Egy gyönyörű, új udvar készült el, amely oszlopaival félig még a kastélyban található, azonban egy része már a szabad ég alatt terül el. Belső udvarnak is lehetne nevezni, azonban ez több annál, mert ez a Fénylő Lelkek Udvara.
Egy kis boltíves ajtó nyílik erre a területre a folyosó végén, ki a rét egy részére. Ahogy átsétálsz a boltív alatt, egy szökőkutat pillanthatsz meg, melynek vize hihetetlenül tiszta, és az alján érmek találhatók. A szökőkút közepén egy bölcs varázslószobor üldögél, aki váratlan pillanatokban és helyzetekben szólal meg, végtelen tudásának igazságával árasztva el a diákokat, persze csupán a megsegítés szándékával.
Egy pad is található a fal mentén, ahová leülve egy esős napon hallgathatod az andalító kopogást anélkül, hogy megáznál. Az oszlopok, melyek a kis udvart díszítik végig vannak futtatva rúnákkal, melyekből szintén nagy bölcsességek olvashatók ki, amennyiben valaki ért hozzájuk, és a megfejtésükhöz.
Az egész helyiség nagyon impozáns, nyugtató hatású, még a víz is halkan csordogál csak a varázsló előre emelt pálcájából. A tégla mélybordó, ahogy mindenfelé, s a fedett rész alól kisétálva kis sövénykerítés vezet tovább a rétre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=841484#post841484][b]Dévai Vince Áron - 2022.01.01. 20:31[/b][/url]

Most egész komoly, vagy ez a Kész Átverés show? Bánja a lótúró, über nagy forma a srác akárhogyan is gondolja az egészet. Dévai te barom állat, több féle személyiségi zavarban küszködő ember van a világban. Én is abban szenvedhetek, így meg is sajnálom a szegény pátyolgatásra szoruló védencemet. Egy biztos, ezzel a kuglibábuval csak haveri szinten ismerkednék, alá ugyan nem feküdnék még felsorolná nekem a honfoglaló vezérek nevét. Ő sem repesne az örömtől ha velem bármit kellene csinálnia, mert csont heterónak tűnik a prefi. Nem szólok egy szót sem semmire nála, mert annyira feldühített a modorával, ami nála lehet hogy megszokás de én nem ilyen vagyok. Legyen nagypofájú, tökös csávó és ne a tudásával akarjon engem megismerni. Részekben lehet a stréberség szexis, de ahhoz kellene rá egy szemüveg meg egy teljes tatarozás veszett ügy az egész. Nem veszi ám észre hogy meg sem mukkanok, csak nézek rá mint a moziban, úgy mint amikor az ember rossz filmre ül be de nincs más választása végig kell azt néznie. Ajkaimat benedvesítve hümmögök, mert érzem hogy kiszáradt a szám. Hátra kulcsolom a kezeimet, úgy járok mellette mint egy igazán felnőtt valaki. Piszkosul az vagyok már, de jobb a gyermeki bájjal mindent elérni, mint nagykorúként semmit sem. Reggel fürdött le? Az jó, csak nem hazudik róla. Akkor a tusfürdővel van baj, történetesen pedig az hogy nekem nem jön be, hozzá nem ez az illat illik. Be kellett volna magát pancsolni parfümmel is, ami a hiányzó láncszem lehet a készletei közül. Ember, a dezodorral nem mész semmire, használ kölnit is. Aztán nem baj ha elájulnak körülötted mert olyan erős, egy igazi férfitől döglenek az emberek mint a legyek a szarra. Ez a kemény valóság. Hm, prefi az már eleve nem rossz kezdés, mert mindig is ki akartam kezdeni eggyel, de nem ő vele.
- Hello Kristóf, Vince vagyok. Meg akarlak kérni rá, hogy velem ne beszélj úgy mint egy rohadt bankpénztárossal, akitől zsét szeretnél kikérni – kérlelem rá a srácot, mellette elhaladva és ismét beelőzve. Kiselőadást fogok neki tartani, hogy mitől bomlanak majd rá a csajok.
- Megint seggre ejtettlek, honnan tudod hogy auror szeretnék lenni? Nem tudod, csak tippelted nem? Biztiguszti? – kérdezem, megint közelebb lépve hozzá, és már elég nyilvánvaló hogy betolakodtam az intim szférájába.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=841489#post841489][b]Draskovich Kristóf - 2022.01.01. 21:06[/b][/url]

Úgy tűnt, hogy valamilyen szinten mégiscsak dűlőre jutottam a másikkal. Látszott rajta, hogy nagy magabiztossággal bírt, ami igencsak dicséretes volt. Biztos voltam benne, hogy az ilyen tipusú emberek mindig is érvényesülni fognak az életben, legyen szó bármiféle szituációról. Persze az nem járt jól, akivel elszaladt az a bizonyos ló, de úgy tűnt, hogy a fiú nem ezek közé tartozik. Igaz, még a szavajárásán lehetett volna mit javítani a csúnya beszéd végett, de ez legyen a legkevesebb...
- Örülök, hogy megismertelek, Vince. Szép neved van. Öhm, nem értem, mire célzol. Sose kellett még pénzt kérnem senkitől. Viszont, szerintem még sokra fogod vinni az életben, mert megvan a kellő önbizalmad, és elég rátermett vagy - osztottam meg a gondolataimat az új ismerősömmel.
- Nos, nem tudom, de valami legbelül azt súgja, hogy tökéletes auror válna belőled. Megvan hozzá minden tapasztalatod, és a fizikai erőnléted is passzol hozzá - feleltem neki, miközben egyre közelebb lépett hozzám.
- Erről is beszélek részben, mert semmivel sem foglalkozva a másik intim szférájába vagy képes lépni. Ez igazi bátorságra vall. Ha ugyanezt képes vagy megcsinálni egy nálad nagyobb súlycsoportba tartozó egyénnel, akkor nyert ügyed van - ecseteltem Vincének a meglátásaimat, majd egy nagyobb lépéssel, egy könnyed mozdulat kíséretében kiléptem a másik intim zónájából.
- Ha az ember nem adja fel az álmait, bármire képes lehet - tettem még hozzá, bár úgy gondoltam, hogy ezzel a fiú is tisztában van. Ő azok közé tartozott, akik nem adják fel könnyedén az álmaikat, elképzeléseiket. Ha megvolt a megfelelő cél, akkor semmi sem állíthatta meg az embert, ha elég elszánt volt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=841532#post841532][b]Dévai Vince Áron - 2022.01.02. 04:52[/b][/url]

