37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastélyt körülvevő vidék
Oldalak: « 1 2 3 [4] 5 6 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Rachel Octavia Amber
INAKTÍV


Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 747
Írta: 2016. június 26. 17:49 | Link
Benedek


Rachel napja azzal kezdődött, hogy kitakarította a szobáját, majd a közös helyiségeket is, mert a titokzatos szobatársuk, akit nagyon ritkán látott, elég nagy rumlit hagyott maga után. Egyáltalán nem figyelt arra, hogy legalább a közös részeken rend legyen, ami igen érzékenyen érintette a lányt, mivel azt még elnézte volna neki, ha a saját háza táján szobájában káosz uralkodik, de annak egyáltalán nem örült, hogy ugyanezt művelte a többi területtel is. Majdnem az egész napja azzal telt, hogy rendet és tisztaságot varázsoljon mindenhol, utána úgy döntött, hogy elkezdi megírni a leckéit. A könnyebb feladatokkal kezdte a leckeírást, majd a legnehezebbet hagyta utoljára, ami ugyancsak bosszúságot okozott neki, mert vagy másfél órájába telt, mire rájött a megoldásra. Ezután úgy döntött, hogy vesz egy forró fürdőt, rendbeszedi magát, aztán kimegy kicsit az udvarra levegőzni. Egész nap benn tartózkodott, így hát már nagyon kivágyott, ami részéről teljesen érthető. Miután indulásra készen állt, hagyott egy cetlit Lillának, hogy este várja meg a szobájában, mert még beszélni szeretne vele. Annak dacára, hogy együtt laktak elég régóta nem találkoztak hosszabb időre, ezáltal már azt sem tudta, hogy jóformán mi van a lánnyal, mivel a másikat lefoglalta a tánc és az egyéb teendői. Remélte, hogy ma sort keríthetnek egy kis beszélgetésre, aztán majd máskor csinálnak valami közös programot. Rachel elindult a Fénylő Lelkek Udvara felé, hogy végre sétálhasson egyet és leülhessen kicsit a szökőkútnál. Így is tett, szerencsére nagyon szép idő volt kinn, úgyhogy kabát nélkül vágott neki a sétának, de nyári idő révén egyáltalán nem fázott. Fekete háromnegyedes nadrágot, fekete balerina cipőt és fehér rövid ujjú felsőt viselt, haját pedig hátrafogta, hogy ne melegítse a nyakát. Sok diák tartózkodott kinn, mindenki élvezte a friss levegőt és hogy kikapcsolódhat kicsit. A Rellonos sétált egy fél órácskát, majd odaült a szökőkút szélére és évezte a napsütést.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kékessy Arabella
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 128
Írta: 2016. július 19. 19:25 | Link
Partay Alfréd Benedek
egy napos délutánon, 3 óra körül

Ma, miután az óráim befejeztével visszatértem a szobámba, a baglyom, Monkey az ágyamon ülve várt, egy levéllel a csőrében. Amint megláttam, nagy öröm fogott el. Akár a barátaim, akár a szüleim írnak, mindig szeretem olvasni soraikat. Ahogy elvettem és kibontottam a levelem, kiderült, most a szüleim írtak. Gyorsan végigfutottam a levelet, talán túl gyorsan is. Mosolyra szaladt a szám, de nem igazán fogtam fel, ami benne van. Másodszorra is el kellett olvasnom, mire sikerült: KISTESTVÉREM LESZ! Végre, ennyi év után, el sem hiszem! De mielőtt az egész világnak kikürtölném, a nagy örömre nem árt, ha kicsit kiszellőztetem a fejem. Igaz nem ismerem a kastély környékét, de úgy éreztem, mégis el kell indulnom. Így kötöttem ki itt, a Fénylő Lelkek Udvarában. Gyönyörű ez a hely, különleges a félig nyitott, félig zárt mivoltában. Csak elindultam amerre a lábam vitt, és hihetetlen, de itt kötöttem ki. Körbepillantok, látom hogy az udvar közepén egy szökőkút van, amelyben halkan csobog a víz. Az egyik fal mentén meglátok egy padot, melyhez odalépek, ledobom a táskám, amit elfelejtettem a szobámban hagyni, és a levelet még mindig szorongatva, gyorsan leülök. A szökőkút közepén lévő szoborra meredve, szinte azonnal a gondolataimba merülök, melyek a családom jövője körül forognak...
Utoljára módosította:Kékessy Arabella, 2016. július 19. 19:25 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
A mosoly az a kulcs, mely valamennyi ember szívének zárját nyitja.
Széplaki Alíz
INAKTÍV


° Jövendőmondó | Miss Tragikomédia | Blondie °
offline
RPG hsz: 615
Összes hsz: 2341
Írta: 2016. augusztus 7. 17:58 | Link
Gyarmathi Mihály Ádám



Megírtam a leckéimet és úgy gondoltam, hogy mivel nagyon szép idő van odakinn, érdemes lenne sétálnom egy kicsit. Egyébként sem voltam az a típus, aki jól érzi magát odabenn, úgyhogy örültem, hogy kicsit kiszabadulhattam a természetbe. Nagyon élvezetem azt, hogy végre nem voltam csupa gonosz emberrel körülvéve, mint anno a intézményben, szóval egyáltalán nem hiányoztak a rossz akaró emberek. Rózsaszín színű egész alakos ruhát vettem fel egy fehér szandállal, szőke hajamat pedig kiengedve hagytam, így indultam neki az udvarnak. Szép, napsütéses idő volt, pont kellemes volt egy kis séta erejéig, de sajnos nem igazán élvezhettem ki felhőtlen örömmel ezt a lehetőséget. Néhány diáknak a fülébe jutott, hogy nevelőintézetben nőttem fel muglik között és rögtön odajöttek körbeállni, hogy csúfolódhassanak rajtam. Nagyon rosszul esett a pimaszkodásuk, hiszen nem hagytak békén és folyton becsmérlő szavakkal vádoltak, pedig próbáltam mozgásban maradni, de sajnos ez sikertelennek bizonyult. Legszívesebben hazarohantam volna, de volt bennem annyi lélekjelenlét, hogy ne hagyjam itt az egész iskolát, mert valamennyire már hozzászoktam ezekhez a dolgokhoz. Az egyik vöröshajú lány különösképp élvezte, hogy illetlen szavakat vághat hozzám. Próbáltam kilépni és minél messzebb kerülni tőlük, de ők ugyanolyan gyorsasággal jöttek, hogy folytathassák a gúnyolódást. Már kezdtem azon gondolkodni, hogy gyorsan a szobámba futok és bezárom magam mögött az ajtót, de nem akartam előttük gyengének mutatkozni, úgyhogy folytattam az utamat azzal, hogy látszólag mit sem törődve velük tovább folytattam az utamat, persze azért nem volt könnyű elviselni azokat a trágárságokat, amiket közben hozzám intéztek.
Utoljára módosította:Széplaki Alíz, 2016. augusztus 8. 03:49 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Egerszegi Ákos
INAKTÍV


relatíve ártalmatlan
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 205
[zárt]
Írta: 2016. augusztus 16. 14:17
 | Link


Ahogy megbeszélte Ninával is: elmegy az ELMÉbe, hogy megpróbálják normálisabb emberré faragni. Őszintén szólva, nem látja túl sok esélyét. Túl jól ismeri magát, nem lehet rendesen motiválni, viccet fog csinálni az egészből és nem veszi majd komolyan. Tömören, valószínűleg minden erejével az ellen lesz, hogy ne tudjanak neki segíteni. Bár tulajdonképpen egész életében ezt csinálta, ezen a ponton már kicsit necces a dolog.
Holnap utazik. Az utolsó napja az iskolában és tulajdonképpen csak azért jött be, hogy a tanulmányi osztályon elintézhesse: az ELMÉben kihelyezett vizsgákat írhasson és ne kelljen emiatt halasztania. Van egy olyan érzése, hogy éppenséggel az unalom közepette lesz ideje tanulni, és az tűnik a legnormálisabb elfoglaltságnak abban a gyogyóházban.
Na meg persze még egy dolog miatt van most itt. Hogy még egyszer találkozzon Lillával. Nem mintha elmondta volna neki, hogy ez lesz az utolsó alkalma most jó ideig, hogy lássa a fejét. Nem akarta, hogy ez legyen a motiváció, amiért idejön és hallgat rá. Egyszerűen csak azt szeretné, ha tényleg hallgatna a kérésére, még annak ellenére is, ami történt. Az megnyugtatná az apró hangocskát a fejében, ami azt suttogja, hogy menjen utána és tanítsa meg neki, hogyan kellene viselkednie most. Hülye ötlet, ő is tudja, és abszolút nem tervezte megvalósítani.
A fénylő lelkek udvarára hívta. Nyugodtan ücsörög a szökőkútnak dőlve, a vállán a cuccai, amiket itt tárolt a suliban és most elviszi magával. Elvégre szüksége lesz tankönyvekre meg ilyesmire, ha ezúttal nem akar megbukni és totális csőd lenni. Nem mintha meg akarna felelni bárkinek, egyszerűen csak kezdi unni a harmadik évfolyamot és úgy érzi, itt lenne az ideje továbblépni. Miközben várakozik, előtúr egy szál cigarettát, meggyújtja és bele is szív egyből. Nem ideges, éppen csak az egyik kedvenc foglalatossága mostanában, amivel elüti az időt. Közben eszébe jut egy szám, amit nemrég hallgatott, a szökőkút szélén pedig dobolni kezdi ujjaival a ritmusát.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kedvenceim a kviddics, a prefektusok és a felügyelők.
Regős Manó
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 428
Írta: 2016. szeptember 1. 22:33 | Link
öltözet

Ma Ariel öltöztette fel saját ruhatárából. Nos. Tetszett magának a tükörben, jól illett fehér haja is a szürke összeállításhoz. De a különös szabású ruhadarabot azért gyakran kellett igazgatnia magán, mindig úgy érezte, felcsúszott, nehezen szokta meg.
Délutánra járt, a Navine klubhelyisége felé ballagott, a pálcakészítőtől tért éppen vissza. Derekán húzogatta megint a felsőt, amikor gyanútlanul kinézett az átriumból a csodaszép belső udvarba. A látvány megállította: odabent (odakint?) a növények halódásnak indultak. Az elmúlt napok igen fülledt, meleg időjárással teltek, és eső sem esett. De hát a manók nem gondozzák a növényeket? Úgy tűnik, itt, a kút mellett is képesek kitikkadni szegények, Manó borzasztóan megsajnálta őket. Odasétált a sarokban álló, elburjánzott rózsaszín rózsabokorhoz, a kezébe fogott, felemelt egy rózsafejet, és jobban megvizsgálta. Tényleg csak a vízhiány miatt ilyenek, vagy betegség okozza a kert haldoklását?
- Áucs - egy tüske szúrta meg, mintha csak büntetné butaságáért, vagy sürgetné cselekvésre: segítsen! Apró sebében vér gyülemlett, hát bekapta a hüvelykujjat. Mögötte a vízköpő varázsló bölcsen elé tárta random igazságát:
- Aki bocsánatot kér, abban új élet sarjad; - aki megbocsát, az új életre szül.
Utoljára módosította:Regős Manó, 2016. szeptember 21. 09:52 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ardai Kolos
KARANTÉN


#colos #mester #aranyvérű gypsy #king of dragons
offline
RPG hsz: 395
Összes hsz: 2643
Írta: 2016. szeptember 18. 22:06 | Link


A szökőkút szélét támasztotta, egy doboz bonbonnal a kezében. Nagyokat sóhajtott, ahogyan körbenézett a terepen. Egész kellemes választás volt a részéről, hisz egy ilyen nyugodt helyen csak sikerül legalább egy pillanatig kiengesztelnie Lanettát.
Újabb sóhaj szakadt fel tüdejéből, ahogyan hátat fordított a szökőkútnak, és a bejáratot kezdte kémlelni. Abban sem volt biztos, hogy a legutóbbi után egyáltalán eljön. Pedig egész szépen megfogalmazott levél lett. A miheztartás végett még bagollyal is küldte, légipostán. Pedig talán egyszerűbb lett volna Tányát rávenni, hogy juttassa el valahogy Lanettának, hisz mégiscsak háztársak.
- Csak engedd el - szólalt meg nagy bölcsen a szobor a háta mögül. Mély torokhangja volt, kissé karcos, mintha két követ karistolnának össze. Kolos összerezzent a hangra. Na nem csak azért, mert kellemetlen volt hallgatni, de... kellemetlen volt hallgatni.
Tény, hogy amire készült koránt sem volt teljesen tisztességes. Igazából elég tisztességtelen volt. De egyébként is, az eridonos kezdte az egészet. Ha tudná, milyen tortúrán ment keresztül, miután otthagyta a Bagolyházban! Nem volt elég, hogy bezárja, még a pálcáját is kereshette utána majdnem egy hétig!
Indulatosan kissé fellökte magát, majd a csendes udvar őt is megnyugtatta. Tény, ami tény, Lanettának is tisztában kell lennie azzal, hogy mit tett.
- A harag rossz tanácsadó - szólalt meg a szobor ismét, mire Kolos ökölbe szorította a kezét.
- Jaj fogd már be! - Remélhetőleg nem akkor fog megosztani valami életbölcsességet a varázsló, amikor a lány már itt lesz. Nem akar semmilyen zavaró körülményt. Pont ezért is választotta ezt a helyet. Még szépen ki is öltözött. Belőtte a haját, felhúzta legtisztább talárját, alá pedig egy farmert és egy kék inget vett.
Igen, talán kissé ideges volt, de ha nem jött be a levél, akkor nincs mit tenni.
Levette a fekete köpenyt, és leterítette a szökőkút szélére. Ránézett az órára. Még öt percet vár, aztán feladja.
Utoljára módosította:Ardai Kolos, 2016. szeptember 18. 22:13 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
               E  S   D

Scar (alias Jetta) öribarija | exrellonos | 2016 karácsonyi bál rejtélye | Narnia uralkodója #azigazságos[/size
Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2016. szeptember 20. 22:01 | Link
Jess  Love

Hát, az utóbbi időben elég furcsa incidens-sorozatok vették kezdetüket. Mármint komolyan, először pofára estem futás közben, ami eddig nem esett meg, aztán jött a Nő. A nagybetűs, mert ugye volt szíves olyasmit tenni, amire eddig senki nem vetemedett: a fejemre dobott egy könyvet. Melyik love story kezdődik így? Egyik sem. Ez benne a tökéletes. Na, most ezzel nem azt akarom mondani, hogy belehabarodtam első látásra, csak azt, hogy sokat gondolok rá. Bár ennek az is lehet az oka, hogy ki akart végezni egy fa feldolgozott hullájával.
Aztán miután ott hagyott a gyengélkedőn, kicsit rendbe rakattam magam. Nem mintha ez változtatott volna bármin.
Aztán nem sokkal ezelőtt kaptam a kishölgytől egy levélkét, hogy rendben vagyok-e. Nem is igazán gondolkoztam a válaszon, visszaírtam, hogy ha érdekli, akkor találkozzon velem másnap a Fénylő Lelkek Udvarán. Még mindig nem értettem, hogy miért ez a neve, de ez nem változtatott a tényen, hogy kellemes hely volt.
Szóval egy órával a találka időpontja előtt összeraktam magamat nagyjából emberi kinézetűre. A hajam kicsit felzseléztem, felvettem az egyik kedvenc lila ingem, meg egy farmert. Kifejezetten magabiztos vigyorral sétáltam le, majd leültem az egyik padra, remélve, hogy a lány nem készül majd újabb merényletre ellenem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Hunyadváry Borbála
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. szeptember 21. 16:12 | Link
Lila Pillangó – avagy tudsz-e festeni a szél ezer színével?
Dorian Cheesy


Bori izgult. És ha izgult, akkor pörgött. Ha pedig pörgött, akkor ott nem volt megállás, pláne, hogy friss délután lévén túltengett benne az energia. A klubban viszont senkit sem talált, így el is kámpicsorodott volna, ha egy épp arra járó manó eszesen, és nagylelkűen nem találta volna ki, hogy jöjjön az udvarra festeni, megkímélve ezzel a nyugis sárgákat az új (és főleg szőke!) társuktól. Na jó, szerencsére csak szőke, néha kicsit buggyant, de a sötét oldalra hál’ Merlinnek, nem tért át. Még csak az hiányozna, habár, ha jobban belegondolunk, ennyi hülyeségtől, amit képes túlmozgásos állapotában összezagyválni, lehet, hogy agylágyulásban elhalálozna a sötét varázslók nemzettsége…
Így esett meg, hogy Bori lebattyogott, szökdécselt, szaladt az udvarra, pár értetlen fej kíséretében, amivel nem nagyon törődött, és most ott ücsörgött az egyik padnál, valami életképes műalkotást hozva, hátha lekörözheti a leghíresebb mugli festők egyikét, Picassót. Mindeközben még dudorászott is, észre sem véve, hogy társasága akadt.
Utoljára módosította:Hunyadváry Borbála, 2016. szeptember 21. 16:14 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Götze Ilda
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. október 27. 00:01 | Link

Lucy Moonlight


Nem volt jó éjszakám, sőt, mondhatni borzalmas volt, nehezen tudtam elaludni, reggel pedig már a nap felkelte előtt megébredtem, mert kivetett az ágy, s a kényelmetlen matrac. A többiek persze még vígan durmoltak és szuszogtak, így jobbnak láttam, ha hagyom őket tovább pihenni, s nem én leszek a kakukkos órájuk, aki felébreszti őket hajnalok hajnalán.

Óvatosan közlekedtem a szobában, nesztelenül igyekeztem magamra húzni az előző estén kikészített ruhadarabokat, ami pontosan egy pár zokniból, egy hosszúszárú farmernadrágból, egy vékony, fehér trikóból, s egy kötött, világoskék kardigánból tevődött össze.  

Miután magamra kapkodtam a ruháimat, s a fürdőszobában is elvégeztem a reggeli teendőket, sportcipőmbe ugorva úgy döntöttem, hogy kisétálok a Fénylő lelkek udvarára, és ott várom meg a napfelkeltét, a boltív alatti padon ücsörögve.

Kellemes programnak tűnt, s szerencsére nem is volt olyan hideg ezen a reggelen, így kabátot sem húztam, csupán a karjaimat vontam össze magam körül, hogy úgy melegítsem magamat.

A Nap alig néhány perccel hét óra után lassan egyre feljebb, s feljebb jött, s az első sugarak káprázatosan bevilágították a fénylő lelkek udvarát. Csodálatos volt, ahogy a nap színei a szökökút kopottas, mohával tarkított felületén játszottak, s jól eső érzés töltött el, ahogy arcbőrömet melengették a nap cirógató ujjai.

Egy ideig még a távolba révedtem, s mikor már a nappali viszonyoknak megfelelő fényforrás töltötte be az udvart, kíváncsian vettem szemügyre a közeli szökőkutat, melynek alján megcsillant valami. Igazán meglepődtem, s ahogy közelebb hajoltam, feltűnt, hogy a víz alján egy lánc hever.

Nem voltam rest kihúzni a nyakéket, néhány másodperc alatt ki is emeltem a vízből, s egy gyönyörűszép, holdköves nyakláncot tarthattam a kezemben. De vajon kié lehetett, s az illető mikor hagyhatta az udvaron?

Azonnal körbepillantottam, remélve, hogy hátha feltűnik majd a gazdája, s nem kell a nyakéket a talált tárgyak osztályán leadnom.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Széplaki Alíz
INAKTÍV


° Jövendőmondó | Miss Tragikomédia | Blondie °
offline
RPG hsz: 615
Összes hsz: 2341
Írta: 2016. november 1. 15:06 | Link
Damien Wright






Úgy éreztem, hogy kell egy kis levegőzés, mert már nagyon untam magam a szobámban. Jelenleg semmi dolgom sem volt, megírtam az összes leckémet, úgyhogy eldöntöttem, hogy szétnézek egy kicsit kinn. Felvettem egy hosszú ujjú felsőt, fekete nadrágot és cipőt hozzá, valamint a bőrdzsekimet. Hajamat megfésültem és kiengedve hagytam, így indultam neki az utamnak. Amint kiértem rögtön jobban éreztem magam, hiszen egyébként is jobban szerettem a természetben lenni, mint benn a négy fal között. A Fénylő lelkek udvarában kötöttem ki, a hűvösebb időjárásnak köszönhetően alig volt ott diák, inkább mindenki behúzódott a meleg szobájába. Tettem egy kört, majd leültem a szökőkút peremére és elméláztam egy kicsit. Eszembe jutott az esti álmom, amiben egy olyan diákot láttam, akivel még sosem találkoztam. Érdekes módon minden részletre pontosan emlékeztem. Az álmom főhőse nemrég érkezett az iskolába és azon volt, hogy minél hamarabb beilleszkedjen. Egy újabb pillanatkép formájában láttam, hogy ez sikerülni fog neki, sok barátja lesz az intézményben. Furcsa volt, hogy megint egy ilyen érdekes dolgot álmodtam meg, egyszerűen még nem szoktam hozzá ehhez. Megrémisztett a gondoltat, hogy néhány álmom valóban beteljesült, éppen emiatt jelentkeztem a jóslástan belső körébe, mással pedig nem osztottam meg ezt a képességet vagy átkot, mert valószínűleg szimplán hülyének néztek volna. Miután visszagondoltam erre visszatértem a valóságba, azon voltam, hogy kikapcsolódjak egy kicsit, amíg kinn vagyok a friss levegőn. Egyelőre egyáltalán nem kívánkoztam be. Arra gondoltam, hogy meghitt karácsonyozásunk lesz majd Timivel és végre nem az intézet zord falai között fogom ünnepelni a szeretet ünnepét.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Révay A. Valentin
INAKTÍV


Lucus pót-apja | Liv férje
offline
RPG hsz: 122
Összes hsz: 250
Írta: 2017. január 8. 22:36 | Link


Az utóbbi napokban meglehetősen eltértem a szokásos rutinomtól, ami elég látványosan sikeredett. Először is: szabadságot vettem ki a színházi nyíltnap után. Az igazgató természetesen azonnal aggódó leveleket küldött Vesznának, sőt, a legjobb tudomásom szerint Alexnak is, amiben arról érdeklődtek, hogy minden rendben van-e mert szarul néztem ki az utóbbi napokban és amúgy is én sose csinálok ilyet!
Az éjszakámat nem töltöttem otthon, az egyik rajongóm szobájában ébredtem, hajnali hatkor, amit gyors öltözés, majd hangtalan távozás követett. Hiába gondoltam, ez sem változtatott a lelkiállapotomon, ugyanúgy stagnált egy mínusz tizenhat körüli értéken.
Tegnap be kellett mennem a suliba, hogy elkérjem Vesznát az aznapi órákról, némi közös program tervezése miatt. Ekkor sikerült összefutnom a szintén Eridonos lánnyal, aki azt kérdezte tőlem, hol intézheti a beiratkozást. Még mindig az elvonási tüneteimmel nyüglődtem és igyekeztem nem a saját bajaimra koncentrálni, szóval nagy kegyesen elkísértem.
És tessék, ma itt álltam a belső udvaron, hogy ismét találkozzak a lánnyal. Nem számított erre, kedves közönségünk, right? Még a ruhám is egészen hétköznapi volt: fekete póló, fekete farmer és sportcipő, szintén ugyanilyen "színű" garbóval. Míg a lányt nem láttam, a vén varázsló szobrát figyeltem.
Utoljára módosította:Révay A. Valentin, 2017. január 10. 01:11 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kornai Viktória
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. január 23. 15:14 | Link
Tristanus
Kinézet


Asztrológia háziját fogva járkált a kastélyban. A klubhelyiségük túl hangos volt, egy nyugodtabb helyet szeretett volna találni. Hiába bóklászott a termek között, mindenhol talált valamit, vagy valakit, ami nem volt tökéletes.
Kint kivételesen nem esett a hó, így egyet határozva lement az udvarra. Ott is rengetegen voltak, ezért inkább visszafordult a kastély irányába. Akkor vette észre a másik kijárót, és mivel nem volt jobb dolga, kinézett. A kis udvaron csak egy szobor volt, illetve ott volt a pad is. Kitűnő helynek tűnt, itt senki nem fogja megzavarni.
Lábait felhúzva foglalt helyet, de a tankönyvet sem nyitotta ki, mikor észrevette, hogy valaki más is csatlakozott hozzá. Először kicsit mérges volt, de kíváncsi volt arra, aki szintén megtalálta ezt a csendes helyet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Iványi Polett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. március 5. 22:46 | Link
Zója tanárnő

Ott ültem az udvaron, kezembe a jeggyel. Olya döntés volt ez, amit rég óta halogattam. Meg kellett tennem, vagy életre bánni fogom, hogy elhalasztottam. Általában ódzkodtam attól, hogy olyasmit tegyek, amit a többi ember, aztán ebből a nagy kiemelkedési tervből az lett, hogy semmilyen se lettem. Csak elzárkóztam, és szorongtam, a könyveim mögött, mert azok nem nyújtottak hosszútávon megoldást.
Fel akartam keresni a tanárnőt, de valahogy egy pszichológusi irodában nem tudtam megnyílni, képtelen voltam. Még az ízléses berendezés ellenére is úgy éreztem magam, mintha bűnöző lennék egy vallatáson.
 - Tényleg elnézést, hogy kirángatom, tanárnő, de az irodája feszélyez – kértem elnézést a szokásos köszönési formulák után.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Széplaki Alíz
INAKTÍV


° Jövendőmondó | Miss Tragikomédia | Blondie °
offline
RPG hsz: 615
Összes hsz: 2341
Írta: 2017. március 8. 18:57 | Link



Az egyik barátnőmmel megbeszéltük, hogy bevezet majd a sakkozás rejtelmeibe, ugyanis én csak amatőr szinten értettem hozzá és akárkivel is játszottam, az mindig megvert. Senkinek sem voltam nagy ellenfél, de időnként jó mókának tartottam ezzel a játékkal elütni az időt, ha épp nem volt más dolgom. Nem tartozott kifejezetten a hobbijaim közé ez a logikai játék, de a barátnőm ragaszkodott hozzá, hogy segít fejlődni ezen a területen, csak legyek türelmes, legalábbis ezt mondta. Volt egy mini sakkjátékom, amolyan összecsukható táblácska miniatürizált bábukkal. Az elején mindig jól szórakoztam, de aztán mindig csak égtem, annyira béna voltam, úgyhogy nagy örömködésre adott okot már az is, ha az ellenfél jelentőségteljesebb bábuját sikerült leütnöm. Nem volt még olyan jó idő, de azért már nem lehetett szétfagyni és mindketten vágytunk már egy kis levegőre, úgyhogy kinn beszéltük meg a találkát a Fénylő Lelkek Udvarában. Felvettem a sötét farmernadrágomat, a fehér vékonyabb pulcsimat és a piros melegebb, de átmeneti kabátomat, hozzá fekete bokacsizmát húztam és a hajamat hátrafogtam. Boldogan indultam útnak a kijárat felé, aztán félúton vissza kellett, hogy forduljak, mert bizony a szobámban felejtettem a lényeget, a mini sakktáblát. Nem ütött különösebben mellbe a dolog, gyorsan visszafordultam érte és néhány perc elteltével már úton voltam az udvar felé. Mielőtt leültem volna az egyik padra sétáltam még egy kicsit, jól esett a friss levegő, egyébként is jobban szerettem kinn lenni a természetben mint benn a négy fal között. Miután elégedetten leültem, szétnyitottam a kis sakktáblát és a helyükre helyeztem a bábukat. Miközben vártam a barátnőmre rápillantottam a karórámra és hirtelen beötlött, hogy túl korán érkeztem meg, mert egy órával későbbre beszéltük meg a találkát. Nem is értettem, hogy hogy nézhettem ezt be ennyire, úgy látszott, hogy ma nagyon szórakozott voltam. Visszamenni már nem volt kedvem, úgyhogy a várakozást választottam, közben a sakkbábukat vizslattam tekintetemmel, hogy miként lehetne egy frappáns indítást kezdeményezni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3440
Írta: 2017. április 24. 20:49 | Link
Andriiiiiiis
#bff #zenemertvanazis #outfit(nemrasztaaaa)


Napok óta ki sem dugtam az orrom a kastélyból, mert hát förtelmes idő volt, de totálisan. Még a hó is esett, most ez komoly?! Meg előtte és utána is a szél miatt vízszintesen esett az eső, tuti elfújt volna, mint egy szalmaszálat. Nem okoztam volna túl nagy fejtörést neki.  Szóval meg volt az okom, hogy ne menjek ki, a kastélyban is hűvös volt, nem mindegy hol fagyok meg, kint vagy bent? Amióta kiderült, hogy pyro vagyok, a hidegre sokkal érzékenyebb lettem és sokkal fázósabbá váltam, mint azelőtt. Amint kiléptem az Andrissal megbeszélt találka felé tartva, a hideg rázott ki, sütött ugyan a nap, de hát annyira volt az nekem elég, mint halottnak a csók.  Bár örültem, hogy nem haltam meg aznap éjjel az erdőben, amikor kiderültek a dolgok. Na mindegy.
Még nem tudta szerintem Andriska, hogy pontosan mivé váltam, -mert még nem említettem- én is nagyon nehezen akartam elhinni, bár nem ez volt az elsődleges dolog, amiért kihívtam. Rég lógtunk már együtt és hiányzott az a kócos feje. Meg volt ott még más is, hátha tud nekem tanácsot adni, hiszen ő is fiú, az összes fiú úgy gondolkodik, mint a másik nem? Tuti! Igaz, a nőknél és a lányoknál nagyon nem így van, néha én magam nem tudok magunkon elmenni rajtuk, de ez már csak ilyen. Én valami ufó voltam, mert sosem értettem mit problémáznak más lányok a körmük vagy a hajuk miatt. Na jó, hagyjuk is.
Lassan kiértem a belsőudvarra és a falmelletti padra le is telepedtem, egyelőre még nem láttam a kócos kis pajtim, szóval vártam, addig a felrúnázott telefonomat nyomkodtam és a Flappy bird nevű agyfárasztó izémicsodával gyilkoltam az agysejteimet, mert bizony nekem olyanok is voltak és vannak még most is!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Robert B. Neal
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 8
Összes hsz: 10
Írta: 2017. május 9. 22:26 | Link
Rana (?)

