30. tanév, vizsgaidőszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek:
Kiírásra kerültek az év végi/eleji pályázatok, ne felejtsd el csekkolni a híreket! Wink
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidékA kastély

Oldalak: « 1 2 ... 5 6 [7] 8 9 ... 17 ... 20 21 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Maróti Fanni
INAKTÍV


Noelé, most, mindig, örökké
offline
RPG hsz: 112
Összes hsz: 731
Írta: 2018. január 17. 14:22 | Link

- Bájitaltan terem - hozzászólás.zip arrow

- Köszönöm, de azért még átgondolom ezt, mielőtt megkérnélek, hogy hozz össze vele egy találkozót. Kíváncsi lennék, hogy milyen érzés, ha én vagyok a vászon, ugyanakkor nem tudom mi értelme lenne, ha utána nem mutatom meg. Elvégre egy alkotásnak nem sok haszna van, ha senki nem látja - fejtem ki gondolataim, és közben a Lin karján repkedő pillangókra gondolok. Ő például mindig le akar beszélni róla annak ellenére, hogy a sajátjaival semmi problémája, és már Alex sem morog miattuk... túl gyakran. Szerinte az ember egy tetkónál sosem áll meg, és nekem nem állna túl jól. Persze én ezt eddig mindig elutasítottam gondolván, ha eldugom, akkor nem számít, ha nem áll jól. De arra még sosem gondoltam, hogy valaki emiatt nem állna mellettem szívesen. És ez egy elég lelombozó gondolat.
Megkísérel felidegesíteni, de a prof elég jól tudja szankcionálni a kirohanásaimat, hogy próbáljak minden erőmmel lenyugodni, és ez egész jól sikerül, főleg amikor meglátom, hogy vigyorog. Nem tele szájjal, de azért látom rajta.
 - Szerintem soha. Kísértetként is itt lesz, és még a dédunokáimnak is azt fogja mesélni, hogy milyen béna voltam az óráin - kuncogok rajta, bár közben arra gondolok, hogy nem volna rossz, ha a mugli tanárok szelleme is errefelé kísértene. Az egyikkel szívesen összefutnék.
Társalgásunk közben apránként megfeneklik, és úgy tűnik, hogy a tűzzel kapcsolatos mondandómmal végleg zátonyra lököm. Félve felpislantok az arcára, mert valamit megint elrontottam. De ezen nem tudok változtatni. Ez csupán egy érzés, és még csak az sem biztos, hogy jól sikerült átadnom. Nem vagyok elemi mágus, nem tudhatom, hogy ő miként viszonyul a tűzhöz. Lehet, hogy degradálónak érezte a véleményem.
A kezembe nyomott üveggel viszont sikerül nem elrontanom semmit, és az efeletti öröm kissé elfeledteti velem sikertelen kommunikációs kísérleteimet, ezért amikor már újra mellettem áll rámosolygok. Igazából azt lenne kedvem mondogatni, hogy "Hűű, láttad?", de bizonyára látott már ilyet, én meg nem vagyok óvódás. Csak szörnyen gyerekes.
 - Ha elfelejtkezem róla, hogy ez itt valójában micsoda - bökök ujjal az üst tartalma felé -, akkor egészen jó mókának tűnik. Vagy legalábbis nem olyan borzalmas, mint ahogy azt eddig gondoltam - helyesbítek kicsit, közben pedig megteszem, amire kér. A kevergetés sem egy bonyolult feladat, bár anyám már rég nem enged a konyhában bármit is csinálni, elvégre a gondolataim elég gyorsan elbóklásznak a készülő bármitől, ami miatt általában kiborulás, kiloccsanás, kikeverés, elégetés és hasonló, az ebéd minőségén csak rontani tudó dolgok, szoktak történni.
Kivételesen azonban nagyon koncentrálok - úgyhogy egyelőre baleset- és főzetpazarlásmentesen teszem a dolgom - emiatt egy pillanatra nem is értem, hogy helyeslése mire is vonatkozik. Szabad kezemmel eltűrök pár tincset a fülem mögé, szemöldökeimet összevonom, de bármennyire is szeretnék ránézni, hogy lássam az arckifejezését, nem veszem le tekintetem a készülő bájitalról. Ha már volt olyan rendes, hogy rám bízta, nem ronthatom el.
 - És te hallod is - bólintok rá, a hangomban nincs kételkedés. - Én csak... érzem.
Ez majdnem olyan, mint amikor tudod, hogy van ott valami, csak nem látod, de annál sokkal bizonytalanabb. Mint amikor úgy érzed, figyelnek. Nem lehet megmagyarázni, mert az elméd nem érti, de valahol mélyebben, ösztönszerűen egészen pontosan megtalálod a rád irányuló szempárt.
Végül nem bírom ki és ránézek, hagyom a szemeimnek, hogy beigyák a látványát, miközben kezem automatikusan folytatja tovább a keverést.

felső
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ombozi Noel
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Bejegyzett pyromágus
offline
RPG hsz: 691
Összes hsz: 6203
Írta: 2018. január 21. 18:46 | Link

Maróti 'Bolygó kapitánya' Fanni


Mondhattam volna, hogy ha szeretné, én szívesen kifestem; belopódzunk a kastély egy eldugott termébe vagy egy rég elhagyatott szobájába, ahol az ablakon át csupán egy szűk csíkban világít be a Nap, és a levegőben minden porszem látszik, ahol a saját létezésünk jelent mindent és ahol annyi ruhájától szabadulhat meg, amennyitől szeretne, azt sem bánom, ha meztelenre vetkőzik, és ecset helyett a színes festékekbe mártott ujjaimmal érek libabőrödző testéhez. Mondhattam volna, de már a fejembe fészkelő gondolat is annyira felizgatott, hogy széles, elégedett mosolyomon kívül semmi mással nem tudtam szolgálni.
- Örülök, hogy alszol rá még egyet - szólaltam meg később mégis, berekedt hangon, és rápillantva a lányra nagyot nyeltem. Az ajkaim elváltak egymástól, a beáramló dohos levegő hűvösét a fogaimon éreztem.
Aztán elfordultam, és fátyolos tekintetemet a professzor úrra függesztve igyekeztem elkalandozó gondolataimat is a valahol félúton elveszített, helyes mederbe terelni.
- Nagy családot szeretnél? - kérdeztem aztán, mikor kikuncogtuk magunkat a soha nyugdíjba nem vonuló és még kísértetként is Fannit ostorozó Felagundon. Valószínűleg rólam is mesélne ezt-azt az öreg, amit a gyerekeim előtt úgyis letagadnék, és amit aztán este, a hálószoba sötétjében vigyorogva vallanék be a feleségemnek.
Behajlított ujjakkal támaszkodtam a munkaasztal szélén, és az arcomon egy halványan felsejlő félmosollyal pillantottam a navinésre. A tekintetem elidőzött a vonásain, a barnás tincseit eltűrő mozdulatán, azon a néhány másodpercen, mikor az erős koncentrálásban észre sem vette, hogy rajta kívül már senki mást nem látok.
- Hálás vagyok azért, hogy itt lehetek, mikor megtapasztalod a siker érzését - mondtam neki, szavaim alatt végig a szemeit keresve. - És büszke is.
Fontosnak tartottam elmondani neki, hogy ha többé nem találkozunk, akkor is tudja, egyszer régen, azon a bájitaltan órán, a szalamandravér és pókméreg fölött valaki igazán tehetségesnek látta őt. És tisztának. Nem eviláginak.
Durva volt.
A percek teltek, az üstben a víz folyamatosan változott, hol kihűlt, hol felforrt, a színe és állaga is újabb és újabb oldalát mutatta meg nekünk. Én sokáig nem tudtam megszólalni, a gondolataim a lángjaimat fonták körbe, suta, tétova pillantásaim a lánynak szóltak.
- Ó, a...! - dörrentem fel visszafojtott hangon, a homlokomat mérgesen ráncoltam. Jobb tenyeremet dühösen csaptam az asztal szélének, majd a tanár úrra pillantottam. - Elfelejtettem, hogy van ez a... - szavaimat ugyan még Fanninak címeztem, de a végét már nem hallhatta, hiszen mérgemben elharaptam őket. Csupán egy futó pillantást küldtem felé, majd elindultam a professzorhoz, hogy hevesen dobogó szívvel elmondjam neki, most sajnos muszáj távoznom, mert Budapesten éppen ma van a Romániai rezervátum által tartott állásbörze. A fenébe is!
Ő biccentve engedett el, és bár sietve távoztam, az ajtóban még megálltam, és visszanézve Fannira valami olyasmit suttogtam neki, hogy bocsáss meg, de nélkülem is képes vagy rá!
A vonásaimba őszinte csalódottság költözött, ám egy hosszúra nyúló pillanat múlva, amíg zöldjeim a navinés lányéba kapaszkodtak, hangosan csapódott mögöttem a pince súlyos ajtaja.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Maróti Fanni
INAKTÍV


Noelé, most, mindig, örökké
offline
RPG hsz: 112
Összes hsz: 731
Írta: 2018. január 23. 17:42 | Link

- Bájitaltan terem
Soha ˇ^ˇ

Az a mosoly, az a mondat, az a pillantás... Valahogy úgy érzem valami több van mögöttük, mint amit láttatni engednek. De mi van, ha csak én gondolom így? Mi van, ha csak én szeretném, hogy többet jelentsenek, és emiatt látok bele olyasmit, ami valójában ott sincs?
A saját gondolataim hoznak zavarba, na meg mindaz, amit úgy hiszem, hogy ő gondolhat. Kissé nehezemre esik ezek után ránézni, de azért időnként a hajam takarásából, vagy amikor úgy sejtem, ő nem veszi észre, felé pillantgatok.
 - Nem tudom - ráncolom össze a homlokom. Nem gondolkodtam még ezen. A szűk családom csak három emberből áll, de gyerekkorom óta rengeteget vagyok az unokatesóimmal, és mivel nagypapáméknak négy gyermeke is született, a tágabb családom, nos... eléggé tág. Így lehetőségem volt megtapasztalni nagyjából mind a kettő előnyeit és hátrányait. De én úgy sem az, az ember vagyok, aki észérvek és racionális indokok miatt hozna meg egy ilyen döntést.
 - De ez nem is csak rajtam múlna. Jobb esetben két ember dönti el az ilyesmit. Egy alkalmas férfivel lehet akár nagy családom is, és ha csak a kicsi adatik meg, vele az is pont tökéletes kell, hogy legyen.
Valószínűleg naiv vagyok és álmodozó, lehet, hogy nem létezik az alkalmas férfi, de valamilyen jövőképet mindenki elképzel magának. Én nem egy rakásnyi unokát látok a jövőmben, csak egy kezet, amit megfoghatok, és ami nem hagyja, hogy elengedjem.
Mikor Noel azt mondja, büszke rám, belepirulok, holott a tekintetem értetlenséget sugároz. Bármit is csináltunk itt, tutira nem az én érdemem. Viszont jól esik az elismerése. Valószínűleg nem lennék béna a bájitaltanhoz, ha nem ragadtam volna le már az első évfolyam első óráján annál, hogy itt bizony kis és nagy állatok testrészeit, váladékait, folyadékait és egyebeit használjuk fel. Ő volt az, aki miatt hajlandó voltam a berzenkedésemet félretenni egy rövid időre, de ez egyáltalán nem biztosíték arra, hogy nélküle képes lennék bármire is. Mármint bájitaltanból.
És ez egy tökéletesen időzített gondolat! Mert pont most kell úgy döntenie, hogy lelép. Úgy érzem, hogy teljesen elveszett pillantással kísérem végig az útját a profig, aztán végig, amíg az ajtóhoz ér. Az is lehet, hogy kezdek lyukat égetni rá egy-két helyre, mert még egyszer visszanéz rám, de a buzdító beszéde valahogy nem ér célt. Hogy lennék már képes rá?! Egyedül?! Na, de ezt még megemlegeti. Elhívom valahova és tuti nem viszek nyugtatófőzetet. De azt hazudom, hogy igen. Ilyen könnyen nem szabadul meg tőlem. De nem ám!
Huhh, most mi következik?...

felső
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
offline
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Bájitaltan terem
Írta: 2018. március 27. 19:02
| Link


- Maguknak még egyszer el kell készíteniük ezt a bájitalt, ha már ekkora felfordulást okoztak – mondja Felagund professzor nekem, meg Lilynek. Lilyt ma osztották be mellém először, és… nos, nem túl erős a kooperáció közöttünk, hogy szépen fejezzem ki magam. Én mindent pontosan szeretnék megcsinálni, szerinte ő is, de a végeredményt szanaszét láthatjuk a teremben. Nyilván azt is el kell majd takarítanunk, miután megcsináltuk a Goulens bájitalt. A többiek csendben összepakolnak, miközben néhányan cinikusan, vagy kárörvendően néznek minket. Nem szólalok meg, végül is igazuk van, bár nem mindenkinek sikerült a bájital, az övék legalább nem robbant szanaszét. Sérülés nem történt, de elég sok mindent beterített a mi szuper bájitalunk. Miután elmentek, sóhajtva fordulok a fekete hajú felé. Amúgy olyan nagy zöld szemei vannak, hogy félő, egyszer megszerzik trófeának őket, de tényleg!
- Ezúttal talán a könyv szerint kellene haladni – fújom ki a levegőt. Szerintem jól csináltam mindent, és ő lehetett a hibás, de ezt hogy mondjam el egy Levitásnak? Ők a tanulósok, nekik mindent jobban kellene tudniuk, vagy tévedek? Még az is lehet, hogy igen. Visszalapozok a könyvben az első lépésekhez, majd megint megnézem a hozzávalókat. Pleurisy gyökér; damijána; őrölt verbena; ragadós galaj; Rolló elixír. ~ Ó, a fenébe! ~
- Az elixírből ugye maradt még 4 csepp? – nézek rá. A fenének sincs kedve plusz húsz percet itt tölteni egy új elixír elkészítésével.

Utoljára módosította:Lóránt Bence, 2018. április 2. 10:39 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A legjobb postairón a környéken.
Slivovics Lily
INAKTÍV


LoLilo
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 897
Írta: 2018. március 27. 19:19 | Link

   -Talán egy kicsit több is. - mondtam. Hát ez a baleset az én hibám volt. Lehet hogy Levitás vagyok, de én akkor se vagyok valami jó tanuló, legalábbis itt nem. Pár társunk úgy néz ránk, mintha ártottunk volna nekik, és most örülnek ennek. Én erre úgy nézek rájuk mintha megölték volna a macskámat.
   -Ne haragudj, ez az én hibám volt! - mondtam, majd belenéztem kék szemébe.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


A Lilo és Stitch-ben élek! - Moshi szerint | A legrellonosabb levitás 2018 tavasz-nyár
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
offline
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2018. március 27. 19:29 | Link


Egyedül maradtunk, hála Merlinnek. Így most már talán jók lehetünk, nem fog zavarni minket semmi. Lily a szemmel verésben igazán jól teljesít, pár emberke elfordítja a fejét, amikor csúnyán néznek a hatalmas smaragdok. Végül bevallja, hogy az ő hibája volt, hát erre mit mondjak? Vállat vonok.
- Nem baj, azért vagyunk itt, hogy megtanuljuk. Majd legközelebb én leszek a robbantó – kacsintok rá mosolyogva, hátha egy kicsit visszahozza az életkedvét. Nem jó úgy dolgozni, hogy nem koncentrálunk. Oké, felrobbant, nem kellett volna, majd legközelebb sikerül. Az elixírből maradt még, akkor azzal nem kell foglalkoznunk, ez király!
- Hogy legyen, én mondom, te csinálod, vagy én csinálom, te mondod? Meg kell osztani a munkát, talán úgy sikerül. Persze a Pleurisy gyökér felvágását rád bíznám, abban jóval ügyesebb voltál – ismerem el, meg most nem kell versengenünk egymással. Itt most nem lesz +10 pont senkinek, sem levonás, amit egyébként már megkaptunk, csak csináljuk meg a teát, azt menjünk. Úgyis van még egy csomó beadandó.
Utoljára módosította:Lóránt Bence, 2018. április 2. 10:39 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A legjobb postairón a környéken.
Slivovics Lily
INAKTÍV


LoLilo
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 897
Írta: 2018. március 27. 19:52 | Link

   -Inkább én mondom, nehogy megint felrobbantsam - mondtam. Kicsit elrendeztem a hajamat hogy ne csússzon bele a szemembe, majd elkezdtem olvasni. Szerencsére most egy ember sincs rajtunk kívül a terembe, ezért egy sutyorgó évfolyamtársunk se zavarhat meg. Nem szoktam hozzá még hogy párokban dolgozunk, Oroszországban órákon még csak meg se szólalhattunk, kivéve harctanon.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


A Lilo és Stitch-ben élek! - Moshi szerint | A legrellonosabb levitás 2018 tavasz-nyár
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
offline
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2018. március 27. 20:40 | Link


Közben előveszem a hozzávalókat, Lilyhez teszem az ezüsttőrt. Bár nem válaszolt, gondolom, azért felszeleteli a gyökeret. Én közben elkezdem a műveletet. Egy friss üstöt felrakok és meggyújtom a tüzet.
- Lacarnium Inflamare – a pálcámat az üst alatti fára irányítom és a helyes pálcamozdulat után, kis lángocska reppen ki belőle. Ez meg is van.
- Most mi is jön? – kérdezem Lilyt, aki a haját rendezgeti.
Utoljára módosította:Lóránt Bence, 2018. április 2. 10:39 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A legjobb postairón a környéken.
Slivovics Lily
INAKTÍV


LoLilo
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 897
Írta: 2018. március 27. 23:05 | Link

   -Fogjunk egy tálat. Keverjük össze a damijánát, az őrölt verbenát és a ragadós galajt. Miután ez megtörtént fogjunk egy kis tányért és egy mérleget. Mérjünk ki pontosan 50 grammot és öntsük a víz mellé. - olvastam. Ezalatt felszeleteltem a gyökeret, majd odaraktam elé, hogy majd utána azt is rakja bele.
   -Ezután három percig forrásban kell tartani, utána jöhet a 4 csepp Rolló elixír. - olvastam monoton hangon.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


A Lilo és Stitch-ben élek! - Moshi szerint | A legrellonosabb levitás 2018 tavasz-nyár
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
offline
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2018. március 29. 14:08 | Link


Az utasítás szerint cselekszem. Tehát feltettem a kis üstöt benne némi vízzel, majd elkezdek tálat keresni. hihetetlen sok van, sajnos még nem tudom magamhoz hívó bűbájt, így kézzel kell kutakodnom a megfelelő iránt. Találok is egy vajszínű tálat, amibe óvatosan beledobom a damijánát, beleszóróm a verbénát, és egy kis fogóval belepottyantom a galajt. Fogom a kis kanalat és jól összedolgozom. Sajnos azt nem tudni, hogy milyen állagúra kéne, szóval olyan lesz, amilyen. Beleöntöm az üstbe az egészet, majd miután megvan a felszeletelt gyökér azt is beleteszem és összekeverem.
- Oké, akkor várjuk a forrást. Az órán is így csináltuk szerintem - vonok vállat és forgatom a homokórát percenként.
- Tiéd a megtiszteltetés, cseppents belőle négyet - adom a kezébe. Remélem, hogy most már jól csináltuk.
- Neked hogy tetszik a suli? - próbálom kicsit elütni mással is az időt, hiszen azért nem annyira izgalmas ez a főzőcske. Legalábbis egyelőre nem szerettem bele a tantárgyba.
Utoljára módosította:Lóránt Bence, 2018. április 2. 10:39 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A legjobb postairón a környéken.
Slivovics Lily
INAKTÍV


LoLilo
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 897
Írta: 2018. március 29. 14:16 | Link

   -Hát, jobb mint Oroszországban. - válaszoltam, miközben cseppentettem négyet az elixírből.
   -Neked?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


A Lilo és Stitch-ben élek! - Moshi szerint | A legrellonosabb levitás 2018 tavasz-nyár
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
offline
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2018. március 29. 14:33 | Link


Amíg várjuk a megfelelő szín és állag elérését, meglepő választ kapok Lilytől.
- Te onnan jöttél? Nem tűnsz orosznak - nézem meg jobban, talán az illendőség határán is túl. Nem sok oroszos van rajta, már amennyire az én tudásom elegendő egy orosz lány felismeréséhez.
- Egyelőre tetszik - felelem gyorsan. - Csak túl sok az ismeretlen még - folytatom, miközben bele-bele nézek, hogy hogy áll a tea, merthogy az lesz belőle.
- Miben más az orosz iskola? Akkor te idősebb vagy, mint az átlag elsős? - kérdezem tőle, majd felmérem a terepet, hiszen még takarítanunk is kell. A tanári asztalhoz megyek és elveszem az üveget, amibe a mintát kell majd tenni.
Utoljára módosította:Lóránt Bence, 2018. április 2. 10:39 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A legjobb postairón a környéken.
Slivovics Lily
INAKTÍV


LoLilo
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 897
Írta: 2018. március 29. 14:52 | Link

   -Igen, onnan jöttem. Anyukám magyar, apukám orosz. Egyáltalán nem vagyok se idősebb, se fiatalabb, csak pont így jöttem el a Szent Katrinból. Az volt az iskola ahova jártam. Igazából csak abban más, hogy 6 éves korunktól vagyunk iskolások, és minden tele van piromániással, ezért egy nap többször is szokott tűz lenni. - meséltem kicsit az orosz iskoláról, miközben rájöttem, hogy itt mennyivel normálisabbak az emberek. Itt nincs napi kettő tűz riasztás, nem járkál senki gyufával a kezében, és nem kell minden délutánt verekedéssel tölteni, sőt nem is szabad! Itt nem kell az éjszaka kellős közepén arra kelni, hogy valaki már megint a folyosón robbantgat és nem  kell úgy elaludni, hogy lehet amíg alszok, beront be egy őrült aki felgyújt vagy felrobbant.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


A Lilo és Stitch-ben élek! - Moshi szerint | A legrellonosabb levitás 2018 tavasz-nyár
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
offline
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2018. március 29. 19:06 | Link


Szóval ez áll az oroszsága mögött! Pedig gondolhattam volna rá.
- Már hat éves kortól? Az nem semmi, hova az a sietség? - kérdezek vissza, és látom, hogy kezd alakulni a főzet.
- Micsoda? Mindenki gyújtogat? És nem tesznek ez ellen semmit? - nézek rá szkeptikusan. Itt biztos nagy büntetések lennének a szándékos tűzokozásért.
- Ez ennél egyszerűbb suli akkor ezek szerint, de van egy csomó jó dolog állítólag. Ott szigorúak a tanárok? - pillantok fel Felagund festményére, aki jóízűen horpaszt egy székben. Csodálkozom, hogy nem morog, hogy jobban is csinálhatnánk.
- Milyen a Levita? Mindenki tanul? - vigyorodok el, ez nem olyan nagyon komoly kérdés, inkább csak kíváncsiság. biztos van egy nagy külön könyvtáruk. Azt nem szeretném mostanában látni, a könyvtárakkal meggyűlt a bajom az utóbbi időben.
Utoljára módosította:Lóránt Bence, 2018. április 2. 10:40 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A legjobb postairón a környéken.
Slivovics Lily
INAKTÍV


LoLilo
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 897
Írta: 2018. március 29. 19:31 | Link

   -Nem mindenki. Nem igazán érdekli a tanárokat, őket csak az foglalkoztatja hogy megbuktathassanak minket. Engem például anyukám magyarsága miatt akartak, meg persze azért mert apukám mugli. Nem tudom, nem igazán figyelem ki mit csinál, én általában olvasni szoktam fantasyt. - mondtam el a monológomat. Most még inkább érzem, hogy itt nem fog senki se késsel berontani az éjszaka közepén a hálóterembe, és azzal fenyegetőzni, hogyha nem adom oda neki a házi feladatot hogy lemásolja, akkor itt és most leszúr.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


A Lilo és Stitch-ben élek! - Moshi szerint | A legrellonosabb levitás 2018 tavasz-nyár
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
offline
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2018. március 29. 20:12 | Link


- Azt gondoltam - nem annyira sikerült oldanom Lily feszültségét. úgy érzem, kissé darabos és nem oldódott még fel a társaságomban. Pedig igyekszem ám serényen, hogy aki valamiért velem kerül párba, ne érezze rosszul magát. Főleg a nagy zöld szemű, csinos lánykák. Na jó, mások se. Ez az oroszországi suli elég furcsa, csoda, hogy nincs betiltva.
- Miért jó az, ha megbuktatnak benneteket? Ha annyira nem szeretnek, akkor én azt kívánnám a helyükben, hogy minél hamarabb megszabaduljanak tőletek. Vagy szerették nézni, ahogy a büntetőmunkában szenvednek a diákok? - értetlenkedem tovább. Közben megtudom, hogy Lily félvér és fantasztikus történeteket olvas.
- Egy levitástól nem is vártam mást - kacsintok rá. - Van már valami, amit kipróbálnál itt? Annyi szakkör, meg mindenféle van... - gondolkodom el, és letelik a három perc is, leveszem az üstöt a tűzről. Állagra, színre, meg mindenre jól néz ki.
- Na, ez kész van. Akkor már csak takarítanunk kell - vakarom meg az állam, majd egy kis mintát veszek a főzetből. Ledugaszolom a korábban már magamhoz vett üvegcsét a mintával és Felagund asztalára teszem.
- Utálok takarítani - na igen, nem vagyok a rendszeretés mintapéldánya, finoman szólva.
Utoljára módosította:Lóránt Bence, 2018. április 2. 10:40 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A legjobb postairón a környéken.
Slivovics Lily
INAKTÍV


LoLilo
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 897
Írta: 2018. március 29. 20:28 | Link

   -Nem volt olyan hogy büntetőmunka. Ebéd után szépen bementünk az úgymond csatatérre, és hét óráig verekednünk kellett. Persze ha az ember okos volt, vitt magával kést és túlélte. - mondtam, miközben eszembe jutott, hogy már régóta nem folyik esténként a vér a hátamból, köszönhetően annak, hogy meg akartak buktatni és eljöttem ide. Ahhoz képest, hogy ott mennyire rossz irányba akarnak küldeni, most jó irányba tereltek.
   -Még nincsen, nem is gondolkodtam a szakkörökön. - feleltem a kérdésére. Végül a takarítás.
   -Én is utálok takarítani, ezzel nem vagy egyedül. - mondtam, miközben elkezdtem csinálni az említett dolgot.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


A Lilo és Stitch-ben élek! - Moshi szerint | A legrellonosabb levitás 2018 tavasz-nyár
Kasza Fanni Stefánia
INAKTÍV


†Lunatic†
offline
RPG hsz: 366
Összes hsz: 3250
Írta: 2018. március 30. 20:31 | Link

Lizzie
#zene #anagyBUMMelőttpárnappal #mégélénken


Kicsit feszült voltam a közelgő navis meccs miatt, hisz amióta szétmentünk Mattel, nem nagyon találkoztunk sőt. Kis ellenségeskedést érzek iránta felém, bár lehet ez a saját tudatom játéka magammal.
Túl sok a stressz, túl sok a baj és túlzottan túlaggódom a dolgokat. Szerencsére Kolossal minden jól ment közöttünk, bár féltett a meccs előtt, de mindig mondtam neki, hogy ez csak egy buta iskolai mérkőzés, tényleg nem olyan komoly, még ha páran véresen komolyan is veszik. Küldtem a fiúnak egy mosolygós selfiet, mivel nem találkoztunk naponta, inkább csak hétvégente és szerettem ilyen apróságokkal feldobni a másik napját. Végül elmentem egy üres tanterembe, elhatároztam, hogy kicsit gyakorlok elemi mágiát, de előtte meditálnom kellett, mert sík ideg voltam a meccs miatt.
A terembe belépve valóban nem volt ott senki, sőt a folyosón sem, úgyhogy az ajtót is nyitva hagytam. Levettem taláromat és az asztalra terítettem, egyenruhámban feszengve ültem fel a tanári asztalra, törökülésbe felhúzva a lábaim és lehunyva szemeim kezdtem összpontosítani, megszólítani az elemem mélyen magamban. Igyekeztem mindent úgy csinálni, ahogy Olive néni tanította nekem.
Nem mondom, hogy ijedős vagyok, de észrevettem, hogy meditáció közben igen fosos vagyok és van, hogy akaratlanul is felgyújtok valamit, amikor Hime vagy Sparkle megzavar. Tök ciki, de ez van, aztán ellen tűzzel kezelem a problémát és eloltódik.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #BestF*ckingB*tcheswithJinjin
Reissner Eliza
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2018. március 30. 22:50 | Link

Kasza Fanni Stefánia
Február 22., Tantermek;
#mileszmégitt #DOPE



Nem volt soha a nagy császkálás híve, de röpke 50 oldalt kellene épp átnyálaznia mágia töriből, így hű rellonoshoz mérten inkább felállt és elindult. Cél nélkül haladt a folyosókon, jóformán mindenhol tanuló diákokat látott. Ha lenne lelkiismerete, talán elszégyellné magát, de ez olyan felesleges dolog, hogy sosem gyakorolta. Helyette inkább azon gondolkozott, hogy esetleg lemehetne Bogolyfalvára egy jó kis vajsört inni. Talán még szerezhetne is magának valami társat, hogy ne egyedül iszogasson. Ahhoz még túl fiatalnak és társaságkedvelőnek érezte magát.
Nem akart megint a társalgóban leakasztani valakit, oda nem túl pozitív emlékek fűzik, ezért az udvar felé indult meg. Mindenesetre az üres termek mellett elhaladva bekukkantott néha, hátha lát egy normális arcot, aki nem fogja lenézni a származása miatt.
Csoportba verődött navinéseket látott, aztán pár levitást is, egyszer még olyanokat is, akik épp egy professzortól kértek segítséget. Aztán meglátta az eridonos lányt egyedül. Amúgy is szimpatikusnak tűnt neki, de ahogy észrevette, mit csinál, már nem akarta elhívni a faluba. Nem, Liza fejében teljesen új gondolat ütötte fel a fejét a spontán tüzet figyelve.
- Szia, Reissner Liza vagyok - hadarta el gyorsan. Amúgy se szerette az ilyen időrabló formalitásokat, most meg aztán pláne nem akart ezzel vesződni, de mégiscsak jól nevelt lány volt. Legalábbis ő szerette ezt hinni magáról.
- Ezt hogyan csináltad? - tért azonnal a lényegre.
Hallott már az elemi mágiáról, az elméleti részét fel is vette, de arra nem számított, hogy az iskolában is találkozhat különlegesekkel.
Azonnal rájött, hogy buta kérdést tett fel, de nem zavarta. Majd úgyis tovább fogja kérdésekkel bombázni a lányt, csak előtte kivár egy kicsit.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
offline
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2018. április 2. 10:52 | Link


- Hogy mit csináltatok? – elkerekedett szemekkel nézem a lányt, ez nem lehet igaz. Ez nem iskola, hanem valami kiképzőhely lehet! – Na, azt ne mondd, hogy a hat éveseket összeengedték a tizenévesekkel verekedni. És aki nem nyert, azzal mi lett? – nézek rá őszinte hitetlenkedéssel. Ez nem lehet igaz, hogy egy iskolában verekedni kell, meg késsel járni, meg gyújtogatnak! De legalább a főzet kész lett, és én nem ott nőttem fel. Ahhoz képest az itteni előkészítő egészen jó volt.
- Én talán a kviddicsben, vagy lehet, hogy riporter leszek az Edictumnál. tudod az az iskolaújság. De konkrét tervem még nekem sincs, majd, ami megtetszik – vonok vállat és előveszem a rongyot, a seprűt és a lapátot. A rongyon valamilyen folteltüntető bűbáj van legtöbb esetben, legalábbis otthon. Itt nem sajnos, mert, ahogy törölni kezdem a zöld izét, amit szétrobbantottunk, csak felszívja azt, és maszatolni kell, hogy eltűnjön.
- Köszönjük Felagund professzor – morgok, majd egy kis munka után megállok és újra Lilyt nézem. Nagyon különleges a nagy zöld szemei, remélem nem azért ekkorák, mert megverték őket és maradandóra dagadt. Bár, akkor előnyös lett volna a verés, mert nagyon szép. De szerintem csak örülhet, hogy ilyen szép maradt a bőre, meg ilyesmi. Végül feltakarítunk, és minden ragyogó lesz, legalábbis az én ízlésem szerint.
- Remélem legközelebb jobbak leszünk, én szívesen leszek máskor is a társad Lily – mosolygok rá.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A legjobb postairón a környéken.
Kasza Fanni Stefánia
INAKTÍV


†Lunatic†
offline
RPG hsz: 366
Összes hsz: 3250
Írta: 2018. április 2. 11:36 | Link

Lizzie
#zene #anagyBUMMelőttpárnappal #mégélénken


Zöld.
Ez a szín a  teljes nyugalmat jelképezi, azt mondják a zen színe is, bár halvány lila gőzöm sincs arról, hogy mi a csuda a zen. Gondolom olyan, mint a zeller vagy a zeldség vagy zenség? Az is zöld.
Szóval ott tartottam, hogy zöld, a zöldről sok minden eszembe jutott. Mező, Boci csoki, Rellon, Kolos. Igen, ő is zöld volt.
Ahogy átszellemültem, tűzcsóvák jelentek meg körülöttem, vagy három ökölnyi nagyságú lebegett a fejem mellett, ahogy a Star Warsban is mondják, átjárt az erő, de ez hirtelen szertefoszlott, amint egy ismeretlen hangot hallottam meg.
Mondtam már, hogy nem vagyok egy ijedős fajta, de ott azt hittem, hogy majd leborulok az asztalról, a három gömböcske pedig szertefoszlott egy szempillantás alatt a koncentrációt megzavarva.
- Haliiii - vigyorommal lepleztem ijedtségemen, de szerintem elég bénán sikerült. Kinyújtva a lábaim leugrottam az asztalról és leporoltam a fenekem.
- Mit hogyan? - hülye kérdésre hülye válasz, persze csak utólag esett le, hogy mire értette- Óóóóóh, hogy aaazt! - utalgattam a lángokra, amikor végre egy hatalmas koppanással leesett a tantusz.
- Pyromágus vagyok, gyerekjáték nekem a tűz idomítása - kacarásztam - Egyébként Kasza Fanni vagyok, eridonos prefektus, de ne rólam vegyél példát! - ekkor hangszínemet halkabbra vettem - Néhány hónapja volt egy nagy balhé, amikor a festmények sztrájkolni kezdtek, én voltam a ludas, de psszt - persze, ezt mindenki tudta addigra, de volt egy-két festmény, aki máig nem volt tisztában azzal, ki volt az a merész, aki lemoshatatlan zsírkrétával kipingálta a Banya portréját.
Hirtelen természetemnél fogva jó ötletnek tarta a következő cselekedetem, kinyújtottam pimasz mosollyal a bal kezem Liza felé és egy lángocska lebegett benne.
- Ártatlan, nem de? - Ártatlan? Mint a ma született bárány esetleg. Olvastam róla, hogy a tűzön kívül az összes elem képes életet adni vagy éltetni, bezzeg ez csak elvenni tudja. Keményen kell dolgoznom, hogy megzabolázzam.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #BestF*ckingB*tcheswithJinjin
Slivovics Lily
INAKTÍV


LoLilo
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 897
Írta: 2018. április 2. 13:17 | Link

   -Pedig összeengedtek minket. Hét évesen majdnem megöltem egy húsz évest. Végül egy tanár lőtte főbe, mert felsegítette egy osztálytársát. Amúgy nem történt semmi azokkal akik megsebesültek, vagy éppen egy sérülést se szereztek. - meséltem tovább arról a csodás helyről. Itt nem öldöklik senki és nincsen naponta tűz. Miközben takarítottam, azon gondolkoztam mi történt volna, ha ott maradok, vagy mi lett volna, ha Japánba megyek iskolába. Lehet ott nem olvasnék annyit, és lehet megbolondulnék attól az írástól. Na meg a cseresznyefától! A közelébe se mennék amiatt a japán legenda miatt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


A Lilo és Stitch-ben élek! - Moshi szerint | A legrellonosabb levitás 2018 tavasz-nyár
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
offline
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2018. április 2. 13:59 | Link


- Ez komoly? Ne már! Vagy csak ugratsz, mi? Akkor abból az iskolából sem kerül ki élve senki, mert a nagyobbak nyernek legtöbbször, nem is értem az egész értelmét. De azért örülök, hogy te inkább itt vagy – fújtatok egyet, és nem tudom, hogy mit higgyek. Az egész nem túl hihető, de Lily nagyon ragaszkodik hozzá, így elbizonytalanodtam. De a lényeg, hogy itt van, itt nem fogják összeereszteni nagyokkal, főleg nem késekkel. Be sem lehet hozni ilyeneket a suliba, a házirend elég szigorú. Persze a kis átkokkal is lehet szenvedést okozni, azt mondják, nem kell hozzá kés. Végül végzünk, minden ki van takarítva, elégedetten teszem el az eszközöket.
- Na, ez megvolt üsttársam! Csapj bele – tartom oda a tenyerem, hogy beleüthessen, ha akar. – Akkor legközelebb találkozunk, most megyek és kipihenem a mai nap fáradalmait. Szia - mosolygok egyet, ahogy szoktam és intek egyet neki búcsúzásként, miután elindulok a gólyalakba. Ma szerintem olvasok és alszok egyet, kimerítő egy óra volt.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A legjobb postairón a környéken.
Bodza Edina Gyöngyvér
INAKTÍV


B.E.Gy./Kavics <3 | Dinamit | Pincér a Félszeműben
offline
RPG hsz: 146
Összes hsz: 455
Írta: 2018. április 2. 19:50 | Link

Várffy-Zoller tanár bácsi – az áldozat&Lóránt Bence – a tettestárs
Fessünk! És menjünk utána büntibe...

Úgy esett e csodás április harmadikai napon, hogy halálosan unatkoztam az egyik tanórán. A mágia elmélete és gyakorlata... hahaha. Akkor inkább Önismeretre megyek, mert itt biza semmi mást nem hallok, csak azt, ahogy a tanár fényezi magát. Aha. Mester... gyerünk, én már a gyakorlatot várom.
Hol van itt a jedi kraft?
Suttyomban küldtem egy cetlit a mellettem ülő egyednek, aki háztársam,
a következő üzenettel:
Reménykedtem benne, hogy szívesen fogadna velem egy doboznyi fincsi sütiért. Ahogy hallgattam az előadást, ami akár színházi darabba illene monológnak, azon morfondíroztam, hogy miként festene Robi bácsi, akit kb. egy-két napja ismerünk, sárga szemöldökkel, és tipikus English bajusszal. Le is firkantottam a cicamicás füzetembe, a világért sem térnék át pergamenre. Jó nekem ez a mugli kis találmány, egyszerű, de nagyszerű, és praktikus. Az enyémnek még mappatartó füle is van a hátuljában.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
offline
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2018. április 2. 20:24 | Link


Végre! A Mágia elmélete és gyakorlata óra! Fontos a pontos cím, ezt már a professzor is hangsúlyozta. Nem semmi előadás ez sem, és felhívja a figyelmet, hogy legyünk nyitottak, meg sokat gyakoroljunk, mert csak a tanórai anyagból nem leszünk felkészült varázslót. Nagyon jó előadó, és én már olvasgattam a könyvét is, ami csak ajánlott irodalom, de én is mindenkinek ajánlom: barangolásaim a mágusvilágban. Az óra most is érdekes, de kapok egy levelet, a mellettem ülő szőke leányzótól, Dinától. Párszor már találkoztunk az Eridonban, egészen jó fej csaj. Fura, hogy eddig szinte csak lányokkal érintkeztem… Mindegy is, kibontom a levelet és felvonom a szemöldököm. Gyorsan visszaírok neki, mellé pedig felteszem a tétet is. „Úgyse mered, de ha sikerül, kérhetsz valamit. De nem akármit Tongue Azért nagyon drága cuccot, vagy valami gusztustalanságot úgyse teljesítenék, szóval… Továbbítom a lapot a lánynak és kényelmesen, karba font kezekkel hátradőlök, várva  hatást.
Utoljára módosította:Lóránt Bence, 2018. április 2. 20:25 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A legjobb postairón a környéken.
Fellegi L. Milán
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 89
Összes hsz: 183
Írta: 2018. április 5. 20:01 | Link


GYNT tanterem, még előző tanévben

Kattognak a fogaskerekek a fejében egész reggel, talán az egész Levita együtt kattog vele, olyan hangos. Az a hulladék Edictum mindent megtestesít, amit Milán a mai napig utál és nem tud elfogadni a Bagolykőben, ezek közül pedig a leginkább azt a pletykának nevezett jelenséget, amivel olyan hatékonyan lehet kapcsolatokat rombolni és embereket tönkretenni. A képét előbb látja meg mint a nevét, így sajnos még gyanakvásra sincs lehetőség, rögtön a felismerésnek kell az amúgy is gondterhelt vállaira ülnie, hogy itt bizony róla van szó. Ráadásul nem egyedül, nem csak róla. A szíve gyorsabban kezd dobogni és falja a sorokat, amíg a végére nem ér.
- Nevetséges – szisszen fel halkan, hiszen a cikknek valójában semmi valóságalapja nincsen... Mégis van neki rengeteg. A fele hazugság, nyilván. Méghogy ő énekelt? De meglepően szimpatikus számára az elképzelés, mely szerint ők Andrissal egy párt alkotnak. Egy pillanatra elképzeli ahogyan az Eridonos tarkójára fonódnak az ujjai, aztán égő arccal menetel be a fürdőbe, hogy a hidegvíz alá tolja a fejét reggeli mosakodás címén.
A délelőttöt gombóccal a torkában tölti, fél hogy meglátja valahol Andrist, aki már biztosan szintén látta... Nem mintha elkerülhetné őt.
Nem sokkal később már be is toppan a GYNT terembe, magára nemtörődöm derűt erőltetve, mintha semmi különleges nem lenne a mai napban – éppen csak azt felejti el, hogy akkor sincsen ennyire relaxált feje, mikor egy átlagos napról beszélünk, így aztán ez több mint gyanús. Andris már ott ül, ő pedig messziről próbálja megállapítani, vajon olvasta-e már a cikket, de semmit sem lát rajta. Lezuttyan mellé.
- Helló – köszön rekedt hangon, továbbra is a fiút fürkészve, a tekintete tele van kíváncsisággal, de csak nem talál semmit. Gyerünk már, csak egy pici jelzést...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Andrássy Tamás Milán
INAKTÍV


mutyulii
offline
RPG hsz: 75
Összes hsz: 134
Írta: 2018. április 5. 20:04 | Link


- még régen, anno 24. tanév -

Már egészen jól keltem. Nem mondanám, hogy olyan fitt vagyok, mint újkoromban, de a vasárnap esti telihold most kivételesen nem annyira viselt meg, hogy utána járni is alig tudjak, csak iszonyatosan ki voltam merülve és éheztem, de nagyon, nagyon-nagyon. És azóta is folyamatosan éhes vagyok. Inkább úgy lelkileg kezdett ki amúgy, mint fizikailag, mert ez az éhség telihold alatt, na ez pokoli, borzalmas, és utána még napokig kong a gyomrom.
Szóval ebédre megettem három megpakolt tányérnyi töltöttkáposztát tejföllel, de valahogy ez nem volt elég, azt hiszem, mert most, ahogy így leültem a padba, két pillanat múlva hatalmasat kordult a gyomrom. Olyan szomorú, hogy mindig éhes vagyok, és sosem tudok eleget enni.
Persze, rutinos versenyzőként már számítok a testem efféle cserbenhagyására a benne lakó felé, ezért szendvicsekkel megpakolva érkeztem, úgyhogy rögtön el is kezdem magamba tolni a mogyoróvajjal nagyon (nagyon) vastagon megkent kenyeret, de tulajdonképpen három harapásból megoldom a dolgot, és érzem magamon a tekinteteket is, hogy ez de fura, hiszen olyan vékony gyerek vagyok, és hogy tudok én mégis ennyit enni?! Hát, legalább a nagyilátogatásnál kapóra jön ez a titkos tehetségem.
Aztán leül mellém a padtársam, Milán, úgyhogy úgy döntök, beszüntetem a nassolást, a gyomrom pedig ezt fájdalmas rándulással veszi tudomásul, ahogy lerakom a táskám magam mellé.
- Szia - köszönök neki, még mosolygok is, ahogy aztán szétterítem magam előtt az eddig kirakott lapokat. Naná, hogy nem GYNT - dalszövegek annál inkább. - Képzeld, már majdnem befejeztem az egyik dalom, amit pár hónapja kezdtem el - kezdek bele a csevegésbe, azonban nem sokáig folytathatom, mert a tanerő bevonul a terembe, hogy elkezdje az órát.
Ez szomorú.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Nem Tomi. Nem Milán. Nem Tamás. Nem András.
Andris.

Fellegi L. Milán
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 89
Összes hsz: 183
Írta: 2018. április 5. 20:06 | Link


GYNT tanterem, még előző tanévben

A szendvics látványa kicsit mulattatja, de nem szentel neki túl sok figyelmet, mert egyszerűen nem tud. Túlságosan le van foglalva a ténnyel, hogy a teremben valószínűleg már mindenki olvasta a hírt, hogy ők ketten milyen halálosan szerelmesek egymásba. Persze ez egyáltalán nem reális félelem, ahogy lehet hogy azt is csak beképzeli, hogy amikor leül és az Eridonosra néz, kapnak a teremben egy-két sokatmondó pillantást – lehet hogy nem. A fiú beszél hozzá, de az agyáig már csak nagyon lassan jutnak el a szavak, pedig a figyelme ki van élezve, csak egészen másra. Andris arcáról pedig süt, hogy nem tud semmit. Vagy ha nem is sütött volna, amikor a dalszövegekről kezd el beszélni zavartalanul, világos lesz, hogy nem olvassa az iskolaújságot. Milánt egy pillanatra bosszúság fogja el, pedig megkönnyebbülésnek kellene. Ha jobban ismerné magát, tudná hogy nem örül neki, hogy egyedül kell megküzdenie ezzel, másrészt pedig végtelenül kíváncsi, Andris hogyan reagál arra, hogy hírbe hozták őket. Azonban az ő saját verziójában mindössze annyi a magyarázata a bosszúságnak, hogy tudja, előbb-utóbb úgyis megtudja valahonnan a fiú, ha máskor nem, az Eridonosoktól, akkor pedig kellemetlen lesz a kérdés, hogy miért nem szólt előbb. Ezért most kénytelen lesz, pedig nem ő akart lenni a (rossz?) hír hozója.
- Aha – nyögi ki válaszul a fiú mondatára elkalandozva, láthatóan bármi mást is mondhatott volna neki, arra is ugyanezt mondta volna.
- Ezt láttad? – kérdezi, most már lehalkítva a hangját, mert Graham prof már az asztala körül sertepertél. Közben az összehajtott újságot a padra teszi kettejük közé, felül az ominózus cikkel. Azt pedig, hogy elsápad, remélhetőleg Andris az olvasástól már nem látja.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Andrássy Tamás Milán
INAKTÍV


mutyulii
offline
RPG hsz: 75
Összes hsz: 134
Írta: 2018. április 5. 20:08 | Link


Hát, tényleg nagy hatással lehetett ez a szendvics az évfolyamra, mert most, hogy Milán leült mellém, mintha még mindig a szalvétát bámulnák, a kenyér hűlt helyét - pedig azért annyira nem volt hatalmas szendvics, nem teljesen értem, mik ezek az apró pillantások. Összevont szemöldökkel nézek rá egy levitás évfolyamtársnőmre, aki el is kapja a tekintetét. Hm, na mindegy.
Mh, amikor azt mondja, hogy “aha”, akkor azért lesütöm a szemem, mert én elég nagy elánnal újságoltam a hírt, de úgy látszik, ez Milán figyelmét most nem köti le valamiért - mondjuk eléggé szereti a GYNT-t (sőt, kiváló érzéke van hozzá!), és Graham professzor már be is jött a terembe, szóval megértem, ha nem teljesen én kötöm le a figyelmét. Pedig jó lenne - jegyezte meg egy kis hang a fejemben, ami már jó pár hete beköltözött, és sosem értem, miért sugall nekem ilyeneket.
Már csendben jegyzi meg, amit megjegyez, én meg felpillantok rá, picit össze is vonom a szemöldököm. Aztán lenézek a papírra, amit elém tol. “EDICTUM”, hirdeti a fejléc - óh, igen, a suliújság, ritkán olvasom, általában csak elkérem a rejtvényoldalt a többiektől.
Szóval a pillantásom a cikkre esik, és meglátok egy fotót rólam, meg róla, és amúgy először ez egyáltalán nem is gyanús. Mármint egy picit elbámészkodom, mikor őt látom, mert nagyon kedves az a mosoly, de mivel pár másodperc múlva rájövök, hogy egyébként itt ül mellettem - szóval inkább a cikkre emelem a tekintetem, és elkezdem olvasni.
Az első mondatnál pedig leesik a vállam, amit eddig gyakorlatilag feszesen tartottam,és hát, ez most tűnt csak fel.
“Egy igazi romantikus dalolással adta a világ tudtára szerelmét Andrássy Milán és Fellegi Milán…” Szemeim hatalmasra nyílnak, ahogy olvasom a sorokat, és már nem is vagyok éhes, hanem csak görcsbe áll a gyomrom. Érzem, ahogy egyre inkább kezd elvörösödni az arcom, ahogy a cikk közepén körülnézek - elkapom a levitás évfolyamtársnőm tekintetét, ahogy visszafordul a jegyzetei felé.
Juj. Jaj.
Lilit… Lilit? Jaj, ne… jaj, ne, ne, ne…
Lehunyom a szemem, és fel se merek nézni, csak így ülök a cikk fölött, ahogy érzem, hogy egyre pirosabb és pirosabb leszek, mint egy paradicsom, és már a fülem is kipirult. És a kis hang megint megszólal a fejemben hogy: pedig jó lenne…
Juj. Jaj. Most tényleg? Tényleg ezt akarnám? Ez most nagyon, nagyon váratlanul ért. Iszonyatosan zavarban vagyok, és tényleg nem merek felnézni rá. Jaj. Most akkor… most tényleg…? Most mi? Most mindenki ezt hiszi? Most… és akkor én…
- Mih - nyikkanok halkan kínomban, és a tarkómra kulcsolom a kezeimet, így hajtom le a fejemet. Most nem tudom, mit csináljak. Ha nem mozdulok meg, hátha halottnak hisz.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Nem Tomi. Nem Milán. Nem Tamás. Nem András.
Andris.

Fellegi L. Milán
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 89
Összes hsz: 183
Írta: 2018. április 5. 20:11 | Link


GYNT tanterem, még előző tanévben

Minden erejével úgy tesz, mintha Graham prof szavai kötnék le figyelmének teljes kapacitását, de valójában gyakran pillant lopva Andrisra, amint a cikket olvassa. Tőle egyáltalán nem meglepő módon gond nélkül jegyzeteli le a tanár szavait, holott fejben teljesen máshol jár, de ez a makulátlan írásképén és a rendezett sorokon egyáltalán nem látszik.
Melegség járja át, amikor Andris füle vörösödni kezd, mert a hülye feje reménykedik, pedig ez aztán bárminek a jele lehet. Lehet csak simán dühös. Ez azért is esélyesebb a zavarnál (már Milán elképzelései szerint), mert az Eridonos egyetlen pillantást sem küld felé. Lehet hogy mégis olvasta, csak nem akart róla beszélni, ő pedig most rákényszerítette? Nem, az nem lehet, semmi sem látszott rajta... Aztán ebben szerencsére Andris elhaló hangja is megerősíti. Láthatóan nem boldog, dehát miért lenne az, amikor az egész iskola rajta pletykálkodik? Miért is lenne...? Milán tulajdonképpen egy kicsit az volt. Nem a pletyka tényétől, hanem az üzenettől, amit hordozott. Azt jelentette számára pár eszeveszett pillanatig, sőt, még most azt bizonyítja, hogy talán mégis van a világon egy cseppnyi esélye annak, hogy... Bárminek. Hogy egyáltalán az ötlete annak, hogy köztük lehet valami, ne csak az ő fejében létezzen. Ha már nem is lesz belőle semmi, legalább ne kelljen egyedül éreznie magát a gondolattal a fejében, legalább tudhassa, hogyha Andrisnak nem is, másnak megfordult a kobakjában, még ha a Banyáról beszélünk is.
Végül úgy dönt, megpróbálja kicsit oldani a hangulatot. Leszakít finoman és lehetőleg minél halkabban egy darabot a füzete sarkából, majd gyorsan ráfirkant egy rövidke üzenetet.
„ Nem tudnak ezek semmit... „ - írja, valószínűleg Andris is látja, mert felé tartja a lapot. Kicsit vár, gondolkodik, majd kiegészíti: „Én nem is értek a zenéhez, és nem is csináltam semmit. Alig voltam ott öt percig.” A fiú elé tolja a papírt, hátha kedve támad válaszolni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: « 1 2 ... 5 6 [7] 8 9 ... 17 ... 20 21 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidékA kastély