvári Gertrúd
Diák Eridon (H), Negyedikes diák


Erdőelvei bikfic
offline
RPG hsz: 65
Összes hsz: 124
Írta: 2021. július 20. 19:56 | Link

Milán
Not One Of Us




A hangos zsivaj már magában sokszor megőrjítette Gertiet. A sok üvöltözés, amelyet a szünetekben a társai lezavartak általában olyannyira kikészítette, hogy csak a helyén ülve, befogott fülekkel várta, hogy vége legyen. Na ez most nem egy olyan pillanat volt. Itt életek forogtak kockán, és ő ezt nem hagyhatta.
- Engüdd el! - kiabálta ő maga is akaratosan, de az egyik fiú a vállánál fogva lökte arrébb. A földre huppant, és még rá is léptek az egyik ujjára. Erre persze csak még inkább dühbe jött a picur.
Lendületből állt fel, és ugrott a másik hátára mint egy kis majom. Az osztálytársai már így is különcnek tartották, de ez a viselkedésmód még nekik is új volt. Olyannyira, hogy előre nyúló kezével majdhogynem megkaparintotta már a műanyag palackot.
- Szállj le rólam Maugli! - kiáltotta vissza a srác, és átdobta társának az üveget. Erre Gertrúdból egy sikoltás szakadt ki, és leereszkedve a földre szaladt át a másikhoz, de az csak nevetve visszadobta a tárgyat.
- Hát nüm látjátok hogy szenved? - sikkantotta újra, ahogy megállt a két gyerek között félúton. Tökéletesen érezte, hogy mennyire kevés oxigén fér el abban a kicsi üvegben, és azt is, hogy mennyire fáj, ahogy annak falához vetődik az élőlény minden egyes dobásnál.
- Kérlük - gyűltek könnyek a kislány szemébe.
Szál megtekintése

To All The Children Raised by Wolves
Kolozsvári Gertrúd
Diák Eridon (H), Negyedikes diák


Erdőelvei bikfic
offline
RPG hsz: 65
Összes hsz: 124
Írta: 2021. augusztus 31. 18:01 | Link

Milán
Not One Of Us





Ha nagyobb és erősebb lett volna már rég a földre taszította volna a fiúkat, de így szinte esélye se volt ellenük. A műanyag üveget meg úgy passzolgatták maguk között, mintha abban nem egy élőlény bújt volna meg. Talán az is volt a fiúk célja, hogy megöljék azt a szerencsétlen lényt. Bár őszintén nem tudta elképzelni, hogy miért akarna valaki ilyen szörnyűséget tenni. Az csak nem lehetett az indok, hogy őt szekálják.
Ahogy a felnőtt megjelent, úgy fújtak riadót a fiúk. A terem másik sarkába vonultak, és Gertie már épp ment volna utánuk, hogy kikérje magának, hogy az üveg még az ő kezükben van, amikor a nagy férfi leguggolt hozzá.
- Az évegben ott egy gazsó. Meg füg fulladni - magyarázta a kis vörös, és szemét nem mozdította el a magasabb szőkéről, akinél utoljára látta az üvegcsét. - El küll engüdnünk - magyarázta hápogva, és eddig volt képes várni. Máris ment, hogy saját kezébe vegye az irányítást. Három termetes lépéssel osztálytársai előtt termett, és karba font kézzel szuggerálta a bandát. Komolyan a nézésével szinte megölte őket, de ők csak nevettek rajta.
- Adjátok át az éveget! Küvetelem a gazsó elengedését müst! - jelentette ki éles, egy ekkora kislányhoz képest egészen mély hangon. Sose kellett még követelőznie, ez az új élet újabb kihívásokat szentelt neki. Az ő anyukája megtanította neki, hogy rendesen értékelje a természetet, és vele együtt az összes élőlényt. Ezek a bogolyfalviak meg úgy viselkednek mintha ők lennének a világ urai.
Szál megtekintése

To All The Children Raised by Wolves
Kolozsvári Gertrúd
Diák Eridon (H), Negyedikes diák


Erdőelvei bikfic
offline
RPG hsz: 65
Összes hsz: 124
Írta: 2022. január 9. 00:55 | Link

Milán
Not One Of Us




Karba font kezén ujjai úgy vájtak bőrébe, hogy már teljesen elfehéredtek. A hirtelen méreg úgy telepedett szét az agyába, mintha száz millió kis hangyát szétengedtek volna ott, és most azok csipkednék. Bár a srácok lábán másznának fel az ő agya helyett, akkor biztosan engednének a kérésének.
A tanár úr hangjára egyáltalán nem mozdult. Ugyanolyan eltökélten nézte az osztálytársait, mint előtte, annyi különbséggel, hogy most már egy kicsit felengedett a teste. Érezte, hogy most végre ő van nyeregben, mégha nem is akart eleinte abban lenni. Annyival másképp működött most ez itt, mint mikor az anyukájával csak ketten voltak. Ő partnerként tekintett rá a legtöbb esetben. Mint most a tanár.
Engedett a terelésnek, és örülve vette át a műanyag palackot. - Köszünüm - örömködött, és odaszaladt az ablakhoz. Lábujjhegyen pipiskedve kioldotta a zárat, és kitárva az üveget gyorsan a kupakhoz kapott. Óvatossan kopogtatta meg a nyakát a fán, míg ki nem esett belőle pici lány.
- Gyerünk, febbenj fél - biztatta, á ma poloska csak pár tétova lépést tett meg csupán. Segélykérőn nézett vissza a tanárra. - Nüm lesz baja, ügye? - kérdezte szomorkásan. Az előbbi követelőző lány már nem is volt sehol, szimplán csak Gertrúd volt.

Szál megtekintése

To All The Children Raised by Wolves
Jobb oldali szárny - Kolozsvári Gertrúd hozzászólásai (3 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas térElisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda