36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: [1] 2 3 4 » Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Szervezői Mesélő
DÖK tag


DÖK mesélő
offline
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
Írta: 2015. február 13. 22:14 | Link

Szerelmesek estéje - Valentin nap
Február 14.


Ahogy belépsz a Fénylő Lelkek Udvarába, szinte egészen biztos, hogy eláll a lélegzeted! Minden fehér, és izzókkal tarkított, ezzel valóban fénylővé téve az egész helyet. A központi részen kerek, sok férőhelyes asztalok vannak, ahol barátok, ismerősök osztozhatnak egy békés estében a Valentin napon kívül is. Ám a nagyobb rész a két személyes asztaloké, melyek a széleken helyezkednek el, hogy meghitt legyen a hangulat a párok számára, s csak egymásra koncentrálhassanak.



A gyönyörűen feldíszített fák között a kis asztalkákon mécsesek, gyertyatartók pislákolnak, porcelán étkészlet díszeleg, ezüst evőeszközökkel és kristály poharakkal. Minden tányérban szerelmes hattyúpárt mintázó szalvéta foglal helyet, és amint leülsz, máris megjelenik egy pincér, aki minden kívánságotokat lesi, hogy tökéletes lehessen ez az este a számotokra.



Mindent megkaptok, amit csak szeretnétek, ínycsiklandó vacsorát, szív alakú süteményeket, szerelem ízű puncsos fagyit csokireszelékkel, és mindenféle különleges italt, melyet pontosan erre a napra készítettek nektek elő! Minden lehetőség adott a tökéletes romantikához, s ha már nem szeretnétek tovább ücsörögni, akkor andaloghattok egyet a rétre vezető úton, amely egy hosszú, és kanyargós, fényes rózsaalagúton át vezet a rétre. A rózsákat megbűvölték, hogy télen is virágozzanak, így csodálatos illatár közepette juthattok el a végállomásra, amely egy romantikus pavilonnál van.



Bár a Fénylő Lelkek Udvarán is szól a lágy muzsika, itt egy egész kis zenekar vár benneteket, hogyha szeretnéd felkérni a párodat táncolni, legyen rá lehetőséged. Viszont ha kettesben akarsz vele maradni, elég csak intened, s a zenészek azon nyomban eltűnnek, mintha ott sem lettek volna!
Nincs is ennél jobb hely egy igazi első csókra, vagy egy forró sokadikra, s amikor véget ér ez az este, szinte teljesen biztos, hogy senki nem marad pár nélkül, aki ide érkezik!



Pincéreink minden párt meglepetéskoktéllal fogadnak, amennyiben igényt tartanak rá. Aki szeretne ebből inni egyet, csak mondania kell //a hszetekben pirossal emeljétek ki, hogy kértek egy italt//, egy perc múlva már ihatjátok is a különféle hatású színes italotokat.


//Kérdéssel, kéréssel keressétek a Szervezői Mesélőt!
A Random Randisok a hozzászólásuk elején linkeljék be a maszkjukat, hogy könnyű legyen megtalálni a párotokat.
Szálazásnál figyeljetek, hogy egy szálba menjen minden (ez a poszt az első, ehhez írjátok a tiéteket).
Álmodói időpont: február 14-től március 7-ig//
Utoljára módosította:Szervezői Mesélő, 2015. február 14. 22:12
Hozzászólásai ebben a témában
Vikohino Thaihasy
INAKTÍV


Eperlány
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 2041
Írta: 2015. február 14. 00:57 | Link

Valentin nap

Maszk, ruha

Az életben nem gondolta volna, hogy ő valaha ilyesmire adja a fejét. Pláne, hogy már a tanársággal is példát kéne mutatnia, ez így nagyon nincs rendjén. Elvörösödött arca a maszk mögött nem látszik, ujjait pedig tördeli a szép új fekete ruhájában. Száját harapdálva érkezik az elsők között a kastélyban lévő udvarra, kétségbeesetten pislog ide-oda, hogy nem látja-e az ismeretlen párját ma estére. És ha nem jön el? Ha időközben meggondolta magát? Vagy ha egyszerűen meglátja őt és visszafordul, vagy leveszi a maszkját?
~ Higgadj már le, hiszen még nincs is itt annyi ember. ~ - nagy levegőt vesz, kifúj. Így igaz, alig vannak még itt, nem szabadna, hogy ilyen butaságokon törje a fejét. Bár szó mi szó, elég kellemetlen lenne, ha a sok párocska között hoppon maradna... akkor kénytelen lenne hátraarcba vágnia magát és hazabattyogni, hogy kisírhassa magát a nővérének.
~ Rossz ötlet volt, rossz ötlet volt... ~ - Amint viszont alaposabban körülnéz, elhallgat minden háborgó gondolata és eltátott szájjal csodálja a díszítést. Ejha! A DÖK-ösök aztán kitettek magukért, ezt el kell ismernie. Így meg most még jobban nyomasztja, hogy mi van, hogyha nem jön el a párja... vagy ha az illető diák. Megtorpan. Na nem, azért arra csak figyeltek a szervezők... Szereznie kell valamilyen italt. Még a szörp is jöhet, de ahogy látja, csak asztalok vannak, valami nagy puncsos kirakodóvásár sehol. Jó, akkor valami süteményt, amivel megtöltheti a száját, hogy addig is ne magán rágódjon. De semmi, ezen az elegáns helyen most pincérek fogják kiszolgálni az idelátogatókat. Ajkát idegesen harapdálva inkább beáll az egyik szépen feldíszített fa alá, hogy onnan figyelje az érkezőket.
Utoljára módosította:Vikohino Thaihasy, 2015. február 14. 12:07
Hozzászólásai ebben a témában


| Hullócsillag Seprű- és Kviddics Szaküzlet tulajdonos |
Lucy Blake
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 62
Összes hsz: 141
Írta: 2015. február 14. 10:22 | Link

Valentin nap | Random Randi

Maszkom

Borzasztóan izgulok. Na de hát ki nem? Úgy készültem erre a találkozóra, mint ha az életem múlna rajta. Remélem, hogy nem akasztottam ki teljesen szegény Dereket a ruhaválasztásnál. Igen, együtt mentünk ruhát vásárolni, és nagyon remélem, hogy a legmegfelelőbbet választottam. Nem is tudom, most így utólag kicsit szűknek tűnik, meg a cipő is szorít, úgy érzem a hajam is szétáll, és itt ülök egyedül. Egyedül egy csodálatos asztalnál a fák alatt, ami virágokkal van díszítve, és még a tányérra, szalvétára is figyeltek, hogy szív alakú legyen, vagy legalábbis passzoljon a Valentin naphoz.
Csak ülök itt, és fogalmam sincs mit gondoljak, vagy mit érezzek. Ez a legelső randim, és még ráadásul nem is szokványos. Azaz úgy értem, hogy még azt sem tudod, hogy kivel találkozol. Mi van akkor, ha rosszul sikerül? Vagy unni fogjuk egymást? Ki megy el először? És hogy lesz? Egyre csak ezekre tudok gondolni. Bármi lehetséges, és én mégis csak a rosszra gondolok most. Pedig nem szoktam ilyen lenni... Máskor mindenben a jót látom, most meg... Mindegy is. Megpróbálok megnyugodni, biztosan jó párom lesz. Látom, már páran vannak itt körülöttem, akik szintén a Random Randira vagy csak simán randizni jöttek. A páromat még nem látom, bár korán is érkeztem, és alig vagyok még itt 5 perce. Nyugi Lucy, nyugi...
Hozzászólásai ebben a témában

Podmaniczky Ádám
INAKTÍV


PodiÁdi | Team Eridon <3
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 1519
Írta: 2015. február 14. 11:18 | Link

Valentin nap | Random Randi (Lucy *-*)

