36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidékA kastély

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Kőszegi Róza Amélia
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Edictum szerkesztő, Navigátor, Harmadikos mestertanonc


Kiscsibe
offline
RPG hsz: 368
Összes hsz: 644
Írta: 2021. április 3. 14:22 | Link

Ignorantia iuris non excusat
[dr. Laines / mágusjog / pontosan / ne less]

Újabb tanév köszöntött be, aminek újult erővel vágok neki. Utóbbi éveim meghozták gyümölcsét, így most eredményeimmel, lelkesen vettem fel az újabb tárgyakat. Mágusjog. Viszonylag hosszas töprengés után, végül odaillesztettem az összes többi mellé. Nem árt tisztában lennem a jogaimmal, arról nem is beszélve, hogy a Bagolykőbe kerülésemkor minden szabályzatot átolvastam, ha esetleg bajba kerülnék megtaláljam a kiskapukat. Hasznos lett volna a Marina-val történt sörfőzéskor, de végül nem buktunk le, amit nem mondanám, hogy bánok. De a lényeg: Ki mint vet, úgy arat.
Az asztalhoz kényelmesen elhelyezkedve pillantok Hunorra, majd nevetek fel halkan szavaira. Aprót köhintve komolyodok el, hiszen az oktatónk bármelyik pillanatban beléphet és fontos az első benyomás. Emellett újra bennem van némi kétely, hogy jó döntés volt e. Mármint, még leadhatom, de a maga kihívásaival a jog már megmozgatta az agytekervényeimet és kíváncsiság éhségemet. Abban a pillanatban lép be dr. Laines, fejem kapom felé, majd csillan a szemem a kezében tartott Orwell kötet láttán. Úgy érzem nem fogom leadni ezt a tárgyat. Azonnal pennát ragadok és feljegyzem a pergamen tetejére a dátumot és a legfontosabb információkat a tárgyról mielőtt még egy egyenesnek nem mondható vízszintes vonal után belevágnék a mai óra pontba szedésébe. A táblán látottakat, hol szó szerint másolom, hol hozzátéve saját gondolataim dr.Laines szavai alapján. Szeretek Hunor mellett ülni, mert ő teljes mértékben hagy a dolgommal foglalkozni, így aztán bele is merülök a szankciók témájába, ahogy járó kezem írását követem szemeimmel. Az óra végéhez érve elégedetten rendezem a tartalmas jegyzeteket az asztalon, majd csúsztatom őket a vászontáskámba. Talárom alatt megigazítom pulóverem ujját, mielőtt felkelnék és könyveimmel kezembe megindulnék barátom után. Tegnap memorizáltam az órarendem, tehát tudom, hogy most egy másik szárnyba kell majd megjelennem. Ó, de melyikbe is?
Hozzászólásai ebben a témában

Meg nem értett, különleges hópihe.
dr. Reece Laines
Tanár, Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos


>> Trófea <<
offline
RPG hsz: 165
Összes hsz: 232
Írta: 2021. április 3. 22:05 | Link

Amélia
ratio decidendi >> saját döntésed >> vigyázz

A gondosan felépített tanóra menet, amivel elindultam a már üres tanáriból, egyszerre tűnt el a fejemből. Igyekeztem Reina szavaira koncentrálni, hogy minden rendben lesz, hiszen az elbűvölő személyiségemnek senki nem tudna ellenállni, így ne aggódjak, csak ez itt és most sokkal nehezebb már. Lépteim vernek a folyosón visszhangot, ahogy a terem felé közeledem, amit kis segítséggel sikerült megtalálnom. Ujjaim már elfehérednek a könyvön, amit magammal cipelek, mint valami mentsvárat, igyekszem egyenletesen lélegezni, valahogy le kell küzdenem a lámpalázat. Okkal nevetett ki a húgom, amikor közöltem, hogy komolyan lámpalázam van már most, a végére már vele kellett nevetnem: hogy lehet, hogy dugig tele emberekkel megtöltött tárgyalásokon, kamerákkal körbevéve tudok ügyvéd lenni, de pár diák belém rakja a parát? Jogos érvelés, nem tudsz vele vitatkozni, így én sem tettem.
A terem ajtaja előtt sóhajtok egy mélyet, majd mosolyogva lépek be és helyezkedem el az asztal előtt, amire könyvemet csúsztatom. Megszeppenve konstatálom, hogy sokkal többen vették fel a tárgyat, mint arra számítottam, szívemet mégis melegség tölti el. Akkor lássunk neki. Gördülékeny az óra menete, a felépítés folyamatosan ugrik be elmémbe, ahogy haladok előre az első tanóra anyagával. Ahogy a pennák sercegnek a papíron, éppen van időm körbejáratni már sokadjára a diákokon tekintetem, hogy a már elején is kiszúrt lányon állapodjanak meg barnáim végül hosszabb másodpercekig, mielőtt mosolyogva folytatnám. A vége felé közeledve lököm el magam az ablaktól és sétálok vissza az asztalhoz, hogy kérdés híján engedjem útjára a diákokat, kivéve egyet.
- Kőszegi kisasszony, kérem! - szólok a lány után, mielőtt kiléphetne a teremből. Amint felém fordul mosolyodom el szélesen. - Szánna rám pár percet? - fonom magam előtt keresztbe karjaim, amíg várom válaszát.
Hozzászólásai ebben a témában


DON'T MAKE ME USE MY LAWYER VOICE.

Az év tanára 2023/24 őszi/téli tanév
Kőszegi Róza Amélia
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Edictum szerkesztő, Navigátor, Harmadikos mestertanonc


Kiscsibe
offline
RPG hsz: 368
Összes hsz: 644
Írta: 2021. április 5. 15:02 | Link

Ignorantia iuris non excusat
[dr. Laines / mágusjog / pontosan / ne less]

Összepréselt ajkaim a jelei annak, hogy próbálom felidézni az irányt amerre fordulnom kell. Az a baj, hogy még Hunort sem tudom megkérdezni, hiszen erre az órára csak egyedül jelentkeztem, így ő most szabad, mint a madár, míg én loholhatok át a ki tudja melyik szárnyba! Nem is hiszem el magam! Annyiszor átnéztem pedig mára a dolgokat, mégis most kénytelen vagyok a kezemben tartott könyvek legfelső fedőlapját felnyitni, hogy alá kukkantva, a gyorsan elrejtett pergamenre írt segítségemhez fussak. Az első héten mindennek rendben kell mennie, és akkor nem lesz az máshogy az év további részében sem, ebben biztos vagyok. Eddig is bejött, most is befog.
Ekkor hallom meg nevemet, toppanok meg és fordulok meg sarkamon. - Igen? - Kicsit gyorsabban kezd verni a szívem, azon gondolkodom, milyen bajba keveredhettem, amiért óra után még beszélni szeretne velem, hiszen ilyen még sose volt korábban. Kivéve persze, amikor én odamentem fontosabb információkat kérni. Abban is biztos vagyok, hogy nem a múlt évi eredményeimhez fog gratulálni, mivel ma látjuk egymást először. Ujjaim a kezeimben tartott könyveimre fognak rá erősebben, úgy húzom ki magamat. - Igen. Hogyne, Tanár úr! - bólint egy aprót, ahogy vissza lépkedek és felnézek a magas alakra. Rákérdeznék miben segíthetek, de elképzelésem sincs miért ácsorgok ott kíváncsi tekintetemmel fürkészve dr. Laines arcát. Fiatal lehet, mégis biztosan idősebbnek tűnik a valódi koránál.
Utoljára módosította:Kőszegi Róza Amélia, 2021. április 5. 15:02
Hozzászólásai ebben a témában

Meg nem értett, különleges hópihe.
dr. Reece Laines
Tanár, Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos


>> Trófea <<
offline
RPG hsz: 165
Összes hsz: 232
Írta: 2021. április 6. 17:16 | Link

Amélia
ratio decidendi >> saját döntésed >> vigyázz

Sokkal jobban ment az első óra, mint azt valaha képzeltem volna. Elnézve a diákok arcát, nem mindenki fog kitartani az év végéig, le fogják adni a tárgyat, de ameddig legalább egyetlen diák van, aki kitart mellette, nekem már elég, főleg, hogy a III. évfolyam tananyaga nem is olyan vészes, mint a magasabb évfolyamoké. Nem beetetésnek szántam, egyáltalán nem volt ilyen szándékom, amikor összeraktam a tantervet, mindössze egy kevésbé jogi vonatkozású kezdés talán elülteti a bogarat a diákok fülében, hogy nem is olyan rossz ez. Csak remélhetem, hogy az értetlen arcokból egyszer mosolygós lesz, ahogy összeáll a kép. Majd kiderül.
Széles mosollyal szólítom meg a szőke lányt, akit már az elején is kiszúrtam, és aki az óra elejétől fogva hallgatta szavaimat olyan figyelemmel, amire soha nem számítottam. Még én sem figyeltem így az egyetemen arra, amit az oktató mondott nekem. Ez az én szegénységem, és akarva sem tudnám tagadni, mégis mennyire jól esik, hogy ennyire felkeltettem a figyelmét. Türelemmel várom meg, amíg odaér elém, kedves mosollyal fürkészem arcát.
- Nem bánná, ha elkérném az órai jegyzeteit egy pillanatra? - biccentem félre fejemet lassan, miközben jobb kezem nyújtom ki lazán a lány felé, hogy a kezembe adhassa azt. Amint megtörténik futom át, ugyanolyan mosollyal ajkaimon, a gyöngybetűket, ahogy vártam arra, hogy elém érjen. Visszanyújtom neki a jegyzeteit, kezemet helyezem ismét magam előtt keresztbe, mielőtt megszólalnék. - Szép, logikus, összeszedett és érthető jegyzet. Érti is, ami le van írva? - emelem fel felkaromról mutatóujjamat és mutatok immár a lánynál lévő jegyzetekre. Hangom lágyan cseng kettőnk között, nem számonkérő és ellenséges, mosolyom is töretlen ékesíti ajkaimat, ahogy Amélia arcát fürkészem kíváncsian.
Hozzászólásai ebben a témában


DON'T MAKE ME USE MY LAWYER VOICE.

Az év tanára 2023/24 őszi/téli tanév
Kőszegi Róza Amélia
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Edictum szerkesztő, Navigátor, Harmadikos mestertanonc


Kiscsibe
offline
RPG hsz: 368
Összes hsz: 644
Írta: 2021. április 10. 07:40 | Link

Ignorantia iuris non excusat
[dr. Laines / mágusjog / pontosan / ne less]

Egy ideje már iskolába járok. A Bagyolykőbe éppen csak belekóstoltam a harmadik évembe, de soha eddig nem akarták elkérni a jegyzeteimet. - Máris adom - könyveimet csúsztatom a legközelebbi padra, így a táskámból ki tudom venni a mappámat, és abból a kapoccsal összetűzött néhány oldalt. Határozottan nyújtom át a papírokat, mert magabiztosan tudom, hogy a tartalmával nem lehet gond… Nem tudok másra gondolni, csak arra, hogy esetleg dr. Laines rálátott, ahogy a magam módján rajzoltam fel a szankciók lényegi összesítését egy felhővel keretezve azt? Jó, felhőnek túlzás nevezni, de valami olyasmivel. Így könnyebben megragadja a figyelmem, ez olyasmi mint a kezemre rajzolt csillag, ami jelenleg is ott ékeskedik, hiszen pontosan tudom, hogy még utolsó simításokat kell végeznem az Edictum interjúmon, viszont, ha már az első órán marasztal az oktatóm, lehet át kell szerveznem mindent. Ezek és hasonló gondolatok futnak végig az agyamban, ahogy mosolygó arcát nézem, amiből különben semmit nem tudok leolvasni, tehát nem igen vagyok előrébb. Kellemetlen. Az persze nem, amit akkor mond, miután újra hozzám kerülnek a jegyzeteim. Meglepetten nyílnak el ajkaim. Ezek szerint még megfelelően működik az agyam. - Köszönöm - szólalok meg végül. - Igyekeztem megérteni, és a szerint kiegészíteni magamnak. Nem mondhatom, hogy teljes mértékben tisztában vagyok még a tananyaggal, de úgy vélem határozottan értem. Egy-két átolvasás és összeáll a kép - így szokott lenni. - Mindig van hova fejlődni, nem igaz? - kérdezek vissza, közben újra ráemelve tekintetemet arcára. Minden figyelmem az övé, mert nem tudom mit szeretne tőlem és nagyon kíváncsivá tett.
Utoljára módosította:Kőszegi Róza Amélia, 2021. április 10. 07:41
Hozzászólásai ebben a témában

Meg nem értett, különleges hópihe.
dr. Reece Laines
Tanár, Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos


>> Trófea <<
offline
RPG hsz: 165
Összes hsz: 232
Írta: 2021. április 25. 20:03 | Link

Amélia
ratio decidendi >> saját döntésed >> vigyázz

Mindig fontosnak tartottam az első benyomást. Minden tanított évfolyammal volt már órám, és pontosan ugyanúgy izgultam az összes előtt, de legnagyobb szerencsémre gördülékenyen ment az összes. A diákok hol érdeklődve, hol teljes unalommal az arcukon hallgatták az órát, azonban nem hibáztatom őket érte, bár az valóban kérdéses, hogy mire számítottak, amikor már a tantárgy neve is elég árulkodó. A gondolatra villan fel arcomon egy még szélesebb mosoly, miközben a jegyzeteket fürkészem, majd véleményemet kinyilvánítva nyújtom vissza azt a lánynak, majd hallgatom szavait. Igen, ez sem meglepő. Száraz és tömény, mégis olyan jegyzetet nyomott a kezembe, amit öröm volt olvasni.
- Mindig - bólintok egy határozottat somolyogva. - Tudja, szeretek a megérzéseimre hallgatni, mindegy milyen szituációról van szó. Legyen az egy tárgyalás, vagy egy óra a szankciókról - ha ezt Reina hallaná, úgy bólogatna minden szavamra, félő lenne, hogy leesik a feje a helyéről. Az első megérzés a legfontosabb mindig, az ösztönből jön, így aligha lehet téves. Szeretem az élet minden területén a megérzéseimet használni, és egyelőre nem nyúltam velük mellé. - Most sincs ez másképpen, azonban mielőtt belemerülnék jobban, szeretném kikérni az Ön véleményét - mosolyodom el kedvesen, majd lököm el magam az asztaltól, hogy a táblához sétáljak, és a krétát ujjaim közé véve írjam fel kissé dőlt és elnyújtott betűimmel ismét az órán elhangzott első legfontosabb mondatot: a törvény nem tudása nem mentesít.
- Egyetért vele vagy cáfolná? - fordulok Amélia felé a kérdéssel, majd mosolyodom el kedvesen. - Nincs rossz válasz - lépek el a táblától és helyezkedem vissza az asztalhoz. Nincs rossz válasz. Az embernek akarata ellenére alakul ki egy véleménye bizonyos dolgokról, az teljesen mindegy, hogy kéretlen vagy kért. Ha nem kérik ki, a vélemény akkor is bennünk van, mindössze nem osztjuk meg mással, én pedig pontosan a nem megosztott véleményére vagyok kíváncsi. Egy másik szempontból való megközelítés mindig érdekes lehet, hiába született már meg a döntésem.
Hozzászólásai ebben a témában


DON'T MAKE ME USE MY LAWYER VOICE.

Az év tanára 2023/24 őszi/téli tanév
Kőszegi Róza Amélia
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Edictum szerkesztő, Navigátor, Harmadikos mestertanonc


Kiscsibe
offline
RPG hsz: 368
Összes hsz: 644
Írta: 2021. május 1. 16:16 | Link

Ignorantia iuris non excusat
[dr. Laines / mágusjog / pontosan / ne less]

Ki mint vet, úgy arat. Csak ehhez tudom tartani magam. Minden kíváncsiságom ellenére bizony úgy érzem újra olyan helyzetbe keveredtem, ahol ez ismételten számít. Az új oktatóm válasza csalogat elő egy még mindig kissé bizonytalan mosolyt arcomra, tekintetem továbbra is figyeli, főleg, hogy dr. Laines belefog valamibe. Akaratlan kalandoznak oda a gondolataim, hogy mégis miképpen hagyatkozhat valaki pusztán megérzésekre? Érzésekre építeni a valóban tiszta tények helyett? Meglepődök kissé, szavai kíváncsiságomat cseppet sem csillapítják. Azzal, hogy a véleményemet kéri helyezkedem kissé, karomat fonom össze magam előtt, amíg az ügyvéd úr letisztázza mégis miről lenne szó és a táblához lép. Mindig van rossz válasz.  Ki gondolta volna, hogy itt fog tartani felelni? Ezért vajon fogok értékelést kapni?
A törvény nem tudása nem mentesít. - A törvény, az törvény. Valaki leírta, megfogalmazta, tehát az adott társadalom tagjaira egyénenként ugyanúgy vonatkozik az - kezdem mondani a szavakat figyelve a táblán. - A tudatlanság nem jelenthet mentességet, nem elég jó érv a védelem számára. Ráadásul ezt állíthatja a bűnös is, aki valójában tisztában volt vele, hogy cselekedete közben törvényt sért - aprót bólintok, ahogy kezeimet engedem le magam mellé. - Egyet kell értenem vele - ez a válaszom. Tekintetemet emelem ismét az oktatóra bármilyen visszajelzést várva. Akkor is, ha tudom, hogy nem butaságokat hordtam össze és ha még belekérdez, akkor meglesznek a válaszaim. - Megkérdezhetem, Ön mit gondol? - azzal együtt hátha magam is választ kaphatok az oldalamat furdaló kíváncsiságra.

Hozzászólásai ebben a témában

Meg nem értett, különleges hópihe.
dr. Reece Laines
Tanár, Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos


>> Trófea <<
offline
RPG hsz: 165
Összes hsz: 232
Írta: 2021. május 5. 16:44 | Link

Amélia
ratio decidendi >> saját döntésed >> vigyázz

Magam előtt keresztbe font karokkal, komoly, mégsem komor arccal várom Amélia válaszát, hiszen nem szeretném elbizonytalanítani, mikor belekezd. Mosolyom szélesedik minden szavával, ám egy idő után veszem észre magam, és állok meg a határnál, amit nem kellene átlépni. Bólogatok szavaira, minden érve megállja a helyét. Csak még nagyobb öröm, hogy úgy érzem valóban a saját véleményét mondja el, annak ellenére is, hogy nem olyannak tűnik, aki szerint nincs rossz válasz. Ha megérzésem nem csal, talán az idő előrehaladtával, majd képes lesz rájönni, hogy amúgy sem mindig minden a válasz maga. Hümmögve bólogatok, majd fél szememet kinyitva sandítok fel rá, amikor visszakérdez. Féloldalasan mosolyodom el, vállam felett nézek hátra a táblára felírt mondatra, mikor beszélni kezdek.
- Egyetértek, ámbár ügyvédként nem szabadna állást foglalnom, és a legfőbb szempont a pártatlanság, azonban emellett a mondat mellett - pillantok vissza előre. - Senki nem mehet el, mindegy kiről van szó - bólintok egyet szavaim mellé. Türelmesen fürkészem Amélia arcát, mert a visszakérdezés nem volt véletlen, így mosolyom lankadatlan ékesíti az arcom, ahogy ellököm magam az asztaltól és annak másik oldalára lépek, hogy táskámat tegyem fel rá.
- Minden évfolyammal volt már órám, ti voltatok ma az utolsók, akikkel még nem - csatolom be bőrtáskám szíját. - A megérzéseim azt súgják, hogy nem nyúlok mellé, ha téged kérlek meg arra, hogy légy a tanársegédem - elsődleges szempont volt az idekerülésemkor, hogy minél előbb találjak magam mellé egy tanársegédet, aki megkönnyíti az órák összerakását, esetleg levezetését, amikor nekem éppen három másik helyen is jelen kellene lennem. Az egyetem még csak-csak megoldható, de egy fontosabb külföldi tárgyalásról sietve és kapkodva beesni az óra elejére egyáltalán nem opció, mikor meg szeretném mutatni, hogy igenis komolyan gondolom. - Természetesen csak abban az esetben, ha úgy gondolod belefér és szeretnéd is, talán még a tárgy is érdekel annyira. Nem kell most válaszolnod, adhatok pár napot gondolkodni - csatolom be a másik szíjat is mondandóm végével, majd kapom vállamra a táskát.
Hozzászólásai ebben a témában


DON'T MAKE ME USE MY LAWYER VOICE.

Az év tanára 2023/24 őszi/téli tanév
Kőszegi Róza Amélia
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Edictum szerkesztő, Navigátor, Harmadikos mestertanonc


Kiscsibe
offline
RPG hsz: 368
Összes hsz: 644
Írta: 2021. május 5. 19:44 | Link

Ignorantia iuris non excusat
[dr. Laines / mágusjog / pontosan / ne less]

Amíg beszélek a táblán álló szavak már nem tartják figyelmemet,szimplán igyekszem gondolataimat kerek mondatokká formálni. Úgy kifejezni magam, hogy minden szó a helyén legyen és ne makogó, ööö-ző locsogás hagyjon el. Nem engedhetem meg magamnak, abszolút nem egy ügyvéddel szemben! Így tehát gondolkodom, ami segíti, hogy hangom ne remegjen meg, enyhe zavarom pedig ne látszódjon határozott arcomon. Hamar ellágyul azonban, amikor dr. Laines mosolyát meglátom. Ennyit még én is tudok, hogy ez nem lehet olyan rossz jel, így óvatosan húzódik ajkam széle, majd válik egyre elégedetebbé a tanár úr minden enyémet követő szavával. Ugyanis egyetért velem! Egyetérteni ugyan még nem merek, de bólintok egyet, ami annak a jelzése, hogy megjegyeztem: Ügyvédként nem szabad állást foglalni. Ez különben logikus és gondolkodásra adhatna okot, ha éppen nem arra figyelnék, milyen visszajelzést kapok. Komolyan úgy figyelhetek, mint amikor egy hegyes fülű kutya feje biccen félre, fülei pedig aprót rezzennek. Fogalmam sincs ugyanis mire szeretne kifutni ez az egész helyzet. A válasz pedig nem, hogy közel van, de orron is pöcköl, így húzom ki magam azonnal, akár egy damil rántana a terem plafonjához. Minden évfolyamról? Éppen én, mint mágusjog tanársegéd? Igen, biztosan ezt mondta.
-Igazán köszönöm, hogy rám gondolt - szólalok meg, amint megtalálom a hangomat. Istenem! El sem hiszem! Hajlamos vagyok átrágni, adni, vetni a dolgokon mielőtt döntést hozok, de egy ilyen megtisztelő ajánlatot igazán nem várathatok meg sokáig a válasszal. Nincs olyan, hogy ne férjen bele. Ennek mindenképpen csinálok időt! Mégsem tehetem meg, hogy azonnal válaszoljak bármennyire is kiül arcomra, hogyfelvillanyozott a kérés. Túl új még a tantárgy. - Érdekelne a lehetőség - zizeg tekintetem az arcán. Komolyan megkért engem. - A következő óra utánra meghozom a döntést - bólintok, kezem kissé ügyetlen nyúl a táskáért és a könyvekért, hogy én is magamhoz megyek mindent, majd sétálok ki a teremből. Mosolyom minden lépéssel egyre szélesedik vigyorrá, végül halk, ám boldog nevetésem  visszhangja keveredik igyekvő lépteimmel. Már most érzem, hogy ez egy igen lesz. Már csak így is kell gondolnom.


Köszönöm a játékot!
Hozzászólásai ebben a témában

Meg nem értett, különleges hópihe.

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidékA kastély