36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: « 1 2 ... 19 ... 27 28 [29] 30 31 ... 39 ... 43 44 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Varga Nóra
INAKTÍV


Főnixprefi
offline
RPG hsz: 137
Összes hsz: 714
Írta: 2017. január 10. 20:53 | Link

Valentin


Olyan bölcs Révay úr, nagyon okosakat mond, remélem nem rontom el az esélyemet a tanulásra...
 - Hát lámpalázam egyáltalán nem volt, sőt, örültem, hogy színpadon vagyok végre, ezért is szeretném megtanulni a színjátszás rejtelmeit. - mondom mosolyogva, remélem ez jó pont lesz a művész úrnál.
 - Nem is gondoltam szó szerint! - nevetem el magam, kissé oldódik a hangulatom. Aztán felhívja a figyelmemet a meditálásra, ez kissé elgondolkodtat.
 - Még sose meditáltam, hogy szokták csinálni? Ha el tetszik mondani, kipróbálom majd, csak nem tudom, hogy kell. - Elbizonytalanodom, erre nem is gondoltam eddig, bár biztos jó valamire, gondolom nyugtat meg ilyesmi.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Legaktívabb eridonos '17 ősz
Kedvenc prefektus Fannival '17 ősz
Révay A. Valentin
INAKTÍV


Lucus pót-apja | Liv férje
offline
RPG hsz: 122
Összes hsz: 250
Írta: 2017. január 11. 18:12 | Link



Én persze szemmel tartottam a lányt, hogy hogyan reagál, mihez mit szól. Én tényleg csak olyanokat voltam hajlandó emberszámba venni, akik tényleg komolyan gondolták a színészkedést. Valahogy a divat-hóbortokat sosem toleráltam túl jól.
- Nos, legalább egy gonddal kevesebb - biccentettem elégedetten. Ez a válasz egészen meggyőző volt, de mégsem szántam el magam első nap.
Azért a madaras megjegyzés után már egészen fesztelennek tűnik, ami jó. Én röviden biccentettem, majd hátradőltem, a hátam támlának döntöttem.
- Először is helyezkedj el kényelmesen. Attól függően, hol vagy és mennyi időd van, feküdj, vagy ülj le kényelmesen! - nyugtattam a tenyereim az egyik térdemen, aztán a jobb kezemmel tettem egy invitáló mozdulatot, hogy üljön le mellém, ha ki szeretné próbálni.
Ez után mély levegőt vettem és lassan kifújtam. Nekem mondhatni, már volt egy "kis" gyakorlatom, igaz ez csupán pár éve volt a rutinom része. Hat vagy hét? Talán.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Varga Nóra
INAKTÍV


Főnixprefi
offline
RPG hsz: 137
Összes hsz: 714
Írta: 2017. január 11. 18:30 | Link

Valentin


Révay úr mellé ülök kényelmesen, két kezemet a térdemre teszem, és lehunyom a szemem, próbálok ellazulni. Lassan beengedem a levegőt, majd a számon át kifújom. Hú, ez tényleg jólesik. Jobb szememet óvatosan kinyitom, és figyelem a szemem sarkából, mit csinál Révay úr. Nem semmi dolog egy ilyen profi színésztől tanulni, szóval igyekszem, hogy minden jól menjen.
 - Most mi jön? - kérdezem kíváncsian, mert már szívesen ugranék a tényleges tanulásra. Bár lehet, hogy ez is ad hozzá valamit, bár még ötletem sincs, hogy mit.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Legaktívabb eridonos '17 ősz
Kedvenc prefektus Fannival '17 ősz
Révay A. Valentin
INAKTÍV


Lucus pót-apja | Liv férje
offline
RPG hsz: 122
Összes hsz: 250
Írta: 2017. január 11. 19:31 | Link



A lány engedelmesen leült mellém és szinte már akaratlanul is követte a példámat a belégzésnél, illetve a helyezkedésnél is. Halványan elmosolyodtam, majd őt néztem, ahogy beszívja a levegőt. Kicsit megráztam a fejemet, miután pár pillanatig figyeltem.
- Ilyenkor képzeld azt, hogy a bensődben a lélegzéssel feltöltesz egy lufit. Ide, a hasadba szívd le a levegőt - veregettem meg a saját oldalamat kicsit, miközben mélyet lélegeztem. - Lassan szívd be, aztán tartsd bent pár másodpercig... és aztán lassan fújd ki!
Én személy szerint elég sokat gyakoroltam már, így a relaxációk során. Még az egyik lány tanította nekem ezt az egészet, Pesten. Egészen kedveltem a csajszit, csak neki férje volt, nekem meg munkám, így jobbnak láttuk, ha nem erőltetjük a dolgokat. Manapság is nagyon jóban vagyunk, néha beszélünk levélben, de azt hiszem, hogy ez minden, ami köztünk valaha is lesz.
- Ilyenkor hagyd, hogy a gondolataid kiürüljenek a fejedből. Ne erőlködj azon, hogy ne gondolj semmire, csak hagyd, hogy a gondolatok átáramoljanak a fejeden. Tudom, először nehéz. Idővel majd belejössz - vontam meg a vállamat, kinyitva a szemem és ránézve. Ezután ismét lehunytam és két vagy három percig meg sem szólaltam. Hagytam, hogy minden gondolat csak átcsordogáljon a fejemen, mint egy patak.
- Nem csak a színészkedésben segíthet, hogy lecsillapítsd a saját érzéseid és a karakteredre koncentrálj, de a depresszió, levertség, idegesség ellen is jó. Érdemes rászánni minden nap pár percet, idővel sokkal könnyebb lesz majd - néztem végül a lányra, sokatmondó pillantással.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Varga Nóra
INAKTÍV


Főnixprefi
offline
RPG hsz: 137
Összes hsz: 714
Írta: 2017. január 11. 20:00 | Link

Valentin


Mikor kicsit kinyitom a szemem, látom, hogy Révay úr kicsit máshogy csinálja ezt. Már kezdem érteni! Az orromon át mélyen belélegzek, kicsit lent tartom, egy, kettő, három. Majd szép lassan kifújom. A fejemből lassan kiürülnek a gondolatok. Teljesen lenyugodtam, és csak a művész úr mondataira ügyelve folytatom a meditálást. Aztán ő is elcsendesedik 2-3 percre, majd elmondja ennek a célját.
 - Igen, most már értem, sokkal jobb így bárminek is nekikezdeni. -mondom, és Révay úr szemébe nézek, közben elmosolyodok.
 - És mikor kezdünk? Már nagyon várom! Bocsánat, hogy türelmetlen vagyok, de olyan jó egy ilyen profi színésztől tanulni. - a földet kezdem nézni, és megint az alsó ajkam rágcsálom, aztán újra a művész urat nézem. Csak el ne rontsam az esélyemet, remélem nem gondol menthetetlenül rossz színésznek majd.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Legaktívabb eridonos '17 ősz
Kedvenc prefektus Fannival '17 ősz
Révay A. Valentin
INAKTÍV


Lucus pót-apja | Liv férje
offline
RPG hsz: 122
Összes hsz: 250
Írta: 2017. január 14. 20:48 | Link



Azt hiszem, sikerült vele megértetnem a lényegét, mert arra a pár percre ő maga is csöndben maradt és nem kérdezgetett, hogy hogyan, mit és meddig tovább. Azért ezt értékeltem, mert mikor anno Pesten tanítottam pár hónapig az újoncokat, az egyik lány mániája volt, hogy be nem állt a szája.
- Igen, ezt egy ideje én is megtapasztaltam. Az egyik diákomtól tanultam én is. Mindig lehet az embernek újat mutatni - jelentettem ki, miközben kicsit ellazítottam az izmai és ismét hátradőltem, hogy aztán a lányra pillantsak. Nem is tudja, hogy jóformán neki is kezdett, persze, az emberek rögtön olyan kunsztokat akarnak tudni, mint az, hogyan válts tíz másodperc alatt mosolygásból sírásba, valódi könnyekkel.
- Attól függ, melyik részére gondolsz. A színészet összetett folyamat, egyelőre azt sem tudom, melyik része az, ami érdekel. Sok dolgot tanítanak, mint a beszédtechnika, a mozgás, a légzés... Szóval mit is akarunk éppen mi elkezdeni? - érdeklődtem végül a szemöldökömet elegánsan felvonva, miközben a felsőtestemmel félig a lány felé fordultam.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Varga Nóra
INAKTÍV


Főnixprefi
offline
RPG hsz: 137
Összes hsz: 714
Írta: 2017. január 14. 20:56 | Link

Valentin


 - Hát igazából az érdekel, hogyan lehet élethűen eljátszani egy teljesen más embert. Például én kedves vagyok, és hogy tudnék egy bunkót eljátszani, meg ilyenek. Igazából nem tudom mivel kezdhetnénk, nem nagyon tanultam még ilyesmit. - fordulok Révay úr felé, remélem kitalál valami egyszerű feladatot. Szeretnék minél jobb lenni, de csak ha ő tanít. Közben mindkét talpamat a padra húzom és átölelem a térdeimet, közben őt figyelem. Minden szavát a fejembe vésem, hogy megmaradjon és minél jobb legyek. Valamiért nagyon jó színész akarok lenni, de nem tudom, mi okból, csak tetszik.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Legaktívabb eridonos '17 ősz
Kedvenc prefektus Fannival '17 ősz
Kornai Viktória
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. január 23. 15:14 | Link

Tristanus
Kinézet


Asztrológia háziját fogva járkált a kastélyban. A klubhelyiségük túl hangos volt, egy nyugodtabb helyet szeretett volna találni. Hiába bóklászott a termek között, mindenhol talált valamit, vagy valakit, ami nem volt tökéletes.
Kint kivételesen nem esett a hó, így egyet határozva lement az udvarra. Ott is rengetegen voltak, ezért inkább visszafordult a kastély irányába. Akkor vette észre a másik kijárót, és mivel nem volt jobb dolga, kinézett. A kis udvaron csak egy szobor volt, illetve ott volt a pad is. Kitűnő helynek tűnt, itt senki nem fogja megzavarni.
Lábait felhúzva foglalt helyet, de a tankönyvet sem nyitotta ki, mikor észrevette, hogy valaki más is csatlakozott hozzá. Először kicsit mérges volt, de kíváncsi volt arra, aki szintén megtalálta ezt a csendes helyet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Mikesy Tristanus
INAKTÍV


Frissen facsart farkasölőfűlé
offline
RPG hsz: 6
Összes hsz: 13
Írta: 2017. január 23. 18:12 | Link

KORNAI VIKTÓRIA
- csapó kettő.


Hosszú, fekete színű ballonkabátban érkezik egy vékony alak az udvarba. Nem igazán szeretne zavarni senkit sem, hiszen ő maga is azért érkezett ide, mert úgy hallotta, nem annyira sokan meditálnak errefelé. Égig érő lábait szinte feminin módon pakolja egymás után, hóna alatt egy nagyobb füzettel – ahogyan azt megszokhatta tőle a nagyközönség. Vagy nem. Elvégre nem is nagyon ismeri a kastély lakóit. Néhány kísértettel összefutott már, a portrék próbálták szólogatni, de egyik sem hatotta meg annyira. Bezzeg, ha egy embergyerek szól hozzá, úgy össze tud rezdülni, mint a tisztáson legelő őz, akit megzavarnak a táplálkozásban. Tehát, az udvaron vagyunk. Szinte egy lélek sincsen. Zöld, méregszín szemeivel végigméri a terepet, így pillant meg egy sötét hajkoronája leányt. Talán egyidősek lehetnek így, első ránézésre. Amikor a lány is felpillant, Tristanus abban a pillanatban elkapja tekintetét, majd leül egy nem is olyan messzi padra, ölébe kapja füzetét, zsebéből előkotorja szétrágott szénceruzáját, amikor egy bagoly kikapja a kezéből a rajzeszközt.
„Hogyaza…” – motyogja félhangosan, majd követi szemével a madarat, ami a lány feletti fa ágára szállt, onnan nézi a fiút. Mintha kuncogna.
„Ez nagyon nem vicces.” – kezdi el szedni lábait egymás után a lány irányába, dühösen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kornai Viktória
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. január 28. 22:58 | Link

Tristanus
Kinézet



Bár elsőre kicsit elcsodálkozott az érkezőn, de örömmel nyugtázta, hogy egyedül van a fiú. Nem foglalkozott vele, figyelmét lekötötte a bolygók rendszerezése. Egészen addig, míg meg nem hallotta, a másik motyogását.
Amikor felnézett, látta, hogy mérgesen közeledik felé, amit nem tudott hová tenni. Kivételesen semmi rosszat nem csinált.
- Micsoda? - kérdezte hangosan.
Valószínűleg történt valami, amíg tanult, de kíváncsi természete nem hagyta nyugodni, tudni akarta. Bár ebben talán semmi meglepő nincs, hiszen egy fiú dühösen közeledett épp az ő irányába. Hirtelen azt sem tudta, hogy félre kellene ugrania, vagy mit tegyen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Mikesy Tristanus
INAKTÍV


Frissen facsart farkasölőfűlé
offline
RPG hsz: 6
Összes hsz: 13
Írta: 2017. január 30. 14:58 | Link

KORNAI VIKTÓRIA
- csapó kettő.


Egyértelmű, hogy nem a lányra dühös. Legalábbis azoknak, akik esetleg láthatták azt a kellemetlen kis dögöt, ami elcsente Tristanus ceruzáját. Hosszú lábait gyorsan szedi egymás után, s nemsokára a tanuló lány mellett terem, akire rá sem hederít egy ideig. Túlságosan zavarja a fa tetején vihogó hiéna, ami igazából csak egy ártatlan bagoly, aminek megtetszett a toll. De, mindegy. Értitek. Úgy látszik, hogy veszett az ügy. Ingerülten csillogó szemeit a madár szemgolyóiba mélyeszti, de ismét rá kell jönnie, hogy ez így nem fog menni. Ő biztosan nem fog felmászni - milyen már az? -, és a bagoly sem fogja visszaadni a rajzeszközt.
„Nu face nici cit o ceapa degerata.” - motyogja magában, aztán végre feltűnik neki, hogy valakit igencsak megzavart a dolgában. Kiskutya módon oldalra dönti a fejét, s végül magyarul szólal meg.
„Ne haragudj!” - kér elnézést, felpillant a fa tetejére. A madár már sehol.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kornai Viktória
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. február 22. 16:40 | Link

Tristanus
Kinézet


- Semmi gond - motyogja csendesen.
Az igazság az, hogy egy kicsit megrémült. Elvégre egy ballonkabátos fiú szikrázó szemekkel indult meg felé, aztán valami idegen nyelven hadovált. Összecsukta a füzetét, majd a hóna alá vette, hogy könnyebb legyen felállnia. Még így sem volt képes felérni a fiú álláig sem, de nem zavarta. Már megszokta, hogy mindenki magasabb nála, még csak kisebbségi komlexusban sem szenvedett.
Mosolyra húzta a száját, kíváncsisága ismét visszatért, hogy már nem érezte magát veszélyben.
- Mi történt? Tudok segíteni? -Még magát is meglepte kedves hangja. Nem szokott ismeretlenekkel így viselkedni.
Hova gondolok? Nem szoktam sehogy sem ismeretlenekkel viselkedni! Lehet, most is el kellene innen húznom...
Hiába az önostorozásnak, továbbra is kérdőn pillantott a fiúra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Iványi Polett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. március 5. 22:46 | Link

Zója tanárnő

Ott ültem az udvaron, kezembe a jeggyel. Olya döntés volt ez, amit rég óta halogattam. Meg kellett tennem, vagy életre bánni fogom, hogy elhalasztottam. Általában ódzkodtam attól, hogy olyasmit tegyek, amit a többi ember, aztán ebből a nagy kiemelkedési tervből az lett, hogy semmilyen se lettem. Csak elzárkóztam, és szorongtam, a könyveim mögött, mert azok nem nyújtottak hosszútávon megoldást.
Fel akartam keresni a tanárnőt, de valahogy egy pszichológusi irodában nem tudtam megnyílni, képtelen voltam. Még az ízléses berendezés ellenére is úgy éreztem magam, mintha bűnöző lennék egy vallatáson.
 - Tényleg elnézést, hogy kirángatom, tanárnő, de az irodája feszélyez – kértem elnézést a szokásos köszönési formulák után.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
offline
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2017. március 5. 23:11 | Link

Polett

Nem nagyon volt ma kedve bejönni, vizsgát se hirdetett, nyűgös is volt, lehet az időjárás teszi, viszont ennek ellenére hívja a kötelesség, így hát mégis valahogy kikászálódik az ágyból, zuhanyzik, arcot fest magának, ruhát választ, és kényelmes tempóban felsétál a kastélyba vezető úton. Kicsit túl is öltözött, viszonylag jó idő ven kint, így hát mire felér a kabátja már kigombolva lebben meg néha.
- Polett, semmi baj, más is kérte már azt, hogy inkább kint találkozzunk, illetve van egy irodám lent is, a faluban, ha az kényelmesebb.
Szereti a lenti irodát, bár a házhoz tartozik, mégis külön bejárata van, és amikor bent van valaki zárva van mind a két ajtó, a falak pedig extra bűbájjal tompítottak. Hiába járkál vagy tíz ember ott, mégse hallja senki sem, hogy mi is folyik bent. Oda kellett volna visszavonulnia olvasni is, csak annyira nem volt szíve megtenni. Dwayne-nél más a helyzet, ott nem zavarja a férfit, és nincsenek gyerekek, akik percenként kiabálnának anya után. Ettől függetlenül persze imádja a gyerekeit, ha újrakezdené, akkor is valószínűleg ennyi gyerek szaladgálna körülötte minimum.
- Miről szeretnél beszélgetni?
Kérdezi, miután helyet foglalt a lány mellett. Kellemes itt kint az idő, néha valóban jól esik kimozdulni az irodából.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Iványi Polett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. március 5. 23:31 | Link

Zója tanárnő

- Thank you – váltottam váratlanul angol nyelvre. Idegességemben még mindig ezt szoktam tenni, ha valami nem stimmel belül. – Elnézést, még mindig szokásom a nyelvkeverés.
Megkönnyebbült mosolyt eresztettem a tanerő felé, és kimondottan hálás voltam, amiért segített még így is, hogy kicsit elviselhetetlenül süni voltam néhanapján.
- Hát, nem is tudom. Nem érzem magam a helyzet magaslatán. Már eltelt egy teljes tanév, és még mindig szokatlan itt, hiába ez az alapkultúrám, mégis úgy érzem, az angol jobb – fejtettem ki, hogy miért is éreztem szükségét ennek a beszélgetésnek.
- Illetve mondott valamit egy régi ismerősöm. A Roxfort óta idén találkoztunk újra először. Durva volt, mint mindig. A fejemhez vágta, hogy attól, hogy azt a bizonyos terméket becsomagolják, még nem lesz belőle édesség. Tényleg unalmas lennék? Egy kívülről szép, de belül üres dísz? Példát kell mutatnom a húgomnak, úgy félek, hogy nem vagyok még mindig elég jó.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
offline
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2017. március 6. 00:32 | Link

Polett

- Semmi gond, a gyermekeim apja sem magyar. Ha egy kicsit megerőltetem magam, oroszul is cseveghetünk.
Bár ez inkább csak egy kis móka, mint komoly indoklás. Az orosz nyelv fájdalmas emlékeket ébreszt fel, és bár nem mutatja, de nem is esik jól neki. Olyan, mintha egy nagy bőröndbe csomagolta volna az akkori életét és az egészet levitte volna a pincébe, amit azóta már vagy százszor elárasztott volna a víz, elmosva minden élt. Jobb is ez így, életének egy kemény szakasza ez, és hozzájárult a személyisége fejlődéséhez, a döntéseihez, ám mégisem engedi meg, hogy teret engedjen. Nem foglalkozik vele, inkább a vidámabb és életének jelen szakaszára koncentrál.
- Senki sem unalmas. Minden ember más, egyedi. Ezen van a hangsúly, az egyediségen. Sokszor egyformának látják a rellonos lányokat, hasonlítanak, stílusuk hasonló, ám ha az ember veszi a fáradságot, és megismeri őket, kincset lel. Én is leltem, nem is egyet, mert meg akartam ismerni őket. Az, hogy egy termék márkázását emberre vetítjük ki, hát nem is tudom, morbid.
Bár elég gyakori jelenség, hogy az emberek a marketing - mix elemeivel magukat minősítik, de teljesen felesleges. Az ember nem árú, nem kell kirakatba tenni, megfelelően becsomagolni.
- Nem hiszem, hogy a különlegesség látványos. A minőségi idő és az elismerő szavak, melyek a szeretetnyelv részei nagyon különlegessé tudnak tenni egy embert, akkor, ha lehetőséget kap. A lehetőség pedig mindig ott van, csak meg kell ragani.
Ő maga mindig arra biztatja a diákjait, hogy merjenek lépni, legyenek bátrak és kezdeményezzenek. Muszáj, különben a kapcsolat ember és ember között elvész, és akkor már késő bánat.
- Szerintem a húgodnak már az is jó példa, ha figyelmes és kedves vagy, ha bátorítod őt arra, hogy nyisson. Ha jól tudom Eszterházy Lili, ugye? Foglalkoztam vele akkor, amikor idekerült. Szerencsés kislány, nagyon jó személyiséggel, ha látja, hogy a nővére jó hangot üt meg, kezdeményező, akkor ő sem lesz másmilyen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Iványi Polett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. március 7. 21:22 | Link

Zója

- Köszönöm a megértést – reagáltam a mondatára, miszerint külföldi a választottja. Az orosz nyelvre inkább csak ingattam a fejem, ahhoz nem értettem, és a kultúrájuk is távol állt tőlem. – Az nem menne, sajnos nem volt szerencsém a tanulásához. De garantált, hogy a lengyelt se fogom most már megtanulni. Inkább görögül tanulnék szívesen
Azt már nem fűztem hozzá, hogy mi erre az indokom. A rossz élmény, ami a repülés elleni érveimhez is társult, tett róla, hogy ne akarjam megtudni, vajon milyen kifejezéssel hagyott ott a tisztáson az a bizonyos úrinak nem nevezhető személy. Soha ne akadjak vele újra össze. Rühellem a kviddicset. Ő meg túlságosan mániákus. Nem férünk össze, ez van.
- A rellonosokkal semmi bajom, ők jó fejek. Egyikük még úszni is megtanított, de az Edictum cikke után félek vele is találkozni. A barátnője kitekerné a nyakam, ha nem engem is ütővel intézne el – szisszentem fel. Ja, a Roxfortban hallottam arról a csúnya balhéról, de azért még láttam egy jó esélyt arra, hogy talán annyira mégsem vészes az a leányzó. Csak tudnia kell, hogy a cikknek nincs alapja, és a párja teljes mértékig az övé.
Nem szándékozom senkit megfosztani az övéitől.
- Hát… sajnos én mégis azt látom, hogy igaza van. Egész nap a könyvtárban vagyok, néha úgy kell kirugdosni engem onnét zárásnál, alig csinálok közben valami mást. Szinte nem is nagyon látni engem, hogy léteznék. De jobban zavar, hogy a bántásai ellenére mégis kedvelem őt. Szeretnék a barátja lenni, de tudom, hogy esélytelen. Ő megközelíthetetlen, tipikus zenész– vallottam be Zójának, hogy mégis mi a nagy dilemmám oka.
Aztán a téma rögtön a testvéri felelősségre terelődik, ami jogos félelmem. Szeretném, ha a húgom azt látná, hogy törődöm vele, és igyekszem jó példával előjárni, de ez sokszor nem könnyű úgy, hogy nem együtt nőttünk fel. Azt a döntést, hogy őt választottam, azt viszont soha a büdös életbe nem fogom megbánni. Ő a kishúgok tökélye, és kész.
- Ó, igen, ő a legjobb kistesó. Kicsit megviselte, hogy iskolaváltás lesz, már nem előkészítős, de én majd itt leszek, hogy segítsek neki beilleszkedni. Próbálja csak meg valaki bántani, nem ússza meg következmények nélkül.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Széplaki Alíz
INAKTÍV


° Jövendőmondó | Miss Tragikomédia | Blondie °
offline
RPG hsz: 615
Összes hsz: 2341
Írta: 2017. március 8. 18:57 | Link




Az egyik barátnőmmel megbeszéltük, hogy bevezet majd a sakkozás rejtelmeibe, ugyanis én csak amatőr szinten értettem hozzá és akárkivel is játszottam, az mindig megvert. Senkinek sem voltam nagy ellenfél, de időnként jó mókának tartottam ezzel a játékkal elütni az időt, ha épp nem volt más dolgom. Nem tartozott kifejezetten a hobbijaim közé ez a logikai játék, de a barátnőm ragaszkodott hozzá, hogy segít fejlődni ezen a területen, csak legyek türelmes, legalábbis ezt mondta. Volt egy mini sakkjátékom, amolyan összecsukható táblácska miniatürizált bábukkal. Az elején mindig jól szórakoztam, de aztán mindig csak égtem, annyira béna voltam, úgyhogy nagy örömködésre adott okot már az is, ha az ellenfél jelentőségteljesebb bábuját sikerült leütnöm. Nem volt még olyan jó idő, de azért már nem lehetett szétfagyni és mindketten vágytunk már egy kis levegőre, úgyhogy kinn beszéltük meg a találkát a Fénylő Lelkek Udvarában. Felvettem a sötét farmernadrágomat, a fehér vékonyabb pulcsimat és a piros melegebb, de átmeneti kabátomat, hozzá fekete bokacsizmát húztam és a hajamat hátrafogtam. Boldogan indultam útnak a kijárat felé, aztán félúton vissza kellett, hogy forduljak, mert bizony a szobámban felejtettem a lényeget, a mini sakktáblát. Nem ütött különösebben mellbe a dolog, gyorsan visszafordultam érte és néhány perc elteltével már úton voltam az udvar felé. Mielőtt leültem volna az egyik padra sétáltam még egy kicsit, jól esett a friss levegő, egyébként is jobban szerettem kinn lenni a természetben mint benn a négy fal között. Miután elégedetten leültem, szétnyitottam a kis sakktáblát és a helyükre helyeztem a bábukat. Miközben vártam a barátnőmre rápillantottam a karórámra és hirtelen beötlött, hogy túl korán érkeztem meg, mert egy órával későbbre beszéltük meg a találkát. Nem is értettem, hogy hogy nézhettem ezt be ennyire, úgy látszott, hogy ma nagyon szórakozott voltam. Visszamenni már nem volt kedvem, úgyhogy a várakozást választottam, közben a sakkbábukat vizslattam tekintetemmel, hogy miként lehetne egy frappáns indítást kezdeményezni.


Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Fellegi L. Milán
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 89
Összes hsz: 183
Írta: 2017. március 12. 19:19 | Link

Alíz

Tulajdonképpen siet. Karjaiban három könyvet cipel, amelyeket már-már az újszülöttjeiket hordozó kismamákat megszégyenítő gyengédséggel hurcol körbe az iskolán. Az egyik egy növényhatározó, a másik kettő bájital-recepeteket tartalmaz. Ő maga pedig éppen az üvegházból igyekszik felfelé a bájitaltan tanterembe - próbálja hasznosan tölteni a délutánjait, ha már Nóri sincs itt, barátai egyelőre pedig még szintén nincsenek. Habár nem is nagyon törekszik erre, lássuk be - nem áll úgy hozzá, hogy túl sokáig időzne még ebben az iskolában. Persze ezt az enyhe sznobizmust ügyesen rejti el a kastély többi lakója elöl. Tisztában van vele, hogy nem lenne okos az iskoláról alkotott nem igazán kecsegtető véleményét hangoztatnia olyan emberek között, akiknek ez az intézmény láthatóan tökéletesen megfelel. Nem szeretné, ha a feje a bejárati csarnok boltozatára feltűzve végezné, elvégre legyen bármennyivel is színvonaltalanabb az oktatás ahhoz képest, mint ahonnan ő jön, azt azért ő is tudja jól, hogy a túlerő nagy előnyt jelentene a Bagolykövesek számára. És hopp, egy újabb vicces gondolat - napok óta úgy gondol a többiekre, mint a Bagolykövesekre, éppen csak saját magára nem.
Ezen elmélkedik, amikor megpillant egy lányt, aki egy sakktáblát fixíroz. Alapvetően a látvány nem igazán rendkívüli, és talán ki sem zökkentené őt túlzottan, hogyha nem ez lenne az első sakktábla, amit ittléte óta megpillantott. Márpedig ő nagyon szereti a sakktáblákat, annál jobban pedig már csak az igazi, izgalmas ütközeteket szereti. Így aztán valami érdekes reményében szemügyre is veszi a táblát és gazdáját, azonban csalódottan kell látnia, hogy a helyzet leginkább egy csendélet, nemigen történik semmi.
Szinte észre sem veszi, hogy pár pillanattal ezelőtt már megtorpant a lánytól jó 8-10 méterre, és könyveit megigazítva, fejét kissé oldalra döntve várja, hátha történni fog valami említésre méltó. Hogy ez vajon mennyire illetlen és mennyire feltűnő, azon nem igazán gondolkodik el, na meg nem is nagyon érdekli.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Széplaki Alíz
INAKTÍV


° Jövendőmondó | Miss Tragikomédia | Blondie °
offline
RPG hsz: 615
Összes hsz: 2341
Írta: 2017. március 26. 19:51 | Link




Nyitásként a a király előtti parasztot raktam ki, tehát a bábum az E4-esen állt.  A másik játékos helyett is léptem, hiszen egymagam voltam a játékos. Az ő király előtt álló paraszt bábúját az E5-es mezőre helyeztem. Ezután a lóval az F3-ra léptem, majd a másik fél paraszt bábúját a D6-os mezőre toltam. Ezután a futómmal az C4-re léptem, majd az ellenfél lovával a C6-ra. A lovamat a C3-ra helyeztem, az ellenfél futóját pedig a G4-re. A lovammal leütöttem az E5-ösön lévő parasztot, az ellenfél futójával pedig leütöttem a királynőt, tehát az a bábú a D1-es mezőre került. Ekkor a futómmal sakkot adtam a királynak a C4-es mezőről az F7-esre kerülve leütve az ellenfél parasztját. A fekete király kilépett a sakk helyzetből az E7-es mezőre lépve. Ekkor a C3-ason lévő lovamat a D5-ös mezőre küldtem sakk-matt helyzetet teremtve.
- Hú, hát ezt nem gondoltam volna! - kiáltottam diadalmasan örömömben, majd észrevettem a tőlem nem messze álló fiút.
- Öhm... végig itt voltál? - kérdeztem tőle félénken, nem gondoltam, hogy nézőközönségem is lesz, annak viszont rendkívül örültem, hogy megnyertem saját magam ellen ezt a játszmát. Nem tartottam magamat jó sakkozónak, de most rám kacsintott a szerencse és a jó taktika meghozta végül a gyümölcsét. Gondosan visszaállítottam a bábukat, miután kiörömködtem magam, közben pedig a szemem sarkából figyeltem a fiút, hogy vajon mi lesz a válasza. Biztosan elcsodálkozott rajta, hogy egymagam játszom, de partner híján így ütöttem el az időt, amit aztán egyáltalán nem bántam meg.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Fellegi L. Milán
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 89
Összes hsz: 183
Írta: 2017. március 28. 16:29 | Link

Alíz

Nem mondhatni, hogy nem szórakozik jól a lányon. Ha őszinte akarna lenni, így első ránézésre a Navinés nem tűnik számára túl okosnak, és habár ennek valószínűleg több köze van a szöszke Bagolykövesekről kialakított sztereotípiáihoz mint a valósághoz, azért a benyomás megmarad. Sőt, tovább is erősödik, amint a lány önmagával folytatott sakkpartiját lesi. Amit Alíz bemutat, az egy elég közismert trükk és egyébként a világon semmi probléma nem lenne vele... Nade önmagunk ellen? Az egész felállás arra épül, hogy az ellenfél vérszemet kap, amikor a vezér eltávolításának lehetősége felmerül, így pedig belesétál a csapdába. Alíz azonban saját magának állította a csapdát, így aztán belesétálnia sem volt nehéz... Könnyű magunk ellen nyerni ha az a cél, hogy kikapjunk. A legszebb az egészben, hogy a végén még meg is lepődik. Milán elfojt egy kisebb nevetést, majd már indulni is tovább, amikor rádöbben, hogy a lány hozzá szólt az imént.
- Az előbb jöttem, de már éppen indulni készültem - vonja meg a vállát, mert tulajdonképpen nincsen sok kedve beszélgetni. Habár elég csábító, hogy leüljön és egy sakkjátszma erejéig szamaritánus tevékenység gyanánt megtanítsa a lányt rendesen játszani, nem lát rá sok esélyt, hogy sikerüljön is.
- Többre mennél, ha nem magad ellen játszanál... - teszi még hozzá. Nem állt szándékában, de egyszerűen kibukik belőle, mert annyira érthetetlen számára, ami az imént történt. Megigazítja a vállán pihenő táskáját, miközben sóhajt egy nagyot. Valószínűleg már megint egy üres bájcsevejbe keverte magát, csak mert nem tudott a szájára lakatot tenni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Széplaki Alíz
INAKTÍV


° Jövendőmondó | Miss Tragikomédia | Blondie °
offline
RPG hsz: 615
Összes hsz: 2341
Írta: 2017. március 28. 19:55 | Link




Nagyon jó kedvem volt a győzelem miatt, ami elég bizarr volt, mivel saját magamat vertem meg a sakkjátszmában, bár való igaz, unalmasabb volt, mintha egy másik emberrel játszottam volna. Igaz még ennyire sem számítottam magamtól, úgyhogy még saját magamat is megleptem. Szívesen kipróbáltam volna ezt a trükköt a barátnőmön is, de tudtam, hogy kész lehetetlenség, mivel bizonyára máshogy lépkedne a bábukkal, mint ahogy az imént lejátszott önparti lezajlott.
~ Még szerencse, hogy ilyen semleges, mondjuk az se izgatna, ha bolondnak nézne ~ - vontam meg a vállamat, miközben azon tűnődtem, hogy mennyire nézhetett ki furának, hogy magam ellen játszom.
- Szuper! - mondtam neki, majd folytattam a mondandómat.
- Hát biztosan, de amint látod épp nincs kivel játszanom, így legalább elütöm az időt - válaszoltam semleges hangnemben a fiút végigmérve, majd újra a kezdőpozícióba helyeztem a sakktáblán lévő bábukat.
- Te még sose játszottál magad ellen? Öreg hiba, ha nem... igaz, nem túl izgalmas, de mégis jobban megismerheted magad az ellenfél helyébe képzelve, hogy hogyan reagálnál, hogyan döntenél, mit áldoznál fel, mi lenne a következő lépésed. Csak ugye annyi a gond, hogy ismered önmagad, így valószínűleg tudnád, hogy mi történne előre, ám az ember mindig meglepheti önmagát váratlan fordulatok révén. De hiába is mondom, bizonyára nem érted, hogy miről beszélek, azt se tudom, hogy tudsz-e egyáltalán sakkozni. Bár, ha tudsz, akkor nálam bénább nem lehetsz - fejeztem be a monológomat a srácra tekintve. Igazából nem is tudom, miért reagáltam le amit mondott, mert nem volt semmi jelentősége, de valahogy nem akartam szó nélkül hagyni ezt a rettenetesen fontos dolgot.
- Eléggé amatőr vagyok sakkban, ez van - tettem hozzá vigyorogva, majd újra a bábukra emeltem a tekintetemet, legalább tisztában voltam vele és beismertem, hogy ez a játék nekem egyelőre nem az erősségem, főleg az figyelembe véve, hogy a partnereim, akikkel idáig játszottam szinte sorozatosan megvertek.
- Sakk-matt - úgy szeretem ezt a szót - fűztem még hozzá, miközben az fekete király bábut leütöttem az ujjammal. Reméltem, hogy sikerül fejlődnöm idővel valamit ezen a területen is, mert kissé bosszantott, hogy az esetek többségében kikaptam, azt pedig nem tartottam kihívásnak, ha olyasvalakivel játszottam, aki még nálam is bénább volt. Nemhiába vettem elő ritkán ezt a játékot...
Utoljára módosította:Széplaki Alíz, 2017. március 28. 19:57 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kasza Fanni Stefánia
Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 480
Összes hsz: 3433
Írta: 2017. április 24. 20:49 | Link

Andriiiiiiis
#bff #zenemertvanazis #outfit(nemrasztaaaa)


Napok óta ki sem dugtam az orrom a kastélyból, mert hát förtelmes idő volt, de totálisan. Még a hó is esett, most ez komoly?! Meg előtte és utána is a szél miatt vízszintesen esett az eső, tuti elfújt volna, mint egy szalmaszálat. Nem okoztam volna túl nagy fejtörést neki.  Szóval meg volt az okom, hogy ne menjek ki, a kastélyban is hűvös volt, nem mindegy hol fagyok meg, kint vagy bent? Amióta kiderült, hogy pyro vagyok, a hidegre sokkal érzékenyebb lettem és sokkal fázósabbá váltam, mint azelőtt. Amint kiléptem az Andrissal megbeszélt találka felé tartva, a hideg rázott ki, sütött ugyan a nap, de hát annyira volt az nekem elég, mint halottnak a csók.  Bár örültem, hogy nem haltam meg aznap éjjel az erdőben, amikor kiderültek a dolgok. Na mindegy.
Még nem tudta szerintem Andriska, hogy pontosan mivé váltam, -mert még nem említettem- én is nagyon nehezen akartam elhinni, bár nem ez volt az elsődleges dolog, amiért kihívtam. Rég lógtunk már együtt és hiányzott az a kócos feje. Meg volt ott még más is, hátha tud nekem tanácsot adni, hiszen ő is fiú, az összes fiú úgy gondolkodik, mint a másik nem? Tuti! Igaz, a nőknél és a lányoknál nagyon nem így van, néha én magam nem tudok magunkon elmenni rajtuk, de ez már csak ilyen. Én valami ufó voltam, mert sosem értettem mit problémáznak más lányok a körmük vagy a hajuk miatt. Na jó, hagyjuk is.
Lassan kiértem a belsőudvarra és a falmelletti padra le is telepedtem, egyelőre még nem láttam a kócos kis pajtim, szóval vártam, addig a felrúnázott telefonomat nyomkodtam és a Flappy bird nevű agyfárasztó izémicsodával gyilkoltam az agysejteimet, mert bizony nekem olyanok is voltak és vannak még most is!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Andrássy Tamás Milán
INAKTÍV


mutyulii
offline
RPG hsz: 75
Összes hsz: 134
Írta: 2017. április 28. 16:38 | Link


Nagyon szeretek Fannival lógni, de az utóbbi időben nagyon el volt foglalva a szobájában valamivel a kisasszony, így gondoltam, én sem zavarom. Elvégre mindenkinek kijár a nyugalom, én is bezárkózom néha, mert jól esik; hát, gondoltam, Fanninak is meghagyom ezt a lehetőséget.
Örültem is, mikor végre megbeszéltünk egy találkát, és most is mosolyogva indulok el a körletből, Ninával (a gitárommal) a vállamon, gondoltam ugyanis, hogy hátha kedve támad zenélgetni, vagy valami ilyesmi. Ki tudja, éppen mi jut eszébe, amit épp jó lenne csinálni, fel kell készülni minden eshetőségre.
Amikor kilépek az udvarra, és meglátom, egy széles mosoly kíséretében tárom ki a karom, hogy megöleljem - van egy olyan sejtésem, hogy rám fog ugrani, de csak egy megérzés.
- Szia! - Mondom, miközben megsimogatom a hátát, ha épp megöleltük egymást. - Rég láttalak, Sese - nézek le rá, játszásiból kicsit össze is vonom a szemöldököm. - Jól elzárkóztál előlem, te lány.
Miközben ezt mind megosztom vele, leülök a padra mellé, a gitáromat gondosan lerakom magam mellé, aztán rá is pillantok. Nagyon szeretem Fanni haját például, mindig tök jó.
- Mesélj nekem, mi történt? - Nem mintha konkrétumokra gondolnék egyébként. Fogalmam sincs, van-e valami, csak úgy sejtem, hogy talán oka volt ennek az egyedüllétnek, amit kedvenc kviddicsjátékosom prezentált az elmúlt napokban, hetekben. Mondjuk a megérzéseim nem szoktak rosszak lenni. Biztos ilyen farkasösztönök, megérzem a félelmet, haha, tudod, érted...
Úgy döntök, hogy miközben így beszélünk, enni fogok, mert szokás szerint iszonyú éhes vagyok. Előveszek tehát egy szendvicset (amit ki tudja, honnan guberáltam), és elkezdem kicsomagolni, de közben érdeklődően szemlélem, hallgatom a másikat.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Nem Tomi. Nem Milán. Nem Tamás. Nem András.
Andris.

Kasza Fanni Stefánia
Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 480
Összes hsz: 3433
Írta: 2017. május 1. 22:11 | Link

Andriiiiiiis
#bff #zenemertvanazis #outfit(nemrasztaaaa)


Épp hogy csak felnéztem butácskán, s megláttam a kócosomat. Egy vékonyka cingogó hang hagyta el az ajkaimat. Zsebre vágtam a telefonomat és megrohamoztam Andiskát. Egyenesen az ölébe ugrottam, becsapódva átöleltem szorosan, olyan jó volt látni megint az a lüke fejét. Jóóól megszorongattam, igyekeztem nem összetörni azokkal az „izmos” karjaimmal a csontjait.
- Sziasziasziasziaaaaaaa - hadartam, majd a csak nyelvet öltöttem rá, amiért leteremtett viccelődve.
- Tudod, nagyon fura dolgok voltak velem mostanában, például tegnap felgyújtottam a házimat és nem tudtam kimagyarázni Fela’ bácsinak, hogy nem volt szándékos és tényleg megcsináltam a házimat.... - ekkor kicsit hátrébb léptem és jól végig mértem.
- Te nőttél? - a nyelvem is kidugtam, úgy koncentráltam, ahogy lábujjhegyre próbáltam állni, hogy egy magas legyek vele, nem hiszem, hogy elértem a célom. Végül leültem mellé a padra és a fülem tövét megvakargatva jelentőségteljesen rápillantottam.
- Két dolog miatt hívtalak ki, - itt kicsit elkomolyodtam, de nem annyira, hogy ne lehessen rám ismerni - az egyiket épp az előbb említettem. Tudod nyáron otthon megtámadott egy halálfaló, ami még nem is lenne akkora baj - de, EZ rohadtul nagy baj, ennyit ért a tanúvédelmi program vagy mi a fene....-, de valami más is történt akkor éjjel. Nem haltam meg. A tűz védett meg, de nem értem hogyan vagy miért... Olive azt mondta, hogy akkor mutatkozott meg az erőm vagy mim. Sőt elmagyarázta a dolgokat és segít nekem a tűz idomításával, de ahh, ez annyira hihetetlen. Rajta kívül csak te tudod, mi történt velem akkor. Nem szívesen emlékszem arra az estére vissza - elfintorodtam, ahogy néhány emlékkép megjelent az elmémbe és megráztam a fejem, hogy elfelejtsem mindezt.
- De!!!! Nézzük a jó oldalát, a rosszakaróim talárját meggyújthatom bármikor - kacsintottam egyet és próbáltam a pozitívumot keresni a dologba, már ha ez annak számított. Nekem annak.
- A másik dolog Matt
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Robert B. Neal
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 8
Összes hsz: 10
Írta: 2017. május 9. 22:26 | Link

Rana (?)

Annak ellenére, hogy (még) nincs kiírva a neve a kéménybe korommal, - ahogy azt mondani szokás a nem túl jelentőségteljes hírek esetében - itt van. Egy ideje. Nem a máról van szó, hanem egy meghatározatlan időintervallumról, amiben evett, ivott, létezett, újságot olvasott, élvezte a teliholdas estéket, lottószelvényt töltött, és hasonló súlyosan hétköznapi dologgal teljesítette ki a létezését. Mindezt főleg a faluban.
De szorítkozva a jelen helyzetre: most történetesen épp a kastélyból kifelé vezették volna a léptei, de van az ilyen kastélyoknak a számos zegével és zugával egy kifejezetten vendégmarasztaló hangulata. Igazából kötve hiszi, hogy bárki ember fia (vagy lánya, a politikai korrektség jegyében) tudna itt elég időt tölteni ahhoz, hogy elunja a falakat, meg a kis finomságait...
Zsebre vágott kezekkel jelenik meg az udvaron, értelemszerűen a kastély falainak irányából érkezve. Arcán kellemes lustaságról árulkodó, párnapos borosta, a szeszélyes időjáráshoz tán illeszkedni is látszik a sötétebb, vastagabb, épphogy az alkarja közepéig feltűrt ing, és a fölötte viselt (hasonlóan feltűrt) nyitott kapucnis pulóver. Egy felfoghatatlan módon idetévedt mugli pasassal könnyen összetéveszthető a látvány, a farmerével és két tornacipővel kiegészülve főleg.
A jelenlegi disszonanciához hozzájárul még egy apróság, amivel az átszellemülten bölcs helyszín varázsát csorbítja.
A ráérős nézelődését követően ugyanis kifejezetten fesztelenül sétál a tér közepére elhelyezett szökőkúthoz. Körülbelül tizenöt másodpercet áldoz a varázslót formázó vízköpő szemrevételezésére, összenézve azt a vízébe dobált érmékkel... aztán egyszerűen, mintha csak a bőre alól, nem holmi zsebből szedné ki - egy hengeresre hajtott papírbankót csippentve az ujjai közé térdel fel a kávakőre. Egyensúlyozva nyújtózik és dugná a pénzt az adott kis résbe... a szobor füle mögé. Mert az nagyon dope.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Rana Dommiel
INAKTÍV


"The game has only just begun."
offline
RPG hsz: 9
Összes hsz: 12
Írta: 2017. május 9. 23:20 | Link

Robert aki még ismeretlen

Az elmúlt hónapok arra voltak jók, hogy felfedezzem a kastélyt és az itteni környezetet. Itt leginkább a társaságra gondolok, ami úgyszólván pontosan olyan amilyent vártam. Mondhatni unalmas is egy kicsit, ezért a szürke kisegér szerepét érzem magamon aki nem találja viccesnek azt amit a többiek. A Rellonos buli egész jópofa volt, de alig mentem bele abba a vértócsába, a kaja és a mini sárkányok kárpótoltak a dologért, viszont azóta megint minden nyugodt. Alapvetően ez nem rossz, tetszik. Legalább arra is rájöttem milyen légkört kedvelek is igazán.  Kedvelem az esti friss levegőt, ezért is meg némi kis szorgosság miatt, a szabadba igyekszem, a kezem tele pergamenekkel, egy erszény amiben széndarabok meg grafit és egy penna némi tintával ami jól be van dugaszolva. Heves tempóban szedem a lábamat a lépcsőkön és a fordulókban kicsit túlságosan ívesre veszem ahogyan a célom felé haladok. Mivel ilyekor már sokkal könnyebb az egyszerűbb ruházatban közlekedni, ezért  a használattól kopott farmerben és egy szürke kötött pulóverben lökőm be a vállammal a boltív ajtaját hogy aztán az a vártnál gördülékenyebben nyíljon ki. Az ember lánya azt remélné az ilyen ajtóktól, hogy nehezek és kevésbé egyszerű őket kinyitni. Ezért a következő másodpercek a meglepett sikkantás és közepesen hangos puffanás jegyében telnek. Pár másodpercbe beletelik mire ráeszmélek, hogy átestem a küszöbön. Az erszényt önkénytelenül dobtam el, akárcsak a pergameneket.
-Áááu.
Azt hiszem ez mindent leír. Mivel semmit sem látok az arcomba hullott kissé göndör hajamtól, ezért az első cselekedetem hátra söpörni egy morcos fújtatás közben.
-Remek.
Fájós térd és könyök, az arcomat tapogatom de semmi baja, a méltóságomon se esett csorba. Ekkor kicsit riadtan majd megszeppenten pillantok fel remélve senki se látott meg. Reményeim épp most fulladtak bele egy másik kútba, ami nem itt van. Úgy ugrok talpra az idegen férfi láttán mintha áramot vezettek volna belém és ezt a most lehorzsolt végtagjaim lüktető fájdalommal díjazták.  Kicsit meggörnyedve a kezemet magam előtt védekezően feltartva sietek jelezni hogy nincs bajom.
-Bocsi, nem akartam zavarni, de jól vagyok! Tényleg!
Kiráz a hideg a gondolatra, hogy idegenek taperoljanak, pláne még egy ilyen kínos szituációban.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Sárközi Norbert Dorián
INAKTÍV


#fatherofthecentury | #sukhar_deddi
offline
RPG hsz: 185
Összes hsz: 800
Írta: 2017. május 23. 20:32 | Link



Nem illendő ellenőrizni a gyermekeidet, főleg úgy nem, hogy hazajárnak, és nem mellékesen, csak egy kis összpontosítás, és már tudod is, hogy mi jár a fejükben. Szó szerint. Én most nem a lányomat ellenőrzöm, szó sincs róla, éppen csak felderítem, hogy mire megy el a pénzem. Ehhez már csak jogom van. Szóval miután megígértem a feleségemnek, hogy nem jövök el ide, behúzom magam után az iskola kapuját, és a bőrkabátomba rejtett kezeimmel, lazán felsétálok.
Ma amúgy nagyon ízlésesen öltöztem fel, nehogy azt higgyék, hogy gáz vagyok. A lányom minden második gondolata nyilvános szerepléseink során az, így is az, hogy le fogom égetni, vagy éppen leégettem, vagy még mindig nem lábalt ki egy leégetésből. Ha ennyire sokat ég, akkor már igazán hozzászokhatott volna.
Tehát felhúztam a kedvenc farmeromat, egy fekete garbót meg egy bőrdzsekit, így aztán egy szót sem szólhat. Olyan vagyok, mint egy átlagos ember, még fegyvert se hoztam magammal, pontosabban csak egy egészen kicsit, ami szinte észrevehetetlen. Általában három van nálam, úgyhogy most ezt is el lehet számolni egy plusz pontnak nálam.
Szóval ez az az iskolai egyenruha. Biztos lóg. Egy lány halad át, amikor megpillant riadtan szalad tovább, mintha éppen most készülnék elkapni őt. Bár az is lehet, hogy éppen van mögöttem valami. Nézem, ahogy elsiet, megnyugtató, hogy szinte futva se képes fellebbenni annyira a szoknya, hogy kivillanjon a fehérneműje. A nyakkendő miatt pedig zárva kell tartani a blúzt is, nem lehet nyitott köldökig. Helyes.
A pálcámat előhúzva idézem meg a kicsengetést jelző hanggal egyszerre patrónusomat, egy tibeti masztiffot, és küldök vele egy üzenetet Alexandrának. Várom őt itt, valami kútnál.  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sárközi Alexandra Anna
INAKTÍV


Az ördög másik arca
offline
RPG hsz: 96
Összes hsz: 791
Írta: 2017. május 23. 20:52 | Link

Drága apám

A vér meghűl az ereimben, mikor meglátom a masztiffot. Nem egy elterjedt patrónusalak, ezt pedig még álmomból felkelve is le tudnám rajzolni.
- Francba - morgom, majd hagyom ott az értetlenül utánam pislogó bagázst, és röpke két perc leforgása alatt kötök ki a toronyban lévő szobámban, és vedlek át "sulis" szerkóra. Hirtelen jött, de ebben már rutinom van, mait az évek alatt szedtem fel. Apám megjelenése sose jelent jót, így érthető a gyomorgörcs. Nem létezik, hogy ilyen hamar tudjon a kis kihágásomról, a hülye tanárnak még esélye nem volt megírni azt a baglyot, és nem szándékosan törtük be azt a nyamvadt trófeás szekrényt, egyszerűen csak így alakult. Mindennek ellenére mégis higgadtságot erőltetek magamra, mert nem kell egyből az ördögöt festeni, és tényleg érdekel, miért van ő itt. Nem mellesleg, ha ő nem keresett volna, én keresem őt, hisz van valami, amit neki is tudnia kell. Ő legalább komolyan vesz, ha meg mégsem, akkor is az apám.
- Szia, hát te? - halvány mosolyt eresztek meg, de ez mégis lágy, olyasmi amit nem sokan kapnak tőlem. Igen, rengetegszer mosolygok, de csak azok tudnak két mosoly között különbséget tenni, akik ismernek... ezen a helyen pedig kevés olyan ember van, vagy lehet, nincs is.
- Jó is, hogy itt vagy... ezt alá kellene írnod, feltéve, ha hagyod, hogy szabad hétvégén én is lemehessek a faluba - nem, nem tetszik, hogy ehhez is a beleegyezése kell, de már így is csak hetek kérdése, mire nagykorú leszek, annyit már kibírok, még ha kellemetlen is.
- Nem mondod, hogy anya rá tudott venni, hogy vegyél egy új inget - vigyorodok el, majd letéve a padra a papírt, megyek oda hozzá, hogy megigazítsam a gallért.
- Így ni... - motyogom, aztán az őzike szemeimmel pislogok fel rá, mert hát... én azért örülök, hogy látom, még ha ezt kimondani nem is tudom.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

- Vallj színt! rivallják.
- Szivárvány... suttogom.


Narnia hercegnője: #amerész | Ervin tartozéka
Sárközi Norbert Dorián
INAKTÍV


#fatherofthecentury | #sukhar_deddi
offline
RPG hsz: 185
Összes hsz: 800
Írta: 2017. május 23. 21:18 | Link



Amíg várakozom, szemügyre veszem a környezetemet, eléggé rendezett, odafigyelnek arra, hogy jó környezetben nevelkedjen a jövő nemzedéke. Mondjuk elég nagy pofátlanság lenne, ha nem így tennének, tekintve, hogy mennyi pénzt utalok át a kölyök után, és ő még csak részt sem vesz minden szakkörben, meg különfoglalkozásban, jaj annak a szülőnek, akinek ilyen gyereke van. Elhelyezkedem egy közeli padon, tekintve, hogy a lányom fél méterrel kisebb, mint én, meg kell adnom az esélyt neki, hogy a szemembe tudjon nézni.
- Állásinterjún voltam.
Felelem színtelen hangon, tudom, hogy mennyire fél attól, hogy az apja vagy az anyja megjelenjen itt,  és ne csak egy gyors látogatást tegyen, hanem mondjuk, mint Levinél, tanítsa őt. Nem csodálom, mert ha az én órámra nem egyenruhába járna, akkor biztos, hogy meghempergetném párszor a sárba. Nézem a papírt, de amikor elém lép, engedelmesen kihúzom magam, felemelem az állam, hogy meg tudja igazítani az ingemet.
- Van olyan ingem, ami régebb óta megvan, mint te, de még nem húztam fel soha. Anyád vette. Ananászok vannak rajta.
Elég kellemetlen volt, főleg, hogy ő komolyan gondolta. Sokszor meg akartam már semmisíteni, helyette azonban amikor a nejem elutazik, kiveszem a szekrényből, szerelésnél beletörlöm a szerszámokat, vagy azzal portalanítok, ha meg nincs semmi dolgom, akkor csak megtaposom és összegyűröm. Használva van, általában céllal, de sajnos olyan foltot még nem tudtam okozni neki, amit Anna ne tudott volna kiszedni. Valószínűleg a technikámmal van a baj, azt hiszi, hogy szeretem.
- Na, mi ez?
Veszem fel a papírost, és a szemüvegemet is az orromra nyomom. Nem rossz a szemem, de fontos, hogy amikor csak lehet, akkor ne erőltessem, hiszen a munkám során elengedhetetlen az éleslátás.
- Azt ugye tudod, prücsök, hogy egész addig nem vagy független, amíg tankötelezetten, az én pénzemből élve tengeted a mindennapjaidat? Hiába leszel nagykorú, papíron, nem számít.
Remélem ezzel el is vettem a kedvét attól, hogy tovább elmélkedjen azon, milyen jó lesz majd akkor, amikor betölti a bűvös kis tizenhetet. Csitri lesz még, jó ideig.
- Miért akarsz lemenni a faluba, ez egy elég nagy iskola, labdázhatsz az udvaron.
Felpillantok rá a papírból, mert szeretném látni az arcát arra, amikor azt mondom, labdázhat is. Tudom, hogy nem csinál már olyat, pedig akkor aranyos volt, amikor őszintén nézett még a bambi szemeivel rám, amikor még csodált, és nem manipulálni akart. Egy lépéssel előtted járok, angyalom.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: « 1 2 ... 19 ... 27 28 [29] 30 31 ... 39 ... 43 44 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék