Egy gyönyörű, új udvar készült el, amely oszlopaival félig még a kastélyban található, azonban egy része már a szabad ég alatt terül el. Belső udvarnak is lehetne nevezni, azonban ez több annál, mert ez a Fénylő Lelkek Udvara.
Egy kis boltíves ajtó nyílik erre a területre a folyosó végén, ki a rét egy részére. Ahogy átsétálsz a boltív alatt, egy szökőkutat pillanthatsz meg, melynek vize hihetetlenül tiszta, és az alján érmek találhatók. A szökőkút közepén egy bölcs varázslószobor üldögél, aki váratlan pillanatokban és helyzetekben szólal meg, végtelen tudásának igazságával árasztva el a diákokat, persze csupán a megsegítés szándékával.
Egy pad is található a fal mentén, ahová leülve egy esős napon hallgathatod az andalító kopogást anélkül, hogy megáznál. Az oszlopok, melyek a kis udvart díszítik végig vannak futtatva rúnákkal, melyekből szintén nagy bölcsességek olvashatók ki, amennyiben valaki ért hozzájuk, és a megfejtésükhöz.
Az egész helyiség nagyon impozáns, nyugtató hatású, még a víz is halkan csordogál csak a varázsló előre emelt pálcájából. A tégla mélybordó, ahogy mindenfelé, s a fedett rész alól kisétálva kis sövénykerítés vezet tovább a rétre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=505013#post505013][b]Regős Manó - 2015.08.13. 21:37[/b][/url]

öltözet

Még csak délután volt, de Manó már érezte, hogy elfáradt. Nem a kviddicsre való bemelegítés fáradtsága volt ez, agyilag dőlt ki a sok új információtól, amit ma az agyába csepegtettek. Bogolyfalva némán osztotta meg vele titkait; a prefektus srác, aki egy kis körbevezetést adott neki, biztosította róla, hogy az a rengeteg hely, amit meglátogattak, csak töredéke volt a kastély teljes látnivalóinak. Aztán az igazgató látta el temérdek adattal az iskolát illetően, és rémisztgette egy kicsit egy hosszú és átfogó felmérővel, amit majd azért kell letennie, hogy évfolyamba sorolhassák. Végül útjára indította, hogy egymaga keresse meg a tanári szobát, az út során pedig újabb szegleteit fedezze fel az iskolának. A rendhagyó fogadtatás a tanáriban színesítette az újdonságok kavalkádját a fejében, végül pedig Merkovszky tanár úr is kibővítette a megjegyzendők képzeletbeli listáját. Az elemi mágia professzora volt olyan rendes, és ahelyett, hogy találkájuk zárásaképp ködös útvonaltervet bízott volna rá, elkísérte ebbe a gyönyörű belső kertbe Manót, így nem kellett újabb kóválygásba fognia az ismeretlen folyosókon, hogy meglelje azt.
Itt leültette és otthagyta a diákot, hogy várjon türelemmel, nem sokára érkezik valaki, akivel bővebben beszélgethet az elemekről, és aki saját bőrén tapasztalta már az itteni oktatást.
Manó a szökőkút szélén ül. (Fehér farmerjában. Reméljük, nem lesz koszos!) Gyanítja, Merkovszky nem véletlenül választotta éppen a kristálytiszta vízzel teli medencét a randevú színhelyéül. Az újonc tétován dugja egyik ujját a másik után a hűvös, átlátszó folyadékba. Fejét lehajtja, csak egyenes, fehér haja látható szemből, amely buraként övezi kobakját. Biztosan éreznie kellene valami különlegeset a vízzel kapcsolatban, de nem érez semmit.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=615218#post615218][b]Regős Manó - 2016.09.01. 22:33[/b][/url]

öltözet

Ma Ariel öltöztette fel saját ruhatárából. Nos. Tetszett magának a tükörben, jól illett fehér haja is a szürke összeállításhoz. De a különös szabású ruhadarabot azért gyakran kellett igazgatnia magán, mindig úgy érezte, felcsúszott, nehezen szokta meg.
Délutánra járt, a Navine klubhelyisége felé ballagott, a pálcakészítőtől tért éppen vissza. Derekán húzogatta megint a felsőt, amikor gyanútlanul kinézett az átriumból a csodaszép belső udvarba. A látvány megállította: odabent (odakint?) a növények halódásnak indultak. Az elmúlt napok igen fülledt, meleg időjárással teltek, és eső sem esett. De hát a manók nem gondozzák a növényeket? Úgy tűnik, itt, a kút mellett is képesek kitikkadni szegények, Manó borzasztóan megsajnálta őket. Odasétált a sarokban álló, elburjánzott rózsaszín rózsabokorhoz, a kezébe fogott, felemelt egy rózsafejet, és jobban megvizsgálta. Tényleg csak a vízhiány miatt ilyenek, vagy betegség okozza a kert haldoklását?
- Áucs - egy tüske szúrta meg, mintha csak büntetné butaságáért, vagy sürgetné cselekvésre: segítsen! Apró sebében vér gyülemlett, hát bekapta a hüvelykujjat. Mögötte a vízköpő varázsló bölcsen elé tárta random igazságát:
- Aki bocsánatot kér, abban új élet sarjad; - aki megbocsát, az új életre szül.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=620387#post620387][b]Regős Manó - 2016.09.21. 09:59[/b][/url]

öltözet

Bár látták már egymást jövet-menet, ha máshol nem, az elemi mágia teraszán, Manó először nem ismerte fel a szavait neki címző lányt. Aztán rájött ki az, csak a pozitív kisugárzása volt szokatlan, ez zavarhatta össze.
- És a manók? - tárta elé korábbi kérdését a navinés. Mivel az előző, kimondatlan gondolatára is épp választ adott a lány, talán erre is megvan a felelete.
Lehúzta derekán a felsőt, és úgy érezte, ma ő lesz a nap hőse. Körülötte víz kezdett csöpögni az égből, először csak apránként, aztán rázendített. Nem volt felhő, amiből jöhetett volna, és még a tető alatt rejtőző növényeket is elérte. A fehér hajúnak arra is volt gondja, hogy társát el ne áztassa. Egymás mellett álltak a kopogós kövezeten, körülöttük egy körben száraz maradt a talaj. Az ott átszüremlő néhány fűszál és giz-gaz bizony szomjan maradt.