Egy gyönyörű, új udvar készült el, amely oszlopaival félig még a kastélyban található, azonban egy része már a szabad ég alatt terül el. Belső udvarnak is lehetne nevezni, azonban ez több annál, mert ez a Fénylő Lelkek Udvara.
Egy kis boltíves ajtó nyílik erre a területre a folyosó végén, ki a rét egy részére. Ahogy átsétálsz a boltív alatt, egy szökőkutat pillanthatsz meg, melynek vize hihetetlenül tiszta, és az alján érmek találhatók. A szökőkút közepén egy bölcs varázslószobor üldögél, aki váratlan pillanatokban és helyzetekben szólal meg, végtelen tudásának igazságával árasztva el a diákokat, persze csupán a megsegítés szándékával.
Egy pad is található a fal mentén, ahová leülve egy esős napon hallgathatod az andalító kopogást anélkül, hogy megáznál. Az oszlopok, melyek a kis udvart díszítik végig vannak futtatva rúnákkal, melyekből szintén nagy bölcsességek olvashatók ki, amennyiben valaki ért hozzájuk, és a megfejtésükhöz.
Az egész helyiség nagyon impozáns, nyugtató hatású, még a víz is halkan csordogál csak a varázsló előre emelt pálcájából. A tégla mélybordó, ahogy mindenfelé, s a fedett rész alól kisétálva kis sövénykerítés vezet tovább a rétre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=765837#post765837][b]Moon Jang Geum - 2019.08.03. 23:34[/b][/url]

Theon
Ing / sapka

Bár valószínűleg viccesen nézhetek ki, ahogy a talár ellenére is ragaszkodom hímzett baseball-sapkáimhoz, ez érzésem szerint nem egy olyan szokás lesz, ami egyhamar megváltozik. Egy kisebb kupac papírral, egy alátétnek szánt keményfedeles földrajzi atlasszal, és egy fekete tollal a kezemben ülök le egy napos padra. Miután a felsorolt holmikat leteszem magam mellé, kikapcsolom vajszínű taláromat, és egy-két mozdulattal összehajtva a másik oldalamra teszem. Megigazítom ingemet, majd hátradőlve, jobb lábamat a balon átvetve veszem ölembe az atlaszt, és az első papírt. Kellemesen ellazulok a nap sugarai alatt, érzem ahogy minden mélyebb lélegzettel egyre inkább megnyugszom. Lazán fogva a tollat dobolok a papíron, vizsgakérdéseken agyalva.
Nem akarom hogy túl nehéz legyen, mert akkor jövőre nem lesznek diákjaim. De nem szabad, hogy túl könnyű legyen, mert akkor pedig nem vesznek majd komolyan. Nem szeretnék velük kitolni, jó lenne valami olyat összeállítani nekik, amivel szívesen szöszmötölnek el, de egyáltalán ki tudok én olyat találni, ami mindenkinek megfelel? Nem kérdezhetek recepteket, mert az a hiányzóktól nem fair. Nem állhatok neki varratni velük egy plüssdenevért, vagy kihímeztetni egy zsebkendőt... Na de mi az amit csináljak?
Hosszas gondolkodás után is csak annyi szerepel a papír tetjén, hogy "VIZSGAKÉRDÉSEK", illetve alatta egy-két egyszerűbb virágskicc. Nem igazán figyelem a környezetemet, abba a fránya papírlapba vetítem minden gondolatomat, ráadásul a sapkám ellenzője miatt látni is alig-alig látok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=765956#post765956][b]Moon Jang Geum - 2019.08.05. 17:32[/b][/url]

Theon
Ing / sapka

Már épp megszállna valami ihletféleség, de tényleg, már megindul a kezem a lapon, hogy kaméliák helyett valami szövegszerű is kerüljön rá. Az ihlet helyett azonban a papírom száll el, jobban mondva csak ki a kezeim közül, ahogy a mellém telepedő fiú úgy dönt, jár nekem a pihenés. Nooos, ezzel nem teljesen tudok egyetérteni. Az még egy dolog, hogy letegez, mert az ilyesmit sosem szándékoztam komolyan venni, fel sem veszem tehát. De az a hangsúly. Az a mézes-mázos hangsúly, ahogy megszólal, és felajánlja rettentő önzetlenül, hogy kiveri a gondolatokat a fejemből, na az felborzolja a pihéket a tarkómon.
- Pardon? - kérdezek vissza, lehelletnyit arrébb húzódva, hátha ezzel csökkenthetem a cseppet sem kellemes távolságot magunk között. Jobban megnézve kiszúrom talárja zöld szegélyét, fehér haját, egyedi vonásait, és kezd rémleni, hogy az alsóbb évfolyamok valamelyikében láttam már az órámon. Igen, igen, még szorgalmit is adott be, persze hogy emlékszem, ő az egyik francia iker. Egész finom brownie-t sütött, bár simán lehet hogy keverem valamelyik másik pöttömmel. Vagy kuglófot? Elsős, vagy másodikos lehet inkább?
- Éppen a vizsgátokat csúnyáztad le - teszem hozzá felvont szemöldökkel, miközben leemelem sapkám a fejemről, engedve hogy az eddig csak lazán a hurkon átfűzött hajtincsek most a hátamra hulljanak. Jó, erre a hírre nem tudom mit várok, hogy fog reagálni, én a helyében tuti lefújjolnám még egyszer, most már csak azért is mert vizsgapapír. A diákok valamilyen fura oknál fogva általában nem szeretik a vizsgalapokat.
Megkísérlek átnyúlni mögötte, hogy visszaszerezzem a jegyzeteimet, vállalva, hogy ezzel együtt kénytelen leszek közelebb hajolni a fiúhoz is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=766309#post766309][b]Moon Jang Geum - 2019.08.08. 08:06[/b][/url]

Theon
Ing / sapka

Csak egy szúrós tekintetet vetek rá, mivel egyelőre nem tudom eldönteni, hogy komolyan nem látja át a helyzetet, vagy csak szimplán nem érdekli amit mondok. Még az is megfordul a fejemben, hogy valamilyen fogadás miatt van most itt, de ha a vizsgakérdésekre fáj a foga, ahhoz bizony korán kelt fel. Mármint tényleg, hiszen még meg sem írtam őket. Hm, na ugye. Lefagyva érzem meg felém nyúló kezeit, amik közelebb húznak hozzá. Hogy tessék? Azonnal dőlök is hátrébb, ha esetleg nem enged hát jön velem, de míg bal kezem a mellkasánál tolja távolabb, jobbommal már pálcát szegezek az oldalának.
- Ennek lassan büntetőmunka lesz a vége - nézek a szemébe határozottan, barátságtalan pillantással. Nem esik jól a magánszférám ilyen szintű megzavarása, sőt mi több, kifejezetten kellemetlenül érint. Igyekszem közben mondogatni magamban a kérdést, ami az utolsó pillanatban jutott eszembe, nehogy elfelejtsem, és kezdhessem az egész ötletelősdit elölről.
Ha ezekre a szavakra, és a rá szegeződő pálca látványára sem szándékozik elengedni, akkor pedig bizony kap egy Rictusemprát, hátha a csiklandós érzéstől majd elhúzódik.
Fájdalmasan érint hallanom a papírok suhogását, és bár a szemkontaktust nem töröm meg, hogy ne tudjon megint meglepni valamivel, behúzok a fiú neve mellé egy újabb képzeletbeli strigulát. Valamikor ekkor kezdhetek el agyalni azon, hogy mire is fogjam be, mi az amivel a legkevesebb kárt tud okozni nekem és az iskolának.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=767804#post767804][b]Moon Jang Geum - 2019.08.19. 19:14[/b][/url]

Theon
Ing / sapka

Haboztam, pedig nem kellett volna. Hitetlenkedve pislogtam amikor a kezemet kezdte csókolgatni, pedig már akkor ki kellett volna szórnom minimum egy főbenjáró sóbálvány-átkot. Amikor közelebb ránt és megcsókol, elborul az agyam, így hirtelen nyomom bordái közé a pálcámat, majd a fiú csak annyit érezhet, hogy csodálatos lefegyverzőbűbájomnak köszönhetően már pár méterrel arrébb fetreng a földön. Szikrázó szemekkel állok fel, pálcámat még mindig rászegezve, hogy ha csak megmoccan, rögtön le tudjam kötözni. Mégis miért? Értetlenül, de nem kevésbé dühösen állok a történtek előtt, és egyben a messze sodródott firkapapíron is. Arrébb lépek, bár annak már úgyis mindegy, és továbbra is bájolásra kész pálcával meredek rá.
- Ezt mégis hogy gondoltad? - sziszegem, megremegve az idegtől. - Név, ház, évfolyam - építem vissza lassan a kifejezéstelen maszkot az arcomra.
Egy utolsó szúrós tekintet után már csak mint egy szobor meredek rá, de nem szabad megnyugodnia, ettől még ugyanúgy egy szempillantás alatt tudnék ráküldeni hatféle átkot, az egészen kedvesektől a kifejezetten fájdalmas, de még nem tiltólistás verziókig. Ha viselkedik, és megmondja ki ő, ráadásul eszembe jut a róla szóló pletyka, és újult dühvel szemlélem azt aki nem csak engem, de az öcsémet is lesmárolt csak úgy a nap békés közepén. A büntetőmunka immár nem kérdésként lebeg a fejemben, sokkal inkább igyekszem meggyőzni magam, hogy maradjak reális, és ne keressek neki egy sárkánybarlangot, amit nekiállhat kitrágyázni. Sárkányostul. Lehetőleg legyenek tojások is, hogy biztos ne legyen egyszerű dolga.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=768108#post768108][b]Moon Jang Geum - 2019.08.20. 21:59[/b][/url]

Theon
Ing / sapka

Egy fintor kúszik az arcomra, ahogy nem csak, hogy nem árulja el ki ő de még le is hercegezi magát. Édes istenem, mi van ezzel a kölyökkel? Automatikus kérdésemmel ellentétben a házát ismerem, hiszen nem sokan járkálnak a kastélyban hófehér hajjal. Meg aztán, mégiscsak van haszna a talár szegélyén elterülő zöld sávnak, nem igaz? Szóval miután rendes választ nem kapok tőle, megvárom hogy feltápászkodjon, és egy gunyoros biccentés után karját elkapva kezdem el húzni magam után a tanári felé. Engem aztán nem zavar, ha mindenki előtt kell elmondanom mit csinált, de valaki előbb-utóbb meg fogja mondani a fiú nevét, hogy tudjam kit kell megbuktatnom megbüntetnem. Gondolati nyelvbotlás.
- Holnap délben találkozunk az alagsori medencében - vetem hátra, miközben ha akar, ha nem kényszerítem, hogy kövessen. Ha nagyon ellenkezik bűbájokat sem félek használni, és szemem sarkából minden rezdulését figyelemmel kísérem, nehogy bármivel meglephessen. Cuccaim az udvaron maradnak, kérdések még úgy sem születtek, szóval nem vesztettem semmit, majd később visszajövök értük.
- Olyan ruhában gyere amit nem félsz összekoszolni, eszközökre ne legyen gondod - hangzanak el az utasítások, ahogy immár a lépcsőkön lépkedünk felfelé. Ideje volt már kisikálni azt a medencét rendesen, azonban a feladatot nem mondom el neki, had találgasson holnapig. Elgondolkodtam a mosdó takaríttatásán is, de egy medencét tovább tart csillogóra sikálni egy fogkefével.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=770783#post770783][b]Moon Jang Geum - 2019.09.02. 18:38[/b][/url]

Theon
Ing / sapka

Szerencsére nincs hátul szemem, így nem látom ahogy forgatja a szemét. Ujjaim egy pillanatra teljes erőmből megszorítják csuklóját, ami fájhat is neki, de esetleges jajjgatását figyelmen kívül hagyva megyek tovább. Szemem összeszűkül ahogy megemlíti Junt, és ahogy felfogom mondata értelmét, megtorpanok beszéd közben, és jártamban is. Ahelyett hogy visszakézből felpofoznám csak intek egyet pálcámmal, mintegy pótcselekvésként.
- Pofix - sziszegem a mozdulattal egyidőben, véget vetve végre a fiú dumálásának. Ujjaim szorosan, de nem fájdalmasan szorítják, miközben könyékből kicsit távol tartom őt magamtól. Csak a biztonság kedvéért...
Nem kezdek el neki újabb kiselőadást tartani, hanem egyszerűen megindulok, magam után húzva a folyosón. Elkábíthatnám és lebegtethetném, ha tényleg lenne olyan idióta és ezek után sem maradna nyugton. Talán látszik rajtam, talán nem, de kihozott a sodromból, a diákok elkerekedett szemekkel bámulnak utánunk a folyosón, ahogy közeledünk a tanári felé. Odabent hűvös, érzelemmentes hangon tudakolom meg ki a mögöttem álló szájhős, majd nevét és arcát még egyszer jól megjegyezve adom ki az útját. Még a büntetést is elengedem, csak ne kerüljön még egyszer a szemem elé. A bűbájt nem szedem le róla, majd megoldja magának, ezzel már nem kívánok foglalkozni, így inkább megindulok vissza a Fénylő Udvarhoz, hogy elhozzam az ottfelejtett holmijaimat.