36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Draskovich Kristóf
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 89
Összes hsz: 93
Írta: 2022. augusztus 22. 20:36 | Link

Harmat Betti

Küllem


Épp végeztem az egyik történelmi jellegű mű elolvasásával, mikoris azon kaptam magam, hogy nincs semmi más tennivalóm. Elgondolkodtam rajta, hogy már lassan több mint három éve képviselem a Rellon házat, emellett éltanuló, és prefektus lettem. A szüleim igazán büszkék lehetnek rám, hiszen idáig minden elvárásuknak tökéletesen megfeleltem. Kifejezetten kellemesen éreztem magam az intézmény falai között, számos aranyvérű kapcsolatra tettem szert, amelyek a jövőben a hasznomra válhatnak. A szüleim persze rendkívül hiányoztak, de az érzelmeket eltemetve magamban minden erőmmel és energiámmal arra koncentráltam, hogy a lehető legjobbat nyújtsam tanulás és előrelépés terén. Visszakanyarodva a mai napra, miután elolvastam a kiszemelt könyvet, úgy határoztam, hogy szívok egy kis friss levegőt, és sétálok egyet az iskola udvarán. Így is tettem, felöltöztem az időjárásnak megfelelő ruházatba, majd útnak indultam. A folyosón szemrevételeztem egy plakátot, amelyen egy eltűnt macska szerepelt. Többször is feltettem magamban a kérdést, hogy hogyan lehet egy primitív létformához ennyire ragaszkodni. Na, és? Mi van, ha eltűnt? Netán összedől a világ? Ugyan már! Intettem lemondóan a plakát felé. Az utam során többször is szembetaláltam magamat a plakáttal, amely eléggé bosszantó volt. Miért nem vesz egy másik macskát az illető? Sosem szívleltem az állatokat, sőt, a macskákat sem, habár sosem volt szerencsém egy ilyen állathoz. A legtöbb diákkal ellentétben nekem sosem volt úgymond kis kedvencem. A szüleim szerint az állatok haszontalanok, a macskák, kutyák büdösek, és bolhásak, ráadásul összeszőröznek mindent. A hallottak alapján egyáltalán nem volt rá igényem, hogy bármiféle állatot tartsak, igazából nem is érdekelt a téma. Mikor kiértem az udvarra, tettem egy nagy sétát a friss levegőn ebben a festői környezetben. Le sem tagadhatom, jól esett kicsit kiszellőztetni a fejemet. Mikor a sétám végére értem, hirtelen egy halk horkolásra lettem figyelmes az egyik bokor alatt. Kíváncsivá tett, hogy vajon ki vetemedett arra, hogy egy ilyen rendhagyó helyet választott magának pihenés gyanánt. Közelebb léptem a helyszínhez, és az alvó állatban rögvest ráismertem a kiplakatolt macskára. Hirtelen az ötlött be, hogy hagyom a fenébe az egészet, nem én tehetek arról, hogy a tulajdonos elveszítette a birtokában lévő élőlényt. Elkezdtem elindulni vissza a kastélyba, majd bevillant, hogy amíg nem lel az állatra a gazdája valószínűleg az ebédlő asztala is ki lesz plakátolva a macska képével. Valamiért ez rémesen idegesített, nem akartam belefutni lépten-nyomon a szőrös lény plakátjába. Inkább úgy határoztam, hogy előkerítem a gazdáját, akit már ismertem látásból. Egy Levitás félvér lány volt, nálam idősebb korosztály. Elindultam a megkeresésére, miközben reményeim szerint az állat tovább szundikált a bokor árnyékában. Én ugyan meg nem fogom ezt a bolha fészket, kizárt dolog! Ráadásul lehet, hogy karmol, és jól össze is szőrözne. Foglalkozzon vele szépen a gazdája. Út közben azon gondolkodtam, hogy éppen hol tartózkodhat a lány... óriási szerencsémre belefutottam az udvar bejáratánál.
- Örvendek, pont te vagy az én emberem! Az imént belefutottam a keresett macskádba. Az egyik bokor alatt pihen. Ha gondolod, odavezetlek, aztán befoghatod az állatot - közöltem a másikkal a legnagyobb komolysággal.


Utoljára módosította:Draskovich Kristóf, 2022. augusztus 22. 20:39
Hozzászólásai ebben a témában
Harmat Betti
Egyetemi hallgató, Végzett Diák


Harmatcsepp
offline
RPG hsz: 267
Összes hsz: 533
Írta: 2022. szeptember 17. 22:34 | Link

Kristóf
Macska hajsza
Ruha

Egy veszélye annak, hogy az állatkák ennyire szabadon mászkálnak a körletben egyértelműen az, hogy könnyen ki tudnak jutni. Eddig szerencsém volt, Artemisz nem kószált még el, előbb-utóbb mindig megtaláltam egy kanapé alatt szunyókálva. Most azonban mindenhol megnéztem, de nem találtam sehol. Mikor pedig a tálkája is érintetlenül maradt, tényleg elkezdtem aggódni. Ezután raktam ki plakátokat az iskolában, hátha valaki rátalál a macskámra. Néhány háztársam segített is keresni, de nem találtunk rá.
Órák után aztán elindulok, hogy a maradék pár plakátomat kirakjam. Hátha valaki tényleg rátalál és visszahozza nekem a cicust. Azért én is a keresésére indulok majd, amint a házikkal elkészültem. A tanulásra pedig egy kinti helyszínt keresek, hogy kiélvezzem a jó időt és a napsütést. Segít koncentrálni. Így lyukadok ki a Fénylő Lelkek Udvarán, hátamon a jegyzetekkel és tollakkal megpakolt táskámmal. Egy félreeső padot akarnék keresni, ahol kényelembe helyezhetem magam.
Alig érek ki azonban a kapun, belefutok egy rellonos prefektustársamba. Én csak egy mosollyal elsétálnék mellette, kikerülve őt. Kristóf viszont megszólít, így persze megállok előtte.
- Megtaláltad Artemiszt? - kérdezek vissza reflexből, csillogó szemmel. - Ah igen, a bokor alatt szunyókálás rá vall - bólogatok mosolyogva. - És igen, megköszönném, ha odavezetnél hozzá.
Hozzászólásai ebben a témában
Draskovich Kristóf
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 89
Összes hsz: 93
Írta: 2022. szeptember 21. 23:05 | Link

Harmat Betti

Küllem


- Te a vadászat és a Hold istennőjéről nevezted el a görög mitológiából az állatodat? - fúrtam tekintetem az övébe teljes mértékben elhűlve.
- Elárulnád, hogy jutottál el arra a végső döntésre, hogy ezt a mitológiai elnevezést add neki? - szökkent fel a szemöldököm hirtelen, miközben az arcomra kiült a meglepetés varázsa. Szerencsére a macska meglelésében, illetve valószínűleg a befogásában is teljes mértékben közreközreműkött a lány legnagyobb megkönnyebbülésemre.
- Természetesen odavezetlek hozzá, mutatom az utat. Kövess, kérlek! - indultam útnak a legnagyobb határozottsággal. Ha szerencsém lesz, és a primitív létforma is úgy akarja, akkor nyert ügyem van, és gyorsan letudhatom ezt a dolgot. El is vezettem a másikat oda, ahol az állat az igazak álmát aludta a bokor alatt. Azonban sajnálatos módon nem az a látvány fogadott, amire számítottam.
- Ezt nem értem. Pár perce még itt volt, vajon hová tűnhetett el ilyen rövid időn belül? - emeltem kérdőre vonva a tekintetemet Bettire.
- Gyere utánam! Nem juthatott messzire! - közöltem vele határozottan, majd megindultam az udvar másik vége felé nem törődve azzal, hogy követ-e a másik, vagy sem.  
- Ott van! Hogy volt képes felmászni oda? Ez hihetetlen... - mutattam az egyik magas fára, amelynek a tetején ott nyávogott a macska kétségbeesetten.
- Miért nem tud lejönni onnan, ha már egyszer felmászott rá? - morfondíroztam hangosan, miközben az adott helyzetet vizslattam, illetve elemeztem ki magamban.
Hozzászólásai ebben a témában
Harmat Betti
Egyetemi hallgató, Végzett Diák


Harmatcsepp
offline
RPG hsz: 267
Összes hsz: 533
Írta: 2022. szeptember 28. 16:59 | Link

Kristóf
Macska hajsza
Ruha

Meglepettsége engem ér meglepetésként, így ő az én tekintetemben értetlenséget fedezhet fel.
- Igen. Szeretem a görög mitológiát, ahogy az Artemisz istennőről szóló történeteket is - vonok vállat. - Úgy éreztem, ez a név illik a cicusra, és tetszett is. - Egy tincsem tűrőm a fülem mögé zavartan, miközben elindulok utána. Magamban pedig próbálom megfejteni, miért furcsállja ennyire rellonos prefektustársam a macskám nevét.
Ahogy pedig célirányosan az egyik bokor felé tartunk, kezd felébredni bennem a remény, hogy nem kell tovább keresnem az állatot. Kristóf biztosnak tűnik a dolgában, és tudom róla, hogy nem az a fajta, aki megtréfálna. Az ilyesmi viccek nem az ő stílusa. Mégis, ahogy a bokor levelei közé kukkantok, Artemisz sehol.
- Oh -szakad ki belőlem a sóhaj mondatára. - Hát, egy elég izgága állatról beszélünk - jegyzem meg keserűen.
Meglepetten indulok ismét a rellonos után. Eddig nem úgy tűnt, mint aki a  törődik az eltűnt macskával - a kötelességtudaton kívül, hogy jelentse, ha megtalálta. Most mégis tovább indul, mégpedig láthatóan azzal a szándékkal, hogy igenis megtaláljuk a kiskedvencemet.
Először nem veszem észre az állatot, csak ahogy Kristóf a magasba mutat, én pedig követem a kezét. Tény, hogy egy magas fáról beszélünk, ám engem annyira talán nem lep meg az eset, mint társamat. Rég tudom a macskámról, hogy ügyesen mászik, főleg, ha valamit kerget. Talán egy madár vagy mókus után mászott fel a fára.
- Felfelé még volt motivációja. Lefelé már nincsen - ez az én elméletem a helyzetről. Közben a fa ágai között átlesve figyelem, nehogy a macska lepottyanjon. Ha pedig mégis le találna esni, felkészülök, hogy előkapjam a pálcám.
Hozzászólásai ebben a témában
Draskovich Kristóf
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 89
Összes hsz: 93
Írta: 2022. október 2. 18:29 | Link

Harmat Betti

Küllem


- Ez igazán dicséretes - bólintottam elismerően. Kevés diákot ismertem, aki a másik nemhez tartozott, és érdeklődött a görög mitológia iránt. Az viszont már nem nyerte el a tetszésem, hogy egy alsóbbrendű lényt egy istennőről nevezett el. Erre nem reagáltam semmit, egyrészt úgysem értette volna meg az álláspontomat ez ügyben, másrészt nem volt hangulatom kis előadást tartani a témával kapcsolatban.
- Valóban nem képes megmaradni egy helyben. Pedig úgy tűnt, hogy mélyen elnyomta az álom - állapítottam meg kissé letörve, letargikusan. Közben az utunkon tovább haladva rátaláltunk a macskára, amely egy fán ragadva hangosan nyervákolt.
- Akkor adjunk neki kellő motivációt ahhoz, hogy lejöjjön! - vágtam rá határozott hangnemben, miközben Bettire tekintettem.
- Lássuk csak, mi jöhet szóba... ha jól tudom, ezek az állatok szeretik a hasukat. Van esetleg valamilyen nasid, jutalomfalatod, amivel le lehetne csalogatni a fáról? - érdeklődtem meg a lánytól. Az egyik háztársam tartott macskát, és egyszer vidáman ecsetelte a barátjának, hogy különféle ízletes falatkákkal eteti időnként a kedvencét, amit az imád. Engem hidegen hagyott ez a téma, de akaratlanul is fültanúja voltam ennek a beszélgetésnek, mivel pont mellettem történt ez az érdektelen eszmecsere. Arra a következtetésre jutottam, hogy talán ez megoldás lehet Betti problémájára.
Hozzászólásai ebben a témában
Harmat Betti
Egyetemi hallgató, Végzett Diák


Harmatcsepp
offline
RPG hsz: 267
Összes hsz: 533
Írta: 2022. október 15. 14:01 | Link

Kristóf
Macska hajsza
Ruha

Egy mosollyal köszönöm meg a dicséretet, de nem fűzök mást a témához. Nincs már mit. Helyette inkább a macskámat szeretném megtalálni. Úgy néz ki azonban, hogy Artemisznek más elképzelései vannak azonban erről a dologról.
- Az nála nem jelent semmit - legyintek.
Jól esik, hogy Kristófban ekkora szándék van arra, hogy segítsen. Mikor pedig aztán megtaláljuk a jószágot, a lelkesedése olyan valami, amit nem vártam volna a legtöbb embertől, csak azért, hogy segítsen nekem leszedni az állatot a fáról. A rellonos láthatóan jó problémamegoldó képességekkel rendelkezik és gyors a gondolkodása, ami igencsak megkönnyíti számomra a helyzetet.
- Huh, hát lássuk - földre guggolva kezdek kutakodni a táskában, hátha akad még nálam egy csomag abból a hal alakú falatkából, amit a múltkor vásároltam Artemisznek. Az iskolai holmimon kívül viszont csak a reggelinél elcsomagolt szendvicsbe akadok bele, valamint a kis plüssnyúlba, ami mindig ott lapul a táskám alján. - Nem találok neki semmit - egyenesedem fel végül csalódottan. Csak a táskám marad nyitva a földön, így Kristóf akár mindent láthat is, ami benne van.
Hozzászólásai ebben a témában
Draskovich Kristóf
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 89
Összes hsz: 93
Írta: 2022. október 16. 00:54 | Link

Harmat Betti

Küllem


A lány mosolyát egy elismerő biccentéssel fogadtam. Idővel a macska keresésére indultunk nagy hévvel.
- Értem - tekintettem Bettire komoly arccal, hiszen elmagyarázta, hogy a macskák szokásai igencsak kiszámíthatatlanok. Közben megtaláltuk az állatot a fán, aki nem tudott végül lejönni onnan, csak kétségbeesetten nyávogott végig. Közben figyeltem, ahogyan a lány a táskájában keresgélt némi jutalomfalat reményében. Végül kiderült, hogy sajnos nem találta meg a számításait.
- Kár, hogy nem maradt nálad némi jutalomfalat... talán azzal lecsalogathattuk  volna a fáról - emeltem kékjeim a másikéba kissé lehangoltan, ámde tovább gondolva a dolgot. Csak azért sem akartam feladni a reményt, hogy lehozza a hőn szeretett állatát a magasból, mivel már csak egy kis karnyújtásnyira álltunk a sikertől.
- Nos, tisztázzuk először azt, hogy nem szoktam belenézni más holmijába. Viszont most itt van előttem minden, és csak segíteni akarok. A szendviccsel nyilvánvalóan nem jutunk előre. Esetleg, ha azt a plüss nyulat tudnád valamiképp mozgatni, az talán játékosságból felkeltené az érdeklődését, és lejönne a fáról. Ha viszont nem járnánk sikerrel, akkor a Mobilicorpus testlebegtető bűbáj segítségével lehozhatjuk Artemiszt a magasból - osztottam meg az ötleteimet Bettivel mindent számításba véve.
Utoljára módosította:Draskovich Kristóf, 2022. október 16. 00:55
Hozzászólásai ebben a témában
Harmat Betti
Egyetemi hallgató, Végzett Diák


Harmatcsepp
offline
RPG hsz: 267
Összes hsz: 533
Írta: 2022. október 20. 19:35 | Link

Kristóf
Macska hajsza
Ruha

A lehangolt tekintetre én is elhúzom a számat.
- Igen, kár - rántok a vállamon. Felfelé fordítom a fejem, szemeimet a macskára szegezem. - Pedig tényleg azt hittem, van még nálam abból a jutalomfalatból, amit a múltkor vettem.
Akkor fordulok ismét Kristóf felé, mikor meghallom a hangját. Ahogy beszélni kezd, először félmosolyra húzom a számat. Csak akkor kerekednek ki a szemeim, mikor a nyulat említi. Nem az zavar, hogy meglátta. Elég régen hordom már a táskámban ahhoz, hogy rákérdezzenek páran, már megszoktam, hogy magyarázkodom miatta. Ráadásul Darya látott sírni miatta, még évekkel ezelőtt.
A rellonos azonban mintha egyáltalán nem furcsállná a dolgot, a lehetőséget látja benne. Szemem előtt megelevenedik a kép, ahogy Artemisz ráugrik a plüss nyúlra, és karmaival, fogaival elkapja. Mikor először hozzám került, rátalált a plüssre. Szerencsére nem sikerült szétszaggatnia, még időben rátaláltam, a kis lyukat pedig könnyen megjavítottam. Azóta viszont különösen vigyázok, nehogy Artemisz megtalálja a nyulat.
- Nem... ő... A nyulat nem fogom használni- rázom meg a fejem. Talán túl hevesen is. - Artemisz szétszaggatná - rázok a fejemen ismét. - Túlságosan is felkeltené az érdeklődését. Ahhoz túlságosan féltem... - elfordítom a fejem az utolsó mondattal, amit kicsit halkabban is mondok ki.
Hozzászólásai ebben a témában
Draskovich Kristóf
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 89
Összes hsz: 93
Írta: 2022. október 21. 00:45 | Link

Harmat Betti

Küllem


- Ne csüggedj, lehozzuk a macskád a fáról! Legközelebb viszont gondoskodj arról, hogy több jutalomfalat legyen nálad, felkészülve az ehhez hasonló helyzetekre. Sosem lehet tudni, mikor fordul elő újra egy hasonló szituáció, jobb előre felkészülni erre - néztem komolyan a lány szemébe. Úgy látszott a másik reakcióján, hogy nagyobb a szívére vette a nyulas dolgot, és ennek függvényében nem is kívánta bevetni, mint esetleges csalit. Nem igazán értettem ezt az egészet, de úgy gondoltam, hogy nyilvánvalóan megvolt erre a saját oka, ez pedig kizárólag rá tartozott.
- Megértem... nyugodj meg, nem lesz felhasználva a nyúl ebben az esetben - válaszoltam neki határozottan, hiszen láttam rajta, hogy kissé felzaklatta a helyzet.
- Nos, mit szólsz ahhoz, ha bevetnénk az általam említett második opciót, azaz a Mobilicorpus testlebegtető bűbájt? Hacsak nem találunk előtte egy másik csalit, ami kihozza belőle a játékosságot, és az érdeklődését fenntartva lehozzuk Artemiszt a fáról - osztottam meg a további ötleteimet Bettivel.
Hozzászólásai ebben a témában
Harmat Betti
Egyetemi hallgató, Végzett Diák


Harmatcsepp
offline
RPG hsz: 267
Összes hsz: 533
Írta: 2022. november 2. 00:40 | Link

Kristóf
Macska hajsza
Ruha

- Mostantól mindig lesz nálam némi jutalomfalat - biztosítom rellonos társamat. Eddig nem éreztem ugyan szükségét, hiszen Artemisz nem kószált a Levitán kívülre, máskor még valóban jól jöhet. Ráadásul ezt érzem a legmegfelelőbb válasznak, ha már ki lettem oktatva. Mert nem tudok ellene tenni, egyértelmű kioktatásnak érzem Kristóf szavait. Mintha nem lennék felelős macskatulajdonos. Nem engedem azonban, hogy sértsenek esetleg szavai, inkább a törődő tanácsot akarnám benne látni.
Azért pedig hálás vagyok, hogy láthatóan megértette, nem akarom a plüssnyulat használni. Sőt, nem is firtatja a miértjét. Ezek függvényében az előző szavait is könnyebb elengedni. Kedves, és nagyon segíteni szeretne, amiért pedig különösen hálás vagyok neki. Az ötletei is jók, még ha az eddigiek különböző okok miatt nem is váltak be. A bűbáj végeredményben talán a legegyszerűbb és a legkézenfekvőbb megoldás.
- A Mobilicorpus jó lehet - egyezek bele egy bólintással. - Ha nem mászik el a helyéről, azzal egészen könnyen le tudjuk majd hozni. - Ismét a macska irányába lesek, hogy megnézzem, mennyire mozgolódik a jószág odafenn. - Szeretnéd te levarázsolni onnan, vagy csináljam én? - nézek aztán ismét a fiúra. Azt tudom, hogy okos, azt is, hogy jó tanuló, de azzal nem vagyok tisztában, milyen bűbájokból áll a készlete, ahogy azzal sem, mennyire jeleskedik a pálcás mágia terén.
Hozzászólásai ebben a témában
Draskovich Kristóf
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 89
Összes hsz: 93
Írta: 2022. november 7. 20:41 | Link

Harmat Betti

- Ez a helyes hozzáállás. Ne legyen így, de ha netán hasonló eset történne, akkor ezáltal könnyebb dolgod lesz - osztottam meg a véleményemet a lánnyal. Nem is értettem igazán, hogy hogyan tudott elszökni a Levita-ból a macska, de igazából nem is akartam tovább firtatni ezt a dolgot. A lány további megállapítását egy nyugodt tekintettel konstatáltam. Reménykedtem benne, hogy a házi állat nem fog a későbbiekben helyet változtatni. Úgy tűnt, hogy az ötletem elnyerte Betti tetszését, igaz, a bűbáj tűnt jelen esetben a legkézenfekvőbb megoldásnak.
- Hölgyeké az elsőbbség! - emeltem kékjeim az övébe mosolyra húzva az ajkaimat. Nem, mintha nem jeleskedtem volna kellőképpen a pálcás mágia használata terén, azért udvariasságból megadtam a másiknak a kezdeményezést. Biztos voltam benne, hogy Betti ügyesen meg fogja tudni oldani ezt a problémát, és véleményem szerint elég nagy tapasztalattal, gyakorlattal rendelkezett ezen a területen is. Most volt alkalma megcsillogtatni előttem a tudását, én pedig érdeklődve vártam a fejleményeket.
Hozzászólásai ebben a témában
Harmat Betti
Egyetemi hallgató, Végzett Diák


Harmatcsepp
offline
RPG hsz: 267
Összes hsz: 533
Írta: 2023. január 1. 19:24 | Link

Kristóf
Macska hajsza
Ruha

Halvány mosollyal nyugtázom a fiú véleményét, aztán emelem tekintetem újra Artemisz irányába. Kellő gőggel ücsörög odafent, és láthatóan esze ágában sincs magától lemászni az ágról. Lehetséges, hogy sajnálatára, de én haza szándékozom vinni a Levitába, így kénytelen lesz lejönni. Ha másképp nem, hát a bűbáj hatására.
Nem firtatom, hogy miért nem akarja ő alkalmazni a bűbájt, hiszen rengeteg oka lehet. Na meg mégis az én macskámról van szó, úgy illik, hogy én küzdjek érte, ne őt dolgoztassam. Pálcámért nyúlok, és táskámból elő is halászom. Általában kéznél van, ritkák a mostani alkalomhoz hasonlóak, mikor a többi holmim között tartom a varázseszközt. Praktikusabb, ha az boszorkány bármikor elő tudja kapni egy mozdulattal.
Táskámat visszadobom a földre és fordulok ismét a macska felé, szemeimet az övéibe fúrva. Nem hagyok neki időt, hogy esetleg feljebb másszon, megmozduljon, hirtelen emelem felé a kezemet is, és mondom ki a varázsigét a hozzá tartozó mozdulattal.
- Mobilicorpus - Artemiszt láthatóan meglepetésként éri a bűbáj, és ijedt nyávogást hallat, ahogy elemelkedik a faágtól. Végül karjaimban landol. Közben ugyan körmei bőrömbe fúródnak, ahogy kiereszti őket zuhanásnál, de legalább megvan, és végre vissza tudom magammal vinni. - Köszönöm a segítséget - fordulok Kristóf felé, közben pedig szabad kezemmel kezdem cirógatni a macska fülét, hogy lenyugtassam. - És sajnálom, ha feltartottalak. - Közben már csúsztatom is vissza pálcámat a táskámba, hogy aztán hátamra vegyem a cuccom. - További szép napot neked! - búcsúzom mosolyogva. Aztán már indulok is a Levita felé, jó szorosan magamhoz ölelve Artemiszt, nehogy megint elszökjön.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék