Rentai Bálint

Az utolsó nap a szünetből. Ma lesz az évnyitó és holnap már tárgy felvétel és más egyéb dolgok kezdődnek. Szomorkásan gondolok a szünetre, nagyon kellemes volt. De egyben örülök is, mert idén kezdem a harmadik évem és már készülök. Hisz nem fog meg ártani egy kis tanulás, előre felkészülés. Csak sajna nincs kedvem hozzá. Inkább tervezgetek egy csöppet. Tudom, hogy valamelyik nap be kell mennem a könyvtárba, hogy átnézek pár dolgot, kicsit készülni. Talán még veszik is ki egy-két könyvet, de ez még csak gondolat. Most inkább hagyom és élvezem a napsütést a szobám ablakából és nem gondolkozom ilyeneken, hanem kimegyek és lerajzolom ezt a szép, tavaszi napot. Ágyamról leszállva felkapok egy sablon füzetet és a tolltartóm, majd elindulok kifelé. Miután kiérek a folyosóra és választok egy tetsző leges irányt kifelé, amiről a fénylő lelkek udvarára jutok egy idő után. Örülök, hogy ide lyukadtam ki. Szeretem ezt a helyet, nagyon kellemes és szép. Lerajzolni pont jó.  Körülnézek, hogy hova ülhetnék rajzolni és ki is választok egy közeli padot, amiről jó a rálátás a tájra. Szapora léptekkel megyek a padhoz. Aztán kényelmesen elhelyezkedve elkezdek rajzolni. A közelben van egy gyönyörű, majd nem teljesen virágzófa. Kecsesen hajol az ösvény fölé. ami ettől nagyon szépen mutat. Ettől meg igézve elkezdek dolgozni.

Rentai Bálint

Az utolsó nap a szünetből. Ma lesz az évnyitó és holnap már tárgy felvétel és más egyéb dolgok kezdődnek. Szomorkásan gondolok a szünetre, nagyon kellemes volt. De egyben örülök is, mert idén kezdem a harmadik évem és már készülök. Hisz nem fog meg ártani egy kis tanulás, előre felkészülés. Csak sajna nincs kedvem hozzá. Inkább tervezgetek egy csöppet. Tudom, hogy valamelyik nap be kell mennem a könyvtárba, hogy átnézek pár dolgot, kicsit készülni. Talán még veszik is ki egy-két könyvet, de ez még csak gondolat. Most inkább hagyom és élvezem a napsütést a szobám ablakából és nem gondolkozom ilyeneken, hanem kimegyek és lerajzolom ezt a szép, tavaszi napot. Ágyamról leszállva felkapok egy sablon füzetet és a tolltartóm, majd elindulok kifelé. Miután kiérek a folyosóra és választok egy tetsző leges irányt kifelé, amiről a fénylő lelkek udvarára jutok egy idő után. Örülök, hogy ide lyukadtam ki. Szeretem ezt a helyet, nagyon kellemes és szép. Lerajzolni pont jó.  Körülnézek, hogy hova ülhetnék rajzolni és ki is választok egy közeli padot, amiről jó a rálátás a tájra. Szapora léptekkel megyek a padhoz. Aztán kényelmesen elhelyezkedve elkezdek rajzolni. A közelben van egy gyönyörű, majd nem teljesen virágzófa. Kecsesen hajol az ösvény fölé. ami ettől nagyon szépen mutat. Ettől meg igézve elkezdek dolgozni.

Állia Szipenni

Alig 10 perce, hogy megérkeztem, és fogalmam sincs merre. A csomagjaimat kedvesen elvették, megmutatták, hol alhatok majd, melyik az én házam. Ennyi. Azt is megtudtam, hogy ma este évnyitó van, amin nem ártana részt venni. Nem lesz gond, bár előtte még pár dolgot el kell intéznem. Például meg kell találnom a gyógyítót vagy azt, aki itt az esetleges betegeket kezeli, és leadni a volt iskolám javasasszonyának jegyzeteit. Nagyon figyelmesen angolul írta, így reményeim szerint el tudják majd olvasni. Szóval a papírokkal a kezemben indulok útnak, és keresgélek, hogy megtaláljam a személyt, akire szükségem van.
Szerencsére még szép az idő, így viszonylag hamar kimelegszem, és a világoskék pulcsim - mintha csak tudtam volna, hogy a kék házba kerülök - leveszem. Szépen megcsomózom, és a vállamon keresztbe teszem, hogy ne hagyjam el. Az ingem fehér, a farmerom meg sötét kék. A talárral ráérek majd az évnyitóra...
Fogalmam sincs mióta bolyongok, de kezd furcsa lenni, hogy nem találkozom senkivel sem. Biztos mindenki még csak most érkezik, vagy éppen készül az ünnepségre. Nekem viszont kéne valaki, aki megmondja merre! Meg kellett volna kérdezni, azt a nőt, aki a szobát mutatta meg, de mire odajutottam volna, nem volt sehol.
Egy különös helyen találom magam. Félig mintha bent lennék, félig meg kint. Igazán szép, és ami a legjobb, van itt valaki. Egyedül. Remélhetőleg ő tud majd nekem segíteni.
- Khm... - köhintek egyet hogy felhívjam magamra a figyelmet - Szia! Ne haragudj, hogy zavarlak... öhm... rajzolás közben - mert ahogy közelebb érek már látom, mit csinál - de... meg tudnád mondani, merre találok itt egy gyógyítót, vagy ilyesmit?
Nézek rá várakozóan, szép nagy szemekkel - már amennyire én nagyra tudom nyitni a szemeimet... - és remélem nem egy elsősbe botlottam bele.