36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék
Fénylő Lelkek Udvara - Ethan Wayne hozzászólásai (1 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Ethan Wayne
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. augusztus 7. 22:18 | Link

Olivia

A világa leginkább a zenéből állt. Ez egyfajta menedéket jelentett számára, még akkor is, ha odakint tombolt a vihar, mint épp most. Megkapta a levelet, épp úgy, mint az előző ki tudja hányat is, csak éppen egyáltalán nem szándékozott foglalkozni vele. Egész takaros kis kupac gyűlt össze a fiókjában és bár felmerült benne a gondolat, hogy egyesével elégesse őket, végül elvetette az ötletet. Már csak elvi okokból is, hiszen amivel nem foglalkozunk, azt nem gyújtjuk csak úgy föl. Időbe telne és ezzel is csak azt bizonyítaná, hogy képes a drága semmittevést Harryre pazarolni. Nem érdemli meg.
Most kellene jönnie annak a résznek, hogy ha Ethan mélyen magába nézett, akkor bánta, hogy így viselkedett a férfivel és pontosan tudta, hogy idővel bocsánatot kell kérnie. Kellene, csakhogy nem ez jön. Gyűlölte a férfit, aki az apjának nevezte magát, éppen ezért egy pillanatig sem fáradozott azon, hogy térdre vesse magát és ömlengő levelet írjon arról, hogy micsoda fantasztikus szülő is volt. Nem volt az, nincsen ezen mit szépíteni. Ethan felnőtt és köszöni szépen, nagyon jól van, nem szorul segítségre. Sohasem szorult.
A gondolatok megállíthatatlanul kavarogtak a fejében és egyre csak visszatértek Harryre. Nem akart rá gondolni, meg úgy igazán semmire sem akart gondolni. Lerántotta a fejéről a fülhallgatót, félrehajította és már szinte ott sem volt a szobában. Levegőre volt szüksége, lehetőleg minél többre, éppen ezért indult meg célirányosan az udvar felé, ahol szinte rögtön egy ismerős arcba botlott. Látta már párszor a lányt, tekintve, hogy háztársak voltak ez szinte elkerülhetetlennek tűnt.
-Hello… Olivia, igaz? –villantotta meg remek memóriája egy szeletkéjét.
A szőke mindössze egyetlen évvel volt fiatalabb nála, ő meg tényleg majdnem minden arcot képes volt megjegyezni, akivel néhány alkalommal már összefutott, tekintve, hogy ez szinte apai elvárás volt, amíg otthon élt.
-Így is mondhatjuk. –küldött a lány felé egy féloldalas mosolyt, miközben mellé telepedett. –Jóságos ég, csak nem tankönyvet látok? –pillantott le a lány ölében heverő „szörnyetegre”. –Még ilyen későn is?
Ethan nem igazán tudta elképzelni magáról, hogy az éjszaka közepén könyvet ragadjon és bele vesse magát a komoly szellemi munkába. Nem mintha képtelen lett volna rá, hiszen idáig is eljutott valahogy, csak éppen nem ebben az embertelen időpontban, ami szerény véleménye szerint minden másra alkalmatlan volt a semmittevésen és a szabályszegésen kívül.
Utoljára módosította:Ethan Wayne, 2013. augusztus 7. 22:20 Szál megtekintése
Fénylő Lelkek Udvara - Ethan Wayne hozzászólásai (1 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék