A tanári szoba rögtön az első ajtó jobb kéz felől, amit az ember ér. Mögötte a falakon végig szekrények sorakoznak, az asztalok pedig középen összetolva alkotnak egy kört. Mivel a legtöbb tanár csak óraadó, valószínűleg kevesen tartózkodnak csak egyszerre itt, ám ennek ellenére mindenkinek biztosított, névre szóló asztala van, ahol a személyes anyagait tudja tárolni. A terem világos, nyitott barátságos. Az ajtóval szemben egy másik ajtó található, mely
mögött az igazgatói szoba van. A szoba bútoraiban keveredik a múlt és a jelen, ugyanis az igazgatóváltás utáni káosz most látszik rendeződni.



A bölcsisek számára két szoba van kialakítva. Az egyikben alszanak, míg a másikban játszanak. A helyiségekben rengeteg szín van, és sokféle játék, mely ebben a picike korban segíti a fejlődést. Ők közvetlenül a tanári szoba után következnek. A folyosó végén pedig az ovisok két szobája található. A felosztás hasonló, az egyik arra szolgál, hogy pihenjenek a lurkók, míg a másik arra, hogy a rengeteg játékkal játszani tudjanak. Ebben a korban
elkezdődik már az iskolára való nevelés is, így hetente négy alkalommal különféle foglalkoztatók vannak számukra.



Az épület jobb szárnyának első emeletén találhatóak a tantermek, melyekből négy van, a négy osztálynak. A diákok mindig a saját osztálytermükben vannak órán, azonban nyáron az is gyakran elő szokott fordulni, hogy a tanárok az árnyékos udvarra viszik őket. A tantermeket minden évben a diákok és osztályfőnökük maguk díszítik, sőt az ünnepek közeledtével a
díszítés is megváltozik. Minden osztályban a korosztályi sajátosságnak megfelelő méretűek és elrendezésűek az asztalok és a székek. Az első két osztályban még a körbeülés, míg a második két osztályban már a padtárs megoldást alkalmazzák, így szoktatva a kicsiket a magasabb tanulmányoknál elvártakhoz.

Ugyan az iskolában nem szoktunk egymáshoz férjként és feleségként szaladni, de ma valamiért olyan hangulatingadozásaim vannak, hogy rendesen utálom már magam. Szerintem lappang bennem valami, több gyerek is betegen fekszik otthon, és én hiába teszek meg mindent, hogy ne essek ki, mintha valami elkezdődött volna. Mintha. De lehet, hogy csak simán rossz kedvem van. Annak érdeklében, hogy ez az áldatlan állapot megszűnjön, be kell vetnem Barnabást. A közösség érdekében. Kopogok kettőt, majd bedugom a fejem, és jó alaposan körbenézzek, hogy lássam, tényleg egyedül van-e.
- Zavarhatlak egy kicsit? - kérdezem nyugodtan, majd ha igent mond, beljebb sétálok, és még így is jó alaposan körbenézek, mintha rejtett kamerát, bujkáló embereket, vagy zombikat keresnék, amikor pedig meggyőződöm, hogy tényleg csak ketten vagyunk, odalépek hozzá, és némán, jó sorosan megölelem, tenyereimmel illetlenül megsimogatva a fenekét és mélyet sóhajtva az ingébe. - Máris jobb. Szeretem, hogy ilyen szép feneked van. - pillantok fel rá mosolyogva, csillogó szemekkel. - Minden rendben? - hátha ő is gyengének érzi magát, és akkor nem én betegítem meg őt, hanem ő engem. Ha előbb mondja ki, ő a bűnös.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2539&post=884004#post884004][b]Bánki Anna - 2024.11.16. 10:54[/b][/url]

Ugyan az iskolában nem szoktunk egymáshoz férjként és feleségként szaladni, de ma valamiért olyan hangulatingadozásaim vannak, hogy rendesen utálom már magam. Szerintem lappang bennem valami, több gyerek is betegen fekszik otthon, és én hiába teszek meg mindent, hogy ne essek ki, mintha valami elkezdődött volna. Mintha. De lehet, hogy csak simán rossz kedvem van. Annak érdeklében, hogy ez az áldatlan állapot megszűnjön, be kell vetnem Barnabást. A közösség érdekében. Kopogok kettőt, majd bedugom a fejem, és jó alaposan körbenézzek, hogy lássam, tényleg egyedül van-e.
- Zavarhatlak egy kicsit? - kérdezem nyugodtan, majd ha igent mond, beljebb sétálok, és még így is jó alaposan körbenézek, mintha rejtett kamerát, bujkáló embereket, vagy zombikat keresnék, amikor pedig meggyőződöm, hogy tényleg csak ketten vagyunk, odalépek hozzá, és némán, jó sorosan megölelem, tenyereimmel illetlenül megsimogatva a fenekét és mélyet sóhajtva az ingébe. - Máris jobb. Szeretem, hogy ilyen szép feneked van. - pillantok fel rá mosolyogva, csillogó szemekkel. - Minden rendben? - hátha ő is gyengének érzi magát, és akkor nem én betegítem meg őt, hanem ő engem. Ha előbb mondja ki, ő a bűnös.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2539&post=884543#post884543][b]Bánki Barnabás - 2024.12.15. 12:44[/b][/url]

Már hónapokkal ezelőtt lejjebb adott, mert a kiégés igencsak veszélyeztette őt. Szíve fájt, amikor a pizzériának főbb szerepét átadta, de még a nevén van a hely, így egy kicsikét enyhült az érzés.
Be kellett látnia, hogy nem tud már mindent olyan nagy erővel csinálni, nem képes a Menedéket, az Előkészítőt, a Pizzériát és a házasságát is ép ésszel vinni. Nos, az nem volt kérdés, hogy a házasságát nem adja fel, ha már megharcoltak érte. Annával az Isten lábát fogta meg, mert az a nő még a legborúsabb napokból is képes kihozni a legjobbat.
- Gyere csak - emeli fel fejét a papírok közül és egy mosollyal tekint a nőre. Mire Anna odaér hozzá, felemelkedik a székből, így van esélye a nőnek megtapogatni a hátsó felét, mely egy kissé meglepi és zavarba is hozza a férfit.
- Meleg vagy és furán viselkedsz - tekint le gyanakodva a feleségére, majd tenyerét a homlokára teszi. - Elkaptál valamit?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2539&post=884546#post884546][b]Bánki Anna - 2024.12.15. 14:15[/b][/url]

- Nem is vagyok meleg, téged szeretlek. - dünnyögöm kettőnk közé a nagyon rossz viccet, ami a fejemben viccesebben hangzott, de kimondva már egyáltalán nem az. Sóhajtva hajtom a fejem a vállára, és lehunyt szemmel hagyom, hogy tartson a kezei között. - Most nem érek rá betegnek lenni, mert balett próbákra kell vinnem Bogárkát, és főznöm is kell, jön az anyukád a hétvégén, még ki is kell takarítanom. - nem mintha ne lenne rend, vagy ne lenne kedves és nem háklis az anyukája, de attól még, ha az anyós felbukkan a házban minden ragyog és csillog. Újabb mély sóhaj, és bizony, már érzem én is, hogy ebből bizony ágynak dőlés lesz, már szédülök is. Remek. - Haza tudsz kísérni? Nem szeretnék egy bokorban kikötni. Alszok egy picit, és holnap jobban leszek. - de azért az nagyon megérte, hogy a fenekét letapizhattam, méghozzá munkaidőben.