Annak ellenére, hogy (még) nincs kiírva a neve a kéménybe korommal, - ahogy azt mondani szokás a nem túl jelentőségteljes hírek esetében - itt van. Egy ideje. Nem a máról van szó, hanem egy meghatározatlan időintervallumról, amiben evett, ivott, létezett, újságot olvasott, élvezte a teliholdas estéket, lottószelvényt töltött, és hasonló súlyosan hétköznapi dologgal teljesítette ki a létezését. Mindezt főleg a faluban.
De szorítkozva a jelen helyzetre: most történetesen épp a kastélyból kifelé vezették volna a léptei, de van az ilyen kastélyoknak a számos zegével és zugával egy kifejezetten vendégmarasztaló hangulata. Igazából kötve hiszi, hogy bárki ember fia (vagy lánya, a politikai korrektség jegyében) tudna itt elég időt tölteni ahhoz, hogy elunja a falakat, meg a kis finomságait...
Zsebre vágott kezekkel jelenik meg az udvaron, értelemszerűen a kastély falainak irányából érkezve. Arcán kellemes lustaságról árulkodó, párnapos borosta, a szeszélyes időjáráshoz tán illeszkedni is látszik a sötétebb, vastagabb, épphogy az alkarja közepéig feltűrt ing, és a fölötte viselt (hasonlóan feltűrt) nyitott kapucnis pulóver. Egy felfoghatatlan módon idetévedt mugli pasassal könnyen összetéveszthető a látvány, a farmerével és két tornacipővel kiegészülve főleg.
A jelenlegi disszonanciához hozzájárul még egy apróság, amivel az átszellemülten bölcs helyszín varázsát csorbítja.
A ráérős nézelődését követően ugyanis kifejezetten fesztelenül sétál a tér közepére elhelyezett szökőkúthoz. Körülbelül tizenöt másodpercet áldoz a varázslót formázó vízköpő szemrevételezésére, összenézve azt a vízébe dobált érmékkel... aztán egyszerűen, mintha csak a bőre alól, nem holmi zsebből szedné ki - egy hengeresre hajtott papírbankót csippentve az ujjai közé térdel fel a kávakőre. Egyensúlyozva nyújtózik és dugná a pénzt az adott kis résbe... a szobor füle mögé. Mert az nagyon dope.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Sárközi Norbert Dorián
INAKTÍV


#fatherofthecentury | #sukhar_deddi
offline
RPG hsz: 185
Összes hsz: 800
Írta: 2017. május 23. 20:32 | Link


Nem illendő ellenőrizni a gyermekeidet, főleg úgy nem, hogy hazajárnak, és nem mellékesen, csak egy kis összpontosítás, és már tudod is, hogy mi jár a fejükben. Szó szerint. Én most nem a lányomat ellenőrzöm, szó sincs róla, éppen csak felderítem, hogy mire megy el a pénzem. Ehhez már csak jogom van. Szóval miután megígértem a feleségemnek, hogy nem jövök el ide, behúzom magam után az iskola kapuját, és a bőrkabátomba rejtett kezeimmel, lazán felsétálok.
Ma amúgy nagyon ízlésesen öltöztem fel, nehogy azt higgyék, hogy gáz vagyok. A lányom minden második gondolata nyilvános szerepléseink során az, így is az, hogy le fogom égetni, vagy éppen leégettem, vagy még mindig nem lábalt ki egy leégetésből. Ha ennyire sokat ég, akkor már igazán hozzászokhatott volna.
Tehát felhúztam a kedvenc farmeromat, egy fekete garbót meg egy bőrdzsekit, így aztán egy szót sem szólhat. Olyan vagyok, mint egy átlagos ember, még fegyvert se hoztam magammal, pontosabban csak egy egészen kicsit, ami szinte észrevehetetlen. Általában három van nálam, úgyhogy most ezt is el lehet számolni egy plusz pontnak nálam.
Szóval ez az az iskolai egyenruha. Biztos lóg. Egy lány halad át, amikor megpillant riadtan szalad tovább, mintha éppen most készülnék elkapni őt. Bár az is lehet, hogy éppen van mögöttem valami. Nézem, ahogy elsiet, megnyugtató, hogy szinte futva se képes fellebbenni annyira a szoknya, hogy kivillanjon a fehérneműje. A nyakkendő miatt pedig zárva kell tartani a blúzt is, nem lehet nyitott köldökig. Helyes.
A pálcámat előhúzva idézem meg a kicsengetést jelző hanggal egyszerre patrónusomat, egy tibeti masztiffot, és küldök vele egy üzenetet Alexandrának. Várom őt itt, valami kútnál.  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2017. augusztus 4. 16:18 | Link
Gergő
Ruha

Nem Melissa volt az egyetlen akinek elvállalta, hogy ingyen gitárórákat ad. Gergő valahogy önként kereste meg és talált rá, és megkérte, hogy tanítsa meg a hangszeren való játékra. Túl voltak már úgy négy vagy öt ilyen órán, és meg kellett állapítania, hogy egész ügyes a fiú. A hétvégére esedékes óra miatt, amit most kivételesen a jó időre való tekintettel a szabadban tartottak, eléggé izgatott volt, hiszen ilyenkor nem az volt, hogy leültek és gitároztak, hanem jókat beszélgettek úgy mindenről, ami egy kamasz életében fontos lehet. Volt szó a vizsgákról, a tanárokról, a szerelmi életükről és a legfrissebb pletykákról.
A nagy őségre való tekintettel reggel egy farmer rövidnadrágot és egy egyszerű, könnyed fehér inget vett fel kedvenc szandálja kíséretében. Délután fél hat körül visszatért a könyvtárból az szobájába majd magához vette mind a két gitárját és elindult megbeszélt helyre. Azért is indult ilyen korán, mert valahogy sejtette, hogy nem lesz valami könnyű a közlekedés úgy, hogy egyik hangszere a hátán van, másikat a kezében viszi. Gyanúja beigazolódott, de szerencsére időben odaért a találkozóhelyhez. Letelepedett egy árnyékos fa alá. Miután kényelmesen elhelyezkedett, a mai alkalommal a fiú által használt hangszert maga mellé fektette, sajátját pedig miután kivette a tokból ölébe vette, és a hangolással szórakozott. A meleg miatt a húrok igen könnyen hangolódtak, ezért amikor megpengette őket elég fájdalmas volt hallani a hamis hangokat. Reménykedett benne, hogy a másik gitár kicsivel jobban tartja magát, és a fiúnak egyszerűbb dolga lesz vele. Miután ezt befejezte, nem volt más hátra, mint hogy türelmesen várakozzon a másikra.  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Piper Evelyn Brown
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 15
Összes hsz: 18
Írta: 2017. augusztus 7. 00:23 | Link
Andrej


Kettő teáskanálnyi levendulavirágot áztass be egy csésze forró vízbe, takard le valamivel és hagyd állni vagy negyed órán át. Aztán, ha letelt az idő, szűrd le és készen is van. Lefekvés előtt készítsd el, és akkor is idd meg, hogy tudj aludni. Ha esetleg nem ízlik, akkor tegyél hozzá egy kis mézet, aranyom.
- Fúj, utálom a mézet - makogom magam elé, miközben anya levelét olvasom.
Ez a felhasználási mód alvászavar ellen van. Anya nem tud a rémálmaimról,
legalábbis remélem, nem akarnám még ezzel is idegesíteni, de szerencsére leírta még azoknak a teáknak a receptjét is, amik például migrén és megfázás ellen vannak, úgyhogy nem is aggódom tovább. Egy kisebb zsáknyi virágot is küldött nekem ajándékba a levél mellé, tudja, mennyire imádom. Habár jobban örülnék, ha most otthon lehetnék Tihanyban kint az egyik levendula földön, de jól esik a gesztus. Egy szálat magammal hoztam ide, a szökőkúthoz, és azt szagolgatom. Az illatáról mindig a nyugalom, a békesség jut eszembe. Egy hely, ahol kikapcsolhatom az agyamat, ahová menekülhetek a rémálmaim elől, a pocsék szüleim elől. Sokszor a húgomat is elvittem oda, habár akkor abból mindig fogócska vagy bújócska lett, ő nem annyira értékeli ennek a csodás növénynek a szépségét.
Olyan csodálatos idő van ma, gondoltam lejövök egy kicsit süttetni a hasamat, de rengetegen vannak idekint, átfut az agyamon, hogy talán vissza kéne mennem. Elég morcos hangulatban vagyok, de végül erőt veszek magamon és kint maradok. A kút szélén ülök, az arcomat a nap felé fordítom, a szemeim csukva, közben pedig az orrom alá tartom azt az egy szál levendulát, amit csak gyorsan kikaptam a többi közül. Megpróbálom kizárni a hangokat körülöttem, így olyan, mintha otthon lennék. Honvágyam támad.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Podmaniczky Ádám
INAKTÍV


