36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidékA kastély
Tantermek - Autumn Rue Danvers hozzászólásai (10 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Autumn Rue Danvers
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


A Nemes
offline
RPG hsz: 447
Összes hsz: 589
Sick of feeling used
Írta: 2022. július 23. 00:14
| Link

x


Idegesen toporogtam a terem előtt. A folyosón egy lélek se volt még, csak az én nehéz sóhajaim vertek visszhangot. Csalódott voltam, mérges, feldúlt, sértődött, majd megint elölről az egész. Természetesen megígértem magamnak, hogy nem futok utána, és megvárom, hogy észhez térjen, de ez nem következett be. Nekem pedig túl fontos hírem volt ahhoz, hogy még tovább játsszuk a bújócskát.
Amint megszólalt a csengő, feltéptem az ajtót. A professzor még nagyon mondott valamit, de nem is nagyon érdekelt, hogy bármit megzavartam. Hivatalosan vége az órának. Nekem pedig el kellett csípnem Zalánt.
A kis harmadikosok összesúgtak mögöttem és mellettem, hallottam levitás ismerősöm nevét is elrebegni már azelőtt, hogy mások számára egyértelművé tettem volna, hová készülök. Egy határozott mozdulattal lecsaptam elé az Edictumot, és rámutattam egy a hírek közül egyre.
- Olvass! - kértem szépen, és addig nem szólaltam meg újra, amíg eleget nem tett ennek. - Nem tudom, hogy amiatt az este miatt utáltál-e meg, de azt akartam, hogy tudd nem volt hiábavaló amit csináltunk. Francba, azt se tudom miért érdekel, hogy... mindegy. Ennyit akartam. Szép életet! - köszöntem el tőle, és már fordultam is meg. Minden szar volt nélküle, mégse voltam képes elmondani. Beismerni is alig tudtam.
- Várj csak, Autumn. Nem ronthatsz be így egy tanórára. Magyarázd meg!
- kérte a tanár, elállva a kifelé vezető utat. Karba fontam a kezem.
- Fontos információt kellett megosztanom. Az órának meg vége volt. Szólt a csöngő. Jogilag nem tarthatta tovább bent a diákokat - vágtam vissza reflexből. Talán rajta vezettem le a Zalán miatti feszültségemet.
Szál megtekintése

I N T U I T Í V   D Í V A
(Hollósi, 2021)
Autumn Rue Danvers
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


A Nemes
offline
RPG hsz: 447
Összes hsz: 589
Sick of feeling used
Írta: 2022. augusztus 4. 17:55
| Link

x


Ez az iskola már megmutatta számomra a legrosszabb arcát, és talán a legjobbat is, amit nyújthatott. Ez valahol a kettő között volt. Nem azért jöttem, hogy bárki újabb pletykákat kezdjen el rebesgetni rólam, bár őszintén beállhattak volna a sorba. Kezdve Grace-szel és Korival, akik a pletykák szerint a szektám tagjai, és legügyesebb kis segédeim. Majdnem látszik is.
- Nem kértem a beszűkült szex körül forgó kamasz véleményeteket. Vannak ennél fontosabb dolgok is az életben - mordultam rá a kis bagázsra, és arcomon látszott a fáradt elítélés. Hiába pezsgett az ő hangjuk élénk vörösen az izgatottságtól, az enyém a régen szokásos ciánsárgában tetszelgett. Még egyszer Zalánra vetettem a pillantásom, talán egy pillanatig hezitáltam, de aztán elindultam kifelé. Hagyom, hogy szórakozzon, hogy elfelejtsen. Hogy azt tegyen amit akar, és mindenki más is ebben a teremben. Befejeztem. Volna. Aztán Ardai tanárnő elém állt.
- Autumn, tudom, hogy megvannak a saját gondjaid, de ez nem jogosít fel arra, hogy ilyen hangot üss meg velem és a társaiddal szemben. Délután kérlek látogass meg a tanáriban - jelentette ki a nő, ám meglepő módon ez semmilyen reakciót nem váltott ki belőlem. Se kívül, se belül. Hajlandó voltam felelősséget vállalni a tetteimért, így csak biccentettem, és újra megindultam az ajtó felé.
Szál megtekintése

I N T U I T Í V   D Í V A
(Hollósi, 2021)
Autumn Rue Danvers
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


A Nemes
offline
RPG hsz: 447
Összes hsz: 589
Sich of feeling used
Írta: 2022. augusztus 6. 17:46
| Link

x


Bármit mondtak, már egyáltalán nem reagáltam. Nem akartam. Fülemben dobogott a vérem, ahogy a feszültségem a tetőfokára hágott. Utáltam ezt tenni Zalánnal, mégis fairnek tartottam a lépésemet. És még csak nem is azért, hogy azt érezze, amit én az elmúlt fél évben.
Ahogy befordultam a kanyarban, meghallottam a hangját, de eszem ágában se volt megállni. Ha ő ennyi ideig játszhatta az eltűnő fiút, én is tehettem ezt. Csak az egyenletből azt az egy dolgot felejtettem el, hogy nem Zalán órája az egyetlen, aminek most van vége.
- Menjetek már az útból
- mordultam rá egy csapat viháncoló tinilányra a folyosó közepén, de mielőtt kikerülhettem volna őket, megéreztem a levitás ujjait a kezemen. Ahogy lendületből megfordultam, úgy szakítottam ki a végtagomat is a markából.
- Megtaláltalak. Elárulnád, hogy az elmúlt fél év mire volt jó?
- kérdeztem vissza csípőből, és összefontam a mellkasom előtt a karomat. - Hetekig próbáltalak megtalálni, de te egyszerűen felszívódtál. Mondd csak, jobb lett volna, ha betörök a levita körletbe és ott töröm rád az ajtót, hogy végre tudjunk beszélni? - tettem fel a költői kérdést, csak hogy érezze a szürreális helyzetet, ami kettőnk között kialakult. Pár hónappal ezelőtt még ő volt a családom után a legfontosabb ember az életemben. Most azt se tudtam, hogy akarok-e vele beszélni.
Szál megtekintése

I N T U I T Í V   D Í V A
(Hollósi, 2021)
Autumn Rue Danvers
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


A Nemes
offline
RPG hsz: 447
Összes hsz: 589
Sick of feeling used
Írta: 2022. augusztus 6. 18:47
| Link

x


Hátrahőkölt a válasz hallatán. Igen, számított rá, hogy valami hasonló reakciót fog kapni, de a két fülével hallva jobban fájt, mint gondolta. Szóval Zalán nem akarta őt látni.
- Nem tudom mit gondoltál, mi lesz abból, hogy kerülsz, ha nem az...
- szóltam vissza sértetten. Éreztem, ahogy a mellkasom egyre nehezebb lesz, és csak szavak kérdése, hogy megtörjek. Dühös voltam. Frusztrált és sértett. De közben menthetetlenül szomorú is.
Feje idegesen nézett a körülöttük állókra, akik úgy néztek, mintha a legjobb showműsor a kettejük veszekedése lenne. Néhány harmadikos ott volt, akik valószínűleg a teremből követték Zalánt.
Egy sóhajtás mellett, de szó nélkül mentem be a terembe, amerre Zalán intett. Egy pillanatra lehunytam a szemem, hogy erőt merítsek a következő percekhez. Már csak az kellett, hogy a dühöm miatt elsírjam magam. Nem, azt nem engedhettem meg.
- Azt hittem nem akarsz velem beszélni - vágtam oda sértetten, és inkább a táblán lévő szavakat fixíroztam a szememmel. Bűbájtan, elsős évfolyam. Akkor még annyira szerettem az életem.
Szál megtekintése

I N T U I T Í V   D Í V A
(Hollósi, 2021)
Autumn Rue Danvers
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


A Nemes
offline
RPG hsz: 447
Összes hsz: 589
Sick of feeling used
Írta: 2022. augusztus 6. 21:43
| Link

x


Hallottam, ahogy a varázslat elhagyja Zalán ajkait, de nem néztem oda. Megint ketten voltunk egy szobában, amit más nem hallhat. Mint legutóbb. Talán ugyanaz lesz a kimenetel, de ezúttal esetleg kapok választ, mielőtt otthagy.
Zalán csípős hangja azonban egyáltalán nem arról árulkodott, hogy itt meg lesz beszélve bármi is. - Még jobban? Szóval szerinted eddig is csak megkeserítettem az életed? - hápogtam, mint egy hal. Egyetlen mondat, de többet ért, mint egy jó véletlenül betalált gyomros krav magán. Továbbra sem mertem ránézni. Virágokkal díszített fal, idegesítő portrék. Odakint játszanak az emberek, a kviddicspályán...
Olyan gyorsan és fenyegetőn fordultam Zalán felé, mint talán még soha. Elegem volt abból, hogy mindenért én legyek a hibás. Talán pont ezért az egyért nem én voltam.
- A francba Zalán fogalmam sincs. Egyik nap még segítesz, védsz és mellettem alszol a földön, és másnap eltűnsz. Tudod mire emlékeztet ez engem? Hm? Anyámra. És tudod ki nem jött vissza hozzám? Honnan a szarból kellett volna tudnom, hogy te bármikor... - ordítottam az arcába feldúltam, és szememet elborították a végére a könnyek, de nem. Nem engedtem neki utat. Felnéztem a plafonra, és sűrűn pislogtam egy szó nélkül. Le kellett nyugodnom, mert ez így nem volt rendjén.
- Fogalmam sincs, hogy mit tettem, amiért büntetsz - vallottam be szomorú, rekedtes hangon. - Agyaltam rajta, volt időm rá, és az egyetlen amire gondolni tudtam az az aukció. Szóval elhoztam az újságot, hogy lásd, hogy miért csináltuk - néztem a szemébe, félve, hogy mit találok benne.
Szál megtekintése

I N T U I T Í V   D Í V A
(Hollósi, 2021)
Autumn Rue Danvers
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


A Nemes
offline
RPG hsz: 447
Összes hsz: 589
Sick of feeling used
Írta: 2022. augusztus 15. 23:11
| Link

x


- Hát akkor bizony rohadt szarul csinálod, mert épp ugyanazt a mérget kevergeted bennem, amit ő - feleltem feldúltan, amit már óceán kék hangom is üzent Zalán számára. Lefekszek és minden rendben. Majd felkelek, és agyik sincs az életemben. Nem lehet Zalán ennyire hülye, nem hiheti, hogy ezzel különb lesz az anyámnál.
- Nincs jogod döntést hozni helyettem. Ha én a bajoddal akarok foglalkozni, akkor azzal fogok. De az nem megoldás, hogy kizársz az életedből. - Szememet elborították a könnyek, és bármennyire is akartam, kicsordult egy könnycsepp a szememből, és olyan gyorsan szánkázott végig az arccsontomon, mintha menekülne a keserűség ellen, ami bennem gyülemlett fel. Vajon melyik feltűnőbb, ha otthagyom, vagy ha letörlöm? Végül egy kapkodó mozdulattal elkentem, s hogy leplezzem a mozdulatot hajam fülem mögé tűrtem.
Gondolkodtam én az álmokon is az elmúlt fél évben, de merőben kevesebbet, mint az egész szituáción. Valahogy nem éreztem eléggé megfelelőnek az okot arra, hogy ezért haragudjanak rám. Hiszen nem tett semmit, csak meg akarta nyugtatni. Mindig annyira igyekszem, és a végén én vagyok az, aki hoppon marad. Hát csodálkozik az ember, hogy nem tudok megnyílni senkinek?
- Ha fontos vagyok neked, hogy tudtál kizárni az életedből az elmúlt fél évben, mintha soha nem lettünk volna barátok? - tettem fel neki a kérdést. Lehetett volna költői is, de ezúttal választ vártam. Vajon gondolt rám egyáltalán? Anya gondol ránk?
Szál megtekintése

I N T U I T Í V   D Í V A
(Hollósi, 2021)
Autumn Rue Danvers
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


A Nemes
offline
RPG hsz: 447
Összes hsz: 589
Sick of feeling used
Írta: 2022. augusztus 16. 00:30
| Link

x


Utáltam sírni, pláne mások előtt. Mindig úgy éreztem, hogy ez csak bizonyíték arra, hogy mennyire gyenge vagyok. Védtelen másokkal szemben, és az, hogy Zalán csak felhívta rá a figyelmet, mérhetetlen szégyent váltott ki belőlem, ami keveredett még több keserűséggel. Még hogy képtelen vagyok szomorú lenni. Voltam. Sokat. Régebben. De miért lenne könnyebb dühösnek lenni? Hiszen az ember, akire a legdühösebb vagyok, az saját magam. Hiába mondom ki a szavakat úgy, mintha más lenne a hunyó, mindig magamban találom meg először a hibát. Most is. Hiszen az egész úgy indult, hogy rendbe akartam hozni, amit elrontottam az aukcióval.
Igaz volt minden szó, és talán ez fájt a legjobban. Idegesen rángott a lábam egy ismeretlen ütemre, ahogy megpróbáltam leküzdeni a feszültséget a bensőmben. - Mégis mit akarsz megtudni? Azt hogy anyám nem gondolta, hogy vagyunk annyira fontosak neki, hogy maradjon? Vagy hogy tönkretettem a családi üzletet? Hogy miattam kellett ideköltöznünk és a nagyi nyakán élnünk? Egyik sem olyan, amivel az ember kérkedne - suttogtam a kettőnk közötti térbe. Hirtelen szakadt fel belőlem, és talán nem is volt értelme kontextus nélkül. - Nem azt kértem, hogy mindent ossz meg velem, hanem hogy ne zárj ki. Azt hiszed csak velem vannak problémák? Úgy őrizgeted és titkolod az álmaidat, mintha minimum a bölcsek kövének pontos helyét tudnám belőle megfejteni. Képes vagy eldobni mindent csak azért, hogy ne derüljön ki, de közben éjszaka a levitában szenvedsz mindenki füle hallatára - megvontam a vállamat. Ez volt az igazság. Ki kellett mondanom, hogy lássa. - Kettő emberen múlik egy barátság. De tudod mit? Sétálj ki most, és én ígérem sose kereslek többet - intettem a bejáratra.
Utoljára módosította:Autumn Rue Danvers, 2022. augusztus 16. 16:52 Szál megtekintése

I N T U I T Í V   D Í V A
(Hollósi, 2021)
Autumn Rue Danvers
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


A Nemes
offline
RPG hsz: 447
Összes hsz: 589
Sick of feeling used
Írta: 2022. augusztus 16. 23:21
| Link

x


Kérkedni és versenyezni kettő és különböző dolog. Hiába kiabáltam az igazságot az arcába magamról, csak azt látta, amit szeretett volna. Ránéztem, és hiába kerestem benne azt a férfit, akit az aukciókor, és az azelőtti időben, csak a makacs gyereket láttam. A sértettet. Pont olyan volt, mint én a történések előtt, amivel nincs semmi gond, csak... féltem, hogy ez a naivitás egyszeriben el fog tűnni valami miatt. Ahogy nálam is történt. Van olyan ember, aki képes örökre gyerek maradni?
- Leginkább úgy, hogy megpróbálod
- reagáltam le csípőből, bár hangom sokkal szelídebben csengett, mint előtte. A sértett kékben újra felsejlett a napfelkelte sárgája. Ám még csak olyan hullámzóan, törékenyen, mint az óceánon hánykolódó csónak vihar idején.
- Nem csak hiszem. Ne tegyél úgy, mintha meg-nem-történté tudnád tenni a tetteid. Ott aludtál éjszaka. Felébresztett az álmod, próbáltalak megnyugtatni, de te...
- idegesen a hajamba túrtam. - Kerültél vagy nem, az elmúlt fél évben? Próbáltalak elkapni az óráid között, de olyan gyorsan leléptél, hogy esélyem se volt. Azt ne mondd, hogy hirtelen annyi dolgod lett. Azt se tudom mi történt veled az utóbbi fél évben - kezdtem sorolni a gondolataimat. Általában megválogatom őket. Igyekszem összeszedettnek lenni, de most egyszerűen képtelen vagyok. Azt hittem ennyi lesz. Odaadom a cikket, és eljövök. Vagy csak ezzel is hitegetem magam?
Szál megtekintése

I N T U I T Í V   D Í V A
(Hollósi, 2021)
Autumn Rue Danvers
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


A Nemes
offline
RPG hsz: 447
Összes hsz: 589
Sick of feeling used
Írta: 2022. augusztus 24. 00:02
| Link

x


Lerohanni...hülyét csinálni...felhatalmazva...kényszeríteni. Tényleg ilyennek lát Zalán ebben a pillanatban? Talán még soha, senki előtt nem voltam ennyire sebezhető, és mind közül ő tudhatta ezt legjobban. Vagy legalábbis azt hittem, hogy tudja. De ahogy a dühös kék íriszeibe néztem, egyszerűen nem találtam benne azt a megnyugtatást, amit mindig, amikor valamit túlreagálok. Talán mégsem reagálom túl? Akkor mégis miért mondja azt?
- Szakadék lesz a túloldalon? Nem barátocskám. Én vagyok a túloldalon. A szakadékot, pedig te mélyíted fél éve - ránéztem a felemelt pálcára, és éreztem, ahogy a mellkasom még jobban megsajdul. Nem akartam, hogy vége legyen. Hogy megint elmenjen, de azt sem akartam, hogy itt legyen. Féltem, hogy ha tovább vágunk egymás fejéhez dolgokat, valami olyan bukik ki és lát napvilágot, aminek nem kéne.
Majdnem felnevettem a kérdésén. Mégis túl reális volt a szituáció ahhoz, hogy megtegyem.
- Zalán, nem vagyok egy életbiztosítás, ezt tudod. Legalábbis.. remélem, hogy nem felejtetted el teljesen - szúrtam oda. Fájjon neki is, ahogy nekem. Egész testem remegett. - De ha nem akarsz valamiről beszélni, csak mondd meg. És nem kérdezlek. Én csak felajánlottam, hogy itt vagyok, ha kellenék, ha ki akarnád beszélni. De ha nem, az sem érdekel, amíg... - hadováltam össze-vissza, aztán a szemeibe néztem. A fájdalom végül eluralkodott rajtam. - ... amíg ott vagy mellettem. De nem voltál. És én... - temettem a tenyerembe az arcomat egy pillanatra, majd mikor újra felnéztem, már egyáltalán nem látszott az a megtörtség rajtam, ami pár pillanattal azelőtt ott tündökölt. - ... sajnálom, hogy hülyét csináltam belőled. Nem volt jogomban. Igyekszem a jövőben megtartani magamnak a kirohanásaimat. És most engedd be az osztályt, végeztünk - intettem az ajtó felé, és magam is elindultam felé, hogy Zalán ne lássa az újabb legördülő könnycseppet. Nem akartam előtte sírni. Soha többet.
Szál megtekintése

I N T U I T Í V   D Í V A
(Hollósi, 2021)
Autumn Rue Danvers
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


A Nemes
offline
RPG hsz: 447
Összes hsz: 589
Sick of feeling used
Írta: 2022. augusztus 24. 18:00
| Link

x


Igaza volt, de belefáradtam. Nem akartam újabb szócsatát indítani, eltörni a saját szívemet, és tovább adni másnak anélkül, hogy a helyére bármi kerülne. Már így is miszlikre szaggatták az évek.
Megfordultam, készen álltam magam mögött hagyni, talán örökre, de megéreztem a kezét a vállamon. Egyáltalán nem álltam ellen, talán reménykedtem is benne, hogy nem hagyja, hogy ennyi legyen, csak még magamnak se ismertem be. Ám ahogy szembe fordultam sokkal közelebb volt, és egyre közelebb. Felfogni se volt időm, hogy mi történik, hirtelen ajkaim újra foglaltak voltak, mint annyi évvel ezelőtt először. A szívem gyorsan kezdett verni, hogy a dobogást a fülemben hallottam, a lüktetés a testünk rezdüléseire reagált, és hiába mondta az agyam, hogy el kéne húzódnom, nem tudtam. Megbénultam, mintha Petrifikus Totalus átokkal sújtottak volna. Még akkor is, mikor Zalán végül elvált tőlem. Mellkasom gyors ütemben emelkedett és süllyedt, ajkaim o alakot formáltak a meglepettségtől.
- Za... - találtam meg hangom, de addigra kiviharzott a teremből. Egyedül maradtam egy pillanatra, hogy utána a sok másodikos meg berajozzon a helyre. Merlinre!
Szál megtekintése

I N T U I T Í V   D Í V A
(Hollósi, 2021)
Tantermek - Autumn Rue Danvers hozzászólásai (10 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidékA kastély