31. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek: Május 15-én (szombat) véget ér az Évnyitó, kérünk, addig zárjátok ott játékaitokat!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Natacha Couteau
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 290
Írta: 2013. augusztus 10. 17:04 | Link

Márk

Ideje lenne tanulnom. Vagyis folytatni a tanulást, amit még tegnap elkezdtem, ennem jutottam vele túlzottan sokra. Mondjuk az igaz, hogy a Gólyalak nem épp a legmegfelelőbb hely a tanulásra, mert általában mindig van ott valaki, akitől nem tudok tanulni. De én sikerrel akarom elvégezni a vizsgákat, ami nem fog menni, ha nem tanukok rá eleget.
Most is két lány beszélget, és nevetgél, egész hangosan, és szerintem nem is vették észre, hogy más is van itt, nem csak ők. Így fogom a bűbájtán könyvemet, és kimegyek a szobából, s egy igen határozott mozdulattal becsapom magam mögött az ajtót. Talán erre már felfigyelnek a lányok, bár egy kicsit már későn. Na de akkor hova menjek tanulni? Áá, megvan! Caius múltkor ajánlotta a Fénylő lelkek udvarát, hát itt az ideje elmenni oda. Viszonylag hamar odatalálok, úgy nagyjából 20 perc bolyongás után, és egy kedves levitás lány segítségével. Valóban szép az egész udvar, pár percig csak állok és csodálkozom, majd a kúthoz közelebb lépek. A víz nagyon tiszta, és annak a varázslónak a szobra is szép. Mikor kicsodálkoztam magam, a pad felé veszem az irányt, amire aztán lefekszem, egyik lábam felhúzom magamhoz, a másikat pedig lelógatom. Szerencsére most még nincs itt senki, aki rámszólhatna, hogy hagyjak másnak is helyet, és így legalább nyugodtan tudok tanulni is. A könyvet a fejem felé - vagyis az arcom elé - emelem, és elkezdem olvasni.
Hozzászólásai ebben a témában

Mivel nő vagyok, így nem tudom mit akarok, de fenntartom a jogot hozzá, hogy hisztizzek ha nem kapom meg.

már nekem is van :3 - kérdezz
Varjassy Márk
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 72
Összes hsz: 1095
Írta: 2013. augusztus 11. 08:06 | Link

Natacha

Márknál teljesen más a helyzet, ő tökéletes kényelemben érzi magát a gólyalakban, hatalmas tér és kényelem. Jól belakta a helyet, cuccai a mellette lévő szabad ágyon, Yar dedikált képe a sajátja felett, magyarán jó nagy rendetlenség és otthonérzet. S ebben szerencsére a kép élő mása sem akadályozza meg. Ma talán ki sem mozdult volna onnan, de kellett valami levegőváltozás az agyhalálig tartó seggelés miatt. Felkapta az ÁTV könyvet, inkább dísznek, mint komoly tanulás szándékával, valamint szokás szerint a pálcáját és elhagyta a Levita tornyot. Kellemes volt ez a levegőváltozás tegnap óta, talárját is újra hordhatta így, amitől valamiért mindig okosabbnak és komolyabbnak képzelte magát, semmint amennyire az.
Sokáig csak cél nélkül kóvályog, maga sem tudja igazából merre. Kell hogy a napi bevitt tanulásadagot feldolgozza kicsiny fejével. Ma bezzeg lemehetett volna a faluba, de erre csak az előbb jött rá amit leért a földszintre, nagyon összefolytak neki a napok. Találhatott jóval kellemesebb elfoglaltságot a faluba.
Ekképpen keveredett ki a belső udvarhoz, jó lesz itt is, a víz csobogása odacsalta. Igazából még sose nézte meg kút szoborcsoportját, pedig néhányszor elsétált az ide vezető folyóson. Odasétál hozzá és végignézett az arcukon, ami a szobrok komolyságával néztek külön-külön szerteszét, ahogy elkészítőjük megalkotta. De így mintha őt nézte volna, s ez az érzés hamarosan beigazolódott. A boszorkány arca kissé elfordult a könyvére, amin jól látszódott annak címe is. Aztán Márk meghökkenésére meg is szólalt.
- Minden evilági létező dolog átváltoztatható, bizonyos mértékig, részben, vagy teljesen. A többit meg se tanuld, úgyis bizonyították az ellenkezőjét. - Talán még mosolyra is nyúlt a száj a rideg merevségből, de ezt biztosan csak beképzelhette a srác. Neki ennek viszonzása viszont könnyen leolvasható volt arcáról.
- Rendben, megjegyzem, remélem vizsgán is elfogadják így. - Na jó sok okosságot hallhat itt vissza, emiatt is érdemes maradna. Körbenézett akad e valami ülőalkalmatosság és megpillantotta a padot. Igaz foglalt és nagy részét befoglalta egy lány, de akad kettejüknek is elég hely. Odaérve hozzá látta, hogy ő is olvas, bűbájtant. Persze kell majd neki is, de a múltkori bagolyváltás óta hanyagolja a dolgot. Ebből a sértettségéből szólítja me a lányt, úgy ahogy.
- Szóról szóra tanulj meg mindent rá, azt is ami igazából nem úgy van, de a könyvet kell visszaböfögni Révaynak... ám leülhetek?
Maga elé tette a könyvet, hogy látszódjon a könyve fedőlapja és hogy ő is tanulási szándékkal jött ide, nem fogja zavarni a lányt.


((nem szálaztam, sorry a prefektustól Smiley ))
Utoljára módosította:Varjassy Márk, 2013. augusztus 13. 15:21
Hozzászólásai ebben a témában

12
Natacha Couteau
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 290
Írta: 2013. augusztus 11. 10:46 | Link

Márk

Már kezdem unni ezt az egészet.Csak azt akarom, hogy végre vége legyen ennek, mármint a vizsgáknak. Tudom, még el sem kezdődtek, de már mindenki ezekről beszél, és idegeskedik, vagy épp gőzerővel tanul. Én teljesen nyugodt vagyok, bízok magamban, hogy sikerülni fog, de ha mégsem, akkor ez van, majd legközelebb. Nem kell nagy dobra verni ezt az egészet,  szerintem nincs benne semmi különös, csak néhány vizsga. A BBT könyvet is elég unottan olvasom, szinte csak néhány mondatot olvasok el oldalanként, mert úgy érzem,minden ami benne van, azt már tudom, és úgy már nagyon unalmas, de azért olvasom. Egyszer csak megszólal valaki, és én a hang irányába nézek. Egy srác áll a kút előtt, és az egyik szobor épp mond neki valamit. Nem igazán értem mit, nem is nagyobb figyelek rá, inkább olvasom tovább a könyvet. Úgyis biztos mindjárt elmegy onnan az a fiú, szóval minek figyeljek rájuk? De nem így van, ért az a srác, aki az előbb még a kút mellett állt, most itt van mellettem.
- Úgy lesz, vagyis már úgy van, mert szerintem már mindent tudok belőle, és csak úgy olvasgatom. - Felelem, és elvigyordom, majd szemem a srác kezében lévő könyvre téved. - Látom te us tanulási szándékkal jöttél ide. - Mondom egy mosoly kíséretében, majd felülök, és megpaskolom magam mellett állt helyet. - Ülj le nyugodtan. - mondom, majd ismét kinyitom a könyvet, és elkezdem lapozgatni.
Utoljára módosította:Natacha Couteau, 2013. augusztus 11. 11:04
Hozzászólásai ebben a témában

Mivel nő vagyok, így nem tudom mit akarok, de fenntartom a jogot hozzá, hogy hisztizzek ha nem kapom meg.

már nekem is van :3 - kérdezz
Varjassy Márk
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 72
Összes hsz: 1095
Írta: 2013. augusztus 13. 13:03 | Link

Natacha

Élt is a kínálkozó alkalommal és helyet foglalt a lány mellett, már csak azért is, mert túlságosan neki nem komolyak a tanulási szándékai, de úgy tűnt ezzel a lány is így van ha csak olvasgat. Kinyújtózkodta magát a padon, kezét, lábát, közben a könyve majdnem leesett, de sietve elkapta, s letette maga mellé. Kicsit csak a szobrokat nézegette, hátha mondanak megint valami nagy okosságot, amit jobb ismételten bevésni a fejébe, de csak csöndesen végezték a dolgukat, azaz a nagy semmit. Pedig ha szóban hallhatnák a dolgokat, jobban megmaradna Márkékban.
- Én feladom, már gyötörtem magamat eleget. - Ha jelen pillanatban ez nem igaz rá. Igazából már az megnyugtat, hogy a kezem ügyében van, amit tudnom kéne. - Ráütöget kétszer a könyvére, mintha csak magát emlékeztetné, igen, a közelben van, nem megy sehova, s csak olvasni kéne. Tényleg, majd berakja párnája alá is, hátha a fejébe szál. Azért a fedőlapot kinyitotta, hogy legalább a tartalomjegyzékkel tisztában legyen, eddig csak az órai jegyzeteit futotta át kétszer. Ekkor jutott eszébe egy még jobb ötlet. - Vagy megkérek egy iskolai házi manót, s esténként azzal olvastatom fel a könyveket. Állítólag alvás közben is feldolgozza az agy a hallott dolgokat. Próbát igazán megér a dolog, s egy manó is boldogabb lesz tőle.
Márk egy igazi kis angyal, belül dagad a keble, hogy ilyen jó képben tüntetheti fel magát a lány előtt. Az első benyomás mindig fontos, pont mint Keikonál és Rufusnál, náluk rossz ponttal nyitott a semmiből kifolyólag. Aztán még az a hiszti is, na ezért mostan Márk olyannyira udvarias lesz, hogy már giccsessé fog válni.
Megfordul a lány felé, törökülésbe felhúzva a lábát, a könyvet kicsit arrébb tessékeli, ne tapossa meg cipőjével, máskülönben nem túl lelkiismeretes a könyvekkel szemben, most kivételt tett. Hátha beszélgetős kedvében van inkább ő is, mint Márk.
Utoljára módosította:Varjassy Márk, 2013. augusztus 13. 15:38
Hozzászólásai ebben a témában

12
Natacha Couteau
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 290
Írta: 2013. augusztus 13. 19:24 | Link

Márk

Egy kicsit talán túl gyerekes vigyorral nyugtázom, és nézem végig, ahogy leül, és szépen kinyújtóztatja végtagjait. Látszik, ebből nem nagyon lesz tanulás, legalábbis ha rajtam múlik akkor nem lesz. Bár Caius mondta, hogy ha van ott valaki, akivel lehet beszélgetni, akkor tuti nm fog az ember tanulni, és mivel én már szerintem tudom az anyagot, és eléggé unatkozom, fejembe veszem, hogy ha törik ha szakad, beszélgetni fogok ezzel a sráccal. Össze akarok vele barátkozni, ezt már eldöntöttem, és ha én valamit a fejembe veszek, azt véghez is viszem, akármeddig tart is. És végül.is elég kedvesnek tűnik ez a fiú, szóval nagy baj csak nem lesz. Remélhetőleg.
- Azt a manót küldheted majd hozzám is. - Felelem és elnevetem magam. Kicsit vicces is a srác, ami nekem nagyon bejön. Jobb mint a komor, és tudálékos ember, vagyis fiú. Kicsit arrébb csúszom, hogy rendesen elférjen a padon, és egy bájos mosolyt villantok.
- Ja, amúgy a nevem Natacha. Elsős Eridonos vagyok. És te? - mondom, s a bemutatkozásnál a kezemet is nyújtom felé  egy ellenállhatatlanul édes mosoly kíséretében, és próbálom a normális, nem.dilis énemet mutatni neki. - Mennyire ismered már a kastélyt? - jön is a következő kérdés. - mert én még nem nagyon, és az is húsz percekben telt, míg idáig eljutottam. - mondom vigyorogva. ez még csak a kezdet volt, mér biztos sokszor, sőt rengetegszer fogok még eltévedni. Vagyis, nem eltévedni, csak nem fogom megtalálni a helyes utat, és a kettő nem ugyanaz. Bár "Felfedezem a kastélyt" nevem is elindulhatok, és akkor kevésbé ciki, ha az egész napom rámegy arra, hogy a keleti szárnyból átjussak a déli szárnyba. És úgy izgisebb is lesz. Gondolataim teljesen elkalandoznak, és mikor észbe kapok, hogy nem vagyok egyedül, csak egy mosolyt küldök a srác felé.
Hozzászólásai ebben a témában

Mivel nő vagyok, így nem tudom mit akarok, de fenntartom a jogot hozzá, hogy hisztizzek ha nem kapom meg.

már nekem is van :3 - kérdezz
Varjassy Márk
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 72
Összes hsz: 1095
Írta: 2013. augusztus 17. 19:01 | Link

Natacha

Könnyedén megígéri, hogy igen, azonnal küldi hozzá a manót. Azért is tehetett így, mert megtudta a lány nevét is, így nem leírás alapján kell majd útbaigazítani a manót. Az macerás lett volna, keress meg egy körülbelül velem egykorú, szőke hajú lányt, hasonló feladatok végett. Manót próbáló feladat. Viszonozta a kézfogást ahogyan illik, gyengén, s szintén megejtette a bemutatkozást házzal együtt. A kérdésen elmerengett picit, nem gond, Natacha is hasonlóképp tehetett a hirtelen mosolyvillantást látva.
- Ahova akarok most már eljutok, de mindent zegzugot nem ismerek még, ide is csak a véletlen folytán keveredtem. Kiskoromban egyszer elég hülyén estem, s míg nem szokom meg a járást, hajlamos vagyok eltévedni.
Na igen, Károly bácsi szelleme és emlékei még mindig képesek összezavarni. Pár hete észre sem vette, hogy nem a megfelelő terembe tart, csak nagy soká, pedig előtte direkt nem sietett az órájára, hiszen már járt ott. Ráérősen haladt, mikor a csengőszó figyelmeztette, hogy igencsak késésben van. Aztán persze még épphogy beesett. Ahogy ez átsuhant a fejében, máris a nyelve hegyére kéredzkedett az emlék mellé egy gondolat, hogy a lány szőkeségére tegyen egy nem saját megállapítást, de idejében fékezte azt. Még úgy járjon már, mint Sharlottenál, s nehogy sértődés legyen belőle önhibájából.
- Amúgy fura, én valamiért azt hittem hozzátok kerülök, megérzés volt. Nem egyéb.
Hogy a Levitába került, azt se bánja, jó így. Közben felcsapta a könyvét az első oldalak egyikén, na persze nem olvasási szándékból. Kikereste azt az oldalt, amin egy olyan animágus van, aki állandóan váltogatja emberi és állati alakját ha odalapoznak, kiéve ha sokáig úgy hagyja nyitva a könyvet. Akkor ugyanis végig kutya alakjában marad, s farkát csóválva várja, hogy simogassák őt. Első pillanatra szórakoztató volt, de Márk hamar megunta, amúgy sincs annyira oda a kutyákért. Hát most fogta, óvatosan kitépte a lapot a szélénél, és a zsebében kezdett kotorászni a kis szemetesszütyője miatt. Abban emlékei szerint kell lennie ragasztónak, épp csak a szobájában felejtette, hiába nézte meg mindkettő zsebet a talárján. Így pálcájával ragasztotta fel a képet kettejük közé a pad háttámlájára. Elvégre nem egy seprűt kellett összetákolnia, elégnek vélte a varázs erősségét. Így bárki elszórakozhat az ismert animágussal. Közben persze folytatta, amit elkezdett.
- Aztán még se ott kötöttem ki, de se gáz. Habár az évfolyam társaim furcsák, vagy csak szerelmesek, s ezért nem érthetem őket. - Gondol itt a Keikos dolgokra, de egyszer megoldódik az is. Alkalmi hiszti elmúlik. - Te oda kerültél ahova készültél?
Rákérdezett, hátha Natachának is voltak ilyen érzései, mint Márknak. Habár amilyen mosolygós vele ismeretlenül, biztosan mindegy lett volna neki, akárhova is kerül.
Hozzászólásai ebben a témában

12
Natacha Couteau
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 290
Írta: 2013. augusztus 17. 21:20 | Link

Márk


- Milyen aranyos neved van. - mondom egy mosoly kíséretében. Nem is tudom, hogy ezt most miért mondtam, csak úgy kiesett a számon, de valamit még mondanom kéne hozzá, hogy ne legyen annyira ciki ez a mondat. És egyből tudom is, hogy mivel egészítsem ki. - Volt egy hörcsögöm, még pár éve, és azt is Márknak hívták, de a mamám macskája megette. Vagyis Marcusnak hívták, de a kettő végül is ugyanaz, nem? Bár nem tudom, szerintem igen, de nem vagyok benne olyan biztos. - Mondom, s végül elhallgatok. Bár én még talán órákig el tudnék beszélni erről, de nem akarom őt untatni, mert a végén még szó nélkül itt hagyna, és az nem esne túl jól.
- Én is hajlamos vagyok az eltévedésre, bár talán nekem még egy év is kevés lenne ahhoz, hogy megszokjam a kastély nagyságát, és ne tévedjek el. - Felelem.vigyorogva. - Nekem úgy ajánlották ezt a helyet, mert itt elvileg jól lehet tanulni. Persze csak akkor, ha egyedül vagy, és ez úgy látom valóban igaz. De nem is baj, egyesül úgyis nagyon unalmas, és egy ember társasága jobb mint egy könyvvé. - Mondom és elmosolyodom. Szeretek társaságban lenni, és beszélgetni valakivel, bárkivel, bár sokszor csak én beszélek, a másik ember pedig hallgatja az én csacsogásomat. Ebben nincs semmi rossz szerintem, mert én szeretek beszélni, hallgatni viszont annál inkább nem.
Vigyorogva nézem végig, hogy mit csinál a könyvében lévő egyik képpel Márk, és el is nevetem magam, mikor felragasztja a kutya képében ragadt mágust a padra. Nagyon viccesnek találom ezt az egészet,és a srác is szerintem nagyon vicces, szerintem nagyon jól el leszek vele egy ideig. Megunni biztos nem fogom a társaságát.
-Így, én oda kerültem. Anya is abban bízott, hogy ebbe a házba kerülök, mert ő is és a mamám is eridonos volt. Pontosabban ennek a háznak a megfelelője a francia iskolában. A nevét nm tudom, de igazából nem is nagyon érdekel, mert nem oda járok, szóval nem az én gondom. - Mondom egy bájos vigyor kíséretében. - Miért? Mármint hogy érted azt, hogy furák? - kérdezem értetlenkedve, mert nem tudom megérteni, hogy miben, miért lennének a háztársai furák. Mondjuk csak egy levitással találkoztam, de vele is csak futólag, míg megtudakoltam az ide vezető utat, de ő első ránézésre teljesen normálisnak tűnt.
Hozzászólásai ebben a témában

Mivel nő vagyok, így nem tudom mit akarok, de fenntartom a jogot hozzá, hogy hisztizzek ha nem kapom meg.

már nekem is van :3 - kérdezz
Varjassy Márk
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 72
Összes hsz: 1095
Írta: 2013. augusztus 19. 17:59 | Link

Natacha

Aranyos? Na fiúnak ennél nagyobb átkot nem olvashatott volna a fejére Natacha. Eddig még nem kapott ilyet, de unokanővérét Zsófit ismerve, tudja jól, hogyan semlegesített így több srácot is, akik nyomulni próbáltak rá. Felhangzik fejében a lány hangja, ahogy szánakozva mondja ki ezt a szót, s mellé még jön egy "de", s után a nagy semmi. A hab a tortán, hogy még egy hörcsöghöz is hasonlítják. Fuuu, mennyire utálja azokat is, úgy mint az egereket. Márk előtt felsejlett egy kép, hogy teli pofazacskóval ül a terráriumban, s egy hatalmas, gonosz macska vörös szemekkel őt nézi, mielőtt egy harapással lenyelné őt. Már ettől rossz érzése támadt, ha találkozna egy mumussal, egész biztos valami rágcsáló alakját öltené fel.
- Hát de, én is úgy tudom. Válaszolt gyorsan, - elszakadva rémes gondolataitól, - nevének latin eredetére. Ideje volt visszatérni a valóságba. - Na az akkor jó, én meg másokat szeretek hallgatni, jól kiegészítjük egymást.
Ez így igaz, nem csak udvariasságból szokta átengedni másnak a beszélgetés folytatását. Ő eleinte csak kezdeményez.
- Ha eljutok valami kocsmába, leginkább azt szeretem, ha idős bácsik mesélik el pár mondatban az egész élettörténetüket, meg bölcsességeiket, azokon jót szoktam nevetni. Persze kivétel pedig egy unalmas óra.
Előbbiből, utóbbiból is akadna épp elég története, bár néhány kocsmai, trágár kifejezésekkel, meg a női nem leszólása biztosan nem lánynak való. Viszont csak ne hazudtolja meg magát Márk már azonnal, s kezdjen szófosásba, de ha rákérdeztek, válaszolt Keikoék furcsaságára. Mondjuk az meglepte, hogy szintén nem teljesen magyar származású az eridonos, úgy tűnik eléggé egyetemes az iskolájuk. A nevéből nem következtetett egyenesen a származására.
- Hát van egy kínai háztársam, - kezdett bele a rövid történetbe, egy pillantást vetve a kiragasztott képre, de a szellő épp csak borzolta a széleit, ott maradt rendesen, - vagyis nem, csak én kínaiztam le véletlen. Erre elpityeredett, aztán a lovagja majdnem nekem esett... Ha a szerelem ennyire hülyévé tesz, ráérek az lenni.
Véressé nem fajult a cukrászdai kaland, de Márk elég sértődékeny típus, ha túl is lépett szinte aznap a dolgon, az ilyesmiket mindig mélyen elraktároz magában.
Hozzászólásai ebben a témában

12
Natacha Couteau
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 290
Írta: 2013. augusztus 24. 12:34 | Link

Márk

Valóban jól kiegészítjuk egymást, én szeretek beszélni, ő pedig szeret hallgatni. Ez így jól fog menni.  A képzelőerőm néha nagyon vicces dolgokat szokott csinálni. Mindent, amit hallok, vagy esetleg én mondok, azt akaratomon kívül elképzelem, legyen bármi is. Most is elképzeltem Márkot,egy aranyos, duci, és mindenképpen vörös kis hörcsögként. Ha hörcsög lenne, akkor tuti vörös színű lenne. Ezt csak a haja színe alapján mondom, bár másként nem is tudnám elképzelni őt. És ettől mosolyra húzódik a szám.
- Én nem igazán voltam még ilyen mugli helyeken, vagyis ilyen kocsmában,meg ehhez hasonló helyeken. De úgy látom te elég járatos vagy ott. Engem csak ilyen flancos éttermekbe vittek el a szüleim, de ha jól emlékszem, akkor ki is lettünk tiltva az egyik ilyen helyről, a viselkedésem, mármint a bátyám, és az én viselkedésem végett. - mondom a gonolataimba merülve, egy halvány mosollyal az arcomon. Ó, azok a régi szép, és igen vicces emlékek. Elkezdhetnék mesélni béki, de akkor meg holnap estére sem végeznék, és untatni sem akarom őt. Mikor elmondja mi van a háztársaival, egyáltalán nem lepődök meg, már mással is megtörténhet ez, nem csak vele.
- Áá, értem. Hát a szerelem ilyen. És valaki biztos megszívja. És úgy látom ez esetben te vagy az a valaki. - mondom és elkezdek kuncogni.
Hozzászólásai ebben a témában

Mivel nő vagyok, így nem tudom mit akarok, de fenntartom a jogot hozzá, hogy hisztizzek ha nem kapom meg.

már nekem is van :3 - kérdezz

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék