36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidékA kastély

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 457
Írta: 2021. augusztus 22. 23:44 | Link


SVK gyakorlási.|| Kinézet. || Jómunkáhozszólanóta.


Fáradtan rogyott össze és ült le egy hozzá közel eső székre, már ki tudja hány órája gyakorolt a két elsős, nem valószínű, hogy mérték az időt. Legalábbis a lány biztosan nem tette.
- Na? Szerinted a vizsga meglesz így? - kérdezte érdeklődve, hisz az elméleti anyagok mellett azért a bűbájokat sem hagyták ki, és ez a lányt kicsit lefárasztotta. Rengeteget koncentrált a délután alatt, átvettek mindent, amit érdemesnek találtak. Volt, hogy jól, kevésbé jól és kifejezetten gyengén sikerültek Aurórának a bűbájok és átkok, de ez ezzel járt. Gyakorlás-gyakorlás-gyakorlás.
- Lehet nem az utolsó néhány napba  kellett volna elkezdenem jobban tanulni - szégyenkezve nézett végig az előtte elterülő könyvhalmon, melyek java tankönyv és könyvtári könyv volt. Természetesen, az előbb említett biztosította számukra a fő tanulási útvonalat, és az alapján lapoztak hozzá a többiből. Bár Auróra úgy érezte, ez sem lesz elég. Ha meg akarta mutatni az otthoniaknak, hogy az otthoni hókuszpókusz és ez nagyon is két külön világ, jobbá kellett válnia. Ezért a következő évben - persze, ha átmegy- sokkal jobban odateszi magát.
Egy nehéz sóhajjal erőt vett testén és ismét talpra állította magát, mintha csak egy zombi lett volna. Kezei rongybabákat megszégyenítően csak elernyedten lógtak, kusza tincsei arcába hullottak, ezzel is jelezni kívánta a fiú felé, talán ennyi a gyakorlásból aznapra és menjenek vissza. Biztos lassan megkezdődik a vacsora. - gondolta ő, azonban a vacsoraidő már régesrég elmúlt, mi több, a valóságban már talán este fél tizenkettő is lehetett.
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



offline
RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2021. augusztus 23. 10:22 | Link

Kornélia

//Hétköznap, késő este.//


  Habár Amélia rengeteget segített neki a Protegoval, még mindig nem úgy viselkedett a platánpálca, ahogy szerette volna. Az órai teljeseítménye sem volt kiemelkedő. Kicsit örült, hogy évfolyamtársa is hasonló cipőben járt, hiszem így volt kivel tanulni a vizsga előtti utólsó pár alkalommal. Egyszer már hasonlóképp ottmaradtak egyik délután gyakorolni. Ezúttal viszont Zalán nem kevés könyvet is hozott magával, hiszen az órai jegyzeteknek sajnos híján volt, amik leginkább segítettek volna neki.
 - Tutira átmentünk - motyogta Zalán maga elé. Betelepedett az egyik padba és éppen egy defenzív mágia alapjait taglaló fejezetnél tartott a tankönyvében - Már csak az a kérdés, mennyire kapunk jó jegyet.
 Kornélia hangjából kiszűrte, hogy már nagyon nyűglődik és elfáradt, de ő csak most kezdett el igazán felébredni. Nem akart tapintatlan lenni a lánnyal, de szemeit még nem tudta levenni a lapokról. Ez a fejezet még érdekelte is őt.
 - Nemsokára mehetünk, csak még... - még a mondatot sem tudta befejezni. Ha valaki bármikor is kételkedett abban, hogy Zalán tényleg a Levitába való-e, ilyenkor kellett volna megnéznie őt magának.

Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2021. augusztus 24. 08:43
Hozzászólásai ebben a témában
Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 457
Írta: 2021. augusztus 23. 11:13 | Link


SVK gyakorlási.|| Kinézet. || Jómunkáhozszólanóta.


Arcába hulló tincseire összpontosított bandzsítva, orrán keresztül levegővel mélyen megtöltötte tüdejét, hogy legyen elég ereje elfújti a rakoncátlan hajzuhatagot arcából. Visszaszámolt hármat, aztán fújt és huss, volt haj-nincs haj. Vagyis de, volt haj ismét, hisz visszahullottak a rakoncátlan szálak arcába, mitöbb, most mégjobban szétterültek.
- Ahrrrggh - kezeivel hisztérikusan elkezdte kipofozgatni a képéből, míg meg nem unta és ujjait fésűnek használva egy laza mozdulattal hátratűrte oroszlánsörényét. Tökéletes.
- Nekem csak az a lényeg, hogy görbüljön - kamuzott, szerette volna, ha legalább egy négyesre levizsgázhat majd. Az ötösben nem reménykedett, de talán a négyes még elérhető álom volt számára.
Tekintetét a hirtelen elhallgató Zalánra emelte, ezzel párhuzamosan szemöldöke megemelkedett érdeklődően, hisz a fiút elég beszédesnek ismerte és ez még finom megfogalmazás. Lassan lépkedett hozzá és odahajolt, hogy ő is lássa mitől fagyott belé a szó. Ahogy Auróra elnézte a könyvet, csak száraz papolást látott a defenzív mágia fontosságáról és felépítéséről. Még képek sincsenek benne! Ne ettől ő is elhagatna, bár igaz, a lány annyit nem beszélt, hogy ez meg is történjen.
- Azért ennyire nem ijesztő ez a könyv - szemeit forgatva lépett hátrább, és ismét végignézett a kupin, amit a széthányt könyvekkel okoztak.
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



offline
RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2021. augusztus 24. 08:42 | Link