Úgy látszik nem hiába íratott be jóanyám mindenféle szakköre a szabadidőmben, akkor amikor még a tojáshéj a fenekemen volt, kisovis koromban. Most meg már itt koptatom végzősként az iskola padját, és egyre jobban szóba elegyedek a cseverésző sráccal. Őt hiába csesztetem, nem vesz sértésnek semmit, így próbálkozhatnék az utolsó évemig is vele. Az az év most van, de mivel maradnék tanoncnak rakjunk rá plusz hármat. Nem voltam a fejben számolás mestere az eddigi életem során, és bízom benne a továbbiakban sem leszek az. Ez a Kristóf kajakra emlékeztet engem Hollósira, annyi különbséggel hogy az a strébert jobban néz ki nála. Bejönni az sem jön be, de jó vele elütni az időt és néha szekálni amit persze mindig hisztis dorgálással köszön meg. Akkor a leghelyesebb amikor mérges, de ezt nem árulom el neki mert még meglegyezném a nemlétező hiúságát.
- Na jó, te tényleg ennyire rendes vagy amúgy? Mármint érted, senki sem ilyen, ühm kedves. Irigyellek érte, mert én nem tudok az lenni csak ha akarok valamit valakitől. Köszönöm tényleg a figyelmességed, és ez nagy szó mert nem köszönök meg semmit – valóban meglep a srác feltétel és viszonzást nem váró kedvessége. Túl jó ő erre a világra, és nem kellene leroncsolnom őt a parasztságommal. Bakker, megint elvesztettem egy áldozatot. Mi történik? Kezd kiolvadni a szívem? Áh, soha.
- Na már csak azért is auror leszek, és pofán verek néhány sötét mágust meg banyát – öklömmel adok hangsúlyt a szavaimnak, és erőteljesen bokszolok a levegőbe. Hamar abbahagyom, nehogy kinevessen érte a gyerek, nem akarom kicikizni magamat. Be is vernék neki egyet. Gondolatban.
- Jó-jó hagyjuk az én álmaimat. Mi van a tieiddel? Te mi szeretnél lenni? Már sértésnek ne vedd, de téged miniszternek tudnálak elképzelni. Olyan diplomatikus kifejezési módod van, hogy apám – füttyögök elismerésem jeléül. Az elején nem is gondoltam volna hogy ennyire jól elbeszélgetek a kis barommal. Rendes barom ez, meg jófej is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=841537#post841537][b]Perényi Eszter - 2022.01.02. 11:46[/b][/url]

Odakint kezdett még hidegebb lenni, talán egy picit még a szél is felerősödött, ennek ellenére gyúrtuk a havat, mert szerettük volna megépíteni az év első hóemberét. Közben tök jól el tudtunk beszélgetni Nonóval, olyan dolgokat is megtudtam róla, amiket korábban nem, mint például azt, hogy egy cirkuszban nőtt fel. - Ez nagyon menő! - adtam tudtára, hogy tetszik ez a kis történet, nekem hozzá képest enyhén szólva is átlagos életem volt. Azt is megtudtam, hogy derült fény arra, hogy varázserőt birtokol, még ez is izgalmasan hangzott, jó volt őt hallgatni hóember építés közben.  - Ugyan ne bánd, tetszett, amit meséltél - mondtam egy mosollyal, a bulira pedig bólintottam. - Aha, értem én, és biztos örülni fog, főleg ha őt is meghívjuk - nevettem el magam.
- Oké, majd bemutathatsz nekik - biccentettem. - Hamar meg lehet szokni itt a kastély falain belül, először nekem is fura volt, de egyre otthonosabban érzem magam - fűztem hozzá szavaihoz, tényleg egyre jobban éreztem magam Bagolykőn.  
Közben elkészült a hóember alja, szó szót követett, tanárokról érdeklődtem, de nem sikerült választ kapnom, sebaj. - Ugyan, majd megkérdezem a többieket is - mosolyodtam el, és már épp az jött, hogy rápakolhattuk volna hóemberünk aljára a testét, amikor is Nonó esett egy nagyot. Rossz volt látni, azonnal abba is hagytam a hóember építését, majd odasiettem hozzá. - Várj, segítek, gyere - nyújtottam a kezem, és felállítottam a földről. - Figyelj, szerintem jobb lesz, ha ezt megnézi egy gyógyító, elkísérlek a gyengélkedőre - azzal ha Nonó is úgy látta jónak, visszakísértem őt a gyengélkedőre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=841591#post841591][b]Draskovich Kristóf - 2022.01.02. 21:25[/b][/url]

Egész jól szóba elegyedtem a fiúval, arra is gondoltam, hogy jó pénz fejében időnként móresre taníthatna néhány diákot, akik teljesen el vannak szállva maguktól. Nem említettem ezt meg neki, de megjegyeztem azt, hogyha bárhol erőteljes beavatkozásra van szükség, akkor rá biztosan lehet számítani.
- Az helyzettől függ, kivel hogyan viselkedem, de igyekszem mindenkihez pozitívan hozzáálláni. Nagyon szívesen. Ami a szívemen, az a számon típus vagyok. Amiket rólad elmondtam, azzal csupán az igazságot és a tényeket tártam eléd - válaszoltam komoly arccal, de legbelül nagyon jólesett a fiú elismerése.
- Ez az! Meglásd, kiváló auror lesz belőled - mondtam mosolyogva Vincének, bátorítani egyáltalán nem kellett, látszott, hogy teljesen beleélte magát a dologba.
- Apám a Varázsbűn-üldözési Főosztály auror-parancsnok helyettese. Szóval, ha valóban ezt a szakmát választod, tudok pár szót szólni az érdekedben - világosítottam fel új ismerősömet. A világ így működött, főként jó kapcsolatok révén kerülhetett be az ember komolyabb pozíciókba. Ezt már megtanultam otthon a szüleimtől.
- Egész jól eltaláltad ezt, ugyanis a későbbiek folyamán a minisztériumban szeretnék dolgozni. Mindenképp valamiféle szellemi munkát szeretnék végezni. Itt igyekszem kiválóan teljesíteni mindenből, és kihozni magamból a maximumot - vázoltam fel röviden a jövőbeli elképzeléseimet.
- Szereted a kviddicst? Hogy megy? - dobtam fel egyet a kedvenc témáim közül.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=841982#post841982][b]Dévai Vince Áron - 2022.01.09. 18:28[/b][/url]

Mintha ismernénk a másikat már egy ideje, fel tudjuk venni egymással a beszédben a ritmust, és nem untatjuk a másikat. Belátom, most csapdába estem mert a helyzetből nem ezt akartam kihozni. Egyáltalán nem. Bakker, már tököm teli van hogy senki mással nem tudok szívózni, nem tudom a másikat szapulni. Itt tényleg nagyon rendes meg öhm udvarias srácok meg lányok vannak. Dévai te segg, be kellene menned pár hónapra egy szanatóriumba, hogy napfény gyermek legyél te magad is. Olyan leszel mint Nyiszi Nyuszi, a Kristóf meg a Locsifecsi fatörzs. Ha viszont a fatörzs sokat dumál, a nyuszi ráül.
- Jó is az ha kimered mondani azt, amire gondolsz és nem vagy kétszínű alak. Egyenes embernek kell lenni, ez már döfi – szólok, és vágom erőteljesen hátba őt. Vigyáznom kell az erőmmel, mert múltkor pont ezzel a mozdulattal sikerült fellöknöm egy srácot, de nem volt belőle semmi harag. Balesetveszélyes vagyok, de majd próbálom visszafogni az erőmet. Az már haladásnak számít, hogy nem tanyázott el előttem. Bár ha a beszélgetés során bunkóskodni kezd, végig nyalatom vele a padlót. Nem hiszem, elpofázgatunk egymással nem kötne belém. Úgy tűnik.
- Na jó, okés. Szólhatsz is pár szót az érdekemben, mert ezt a szakot választom. Ha nem bukok meg a VAV-on. Majdnem VAU-nak mondtam tyű – röhögök a saját baromságomon. Nem lep meg hogy eltaláltam, hogy a minisztériumban akar dolgozni, akár csak én. Kicsit fejlesztek a modoromon, és odalesznek értem a dolgozók. Biztos lesznek helyes és dögös munkatársak, akik miatt érdemes lesz túlórázni.
- Kvidics? Nincs vele bajom, de nem szoktam űzni. Nézni azt szeretem, bár azt mondják jó vagyok benne. Te? – kérdezek vissza tőle.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=842005#post842005][b]Draskovich Kristóf - 2022.01.09. 22:07[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=842084#post842084][b]Fekete Nonó - 2022.01.11. 22:37[/b][/url]

Meglepett, mennyire figyel rám, és örültem, hogy érdekli a téma. Már nem beszéltem rossz szívvel a családról, és életemről.
– Örülök! – Mondtam nagy mosollyal orcámon. A bulival kapcsolatban nagyon örültem.
– Ja! Biztos. – Mondtam egy mosollyal a számon.
– Több dolgot is meg kell szerveznünk, a helyszínt, az ételeket, akár a témát, a meghívókat, a kellékeket, nagyjából ennyi. – Eszembe jutott valami.
– Amúgy……Tudod azt is lehet, hogy majd a bulin bemutatlak nekik. – Amikor elestem, éreztem hogy, meg fog, viszont a hangját nem hallottam. Valamit motyogtam.

Amikor felkeltem, egy kórteremben voltam. Nagyon fájt a fejem, viszont már felébredtem,  nem értettem, miért vagyok itt. Láttam Esztert, de a nővér nem engedte be. Sajnáltam, de tudtam, hogy igy jobb nekem is, meg neki is. Végül pár órával később bejött újra és akkor már beengedték. Mikor bejött, azt mondta, hogy nagyon sajnál és, hogy meg fogok gyógyulni, viszont én éreztem rajta, hogy rosszul érzi magát a történtek miatt – Szia! Majd befejezzük a hóembert, ha meggyógyultam. – Majd kicsit csevéztünk és megbeszéltük, hogy majd, ha kiengednek megszervezzük a bulit és ő addig megkérdezi Rudolfot. Végül lejárt a látogatási idő és ki kísérték. Gyorsan még megölelt, aztán az ajtóból még gyorsan integetet nekem. Én is megpróbáltam neki, de még a karom fájt, ezért csak egy mosollyal elköszöntem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=842288#post842288][b]Dévai Vince Áron - 2022.01.16. 12:12[/b][/url]

Ha nem én maradtam volna vele még, azt mondanám hogy erőszakosan kényszerít arra hogy beszélgessek vele. Bár nem így történik, még élvezem is a helyzetet. Plusz erőszakosan nem is tudna semmire rávenni, mert én egy heti büntetőmunkát kapnék, ő meg három napi gyengélkedői pihenőt. Nem csak vele vagyok ezen a véleményen, ha valaki böki a csőrömet, azzal el szoktam bánni, vagy néha előfordul hogy én járok pórul, de arra nem volt még nagyon sok példa, bár sok jelentkezővel taníttattam meg a Dévai nevet, amit majd évek múlva is remélem hogy felidéz az ifjúság.
- Hát ja, ezért sincsen túl sok haverom vagy barátnőm. De akik vannak azok igaziak. Tudod, lehet valakinek van egy csomó barátja, de azok nem is igaziak plusz kibeszélik egymást, elveszik egymás pasiját vagy csaját, szóval vágod mit szeretnék ezzel mondani. Már ez alatt a kis idő alatt észrevehetted hogy nem bő a szókincsem, amit én be is vallok és nem is tagadok – mutatok rá a saját hibámra is, mert azzal igen is tisztában vagyok. Belém is lehet kötni bármilyen dologgal, mint például hogy a hapsik is bejönnek a csajok mellett. Így ha megkérdeznek, akkor frappánsan is vissza tudok válaszolni azzal, hogy szilva és banán párti is vagyok. Szeretem ezeket a sikamlós szóvicceket, és eddig mindenkinek bejött. Megrázom a fejemet, mire fürtjeim szanaszét reppenek, csak is azért mert egy csinos srác ment el mellettünk. Legcsábosabb mosolyommal ránézek, mire ő teljesen elpirulva tovább sétál. Körülbelül egy évfolyamban lehet Hollósival, majd megkérdezem tőle ki ez a dögös maca.
- Jó szólni fogok, mert nem szeretek tanulni csak akkor ha nagyon muszáj. A védelmet viszont elvárhatod, bár nem vonatkozik arra hogy finoman szekáljalak oké? Há – rángatom meg a kezét, a beleegyezése nélkül. Joggal mondhatná hogy ne rázd nem fütyülő, amit el is várnék bár őt ismerve nem sok reményt fűzök hozzá.
- Akkor ne miniszer legyél, hanem játékos. Frankón. Szoktam edzeni, kétnaponta lejárok futni meg a kondiban is megfordulok hetente. És te a kviddicsen kívül.. Valami? – kérdem tőle majd erősen megborzolom azt az egyenes haját, ördögi mosollyal várva a reakcióját.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=842374#post842374][b]Draskovich Kristóf - 2022.01.17. 23:09[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=843045#post843045][b]Radetzky Médi - 2022.02.01. 07:40[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=843052#post843052][b]Damien Sebastian Felagund - 2022.02.01. 20:55[/b][/url]

Egy pillanatig sem tiltakozott a távozás ellen, amikor alkalmuk nyílt meglépni - bár elővigyázatosságból eleve bevett fájdalomcsillapítót, a beszéd, a tömeg és a zaj magukban lefárasztják. Az udvar, amit Médi kinézett, pont ezért szimpatikus: elhagyatott, csendes, legfeljebb a szökőkút locsog magának halkan. Lehuppan, habozás nélkül dőlve öltönyében a falnak és hagyja, hogy letelepedjen rájuk a némaság. Valamit hümmög egyetértése jeleként, s az sem zavarja, hogy Médi fejtámasznak használja; azonban a piszkálódásnál hallható, amint a szemét forgatja.*
- Nnna elég,-*ezzel a lendülettel kikapja Médi kezéből a poharat. Lehajol, a pad alá állítja a sajátjával együtt, majd nemes egyszerűséggel felpattan mielőtt még a lány menekülőre foghatná, két kezénél fogva felhúzza. Mire kettőt pislogna, Médi már szabályos táncfogásban találja magát és akarja vagy sem, lépnie kell, ahogy Dami elindul. A Gran Vals dallamát dúdolja, miközben szabályos keringőlépésekkel vezeti körbe a szökőkút körül a szőkét. A lendület és a határozottság is meglepő mozdulataiban, főleg annak fényében, hogy ha csak teheti, kibújik a tánc alól - ehhez képest most lélegzetvételnyi szünetet sem engedélyez. Ritkán érezni, még mindig mennyi szilaj erő van benne, milyen könnyen ide vagy oda tudná tenni Médit, ha akarná. A tánc nem szép, messziről sem elegáns, sőt, ha a lány szájal, akkor még fel is rúgja a szabályokat - kacsójánál fogva addig pörgeti tengelye körül, amíg el nem szédül.
Feltett szándéka addig folytatni ezt, amíg a másik végleg - de legalább az estére - fel nem hagy a panaszkodással.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=843810#post843810][b]Radetzky Médi - 2022.02.24. 06:37[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=844850#post844850][b]Dévai Vince Áron - 2022.03.23. 14:09[/b][/url]

Ha az idő egy nem létező dolog lenne, a beszélgetésünk nem szakadna meg éjjel-nappal folytathatnánk, de vannak tényezők amik ezt nem tehetik lehetővé. Az egyik, hogy ennivaló és innivaló nélkül felpacskerolnánk, a másik meg az hogy tanulni vagyunk itt. Nyilvánvaló hogy ez a beszélgetés is, mint az összes egyszer megszakad, de bízok benne hogy folytatni fogjuk majd a társalgást a jövőben is. Ha összefutunk, de bizton remélem hogy nem fog minden szünetben rám akaszkodni, utálom ha egy emberrel lógok folyton, úgy váltogatom a beszélgető partnereimet mint az alsókat, de kihasználni nem szoktam senkit mert nem az a típus vagyok aki bort iszik, és vizet prédikál. Nem vagyok baráteltulajdonító, és pótlékot kereső srác, mindenkivel szóba tudok elegyedni. Ha nem lenne ennyire stréber a gyerek, visszább fogna ebből egész jól ellehetnénk, de ő ilyen így kell elfogadni nem rossz társaság ezek dacára sem. Az én heppjeim ezekhez képest az égig érő paszuly.
- Legjobb ha őszinte az ember, de én szoktam szórakozni a legtöbbjükkel. Nem halálos komolyan, bár kellemetlenül érzik magukat tőle, de engem ez dob fel. Halálra azért nem szekírozom őket, érezzék a törődést vágod. Ez az elfoglaltságom, a könyvek bújását másra hagyom – mondom, csóválva a fejemet. Kezdem unni a sétálást megrázom a végtagjaimat.
- A védelem azért ne szálljon a fejedbe. Mármint, ne kezdj el majd sokkal erősebb fazonokkal keménykedni, jó gyerek legyél – lököm meg a vállammal vigyorogva. Érződik rajta hogy nem szeret konfliktusba keveredni másokkal, békés lélek és az élni és élni hagyni elv lebeg a szemei előtt. Jó kis párosítás: a nagyszájú meg a könyvmoly.
- Társadalom, társadalom.. Oké. Ezeket biztosan te szeretnéd csinálni? Vagy a családtagjaid szeretnék ezt rád erőszakolni? – a választ sejtem, a rövid idő alatt rájöttem hogy tényleg csodabogárral van dolgom. Talán ki is közösítik a többiek az érett gondolkodása miatt? A ki ha én nem dolgokat sosem csipáztam. Nem vagyok szent, de én nem teljes komolysággal csinálom a dolgaimat, a fő cél a mások és magam szórakoztatása.
- Hétvégén néhány sráccal lemegyünk a faluba. Van kedved csatlakozni? Olyanok mint én, de nyugi nyaklevesnek lesznek gazdái ha bunkóskodnának – mondom neki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=846045#post846045][b]Draskovich Kristóf - 2022.04.27. 20:14[/b][/url]

Nem igazán értettem a fiú magyarázatát, valószínűleg valamiféle speciális elfoglaltság lehetett, amihez csak ő értett, így csupán bőszen bólogattam.
- Nem fogok, ígérem - feleltem neki őszintén. Eszembe sem jutott volna úgymond feleslegesen keménykedni, Vince védelme viszont jól jöhetett bármilyen szorult helyzetben.
- Szívesen csinálom ezeket, a szüleim tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy mi számomra a legjobb, én pedig arra törekszem, hogy a társadalom hasznára váljak, és előre léphessek a ranglétrán - adtam meg a kielégítő választ a másiknak komoly arccal.
- Köszönöm a meghívást, szívesen ellátogatok veletek a faluba - válaszoltam izgatottan. Nem tudtam, milyen programot szerveznek, de úgy gondoltam, maradjon számomra meglepetés. Legalább élek egy kis közösségi életet is...
- Bocsáss meg, de most mennem kell. Még nem kell írnom a házi feladataimat. Örvendtem - köszöntem el Vincétől integetve egy kis mosoly kíséretében, majd kezeimet a zsebeimbe téve visszaballagtam a szobámba.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=846056#post846056][b]Damien Sebastian Felagund - 2022.04.28. 22:15[/b][/url]

Még épp idében reagál, hogy legyen módja a lány dereka alá nyúlni és megtartani - az egyensúlya nem egy életbiztosítás, főleg nem spiccesen, valahogy mégis elkerüli, hogy mindketten a szökőkútban kössenek ki. Hősies erőfeszítése persze észrevétlen marad, mert a ruha, már megint a ruha. A szeme összeszűkül, amint Médi a parányi szakadáson sopánkodik, jóformán megfeledkezve Dami létezéséről. Egy része legszívesebben elengedné a lányt, hogy a gravitáció tegye rendbe a fontossági listáját; egy másik viszont pontosan emlékszik olyan apróságokra, amikkel sokkal effektívebb megtorlást tudna. Az alkohol és az este engedték, hogy javarészt visszacsússzon évekkel ezelőtti állapotába és ebben a pillanatban a legkevésbé sincsenek kételyei vagy töpreng az egész következményén.
Hirtelen hajol előre, azzal a szándékkal, hogy megcsókolja Médit - a mozdulat lendülete és balszerencséje azonban azt eredményezik, hogy most ő veszti egyensúlyát. Illetve egyensúlyukat... Kizárólag a kviddiccses reflexeknek köszönheti, hogy a zuhanástól adrenalinlöketet kapva még időben tud úgy nyúlni-botlani, hogy Médi ne üsse be a fejét. A térdeibe és karjaiba nyilalló éles fájdalom valamennyire kijózanítja, tompa, morduló nyögéssel tűri. Fuck.*
- J-jjól v-v-v-vagy?-*Kérdezi automatikusan, ahogy kihúzza kezét a tarkója alól és megpróbál feltápászkodni, csak hogy lefagyjon, amint tudatosul benne helyzetük és előbbi kísérlete.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=846188#post846188][b]Radetzky Médi - 2022.05.05. 20:35[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=846204#post846204][b]Damien Sebastian Felagund - 2022.05.05. 23:15[/b][/url]

A szíve a torkában dobog, az érzés mégis inkább émelyítő, semmint a közhelyes pillangók repkedése. Ha tudna, elsápadna, amint az este kellemes nosztalgiája azonnal szertefoszlik, mert a fájdalom eléggé fejbekólintotta ahhoz, hogy tisztán lássa a vonalat, amit majdnem átlépett.
Mert nem riadt vissza a fizikai erőszaktól, sem a verbálistól - sőt, ez utóbbiban élvezetét lelte. Az ujja köré csavarni másokat, túljárni az eszükön, elismerésük vagy csodálatuk tárgyává válni, miközben a hátuk mögött mélységesen lenézi őket majdnem ugyanolyan jóleső volt, mint amikor szavainak maró vitriolját vagy nyers, marcangoló élét leplezetlenül márthatta valakibe. De soha, soha nem élt vissza a testiséggel. Alantas dolog, ráadásul látott már tükröt és kortársaihoz mérten jelentős hátránnyal indult volna.
A bál alatt mégis akadálytalanul csusszant vissza évekkel ezelőtti énjébe, amit felbosszantott, hogy egy rühös darab anyag ennyire fontos lehet. Az ő jelenlétében. S mi mással büntethetett volna emlékezetesebben, mint hogy megfosztja Médit az első csókjától? Amiről pontosan tudja, mennyire vágyik és álmodozik róla?
Felfordult magától a gyomra.
Médi ugyanakkor szinte megbűvölten nézi, s a tarkójához nyúl. Olvadósan nyúlik a pillanat, minden szilánknyi idővel hosszabbra - ez is az adrenalin, ismerős érzés. A karikára lövés másodperce, amikor kiegyenesedik és keze elengedi a seprűt, a villanás, ami alatt döntenie kell, hogyan és hova lódítja a labdát.
Elfordítja a fejét, a csók pedig roppant kellemetlenül mintha a dobhártyáját akarná behorpasztani. Érdekes elképzelései vannak egyeseknek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=846519#post846519][b]Radetzky Médi - 2022.05.17. 07:58[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=846625#post846625][b]Damien Sebastian Felagund - 2022.05.21. 22:17[/b][/url]

Rengeteg dolog van, amiről sosem beszél, s ezek közt néhány olyan, amiről nemhogy a lánynak, de magának is alig-alig vall be. Mert visszataszító, amit hallgatásának falai mögé rejt, s ugyanúgy nincs rá mentség, mint az iménti szándékára. Maga a bűntudat elég újszerű, bármilyen borzasztó is ennek ténye. Még jóval azután, hogy eljött - mit jött, menekült - a Durmstrangból, főként düh tombolt benne, az elszenvedett megaláztatás és vélt igazságtalanság miatt.
Megmagyarázható? Igen. Érthető? Valószínűleg. De ettől nem feltétlenül megbocsátható.
Igyekszik a lehető kegkörültekintőbben oldalazni, hogy talpra kecmergése ne fenyegessen újabb eséssel vagy kínos közelséggel. Egy alig hallható hümmögéssel jelzi csak, hogy hallotta a javaslatot és egyetért. Amint idétlen zsiráfborjúhoz hasonló módon végre biztosan áll lábain, tétován és óvatosan előre hajol, hogy a kezét nyújtsa. Médinek semmi oka elfogadni, mégis hajlandó belekapaszkodni, ígyfelhúzza a földről. Aztán állnak, mintha egyikük se igazán tudná, merre az arra. Nem tudja, ezek után hazakísérje-e.
Elkapja a lány csuklóját, tőle szokatlanul puha mozdulattal és szinte azonnal el is engedi, ügyetlen mozdulattal keresve a helyét. A tenyere hidegen nyirkos, s közelről a homlokán is veríték csillan. Makacsul újra és újra megrázza a fejét, hiába szédül meg tőle, s láthatóan mondani próbál valamit, de a szavak nem állnak össze. Frusztrált, artikulálatlan hangot hallat, káromkodástól megfosztva, többször saját lábába boxolva.*
- N-n-n-nem... a t-t-t-tt-te... hi-hi-hhh-b-b-bád...-*nyögi ki lassan, ökölbe szoruló kezekkel. Aztán megfordul és megindul, be-bevárva Médit, de ha a másik nem akar, nem kell hozzá szólnia. Csak ott van, hogy ne egyedül vágjon át a faluig.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=846878#post846878][b]Radetzky Médi - 2022.05.27. 19:53[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=851548#post851548][b]Draskovich Kristóf - 2022.08.22. 20:36[/b][/url]

Épp végeztem az egyik történelmi jellegű mű elolvasásával, mikoris azon kaptam magam, hogy nincs semmi más tennivalóm. Elgondolkodtam rajta, hogy már lassan több mint három éve képviselem a Rellon házat, emellett éltanuló, és prefektus lettem. A szüleim igazán büszkék lehetnek rám, hiszen idáig minden elvárásuknak tökéletesen megfeleltem. Kifejezetten kellemesen éreztem magam az intézmény falai között, számos aranyvérű kapcsolatra tettem szert, amelyek a jövőben a hasznomra válhatnak. A szüleim persze rendkívül hiányoztak, de az érzelmeket eltemetve magamban minden erőmmel és energiámmal arra koncentráltam, hogy a lehető legjobbat nyújtsam tanulás és előrelépés terén. Visszakanyarodva a mai napra, miután elolvastam a kiszemelt könyvet, úgy határoztam, hogy szívok egy kis friss levegőt, és sétálok egyet az iskola udvarán. Így is tettem, felöltöztem az időjárásnak megfelelő ruházatba, majd útnak indultam. A folyosón szemrevételeztem egy plakátot, amelyen egy eltűnt macska szerepelt. Többször is feltettem magamban a kérdést, hogy hogyan lehet egy primitív létformához ennyire ragaszkodni. Na, és? Mi van, ha eltűnt? Netán összedől a világ? Ugyan már! Intettem lemondóan a plakát felé. Az utam során többször is szembetaláltam magamat a plakáttal, amely eléggé bosszantó volt. Miért nem vesz egy másik macskát az illető? Sosem szívleltem az állatokat, sőt, a macskákat sem, habár sosem volt szerencsém egy ilyen állathoz. A legtöbb diákkal ellentétben nekem sosem volt úgymond kis kedvencem. A szüleim szerint az állatok haszontalanok, a macskák, kutyák büdösek, és bolhásak, ráadásul összeszőröznek mindent. A hallottak alapján egyáltalán nem volt rá igényem, hogy bármiféle állatot tartsak, igazából nem is érdekelt a téma. Mikor kiértem az udvarra, tettem egy nagy sétát a friss levegőn ebben a festői környezetben. Le sem tagadhatom, jól esett kicsit kiszellőztetni a fejemet. Mikor a sétám végére értem, hirtelen egy halk horkolásra lettem figyelmes az egyik bokor alatt. Kíváncsivá tett, hogy vajon ki vetemedett arra, hogy egy ilyen rendhagyó helyet választott magának pihenés gyanánt. Közelebb léptem a helyszínhez, és az alvó állatban rögvest ráismertem a kiplakatolt macskára. Hirtelen az ötlött be, hogy hagyom a fenébe az egészet, nem én tehetek arról, hogy a tulajdonos elveszítette a birtokában lévő élőlényt. Elkezdtem elindulni vissza a kastélyba, majd bevillant, hogy amíg nem lel az állatra a gazdája valószínűleg az ebédlő asztala is ki lesz plakátolva a macska képével. Valamiért ez rémesen idegesített, nem akartam belefutni lépten-nyomon a szőrös lény plakátjába. Inkább úgy határoztam, hogy előkerítem a gazdáját, akit már ismertem látásból. Egy Levitás félvér lány volt, nálam idősebb korosztály. Elindultam a megkeresésére, miközben reményeim szerint az állat tovább szundikált a bokor árnyékában. Én ugyan meg nem fogom ezt a bolha fészket, kizárt dolog! Ráadásul lehet, hogy karmol, és jól össze is szőrözne. Foglalkozzon vele szépen a gazdája. Út közben azon gondolkodtam, hogy éppen hol tartózkodhat a lány... óriási szerencsémre belefutottam az udvar bejáratánál.
- Örvendek, pont te vagy az én emberem! Az imént belefutottam a keresett macskádba. Az egyik bokor alatt pihen. Ha gondolod, odavezetlek, aztán befoghatod az állatot - közöltem a másikkal a legnagyobb komolysággal.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=851611#post851611][b]Marina Darik - 2022.08.24. 11:19[/b][/url]

#mindmybusiness
#azthittembarátokvagyunk
#kérdőjel
#Júlia

Ha azt mondanánk, hogy szenvedett, akkor épp csak gyenge eufémiával fejeznénk ki azt, amit Marina végzett az udvar padján. Körülötte két három könyv volt szélesre tárva, egyikből rondább képek meredtek az elhaladóra, mint a másikból. Nem volt mit tenni, ilyen ez a Ragálytan.
- Szóval a magiofil.... aaaaa... - Fél szemmel belelesett a könyvbe. - ... bájitalok, átkok, lények és mágikus entitások által terjesztett fertőzések, amelyek.... - nézett újra az agyon gyötört lapokra. - ...csak akkor kötődnek a szervezethez, ha abban pezseg a mágia - bólintott magának a végén, büszke fejjel, csak hogy utána egy pillanat alatt lehervadjon róla. Nem fog menni. Utálja a gyógyítóit. Nincs ember a földön, aki képes lenne beleverni ezt a fejébe.
Sóhajtott egyet, és kétségbeesetten nézett maga köré, hogy találjon valamit, ami eltereli a negatív gondolatait. Felvette a padról a rágóját, és bevett egyet. Aztán még egyet. Meg még egyet, hogy a végén már akkorára dagadt az arca, mint egy jól lakott mókusnak, és csámcsogni kezdett. Vajon mekkorára tudja felfújni a rágót?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=851613#post851613][b]Vattai Júlia - 2022.08.24. 12:16[/b][/url]

Marina|
WIWT| 3/6 |4
______________________________________________________

Nem egészen tudom mióta fekszem a szobám padlóján a plafont bámulva pizsamában. Egy ideje feltehetőleg, mert már kezdem realizálni a lét nagy dolgait, mint mondjuk a csípőmbe szűrődő kurva újság kurva sarkát.
Azét a hülye újságért amit az itteni nyomik írnak, mert nincs jobb dolguk. Mérgesen kivájom az oldalamból a papírt, ami olyan megviselt mint kurva a kifizetett éjszaka után, csak, hogy még egyszer el tudjam olvasni azt az ezerszer átfutott sort.Kőszegi Róza Amélia és Marina Darik megmutatták, mi az igazi girl power.
- "együtt ment el színházba egy romantikus darabot megnézni, majd együtt vacsoráztak egy étteremben." hagyjuk már Marina nem is tudja a színház fogalmát, nemhogy darabokat nézzen meg benne. - jobb híján a nyulamhoz intézem szavaimat. Kicsit megnyugtatóbb mint önmagamhoz beszélni, kevésbé hatok őrültenk.
- Tudod te hol szokott ez darabokat nézegetni? Esetleg ha katonákra van vágva  a szendvicse ott szokott  - morgom, elvágva a nevébe az újságot. Az csörögve landol pár centire tőlem a földön. Nem ment messzire. Nyöszörögve feltápászkodom, a fejem enyhén hasogat. Próbálok visszaemlékezni, hogy ittam-e alkoholt is, de nem vagyok képes megmondani. A leheletemmel próbálom lecsekkolni de nem érzek semmit.
- Idióta dán...izé, idióta Amélia. Idióta felvilágosodás...ki a franc hitte, hogy jó ötlet a lány-lány randi? Nem, Marina csak ne randizgasson nem? - az ablak felé félúton megállok visszanézve a nyúlra, aki pont leszarva a hangulatomat zabálja a tápját. De jó akkor megetettem. Jó tudni, hogy önkívületi állapotban is egészen felelősségteljes vagyok.
- Nem hát, üljön a seggén és nézzen csak ki a fejéből - bólintok végre elérve az ablakhoz. Kipillantva aztán azt a szamarat pillantom meg. Persze, még az ég is súlyt a látványával, ahogy ott szenved a könyvekkel. Most jobban idegesít mint bármikor máskor.
- Ezaz, megmondom neki! Igazam van vagy igazam van? Hol az a szar, na itt van, mindjá' jövök - azzal ahogy vagyok levágtatok az udvarig.
- MARINA! Marina! De te azt se tudod mik azok a darabok! - semmi szia, semmi mizu. Amint kilépek a fénylő faszom tudja mi ajtaján máris fennhangon elkezdek pofázni felé indulva.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=851614#post851614][b]Marina Darik - 2022.08.24. 12:34[/b][/url]

#mindmybusiness
#azthittembarátokvagyunk
#kérdőjel
#Júlia

Épp csak megfogalmazódott a gondolat a fejében, a szájában már próbálta is kis gömbőccé, majd lapos amorf figurává gyúrni a tömérdek mennyiségű rágót. Nehezebbnek bizonyult, mint előre gondolta, pláne amikor fújni is elkezdte. Túl kicsi ehhez a szája, pedig ő is tudta, hogy amúgy a kelleténél nagyobb. Na de a lényeg, hogy végre megindult a lufi. Szép lassan kezdte el felfújni, egyrészt, hogy ne szakadjon ki azonnal, másrészt mert nem is tudta nagyon gyorsabban. Remélte, hogy felfúvódik akkorára, mint a feje. Akkor tuti lő egy képet Kendének, biztos büszke lesz rá. Rómában... Nem, inkább nem küldd képet. Csak elkészíti. Aztán megmutatja, ha visszajött. Meg elküldi Rolandnak, hogy jót röhögjön. Igen, vannak más barátai is, nem csak Kende meg Loki.
Ahogy egyre vékonyabbá vált a rágó, úgy nehezedett a feladata, hogy ne durrantsa ki. Óvatosan, már akkora volt, mint egy jól megtermedt pomelo, de még fújta, és tette volna ezt tovább, ha nem kezdik el üvöltözni a nevét. Hirtelen úgy megijedt, hogy nagyot fújt a lufiba, ami szétpattanva beterítette a fél arcát, a lány meg behúzva nézett a hang irányába.
- Júlia? - kérdezte félőn. Sose tudott kiigazodni a szőkén. Évekig utálta, pedig legjobb tudása szerint nem adott rá indokot. Aztán hirtelen sütit sütött neki, meg vigyáznia kellett a nyulára - amit olyan komolyan vett, hogy még Srtut is megsértődött rá. Most meg megint üvöltözik.
- Milyen dahabok? - kérdezte értetlenkedve, félig még összeragadt szájjal. A kezével próbálta óvatosan lehámozni az arcáról a ragacsot, miközben aggódva nézett a navinésre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=851617#post851617][b]Vattai Júlia - 2022.08.24. 13:49[/b][/url]

Marina|
WIWT| 3/6 |
______________________________________________________

Ahogy Marina megfordul a pofája csupa rózsaszín izével megtorpanok. Kicsit kell gondolkodnom, hogy egyáltalán mit is akartam annyira kibillentett a gondolatmenetemből. Mi a fenéért kent rágót az arcára? És ő volt színházba? Lehet, hogy inkább az Edictum szerkesztőségébe kéne berontanom, hogy mit hazudoznak már? - Na ez az - mutatok rá. Hát mondtam, hogy nem tudja. Hát megmondtam csessze meg, hogy nem tudja.
- Össze kéne őket verni, mert hazugok. Az egész rohadt szennylap hazugság - mérgesen ülök le mellé a padra, közöttünk a sok szerencsétlen, valószínűleg egyszer kinyitott könyvekkel.
- Milyen darabok? Hát mondtam, hogy nem tudod, hogy mik azok a darabok - ez már csak magamban való dünnyögés.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=851618#post851618][b]Marina Darik - 2022.08.24. 14:16[/b][/url]

#mindmybusiness
#azthittembarátokvagyunk
#kérdőjel
#Júlia

Marina sose volt egy gyors ember, és ezt tudta magáról. De most az volt az érzése, hogy nem egyszerűen lassú, de hiányoznak bizonyos információk, amikre szüksége lenne. Az "ez az" pedig nem nagy segítség ennek megfejtésében. Közben meg a feje tiszta rágó, és lassan már mind a két keze is hozzátapad a másikhoz, ahogy a nyúlós anyag teljesen körbe tekeri.
- Ki hazudik? Rólad? - tette fel a kérdéseket, amíg belekente az egyik jegyzetfüzetébe a rózsaszín csomót. Fenét érdekli most a ragálytan, majd ráér ezen a mozdulaton siránkozni, ha megbukik.
Keze és arca még itt-ott rózsaszín, de már legalább képes kinyúlni a lány kezében ide-oda himbálódzó, zizegő újságért.
- Jaaaa, hogy színdarab. Az Operaház fantomját néztük - bólintott Marina. - Tudtam, hogy Amélia szereti, mert amikor Párizsban voltunk belógtunk a Rómeó és Júliára. Igaz, a világítás mellől néztük, félig a színészek feje felől, mert nem volt jegyünk, és oda bújtunk - válaszolta a lehető legártatlanabb módon a barna. - Miért, te is szereted őket? Én főleg azt szeretem, amiben ének is van, nem csak monológ. Főleg, ha ilyen régi magyarul van, az nehéz - beszélt tovább Marina, és felhúzta az egyik lábát, hogy kényelmesen elhelyezkedjen. Még örült is, hogy Júlia rárontott, így nem kell tanulnia.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=851623#post851623][b]Vattai Júlia - 2022.08.24. 19:15[/b][/url]

Marina|
WIWT| 3/6 | 3
______________________________________________________

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=851692#post851692][b]Marina Darik - 2022.08.26. 21:25[/b][/url]

#mindmybusiness
#azthittembarátokvagyunk
#kérdőjel
#Júlia

Már épp elhitte volna, hogy a nehezén túl van, mert hogy végre kiderítette, hogy miről van szó, amikor Júlia újra felcsattant. És ezúttal minden szavát tökéletesen értette Marina.
- Hey! Amélia nagyon jó barátom, szóval ne mondj rá ilyeneket. Igenis szép lány, más különben nem legyeskedett volna körülötte Loki éveken keresztül - dobbantotta le a lábát Marina mégis a földre felháborodottan. Móric sajnos olyan ember, aki nagyon hiú. Magát, és a környezetét nézve is. Szóval az, hogy Csibét összeszedte anno a könyvtárban, meg utána mindenhol a kastélyban, az bizony jele annak, hogy egy szép nőről van szó. - Ha meg nem szereted a színházat, akkor nem kell menni. Nem értem most hirtelen mi bajod van - nézett nagy csodálkozó szemekkel a másikra a barna. - Most megint haragszol rám, mint... mint tavaly? - nézett sajnálkozón Marina, és még ajka is lefele gördült a kétségbeeséstől. Olyan volt, mint egy szűkölő kutyus, aki meg van ijedve, hogy a gazdája elhagyja.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=851876#post851876][b]Vattai Júlia - 2022.08.28. 20:35[/b][/url]

Marina|
WIWT| 3/6 | 2
______________________________________________________

Gyűlölöm, hogy Marina védi azt a lányt, jobban, mint arra valaha számítottam volna.
- Egy liba, L I B A - még le is betűzöm neki, hogy biztos értse. Még akkor is ha dobbant meg ha rögtön fejre is áll. Amélia nem több egy levitás libánál.
Ez a mérges, sértődött tekintet viszont csak addig tud a képemen ülni amíg Marina ajka le nem biggyed. Ez övön aluli fegyver, nem szép húzás ilyen kiskutya szemeket kijátszani egy ilyen...veszekedésben? AZ volna? Elfordítom a fejem tőle, hogy ne is lássam.
- Nem haragszom. Akkor ti most jártok vagy mi? - hülyeség megkérdezni. Nem is érdekel, miért izgatna az, hogy mit csinál? Tök leszarom.