Aki fel-alá járkál

 Nagy a csend idebent, rend és fegyelem. Tiszta értelem csillan, akár a kristály-üveg ablakán beárad a fény és szilánkká válik és szertehull elmémben az emlékek árja, s csak várja merre vezeti imája szavát halló végzete.
 Sétálok előre magamnak kezemben pirinyó könyvemmel, amiből merítem ihletem az útra. Lassan jönnek a vizsgák, s tornyosulnak felettem. Bizony el leszek havazva rendesen. Tizenöt tárgy, a Rellon szégyene, hogy ilyen strébert befogadott magába a sárkány gyomra, s tüzével még nem okádta ki.
 No de, lám csak, valaki ugyanott van, ahol én és járkál fel-alá szüntelen. Apró könyvem óvatosan zsebembe teszem és felé veszem az irányt. Végignézem küllemét és elveszett ábrázatát. Megesik rajta a szívem, úgy döntök, vele, ha addig élek is, megismerkedem.

- Szia! A cipődet koptatod direkt vagy csak keresel valamit és azért sorjázod itt?

 Gyenge kezdés után vehemenciámban erős visszaesés tapasztalható, míg várom a lány pálcát ránt-e rám menten, vagy netán szóba elegyedik velem, csak az arcát figyelem, a szemét kémlelem. A szem a lélek tükre, mondják, s az övében némi zavar mit látni vélek, de lehet, hogy csak új itt emiatt megszeppent tekintete.
 Mivel a lány nagyon elvan magával és nem felel úgy döntök inkább feladom és tovább sétálgatok. Megunva a csoszogást visszabaktatok a Rellon körletbe folytatni a vizsgákra való előzetes felkészülést. Rám is fog férni mert kicsit eltunyultam bár lehet, hogy ezt csak én érzem így. Mindegy is, a lényeg az, hogy várnak a könyvek, a pennák, s a tenták. Indulok hát! ~Viszlát!~ Intek a lánynak némán és ott sem vagyok már.

Chevailer Zsanett Vanda

 Minden olyan fura, minden idegen. Pedig semmi nem változott, csak két fordulóig jutottam a BCs-ban. Azóta bakker nincs sok nyugtom a szobatársaim nyaggatnak, hogy énekeljek és poszátának becéznek. Nem soká itt a szünet én meg már most punnyadok. Nincs más hátra aranyanyám ki kell tenned a bocskort a szobádból, nem retteghetsz folyton különben becsavarodsz mint az ágyrugó- mondom magamnak miközben kibattyogok az udvarra. Nem vagyok magam, ezt már a felém jövő hangokból tudom. Sebaj.

- Szia! Hát neked meg milyen helyes kis barátod van?

 Toppanok a lány mögé aki valami bolyhos állatkával csacsog. Nekem csak Éjfél volt, de miután rájöttem, hogy Temi néni az...Huh na a fejemet látni kellett volna. Totál bukta, égtem mint a rongy, amikor belegondoltam miket tettem és mondtam előtte még szerencse, hogy sosem hagyta magát dögönyözni, de még simogatni sem.  

Chevailer Zsanett Vanda

 A lány úgy megijedt tőlem majd eldobta a kis bozontos állatkát. Ha tudom, hogy ilyen rémisztő vagyok kisminkelem magam. Na de túl az első sokkon rögtön kérdi is kivel hozta össze a sorsa.

- Ivy vagyok, zöld mint a házam. Téged hogy hívnak?

 Az állatka neve foltos ezt ki tudtam hámozni. A csajszi nem kicsit töri a magyart, de ahhoz képest szépen próbálkozik azt elismerem. Persze azért egy kicsit rá kell hangolnom a lokátoraimat, hogy a többit is megértsem.

- Megsimogathatom Foltos kollégát?

 Kérdezem mielőtt belefognék a szőrmók inzultálásába. Hátha nem is szabad vagy nem szereti ha birizgálják többen is.

Chevailer Zsanett Vanda

 Simogatom a picurka jószág puha bundáját, biztosan nem ébred fel rá annyira óvatos vagyok. Közben elgondolkozom milyen jó lenne lenyúlni egy időre Temi nagynéném vörös ördögét Selvát. Agymunkámból beszélgetőtársam kis poénja zökkent ki, de csak egy halványat mosolygok rajta, hiszen én a borostyánnal a nevem jelentésével hoztam össze a házam, de segáz. Már úgyis más a téma. A kviddics..fujj...na mindegy.

-Nem, nem ismerem. Igazából egyáltalán nem csípem a karikán seprűről labdadobálgatást. Inkább olvsani szeretek, vagy firkálgatni. Neked mi a hobbid?

 Kérdezem érdeklődve, hátha lesz közös pont. Közben fölöttünk kezd beborulni az égbolt. A felhők csak úgy hussannak elfelé, ami az árnyákukon látszik is. Visszatérve a lányra akinek a nevét még nem is tudom, tényleg még nem mondta...Jellemző, ábrándos kék lehet a lelkem...De bakker ne ítéljek már hamarian. Végülis én sem vagyok matyóbaba, hiszen Rellonos létemre nem vagyok sem balhés, sem mogorva...na jó az igen. Meg mondjuk őszinte vaggyok, általában, kivéve mikor nem. Oh, jól van inkább kivárom mit mond.