PodiÁdi | Team Eridon <3
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 1519
Írta: 2017. augusztus 11. 22:05 | Link


Idén az eridonosok spanyolos hangulatra vágytak a legjobban, így a házvezetőkkel az élen meg is tették az előkészületeket. A rendezvény napján, ami hivatalosan augusztus 31–e, a lelkes főnixek csapatba verbuválódtak, és együtt díszítették fel a helyszínt, amely idén a fénylő lelkek udvara lett. A főbb színek a fekete, a vörös és a fehér. Kérik a megjelenőket, hogy ezekhez igazítsák öltözetüket.
Az ételek és az italok hagyományos spanyol hangulatot idéznek. Megtalálható itt paella, cocido, tapas, churro, horchata, La Casera, és még sorolhatnánk. Természetesen alkoholos italokat nem tartalmaz a lista.
A táncparketten egész éjjel hallható pörgős zenéhez illő tánclépéseket bárki elsajátíthatja, hiszen a házvezetésnek sikerült egy táncoktatót Maria-t is találnia, aki bár tört magyarsággal, de érthetően magyarázza a táncok alapjait. Persze a táncparkett akkor sem veti le magáról az embert, ha nem a hagyományos lépéseket járja az illető. A banda olykor egy-egy könnyed popszámmal is megörvendezteti a közönséget.
Természetesen most sem maradhatnak el a meglepetéssel járó italok, amelyek fogyasztása után húsz–harminc percen keresztül új élményekkel gazdagodhatnak a bátor résztvevők. (Amennyiben bevállaltok egy italt, úgy küldjetek üzenetet az Eridonnak, aki válaszában leírja majd a hatást. (A hatás kijátszása kötelező!)


//A buli szerepjátékosan augusztus 31-én zajlik, amely álmodóilag a zárónapja is a játéknak.//
Utoljára módosította:Návay L. Viktor, 2017. augusztus 11. 22:16 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Melissa Von
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 992
Írta: 2017. augusztus 22. 14:21 | Link
Angyalföldi Boróka
Outfit, Manon

Napi egy-két séta nem olyan gyilkos, ha nem esik az eső, akkor még kint sem. De párnap elromlott az idő és nincs sok kedvem ki menni. Manon viszont egyre nyűgösebb, szóval muszáj lesz...
Kinézek az ablakon, most egész tűrhetőnek tűnik az idő. Lenézek a kis kedvencemre, majd egy apró sóhajjal felállok. Akkor menjünk sétálni, ki a sárba. Magamra kapok egy pulcsit, előkeresem a pórázt, aztán a vidáman izgő-mozgó ebre rakom.
-Jól van, jól van. Maradj egy kicsit nyugton.
Egy pillanatra tényleg megáll, ez pedig pont elég ahhoz, hogy rendesen rá rakjam. Gyorsan cipőbe bújok, elkapom a körülöttem rohangáló Manont és elindulok kifele. Eleinte kézben viszem, így egyszerűbb átjutni a klubtermen. Miután üresebb részre érünk leteszem, hagyom hadd menjen, végül is, ezért indultunk el. Sietős léptekkel haladok a kedvencem mögött, kis termete ellenére elég gyors.  
Kiérve a szabadra megállítom, majd rövid habozás után leveszem a pórázt.
-Ne menj messze.
Ezzel elengedem, eleinte a közelemben marad, aztán elindul én pedig lassan sétálva követem. Nem akarom szem elől téveszteni. Nézem az egyre sötétedő tappancsokkal rohanó ebet, még mindig szürreális ez az egész. Kb. két hete találtam, már egész jól összeszoktunk, de még mindig el-el gondolkozom. Sosem gondoltam, hogy így megfog nyerni magának egy négylábú. Előtte furán néztem azokra, akik az állataikhoz beszéltek most pedig én is ezt teszem. Érdekes egy helyzet...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Antoinette Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő | anya
offline
RPG hsz: 479
Összes hsz: 5688
Írta: 2017. augusztus 22. 16:22 | Link
#azex #meganapsütés

Napsütéses délután ez, megkönnyebbülten szabadul ki a kastély fogáságából. Délelőttjét a rellonbeli szobájában töltötte jegyzetei felett görnyedve. Pár hete van rá, hogy kitalálja, mégis mihez akar kezdeni. Mert most, hogy kviddicses pályájának lőttek, feleslegesen végez két iskolát. Elég lenne az egyetem, ami mellett szintén ott a kviddicspálya, hogy kedvére túlhajtsa magát. Pont, mint tegnap, amikor izmai elgyengülésével a földön kötött ki, tökéletes esést produkálva jobb csuklójára. Hát...legalább valami megy neki.
Hunyorogva sétál ki az udvarra, napszemüvege a szobában maradt és már csak azért se menne vissza érte. Inkább kezét használja napellenzőnek, de azt is csak addig, amíg el nem ér a szökőkút melletti padhoz. Ott leül, majd lábait keresztbe vetve elkényelmesedik. Szemei azonnal lecsukódnak.
Ruhája szoknyarészét automatikusan, gondolkodás nélkül húzza valamivel feljebb. Mintha csak otthon, a nyugágyban feküdne, úgy élvezi a napsütést.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
size


a kviddics veszélyes
Stoltz Ákos
INAKTÍV


We're so faaaaab!
offline
RPG hsz: 9
Összes hsz: 9
Írta: 2017. november 16. 20:41 | Link
Kami

Már leszállt az este, amikor kivonultam a lelkek udvarára, hogy egy kicsit békében olvashassak. Persze, az első évnél már sokkal jobban viselem a srácokkal való együttlakást, pláne, hogy az utt töltött másfél évem alatt, egyszer sem hallottam semmilyen megjegyzést, amit tényleges rosszindulat vezérelt volna. A végén még kiderül, hogy a Rellon elfogadóbb, mint bármely más ház? Erre a gondolatra kissé felkuncogok, majd letelepszem a kedvenc boltívem alatt, ahol jó takarásban vagyok, de én azért kilátok, és olvasni kezdek. Az október végi este levegője kicsit csípős már, és a kő is áthűlt, de nem zavar, a hideg sosem zavart. "Amíg egyszer fel nem fázol!" Mondaná a nagyi. A hátamat nekidöntöm az oszlopnak, és egy kis lángot lobbantva a levegőbe, olvasni kezdek, valami mugli könyvet. "Homo sum, humani nihil a me alienum puto." Erre a mondatra elmosolyodok, és lejjebb csúszok kicsit ülőhelyemen, majd a baglyok huhogását, és a vízesés csobogását hallgatva tovább olvasok.
Utoljára módosította:Stoltz Ákos, 2017. december 5. 16:49 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Effacé, jobb jeté, bal jeté, tour, nekifutás, tour en l'aire, érkezés, tour, bal jeté, jobb jeté, effacé
Reissner Eliza
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2018. január 23. 20:05 | Link
Lora Fontaine



Mindig is imádta a telet, külön élvezte, hogy ilyen óriási pelyhekben hullik a hó. Nem sokáig tétlenkedett a kastély falai között, hamar eszkimó öltözetét magára öltve ment ki az udvarra. Különösebb terve nem volt, így előkapta a pálcáját és eleinte azokat a varázslatokat gyakorolta, amik nem mentek neki, de egész hamar enyhébb átkokat szórt a már lehullott pelyhek közé. Nem sokáig gyakorlatozott ezzel sem, noha nem félt, hogy lebukhat, sokkal inkább a pletykáktól tartott. Nem akarta, hogy idejekorán olyan híresztelések terjengjenek róla, amik... hát, nem szolgálnák a javát.
Visszafelé tartott már a kastélyba, amikor kiszúrt egy szőke lányt. Mármint sok szőke lány jár a tanodába, de ez az egy különösen viselkedett. A másodperc törtrésze alatt irányt váltott, gondolkodás nélkül lépett oda az ismeretlenhez.
- Minden rendben? - Nem köszönt, nem mutatkozott be, semmi ilyesmi formalitás nem jutott eszébe. Előbb tudni akarta a részleteket, aztán talán képes lett volna hasonló dolgokra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Várkonyi Zoltán
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2018. január 26. 06:29 | Link
Lana

2018. január 31 éjjel
[zárt]
Nem erős oldala a romantika, mégis, mióta szerelmes lett, megizmosodott ez a vénája, elvégre, aki mindenben a tökéletességre törekszik, a puhábbik oldalát is illik edzenie. Azért esett a választása erre a belső udvarra, mert a hangulata és a bája - Várkonyi szerint - andalító hatással bír a hölgyekre, amit bár ő nem egészen ért, de a nők, ugyebár, ezt minden férfi tudja, kiismerhetetlenek. Bizonyos szempontból Lala nem volt az, ám sokszor meglepte a tanerőt, de pont ezek a meglepő dolgai tették egyben kiismerhetővé, de ugyanakkor rejtélyessé is. Micsoda paradoxon! - gondolja, amíg készülődik élete nagy napjára, szobája meghitt magányában. Már tipródik a döntésen néhány napja, de eddig hol ideje nem volt, hol bátorsága, hol pedig bizonyossága, miszerint valóban ezt akarja-e. Most már mindegy - sóhajtja el magát, miközben egy laza pólót vesz a vattakabát alá, és egy félmosollyal megszemléli az eredményt a tükörben. Miután kilépett a szobája ajtaján, már nincs vissza út, sőt tulajdonképpen a dolog már akkor eldőlt, amikor megírta azt a levelet Lalának. Szigorúan hivatalos hangnemben, tárgyilagosan rövid stílusban. Szeret így játszadozni, eléggé elítélhető módon. Minden rendben a külcsínnel, a belbecs, mint látjuk, kicsit még csiszolható, ám erre már most nincs idő. Egy férfiasan hosszú lépéssel az ajtón kívül terem, aztán megtorpan. Persze, a legfontosabbat elfelejtette. Visszapattan, beviharzik a szobába az éjjeliszekrényéhez, zsebébe csúsztat valamit és már újra a kezdőpozícióban találjuk, mintha mi sem történt volna. Öles léptekkel indul a megbeszél helyszín felé, útközben számba veszi, hogy mindent elrendezett-e megfelelően. Megnyugodva állapítja meg, hogy teljesen komplett minden, csak valahogy a gyomra nem az igazi. Régen nem érzett már hasonlót, azt sem tudta elképzelni, hogy valaha még egyszer átesik ezen. Izgul, na, de ezt egy erős és bátor férfinak nem szabad kimutatnia, ezt tanulta otthon az apukájától. Az apa szónál kicsit elérzékenyül, de a kemény páncél alatt ez sem látszik. Szerencsére az idő is neki kedvez. Kellőképpen besötétedett, az éjszaka ma sem maradt el érdeklődés hiányában. A csillagok ragyognak, felhőtlen az égbolt, ennek megfelelően pedig kicsit zegernye van. Nincs más dolga, várja a lányt, miközben a téli eget szemléli. Bele tud ebbe felejtkezni, a mennybolt szemlélése mindig is nagy szenvedélye volt. Megszűnik körülötte a külvilág.
Utoljára módosította:Várkonyi Zoltán, 2018. január 26. 10:46 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Hok Olívia
INAKTÍV


•Hook•
offline
RPG hsz: 46
Összes hsz: 218
Írta: 2018. március 18. 20:30 | Link


Végre jó idő van, ez pedig Olívia számára mindig is egyet jelentett a szabad levegővel.
Ahogy egyre jobban közeledett az évzáró, véget ér lassan a vizsgaidőszak, és már az igencsak különössé átalakult eridonos bulin is túl volt, egyre több ideje maradt arra, hogy azt csináljon, amit csak akar, és rá kellett jönnie, hogy nem sok ilyen dolog maradt már. Annyira érdekelte az iskola, és érdekelték a tantárgyak, még azok is, amik sokak számára unalmasabbak voltak, hogy amint véget ért a tanítás, és nem maradt több házi feladat, vagy magolandó, valahogy céltalanná vált az élete.
És lássuk be, az is nagyban hozzájárult az életkedvének jelentős romlásához, hogy hamarosan haza kell majd mennie. Már csak pár nap. És minden egyes pillanattal közelebb kerülve hozzá, egyre nagyobb volt a gyomorszorító érzés a belsőjében.
Ám a nap csodálatosan sütött, és még volt egy kis idő alkonyatig. Akkor már biztosan fázni fog, hiszen nem kifejezetten nyárias még az idő, de ahhoz jó, hogy kiüljön valahová, és azzal a néhány dologgal foglalatoskodjon, ami még megmaradt neki.
Nevezetesen a rajzolással, és a zenehallgatással.
A Fénylő Lelkek Udvara pedig már akkor tökéletesnek bizonyult erre az alkalomra, amikor először keveredett ide pár hónapja. Így hát keresett egy megfelelő helyet, ledobta maga mellé táskáját, letelepedett a földre, és mágikus zenelejátszójának a fülesét a fülébe dugva jó magasra csavarta a hangerőt. Majd kivette táskájából a rajztábláját, szenet bányászott elő és papírt... és hozzá is látott, hogy elüsse az időt.

×××××
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2018. június 27. 19:05 | Link
Leila

Oda sem figyelve bóklászom a kastélyban, elmerengve a gondolataimban. Bátor dolog a részemről, hiszen tudom, hogy ilyen későn tilos itt lennem, de érzem, hogy valami húz előre. Hiányoznak az otthoniak, a bátyám, a szüleim, még az a piszok kis Fodri kutya is, aki mindig ellopja a bal papucsaimat. Úgy éreztem, szükségem van egy kis levegőre, otthon is, ha bántott valami, mindig a kertbe ültem ki. Megnyugtat a megszokottság.

Merengésemben észre sem veszem, hogy a kastély egy olyan részére jutottam, ahol még azelőtt nem jártam. Átlépek egy boltíven, és eláll a lélegzetem az elém táruló látványtól. A holdfény játszik a szökőkút vizén, és az apró estikék illatukkal bódítanak el. A szép udvarba belefeledkezve sétálok előre a kút felé, majd odaérve rámosolygok a vízen úszó tükörképemre. A honvágyamat mintha elfújták volna, és megkönnyebbülve nézek körül a kertben.

Megpillantok egy lányt, aki lapokat tart az ölében, és mintha festene valamit. Jesszus, mi van, ha egy prefektus?- suhan át a gondolataimon, és gyorsan És túl zajosan... belevetem magam az egyik közeli kis bokorba. Kezemmel megszorítom fehér hálóingem alját, és lapulok, reménykedem, hogy nem vett észre, teljesen meggyőzöm magam, hogy egy prefektussal van dolgom.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:54 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Széplaki Alíz
INAKTÍV


° Jövendőmondó | Miss Tragikomédia | Blondie °
offline
RPG hsz: 615
Összes hsz: 2341
Írta: 2019. március 17. 21:20 | Link
Celestyna M. Czerny



A gyakorlótanári pályafutásom során rengeteget sikerült tanulnom a tanáraimtól, de mégsem éreztem késznek magam arra, hogy rögtön belevágjak ebbe a pályába. Még azon is elgondolkodtam, hogy talán érdemes lenne az egyemet is elvégezni előtte, hiszen még több tudást tudnék így magamra rántani. A jóslás pálya sose volt kérdéses számomra, hiszen megvolt hozzá az adottságom, amit az iskolai eredményeim is alátámasztottak. De úgy éreztem, hogy szívesen csinálnék még valamit a jövendőmondás mellett, emellett pedig a tanári pálya jöhetett még nálam szóba. Megbeszéltem egy találkozót Celestyna-val, akinek bőven volt tapasztalata az egyetemi dolgok és a tanári pálya kapcsán, hátha napirendre jutok, hogy mit is kéne pontosan csinálnom, mivel kéne folytatnom a pályafutásomat. A találkozót a Fénylő Lelkek Udvarára beszéltük meg, mert egész szép, tavasz eleji idő volt. Nagyon izgatott voltam a találkozó miatt, hiszen végre egy olyan embertől tudhattam meg számomra releváns információkat, aki kellő tapasztalattal rendelkezett ezen a téren. Tavasziasan öltöztem fel erre az alkalomra, hiszen se túl hideg, se túl meleg nem volt. Már jóval a megbeszélt időpont előtt odaértem, hogy véletlenül se késsek el és egyéb más fontos elintézendő dolgom se volt. Nagyon élveztem a napsütést, amikor kiléptem az épületből, hiszen egészen idáig csupán a hideg és a szürkület jellemezte az időjárást. Mikor odaértem az adott helyszínre, leültem az egyik szimpatikus padra szemben a szökőkúttal, majd vártam, hogy megérkezzen Celestyna. A perceg nagyon lassan teltek, szinte vánszorgott az idő, számomra ez nem volt újdonság, hiszen, ha vártam valakire vagy valamire, akkor valahogy lelassult az időérzékem, de azzal is tisztában voltam, hogy ez teljesen normális dolog volt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Juhász Laura
INAKTÍV


Nyárfalevél kisasszony ^^
offline
RPG hsz: 919
Összes hsz: 3147
Írta: 2019. július 11. 22:00 | Link
Thomas

kedd délután|o


Vajon miért van, hogy ha az ember nagyon vár valamit, akkor az idő mintha csigalassúsággal haladna?  Márpedig tetű lassan vánszorgott fél napig. Még a prof is rámszólt párszor, hogy talán mégsem kéne ennyire látványosan unnom az órát. Pedig én nem is, én csak … ajj, szép kis prefektus vagyok. Főleg, hogy most meg szinte futok, pedig hányszor a szájukba rágtam már az elsősöknek, hogy nem futkosunk a folyosókon. Magamra erőltetem hát, hogy sétáljak, de … én mindig ilyen lassan gyalogolok?
Gyakran lepislogok a kezemben tartott mobiltelefonomra – ó igen, szereztem egyet Bencétől, vagyis cseréltem, na mindegy -, pedig már kívülről tudom a válaszüzenetet, ami a képernyőjén látszik a segélykérő szövegemre. Oké, lehet, hogy le kellett volna írnom neki, hogy miről is van szó? Leírjam vajon most? És … hopp, egy oszlop. Ez meg hogy került ide? Hogy mi a nagy sietségem és szétszórtságom oka? Hát, hogy bajba vagyok, ugyan mi más lenne? És ki tudna a leginkább segíteni? Hát persze, hogy Thomas. Legutóbb is tök ügyesen tartotta bennem a lelket, amikor szinte reszkettem az idegességtől a rám váró minisztériumi elemi mágia vizsga miatt.  Persze felesleges volt minden aggodalmam – ahogy ezt meg is mondta – de ettől függetlenül úgy örült velem a hírnek, mintha meglepő lett volna az eredmény. Nekem egy kicsit azért az volt. Megnyugtatott akkor is, amikor pocsékul éreztem magam attól, mennyire pánikba estem Bencétől, tulajdonképpen ok nélkül.
Szóval igen, ez most olyan helyzet, hogy totál rá van szükségem. Általában rá van szükségem, na mindegy. Talán sikerül minimálisra fogni most is az ügyetlenkedést, ami mostanában jellemző rám, ha a közelében vagyok. Ja és igen, úgy döntöttem, hogy nem mondom el neki, amire rájöttem náluk. Mint ahogy másnak se. Sok minden változott és mégis semmi sem. Barátok vagyunk, ugyanúgy mint eddig. Azzal a különbséggel, hogy mindenféle dolgot észreveszek rajta, vele kapcsolatban, amik eddig fel se tűntek. És gyakrabban meg merem érinteni. Meg mintha talán ő is engem, látva, hogy mennyire rendbe van ez a dolog nekem.
Nagyot csúszva fékezek le az udvarba érve, kis híján a letaposom a bokrot. Igen-igen, sietek na. Pár percig csak állok, előredőlve, kezemmel a térdeimen támaszkodva amíg kifújom magam, majd a szökőkúthoz sétálok. Nekidőlök a hideg kőnek és úgy figyelem a fura szobrot. Megint ránézek a telefonomra, visszafelé görgetve a korábbi üzenetek között. Kellemesen elmosolyodom, nem az üzeneteken, sokkal inkább a közös emlékeken, főleg az apró érintéseken. Tökéletes elfoglaltság várakozás közben.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Moon Jang Geum
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 41
Összes hsz: 349
Írta: 2019. augusztus 3. 23:34 | Link
Theon
Ing / sapka

Bár valószínűleg viccesen nézhetek ki, ahogy a talár ellenére is ragaszkodom hímzett baseball-sapkáimhoz, ez érzésem szerint nem egy olyan szokás lesz, ami egyhamar megváltozik. Egy kisebb kupac papírral, egy alátétnek szánt keményfedeles földrajzi atlasszal, és egy fekete tollal a kezemben ülök le egy napos padra. Miután a felsorolt holmikat leteszem magam mellé, kikapcsolom vajszínű taláromat, és egy-két mozdulattal összehajtva a másik oldalamra teszem. Megigazítom ingemet, majd hátradőlve, jobb lábamat a balon átvetve veszem ölembe az atlaszt, és az első papírt. Kellemesen ellazulok a nap sugarai alatt, érzem ahogy minden mélyebb lélegzettel egyre inkább megnyugszom. Lazán fogva a tollat dobolok a papíron, vizsgakérdéseken agyalva.
Nem akarom hogy túl nehéz legyen, mert akkor jövőre nem lesznek diákjaim. De nem szabad, hogy túl könnyű legyen, mert akkor pedig nem vesznek majd komolyan. Nem szeretnék velük kitolni, jó lenne valami olyat összeállítani nekik, amivel szívesen szöszmötölnek el, de egyáltalán ki tudok én olyat találni, ami mindenkinek megfelel? Nem kérdezhetek recepteket, mert az a hiányzóktól nem fair. Nem állhatok neki varratni velük egy plüssdenevért, vagy kihímeztetni egy zsebkendőt... Na de mi az amit csináljak?
Hosszas gondolkodás után is csak annyi szerepel a papír tetjén, hogy "VIZSGAKÉRDÉSEK", illetve alatta egy-két egyszerűbb virágskicc. Nem igazán figyelem a környezetemet, abba a fránya papírlapba vetítem minden gondolatomat, ráadásul a sapkám ellenzője miatt látni is alig-alig látok.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Oldalak: « 1 2 3 [4] 5 6 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastélyt körülvevő vidék