38. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Győri Barbara
INAKTÍV


Mother of Dragons
offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 631
Írta: 2013. március 15. 13:41 | Link

Czettner L. Zora.

Kislány koromban alig vártam, hogy egyszer láthassam, bejárhassam a kastélyt. Minden zugra kíváncsi voltam, emlékszem álmomban mennyiszer jutottam el a tornyokba, bagollyal üzentem a faluba a szüleimnek, és a többi.
Most azonban, hogy lehetőségem nyílt felfedező utakra menni, valahogy elmúlt minden kíváncsiság. Az első hetekben megnéztem pár helyet, és kifújt. Szerintem rossz házba is kerültem. Az a sötétség és pincedolog...köszönöm de inkább kihagyom. Sokkalta kellemesebb a falubeli házam, főleg amikor meglátogatnak Ákosék is.
Apropó Ákos. Ígérte, hogy visszajönnek, és letelepszenek a lányokkal, de sehol semmi hír erről. Gyakran beugranak, olyankor beszélgetünk és megiszunk egy kávét, aztán van, hogy csak leadja pár órára a lányokat amíg teszem-veszem-magam kisasszonnyal romantikáznak. Néha elég idegesítő tud lenni...
Visszatérve a kastélyra, hát sikeresen átslisszoltam másodikba egy vizsga megírásával. István cseppet sem könnyű repüléstan vizsgát adott. Leginkább azért volt nehéz, mivel az utóbbi évek során nem kísértem olyan nagyon figyelemmel az eseményeket. Furcsán hangzik egy kviddicses családból származó lánytól, mentségemre szóljon, hogy a karrierem egészen eddig teljese elterelte a figyelmem és ezzel egyben az életem.
Mivel elegem volt a bogolyfalvi utcákból, de szerettem volna a közelben maradni, felsétáltam az iskolához, hátha jó társaságot fogok ki, vagy egyszerűen egy olyan helyre tévedek, ami megfog, és egy ideig ott is tart.
Királykék nadrágban, és fekete, tavasziasabb kabátban sétálgattam a réten. Valahogy így keveredtem arra az udvarfélére, ahol egyből feltűnt a szökőkút. Mosolyra húzódott a szám, pontosan ilyenre vágytam. A fal melletti padra ültem, és gyorsan össze is húztam a nyakamon a sálat. A hirtelen feltámadó szél ellen kellett, ugyanis ki nem állhatom, ha megfázok.
Utoljára módosította:Győri Barbara, 2013. március 15. 13:43
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Zora
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 149
Összes hsz: 1740
Írta: 2013. március 28. 12:45 | Link

Győri Barbara


   Régen járkáltam már a kastélyban. Visszajövetelem után szinte minden percemet az iskolát kutatva töltöttem, újra és újra körbejártam a kedvenc helyeimet, és sokat voltam a szabadban, hogy ne telepedjen rám a bent uralkodó, vizsgák okozta depresszió. De szerencsére most már végzett mindenki velük, a vizsgaidőszaknak vége van, és mindenki kezd visszatérni a normális önmagához, akit nem bolondít meg a tanulás. Mindenki lecsillapodik, lassacskán talán haza is utaznak a diákok, és csak kevesen maradunk - szerencsére. Nem szeretem a tömeget, még csak a nagyobb társaságokat sem. Ezt nézve jobban beillenék a zöldek közé, viszont jellemem teljesen navinés. Igazság szerint nem vágyok közéjük, de néha irigyelni tudom az alagsort, ami mintha valamilyen gátat emelne közéjük és mindenki más közé. Antiszociális (és életét nem féltő) énem gyakran el is látogat oda, a múltkor is jól jártam a szeszélyemmel.
   De most, tekintve, hogy valamennyire jó idő van, vagy legalábbis jobb, mint az elmúlt hetekben, megint kimerészkedek a szabadba. A kastélyban már nagyon nyomott a levegő, senki sem mer kimászni a meleget adó klubhelyiségből, mert félnek, hogy eláznak, vagy a hajuk kócos lesz, vagy nem tudom. Ezek a dolgok engem egyáltalán nem zavarnak. Létezik fésű a világon, nem visszafordíthatatlan a szélnek a hatása. Ennek ellenére a hajamat egy laza kontyba fogtam, nem volt kedvem nagyon fésülködni sem igazából. Az öltözködést sem vittem túlzásba, egy fekete farmer, vastag szürke pulcsi, fölé meg egy kabát. Nyakamba sál, lábamra csizma - azért nem szeretném, ha a zoknim elázna -, és már indultam is kifelé.
   A Fénylő lelkek udvara a kedvenc iskolai helyszíneim közé tartozott. Olyan harmonikus volt az egész, és szerencsémre ide sem jártak diákok, legalábbis nem túl sokan. Ilyen időben meg főleg nem, a fentebb említett okok miatt. Körülnézve az egész udvaron csak egy lányt láttam, olyan elsős-másodikos forma volt. Nem láttam rajta a kétségbeesést, mint a frissen érkezőkön, feltételeztem tehát, hogy már egy ideje itt van. Mivel egyedül volt, és a kastély fala mellett ült, feltételeztem, hogy nem a társas örömök keresése céljából jött fel ide, így csak rá mosolyogtam, amikor elhaladtam mellette, és a szökőkút szélére ültem. Előhúztam egy kis papírdarabot és ceruzát a zsebemből, és nonfiguratív alakokat kezdtem rajzolni, csak úgy, kedvtelés céljából. Mostanában nem alkottam semmi olyat, ami különlegesebb lett volna, csak a kis semmiségekkel foglaltam el magamat.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék