Állia


Zárás:

Láttam, hogy Állia is észrevette, hogy sötétedik, de udvariasan ezt nem említette.
Ez megmosolyogtatott, apukám sem szólt rám sosem, hogy "Na de kislányom, késő van már!"
A kérdésemre, hogy mi a kedvenc tárgya, ő azt mondta; a jóslástan és legendás lények gondozás. Viszont az asztrológiát nem szereti.
Ezen kicsit elgondolkodom a jóslástan tőlem elég távol áll. De a legendás lények gondozását én is szeretem.
Arra a kérdésemre, hogy hol lehet kávét kapni, láttam rajta, hogy kicsit meglepődött.
Gyorsan elmagyaráztam:
- Tudod, nekem igazából nincs sok szenvedélyem, de az egyik pont a kávé, csak ezért érdekel annyira. Minden nap szükségem van rá kétszer-háromszor.
Remélem sikerült elmagyaráznom a logikámat.
Felajánlottam, hogy menjünk be, mivel már sötét van.
- Bemegyünk, gondolom, még neked is vannak terveid mára? - néztem rá kérdőn
Visszasétáltunk hát a Kastélyba. Megmutatta hol a konyha, majd csináltam magamnak egy kávét. Megfogtam, úgy határoztam, majd a szobámban megiszom.
Elköszöntem Álliától
- Hát akkor további szép estét. Remélem, még találkozunk majd. Még egyszer nagyon köszönök minden segítséget. - mondtam vidáman
Visszamentem a szobámba és a kávémat szürcsölgetve visszagondoltam a délután történtekre.
Sikerült szereznem egy barátot, ami szuper. Biztos nagyon jó lesz itt, ha már az első nap ilyen jól alakult.

Állia


Zárás:

Láttam, hogy Állia is észrevette, hogy sötétedik, de udvariasan ezt nem említette.
Ez megmosolyogtatott, apukám sem szólt rám sosem, hogy "Na de kislányom, késő van már!"
A kérdésemre, hogy mi a kedvenc tárgya, ő azt mondta; a jóslástan és legendás lények gondozás. Viszont az asztrológiát nem szereti.
Ezen kicsit elgondolkodom a jóslástan tőlem elég távol áll. De a legendás lények gondozását én is szeretem.
Arra a kérdésemre, hogy hol lehet kávét kapni, láttam rajta, hogy kicsit meglepődött.
Gyorsan elmagyaráztam:
- Tudod, nekem igazából nincs sok szenvedélyem, de az egyik pont a kávé, csak ezért érdekel annyira. Minden nap szükségem van rá kétszer-háromszor.
Remélem sikerült elmagyaráznom a logikámat.
Felajánlottam, hogy menjünk be, mivel már sötét van.
- Bemegyünk, gondolom, még neked is vannak terveid mára? - néztem rá kérdőn
Visszasétáltunk hát a Kastélyba. Megmutatta hol a konyha, majd csináltam magamnak egy kávét. Megfogtam, úgy határoztam, majd a szobámban megiszom.
Elköszöntem Álliától
- Hát akkor további szép estét. Remélem, még találkozunk majd. Még egyszer nagyon köszönök minden segítséget. - mondtam vidáman
Visszamentem a szobámba és a kávémat szürcsölgetve visszagondoltam a délután történtekre.
Sikerült szereznem egy barátot, ami szuper. Biztos nagyon jó lesz itt, ha már az első nap ilyen jól alakult.

Anita


Lehet, hogy egy kicsit furcsán néztem ,mert elmagyarázza, hogy mért szeretné tudni, hogy hol lehet kávét kapni. A választ kicsit furcsának találom, de hát ha neki kávéra van szüksége, akkor jó. Aztán ajánlatot tesz arra, hogy menjünk be, mivel észreveszi, hogy sötét van. Hát tényleg lenne még pár dolog, amit mára terveztem. Felállva válaszolok.
- Lenne még pár dolog, de rá ér. Ha viszont segítség kell még neked, akkor szólj nyugodtan.
Ehhez még egy kedves mosolyt is eleresztek. Ez után elindulunk a konyhába, Anita csinál egy kávét, én pedig egy teát magamnak. Majd elbúcsúzunk egy mástól.
- Neked is szép estét és sok sikert a beköltözéshez. Biztos találkozunk még.
Ez után egy széles mosollyal nyugtázom azt, hogy megköszöni a segítséget és megnyugtatom, hogy nem kell megköszönni.
- Ugyan, ez természetes. Szólj, ha kell még valamiben segíteni.
Ezzel elindultam kifele a konyhából a teámmal, fel a szobámba. Elégetten nyugtázva, hogy lett egy új barátom.