31. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek:

Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Fülöp Farkas
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 70
Összes hsz: 149
Írta: 2014. január 24. 20:40 | Link

Jo...?

Farkas második éve járt a Bagolykő Mágustanoda falai közé, de eddig még egyetlen órát sem mulasztott el (önkényesen), minden kötelességét teljesítette (ha Félixnek nem volt egy penge ötlete, amit éppen iskolaidőben kellett véghez vinni), és betegség miatt sem igazoltatott magának napot (mert ha beteg volt, amúgy sem volt kedve dübörgő fejjel rosszalkodni, így inkább bement órára). Ez volt az első (száz) ilyen alkalom (egyike), hogy gondolt egyet, és amikor elkanyarodott a folyosó az illemtanterem felé, kivált az arra baktató diákok sorából, és tovább ment egyenesen, nem is figyelve merre sétál. Azt már csak észrevette, amikor a kőpadló helyett füvön surrogott a cipője talpa. Kellett neki pár másodperc, mire leesett, hol van. A Fénylő Lelkek Udvara. Az ikrek szinte kötelességüknek érezték, hogy a kastély minden zugát ismerjék (esélytelen, de a probálkozások azért szépek voltak), így természetesen már itt is megfordult párszor. Hogy miért hívták így a helyet, azt nem tudta, és akit megkérdezett, az sem tudta megmondani. Az biztos, hogy még egyetlen fénylő lelket sem látott erre felé.
Eltrappolt a szökőkútik a még ebben a télies idõben is gyönyörűen virágzó ágyások között, és belenézett a hullámzó medencébe. Az alján pénzérmék fodrozódtak. Belenyúlt a zsebébe, talált benne néhány érmét, kihúzott egy knútot. Az ujjai között forgatta, és azon gondolkodott, beledobja-e. Miért dobálnak pénzt ide az emberek? Teljesül egy kívánságuk, áldoznak a szobornak, vagy ez csak amolyan szokás? - morfondírozott.
Hozzászólásai ebben a témában
Joan Daniels
INAKTÍV


Joe
offline
RPG hsz: 41
Összes hsz: 207
Írta: 2014. január 25. 11:25 | Link

Farkas

Nagyon jól tudta, hogy órája lenne, de úgy volt vele, hogy ha kihagyja a Mugliismeretet - ahol amúgy sem sok újdonságot hallott, lévén, hogy muglik között nevelkedett. Mégis ki nem tudja használni a mikrót? -, akkor fel tud készülni a BBT órára. Az utóbbi időben a begyűjtő bűbájt tanulták, de Jo csúfosan felsült vele minden egyes alkalommal. Egyszerűen nem tudott magához vonzani egy tollpihét sem! Minden egyes sikertelen bűbáj után arra tudott csak gondolni, hogy mennyivel könnyebb lenne az élete, ha porszívóvá tudna válni, azzal egy csapásra minden ilyen gondja megoldódna. Talán igazából a fejét/orrát/száját kellene csak transzformálnia.
Végül megrázta a fejét, hogy megszabadítsa a zavaró gondolatoktól, és eltökélte, hogy abbahagyja a kibúvó keresést. Kimondta a varázsigét, meglengette a pálcáját, és ... nem történt semmi. A kút szélén körülbelül két arasznyival arrébb pihenő falevél zavartalanul folytatta a relaxálást. A kút közepén álló varázsló szobor ezt a pillanatot választotta, hogy megszólaljon.
- A könnyű lebegést mindig a váratlan dolgok hozzák. - Joe, akit nem egyszer lepett meg a szobor ilyen és ehhez hasonló haszontalan megjegyzésekkel, csak fintorgott egyet, és az orra alatt dünnyögve megjegyezte, hogy:
- Mondj valami olyat, amit nem tudok. Mondjuk azt, hogy miért nem működik ez a nyamvadt varázsige - fújtatott morcosan. Aztán újra próbálkozott. És megint. És megint.
Hozzászólásai ebben a témában

I'm not impossible... just a bit unlikely.
SVK TS, amatőr aeromágus
Fülöp Farkas
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 70
Összes hsz: 149
Írta: 2014. január 25. 12:43 | Link

Jo.

Farkas kihallotta a varázsigét a víz csopogásának zörejébõl és fejét oldalra döntve átkémlelt az ücsörgõ varázsló hóna alatt. Egy minden mértéket felülmúlóan lapos hajú fiú ült a kút peremén. Oldalvást volt, így az iker nem látta, pontosan mit csinál, de hallotta a tavaly tanult varázsigét és a pálca vége is kikandikált a szobor térde fölött, ezért kitalálta hogy éppen begyûjtõbûbájt gyakorol. Ha pedig abból, hogy semmi sem mozdult meg a hívó szóra nem jött volna rá, hogy a varázslat sikertelen, akkor a fiú válasza a varázsló bölcsességére biztosan rávezette volna.
Átérezte a másik gondját. Szívesen fogta volna az új-zélandi oktatás alulfejlettségére, hogy amikor idejöttek a Bagolykõbe testvérével, sokkal ügyetlenebbek voltak a társaiknál, de az új-zélandi oktatással nem volt semmi baj. Ma sem biztos, hogy sikerülne kiválóra levizsgáznia begyûjtõ bûbájból. Úgy határozott, felvidítja kicsit a másikat. Úgy okoskodott, hogy egy kis siker talán megnövelné az önbizalmát, és talán az igazi varázslat is sikerülne rögtön. Kifigyelte, hova irányul a pálca hegye, és észrevett a fûben egy ott heverõ bõr karkötõt. Valami közelebbivel is próbálkozhatott volna a fiú, de sebaj, ha azt választotta, hát azt választotta.
Farkas zsebre vágta a knútját (lehet, hogy a sikeres varázslatok végett hajigálják a diákok a pénzüket a vízbe?), és suttogva, hogy a víz elnyomja a hangját, kimondta a lebegtetés bûbájának varázsigéjét. Lebegtetéssel sokkal lassabbak voltak a tárgyak, de remélte, hogy a fiú ezt majd a gyenge varázslatának tudja be. Farkas egészen a kút padkájáig lebegtette a karkötõt és rápottyantotta egy száraz falevélre.
Hozzászólásai ebben a témában
Joan Daniels
INAKTÍV


Joe
offline
RPG hsz: 41
Összes hsz: 207
Írta: 2014. január 26. 16:38 | Link

Farkas

Nem tudta, mennyi ideje próbálkozhatott, sem azt, hogy mennyi ideig lesz még képes ép ésszel tovább csinálni ezt az eredménytelen folyamatot. Mintha a tudata blokkolta volna a varázsigét. Lehet, hogy igazából mély, ellenséges érzelmekkel viseltetett a falevél iránt, és ezért nem tudta sehogy sem közelebb vonzani magához? De ez esetben ellentétes érzésekkel viszonyult a tollpihéhez is, amivel korábban gyakorolt. Meg úgy egyáltalán, mindenhez!
- Ááááá - kiáltott-nyöszörgött fel, majd megdörcsölte a szemét, és megborzolta a haját. Aztán a kezei tovább csúsztak, kicsit lefelé, és alaposan megdörzsölte a füleit is. Azt hallotta ugyanis, hogy ez segít egyensúlyt teremteni az agyféltekéi között - az meg csak nem árt ilyen helyzetben. Mikor ilyen módon kiadta magából a felgyülemlett frusztrációt, újra kezébe vette a korábban az ölébe pottyantott pálcát, és a falevélre szegezte - amin immár egy bőrkarkötő díszelgett.
- Mi a ...? - hajolt közelebb csodálkozva. Majd elvigyorodott, hiszen nyilvánvalóan rájött a megoldásra:
- Ááááá - kiáltotta ezúttal, miközben a pálcájával a begyűjtőbűbájhoz szükséges pálcamozdulatot végezte. És persze megint nem történt semmi. A biztonság kedvéért újra megismételte a mozdulatsort - ezúttal is ugyanolyan eredménnyel.
- Szóval nem az indiánüvöltés a kulcs - rázta meg a pálcáját szomorúan.
Aztán elvigyorodott, és ez úttal, közelebb hajolva, bűbáj kimondása, vagy pálcahasználat nélkül, koncentrált a levélre, ami így, lassan felemelkedett, és mint Aladdin varázsszőnyege, közelebb repült Joe-hoz, hogy a tenyerébe landoljon. A lány a kezébe fogta a levelet, és alaposan szemügyre vette azt is, és a karkötőt is. Semmi szemmellátható nyomot nem talált rajtuk, így hasonló technikával, mint az előbb, visszareptette a helyére, és újra felvette a pálcáját, hogy egy újabb Invitóval próbálkozzon meg - természetesen eredménytelenül.
Utoljára módosította:Joan Daniels, 2014. január 26. 16:42
Hozzászólásai ebben a témában

I'm not impossible... just a bit unlikely.
SVK TS, amatőr aeromágus
Fülöp Farkas
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 70
Összes hsz: 149
Írta: 2014. január 27. 18:03 | Link

Jo

Valahol elbénázta a dolgot, mert a fiú épp akkor nem figyelt oda, amikor a karkötő a levélhez ért. Túl lassú voltam - gondolta Farkas és tátott szájjal bámulta a másik furcsa rituáléját. Csoda, hogy nem vette észre az ikerfélt, mert ahogy az kikukucskált a varázsló mögül, hogy jobban lásdon, persze a haja sokkal előbb kikandikált, míg végre a szemei megfelelő pozícióba kerültek. Nagyon le lehetett kötve. Farkas innen oldalról tökéletesen rálátott arra, mit ügyködik a kölyök a kút szélén. Még szerencse, hogy nem csukta be a száját teljesen, mert úgyis leesett volna az álla azon, ami történt. A levél mindenféle pálcasuhogtatás (vagy egyáltalán a pálca kézben levése) és varázsszavak nélkül belerepült az illető kezébe. Nem lehetett véletlen, nem fújt a szél, és Farkas egészen biztos volt benne, hogy nem ő csinálta a dolgot.
- Boszorkányság! - mondta elképedve, talán kicsit túl hangosan is, így lelepleződött a másik előtt.
Na, azon már nem kell tanakodnom, hogyan rukkoljak elő vele, hogy végig itt álltam - motyogta magában lemondón.
- Úgy értem... mármint hogy nem értem - magyarázta a semmit bőszen, aztán feltartott mutatóujjal kért egy kis időt, hogy másik kezével megmasszírozhassa az arcát és végigsimítson a haján, így pedig rátalált a hangjára. - Szia! Farkas vagyok, és nem teljesen értem, mi szükséged van a begyűjtő bűbájra, ha a dolgok a kezedbe repülnek szó nélkül.
Félrefordította a fejét, és egészen oda nem illő gondolatok is elkezdtek tülekedni a fejében. Ez a frizura egyszerűen visít egy kis hajlakkért. Nem érzi? Nem látja a tükörben? Vagy csak az zavarta meg, hogy olyan eszméletlenül hasonlít Benjire? Muszáj bemutatnia Félixnek, oda lesz teljesen. - Ilyesmi dolgokon gondolkodott.
Hozzászólásai ebben a témában
Joan Daniels
INAKTÍV


Joe
offline
RPG hsz: 41
Összes hsz: 207
Írta: 2014. február 3. 08:58 | Link

Farkas

A bájos kis aeromágikus bemutató egyetlen eredménye (már azon túl, hogy odahívta a karkötőt és visszaküldte) az lett, hogy kiderült, van némi nézőközönsége. A "boszorkányság" felkiáltás hallatán kuncogni kezdett és már a nyelvén volt a válasz, hogy "de hát az vagyok", mikor a srác némi türelmet kért, hogy összeszedje magát. Joe vigyorogva várta, hogy végezzen. Szimpatikus volt neki a másik gyerek cseppet sem konvencionális haja és hogy pont annyira hajlamos volt gondolkodás nélkül a világba beszélni, mint jó maga.
- Szia! Joe vagyok - mutatkozott be ő is, majd felállt, és a kezét nyújtotta. Az elmúlt félévben igazán profi lett ezekben a dolgokban.
- Az a baj, hogy a vizsgán ezt a bűbájt fogják rajtam számon kérni, de a nyavalyának sem vagyok képes rendesen megcsinálni. Egyszerűen nem megy - csóválta a fejét csalódottan.
- Neked megy? Tudsz segíteni? - pislogott fel Farkasra. Hátha valami bűbáj-zsenivel hozta össze a sors, és most majd megtudja a tutit!
- Jó a hajad, amúgy. De nem ragadsz bele éjszaka a párnádba? - kérdezte felvont szemöldökkel. Igazából szíve szerint kicsit meg is tapogatta volna, hogy valóban olyan kemény-e, mint amilyennek tűnik, de visszafogta magát, mert nem akarta, hogy Farkas sikítva meneküljön a közeléből.
Közben, pusztán kényelmi okokból visszaült a szökőkút peremére, és intett, hogy amennyiben Farkasnak van kedve, leülhet mellé. Közben, mivel a koncentrálás miatt megkívánta az édességet, előhalászott a zsebéből egy csomag gilisztás gumicukrot, megbontotta, majd odakínálta Farkasnak, végül ő is vett egyet.
Hozzászólásai ebben a témában

I'm not impossible... just a bit unlikely.
SVK TS, amatőr aeromágus
Fülöp Farkas
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 70
Összes hsz: 149
Írta: 2014. február 4. 09:45 | Link

Joe

Kezet ráztak és mivel Joe nem roppantotta össze közben a karját, Farkas arra jutott, nem mérges a leskelődés miatt. Viszont belecsöppent saját rémálmába, azaz egy makacs bűbáj megtanulásához kellett asszisztálnia. Nagyon jól tudta, milyen érzés, amikor képtelen vagy megcsinálni, ami annyira könnyűnek tűnik.
- Hidd el, jobban jársz, ha nem segítek - biztosította a nyakát vakarva. Nem akart felsülni a másik előtt a varázslattal, na meg nem is tanulna abból a másik, ha maga lengetné itt a pálcáját. Biztos tucatnyi helyesen elvégzett bűbájt látott már ebből a fajtából, de nem ez a siker kulcsa. Azért az állát vakargatva megpróbált tanácsot adni. Joe lehet nem is igazán akarta azt a tanácsot, mert rögtön elterelte a fejét törő Navinést.
- Köszi, köszi. Nem t'om, van párna a fejemen? - kérdezte és a tarkóját mutatva a másiknak megfordult. Természetesen nem ragadt párna a hajába, de Joe felvetése érdekes gondolatokat indított benne arról, hogy ha mégis szerelene egy párnát a hajába, bármikor kényelmesen lefekhetne aludni. A vizsgaidőszak közeledtével ez nem tűnt olyan bágyú ötletnek.
Leültek a kút szélére, és Joe gilisztás gumicukrának hála be is pattant a megoldás.
- Nem lehet, hogy azért nem megy, mert nem akarod igazán? - Farkasnak már csak a tudálékos szemüvegét kellett volna felvennie az okfejtéshez. (Nem volt ilyenje, de a Fülöp ikrek közül ő volt inkább meggyanúsítható azzal, hogy előbb gondolkodott, csak aztán cselekedett. Semmi vész, mindenki higgadjon le: azért ez nem volt annyira gyakori.) - Úgy értem, van egy sokkal egyszerűbb módod arra, hogy magadhoz hívd a tárgyakat, biztosan tudat alatt nem akarod strapálni magad ezzel a begyűjtő bűbájjal. Az nem elég ok, hogy szeretnél átmenni a vizsgán. Azt kéne akarnod, hogy a tárgy a kezedbe repüljön, érted? - döntötte oldalra a fejét, és ő sem volt biztos benne, hogy teljesen érti. De a bűbájtan órákon eltöltött idő mégsem telhetett el haszontalanul, mert az ott tanultak alapján ez egy logikus magyarázatnak tűnt.
- Nehéz ez a...? Tudod. - és tenyerét felfelé fordítva egy képzeletbeli tárgyat hívott magához.
Hozzászólásai ebben a témában
Joan Daniels
INAKTÍV


Joe
offline
RPG hsz: 41
Összes hsz: 207
Írta: 2014. február 16. 17:02 | Link

Farkas

A kölcsönös bemutatkozás után a két fiú beszélgetése megindulni látszott. Ám Jojo hiába reménykedett abban, hogy az imái meghallgatásra találtak, és Farkas azért pottyant az életébe, hogy elmagyarázza neki az "Invito" helyes használatát, ugyanis a kiskutya tekintet gond nélkül visszaverődött Farkasról. A viharba! Persze lehet, hogy Farkas sem remekelt ebben a bűbájban, vagy csak nem tudott jól korrepetálni - ez lehetett volna megnyugtató is, de ugye semmivel sem segítette ki Joe-t. Mivel a bűbájjal egyelőre nem jutottak semmire, egyéb témákról kezdtek beszélgetni. Mint minden fiú, ők is nagyon fontosnak tartották, hogy megvitassák a hajápolást érintő kérdéseket:
- Nem, bár nem lenne rossz ötlet. Mindig kéznél lenne, ha elálmosodsz - kuncogott Joan az ötleten. Közben Farkas hajkoronáját csodálta: - Mégis hogy állítod fel? Mármint zselével vagy varázslattal? - Miközben ezt kérdezte, a keze vándorútra indult, és megbökdöste az égnek meredő szőke szálakat.
- Bocsi - kapott észbe hamar, és fülig vörösödve kicsit arrébb húzódott. Nagyon jól tudta, hogy nem minden fiú értékelte, ha bemásztak a személyes terébe, és Farkas jó fejnek tűnt, nem akarta volna elidegeníteni. Zavarában a gumicukrokkal kezdett játszani: csomót kötött rájuk, leharapta a fejüket, megpróbált gyűrűt fabrikálni belőlük. Közben szerencsére a másik hangosan elmélkedett, hogy mi okozhatja Joe sikertelenségét, és a lány elgondolkodva bólogatott.
- Oké, de ez egy lehetséges magyarázat. De mégis hogy oldjam meg? Mármint mit kéne tennem, hogy "igazán akarjam"? - kérdezte, kezével mutatva a nyuszifüleket. Ha a közelgő vizsga nem volt elég ok, akkor vajon mi lehet az? Olyan reménytelen volt az egész. Lehet, vissza kellene adnia a varázspálcáját, és a muglik közé költözni és beállni kéményseprőnek vagy kukásautónak?
A hirtelen elszomorodástól Farkas mentette meg, aki Jo képességéről kezdett faggatózni:
- Nem, nekem könnyen megy. De csak apórságokat tudok csinálni vele. Az igazán profik egész elemenmtálokat is irányítani tudnak! - mondta izgatottan.
Hozzászólásai ebben a témában

I'm not impossible... just a bit unlikely.
SVK TS, amatőr aeromágus
Fülöp Farkas
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 70
Összes hsz: 149
Írta: 2014. február 16. 18:19 | Link

Jojo

- Ugye? - kérdezett vissza hevesen bólogatta Farkas, mert éppen ő is erre gondolt, hogy egy párna a hajában csak jól jöhet. Amennyi minden volt már a hajában öccsének meg neki, közeli ismerőseik biztosan nem néznének rá furcsa szemmel.
- Hajlakkal - felelt röviden Farkas. Nem tette végül hozzá, pedig meg fordult a fejében, hogy Félix és ő nem nagyon merik varázstudásukat a hajukon próbálgatni. Már az előbb is bevallotta, hogy nem ő a megfelelő ember a begyűjtő bűbáj korrepetálására. Ennyi negatív tulajdonságot felfedni egy napra bőven elég, a többi majd kibukik később. Különös módon Farkast sokkal kevésbé zavarta Joe matatása a hajában, mint korábban Elenáé. Az lehetett ennek az oka, hogy a fiúval már váltottak előtte pár szót, a lány az Eridon tornyából pedig egy perccel ezen cselekedete előtt szegezett rá pálcát, mert azt hitte, bandita. Pedig csak a pókhálót segített kiszedni a varázslatos hajkoronából. Amíg a frizurájában turkált a másik, volt ideje megszemlélni a vele szemben szomorúan lógó hajfürtöket. Szinte hallotta a szipogásukat. Teljesen le voltak törve és egy jobb életre vágytak. Farkas tudta ezt. Joe valamiért bocsánatot kért és visszahúzódott a kútpadkán, így Farkason volt a kezdeményezés sora.
- Ha szeretnéd, megcsinálhatjuk a tiédet is ilyenre - ajánlotta föl. Megállta, hogy azt mondja, a fiú hajtincsei sikítanak egy vadabb életmódért.
Elhúzott szájjal törte a fejét Farkas, hogyan bírja rá "tanulótársát" az invito varázslat elvégzésére. Topogott a lábával a puha fűben, körülnézett, hátha felhasználhatnának valamit, de körülöttük csak a kővarázsló volt. (Meglepően csöndes ma.) Meg néhány virág, bokor, fa.
- Nagyon szereted a gumicukrot? - kérdezte, és lassú mozdulattal kicsúsztatta Joe kezéből a zacskót. Nem azért, hogy vegyen belőle, nem volt olyan tahó, hogy csak úgy kínálás nélkül venne még egy szemet. Felállt és arrébb sétált pár lépést, kezében a zacskóval. Azt remélte, a fiú is ismeri az érzést, amikor nagyon kéne egy csoki, de Félix felfalta az összeset (vagy Farkas volt? mindegy.), és egyszerűen nincs. A hiba a gondolatmenetben ott lehet esetleg, hogy Joe válogatott módon végzett ki épp nem rég egy csomó gumikígyót. Ha ez az ötlet sem válik be, Farkas fel fogja vetni, hogy keressenek valami igazán kellő dolgot, és azon gyakoroljanak.
- Esetleg elmehetnél a vécére. És nálam lesz a vécépapír - mondja majd.
Hozzászólásai ebben a témában
Joan Daniels
INAKTÍV


Joe
offline
RPG hsz: 41
Összes hsz: 207
Írta: 2014. február 16. 20:06 | Link

Farkas

Úgy néz ki, mindkét fiú a hasznosság elkötelezett híve volt, így nem csoda, hogy egyformán lelkesedtem a párnás ötletért.
- Esetleg gyárthatunk olyan sapkát, amihez párnát ragasztunk, így mindig kéznél van annak, aki a sapkát hordja. Még meg is gazdagodhatunk belőle! - nevetett Joe. Aztán persze belemásztak a hajas kérdésekbe. Jo örült, hogy nem akasztotta ki Farkast a személyes határainak hiányával, és örömmel vette az ötletet, amit a másik bedobott.
- Komolyan?! Az szuper lenne! - vigyorgott és bólogatott lelkesen. Nyilván nem volt olyan tévképzete, hogy ez a frizura neki jól fog állni, de viccesnek hangzott - olyannyira lekötötte a figyelmét, hogy megpróbálta magát vizualizálni égnek álló hajjal, hogy fel sem tünt neki, hogy Farkas többes szám első személyben beszélt.
Sajnos azonban még mindig nem oldódott meg a varázslástanulás ügye. Joe könnyedén adta a cukros zacskót - akinek kishúga van, megtanul osztozkodni, így az sem zavarta volna, ha Farkas csak azért veszi el tőle a cukrokat, hogy többet ehessen.
- Ja... de azért nem ennyire - mosolyodott el szomorúan, mikor rájött Farkas tervére. Aztán a navinés felvetette a másik gondolatot, ami hangos kuncogásra késztette a levitást. Mégis hogy mondja meg Farkasnak, hogy bár szimpinek találja, nem gondolja, hogy kapcsolatuk megérett a közös mosdóhasználati szintre.
- Azt hiszem, ennyire még nem vagyok elkeseredett, de megtarthatjuk talomban az ötletet. Majd szerintem levadászom a tanárt némi korrepetálásért - vonta meg a vállát mosolyogva.
- Van kedved most fodrászkodni?
Hozzászólásai ebben a témában

I'm not impossible... just a bit unlikely.
SVK TS, amatőr aeromágus
Fülöp Farkas
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 70
Összes hsz: 149
Írta: 2014. február 17. 23:33 | Link

Jo

- Gondolnod kéne azokra is, akiknek égnek áll a hajuk, így sapkát bajos viselniük - vigyorgott Farkas. Jól érezte magát, Joe majdnem olyan volt ötletbörze közben, mint a testvére. És még a hajfelállítás ötletére is lelkesedéssel reagált. Megérte kihagyni az illemtan-órát. Mikor találkozott volna végre egy barátfélével, ha az órán csücsül?
Az invito megtanulásával kapcsolatos ötletei viszont sajnos nem arattak osztatlan sikert. Egy kicsit csalódott és szomorú volt, amiért semmi hasznot nem hajtott Joe-nak, és nem segíthetett neki. -  Ne haragudj - horgasztotta le a fejét, de nem sokáig búslakodhatott, Joe is hamar túl tette magát a kudarcos bűbáj gyakorláson.
- Mindjárt kicsöngetnek - állapította meg, bár csak az időérzéke segítségével. Arra már nem gondolt, hogy ez hamarosan új tanórát jelentett. A rúnatanról is le fog maradni. . Menjünk! - csapott a térdére, és megvárta, míg a másik is összeszedi magát és elindgulhatnak a Navine vagy az Eridon ház felé (ikertestvérével mindkét szobájukban tartottak ilyen holmit), hogy összeszedjék a szükséges kellékeket a hajmeresztéshez. Gondolatban visszatért egy félbe hagyott témájukhoz. Milyen tál? - gondolkodott, és rögtön be is ugrott neki.
- Mi az az elemenmtál? - kérdezte, mert még sosem hallotta ezt a szót. - Te is meg fogod tanulni irányítani őket?
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék