36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Radetzky Médi
Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák


hercegnő
offline
RPG hsz: 146
Összes hsz: 370
Írta: 2022. február 1. 07:40 | Link

Dami
imádott ruhája
a bálról elszabadulva

Szerette volna, ha a végzős bálja tökéletes lett volna. Hogy a csodaszép ruhájában, a tökéletes frizurájával úgy emlékezzen rá, mint élete legszebb estéjére. Ehelyett alig várta, hogy a végzősök táncára sor kerüljön. Szerencsére az alkohol, amit a puncsba öntött magának, nem volt annyira sok, hogy befolyásolja a mozdulatait, de legalább valamennyire oldotta a benne keltett feszültséget.
Aztán letáncolták a keringőt, Médi pedig kézen fogta Damit és véget vetett a bulinak. Legalábbis számukra. Jelenleg a fénylő lelkek udvarán ücsörögnek a kihozott italaik társaságában és a csillagokat figyelik. Legalábbis a lány.
- Szerintem ezzel a ma estével letudtuk a kötelező bálokat - szólal meg pár percnyi teljes csendet követően. Fejét sóhajtva a fiú vállára hajtja, poharát az övéhez koccintja.
- Arra, hogy túléltük. Mármint én, te láthatóan élvezted - piszkálódik, hisz ismeri a barátját. Önszántából nem bájolgott volna fűzőben a bálon. Ezt még talán hízelgésnek is venné, ha nem tudná, hogy miképp venné ki magát a családjuknál, ha Dami nemet mondana a kísérő szerepére.
Hozzászólásai ebben a témában

Damien Sebastian Felagund
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Hallgató, Okklumentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 320
Írta: 2022. február 1. 20:55 | Link

Médi

Egy pillanatig sem tiltakozott a távozás ellen, amikor alkalmuk nyílt meglépni - bár elővigyázatosságból eleve bevett fájdalomcsillapítót, a beszéd, a tömeg és a zaj magukban lefárasztják. Az udvar, amit Médi kinézett, pont ezért szimpatikus: elhagyatott, csendes, legfeljebb a szökőkút locsog magának halkan. Lehuppan, habozás nélkül dőlve öltönyében a falnak és hagyja, hogy letelepedjen rájuk a némaság. Valamit hümmög egyetértése jeleként, s az sem zavarja, hogy Médi fejtámasznak használja; azonban a piszkálódásnál hallható, amint a szemét forgatja.*
- Nnna elég,-*ezzel a lendülettel kikapja Médi kezéből a poharat. Lehajol, a pad alá állítja a sajátjával együtt, majd nemes egyszerűséggel felpattan mielőtt még a lány menekülőre foghatná, két kezénél fogva felhúzza. Mire kettőt pislogna, Médi már szabályos táncfogásban találja magát és akarja vagy sem, lépnie kell, ahogy Dami elindul. A Gran Vals dallamát dúdolja, miközben szabályos keringőlépésekkel vezeti körbe a szökőkút körül a szőkét. A lendület és a határozottság is meglepő mozdulataiban, főleg annak fényében, hogy ha csak teheti, kibújik a tánc alól - ehhez képest most lélegzetvételnyi szünetet sem engedélyez. Ritkán érezni, még mindig mennyi szilaj erő van benne, milyen könnyen ide vagy oda tudná tenni Médit, ha akarná. A tánc nem szép, messziről sem elegáns, sőt, ha a lány szájal, akkor még fel is rúgja a szabályokat - kacsójánál fogva addig pörgeti tengelye körül, amíg el nem szédül.
Feltett szándéka addig folytatni ezt, amíg a másik végleg - de legalább az estére - fel nem hagy a panaszkodással.
Hozzászólásai ebben a témában

Radetzky Médi
Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák


hercegnő
offline
RPG hsz: 146
Összes hsz: 370
Írta: 2022. február 24. 06:37 | Link

Dami
imádott ruhája
a bálról elszabadulva

Meglepetten pislog a fiúra, nem várt ilyen heves reakciót. Elneveti magát, mikor felhúzza és táncra fogja. Lépked, ahogy a másik irányítja és az este folyamán talán először mosolyog úgy igazán szívből. Nem készült erre fel, de nagyon is tetszik neki ez a Damien, aki úgy irányítja, ahogy azt kell. Kicsit bénák, kicsit be vannak csiccsentve - legalábbis Médi biztosan -, ellenben ez most senkit sem érdekel. Ketten vannak az egész udvaron és a dallam, amit a fiú dúdol.
- El fogok szédülni - jegyzi meg kuncogva.
Jó a kedve. Igazság szerint ő az, aki mellett a legtöbbször jó a kedve annak ellenére is, hogy nem feltétlenül saját akaratukból kerültek össze.
Pörög-forog, ahogy azt kell, aztán egyszercsak elakad a ruhája a pad szélében és összeakadnak a lábai. Ha Dami nem tartja meg, még talán orra is esik.
- A csudába - mormolja, mikor az estélyire néz és azon egy apró lyuk jelzi, bizony ezt a lépést most elnagyolta. Legalább nem a cipője sarka akadt bele.
Hozzászólásai ebben a témában

Damien Sebastian Felagund
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Hallgató, Okklumentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 320
Írta: 2022. április 28. 22:15 | Link

Médi

Még épp idében reagál, hogy legyen módja a lány dereka alá nyúlni és megtartani - az egyensúlya nem egy életbiztosítás, főleg nem spiccesen, valahogy mégis elkerüli, hogy mindketten a szökőkútban kössenek ki. Hősies erőfeszítése persze észrevétlen marad, mert a ruha, már megint a ruha. A szeme összeszűkül, amint Médi a parányi szakadáson sopánkodik, jóformán megfeledkezve Dami létezéséről. Egy része legszívesebben elengedné a lányt, hogy a gravitáció tegye rendbe a fontossági listáját; egy másik viszont pontosan emlékszik olyan apróságokra, amikkel sokkal effektívebb megtorlást tudna. Az alkohol és az este engedték, hogy javarészt visszacsússzon évekkel ezelőtti állapotába és ebben a pillanatban a legkevésbé sincsenek kételyei vagy töpreng az egész következményén.
Hirtelen hajol előre, azzal a szándékkal, hogy megcsókolja Médit - a mozdulat lendülete és balszerencséje azonban azt eredményezik, hogy most ő veszti egyensúlyát. Illetve egyensúlyukat... Kizárólag a kviddiccses reflexeknek köszönheti, hogy a zuhanástól adrenalinlöketet kapva még időben tud úgy nyúlni-botlani, hogy Médi ne üsse be a fejét. A térdeibe és karjaiba nyilalló éles fájdalom valamennyire kijózanítja, tompa, morduló nyögéssel tűri. Fuck.*
- J-jjól v-v-v-vagy?-*Kérdezi automatikusan, ahogy kihúzza kezét a tarkója alól és megpróbál feltápászkodni, csak hogy lefagyjon, amint tudatosul benne helyzetük és előbbi kísérlete.



Hozzászólásai ebben a témában

Radetzky Médi
Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák


hercegnő
offline
RPG hsz: 146
Összes hsz: 370
Írta: 2022. május 5. 20:35 | Link

Dami
imádott ruhája
a bálról elszabadulva

Szomorú a ruha miatt, nem is igazán érdekli jelen pillanatban más. Még arról is eltereli a figyelmét ez az apró kellemetlenség, hogy egyébként egy egészen tökéletesnek mondható, mesébe illő jelenetbe csöppent. Mert ha az ő életük egy mese lenne, ez bizony a varázslatos este lenne, amikor a hullámvölgyek végül csúcsra érnek, az alkohol kellemesen melegíti a főhősöket és az estét elégedetten zárják.
Persze az ő meséjük soha nem ennyire kiszámítható. Soha nem látják előre az eseményeket. Ahogy azt sem gondolta volna előre, hogy ma este majd meg akarják csókolni. Vagy hogy pont Ő fogja megcsókolni. Legalábbis próbálkozik meg vele, hogy aztán a szőkeségre a frászt hozza azzal, hogy eltanyálnak a kemény betonon.
- Jaj! - nyekken hirtelen, de egyébként nem üti meg semmijét. Dami felfogja a fejének koppanását, a ruha pedig a csontjainak erős csapódását a földhöz.
Hallja a kérdést, de nem tud válaszolni. Más esetben megkérdezné, ő jól van-e, be kell-e kötnie valamijét és a többi. Ebben a helyzetben csak egy valamire bír gondolni. Az okára annak, miért is kötöttek ki itt, szinte egymáson. Furcsa, bizsergős érzése van a gyomrában és a szíve is olyan furcsán ver. Az eséstől lenne?
Nem. Kiszabadítja jobb kezét, a fiú tarkójára csúsztatja, majd felemeli a fejét azzal a céllal, hogy most ő próbálja meg azt a csókot. Persze világos, nem ők lennének, ha Damien nem éppen abban a pillanatban fordítaná el a fejét oldalra, így a csók helyett Médi egy cuppanós puszit ad egyenesen a fülébe. Micsoda romantika.
Hozzászólásai ebben a témában

Damien Sebastian Felagund
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Hallgató, Okklumentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 320
Írta: 2022. május 5. 23:15 | Link

Médi

A szíve a torkában dobog, az érzés mégis inkább émelyítő, semmint a közhelyes pillangók repkedése. Ha tudna, elsápadna, amint az este kellemes nosztalgiája azonnal szertefoszlik, mert a fájdalom eléggé fejbekólintotta ahhoz, hogy tisztán lássa a vonalat, amit majdnem átlépett.
Mert nem riadt vissza a fizikai erőszaktól, sem a verbálistól - sőt, ez utóbbiban élvezetét lelte. Az ujja köré csavarni másokat, túljárni az eszükön, elismerésük vagy csodálatuk tárgyává válni, miközben a hátuk mögött mélységesen lenézi őket majdnem ugyanolyan jóleső volt, mint amikor szavainak maró vitriolját vagy nyers, marcangoló élét leplezetlenül márthatta valakibe. De soha, soha nem élt vissza a testiséggel. Alantas dolog, ráadásul látott már tükröt és kortársaihoz mérten jelentős hátránnyal indult volna.
A bál alatt mégis akadálytalanul csusszant vissza évekkel ezelőtti énjébe, amit felbosszantott, hogy egy rühös darab anyag ennyire fontos lehet. Az ő jelenlétében. S mi mással büntethetett volna emlékezetesebben, mint hogy megfosztja Médit az első csókjától? Amiről pontosan tudja, mennyire vágyik és álmodozik róla?
Felfordult magától a gyomra.
Médi ugyanakkor szinte megbűvölten nézi, s a tarkójához nyúl. Olvadósan nyúlik a pillanat, minden szilánknyi idővel hosszabbra - ez is az adrenalin, ismerős érzés. A karikára lövés másodperce, amikor kiegyenesedik és keze elengedi a seprűt, a villanás, ami alatt döntenie kell, hogyan és hova lódítja a labdát.
Elfordítja a fejét, a csók pedig roppant kellemetlenül mintha a dobhártyáját akarná behorpasztani. Érdekes elképzelései vannak egyeseknek.

Hozzászólásai ebben a témában

Radetzky Médi
Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák


hercegnő
offline
RPG hsz: 146
Összes hsz: 370
Írta: 2022. május 17. 07:58 | Link

Dami
imádott ruhája
a bálról elszabadulva

Elvarázsolt kis hercegnő ő a meséből, hisz még mindig a királyfiban, aki kimenti az életéből és világgá mennek majd. Most mégis egy morbid valóságban létezik, ahol a kábult feje elhiszi, hogy ez egy jó ötlet. Talán mert azt hinné, Damien nem tenne ilyet, nem élne vissza a helyzetével. Nem vele szemben. Hisz barátok. Cinkosok.
Ahogy ajkai a fiú füléhez érnek, a fejében mintha felvillannának a fények és a közönség most rajta nevetve. Ilyen rossz produkciót még nem láttak, Médi pedig le akarja húzni a függönyt. Egyáltalán mit gondolt? Felfordul a gyomra a helyzettől, a zavarodottságtól és arcába szökik a vér, hófehér bőre halvány rózsás árnyalatot vesz fel.
- Hányingerem van. Menjünk haza - mondja ki halkan azt a két gondolatot, ami a fejében tiszta. Haza akar menni, le akarja venni ezt a ruhát és le akarja mosni magáról a kellemetlen, cikis helyzetet, majd az ágyába akar bújni. Reméli, hogy a hányinger hamarabb elmúlik, mint ez a túl hosszúra nyúlt pillanat.
- Soha többet nem iszom alkoholt - motyogja még hozzá egy halk sóhaj kíséretében. Ezt talán már megígérte? Az alkohol nincs rájuk jó hatással. Mindig történik valami és általában nem jó a vége.
Hozzászólásai ebben a témában

Damien Sebastian Felagund
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Hallgató, Okklumentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 320
Írta: 2022. május 21. 22:17 | Link

Médi

Rengeteg dolog van, amiről sosem beszél, s ezek közt néhány olyan, amiről nemhogy a lánynak, de magának is alig-alig vall be. Mert visszataszító, amit hallgatásának falai mögé rejt, s ugyanúgy nincs rá mentség, mint az iménti szándékára. Maga a bűntudat elég újszerű, bármilyen borzasztó is ennek ténye. Még jóval azután, hogy eljött - mit jött, menekült - a Durmstrangból, főként düh tombolt benne, az elszenvedett megaláztatás és vélt igazságtalanság miatt.
Megmagyarázható? Igen. Érthető? Valószínűleg. De ettől nem feltétlenül megbocsátható.
Igyekszik a lehető kegkörültekintőbben oldalazni, hogy talpra kecmergése ne fenyegessen újabb eséssel vagy kínos közelséggel. Egy alig hallható hümmögéssel jelzi csak, hogy hallotta a javaslatot és egyetért. Amint idétlen zsiráfborjúhoz hasonló módon végre biztosan áll lábain, tétován és óvatosan előre hajol, hogy a kezét nyújtsa. Médinek semmi oka elfogadni, mégis hajlandó belekapaszkodni, ígyfelhúzza a földről. Aztán állnak, mintha egyikük se igazán tudná, merre az arra. Nem tudja, ezek után hazakísérje-e.
Elkapja a lány csuklóját, tőle szokatlanul puha mozdulattal és szinte azonnal el is engedi, ügyetlen mozdulattal keresve a helyét. A tenyere hidegen nyirkos, s közelről a homlokán is veríték csillan. Makacsul újra és újra megrázza a fejét, hiába szédül meg tőle, s láthatóan mondani próbál valamit, de a szavak nem állnak össze. Frusztrált, artikulálatlan hangot hallat, káromkodástól megfosztva, többször saját lábába boxolva.*
- N-n-n-nem... a t-t-t-tt-te... hi-hi-hhh-b-b-bád...-*nyögi ki lassan, ökölbe szoruló kezekkel. Aztán megfordul és megindul, be-bevárva Médit, de ha a másik nem akar, nem kell hozzá szólnia. Csak ott van, hogy ne egyedül vágjon át a faluig.
Hozzászólásai ebben a témában

Radetzky Médi
Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák


hercegnő
offline
RPG hsz: 146
Összes hsz: 370
Írta: 2022. május 27. 19:53 | Link

Dami
imádott ruhája
a bálról elszabadulva

Egyre furább és furább szituációkba keverik saját magukat, és ezzel van, hogy nem törődik, van, hogy napokig rágja magát rajtuk. Megint átfut a gondolatain, hogy itt az alkalom, a mestertanonc képzést nem itt kellene megkezdenie, hanem külföldön, Amerikában, ahol tavaly eltöltötte a nyarat. Időt nyerne, hogy átgondolja a saját érzéseit nem csak Damival kapcsolatban, hanem az egész világgal, a saját lényével kapcsolatban is.
Hagyja, hogy felsegítse. Hagyja, hogy megfogja, hogy elmondja, nem az ő hibája, mire megrándul a szája sarka és felhorkant. Még jó, hogy nem az ő hibája. Azonban őt sem okolja. Maximum saját magát amiatt, mert hagyta, hogy az alkohol vezérelje butácska gondolatait. Megrázza a fejét, összehúzza magán a kendőt és elindul a fiú mellett vissza a faluba. Haza.
Minden lépésével közelebb kerül azokhoz a gondolataihoz, amelyek most a fejében járnak. Nem fog tudni aludni. Festeni fog, megint összefestékezi a pizsamáját, amiért aztán az anyukája leszidja és azt mondja, "apád venne egy újat...én nem fogok, Médi, tudod miért? Hogy megtanuld, meg kell becsülni amid van." De ő megbecsüli. Azt az embert is megbecsüli, aki most mellette sétál. És fordítva?
A házukhoz érve elbúcsúzik Damitól, még meg is köszöni az estét és nyom egy puszit az arcára, mintha mi sem történt volna. Korai, feltűnik ez a családnak is, mire olyan folyékonyan hazudja, hogy evett valami bájitalos ételt a bálon, amitől rosszul lett, hogy nem csak elhiszik neki, de még meg is sajnálják a szegény pici Médit.

// Love//
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék