Egy gyönyörű, új udvar készült el, amely oszlopaival félig még a kastélyban található, azonban egy része már a szabad ég alatt terül el. Belső udvarnak is lehetne nevezni, azonban ez több annál, mert ez a Fénylő Lelkek Udvara.
Egy kis boltíves ajtó nyílik erre a területre a folyosó végén, ki a rét egy részére. Ahogy átsétálsz a boltív alatt, egy szökőkutat pillanthatsz meg, melynek vize hihetetlenül tiszta, és az alján érmek találhatók. A szökőkút közepén egy bölcs varázslószobor üldögél, aki váratlan pillanatokban és helyzetekben szólal meg, végtelen tudásának igazságával árasztva el a diákokat, persze csupán a megsegítés szándékával.
Egy pad is található a fal mentén, ahová leülve egy esős napon hallgathatod az andalító kopogást anélkül, hogy megáznál. Az oszlopok, melyek a kis udvart díszítik végig vannak futtatva rúnákkal, melyekből szintén nagy bölcsességek olvashatók ki, amennyiben valaki ért hozzájuk, és a megfejtésükhöz.
Az egész helyiség nagyon impozáns, nyugtató hatású, még a víz is halkan csordogál csak a varázsló előre emelt pálcájából. A tégla mélybordó, ahogy mindenfelé, s a fedett rész alól kisétálva kis sövénykerítés vezet tovább a rétre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=833718#post833718][b]Bossányi Karola - 2021.07.04. 19:06[/b][/url]

Mióta Angelica mestertanonc lett, még ritkábban láttam, már csak ezért is jó volt vele összefutni a folyosón. Nem akartam nagyon feltartani, de mint kiderült, épp egy irányba tartottunk, neki sem volt különösebb dolga, meg nekem sem, ezért merültünk bele a beszélgetésbe, amiben szóba jött aztán minden, s egész jó kedvünk lett egy-egy téma hallatán. Végül az udvarra érve éppen helyet foglaltam az egyik padon, mikor szóba került Bolyhos. Egy picit rossz kedvem lett, mert szegénykém elszökött, s hiába kerestem, nem találtam meg, mindennek már vagy egy éve. Talán láthatta is arcomra kiülni a szomorúság jeleit, de nem kívántam szó nélkül hagyni. - Megszökött és sajnos azóta sem került elő. Én csak remélem, hogy jól van, ha van valahol, de tudjuk, hogy milyen sok veszélyt rejteget az erdő, szóval nem tudom - húztam el picit a számat. - Na és Lunával minden rendben? - kérdeztem vissza, miközben előre-hátra ingattam lábaimat a padon ülve, s az egyik ilyen ingató mozzanatnál a sarkam beleütközött valamibe. - Aúúú - szisszentem fel egy picit, ez valami kemény dolog volt, először a sarkamat néztem meg, szerencsére nem volt horzsolás és nem is vérzett. Ezután hajoltam csak le, s egy fából faragott kis dobozkát vettem észre, amit már-már elkezdett benőni a növényzet ott a pad alatt. - Ange…van itt valami, nézd csak, mi lehet ez? - őt is megkértem, hogy lesse meg.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=833719#post833719][b]Bossányi Karola - 2021.07.04. 19:17[/b][/url]

Kaptam egy nagyon jó kis könyvet az egyik barátnőmtől, ami a srácokról és a lányokról szól, valamiféle pszichoblabla, hogy jobban megértsük őket. Ezt kezdtem el olvasgatni, de csak azért, mert a barátnőm szerint voltak benne érdekes dolgok, amire kíváncsi voltam. Egyelőre sok újdonság nem merült fel benne, viszont volt egy-két vicces rész, amin halkan felkuncogtam, mert valósan festett le bizonyos helyzeteket. Épp egy újabb fejezethez értem így olvasgatás közben, mikor  Betti félbeszakított olvasás közben. Ennek egy kicsit örültem is, mert ha huzamosabb ideig olvastam, hajlamos voltam elálmosodni, s egy kicsit már hiányzott a csevegés, igazából kedvem is lett volna Bettivel dumcsizgatni, csak ő éppen tanult, én meg nem akartam megzavarni. Most viszont lehet, hogy végzett, vagy csak segítségre volt szüksége, de legalább kiszakított az olvasásból. - Nem zavarsz, tanácsot? - ezen picit meglepődtem, mert tőlem nem igazán szoktak tanácsot kérni, aztán mikor kiegészítette a kérdést, hogy miről is kérne tanácsot, rögtön a könyvem borítójára tévedt a pillantásom. “A férfiak a Marsról, a nők a Vénuszról jöttek”. Vajon ebből gondolta azt, hogy szakértő lehetek?
Mindez csak költői kérdésként suhant át elmémben, s persze szívesen segítettem, ha tudtam, meg azért érdekelt az is, hogy vajon miféle tanácsra lehet szüksége. A könyvemet a pad szélére helyezve Betti felé fordultam, hogy minden figyelmem neki szentelhessem. - Várj, kitalálom, Elijah?- egy mosoly szökött az arcomra, azt tudtam, hogy udvarol neki a srác, meg lehetett egy-két kósza pletykát hallani, de nem tudtam, hogy most mégis mi a helyzet velük, ezért is kérdeztem rá, majd hagytam, hogy kifejtse, mi is a probléma, amiben a tanácsomra lenne szüksége.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=833782#post833782][b]Bossányi Karola - 2021.07.05. 17:53[/b][/url]

- Ő legalább hazajött hozzád, tudom, hogy szeretnek kalandozni, csak nem mindig találnak vissza, de vigyázz Lunára - talán Ange jobb gazdi volt, mint én, lehet hogy ő jobban odafigyelt, mindenesetre azért figyelmeztettem, hogy ne járjon úgy, ahogyan én. Közben figyelmemet elterelte az a valamibe, amibe sikerült belesarkalnom, s ahogy Ange előhúzta, már én is láttam a dobozt. Csak épp azt nem értettem, hogy mégis hogyan kerülhet egy ilyen doboz be a fa alá. Vagyis, valaki biztosan betehette, na de mégis ki, és vajon mi lehet benne?
- Ez tök izgi, lehet hogy kincsek vannak benne. Ki tudja, hogy milyen régóta lehet itt - mondtam némi izgatottsággal, mert bevallom, nagyon kíváncsi voltam, hogy mit is rejthet ez a ládika. Alaposan szemügyre is vettem, már amit láttam abból, ahogyan Ange tartotta. Lakatot viszont nem láttam rajta, de biztos, hogy varázslattal volt védve az idegen szemek elől.
- Hm, tényleg…nem túl nehéz, de.. - elkezdtem ide-oda mozgatni, s mintha valami egyik oldalról a másikra gurult volna benne. - Lehet, hogy egy cikesz van benne, vagy labda? Vagy valami dísztárgy? - különféle ötletek jutottak az eszembe, Ange kérdésére viszont megvontam a vállaimat. - Fogalmam sincs, de szerintem ezt inkább el akarták rejteni.  Lehet, hogy emlékek vannak benne, emlékszem rá, hogy egyszer olvastam egy könyvet, amiben fiatalok időkapszulát ástak el egy iskola udvarán, aztán húsz évvel később meg felbontották, és megnézték a tartalmát. Talán ilyesmi van benne - vetettem fel az ötletet, azt viszont még mindig nem tudtam, hogy hol nyílhat a doboz, mert akárhogy is forgattam, nem láttam rajta zárat. - Megpróbálod kinyitni valami varázslattal?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=833969#post833969][b]Bossányi Karola - 2021.07.08. 18:59[/b][/url]

- Igen, ez igaz, de az is lehet, hogy az illető nagyon sietett, talán valaki követte, és nem volt ideje jobban elrejteni - lehet, hogy túl sok krimit olvastam az utóbbi időben, és ettől lódult meg ennyire a fantáziám, de ezt a lehetőséget is felvetettem Ange-nek, hisz már az is fura volt, hogy találtunk egy lezárt ládikát a pad alatt. - Nahát, ez különös, hogy nem nyitja ki. Még az is lehet, hogy van rajta egy kis gomb, amit ha megnyomunk, kinyílik - mivel Angenek nem sikerült, elvettem tőle a dobozt, hogy alaposan is szemügyre vegyem minden oldalát.  - Tehát szerinted valami olyan dolgot zártak bele, ami nem jöhetne ki a dobozból? Hú ez izgis - sokkal kíváncsibb lettem így, s már mindenféle dolog is az eszembe jutott, ahogy ezen agyaltunk Angel, miközben megint megrázogattam a dobozt. - Jó kérdés, nem tudom, mert még csak név sincs rajta. Hm, mi lenne, ha arrébb sétálnánk, és ott a nagy kövek közelében megpróbálnánk széttörni egy kővel? - jobb nem jutott az eszembe, ha a varázslat nem nyitotta, akkor talán így kellett próbálkoznunk. - Amúgy tudod mi jutott az eszembe? - nevetve fordultam Ange felé. -  Mi van, ha Klaudióé a doboz? Biztos elcsent egy cikeszt a legutóbbi meccsről, csak el kellett rejtenie, mert keresték - még mindig nevettem, ezt még el is tudtam képzelni, bár szerintem az a srác nem volt annyira profi, hogy így lezárja ezt a dobozt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=834139#post834139][b]Bossányi Karola - 2021.07.11. 18:27[/b][/url]

Bólintottam Ange szavaira, annyira csak nem lehetett ügyes az, aki lezárta a dobozt, és talán csak valami enyhe kötés tartotta egyben a ládikát. Ahhoz viszont nem volt kedvem, hogy most még külön könyvtárazzunk emiatt, és varázsigék után kutassunk, ahogy a tanárunkhoz sem akartam fordulni, mert ciki lett volna, ha levitásként nem tudunk felnyitni egy ilyen dobozt. Így maradt a könnyebb megoldás, legalábbis nekem egyszerűnek tűnt az, hogy egy kővel próbáljuk leütni a fedelét. Ange kicsit bizonytalannak tűnt, de aztán csak jött velem, nem is kellett messzire sétálnunk, találtunk is megfelelő követ.
- Reméljük, hogy nem rongálod meg, bármi is van benne - mosolyogtam vissza, majd kíváncsian figyeltem, ahogy háztársam próbálkozik a kővel, és rávág a ládára. Az reccsent is egyet, és úgy tűnt, hogy elég volt rá egyetlen ütést nyitni, mert úgy tűnt, hogy szerencsénk volt és kinyílt a zár. - Húú, most vagy nagyon erős vagy, vagy gyengén volt lezárva - elnevettem magam, majd a doboz fölé hajoltam, s jobban felhajtottam a résnyire kinyílt fedelét.
- Wow, nézd. Van benne csoki, meg egy levél ééés néhány fából faragott figura - a csokit, meg a figurákat odaadtam Angenek, a levelet pedig felnyitottam és felolvastam: “Sajnálom, hogy összetörtem a sakkfiguráidat. Szeretlek, Dani”
- Hm, ez olyan bocsánatkérésnek tűnik, mintha egy lánynak írta volna. Te ismersz Danit? És olyat, aki szereti a sakkot? - kíváncsian pillantottam a lányra, miután felegyenesedtem, s neki is megmutattam a levelet, hátha felismeri a kézírást. - Van dátum a csokin? Abból lehet, hogy megtudjuk, mennyire régi.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=834142#post834142][b]Bossányi Karola - 2021.07.11. 18:40[/b][/url]

Amint megláttam elpirulni az arcát, és mosolyra húzódni az ajkait, máris tudtam, hogy telibe trafáltam, miről is akar kérdezni. Sokat nem tudtam róluk, de azért már én is láttam őket párszor egymás társaságában és nagyon aranyosak együtt.
- Komolyan? De jó! Örülök neki! - mondtam örömmel, s még jobban felé fordultam. - Tudod, már nekem is feltűnt, hogy milyen cukik vagytok együtt, sejtettem, hogy van valami - osztottam meg vele a gondolataimat, majd csöndben hallgattam végig, hogy pontosan miben is lehetnék a segítségére. Aztán ahogy kimondta, már tudtam is, hogy mire gondol, mert sokszor ezek a gondolatok bennem is felmerültek, s eszembe jutott, hogy annak idején Márk kapcsán én is kértem tanácsot Dana barátnőmtől. - Jó, ez teljesen normális érzés, ne aggódj - próbáltam kicsit megnyugtatni úgy, hogy még a kezét is megpaskoltam közben, mert láttam ám rajta a bizonytalanságot, meg azt is, hogy benne akadt a szó. Mintha még mondani akart volna valamit, csak talán félt. - Erre egyébként nincs recept és sosem tudhatod, hogy mi a jó, vagy mi nem, egy viszont biztos. Ha az érzéseidre hallgatsz, azok majd utat mutatnak neked. Amikor összejöttem Márkkal, nekem is nagyon zavaros volt, és tök sokat bénáztunk. Na de pontosan mitől félsz? Hogy nem ő az igazi, vagy esetleg valami mástól? Kérdezz nyugodtan!- kíváncsi voltam, hogy egész pontosan mit szeretne tudni Betti, így inkább kérdeztem, mert nem akartam neki olyasmit mesélni, amivel esetleg elvenném a kedvét.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=836746#post836746][b]Bossányi Karola - 2021.09.09. 19:28[/b][/url]

Egyértelműen látszott Bettin az, hogy mennyire zavarba jött ettől a témától, már ami őt és Elijah-t illette. Ezen el is mosolyodtam, anélkül, hogy szóvá tettem volna, magamban azonban elkönyveltem, hogy ez milyen aranyos dolog. Biztos, hogy én is így viselkedtem, ha Bencéről esett szó, csak magamat soha nem láttam külső szemlélőként. Gondolataimból Betti rántott vissza a szavaival, aki röviden felvázolta előttem, hogy mitől is fél annyira, s hogy miben lenne szüksége a tanácsomra. Bevallom, egy kicsit meg is lepett, hisz máris attól félt, hogy elveszíti Elijah-t, pedig tudtommal még nem is zajlott ez a nevezzük kapcsolatnak dolog köztük olyan régóta. Talán még nem is volt publikus, s csak páran vettük észre azt, hogy ketten így összemelegedtek.
- Na várjál Betti, miért félsz ettől? Van erre bármi okod? - kíváncsian pillantottam a lányra, mert jó lett volna pontosabb képet kapni erről a helyzetről. Persze, a szavai közt elejtett egy dolgot, ami megütötte a fülemet, így szinte azonnal rá is kontráztam.
- Kezdjük elölről, mert picit belezavarodtam. Szóval, már történt veled ilyesmi korábban? Ott mi történt? És miért érzed úgy, hogy Elijah-t is elveszítenéd? - jó lett volna, ha Betti mesél, mert úgy akkor talán jobb tanácsot tudnék neki adni, így viszont egyelőre csak értetlenül néztem rá. Szívesen megosztottam volna vele a saját tapasztalataimat is, de ahhoz jó lett volna átlátni ezt a helyzetet.