Egy gyönyörű, új udvar készült el, amely oszlopaival félig még a kastélyban található, azonban egy része már a szabad ég alatt terül el. Belső udvarnak is lehetne nevezni, azonban ez több annál, mert ez a Fénylő Lelkek Udvara.
Egy kis boltíves ajtó nyílik erre a területre a folyosó végén, ki a rét egy részére. Ahogy átsétálsz a boltív alatt, egy szökőkutat pillanthatsz meg, melynek vize hihetetlenül tiszta, és az alján érmek találhatók. A szökőkút közepén egy bölcs varázslószobor üldögél, aki váratlan pillanatokban és helyzetekben szólal meg, végtelen tudásának igazságával árasztva el a diákokat, persze csupán a megsegítés szándékával.
Egy pad is található a fal mentén, ahová leülve egy esős napon hallgathatod az andalító kopogást anélkül, hogy megáznál. Az oszlopok, melyek a kis udvart díszítik végig vannak futtatva rúnákkal, melyekből szintén nagy bölcsességek olvashatók ki, amennyiben valaki ért hozzájuk, és a megfejtésükhöz.
Az egész helyiség nagyon impozáns, nyugtató hatású, még a víz is halkan csordogál csak a varázsló előre emelt pálcájából. A tégla mélybordó, ahogy mindenfelé, s a fedett rész alól kisétálva kis sövénykerítés vezet tovább a rétre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=840240#post840240][b]Dévai Vince Áron - 2021.12.15. 18:55[/b][/url]

Legszívesebben végig káromkodnám a folyosót, miközben a bal kislábujjamat fogva próbálok haladni egy nyugis helyre. Előttem elsős fruskák csivitelnek mint a madárkák, mögöttem negyedéves eléggé jó palik lépdelnek, vagy cammognak mert elég nagydarabok. Félre állok és elengedem a csordát, akik igen izmosnak és sármosnak tűnnek. Mögöttük egy fiatal és csinos csaj lohol, őt is elkapnám egy-két éjszakára. Tartani lehetne közösen egy bulit, ahol üvegezést játszunk egymással. Legközelebb sort fogunk keríteni rá, de mivel mérges vagyok csendet intek a lányoknak és a másik irányba kezdek sántikálni. Ide sem jó kedvemben jövök, és jó kedvvel szoktam távozni. Túl sok nekem egy helyen a hormonoktól túlfűtött tinik, és néhol kelekótya tanárok. Ágoston óráján folyton bealszok, olyan mintha hangoskönyvet olvasna fel egy monoton hangú ork. Jó, ő is elég jó pali de azt hiszi magáról hogy a királyi család tagja. El is hinném róla hogy lovaggá ütötték. Szapulni jól tudok, a sok balszerencse viszont éppen ezért ér. Nem állapodhatok meg abban magamban hogy jó pasi és olyan amilyen. A haverjaim is nagypofájúak de szeretem őket, az alkalmiak pedig többet akarnak, de udvariasan elvagyok velük pedig tudják hogy éjszakára szól a viszonyunk. Ebben a nagy kastélyban minden előfordul, naponta vagy húsz baleset. Megint megtalál egy srác, akivel összeütközünk. Mármint ő jött nekem, mert nyilván a cipőjét bámulta.
- Igazán semmi probléma monszenyőr. Tesó, bökj ki egy bocsot és lécelj le, ne pedig úgy beszélj mint egy báró – fordulok felé ingerülten, és mérgesen nézek rá. A szemeim forognak, mert tudom nem direkt volt meg nem tehet róla de valakin le kell a haragomat vezetni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=840755#post840755][b]Dévai Vince Áron - 2021.12.24. 19:37[/b][/url]

Csak nekem lehet olyan mákom, hogy a legzsúfoltabb napomon találkozok egy szófosásos francia királyi vagy bárói vagy franc tudja milyen származású gyerekkel. A szemeim kifolynak a helyükről ilyenkor. Látja hogy ideges vagyok és nem vagyok jó hangulatban, és itt ugat előttem mint valami pincsikutya. Ráadásul követni is úgy tud mint az említett fajta, bár nem nehezítem meg a dolgát mivel sántikálva lépdelek előre. Keveset lehet társaságban, és bennem láthatja azt aki meghallgatja az elmúlt években történteket. Gyerek rosszkor kerültél az utamba, öt percen belül sírva-ríva fogsz elfutni az ellenkező irányba. A rafinált kisördög kibújik belőlem, minden fájdalmamat hátrahagyom és felegyenesedek. Kicsit előrébb haladok, és mikor a látóteremből észlelem hogy mindjárt odaér hozzám, kirakom a jobb lábamat az útjába. Vigyázok hogy ne nagyot essen, csak egy kicsit lepődjön meg hogy seggre pottyant. Úgy teszek mintha most vettem volna észre, és sugárzó mosollyal de ördögi tekintettel nyújtom felé a kezemet.
- Jól van, kevesebb duma. Megütötted magad, amikor leestél a mennyből cicafiú? – kérdezem, és a felrántom magamhoz. Gyengéd és gondoskodó (na persze) szárnyaim alá veszem, átkarolom a vállát és sétálgatok vele szépen lassan, úgy kihozva a távokat hogy egy szakaszt se haladjunk. Össze akarom őt zavarni, talán kicsit meg is ijeszteni hogy elmenjen a kedve az okoskodástól. Talán azzal a Hollósi sráccal is azt kellett volna, de jobban ledorgált mint a saját anyám. Jó apa lesz belőle, meg biztos papucs férj is. Egyébként ő is jó fej gyerek, semmi bajom vele sőt bírom is csak azért néha elengedhetné magát. Körülbelül úgy mint Dominik, akit szerintem én formáltam át. Jól sikerült.
- Nem fogom kitölteni rajtad a dühömet ne aggódjál te emiatt. Hallod szerintem te svájci vagy. Tiszta svájci sajt szagod van. Mikor fürödtél? Ja, bocsi a franciáknak van különleges bukéjuk. Na várj megkóstolom – mondom, majd megragadom a karját és magamhoz húzom.
- Megharapjalak vagy abbahagyod a stréber stílust báró von franci? – dühös szemeimmel méregetem és engedek kicsit a szorításból.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=841484#post841484][b]Dévai Vince Áron - 2022.01.01. 20:31[/b][/url]

Most egész komoly, vagy ez a Kész Átverés show? Bánja a lótúró, über nagy forma a srác akárhogyan is gondolja az egészet. Dévai te barom állat, több féle személyiségi zavarban küszködő ember van a világban. Én is abban szenvedhetek, így meg is sajnálom a szegény pátyolgatásra szoruló védencemet. Egy biztos, ezzel a kuglibábuval csak haveri szinten ismerkednék, alá ugyan nem feküdnék még felsorolná nekem a honfoglaló vezérek nevét. Ő sem repesne az örömtől ha velem bármit kellene csinálnia, mert csont heterónak tűnik a prefi. Nem szólok egy szót sem semmire nála, mert annyira feldühített a modorával, ami nála lehet hogy megszokás de én nem ilyen vagyok. Legyen nagypofájú, tökös csávó és ne a tudásával akarjon engem megismerni. Részekben lehet a stréberség szexis, de ahhoz kellene rá egy szemüveg meg egy teljes tatarozás veszett ügy az egész. Nem veszi ám észre hogy meg sem mukkanok, csak nézek rá mint a moziban, úgy mint amikor az ember rossz filmre ül be de nincs más választása végig kell azt néznie. Ajkaimat benedvesítve hümmögök, mert érzem hogy kiszáradt a szám. Hátra kulcsolom a kezeimet, úgy járok mellette mint egy igazán felnőtt valaki. Piszkosul az vagyok már, de jobb a gyermeki bájjal mindent elérni, mint nagykorúként semmit sem. Reggel fürdött le? Az jó, csak nem hazudik róla. Akkor a tusfürdővel van baj, történetesen pedig az hogy nekem nem jön be, hozzá nem ez az illat illik. Be kellett volna magát pancsolni parfümmel is, ami a hiányzó láncszem lehet a készletei közül. Ember, a dezodorral nem mész semmire, használ kölnit is. Aztán nem baj ha elájulnak körülötted mert olyan erős, egy igazi férfitől döglenek az emberek mint a legyek a szarra. Ez a kemény valóság. Hm, prefi az már eleve nem rossz kezdés, mert mindig is ki akartam kezdeni eggyel, de nem ő vele.
- Hello Kristóf, Vince vagyok. Meg akarlak kérni rá, hogy velem ne beszélj úgy mint egy rohadt bankpénztárossal, akitől zsét szeretnél kikérni – kérlelem rá a srácot, mellette elhaladva és ismét beelőzve. Kiselőadást fogok neki tartani, hogy mitől bomlanak majd rá a csajok.
- Megint seggre ejtettlek, honnan tudod hogy auror szeretnék lenni? Nem tudod, csak tippelted nem? Biztiguszti? – kérdezem, megint közelebb lépve hozzá, és már elég nyilvánvaló hogy betolakodtam az intim szférájába.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=841532#post841532][b]Dévai Vince Áron - 2022.01.02. 04:52[/b][/url]

Úgy látszik nem hiába íratott be jóanyám mindenféle szakköre a szabadidőmben, akkor amikor még a tojáshéj a fenekemen volt, kisovis koromban. Most meg már itt koptatom végzősként az iskola padját, és egyre jobban szóba elegyedek a cseverésző sráccal. Őt hiába csesztetem, nem vesz sértésnek semmit, így próbálkozhatnék az utolsó évemig is vele. Az az év most van, de mivel maradnék tanoncnak rakjunk rá plusz hármat. Nem voltam a fejben számolás mestere az eddigi életem során, és bízom benne a továbbiakban sem leszek az. Ez a Kristóf kajakra emlékeztet engem Hollósira, annyi különbséggel hogy az a strébert jobban néz ki nála. Bejönni az sem jön be, de jó vele elütni az időt és néha szekálni amit persze mindig hisztis dorgálással köszön meg. Akkor a leghelyesebb amikor mérges, de ezt nem árulom el neki mert még meglegyezném a nemlétező hiúságát.
- Na jó, te tényleg ennyire rendes vagy amúgy? Mármint érted, senki sem ilyen, ühm kedves. Irigyellek érte, mert én nem tudok az lenni csak ha akarok valamit valakitől. Köszönöm tényleg a figyelmességed, és ez nagy szó mert nem köszönök meg semmit – valóban meglep a srác feltétel és viszonzást nem váró kedvessége. Túl jó ő erre a világra, és nem kellene leroncsolnom őt a parasztságommal. Bakker, megint elvesztettem egy áldozatot. Mi történik? Kezd kiolvadni a szívem? Áh, soha.
- Na már csak azért is auror leszek, és pofán verek néhány sötét mágust meg banyát – öklömmel adok hangsúlyt a szavaimnak, és erőteljesen bokszolok a levegőbe. Hamar abbahagyom, nehogy kinevessen érte a gyerek, nem akarom kicikizni magamat. Be is vernék neki egyet. Gondolatban.
- Jó-jó hagyjuk az én álmaimat. Mi van a tieiddel? Te mi szeretnél lenni? Már sértésnek ne vedd, de téged miniszternek tudnálak elképzelni. Olyan diplomatikus kifejezési módod van, hogy apám – füttyögök elismerésem jeléül. Az elején nem is gondoltam volna hogy ennyire jól elbeszélgetek a kis barommal. Rendes barom ez, meg jófej is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=841982#post841982][b]Dévai Vince Áron - 2022.01.09. 18:28[/b][/url]

Mintha ismernénk a másikat már egy ideje, fel tudjuk venni egymással a beszédben a ritmust, és nem untatjuk a másikat. Belátom, most csapdába estem mert a helyzetből nem ezt akartam kihozni. Egyáltalán nem. Bakker, már tököm teli van hogy senki mással nem tudok szívózni, nem tudom a másikat szapulni. Itt tényleg nagyon rendes meg öhm udvarias srácok meg lányok vannak. Dévai te segg, be kellene menned pár hónapra egy szanatóriumba, hogy napfény gyermek legyél te magad is. Olyan leszel mint Nyiszi Nyuszi, a Kristóf meg a Locsifecsi fatörzs. Ha viszont a fatörzs sokat dumál, a nyuszi ráül.
- Jó is az ha kimered mondani azt, amire gondolsz és nem vagy kétszínű alak. Egyenes embernek kell lenni, ez már döfi – szólok, és vágom erőteljesen hátba őt. Vigyáznom kell az erőmmel, mert múltkor pont ezzel a mozdulattal sikerült fellöknöm egy srácot, de nem volt belőle semmi harag. Balesetveszélyes vagyok, de majd próbálom visszafogni az erőmet. Az már haladásnak számít, hogy nem tanyázott el előttem. Bár ha a beszélgetés során bunkóskodni kezd, végig nyalatom vele a padlót. Nem hiszem, elpofázgatunk egymással nem kötne belém. Úgy tűnik.
- Na jó, okés. Szólhatsz is pár szót az érdekemben, mert ezt a szakot választom. Ha nem bukok meg a VAV-on. Majdnem VAU-nak mondtam tyű – röhögök a saját baromságomon. Nem lep meg hogy eltaláltam, hogy a minisztériumban akar dolgozni, akár csak én. Kicsit fejlesztek a modoromon, és odalesznek értem a dolgozók. Biztos lesznek helyes és dögös munkatársak, akik miatt érdemes lesz túlórázni.
- Kvidics? Nincs vele bajom, de nem szoktam űzni. Nézni azt szeretem, bár azt mondják jó vagyok benne. Te? – kérdezek vissza tőle.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=842288#post842288][b]Dévai Vince Áron - 2022.01.16. 12:12[/b][/url]

Ha nem én maradtam volna vele még, azt mondanám hogy erőszakosan kényszerít arra hogy beszélgessek vele. Bár nem így történik, még élvezem is a helyzetet. Plusz erőszakosan nem is tudna semmire rávenni, mert én egy heti büntetőmunkát kapnék, ő meg három napi gyengélkedői pihenőt. Nem csak vele vagyok ezen a véleményen, ha valaki böki a csőrömet, azzal el szoktam bánni, vagy néha előfordul hogy én járok pórul, de arra nem volt még nagyon sok példa, bár sok jelentkezővel taníttattam meg a Dévai nevet, amit majd évek múlva is remélem hogy felidéz az ifjúság.
- Hát ja, ezért sincsen túl sok haverom vagy barátnőm. De akik vannak azok igaziak. Tudod, lehet valakinek van egy csomó barátja, de azok nem is igaziak plusz kibeszélik egymást, elveszik egymás pasiját vagy csaját, szóval vágod mit szeretnék ezzel mondani. Már ez alatt a kis idő alatt észrevehetted hogy nem bő a szókincsem, amit én be is vallok és nem is tagadok – mutatok rá a saját hibámra is, mert azzal igen is tisztában vagyok. Belém is lehet kötni bármilyen dologgal, mint például hogy a hapsik is bejönnek a csajok mellett. Így ha megkérdeznek, akkor frappánsan is vissza tudok válaszolni azzal, hogy szilva és banán párti is vagyok. Szeretem ezeket a sikamlós szóvicceket, és eddig mindenkinek bejött. Megrázom a fejemet, mire fürtjeim szanaszét reppenek, csak is azért mert egy csinos srác ment el mellettünk. Legcsábosabb mosolyommal ránézek, mire ő teljesen elpirulva tovább sétál. Körülbelül egy évfolyamban lehet Hollósival, majd megkérdezem tőle ki ez a dögös maca.
- Jó szólni fogok, mert nem szeretek tanulni csak akkor ha nagyon muszáj. A védelmet viszont elvárhatod, bár nem vonatkozik arra hogy finoman szekáljalak oké? Há – rángatom meg a kezét, a beleegyezése nélkül. Joggal mondhatná hogy ne rázd nem fütyülő, amit el is várnék bár őt ismerve nem sok reményt fűzök hozzá.
- Akkor ne miniszer legyél, hanem játékos. Frankón. Szoktam edzeni, kétnaponta lejárok futni meg a kondiban is megfordulok hetente. És te a kviddicsen kívül.. Valami? – kérdem tőle majd erősen megborzolom azt az egyenes haját, ördögi mosollyal várva a reakcióját.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=844850#post844850][b]Dévai Vince Áron - 2022.03.23. 14:09[/b][/url]

Ha az idő egy nem létező dolog lenne, a beszélgetésünk nem szakadna meg éjjel-nappal folytathatnánk, de vannak tényezők amik ezt nem tehetik lehetővé. Az egyik, hogy ennivaló és innivaló nélkül felpacskerolnánk, a másik meg az hogy tanulni vagyunk itt. Nyilvánvaló hogy ez a beszélgetés is, mint az összes egyszer megszakad, de bízok benne hogy folytatni fogjuk majd a társalgást a jövőben is. Ha összefutunk, de bizton remélem hogy nem fog minden szünetben rám akaszkodni, utálom ha egy emberrel lógok folyton, úgy váltogatom a beszélgető partnereimet mint az alsókat, de kihasználni nem szoktam senkit mert nem az a típus vagyok aki bort iszik, és vizet prédikál. Nem vagyok baráteltulajdonító, és pótlékot kereső srác, mindenkivel szóba tudok elegyedni. Ha nem lenne ennyire stréber a gyerek, visszább fogna ebből egész jól ellehetnénk, de ő ilyen így kell elfogadni nem rossz társaság ezek dacára sem. Az én heppjeim ezekhez képest az égig érő paszuly.
- Legjobb ha őszinte az ember, de én szoktam szórakozni a legtöbbjükkel. Nem halálos komolyan, bár kellemetlenül érzik magukat tőle, de engem ez dob fel. Halálra azért nem szekírozom őket, érezzék a törődést vágod. Ez az elfoglaltságom, a könyvek bújását másra hagyom – mondom, csóválva a fejemet. Kezdem unni a sétálást megrázom a végtagjaimat.
- A védelem azért ne szálljon a fejedbe. Mármint, ne kezdj el majd sokkal erősebb fazonokkal keménykedni, jó gyerek legyél – lököm meg a vállammal vigyorogva. Érződik rajta hogy nem szeret konfliktusba keveredni másokkal, békés lélek és az élni és élni hagyni elv lebeg a szemei előtt. Jó kis párosítás: a nagyszájú meg a könyvmoly.
- Társadalom, társadalom.. Oké. Ezeket biztosan te szeretnéd csinálni? Vagy a családtagjaid szeretnék ezt rád erőszakolni? – a választ sejtem, a rövid idő alatt rájöttem hogy tényleg csodabogárral van dolgom. Talán ki is közösítik a többiek az érett gondolkodása miatt? A ki ha én nem dolgokat sosem csipáztam. Nem vagyok szent, de én nem teljes komolysággal csinálom a dolgaimat, a fő cél a mások és magam szórakoztatása.
- Hétvégén néhány sráccal lemegyünk a faluba. Van kedved csatlakozni? Olyanok mint én, de nyugi nyaklevesnek lesznek gazdái ha bunkóskodnának – mondom neki.