Kornélia

  Fél füllel hallgatta, ahogy a másik már valósággal szenvedett. Laposan pislogott egyet erre, majd szólásra nyitotta a száját.
 - Pedig még a kiválót is össze tudnád hozni. Ügyes vagy. - hangja zalántalanul száraz volt, pillantását le sem vette a betűkről, csak amikor Kornélia odahajolt hozzá. Kicsit eltartotta magától a könyvet, hátha tényleg bele akar ő is olvasni, bár valószínűbbnek vélte, hogy a lánynak már nincs kedve egy szónál többet sem tanulni ma.
 - Szerinted, ami ennyire le tud foglalni, az csak valami ijesztő kísértethistória lehet? - hosszú percek óta most nézett fel először. Halk nevetés tört fel belőle saját mondata abszurditásán. Egyik kezét szabaddá téve a pálcájáért nyúlt. Kimondta a varázsigét, hogy fény törjön elő belőle, majd a pálca végét az állához emelte.
 - Ez az éjszaka is úgy kezdődött, mint a többi - hangját megpróbálta elváltoztatni egy öregebb, vészjóslóbb tónusra. - Kornélia még nem tudta, hogy milyen veszélyek leselkednek rá. Mit sem sejtve hagyta, hogy egy levitás bűnbe vigye őt. Gyanútlanul sétált bele a... - összecsukta a könyvet, hogy gyorsan ránézhessen a borítójára - Diadalmaskodj defenzíven: Védekező bűbájok kézikönyve csapdájába, ami végül halálra untatta őt! Csontváza most is ott hever valahol az SVK terem egyik sarkában emlékeztetőül a mit sem sejtő diákoknak, hogy mit tesz velük a túl sok tanulás.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2021. augusztus 24. 10:31
Hozzászólásai ebben a témában
Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 457
Írta: 2021. szeptember 4. 13:56 | Link


SVK gyakorlási.|| Kinézet. || Jómunkáhozszólanóta.


- Ugyan már - legyintett, nem kellett neki a kiváló érdemjegy, tökéletesen megelégedett ő a négyessel, az már inkább az ő műfaja volt. Közelebb sasszézva Zalán könyvét kezdte méregetni, de nem értette mi volt benne olyan ijesztő. Talán az a sok betű, fúj. Tett is egy kellemes megjegyzést, mire kérdéssel válaszolt a levitás. Korni kicsit elgondolkodott, majd csak a vállát megvonva felült az egyik pad tetejére.
- Hát én nem tudom mi okoz neked félelmet, de nem hiszem hogy a betűktől ijednél meg - nyújtotta ki nyelvét s mire feleszmélt, már a fiú bosszúja kúszott gonosz kis manó ként fülébe, akárcsak egy igazi kísértethistória. Először arcán eluralkodott a gyanakvás és a kíváncsiság vegyes egyvelege. Végül a gyors technikai szünetnél a lányból nevetés tört elő, viccesnek találta a levitás humorát és úgy gondolta az eridonos, hogy talán már a másiknak is kezdett tele lenni a hócipője az unalmas és száraz elmélettel. Be kellett vallja, azért a gyakorlati része izgalmasabb ennek a tárgynak. Neki legalább is jobban megmaradt úgy minden, mintha valami régi poros könyvet bújna.
Az órára pillantva látta, hogy igen későre járt már, kacagását mintha elvágták volna, olyan hirtelen állt le.
- Zalán, mit szólnál ahhoz, ha azt mondanám neked, hogy lekéstük a vacsorát és már bőven túl vagyunk a takarodón is? - tekintett kíváncsian a fiú irányába, majd végignézett a kuplerájon körülöttük. Ott még rendet is kellett csinálnijuk, mielőtt elmennek, mert a professzor úr rajtuk mutatja be a legcsalafintább átkait a “Mit Ne Csinálj, Ha Hülye Vagy, Fiam!” órákon. Nem akart élő bokszzsák lenni.
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



offline
RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2021. szeptember 12. 11:52 | Link

Kornélia

Örült, hogy legalább egy kicsit is, de ki tudta zökkenteni Kornéliát abból a szenvedős, fáradt hangulatából. Pálcáját eloltotta, majd a lány szavait végighallgatva elgondolkodón bámulni kezdte a terem falát. Már egy ideje realizálta, hogy kezd későre járni, ugyanis sokkal éberebbnek érezte magát, mint amikor nekiveselkedtek a tanulásnak.
 - Azt mondanám, hogy ebből a vacsora részét bánom a legjobban. - vont vállat végül. Talán ez volt idáig a leinkább 'nemtörődöm' mondata, amióta Bagolykőre jött. Nem tartotta magát szándékos szabályszegőnek és az apróbb kihágásai sem voltak soha rossz szándék által vezérelve. De a takarodó rendszerével még egy év alatt nem sikerült kibékülnie. Annyi mindent tudna csinálni alvás helyett, ha nem kényszerülne minden éjjel a klubhelyiségébe. És annak jó része hasznos volna.
 - Nem akartalak bajba keverni - tisztázta egyszerűen és tömören a főnixlánynak, ugyanakkor mosolya szerény és udvarias volt. Felállt a székéről és elkezdte összepakolászni a saját kacatjait, a könyveket pedig szétválogatni, és a helyükre tenni, jelezve Kornéliának, hogy ő szívesen elbajlódik ezzel és ha a ő a büntetés miatt aggódik, akkor elindulhat nyugodtan, hogy hamarabb visszaérjen a körletébe. - Nem muszáj megvárnod.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2021. szeptember 21. 00:54
Hozzászólásai ebben a témában
Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 457
Írta: 2021. szeptember 20. 21:06 | Link


SVK gyakorlási.|| Kinézet. || Jómunkáhozszólanóta.


Halvány mosoly húzódott orra alatt, viszont egyet kellett értsen a fiúval. Azért a vacsora neki is hiányzott aznap este. Ezzel ellentétben a kötelező lefekvés, erőltetett alvás majd a rémálmok és alvásparalízis, no meg a semmittevő ébrenlétből köszönte, de határozottan nem kért. Az utóbbi időben, így is azt érezte, kezdett elmenni az a tyúkszarnyi esze is a sok furcsa hallucinációja miatt. Ezeket valószínűleg csak a kialvatlansága és a vizsgadrukk okozta, de a lány bizony nagy feneket kerített ezeknek a dolgoknak is. Tipikus.
- Nekem is csak a vacsi okoz szívfájdalmat, egyetértek - vállát vonva válaszolta. Kicsit megnyílt Zalán felé abban az értelemben, hogy lazábban tudta kezelni a vele való társalgást és nem kisegér hangon közölni vele, ha épp kínja volt.
- Segítek! - pattant a fiú mellé, hogy kivehesse részét a rendrakásból, hisz ő is hozzájárult ám a rendetlenség kialakulásához. Kis kezeivel serényen szedte jegyzeteit, tollait és a szétszórt kitudjakié pergameneket, melyek között talált egy megcsócsált darabot. Őgy mustrálta, mintha ő maga lett volna Sherlock és bizonyítékot keresne egyik ügye megoldására.
Hmm.
Hümmögött orra alatt a kézzel írott szövegen végig futtatva szemeit egy büdös szót sem értve belőle. Vagy már nem is akart, pedig magyarul volt megfogalmazva. A megcsócsált vége pedig nem volt nyálas már, tehát nem látta hitelesnek azt a gyanúsítást, hogy Zalán kínjában megkóstolta a tananyagot, hogy magába olvassza, mint Kőmíves Kelemen neje a várfallal, akit beleépítettek. Persze az egész történetre már nem emlékezett, csak az asszony cementadalékká válása meredt meg buksijában. Csóri. Az is rosszkor volt rossz helyen.
- Na még mit nem! - dobbantott egyet és felvette az utolsó cetlit is a földről, melyet meg se nézve zsebébe gyűrt, ezzel egylendülettel megemelte a saját könyvhalmát.
- Vigyük vissza a könyveket és nagyon óvatosan, szinte Naruto ninjaként vissza kell szambáznunk a hálókörleteinkbe, anélkül, hogy egy prefektus meglátna minket! - vázolta fel a tervét, amely egy kis ügyességgel egész kivitelezhető volt - szerinte.
Az ajtóhoz libegve könyökével ránehezedett a kilincsre, meg se várta Zalán válaszát, már ki is lökte lábbal az ajtót és kikukucskált.
Tisztának tűnik.
Suttogta magában és még egyet hátranézett, követte-e a levitás vagy ott szedegette a cuccait még.
- Gyere! - sürgetve suttogta s eltűnt az ajtó túloldalán.
Utoljára módosította:Agárdi Kornélia Auróra, 2021. szeptember 20. 21:10
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



offline
RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2021. szeptember 21. 01:28 | Link

Kornélia

Kicsit örült azért, hogy Kornélia beszállt a pakolásba. Viszont ő is elakadt abban, amit csinált, amikor meglátta a félig megevett pergament. Neki nem voltak órai jegyzetei - érthető okokból -, de tudta, hogy kié lehet.
 - Azt hiszem, az... Boldizsáré. - mondta halkan, majd kezét nyújtotta a papírosért, hogy eltehesse. Csak remélni tudta, hogy már így kapta kölcsön tőle, de az igazat megvallva, nem emlékezett rá.
 - Nem tudom, ki az a Naruto, de remélem jól tud lopakodni - bólintott határozottan. Az ő könyvkupaca valamiért kisebb volt Kornéliáénál. Meg volt győződve arról, hogy a lány az ő köteteiből is magához vett néhányat, de amikor ezt szóvá tette volna, a lány a szavába vágott. Akkor jutott újra szóhoz, amikor az eridonos a kilinccsel szenvedett. - Ilyenkor hiába akarod már visszavinni őket. Holnap ráér. Csak jussunk vissza a klubhelyiségünkbe. - Eszébe jutott egyik kellemetlen találkozása Bettivel. Akkor nem keveredett bajba ugyan, mert nem volt miért, mégis feszülten gondolt bele, mi lenne, ha most megtörténne. Semmi köszönet nem lenne benne, ebben biztos volt.
 A többi lányhoz képest, akit ismert, Auróra egészen magasnak bizonyult, de még így is át tudott nézni a kobakja fölött, amikor kilesett a folyosóra. Hagyta, hogy vezessék őt. Egy darabig még úgyis egy irányba kell menniük. Bár a lánynak valószínűleg könnyebb lesz bejutnia az Eridon körletébe. Zalánra még várt egy feladvány a szfinxtől. Mondjuk egészen ébernek érezte magát. Talán nem lesz gond.
 - Éjjel annyira más - jegyezte meg halkan, a kastélyra utalva. Az ablakok sötéten ásítottak rájuk s a folyosó még halk lépteiktől is visszhangot vert. A falra függesztett lámpások segítettek nekik nem orra esni, de nem arra tervezték őket, hogy barátságos fénnyel borítsák be az egész teret. Inkább csak halvány pislákolással jelezték a kínálkozó elágazásokat és felbukkanó lépcsősorokat.

Hozzászólásai ebben a témában
Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 457
Írta: 2021. október 1. 18:45 | Link


SVK gyakorlási.|| Kinézet. || Jómunkáhozszólanóta.


Nem ismerte Narutot, hát persze. Néha eléggé ufónak érezte magát, amiért néha még most is mugliként gondol tárgyakra, lehetőségekre vagy problémamegoldásra. Ez valamilyen szinten érthető Kornélia részéről, de már lassan egy egész tanév eltelt, szóval lassan illendő lenne legalább annyira átállnia, hogy ne nézzen bambán a többiekre, ha valaki száját elhagyja valami nemmugli kifejezés. Lehet több barátja lenne.
- Igazából nem, nem túl jó benne Naruto, mert sosem áll be a szája és idióta. Sőt, szerintem nagyon MarySue karakter az egész történetben, de nem lehet mit várni egy olyan főszereplőtől, akinek az a sorsa, hogy csillagokat is le tudjon hozni a pislogásával. Bár nem egy csillagharcos, mint a Son Goku. Igen, itt nem a pizzára gondolok - kacsintott Zalánra, majd kiügyeskedte könyökével az ajtót és kikukucskált.
Valóban tisztának tűnt, halvány fények pislákoltak a folyosókon, nem lehettek erősebbek a szentjánosbogarak fényétől. Még hátraszólt egyet aztán kilépett a teremből.
Sajnos igaza volt a levitásnak, valóban nem vihették már vissza, hacsak be nem törtek a könyvtárba.
- És ha megpróbálnánk betörni? Csak letesszük őket és már ott sem vagyunk - suttogta kérdőn. Tényleg nem szerette volna az eridonig cipelni azt a könyvhalmazt. Már nem számolta mennyi van nála és mennyi a fiúnál, sietniük kellett, mert kitudja hol bukkan fel ne adj Sátán egy professzor vagy prefektus.
- Uhum - bólintott egy nagyot - Szerintem így sokkal hangulatosabb és... nemmellesleg menőbb - ismerte be, végül mutatóujját ajkaihoz emelve igyekezett jelezni Zalánnak, hogy halkan legyenek innentől, mintha lépteket hallott volna.
- Erre! - mutatott egy ismeretlen folyosóra, ahol talán levághatják az útjuk, mindenesetre nem keresztezte azokéval feltehetően útjukat, akiket mintha hallottak volna.
Egy nagy, menedéket nyújtó szobor mögött lepakolt a földre minden ölében pihenő könyvet és elővett egy pici noteszra emlékeztető, bőrkötéses kis naplót. Zsebéből előtúrta ceruzáját és felnézett a fiúra. Talán nem ez volt a legjobb alkalom arra, hogy megálljon kérdezősködni és értetlenkedni, de csendes megoldásnak bizonyult és tényleg nem tudta, merre vezet a folyosó. Nem volt kezdve kikötni a lehető legtávolabb az Eridontól vagy a Levitától.
- Kérhetek egy kis fényt? Meg kell kérdeznem valamit - rázogatta naplócskáját sürgetően.
Utoljára módosította:Agárdi Kornélia Auróra, 2021. október 7. 01:21
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



offline
RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2021. október 4. 22:27 | Link

Kornélia

Az elején még próbálta felvenni a fonalat és nagyban bólogatott, hogy minden információt megjegyezzen erről a Narutóról. Vagy Mary Sue-ról. Vagy Son... akárkicsodáról. Ilyenkor totális muglivilági analfabétának érezte magát. Persze, anyukája mesélt mugli dolgokról, de látszott rajta, hogy ő már szívesebben él abban a mágikus környezetben, amibe még édesapja vonta bele sok-sok évvel ezelőtt. Voltak mugli gyerekek, akikkel anno együtt lóghatott az utcájukban, de ők inkább gördeszkáztak vagy bicikliztek, amit esetleg tanult tőlük, az is megkopott már. Feladta végül és némán beletörődött, hogy ma sem lesz sokkal okosabb varázstalanok-témában.
 - Betörni? - Olyan hangnemben tört fel belőle a kérdés, hogy még Kornéliának is leeshetett, mekkora butaságot kérdezett. Persze nem akart bunkó lenni, de most rendesen meglepődött. Igen, tényleg nem bánta, hogy tanulás okán kint maradtak takarodó után. De attól még nem kívánta gyarapítani a listáját azokkal a bizonyos rovásokkal. - Nem, dehogy törünk be, ne beszélj sületlenségeket! - hangja suttogó volt, de nyomatékos. Ka kell, akkor a hátán cipeli vissza a lányt az Eridonig, csak ne tegyenek fölösleges kitérőket, hangulatos kastély ide vagy oda.
 Nem kérdőjelezte meg Kornélia tájékozódó képességét, ő amúgy sem tudta, merre van az Eridon körlete egészen pontosan. Így hát kénytelen volt engedelmeskedni. Amikor intett neki, utána eredt. Amikor csendre intette, megállt és fülelt. ​Amikor a másik lepakolt, értetlen pillantással jutalmazta őt.
 - Eltévedtünk? - kérdezte lassan, miközben ő is lepakolt. Megkérdezni? Mit és kitől? Nem akart túl sokat faggatózni, így előkapta farzsebéből a platánpálcát. A fény nem siekredett olyan erősre, mint azt Zalán szerette volna, így többször is megpróbálkozott a varázslattal. Lehet az volt a gond, hogy halkan mormolta a varázsszót, de nem mert hangosan beszélni.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2021. október 4. 22:28
Hozzászólásai ebben a témában
Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 457
Írta: 2021. október 7. 01:20 | Link


SVK gyakorlási.   X Kinézet.
  X Jómunkáhozszólanóta.


Először csak úgy nézett fel Zalánra, mintha csak egy ufó lett volna a levitás. Talán nem beszélt elég artikuláltan? Vagy megint túlságosan mugliként fogalmazott és a mágusok világban a Betörni egyenlő a rabló gyilkossággal, ahol csak rombolást és káoszt hagy maga után az elkövető? Nem, Korninak ez az esze ágába sem jutott. Csak ninjákat megszégyenítve akart beosonni a könyvtárba, helyre rakni a könyveket és már el is tűnni, mint a szürke szamár vagy Petőfi a ködben. Ez olyan nagy baj tán? Csak jót akart.
Szemeit megforgatva inkább válaszra sem méltatta a levitás aggodalmát. Jó, nem mennek könyvtárba akkor, csak vissza a hálókörleteikbe. Ami... talán nem is lesz olyan egyszerű, mint hitték. A helyzetet meg még ráadásul tetézte az is, hogy hangokat hallott egy másik folyosóról, akik balszerencséjükre akár prefik vagy tanárok is lehettek és arra tartottak amerre épp ők próbáltak árnyakként totyogva susogni.
A kis folyosóra egerekként bemenekültek s egy nagy, márványszobor biztosított az számukra biztonságos menedéket, míg kitalálták a következő lépést. Mármint Kornéliának akadt egy ötlete, de ezzel vagy szembeköpik magukat sósavval vagy megfogták a Szűz Mariska bokáját és a napló elvezeti őket a jó irányba.
- Hát... erre nem ismerem annyira a járást - suttogta, s már lapozta is fel a bőrkötéses kis méregzsákot.
Ceruzáját szorongatva várta Zalántól a bűbájt, melyet hamarosan megkapott és nagy szemekkel, csodálkozón nézett fel a fiúra. Teljesen elképedt, hisz pont ennyi fény kellett ahhoz, hogy ne legyenek túl feltűnőek vagy ne lásson semmit.
- Hű apám, te nem vagy semmi - jegyezte meg elismerően - Az én lumosom vagy túl erős és a szemem is kisül a picsába vagy nem is működik oszt ott kuksolok a sötétbe. Te tényleg olyan jó vagy, amit hallottam rólad - majd visszafordult a naplófelé és körmölni kezdett:
- Merre induljunk tovább? - írta, odafigyelve a betűk minőségére, hiszen a napló szerette szekálni a kézírásával. Nem volt a legszebb, sem a legeredetibb. Igazából tök átlagos volt, de az övé.
- Hűha, valaki ma odafigyel a helyesírásra. De azt ugye tudod, hogy a tovább csak két bé és nem három? Vagy ezzel csak nyomatékosítani akartad a kérdésed? Két bével is tökéletesen megértelek, köszönöm.
- Nincs most nekem erre időm, kérlek. Mondd meg! - körmölte válaszként, amely kívülről tényleg olyan volt, mintha egy láthatatlan valakivel beszélgetne naplón keresztül.
- Sírj, kérlelj, bömbölj, mint egy ogre! Akkor talán segítek! - jött a pimasz válasz, megspékelve undok stílusát egy mosolygós smileyval, amit a mondat végére firkantott. Nyeregben érezte magát.
- Fú, te...-dünnyögte - léccziiiiiii!!!!! - ezt már tényleg így, nyálasan, helytelenül, rosszul írta - Léczy! Lécczy! Léczyyyyy!! - egyre rosszabb és rosszabb verzióját költötte a “légy oly szíves” kifejezés rövidítésének, melyre a napló remegni kezdett és már nem válaszolt, csak egy térkép jelent meg a kétoldalas kis füzet lapjain. Egy kék és piros paca is díszelgett az alján, melyeket: Kék Majom és Piros Csitának nevezett el. Na, ezek voltak az elsősök.
- Ott a hazaút! - kacsintott fel Zalánra a lányka - Akkor, ha itt egyenesen megyünk és a következőnél befordulunk balra, kijuthatunk a folyosóról és visszatérünk az eredeti útvonalunkra. Remélhetőleg már nem lesz ott senki és semmi... Ja és... ne haragudj, a naplóm elég.... öntörvényű és szenyó. Majd mesélek róla, ha akarod.
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



offline
RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2021. október 15. 01:49 | Link

Kornélia

Egy pillanatra belefagyott az épp megkezdett mozdulatába, mert nem éppen arra a válaszra számított, hogy "nem ismeri a járást". Száját nyitotta volna, hogy tovább kérdezősködjön, de Kornélia áhitattal teli pillantásától még furábban kezdte érezni magát.
 - Te kitől hallottál ilyet? - nem volt rá jellemző, hogy faggatózzon, de el sem tudta képzelni, ki olyan ütődött, hogy dicsérje őt. Ráadásul rosszul? Talán Teddy volt az. Ő már azért is mesternek hívta, mert képes volt kapaszkodni a seprűjébe. Vagy talán... nem, már az ötlet is nevetségesnek tűnt.
 Választ nem kapott, mert Kornélia eszeveszetten körmölni kezdett egy naplószerűségbe. Zalán homloka ráncba szaladt. Nem érezte még ennyire értetlennek és ostobának magát azóta, hogy Szofi unokatestvére valami mugli fiúbandáról kezdett el neki hadoválni, hogy mennyire tehetségesek. Szinte biztos volt abban, hogy egyikük hallása nem az egészséges tartományon belül funkcionál, és azt is tudta, hogy az övé tökéletesen működik, de attól még hülyén érezte magát.
 Kíváncsian olvasta a leírt mondatot. Kivárt, mert hát az eridonos biztosnak tűnt a dolgában. Megpróbált bízni benne, ha már az elejétől kezdve rá hagyatkozott. Kiderült, hogy a türelme kifizetődő volt, mert a lapokon lassan új mondatok sejlettek fel, más kézírással és nem utolsó sorban... nem épp a legszebb stílusban.
 - Elvarázsolt jegyzetfüzet? Nagyon király! - suttogta izgatottan Kornélia magyarátazát hallva, majd tétovázva folytatta. - ...mármint nem éppen kedves veled, de attól még zseniális. Hékás, ez lemajmozott engem?!
 Nem volt ideje akadékoskodni, mert megint léptek zaja ütötte meg a fülét. Ijedten húzódott még jobban a szobor mögé, majd elsuttogta az ellenvarázslatot, hogy a pálca fénye kioltódjon. Ami abban a pillanatban nem úgy látszott, hogy működni akarna. Kétségbeesetten pillantott le a kezére.
 - Várj egy kicsit. - hallatszott egy mély férfihang a folyosó végén lévő elágazásból. Zalán rémülten dugta be a pálcát a talárja ujjába, hogy a lehető legtöbb fényt eltakarja. Ijedten pislantott Kornéliára. Pedig már épp sikerült kideríteniük, hol járnak. Nem most kéne lebukniuk.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2021. október 15. 02:10
Hozzászólásai ebben a témában
Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 457
Írta: 2021. október 19. 02:29 | Link


SVK gyakorlási.   X Kinézet.
  X Jómunkáhozszólanóta.


Ha nem épp kutyaszorítóban ültek volna, elmondta volna neki, hogy ezt pletykaszinten hallotta  csak néhány elsős csajtól a vécében, míg ő be volt zárkózva a pillanatnyi pániktól, mert nem tudta sárkánytanon a sárkányok csontozatát. Pedig egész éjjel azt gyakorolta és sajnos lassan vizsga. Nem szabad bambázni ott!
Hamar elkezdett körmölni, nem látta a fiú arcát a továbbiakban, teljesen a naplóra koncentrált. Tényleg odafigyelt a helyesírásra, mivel ezzel szerette a legjobban csesztetni őt a napló és a külalakra is rettentően odafigyelt párhuzamban. Sajnos így is ott volt az elkerülhetetlen vérszívás, melyet már egyre jobban tudott kezelni. Rájött ugyanis, hogyha szándékosan idegesíti fel a naplót, akkor vagy befogja és megsértődik, aztán segítség nélkül marad. Jobbik esetben, ahogy az imént is történt: szó nélkül megmutatja, mit tegyen a továbbiakban. Természetesen a maga temperamentumával.
- Aha! – vigyorgott teli pofával – A tanszerek vásárlásakor vettem egy fura bácsitól. Vissza akartam vinni tíz perc múlva, de eltűnt és a nyakamon maradt a pénzem meg oda. Drága volt – biggyesztette le ajkait, hisz elgondolkodva anyagi helyzetén nagyon be kellett ossza pénzét.
Lemajmozta-e? Le ám! Bólintva vonta meg a vállát, hogy igen. Zalán innentől a kék majom és Kori pedig a piros csita volt.
A lányka ereiben is meghűlt a vér a hangok hallatán. Torkában dobogott szíve, ahogy hallotta a férfit, hogy talán betévelyedik a kis folyosójukra és akár le is buktatja őket. Hangja alapján nem tudta megítélni, hogy ki lehetett vagy akár korát, de ez nem számított. Nem akart még egy büntit megnyerni magában, a múltkor is kapott egyet Rolandtól. De ő jó fej volt vele.
- Shh…!  - emelte mutatóujját ajkaihoz és kivárt, gondolkodott. Nem tudta mitévők legyenek. Még csak kavics se volt nála, hogy elhajítva azt elterelhesse az alak figyelmét és addig kereket oldhassanak.
Próbált a pániktól nem vadul fújtatni és ajkaira szorította már inkább mindkét kezét, szemeit szintén erőltetve, lehunyva tartotta, hátha ez megvédi. Nem látom magamat, te se látsz engem.
A léptek egyre közelebbről és közelebbről érkeztek, és még csak egy bűbáj sem jutott eszébe, ami akár hasznukra is válhat ebben az izzasztó helyzetben.
- Használd a petrificus totalust! – suttogta kétségbeesetten kisegereket megszégyenítő cincogással. Amíg ő előveszi a pálcáját, simán odaér az alak. Zalánnak viszont kéznél volt az övé és lehet erősen ajánlott volt az idegen lefoglalása ezzel a felettébb egyszerű átokkal, melyet a társa akár orvosolhat is, ha gyanússá válik a hosszas távollét.
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



offline
RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2021. október 19. 10:39 | Link

Kornélia

Nem mert kilesni a szobor mögül, de hallotta, ahogy az illető meg-megáll egy ajtó előtt, benéz rajtuk. Megfontoltan indult a többi szobor felé is. Ha ennyire alaposan keresgél, akkor bizony meg fogja találni őket.
 Látta, hogy Kornélián még annál is jobban kiütközik a rémület, még a levegőt sem merte hangosan venni. Megkérdezte volna, hogy mitévők legyenek, de úgy látszott, az eridonos gyorsabb volt nála és előállt az ötletével. Zalán gyorsan fejét rázta az átok hallatán. Ha elkapnák őket mégis, kétszer annyi lesz a rovásukon. Egyébként sem lett volna képes egy vadidegenre bármiféle rontást ráolvasni. Nem bírta volna a lelkiismerete.
 Csak a figyelmét kell elterelniük valahogy, nem? Ha sikerül, elsurranhatnak mögötte és ráfordulhatnak a térkép szerint jelölt útvonalra. Mély levegőt vett. Tudta, hogy ami következik, az egyenlő lesz a szerencsejátékkal. Vagy engedelmeskedik a pálcája, vagy nem. Makacsul világított még mindig, amikor előhúzta, de próbált gyors és pontos lenni vele, hogy ne őket vegyék először észre. Egyenesen a folyosó irányába mutatott, ahonnan jöttek.
 - Capillux - motyogta határozottan, mire a pálcából piros szikra szökött ki és repült végig a folyosón.
 - Mi a fene... - most már ijesztő közelségből hallották a másikat. Zalán kapkodva rejtette talárja mélyére a pálcát, aminek úgy látszott, a fénye már kezdett halványulni. Pár másodpercig néma csend volt csak. Nem mert kinézni, hogy működött-e a figyelemelterelés, kivárt még. Aztán a kopogó léptek távolodni kezdtek, pont afelé, amerre a figyelemelterelő láng repült. A fiú könyökével oldalba böködte Kornéliát, jelezve, hogy jobb lesz, ha minél előbb kereket oldanak.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2021. október 19. 15:48
Hozzászólásai ebben a témában
Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 457
Írta: 2021. október 22. 02:28 | Link


SVK gyakorlási.   X Kinézet.
  X Jómunkáhozszólanóta.


Hamar eszébe jutott neki is, hogy nem ártana gyorsan lépni valamit, hisz amint odaér a feltehetőleg tanár vagy prefektus a két elsős büntetésektől mentes évének lőttek. Fantasztikus. Egy baj volt ezzel, az agyát aznap este eléggé leterhelte már az SVK éves tananyagával és a buksija mappái közül neki épp a bűbájtanos okosságokat kellett volna előhúzni, mint egy bűvész kalapjából a nyulat. Ajkait beharapva, tekintete földre meredt, majd cipői orrát bámulta és ismét fel a fiúra. Utána kínjában a mellettük lévő festményre pislogott nagyokat, mely hallgatott ugyan javukra, de tekintete elárulta, hogy zavarják őt az elsősök és elhúzhatnának már. Nem is akartak tovább totojázni már ott, de hát ja, volt egy „kis” problémájuk.
A másodpercek, melyek alatt a fejében létező kis homokóra forgolódva töltött, hosszú óráknak tűntek a Kornélia számára, végül beugrott valami. Talán ez a kedves kis átok hasznukra válhat, ezért amilyen halkan csak tudta, odacincogta Zalánnak. Azonban nem azt a reakciót kapta, mely bekövetkeztét ő gondolta. Jósnak már nem megy el, az is tuti.
A kis piros szikrát követte szemei, melyet még biztonságosan megtehetett a szobor oltalmazó takarásából s hatalmasat dobbant kicsi szíve, ahogy a lépteket egyre távolibbnak és távolibbnak hallotta. Jó.
Még magához se tért a sokkból, már érezte az oldalába érkező bökést, mellyel épp visszarántotta Zalán a valóságba. Igaza volt, azonnal el kellett onnét takarodni a tarka f*szba. Szóval összeszedte a maradék cókmókját, azaz a cipelt könyveket és miután kikukkantva üresnek ítélte meg a terepet elindult. Még egy utolsót rákukkantott a napló koordinálására aztán gyorsan elhúzta a csíkot remélhetőleg a levitással együtt. Kiérve a fő folyosóra testét falhoz dőlve pihentette, aztán kuncogni kezdett, igaz igyekezte magát visszafogni, ne csapjon nagy zajt, de nem bírta megállni a nevetést. Túlélték a halált és úgy nézett ki, innentől sima útjuk lehet.
- Azért betojtál, de én is – vigyorgott a fiúra, már ami látszott belőle. – Mi egy jó csapat vagyunk. Te vagy az ész, én meg a… térképÉSZ – lőtte el a lehető legrosszabb szóviccét, mellyel előállhatott abban a kényes szituációban. Ha nem kapott Zalán agysorvadást ettől a borzasztó poéntól, Kori körülnézett, majd fejével biccentett, hogy folytassák közösen útjukat, ameddig csak lehetséges.
- Azért ígérd meg, hogy jövőre is csinálunk ilyet. Legalább egyszer – könyökével meglökte finoman, természetesen hallatszott a hangján, hogy csak poénkodni próbált, de örült neki, hogy nem egy olyasvalakivel került majdnem slamasztikába, aki lehet sírva adta volna fel magát.
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



offline
RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2021. október 22. 10:47 | Link

Kornélia

  Nem habozott, amint Kornélia nekilódult, szaladt utána. Még jó, hogy utána, mert nem egy könyvet kapott fel a lány mögött a földről, amit siettében elejtett. Több saroknál most már feszülten tartotta vissza a lélegzetét, a lépteire pedig odafigyelt, hogy ne csapjon velük túl nagy zajt.
 Volt egy pillanat, amikor az eridonos az egyik folyosóra kiérvén megállt és a falnak dőlt. Zalán szívverése ahhoz hasonlatos volt, mint amikor a Kométa sebességének határait feszegette: vadul zakatolt és nem úgy nézett ki, hogy hamar csillapodni fog. Letette megint a cuccait, kezével a térdét támasztotta, mintha kilómétereket futottak volna idáig. Belőle is előtört a nevetés, amikor meghallotta Kornélia visszafojtani próbált kuncogását.
 - Az nem kifejezés, hogy betojtam. Idáig mindig megúsztam... - szemei elkerekedtek, amikor rájött, hogy most vallott be egy olyan bűnt, amin egyelőre a saját háztársai sem kapták rajta. Nem mindig figyelte az időt, amikor este kiment repülni a pályára.
 Szemét forgatta a rossz szóviccen, majd amikor már rendesen levegőhöz jutott, kihúzta magát és széles vigyor kíséretében jegyezte meg. - Ha ennyire szeretnél jövőre is éjszakába nyúlóan tanulni, ki vagyok én, hogy megállítsalak benne? Csak ígérd meg, hogy addigra megneveled azt az izét - célzott a modortalan naplóra, majd ismételten felcuccolt. - Menjünk. Azt hiszem már tudom, hol vagyunk. A következő kanyarnál én a lépcsőházak felé kell forduljak.
Hozzászólásai ebben a témában
Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 457
Írta: 2021. október 26. 17:04 | Link


SVK gyakorlási.   X Kinézet.
  X Jómunkáhozszólanóta.



- Idáig? – vonta fel egyik szemöldökét kételkedve aztán csak tovább kuncogott és vigyorgott orra alatt. Majd rájössz, milyen a bünti munka –gondolta magában, persze, semmi ilyesmit nem kívánt neki, de ha már ekkora szája volt, hogy idáig nem kapták el, ne lepődjön meg, ha valaki az orrára koppint egy csábos büntetéssel. Kori addigra már túl volt büntetőmunkáján a vadőrnél és köszönte, de nem kért belőle még egyszer az idén. Végül megerőltetve magukat folytatták az útjukat visszafelé. Könyveit szorongatva, vigyorogva telt az út.
Hát persze… tanulni – mutatóujjával megbökte Zalán orra hegyét egy pillanatra kiszabadított balkezével, melyet gyorsan visszapakolt, ki ne essenek a könyvei. Kornélia inkább a szabályszegés alatti adrenalinra vágyott. Amit érzett a szobor tövében bujkáláskor, ez nagyon feltöltötte s már cseppet sem volt álmos.
Amúgy nem ígérem meg, hogy meg fogom tudni nevelni, elég csökönyös és bosszúálló. A múltkor kitépkedtem a lapjait és megköpködtem vele a banya portréját. Mint halottnak a csók – vonta meg vállait és tovább libegett. Visszaemlékezett az akkori estére, amikor szintén kinn bóklászott éjszaka takarodó után, mert miért ne? Ahogy elértek egy nagy kereszteződéshez, ő Zalán felé fordult széles mosollyal.
- Neked hála, nem fogok megbukni! De most könnyes búcsút kell vennem tőled, hisz még rengeteg lépcsőt kell még megmásszak, hogy felérjek az Eridonba  – drámaian homlokára emelte kézfejét, aztán felnevetett és integetve távolodott.
- Sok sikolyt a vizsgákhoz, Zali! – ezután nem megvárva a fiú reakcióját, eltűnt a sötét folyosók kanyargó útvesztőjében s már csak a dúdolása visszhangzott az is egyre elhalóbban.

Köszönöm a játékot! Love
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



offline
RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2021. november 2. 17:56 | Link

Kornélia

Próbált elnézni, amikor Kornélia visszakérdezett, mintha ez segítene szabadulni neki a kínos pillananatból. Szerencséjére nem lett a szemére hányva semmi egyéb és nem is húzták tovább a témával az agyát.
 Szemével értetlenül követte a másik ujját a levegőben, még hátra is dőlt kissé, mert fogalma sem volt, miért közelítenek az arca felé. Bandzsítva bámulta az orra hegyét, még azt követően is, hogy Kornélia elhúzta a kezét. Majd pedig elképedve hallgatta a kicsit sem hétköznapi nevelési módszert, amit a naplón próbált alkalmazni. Még emésztette az információkat, így tétovázva indult csak meg ismét.
 - Nem kellettem én különösebben ehhez, ügyes vagy a varázsláshoz. Csak... neked még új ez az egész. - nem csak szerénykedett, erről teljesen meg volt győződve. Azért örült, hogy Kornéliának nem csak a száraz, unalmas és fárasztó tananyag fog megmaradni emlékként ebből az estéből.
 Fel sem tűnt neki, hogy megint olyan furán becézik, csak simán elnevette magát a búcsúszó hallatán. - Neked is! - szólt utána, amikor már mindketten elindultak. Kicsit hangos volt, de már csak pár perc és utána sok sikert annak, aki be akarja bizonyítani, hogy kint lófráltak éjszaka.
 A szfinx nem ítélkezett, amikor meglátta, ugyanúgy elmondta neki a találós kérdést, mint bármikor máskor tette volna. Gyorsan sikerült most előhozakodni a válasszal, és aznap a legnagyobb kihívást már csak az jelentette, hogy ne ébressze fel a szobatársait, amikor visszaoson az ágyába.


//egy élmény volt  Wink//
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2021. november 2. 17:57
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidékA kastély