Maszk

Eljött hát a nagy nap. A sikertelen próbálkozásaim a női egyedeknél arra az elhatározásra juttatott, hogy bizony én most elmegyek jól és jelentkezem a Rapid Randira. Le is adtam a jelentkezésemet, meg is kaptam minden szükséges dolgot hozzá, így most itt állok. Nem tudom, hogy miért fogtam ebbe az őrültségbe bele egyáltalán, de nem bánom. Határozottan nem. És ha ez kell ahhoz, hogy megismerjem azt, aki tényleg elég jónak gondol magához? Eddig ezt még nem próbáltam, de most itt az ideje.
A ruhám az ágyamon pihen, amíg lezuhanyzom, sőt meg is borotválkozom, hogy jó első benyomást tegyek a lányra. Tegnap még a hajamat is levágattam. A szettem, amit mára választottam, fekete nadrág és zakó, hozzá bordó inggel, nyakkendő nélkül, elvégre sem esküvő, sem temetés nem lesz ma. A cipőm fekete, a zoknim is, leszámítva azt, hogy van a sarkán egy békaarc. Senki se látja, de ott van. Kabalazokni. Jól kell sikerülnie a mai estének.
Hosszú percekig álltam még a tükör előtt, mielőtt végre elindultam, és lassan haladtam a folyosón is, néztem a mellettem elhaladó párokat, lányokat és fiúkat, akik egyénileg igyekeztek. Más is lehet ma olyan ideges, mint én, hiszen nem mindenkinek van párja a mai nap. A kapuban még megállok egy pillanatra, felvéve a maszkom. Gyönyörű látvány tárul a szemem elé, még férfi szemmel is szép, és nem túl giccses. A haladás még könnyű, és még könnyű kiszúrni a szőke lányt is, akit nekem rendeltek ma. Szőke? Gwen, a legjobb barátom szőke, rajta kívül azonban nem tudom, hogy volt-e bárki, aki ilyen hajszínt viselt a környezetemben. Biztos, hogy nem ismerem, és őszintén, kevés dolognak örültem még ennél jobban. Mosoly kúszott az arcomra, ahogy elindultam felé. Alapjairól kezdeni egy ismerkedést sokkal izgalmasabb. Megállva mellette finoman a vállára teszem a kezét, figyelmet kérve tőle, egy fehér rózsát nyújtva felé, melynek olyan rövid a szára, hogy akár a hajába is tűzheti. Szeretem ezt a virágot. Semleges. Még bármerre elviheti az emberek érzéseit, gondolatait.
Hozzászólásai ebben a témában

Lucy Blake
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 62
Összes hsz: 141
Írta: 2015. február 14. 12:02 | Link

Ádámnak (*-*)

Nem sok várakozás után megjelenik mellettem egy magas, barna hajú fiú, aki egy rózsát ad a kezembe. Hirtelen nem is tudom mit mondjak, kicsit zavarba jöttem. Talán el is pirultam, sőt, biztos vagyok benne. Szavak nehezen jönnek ki a számon, de azért köszönnöm kéne.
- Szia... - mondom a fiúnak kissé elámulva, bár próbálom tettetni és ezzel túlteszek magamon. Ennél több szó nem jön ki a számon. Látszik hogy jó pár évvel idősebb nálam, minimum 2-vel. Ráadásul helyes is... csoda, hogy még nincs barátnője. Ilyenkor legszívesebben megköszönném a sorsnak, a szervezőknek, és Derek kis közreműködésének is. A rózsát szorongatva a kezemben, nem tudom, mit csináljak vele. Azt sem tudom, most felálljak-e vagy maradjak ülve. Eléggé hülyén érzem magam. Nem tudok mit csinálni, és úgy ülök itt mint egy idióta. Legalább is így érzem.
Hozzászólásai ebben a témában

Borostyán Lenke
INAKTÍV


Aaron's siren
offline
RPG hsz: 55
Összes hsz: 108
Írta: 2015. február 14. 12:04 | Link

Valentin nap-Random randi

Maszk,Ruha

Elképedve bámulom az ismeretlen álarcos lányt a tükörben, pedig ez a személy én vagyok. Nem értem magam... Miért is jelentkeztem erre a random randira? Mindig is távolságtartó voltam az ellenkező nemmel, sosem szerettem, ha legyeskedtek körülöttem, és természetesen a valentin nappal is hadilábon állok, vagyis, hogy álltam mostanáig. Mindig kerültem az efajta nyálas, pelenkás angyalkákkal, szívecskékkel, I love you feliratokkal és egymásba tapadt szerelmes párokkal teli rendezvényeket. Mondhatni a gyomrom majd kifordul, ha csak arra gondolok, hogy márpedig most a Fénylő Lelkes Udvara telis tele lesz a felsoroltakkal, és ki tudja még mivel, és én oda fogok menni, ebben a maskarában meg ezzel a nyavalyás lakattal és árgus szemekkel fogom figyelni, hogy ki az a szerencsétlen áldozat, akinek el kell viselnie egy teljes napon át.
Gondolatban már a rendezvényen kóricálok, majd ahogy tekintetem találkozik tükörképem kétsegbeesett szempárjával, belém bújuk a kisördög, aki arra bíztat, hogy ne menjek ki a FLU-ra, és ne csináljam végig ezt az egészet, mert mit szólnának az örző-védő szolgálatot 21 évig teljesítő szülök. Szinte már érzem magamon a rosszalló pillantásaikat, hallom a pap dörmögő hangját, ahogy azt sulykolja belém, hogy nem helyes, amit csinálok, épp ezért megtiltja, hogy odamenjek. Már a gondolattól is iszonyatos dühbe jövök, a kezemben lévő rúzst a tükörnek vágom, még szerencse, hogy kellőképp vastag az üveg, és a lakattal, valamint az arcomat fedő maszkkal elindulok.
Kecses léptekkel szelem az utcákat, céltudatosan megyek, de, hogy a múltkori eltévedős jelenetet megspóroljam magamnak szégyen szemre a táskámba csúsztattam a térképet, biztos, ami biztos.
Végre megérkezem a rendezvény helyszínére, és ironikusan mustrálom, hogy minden, amire szállítottam: angyalkák, szívek, szájon át egymást lélegeztető, szinte már felfaló párok, mind-mind jelen vannak. Sebaj, ezt akkor is végigcsinálom! A díszletről pillantásom a lézengő vendégseregre kúszik, és megnyugtat, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki még nem akadt rá a párjára. Kíváncsi pillantásokkal méregetem az álarcosokat, miközbem azon gondolkodom, tényleg szeretném-e megtalálni a nekem szánt lovagot, majd újból elém kúszik a papa képzeletbeli szónoklata, és döntésem sziklaszilárddá válik: akarom! Ajakaimra félszeg mosolyt csalok, és ténylegesen belevágok a keresgélésbe. A ketyere a mellkasomban hevesebben ver egy kicsit, azt hiszem izgulok. Miért is? Jaj, tudom már, mert életem első random-vak randija kezdetét veszi.
Hozzászólásai ebben a témában

Wolgast Bellafonte
INAKTÍV


Répasrác
offline
RPG hsz: 190
Összes hsz: 7542
Írta: 2015. február 14. 12:24 | Link

Szent Bálint nap | Randomrandi

Tha Seksi Mask


 Felvettem a szuper szexi szürke álarcom, felvettem hozzá a legelegánsabb szürke ruháimat, majd elbandukoltam a fénylő lelkek udvarába. Már voltam itt egyszer, de akkor nagyon más volt. Most halk muzsika duruzsolt valahonnan, izzók kápráztatták el a szemem, illatok fenséges egyvelege szállt a levegőben. Úgy éreztem, menten elalélok. Megmarkoltam a zsebemben lévő kulcsot, mivel valószínűnek tartottam, hogy nem fogom csak maszk alapján felismerni a párom. Úgy éreztem, kínos próbálkozások sora áll még előttem. Persze csak azoknál próbálkozom, akiknek gyanúsan szürkés az álarcuk.
 Nem akartam leülni, mert felállni sem akartam onnan, márpedig ha most leülök, előbb utóbb fel kell állnom megkeresni a párom. Ezen oknál fogva Lassan zsebre tett kézzel sétálgatni kezdtem a fák között, nézegetve a díszeket és az embereket. Találtam lányokat, akiknek egyértelműen nem hozzám illő maszkja volt, volt akiknek gyanús. Még nem mentem oda, hátha jön valaki, akinek viszont egyértelmű. Így talán pár kínos próbálkozást elkerülhetek.
 Nem kifejezetten éreztem magam idevalónak, de gondolom ezzel szinte mindenki így van. Fura dolog ez. Picit izgatott voltam, de ezt a legkevésbé sem mutattam ki. Csak azért jelentkeztem erre a kulcsos-lakatos cuccra, mert mókásnak ítéltem. Persze azt elfelejtettem, hogy minden sztori utólag mókás igazán, közben viszont igencsak változó. Na de még szinte el sem kezdődött az este, ki tudja, mi minden vár rám, nem igaz? Talán életem nagy szerelme, talán csak egy rövid kaland, talán semmi. Az unokáknak mindenesetre jó lesz majd, mikor rám jön a "bezzeg az én időmben" roham.
Hozzászólásai ebben a témában

-=Éjfélkirály|Avatartalan=-
csacsi
Várffy-Zoller Róbert
Tanár, Végzett Diák


-10 pont a Levitának
offline
RPG hsz: 491
Összes hsz: 1990
Írta: 2015. február 14. 13:23 | Link

Valentin-nap
Michelle

Rossz passzban voltam, nem találtam a helyemet se az iskolában, se a kviddicspályán, és még a lányoknál sem. A tanulás nem motivált, tulajdonképpen még azt se tudtam, hogy milyen szakot végezzek el, pedig már nyakunkon voltak a vizsgák. A legutóbbi kviddicsmeccsünkön csúnyán kikaptunk, ritka gyenge formában játszottam. Hiába dobtam egy szép gólt, utólag sem vigasztalt. Aztán itt volt ez a Valentin-napnak nevezett valami, a szerelmesek ünnepe. Gondoltam majd kerítek magamnak egy lányt, és jól fogom érezni magam. De ez se akart összejönni. Rá kellett ébrednem, ha nem vagyok a csúcson, nem érdeklem az embereket, csak a hírnév, a körülöttem lévő felhajtás vonzza őket, nem pedig a személyiségem, maga az ember. Belegondolva, valóban kiállhatatlanul tudtam viselkedni, könnyen fejembe szállt a dicsőség, lekezelő, nagyképű, és sokszor gyerekes voltam. Most, hogy csőstül értek a problémák, érett meg bennem ez a felismerés. Késznek éreztem magam a változásra, hogy végre megkomolyodjak. Nehéz és hosszú küzdelemnek ígérkezett, de okvetlenül szükséges volt. A szüleim részéről is éreztem a nyomást, hogy érettebb hozzáállást, felnőtthöz illő viselkedést várnának el tőlem. Rettentően dühös voltam rájuk, amikor a Bagolykőbe kerültem, hiszen akaratom ellenére rám kényszerítették, hogy ide jöjjek. Ezt szánták büntetésnek, legalábbis így éreztem. Valójában azonban így adtak esélyt, hogy újrakezdhessem. Azonban nem változtam semmit a németországi önmagamhoz képest, ott folytattam itt is, ahol Németországban abbahagytam. Most már csak magamra számíthattam, egyedül kellett kiharcolnom az élettől egy újabb esélyt.
A lányokhoz való hozzáállásomon kívántam legelőször is változtatni. Eddig csak puszta eszközként, játékszerként tekintetem a legtöbbször rájuk, szinte ember számba se vettem őket. A Valentin-napon bizonyíthattam önmagamnak, hogy tudok kulturáltan szórakozni egy lány társaságában. Partnert viszont nem sikerült találnom. Ugyan lett volna lehetőségem a random randira jelentkezni, de ezt méltóságomon alulinak éreztem, túl nagy volt benne a kockázat, így tényleg csak utolsó, kétségbeesett lehetőségként számoltam vele.
Egyik nap, amikor éppen az önsajnálat és tehetetlenség legmélyebb bugyraiban vergődtem, felkeresett Michelle Angelique Saint-Venant, és aláírást szeretett volna kérni tőlem, mint híres kviddicsestől. Felcsillant a szemem, hogy végre itt egy igazi rajongó, biztos látta a Navine ellen lőtt zseniális gólomat, és ellenállhatatlan vágyat érzett, hogy begyűjtse az aláírásomat. De amikor ezt szóba hoztam, kiderült, hogy csak az egyik szorgalmihoz kell neki, szó sincs rajongásról. Megpróbáltam hát a lehető legtöbbet kihozni a helyzetből, az aláírásért cserébe megkértem a lányt, hogy Valentin-napon legyen a partnerem. Belement az üzletbe.
A Fénylő Lelkek Udvarában rendeztek programokat a párocskáknak, az udvar bejáratánál beszéltem meg a találkozót Michelle-lel. Egy szál rózsával terveztem fogadni, úgy gondoltam mégiscsak így illik, bármennyire is egy műrandiról volt szó, ami arra szolgált, hogy rendbe tegyem a saját önérzetemet. Aztán lehet hiába készültem, el se jön, simán kinéztem belőle, hogy az egyezségünk ellenére átver.
            
Hozzászólásai ebben a témában

2x Év tanára 2018 & 2019 tavasz-nyár

Legrellonosabb rellonos 2015/16 ősz-tél

Iskolaelső 2012/13 ősz-tél

Az év hajtója 2012/13 ősz-tél

Kérdezz!

Kámea Nimoá
INAKTÍV


*Mea*
offline
RPG hsz: 70
Összes hsz: 225
Írta: 2015. február 14. 14:48 | Link

Valentin nap - Randomrandi

Maszk, Én

Fel sem tudja fogni, hogyan sikerült erre rávennie Derek-nek. Ez egyáltalán nem olyan vicces, mint amilyeneket ő szokott kitalálni! Jó, utólag valóban minden más, de most mihez kezdjen ebben a helyzetben? Az utolsó pillanatokig halogatta az egészet, s miután a bőrdzsekijéről is lebeszélték, mint egy biztos pontról az életében, már csak egy ponthoz ragaszkodhatott. Hogy nincs mit fölvennie egy ilyen alkalomra. Kár hogy ennyire ismerik a barátai. Úgyhogy, végül minden kétsége ellenére, jelenleg éppen az udvar felé lépked könnyed, egyszerű kis ruhájában, amit Kira szerzett neki. Azért meg kell hagyni, a maszk valóban csodaszép, de ennél sokal jobban foglalkoztatja az a tudat, hogy jobban izgul, mint a meccsek előtt. Ez azért mennyire lehet ciki?
Azt viszont nem tagadhatja, hogy miután belép a Fénylő Lelkek Udvarába, felébred benne a kíváncsiság. Mindig is bátor volt, hát miért ettől kellene félnie? A helyszín így is teljesen elvarázsolja. Halványzöld szemeit végigfuttatja a már bent lézengő diákokon, s maszkjaikon. Vajon itt van már? Amint halad egyre beljebb és beljebb a világító díszek alatt, ujjai az apró kis lakatra kulcsolódnak a zsebében.
Utoljára módosította:Kámea Nimoá, 2015. február 14. 14:49
Hozzászólásai ebben a témában


Wolgast Bellafonte
INAKTÍV


Répasrác
offline
RPG hsz: 190
Összes hsz: 7542
Írta: 2015. február 14. 15:39 | Link

Szent Bálint nap | Randomrandi


 Hiába, azért hűvös még a február. Kerestem egy pincért, kértem egy forró teát. Amíg hozta, odamentem egy lányhoz //Viko//. A maszkja nem hasonlított az enyémhez, de nem is számítottam rá, hogy az enyém párja ugyan olyan lesz, mint ez. Szóval próba szerencse, ha mégsem, akkor Wolgi zavartan balra el, egy személyt kihúzhatok az esélyesek listájáról.
 -Szia, ömm... Láttam, hogy itt álldogálsz egyedül, és még én sem találtam meg a páromat, szóval... Megnézzük, passzolunk-e egymáshoz? - kérdeztem, miközben elővettem a kulcsot és felé tartottam.
 Reméltem, hogy nem lövök olyan nagy bakot. Ha csak simán nem illik a kulcs bele, bocsánatot kérek és továbbállok. Viszont ha neki már van partnere, csak elment valamiért egy kicsit, akkor félő, hogy zavaromban elpirulok. Habár, így jobban belegondolva, nem is látszana a maszktól. Végre valami jó dolog!
 Közben a pincér, kis tálcán hozva az italomat, már közeledett. Biztos ez is valami különleges cucc lesz, mint rózsatea, vagy mittudomén, de erről szól ez a nap, nem? Apropó ez a nap... Elfelejtettem felköszönteni Bálintot. Remélem nem haragszik meg.
Hozzászólásai ebben a témában

-=Éjfélkirály|Avatartalan=-
csacsi
Podmaniczky Ádám
INAKTÍV


PodiÁdi | Team Eridon <3
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 1519
Írta: 2015. február 14. 15:53 | Link

Lucy

A lány rám köszön, szerencsére nem csak én vagyok az, aki zavarban van kettőnk közül. Ez egy kicsit nyugtatólag hat rám, és képes vagyok rendesen gondolkodni, sőt mindenféle dadogás és értelmetlenül összerakott mondatoktól mentesen beszélni is.  
- Szia.
Én se nagyon tudom, hogy mit is kellene pontosan mondanom, vagy tennem, így hát a bénázás elkerülése végett, leülök a másik székre, az a legbiztosabb, mint első lépés. A kezeimet magam előtt összeteszem, térdeimen pihentetve őket. Így nem tűnök olyan feszélyezettnek, és őszintén szólva segít, hogy ne is érezzem úgy magam.
- Nem száz százalék, hogy összetartozunk, de szerintem igen, viszont azt hiszem az a biztos, hogy ha ezeket is kipróbáljuk.
A kulcs - lakat páros rám eső részét felemelve kérek engedélyt a lánytól, hogy a gyanúmat, mely szerint ő a párom, beigazoljam. Szerencsére anyukám foglalkozása révén van némi rálátásom a színházi kellékekre. Elég sokat tanultam tőle, hogy úgy véljem, összetartozunk, és mikor a lakat kinyílik a kulcsnak köszönhetően, szélesen elmosolyodom.
- Nos, illő volna bemutatkoznom. Ádám vagyok, tizenkilenc éves, eridonos, érdekel a kviddics, a mágiatörténet és a sütemények. Nem tudom, mire vagy kíváncsi, de bármilyen kérdést feltehetsz, megválaszolom.  
Sosem voltam még randin úgy, hogy ne ismerném a másikat, és most tessék, mégis megteszem. Persze nem rosszul furán, véletlenül sem, csak kiléptem a bizalmi szférámból és ez most nagyon furcsa. Persze pozitívan állok a dologhoz, és a lány, akit nekem választottak, nagyon kedvesnek tűnik, és ahogy elpirul, már biztos vagyok benne, hogy tényleg az is.
Hozzászólásai ebben a témában

Derek Taylor
INAKTÍV


Mindenkori Mókamester # Dercsi # Cicafiú Gwennek:D
offline
RPG hsz: 105
Összes hsz: 953
Írta: 2015. február 14. 16:06 | Link

Valentin nap, vagy mi a szösz
Meának és a Titokzatos Lánynak


Mi a francok keresek én itt?
Ez jár Derek fejében, amikor már a Fénylő Lelkek Udvarának bejáratánál áll. Eljött a hívásra, egyrészt mert nem tudta visszautasítani, mert nem tudta ki írt, másrészt pedig mert miért ne? De egyelőre senki nem megy oda hozzá. Ő pedig csak áll, azzal a nyamvadt színváltós rózsával a zsebében, amit a titokzatos, őt elhívó lánynak vett, amikor Lucyval ruhát vásároltak. Valószínűleg ugyanannyira kiakaszthatta a lányt vele, mint ő Dereket a ruhákkal. Akkor jött rá, hogy bizonyos dolgokat nem is szeret vásárolni. Például nagyon örül annak, hogy nem lány, és nincs ennyi macerája a báliruhákkal. Most is csak egy tök egyszerű, kissé elegáns felszerelésben van jelen.
Kezdi kissé kényelmetlenül érezni magát. De a többieket elnézve, ahogy egy csomóan maszkban rohangálnak, legalább örül, hogy ő nem játszik Zorrót. Bár így a Naplementében sem fog ellovagolni a leányzóval, aki ki tudja ki, honnan, hogy, miért...?
Próbál nem is gondolni rá. És ekkor veszi észre Meát a csinos maszkban. Még így is rögtön felismeri, és nyomban eltol egy félmosolyt. Galád módon lopakodva és gonosz mosollyal elindul, beoson a lány háta mögé, és pár másodpercnyi magában vihogás után - mert ő ugyebár már tudja mire készül - hirtelen megragadja Mea két vállát hátulról.
- Huuuúúúh!
Aztán felnevet, és reméli, hogy nem pofozza le a lány ijedtében. Hátrébb is lép inkább egy sort, és ha Mea kidühöngi magát, amire nagy az esély, megszólal.
- Bocs bocs bocs! Mizu van? Hol a párod? Még nincs meg? - kérdezi zsebre dugva a kezét. - Csini vagy! Nekem még fogalmam sincs ki hívott el. - morfondírozik, a tömeget pásztázva a tekintetével. Majd Wolgin akad meg a szeme, és összevonja a szemöldökét.
- Az a maszk nem passzolna a tiédhez? - kérdezi a lányt Wolgira mutatva, majd leplezetlenül széles, huncut vigyorral néz vissza Meára.
Utoljára módosította:Derek Taylor, 2015. február 14. 16:22
Hozzászólásai ebben a témában


♪ ♫ ♩ ♬
Vikohino Thaihasy
INAKTÍV


Eperlány
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 2041
Írta: 2015. február 14. 16:10 | Link

Valentin nap, Wolgi

Maszk, ruha

Egyik lábáról a másikra dülöngél, közben érkeznek az emberek, jönnek az álarcosok is, de sehol az, aki esetleg az ő párja lehetne. Megkéri időközben az egyik pincért, hogy hozzon valamit, akármit amit megihat, addig is figyeli az érkezőket. Enyhén szólva érzi magát kellemetlenebbül, sok itt a diák, sehol egy tanár rajta kívül, csak ő volt ilyen kis lelkes a tanári karból... Végül a pincér hoz egy elxíres üccsit, Viko kérdőn pillant az illetőre. Na de hogy őt is diáknak nézték egy ilyen fiataloknak való itallal! Jó, semmi gond, megköszöni és mohón bele is kortyol az üdítőbe, meg se várja amíg valamelyik jégkockába zárt bájital kiolvadna. Bele se mer gondolni, hogy mik lehetnek ezek a rózsaszín és piros löttyök lefagyasztva. Észre se vette, de egy magas, szőke fiú lépett addig hozzá egy ezüst színű álarcban, ő meg a meglepetéstől majdnem belefullad a limonádéba. A szerencsétlen eset végül csak egy kis foltot hagy a fekete ruháján, ő meg nem győz elnézést kérni a sráctól. Tán mégiscsak egy diákot kapott? Nem tudja megítélni, hiszen ilyen magassággal bárki lehet.
- Szia... persze, öm, igen... - nagy zavarában hirtelen el is felejtette, hová tette azt a lakatot, de végül csak megtalálja fél kézzel a kis retiküljében. Bár úgy sejti a két maszk színe sem passzol, azért elvörösödve tartja Wolgi felé a lakatját.
Hozzászólásai ebben a témában


| Hullócsillag Seprű- és Kviddics Szaküzlet tulajdonos |
Wolgast Bellafonte
INAKTÍV


Répasrác
offline
RPG hsz: 190
Összes hsz: 7542
Írta: 2015. február 14. 16:29 | Link

Szent Bálint nap | Randomrandi


 Szegény lány úgy meghökkent a felkérésemtől, hogy leöntötte magát valamivel. Ezután szabadkozni kezdett, én pedig azt sem tudtam, mit csináljak.
 - Se... Semmi gond, az én hibám, hogy csak úgy idelopakodtam...
 Elővette a lakatot. Már kívülről is úgy tűnt, hogy nem passzolnak, de ne bízzuk a véletlenre. Közelíteni kezdtem a kulccsal. Miért ilyen fura érzés? Mintha nem is tudom, mit csinálnék... Mintha... a legféltettebb titkomat kéne most lelepleznem, ez az egész olyan... intim volt.
 Megpróbáltam betolni a kulcsot a zárba, de nem illett bele. Enyhén remegő kézzel zsebre tettem a kulcsot.
 - Na, sebaj, majdcsak megtaláljuk mindketten a párunk! - kínos mosoly - Jó mulatást! - mondtam, majd megindultam a pincér felé. Már csak pár méterre volt tőlünk, szóval nem kellett messzire mennem. Elvettem a teát, bár ez után hirtelen már nem is fáztam annyira. Visszasunnyogtam egy fa alá, ácsorogtam egy pár percet. Miután a pulzusom lekászálódott a csillagok közül, szürcsölgetni kezdtem a teámat. Néztem a többi hölgyeményt, próbáltam kiszemelni a következő szerencsétlen áldozatomat.
 Talán érdemesebb lett volna abba belegondolni, hogy miféle drogból főzhették a teát, csak hogy még romantikusabban érezzem magam. A hatást még nem éreztem, de bármikor előtörhet belőlem. De erre akkor még nem gondoltam.
Hozzászólásai ebben a témában

-=Éjfélkirály|Avatartalan=-
csacsi
Kámea Nimoá
INAKTÍV


*Mea*
offline
RPG hsz: 70
Összes hsz: 225
Írta: 2015. február 14. 16:47 | Link

Valentin nap - Random Randi
Derek Smiley

Igyekszik magát nem kényelmetlenül érzeni. Lassan lépked, s nem megy túl távol a bejárati kaputól. Se magával, se az esetleges partnerével nem akar kibabrálni, bár nem tudja, hogy attól könnyebbülne meg, ha megtalálna vagy attól, ha el sem jönne. Már megint miért ezen gondolkodik? Talán... basszus!
A hirtelen érintés nagyon megijeszti, s a fiú nemcsak érezheti, de láthatja is, ahogy Mea vállai összerándulnak.
Egy pillanatra átfut az agyán, hogy ki lehet ennyire hibbant, de a huuuúúú-ból származó hanganyag már sejteti a gazdáját.
- Derek!
Pördül közben a fiú felé.
- Ez egyáltalán nem volt vicces! Így is miattad...
Ahogy találkozik a tekintetük, s látja, hogy a szöszke mennyire jól szórakozik, inkább ő is neveti magát.
- Dilis!
Boxol bele barátja karjába egy jó kis zsibbasztót, hogy azért ne ússza meg bármi nélkül.
Derek kérdéseire csak körbe lillant, majd összegezve válaszol. Örül, hogy nem kell végre egyedül ácsorognia.
- Nem tudom ki lehet az.
Majd újra végigpásztázta az embereket. Persze vannak tippjei, de még nem állt hozzá ki is próbálni őket.
- Nem!
Tolja le a fiú kezét habozás nélkül, anélkül, hogy megnézte volna, hogy kire is mutat.
- Ne mutogass!
Azonban a bosszankodás szerűség újból mosolyba csap át.
- Most biztos azt hiszi, hogy kémkedünk utána!
Kacsint Derek-re, majd végre megnézi, kire is mutatott valójában. Egy szőke, magas srác... határozott talán.
Utoljára módosította:Kámea Nimoá, 2015. február 14. 16:48
Hozzászólásai ebben a témában


Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2015. február 14. 17:02 | Link

Valentin nap| Random randi

Maszk
Ruha

Felöltöm maszkot és megszemlélem magam a tükörben. Ideges mosoly jelenik meg az arcomon. Ezért enyhén meg is szidom magam, amíg a hajamba illesztem a sárkányos hajtűt. Hisz teljesen feleslegesen izgulok, ha a partneremmel nem is fogunk összeilleni, akkor is kellemes este lesz a mai.
Megigazítom a ruhám pántját és a kézi táskámba teszem a maszkhoz kapott lakatot. Aztán elindulok a random randira.
Leérve az udvara meg szemlélem azt a néhány maszkos embert aki már itt van. Kissé csalódottan állapítom meg, hogy az enyémhez hasonló maszkot nem látok.
Megigazítom a ruhám és kicsit távolabb sétálok a bejáratól. Ideges mosollyal kérek egy italt a mellettem elmenő pincértől.
Aztán egyik oszlopnak támaszkodva meg kóstolom a furcsa színű italt.
Közben pedig lopva körülnézek még egyszer, de mivel még most se láttok senkit, aki a partnerem lehetne, csak hallgatom a zenét, és enyhe gyomorgörccsel várok a ma esti "lovagomra".

//Megcsináltam neked a képet, és, ha már itt jártam javítottam a helyesírási hibákat is. Ügyelj az igekötős igékre! Kiss - L.A.//
Utoljára módosította:Állia Szipenni, 2015. február 14. 17:39
Hozzászólásai ebben a témában

Lucy Blake
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 62
Összes hsz: 141
Írta: 2015. február 14. 17:17 | Link

Ádám

Megkukulva nézek a fiúra, aki a velem szemben lévő székre ül le.
- Ó, ööö... Igen, ki kéne próbálni. - mosolygok rá kissé zavartan, majd odacsúsztatom elé a lakatot, amit mindvégig a kezemben szorongattam. Még jó hogy nem hagytam otthon. Ezek után kinézném magamból. Mindenesetre, most már valamennyire nyugodtabb vagyok, és kevésbé izgulok is. Csak éppen azt nem tudom mit mondjak. De semmi baj, bemutatkozott és nekem sem ártana. Ádám... valahonnan ismerős ez a srác...
Érdekli a kviddics? Csak nem... Tényleg! A múltkori meccsen láttam, és Derek is mesélt már róla nem is egyszer. Szóval nem csak helyes, hanem még sportember is. Hmm...
- Én Lucy vagyok, 15 éves, navinés. Hát... szeretem a kutyákat, a Legendás Lények Gondozását, és a kviddicset is szintén. Csak én nem hinném hogy valaha is tudnék játszani. - mosolygok rá.
- Egyébként, úgy tudom, hogy te vagy az Eridon kviddics csapatának a kapitánya. A múltkori meccsen jól játszottatok. Sajnáltam, hogy kikaptatok a Levita ellen. - és ez tényleg így is volt. Közben egy pincér odajön hozzánk, és megkérdezi mit szeretnénk inni-enni. Kérdő pillantást vetek Ádám felé, majd megkérdezem:
- Szeretnél inni valami különleges koktélt? - érdekelne hogy milyen is lehet egy ilyen. Meg úgy egyébként is.
Utoljára módosította:Lucy Blake, 2015. február 15. 15:52
Hozzászólásai ebben a témában

Kiranella Amorden
INAKTÍV


Belle au bois dormant
offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 99
Írta: 2015. február 14. 17:30 | Link

Valentin nap

Derek

Ruha

Valószínűleg nincs teljesen magánál, hogy elküldte azt a levelet Dereknek, de nem tudta elképzelni, hogy hívhatná el másképpen. Egy ideje már ott álldogál a romantikusabbnál romantikusabb, fényes dekorációkkal teletett helységben összeszorult torokkal idegesen. Most, hogy itt van a gondosan kiválasztott ruhájában, kezében egy tenyérnyi fém aranyszínű szívecskét szorongatva már nem olyan biztos a dolgában. Pedig jó ötletnek tűnt az egész, még mókásnak is, de most valahogy elszállt a bátorsága. Fogalma sincs mit fog szólni hozzá Derek, hogy ő írta a levelet. Talán azt fogja hinni, hogy csak ugratta. Az is lehet, hogy megharagszik emiatt, pedig mi sem áll távolabb a valóságtól. Ő csak vele szeretett volna lenni ezen a napon, mert nem tudta elképzelni, hogy mással legyen. Egy ideje már felfigyelt arra, hogy barátja közelében furcsa szorongást érez és lassan kezdett ráébredni, hogy talán többet érez, mint barátságot, de egyszerűen nem tudott ezzel mihez kezdeni. Eszébe jutott, hogy talán beszél erről Meának, de aztán mégsem tette, valahogy sohasem volt rá alkalom. Most pedig nincs mese, nemsokára útjára kell végre bocsátania az aranyszívet, ami megteszi helyette, amit ő nem mert szemtől szemben és elhívja Dereket hozzá. Most már késő meggondolni magát. Az eszében sincs, hogy elfusson, bármennyire is vonzónak tűnik ez a megoldás jelen pillanatban, de ezt nem teheti meg vele. Rossz kedvű lenne, hogy felültették és ezt biztosan nem akarja. Idegesen pillant körbe, ahogyan halad a maszkot viselők között őt keresve. Végre megpillantja, Mea mellett. A szívverése kihagy egy pillanatra. Távolabb áll tőlük, így egyelőre nem látják. Kicsit közelebb megy hozzájuk. Nagy levegőt vesz és előveszi a pálcáját. Nem gondolkodik tovább, nem hagy időt magának a visszakozásra csak halkan elsuttogja a varázsigét, miközben pálcáját a tenyerében fekvő aranyszínű szívre irányítja.
- Mobiliarbus.
A szív a levegőbe emelkedik és lassan barátai felé lebeg. Majd egyenesen Derek elé repül és megáll a levegőben. Visszafojtott lélegzettel figyeli, hogy Derek észreveszi e? Bár egy lebegő tenyér nagyságú aranyszív elég feltűnő.
-Invito szív.
Szinte suttogja, ráirányítva újra a szívre a pálcát, ami lassan visszafelé kezd lebegni hozzá. Elég, ha Derek követi a szemével és azonnal rájön, hogy ő hívta el, mivel lassan a szív újra a kezében landol. Zavartan mosolyogva néz rá és várja mit szól mindehhez.
Utoljára módosította:Kiranella Amorden, 2015. február 27. 09:33
Hozzászólásai ebben a témában

Derek Taylor
INAKTÍV


Mindenkori Mókamester # Dercsi # Cicafiú Gwennek:D
offline
RPG hsz: 105
Összes hsz: 953
Írta: 2015. február 14. 17:47 | Link

Meának és... Kira?

Nem tudja abbahagyni a nevetést szegény Mea reakcióját látva. De szerencsére nem kapott egy fülest sem a lánytól, és a végén még ő is elneveti magát.
Legalább ennyivel is oldják a feszültséget. Mert Derek bizony elég feszült, még ha nem is látszik.
Amikor pedig Mea letuszkolja a karját, még jobban elkezd röhögni.
- Nyugi már! Mit számít? Inkább menj oda hozzá!
Látja, hogy a fiú, Wolgi, elindul valamerre, Derek pedig megragadja Meát és elkezdi alig feltűnően felé tuszkolni.
- Na, menj már! Nem állhatsz itt egész este! Jó lesz, meglátod! - lökdösi finoman előre a lányt. - Tényleg! Becsszó!
Reméli, hogy Mea végre elindul, és csinál valamit, akkor pedig elsuttoghat egy "hajrá!"-t, de ha nem így történik, akkor is hirtelen valami más köti le a figyelmét. Az pedig egy bazi nagy, lebegő aranyszív.
- Ez meg...?
De mielőtt végig mondhatná a meglepett kérdést, a szív hirtelen elindul, Derek pedig követi a tekintetével, és ekkor... a szíve hirtelen kihagy egy dobbanást.
Most ez... ez mi? Vagy... mi ez? Most, ez...
Kira áll ott, kissé távolabb tőle, álomszép ruhában, és olyan szép, hogy...
Derek megrázza a fejét. Annyira értetlenül áll a dolog előtt, hogy csak nagy szemekkel pislog a lányra, és elfelejt odamenni hozzá. Csak áll és nézi, és nem is tudatosul benne, hogy eközben milyen idiótán festhet. Tökéletesen össze van zavarodva. Kira hívta volna el?
Most... áh nem! Tuti nem! Pedig... ugyanakkor örülne is neki... vagy nem? Most mi is van? Tényleg nem ért semmit.

Hozzászólásai ebben a témában


♪ ♫ ♩ ♬
Kámea Nimoá
INAKTÍV


*Mea*
offline
RPG hsz: 70
Összes hsz: 225
Írta: 2015. február 14. 20:22 | Link

Valentin nap - Random Randi
Derek, (Kira), Wolgi?  Rolleyes

- Igenis számít!
Vágja rá szinte azonnal. Ha az öltözet más is, a stílusa megmaradt. Hogyan nézhet ki ez kívűlről? Inkább nem gondol bele. Mások úgy sem ismerhetik fel egyből, nem csak a maszk, hanem az összhangú, elegáns megjelenése miatt sem.
- Jaj! Ne csináld már! Ez így nem fair...
*Lépked párat önkéntelenül is az említett irányba, majd a szívecske, s végűl Kira megjelenése elnémítja.
Derek-re pillan még egyet féloldalasan, majd tovább áll. Eddig is sejtette, sőt mitöbb, már-már tudta, de a valóságban ez sokkal jobban fájt neki, mint az gondolni merte volna. Egyáltalán miért szúr ott bent e miatt? Hiszen örül nekik!
A sétát végül egy kétszemélyes asztalnál fejezi be. Kezét az álla alá támasztja, s onnan figyeli az egyre növekvő csoportosulást.
Utoljára módosította:Kámea Nimoá, 2015. február 14. 20:28
Hozzászólásai ebben a témában


Vikohino Thaihasy
INAKTÍV


Eperlány
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 2041
Írta: 2015. február 14. 20:25 | Link

Valentin nap

Maszk, ruha

Valóban, amíg a magas, szőke fiú bele próbálja erőltetni a lakatjába a kulcsot, elég zavarba ejtő, kínos pillanatokat szül. Viko félrepillant, a feje csak úgy ég, de a zár nem nyílik. Wolgi ezek után gyorsan le is lécel, a fiatal nő pedig ott marad egyedül, a pár bájitallal kiolvadt üdítőjével. Az üvegpohárban azóta a limonádé már beszíneződött pinkre, ő pedig újból belekortyol és kezével próbálja letörölgetni hűs nedűt ruhájáról. Ez hiányzott. Sehol az ő párja, és még le is itta magát. Inkább elmegy ő is az egyik pincérhez és kér egy pár aprósüteményt, amíg vár meg előveszi a pálcáját és pár mozdulatot téve vele, eltünteti az éktelenül sötét foltot. Na, így már máris másabb. A süti még nem jön, úgyhogy újabb korty következik. Szájában szétárad a tömény málna és levendula bódító íze, eltartja magától a poharat, és lecsukott szemmel koncentrál amíg visszaszerzi saját ízlelőbimbóit. Túl édes ez a valami, és sehol benne egy eper. Úgy dönt, megvárja még a süteményt, befalja, vár még tíz percet és lelép, az lesz úgy a legjobb mindenkinek. Amikor megérkezik a pincér, sebtiben kikapja a tálcájáról a kis tányért és kínost mosollyal az arcán ül le a legközelebbi sok fős asztalhoz, hogy ott tömje magába az édességet. Talán ezért nem kell ő már senkinek, diákkora óta sokat felszedett, többet nassol és kevesebbet sportol... A gondolatra megakad szájában a falat, majd pár pillanat múlva morcosan öblíti le a bájitalos löttyel.
Hozzászólásai ebben a témában


| Hullócsillag Seprű- és Kviddics Szaküzlet tulajdonos |
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2015. február 14. 20:35 | Link

Valentin nap | Rapid Randi | Maszk

Sokkal jobb ez a hely, mint a másik. Itt az emberek szeretnek ünnepelni, sokszor. Bár azt hiszem a fiúiskola nem éppen olyan, ahol van értelme a Valentin nap ünneplésének, akiket mégis érint, azok pedig elintézik ezt négyszemközt, itt viszont, ezen a helyen, szeretnek az emberek mindent megünnepelni amit meg lehet. Én pedig vevő vagyok arra, hogy ne csak tanulással töltsük az időt.
Jelentkeztem a Rapid Randira is. Elvégre ez is az ismerkedés egyik formája, és bár ismerek lányokat, a legtöbbjükről kiderült, hogy már van párjuk, én pedig nem vagyok itt olyan régóta, hogy mindenkiről mindent tudjak, és tudjam, ki az, aki szóba jöhet. Talán ma este. Fekete nadrágot, fehér inget, fekete lazán kötött nyakkendőt, és ehhez fekete, magasszárú tornacipőt húzok. A fehér ingemet is feltűröm könyökig, kényelmesen. A korábbi iskolám egy ennél jóval hidegebb országban volt, így nem nagyon zavar, hogy csak ebben az összeállításban menjek le.
Az utolsó kanyarban veszem csak fel a maszkom, és ezzel sétálok beljebb, remélve, hogy könnyen megtalálom a maszkot, ami az enyémhez illik. Már több ember van itt, egyből sejtem, hogy ez nem lesz olyan könnyű. Zsebre dugott kézzel lépkedek beljebb a tömegbe, olykor rá-rámosolyogva egy-egy lányra, főleg azokra, akik olyan maszkban vannak, amely hasonlít az enyémre, sőt az egyikőjüknél még a lakattal is bepróbálkozom, ám, bár a kulcs belemegy, el nem fordítja.
- Sajnálom. Szép estét.
Kedves volt, viszonozta is, azonban egyikünk sem lett boldogabb attól, hogy tovább kell keresgélni a nagy őt, akit ma este nekünk szánt az ég, meg a diákönkormányzat. Csak lenne már itt, kezdek határozottan izgulni, hogy milyen lesz a párom ma este, pedig tudom, hogy a lányok sokáig készülnek, talán még most is éppen a haját csinálja vagy a sminkjét. Nincs okom aggodalomra, el fog jönni.

Hozzászólásai ebben a témában

Dandellion Masson
INAKTÍV


Dehlya Masson
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 79
Írta: 2015. február 14. 20:43 | Link

Maszk
haj
Cipő
Ruha

Soha nem hittem volna, hogy eljövök egy ilyen Random Randira, de mivel maszkot kell viselni(és ezt imàdom)ezért ki nem hagyhattam.A magassarkúmban már tökélletesen megtanúltam járni, attól függetlenűl, hogy csak ünnepekkor veszem fel. A ruhámban egy kisebb hercegnőnek érzem magam és a maszk bár egy kicsit kényelmetlen, de kifejezetten nekem való. Ahogy belépek az udvarra egy mesevilágban érzem magam. Minden csodaszép fényekkel van tele és az egésznek a hangulata nem is tudom.... Olyan varázslatos. Nagyon izgulok amiatt, hogy ki lehet a partnerem. Még sohasem voltam ilyenen és ha még meg is találom akkor sem tudom, hogy mi legyen. Biztos nagyon ideges leszek. Leszek? Hiszen már most is az vagyok. Igazából azért jöttem ide, hogy megismerkedhessek egy újabb emerel. Nem feltétlenűl azért, hogy több történjen. Lassan elkezdek a kezeimet tördelve sétálni, de én sem tudom pontosan, hogy merre.
Utoljára módosította:Dandellion Masson, 2015. február 14. 20:45
Hozzászólásai ebben a témában

Ha két ajtó közül kell választani, menj a falnak
Kiranella Amorden
INAKTÍV


Belle au bois dormant
offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 99
Írta: 2015. február 14. 20:48 | Link

Valentin nap

Derek

Ruha

Egyre zavartabb a mosolya, ahogyan a szeme találkozik Derekével. Nem jön oda hozzá nem is próbál közelíteni felé. Hirtelen kiszárad a szája és a szívet erősen szorítja a kezében. Látja, hogy Mea barátja mellett áll, így segélykérően pillant rá, de nem őt nézi, hanem Dereket, aztán hirtelen elmegy. Arra gondol, hogy biztosan megtalálta a párját, vagy csak zavarban van, amiért két barátja áll most itt és jobbnak látta kettesben hagyni őket. Furcsa módon örült volna, ha marad, mert vidám természetével biztosan feloldaná ezt a feszültséget, amit érez. Ujjai elfehérednek, úgy szorongatja a szívet és a pálcát maga előtt. Mivel nem állhat, úgy mint egy kőszobor egész este még egy nagy levegőt vesz és lassan kis lépésekkel megindul Derek felé. Ahogy a távolság csökken, úgy nő benne a zavar. Még egy lépés, még egy... ott áll már közvetlenül előtte. Most a következő nehéz próba jön meg kellene szólalni. Olyan különös ez, mert eddig ez sosem okozott gondot most nem tudja miért megy ilyen nehezen. Végül is csak kipréseli a száján.
-Szia...
Istenem, Derek szólalj meg végre! Örülsz, nem örülsz... , így nagyon nehéz dolgom van.
Végül is elmosolyodik félénken és a szemébe néz lassan.
-Én írtam a levelet... örülök, hogy eljöttél...
Ennyire futotta, ha Derek nem szólal meg hamarosan tényleg lehet, hogy elszalad innen. Minden igyekezete ellenére mélyen elpirul és lesüti a szemét.
Hozzászólásai ebben a témában

Chuck Welch
INAKTÍV


szörnyeteg.
offline
RPG hsz: 172
Összes hsz: 344
Írta: 2015. február 14. 20:50 | Link

Valentin cucc
maszk
ma




Valentin nap; egy ideje nem ünnep neki, kint nem volt barátnője, legfeljebb csak egy este erejéig, most meg... Most azt sem tudja, hogy igazából mi a helyzet vele, mit érez pontosan, mit kellene tennie.
Nem önszántából jelentkezett erre a maszkos, giccses rendezvényre, egy ideig úgy volt, hogy a közelébe sem megy, aztán már úgy volt vele, hogy ha már így alakult, akkor miért ne? Bármikor hazamehet. És egészen jó kis álarcot hozott a bagoly, amihez viszonylag fel tud öltözni. Egyelőre ez az egyetlen motivációja, hogy részt vegyen a mulatságon, de bízik benne, hogy ott azért konkretizálódni fognak a dolgok. Lehet, hogy félúton, vagy már az elején leveszi a maszkot, esetleg végig anonim marad. Ki tudja? Kicsit azért kíváncsi, hogy vajon ki lesz a párja, ha már ilyen "vakrandira" adta a fejét. Mindegy, ezt biztosan meg fogja tudni.
Sikerül nagy nehezen felöltöznie, megcsinálni a haját, majd fel is veszi a maszkot még a tükör előtt, megigazítja és el is indul a helyszínre. Úgy van vele, ha már lúd, legyen kövér. Csak nem fognak rá furcsán nézni; Valentin nap van, ilyenkor (is) mindent szabad. Ha meg esetleg még is, akkor ugyanannyi figyelmet fog neki tulajdonítani, mint amikor eddig, ha esetleg megbámulták a tetoválásai, vagy bármi miatt. Szép időnk van, a szellő is csak lágyan fúj, ennek megfelelően csak kényelmesen battyog az udvarig, de így is odaér időre, bőven. Gyülekeznek az emberek, de nincsen éppen nagy tumultus. Végigméri az ebereket, aztán sikerül megtalálnia "párját". Elindul felé -nem igazán kell átverekednie magát az emberek között-, de közben kér egy italt, hogy azért mégse üres kézzel menjen.
Megkapja, aztán megy is tovább a hölgyhöz, majd oldalról meg is lepi, de nem túl hirtelen, szóval semmi esély szívrohamra.
- Szia! Ezt neked hoztam - adja át a rejtélyes személynek a koktélt, s közben elkezd azon gondolkodni, hogy tulajdonképpen mit is keres itt?
Utoljára módosította:Chuck Welch, 2015. február 14. 20:53
Hozzászólásai ebben a témában

Wolgast Bellafonte
INAKTÍV


Répasrác
offline
RPG hsz: 190
Összes hsz: 7542
Írta: 2015. február 14. 20:53 | Link

Szent Bálint nap | Mea


 Libafossárga szemeimet végigpásztáztam a helyen, kizártam magamban még pár maszkot. Amiben van szín, az tuti nem jó. Úgy döntöttem, a párom megtalálásával még várok. Talán még itt sincs az igazi. Beletörődve kihörpintettem a teám maradékát, leraktam egy pincér tálcájára, majd lézengeni kezdtem. Direkt ettem egy picit, mielőtt eljöttem, hogy ne tömjem magam degeszre a partnerem előtt, de most úgy tűnt, rossz döntés volt. Annyi habos süteményt találtam, hogy csak a látványtól megszédültem. Jólesően megborzongtam a rengeteg cukor gondolatától.
 Tudni kell rólam, hogy fura vagyok édességek terén. Minden reggel valami édessel kezdem a napot, különben levert és étvágytalan leszek egész nap. Este szintúgy. Napközben pedig felfalok egy komplett malacot. Ekkora testet etetni kell, ráadásul mozgok is rengeteget.
 Elvettem hát egy kis csodát, rózsaszín piskóta, fehér hab, koktélcseresznye a tetején... Nem mertem beleharapni. Féltem, hogy menten össze fogok esni. Az agyam zsibongott, hogy itt az esti édes ideje, hogy szépeket álmodjak majd. A legközelebbi asztalhoz mentem, a szememet le sem vettem a kis kincsemről. Egy széket kijjebb húztam, hogy leülhessek, de még mielőtt ez megtörtént volna, olyan elegánsat haraptam a süteményből, mint még életemben soha. Még csak az ajkam sem lett habos, szinte hihetetlen! A térdem megrogyott, teljes extázisban huppantam a székre.
 Mindez körülbelül hat másodpercig tartott. Ezután kinyitottam a szemem, és egy lányt pillantottam meg az asztal túloldalán. Egy végtelennek tűnő pillanatig csak néztem, egyenesen a szemébe. Kívülről talán úgy tűnt, megrökönyödök attól a nem mellesleg gyönyörű szempártól, vagy talán teljesen bolondnak látszottam, de belül csupán egy kis gondolat keringett, mint egy kisvasút: Azt a hét meg a nyolcát! Csak nem épp ezekkel a szavakkal.
 Befordultam a széken a lány felé, gondoltam legyen a szituáció még mókásabb, beszélgessünk!
- Szia! - Wolgi vagyok, mondtam majdnem, de aztán leesett, hogy ez egy álarcosbál. - Remélem, nem zavarok. Bocsi, hgy csak úgy ide... vetődtem - igen, ez talán helyes kifejezés - , de nem találtam a párom, szóóóval... - És ő is egyedül van! Logika ON - ...láttam, hogy te is így üldögélsz magányosan, gondoltam miért ne legyünk magányosak együtt? - vigyor. Reméltem, nem zavar el rögtön.
Hozzászólásai ebben a témában

-=Éjfélkirály|Avatartalan=-
csacsi
Derek Taylor
INAKTÍV


Mindenkori Mókamester # Dercsi # Cicafiú Gwennek:D
offline
RPG hsz: 105
Összes hsz: 953
Írta: 2015. február 14. 21:08 | Link

Mea és... tényleg Kira??? oO

- Dehogynem fair! Na, ne kelljen már a fogadat húzni! - röhög a fiú, aztán hirtelen egyik pillanatról a másikra annyi minden történik, amikor igazából mégsem.
Vagyis számára történik csak sok minden, és szinte alig érzi, hogy Mea valahogy gyorsabban megy el a kelleténél. Szerencsétlen Dereknek fogalma sincs jelenleg semmiről.
Csak áll, mintha a földbegyökerezett volna a lába, és nézi a hozzá tündérien aranyosan lépkedő lányt. Ekkor elmondja Kirának, hogy mennyire örül, hogy itt van, hogy milyen szép, és mennyire kedves neki, hogy nem tudja mit gondoljon és mit érezzen, hogy alig akarja elhinni, hogy ő az a lány, és, hogy nem érti, hogy mindezt miért, de ezerszer is köszöni neki, amiért ő írta a levelet. Hogy megkönnyebbült, és hogy mennyire boldog.
Azaz, hogy azt hiszi, hogy mindezt elmondja, de igazából észre sem veszi, hogy mindez csak a fejében játszódik le, és még mindig totál némán áll, és bámul a lányra, mintha agyhalottá vált volna. Égő.
Valami mondatféle hangzik el, meg talán köszönés is...
- Miért?
Ennyi bukik ki belőle hirtelen, és ez egészen logikusan hangzana azok után, amiket fejben elmondott, de így, hogy csak magának beszélt, azért eléggé érdekesen jön ki a dolog.
Hozzászólásai ebben a témában


♪ ♫ ♩ ♬
Vikohino Thaihasy
INAKTÍV


Eperlány
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 2041
Írta: 2015. február 14. 21:16 | Link

Valentin nap

Maszk, ruha

Meg se nézi, milyen szépen lett kipingálva a szív alakú sütemény, azt viszont elégedetten állapítja meg, hogy eperlekvárral ízesítették. Végre valami... hazai? Hát, olyasmi. Ettől egy kicsit lenyugszik, bár még ugyanúgy küldi a morzsák után a színes löttyöt. Kezdi a dolgot egyre kilátástalanabbnak érezni, fejét lehajtja az asztal lapjára, és hangosan felsóhajt. Miért kellett ma felkelnie? Szombat van, talált új munkaerőt a boltba, nyugodtan maradhatott volna még lustálkodni az ágyban...
~ "Ejnye húzottszemű, pont ettől rakódtak rá a kilók." ~ - felkapja a fejét és ijedten körbenéz. Nem, csak a fejében kísérti Algood, nem a valóságban, nyugi, nyugi... Visszapillant az asztalra, de egy kisebb csoport most akar ott helyet foglalni, és kéne az a szék is, amin ő ül... Lebiggyesztett szájjal áll fel és sétál odébb. Micsoda diákok. Ha nem inkognitóban lenne itt, mindenkit elküldene büntetőmunkára sepregetni, bizony... Újabb sóhaj, lehörpinti az utolsó pár kortyot is és már éppen induláshoz készülődne, amikor oldalba bökik. Meglepetten pillant a férfiúra, akin egy hasonló maszk van, mint rajta, csak tollak nélkül. Döbbenten elveszi az italt, aztán maga elé nézve nyel egyet, majd visszafordul kicsit idegesen.
- Ööö köszönöm. - egyebet sem tud kinyögni, bármi is ez a valami, ebből is egy nagyot kortyol, végül mikor beszédképes állapotba kerül, kezet nyújt az idegennek. Néhány másodpercig habozik, hiszen ez most egy viszonylag anonim dolog lenne.
- Eperlány. És te, ki vagy? - mosolyt erőltet az arcára, újból megbánja, hogy ma kikelt a pihe-puha ágyikójából.
Hozzászólásai ebben a témában


| Hullócsillag Seprű- és Kviddics Szaküzlet tulajdonos |
Kiranella Amorden
INAKTÍV


Belle au bois dormant
offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 99
Írta: 2015. február 14. 21:27 | Link

Valentin nap

Derek

Ruha

Derek végül megszólal, de amit mond az nem, hogy nem könnyíti meg a dolgát, de ennél rosszabbat nem is kérdezhetett volna. Kitartóan kezdi el a földet bámulni és közben kattog az agya.
Miért?... Erre most mit mondjak? Mert szerettem volna veled lenni, mert... szeretlek, jobban, mintha csak a barátom lennél. Ez valami más nem baráti szeretet és valahogyan el akartam mondani, hogy tudd ezt, de nem tudtam elmondani, képtelen voltam rá máshogyan, ezért így tudattam veled. De úgy tűnik lassú a felfogásod..
Az utolsó gondolattól, amit már a kétségbeeséshez közeli állapot hozott elő, hirtelen nevethetnékje támad. Felemeli a fejét és hirtelen szélesen elmosolyodik.
-De nehéz a felfogásod! Azért hívtalak, mert ma veled szerettem volna lenni...
Elneveti magát, a kezében szorongatott aranyszívet belenyomja Derek kezébe és gyengéd pillantással néz rá.
-Boldog Valentin napot!
Szerencsére a humoros gondolat kizökkentette a zavarból. Derek tényleg lassan kapcsol, de még ez is olyan kedves benne. Reméli most már, azért közelebb van a megoldáshoz.
Utoljára módosította:Kiranella Amorden, 2015. február 14. 21:31
Hozzászólásai ebben a témában

Szervezői Mesélő
DÖK tag


DÖK mesélő
offline
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
Írta: 2015. február 14. 22:03 | Link

Chuck Welch és Vikohino Thaihasy


♥"Ne felejts!" Narancs♥
Az elfogyasztója egykettőre romantikus hangulatba kerül! Egész nap úgy fogja érezni, számára a Valentin nap a világ legcsodálatosabb napja, minden ember csodálatos, főleg a partnere, és a világ annyira gyönyörű, hogy már csak a szaladgáló nyuszikák, és a csiripelő madárkák hiányoznak ahhoz, hogy tényleg soha többé ne legyen ennél tökéletesebb nap egész életében!
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] 2 3 4 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék