38. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: « 1 2 ... 8 ... 16 17 [18] 19 20 ... 28 ... 43 44 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Vikohino Thaihasy
INAKTÍV


Eperlány
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 2041
Írta: 2015. február 14. 20:25 | Link

Valentin nap

Maszk, ruha

Valóban, amíg a magas, szőke fiú bele próbálja erőltetni a lakatjába a kulcsot, elég zavarba ejtő, kínos pillanatokat szül. Viko félrepillant, a feje csak úgy ég, de a zár nem nyílik. Wolgi ezek után gyorsan le is lécel, a fiatal nő pedig ott marad egyedül, a pár bájitallal kiolvadt üdítőjével. Az üvegpohárban azóta a limonádé már beszíneződött pinkre, ő pedig újból belekortyol és kezével próbálja letörölgetni hűs nedűt ruhájáról. Ez hiányzott. Sehol az ő párja, és még le is itta magát. Inkább elmegy ő is az egyik pincérhez és kér egy pár aprósüteményt, amíg vár meg előveszi a pálcáját és pár mozdulatot téve vele, eltünteti az éktelenül sötét foltot. Na, így már máris másabb. A süti még nem jön, úgyhogy újabb korty következik. Szájában szétárad a tömény málna és levendula bódító íze, eltartja magától a poharat, és lecsukott szemmel koncentrál amíg visszaszerzi saját ízlelőbimbóit. Túl édes ez a valami, és sehol benne egy eper. Úgy dönt, megvárja még a süteményt, befalja, vár még tíz percet és lelép, az lesz úgy a legjobb mindenkinek. Amikor megérkezik a pincér, sebtiben kikapja a tálcájáról a kis tányért és kínost mosollyal az arcán ül le a legközelebbi sok fős asztalhoz, hogy ott tömje magába az édességet. Talán ezért nem kell ő már senkinek, diákkora óta sokat felszedett, többet nassol és kevesebbet sportol... A gondolatra megakad szájában a falat, majd pár pillanat múlva morcosan öblíti le a bájitalos löttyel.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


| Hullócsillag Seprű- és Kviddics Szaküzlet tulajdonos |
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2015. február 14. 20:35 | Link

Valentin nap | Rapid Randi | Maszk

Sokkal jobb ez a hely, mint a másik. Itt az emberek szeretnek ünnepelni, sokszor. Bár azt hiszem a fiúiskola nem éppen olyan, ahol van értelme a Valentin nap ünneplésének, akiket mégis érint, azok pedig elintézik ezt négyszemközt, itt viszont, ezen a helyen, szeretnek az emberek mindent megünnepelni amit meg lehet. Én pedig vevő vagyok arra, hogy ne csak tanulással töltsük az időt.
Jelentkeztem a Rapid Randira is. Elvégre ez is az ismerkedés egyik formája, és bár ismerek lányokat, a legtöbbjükről kiderült, hogy már van párjuk, én pedig nem vagyok itt olyan régóta, hogy mindenkiről mindent tudjak, és tudjam, ki az, aki szóba jöhet. Talán ma este. Fekete nadrágot, fehér inget, fekete lazán kötött nyakkendőt, és ehhez fekete, magasszárú tornacipőt húzok. A fehér ingemet is feltűröm könyökig, kényelmesen. A korábbi iskolám egy ennél jóval hidegebb országban volt, így nem nagyon zavar, hogy csak ebben az összeállításban menjek le.
Az utolsó kanyarban veszem csak fel a maszkom, és ezzel sétálok beljebb, remélve, hogy könnyen megtalálom a maszkot, ami az enyémhez illik. Már több ember van itt, egyből sejtem, hogy ez nem lesz olyan könnyű. Zsebre dugott kézzel lépkedek beljebb a tömegbe, olykor rá-rámosolyogva egy-egy lányra, főleg azokra, akik olyan maszkban vannak, amely hasonlít az enyémre, sőt az egyikőjüknél még a lakattal is bepróbálkozom, ám, bár a kulcs belemegy, el nem fordítja.
- Sajnálom. Szép estét.
Kedves volt, viszonozta is, azonban egyikünk sem lett boldogabb attól, hogy tovább kell keresgélni a nagy őt, akit ma este nekünk szánt az ég, meg a diákönkormányzat. Csak lenne már itt, kezdek határozottan izgulni, hogy milyen lesz a párom ma este, pedig tudom, hogy a lányok sokáig készülnek, talán még most is éppen a haját csinálja vagy a sminkjét. Nincs okom aggodalomra, el fog jönni.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dandellion Masson
INAKTÍV


Dehlya Masson
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 79
Írta: 2015. február 14. 20:43 | Link

Maszk
haj
Cipő
Ruha

Soha nem hittem volna, hogy eljövök egy ilyen Random Randira, de mivel maszkot kell viselni(és ezt imàdom)ezért ki nem hagyhattam.A magassarkúmban már tökélletesen megtanúltam járni, attól függetlenűl, hogy csak ünnepekkor veszem fel. A ruhámban egy kisebb hercegnőnek érzem magam és a maszk bár egy kicsit kényelmetlen, de kifejezetten nekem való. Ahogy belépek az udvarra egy mesevilágban érzem magam. Minden csodaszép fényekkel van tele és az egésznek a hangulata nem is tudom.... Olyan varázslatos. Nagyon izgulok amiatt, hogy ki lehet a partnerem. Még sohasem voltam ilyenen és ha még meg is találom akkor sem tudom, hogy mi legyen. Biztos nagyon ideges leszek. Leszek? Hiszen már most is az vagyok. Igazából azért jöttem ide, hogy megismerkedhessek egy újabb emerel. Nem feltétlenűl azért, hogy több történjen. Lassan elkezdek a kezeimet tördelve sétálni, de én sem tudom pontosan, hogy merre.
Utoljára módosította:Dandellion Masson, 2015. február 14. 20:45 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ha két ajtó közül kell választani, menj a falnak
Kiranella Amorden
INAKTÍV


Belle au bois dormant
offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 99
Írta: 2015. február 14. 20:48 | Link

Valentin nap

Derek

Ruha

Egyre zavartabb a mosolya, ahogyan a szeme találkozik Derekével. Nem jön oda hozzá nem is próbál közelíteni felé. Hirtelen kiszárad a szája és a szívet erősen szorítja a kezében. Látja, hogy Mea barátja mellett áll, így segélykérően pillant rá, de nem őt nézi, hanem Dereket, aztán hirtelen elmegy. Arra gondol, hogy biztosan megtalálta a párját, vagy csak zavarban van, amiért két barátja áll most itt és jobbnak látta kettesben hagyni őket. Furcsa módon örült volna, ha marad, mert vidám természetével biztosan feloldaná ezt a feszültséget, amit érez. Ujjai elfehérednek, úgy szorongatja a szívet és a pálcát maga előtt. Mivel nem állhat, úgy mint egy kőszobor egész este még egy nagy levegőt vesz és lassan kis lépésekkel megindul Derek felé. Ahogy a távolság csökken, úgy nő benne a zavar. Még egy lépés, még egy... ott áll már közvetlenül előtte. Most a következő nehéz próba jön meg kellene szólalni. Olyan különös ez, mert eddig ez sosem okozott gondot most nem tudja miért megy ilyen nehezen. Végül is csak kipréseli a száján.
-Szia...
Istenem, Derek szólalj meg végre! Örülsz, nem örülsz... , így nagyon nehéz dolgom van.
Végül is elmosolyodik félénken és a szemébe néz lassan.
-Én írtam a levelet... örülök, hogy eljöttél...
Ennyire futotta, ha Derek nem szólal meg hamarosan tényleg lehet, hogy elszalad innen. Minden igyekezete ellenére mélyen elpirul és lesüti a szemét.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Chuck Welch
INAKTÍV


szörnyeteg.
offline
RPG hsz: 172
Összes hsz: 344
Írta: 2015. február 14. 20:50 | Link

Valentin cucc
maszk
ma




Valentin nap; egy ideje nem ünnep neki, kint nem volt barátnője, legfeljebb csak egy este erejéig, most meg... Most azt sem tudja, hogy igazából mi a helyzet vele, mit érez pontosan, mit kellene tennie.
Nem önszántából jelentkezett erre a maszkos, giccses rendezvényre, egy ideig úgy volt, hogy a közelébe sem megy, aztán már úgy volt vele, hogy ha már így alakult, akkor miért ne? Bármikor hazamehet. És egészen jó kis álarcot hozott a bagoly, amihez viszonylag fel tud öltözni. Egyelőre ez az egyetlen motivációja, hogy részt vegyen a mulatságon, de bízik benne, hogy ott azért konkretizálódni fognak a dolgok. Lehet, hogy félúton, vagy már az elején leveszi a maszkot, esetleg végig anonim marad. Ki tudja? Kicsit azért kíváncsi, hogy vajon ki lesz a párja, ha már ilyen "vakrandira" adta a fejét. Mindegy, ezt biztosan meg fogja tudni.
Sikerül nagy nehezen felöltöznie, megcsinálni a haját, majd fel is veszi a maszkot még a tükör előtt, megigazítja és el is indul a helyszínre. Úgy van vele, ha már lúd, legyen kövér. Csak nem fognak rá furcsán nézni; Valentin nap van, ilyenkor (is) mindent szabad. Ha meg esetleg még is, akkor ugyanannyi figyelmet fog neki tulajdonítani, mint amikor eddig, ha esetleg megbámulták a tetoválásai, vagy bármi miatt. Szép időnk van, a szellő is csak lágyan fúj, ennek megfelelően csak kényelmesen battyog az udvarig, de így is odaér időre, bőven. Gyülekeznek az emberek, de nincsen éppen nagy tumultus. Végigméri az ebereket, aztán sikerül megtalálnia "párját". Elindul felé -nem igazán kell átverekednie magát az emberek között-, de közben kér egy italt, hogy azért mégse üres kézzel menjen.
Megkapja, aztán megy is tovább a hölgyhöz, majd oldalról meg is lepi, de nem túl hirtelen, szóval semmi esély szívrohamra.
- Szia! Ezt neked hoztam - adja át a rejtélyes személynek a koktélt, s közben elkezd azon gondolkodni, hogy tulajdonképpen mit is keres itt?
Utoljára módosította:Chuck Welch, 2015. február 14. 20:53 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Wolgast Bellafonte
INAKTÍV


Répasrác
offline
RPG hsz: 190
Összes hsz: 7542
Írta: 2015. február 14. 20:53 | Link

Szent Bálint nap | Mea


 Libafossárga szemeimet végigpásztáztam a helyen, kizártam magamban még pár maszkot. Amiben van szín, az tuti nem jó. Úgy döntöttem, a párom megtalálásával még várok. Talán még itt sincs az igazi. Beletörődve kihörpintettem a teám maradékát, leraktam egy pincér tálcájára, majd lézengeni kezdtem. Direkt ettem egy picit, mielőtt eljöttem, hogy ne tömjem magam degeszre a partnerem előtt, de most úgy tűnt, rossz döntés volt. Annyi habos süteményt találtam, hogy csak a látványtól megszédültem. Jólesően megborzongtam a rengeteg cukor gondolatától.
 Tudni kell rólam, hogy fura vagyok édességek terén. Minden reggel valami édessel kezdem a napot, különben levert és étvágytalan leszek egész nap. Este szintúgy. Napközben pedig felfalok egy komplett malacot. Ekkora testet etetni kell, ráadásul mozgok is rengeteget.
 Elvettem hát egy kis csodát, rózsaszín piskóta, fehér hab, koktélcseresznye a tetején... Nem mertem beleharapni. Féltem, hogy menten össze fogok esni. Az agyam zsibongott, hogy itt az esti édes ideje, hogy szépeket álmodjak majd. A legközelebbi asztalhoz mentem, a szememet le sem vettem a kis kincsemről. Egy széket kijjebb húztam, hogy leülhessek, de még mielőtt ez megtörtént volna, olyan elegánsat haraptam a süteményből, mint még életemben soha. Még csak az ajkam sem lett habos, szinte hihetetlen! A térdem megrogyott, teljes extázisban huppantam a székre.
 Mindez körülbelül hat másodpercig tartott. Ezután kinyitottam a szemem, és egy lányt pillantottam meg az asztal túloldalán. Egy végtelennek tűnő pillanatig csak néztem, egyenesen a szemébe. Kívülről talán úgy tűnt, megrökönyödök attól a nem mellesleg gyönyörű szempártól, vagy talán teljesen bolondnak látszottam, de belül csupán egy kis gondolat keringett, mint egy kisvasút: Azt a hét meg a nyolcát! Csak nem épp ezekkel a szavakkal.
 Befordultam a széken a lány felé, gondoltam legyen a szituáció még mókásabb, beszélgessünk!
- Szia! - Wolgi vagyok, mondtam majdnem, de aztán leesett, hogy ez egy álarcosbál. - Remélem, nem zavarok. Bocsi, hgy csak úgy ide... vetődtem - igen, ez talán helyes kifejezés - , de nem találtam a párom, szóóóval... - És ő is egyedül van! Logika ON - ...láttam, hogy te is így üldögélsz magányosan, gondoltam miért ne legyünk magányosak együtt? - vigyor. Reméltem, nem zavar el rögtön.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

-=Éjfélkirály|Avatartalan=-
csacsi
Derek Taylor
INAKTÍV


Mindenkori Mókamester # Dercsi # Cicafiú Gwennek:D
offline
RPG hsz: 105
Összes hsz: 953
Írta: 2015. február 14. 21:08 | Link

Mea és... tényleg Kira??? oO

- Dehogynem fair! Na, ne kelljen már a fogadat húzni! - röhög a fiú, aztán hirtelen egyik pillanatról a másikra annyi minden történik, amikor igazából mégsem.
Vagyis számára történik csak sok minden, és szinte alig érzi, hogy Mea valahogy gyorsabban megy el a kelleténél. Szerencsétlen Dereknek fogalma sincs jelenleg semmiről.
Csak áll, mintha a földbegyökerezett volna a lába, és nézi a hozzá tündérien aranyosan lépkedő lányt. Ekkor elmondja Kirának, hogy mennyire örül, hogy itt van, hogy milyen szép, és mennyire kedves neki, hogy nem tudja mit gondoljon és mit érezzen, hogy alig akarja elhinni, hogy ő az a lány, és, hogy nem érti, hogy mindezt miért, de ezerszer is köszöni neki, amiért ő írta a levelet. Hogy megkönnyebbült, és hogy mennyire boldog.
Azaz, hogy azt hiszi, hogy mindezt elmondja, de igazából észre sem veszi, hogy mindez csak a fejében játszódik le, és még mindig totál némán áll, és bámul a lányra, mintha agyhalottá vált volna. Égő.
Valami mondatféle hangzik el, meg talán köszönés is...
- Miért?
Ennyi bukik ki belőle hirtelen, és ez egészen logikusan hangzana azok után, amiket fejben elmondott, de így, hogy csak magának beszélt, azért eléggé érdekesen jön ki a dolog.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


♪ ♫ ♩ ♬
Vikohino Thaihasy
INAKTÍV


Eperlány
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 2041
Írta: 2015. február 14. 21:16 | Link

Valentin nap

Maszk, ruha

Meg se nézi, milyen szépen lett kipingálva a szív alakú sütemény, azt viszont elégedetten állapítja meg, hogy eperlekvárral ízesítették. Végre valami... hazai? Hát, olyasmi. Ettől egy kicsit lenyugszik, bár még ugyanúgy küldi a morzsák után a színes löttyöt. Kezdi a dolgot egyre kilátástalanabbnak érezni, fejét lehajtja az asztal lapjára, és hangosan felsóhajt. Miért kellett ma felkelnie? Szombat van, talált új munkaerőt a boltba, nyugodtan maradhatott volna még lustálkodni az ágyban...
~ "Ejnye húzottszemű, pont ettől rakódtak rá a kilók." ~ - felkapja a fejét és ijedten körbenéz. Nem, csak a fejében kísérti Algood, nem a valóságban, nyugi, nyugi... Visszapillant az asztalra, de egy kisebb csoport most akar ott helyet foglalni, és kéne az a szék is, amin ő ül... Lebiggyesztett szájjal áll fel és sétál odébb. Micsoda diákok. Ha nem inkognitóban lenne itt, mindenkit elküldene büntetőmunkára sepregetni, bizony... Újabb sóhaj, lehörpinti az utolsó pár kortyot is és már éppen induláshoz készülődne, amikor oldalba bökik. Meglepetten pillant a férfiúra, akin egy hasonló maszk van, mint rajta, csak tollak nélkül. Döbbenten elveszi az italt, aztán maga elé nézve nyel egyet, majd visszafordul kicsit idegesen.
- Ööö köszönöm. - egyebet sem tud kinyögni, bármi is ez a valami, ebből is egy nagyot kortyol, végül mikor beszédképes állapotba kerül, kezet nyújt az idegennek. Néhány másodpercig habozik, hiszen ez most egy viszonylag anonim dolog lenne.
- Eperlány. És te, ki vagy? - mosolyt erőltet az arcára, újból megbánja, hogy ma kikelt a pihe-puha ágyikójából.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


| Hullócsillag Seprű- és Kviddics Szaküzlet tulajdonos |
Kiranella Amorden
INAKTÍV


Belle au bois dormant
offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 99
Írta: 2015. február 14. 21:27 | Link

Valentin nap

Derek

Ruha

Derek végül megszólal, de amit mond az nem, hogy nem könnyíti meg a dolgát, de ennél rosszabbat nem is kérdezhetett volna. Kitartóan kezdi el a földet bámulni és közben kattog az agya.
Miért?... Erre most mit mondjak? Mert szerettem volna veled lenni, mert... szeretlek, jobban, mintha csak a barátom lennél. Ez valami más nem baráti szeretet és valahogyan el akartam mondani, hogy tudd ezt, de nem tudtam elmondani, képtelen voltam rá máshogyan, ezért így tudattam veled. De úgy tűnik lassú a felfogásod..
Az utolsó gondolattól, amit már a kétségbeeséshez közeli állapot hozott elő, hirtelen nevethetnékje támad. Felemeli a fejét és hirtelen szélesen elmosolyodik.
-De nehéz a felfogásod! Azért hívtalak, mert ma veled szerettem volna lenni...
Elneveti magát, a kezében szorongatott aranyszívet belenyomja Derek kezébe és gyengéd pillantással néz rá.
-Boldog Valentin napot!
Szerencsére a humoros gondolat kizökkentette a zavarból. Derek tényleg lassan kapcsol, de még ez is olyan kedves benne. Reméli most már, azért közelebb van a megoldáshoz.
Utoljára módosította:Kiranella Amorden, 2015. február 14. 21:31 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Szervezői Mesélő
DÖK tag


DÖK mesélő
offline
RPG hsz: 284
Összes hsz: 781
Írta: 2015. február 14. 22:03 | Link

Chuck Welch és Vikohino Thaihasy


♥"Ne felejts!" Narancs♥
Az elfogyasztója egykettőre romantikus hangulatba kerül! Egész nap úgy fogja érezni, számára a Valentin nap a világ legcsodálatosabb napja, minden ember csodálatos, főleg a partnere, és a világ annyira gyönyörű, hogy már csak a szaladgáló nyuszikák, és a csiripelő madárkák hiányoznak ahhoz, hogy tényleg soha többé ne legyen ennél tökéletesebb nap egész életében!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Várkonyi Arnold
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 114
Összes hsz: 245
Írta: 2015. február 14. 23:56 | Link

Valentin nap - Random Randi
Állia

maszk - ruha

Kissé izgatottan indulok a vakrandim helyszíne felé, kezeimet a nadrágom zsebébe rejtve. Nem is tudom igazából mitől tartok. Az kétségtelen, hogy csinos partnerem lesz az este, ebben az iskolában minden lány gyönyörű, és az sem tántorít vissza, hogy talán még sohasem beszélgettem vele korábban. Nehéz zavarba hozni, és szívesen vállalom a beszélő szerepét, elkerülvén a kínos csendeket, ha a másik fél kevésbé kedveli az érdemtelen csevegést. Aha, nyilván ilyenkor nem azt bizonyítom, mennyire értelmes egy gyerek vagyok, mert a semmiről beszélni hosszasan nem egyszerű ám anélkül, hogy bármi hülyeséget kiejts a szádon. Ráadásul alapvetően is vannak érdekes gondolataim, amiket úgy érzem, feltétlenül meg kell osztanom a nagyvilággal, adott esetben a mellettem lévővel.
Talán csak a helyzet szokatlansága teszi a pillanatnyi zavaromat, miközben lassítok lépteimen, és a csodásan kivilágított, kidíszített udvarra lépve besorolok a maszkos, párját kereső lányok és fiúk közé. Öltözködésemet tekintve próbáltam valami középutat találni a teljes cicoma és a hétköznapi között, így egy egyszerű, fekete zakó alá csak egy szürke pólót vettem fel, a zakóhoz illő fekete nadrággal. A maszkom, ami a reggel érkezett arany és fekete színben pompázik, kellően csillogó, remélhetőleg nem lesz nehéz megtalálnom a párját a nagy forgatagban.
Nem is tétlenkedek, igyekszem tekintetemmel körbejárni a helyiségen az árválkodó lányokon, és egy kis fel-alá járkálás után meg is pillantom a fekete-fehér koktélruhában ácsorgó, az enyémhez illő maszkban lévő lányt. El is indulok felé, útközben pedig a zsebemben lapuló kulcsot kezdem keresni.
- Ez azt hiszem, hozzád tartozik – emelem fel az apró kulcsot, és bizonytalan mozdulattal az arcomat félig takaró maszk felé intek. – Szia! – köszönök mosolyogva, mert nem illik e nélkül indítani a randinkat. Szemezek egy kicsit az elhaladó pincéreknél lévő italokkal, de egyelőre nem kérek, aztán zavartan vakarom a tarkómat, körbenézve, hátha segít valaki, hogy ezután mi a teendő.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2015. február 15. 11:59 | Link

Valentin nap | Random Randi
Arnold

Nem tudom, hogy a zene vagy a koktél hatására, de kezdek megnyugodni.
Nézem a körülöttem egyre gyűlő színes tömeget és elmosolyodom. Körbenézek, hátha látok egy hasonló arany fekete maszkot.
Kis idő múlva meg is láttok egy felém közeledő magas fiút az enyémhez hasonló maszkban.
Meglepődésemben majd nem elejtem a poharam, de az első döbbenet után kicsit összeszedem magam. A közelemben elmenő pincér tálcájára teszem a poharam. Aztán ideges mosollyal nézem a mellém érkező srácot.
Enyhe értetlenséggel nézem a felém mutatott kulcsot, aztán felfogom, hogy a nálam lévő lakatra gondol. Pirulva előkeresem a lakatott a táskámból.
Félszeg mosollyal a fiú felé nyújtom a lakatom.
-Csak akkor tudjuk meg ha kipróbáljuk.
Megérintem az arcomat félig takaró maszkot és kissé zavartan köszönök.
-Szia.
A fülem mögé tűröm az egyik kosza hajtincset és megpróbálom leküzdeni a kezdeti zavarom. Amíg kiderül, hogy jó a kulcs ami a fiúnál van. Megnézem egy kicsit jobban hátha felismerem, hogy ki van a maszk mögött, de csak annyit tudok megállapítani, hogy nálam pár évvel öregebb.
Közben rájövök, hogy amíg néztem elfelejtettem mosolyogni. Ezért elmosolyodom, önön hülyeségemen. Hisz eldöntöttem, hogy nem leszek ideges. Veszek egy nagy levegőt és nyugalmat erőltettek magamra.  
Utoljára módosította:Állia Szipenni, 2015. február 16. 20:53 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kámea Nimoá
INAKTÍV


*Mea*
offline
RPG hsz: 70
Összes hsz: 225
Írta: 2015. február 15. 20:25 | Link

Valentin nap -Wolgi

Ahogy a tömeget pásztázza, megakad a tekintete azon a magas és szőke srácon, akit Derek kinézett neki. Fogalma sincs, hogy ki lehet az, főleg a maszk miatt, de még az is lehet, hogy a fiú ráhibázott. Még mindig olyan furcsa neki ez a szituáció, de mikor lopva feléjük pillant, elmosolyodik. Bár ezt szegény Kira nem biztos, hogy láthatta, pedig nagyon büszke rá, hiszen meg merte tenni ezt a lépést.
Végül visszatér a titokzatos szőkéhez. Amaz éppen egy rózsaszín süteménnyel van elfoglalva, majd elindul... felé?
Szórakozottan figyeli, amint a fiú helyet foglal vele szemben. Láthatóan eddig még nem vette észre. Mikor azonban ez a tény változik, kis híján múlik, hogy el ne nevesse magát. Milyen jó is most ez a maszk! Érdeklődve néz a fiúra, szemében a te vajon mit szeretnél kifejezés ül a legjóindulatosabb formájában, majd ennek folytatásaként egyre nagyobb jókedvvel hallgatja a fiút.
- Történetesen nem zavarsz... mosolyog a fiúra titokzatosan.
- Valaki szerint itt biztosan van egy párom, de sütik sem tűnnek rossz társaságnak!
Céloz végül a szőke habos szerzeményére immár vigyorogva, majd körülnéz és egy éppen arra sétáló pincér tálcájáról levesz egy citromos süteményt, amin egy fehér kis virág van.
- A társas magányra?
Emeli fel ünnepélyesen a süteményt, majd ha minden igaz, belé is harap. Hmmm... de finom!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várkonyi Arnold
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 114
Összes hsz: 245
Írta: 2015. február 15. 20:29 | Link

Valentin nap - Random Randi
Állia

Mikor tudatosul bennem, hogy a lány, akit egyébként már egészen biztosan láttam a folyosókon, de sohasem váltottunk egyetlen szót sem, talán pár évvel fiatalabb is lehet, előbb érkezett, mint én, egy kicsit kellemetlenül érzem magam. Fiúként illett volna időben megérkeznem a randi helyszínére, hogy inkább én várjak a partneremre, minthogy neki kelljen, ki tudja meddig egymagában ácsorognia, ugyanakkor a remény halvány szikrája pislákol valahol mélyen, talán valakivel elütötte az időt, amíg nagyságom képes volt összecihelődni. Komolyan, lassan kezdhetnék megijedni, hogy talán több időt töltök a készülődéssel és öltözködéssel, mint a lányok általában. Ez azért eléggé gáz lenne.
A saját zavaromat látom tükröződni a lány arcán, ami megmosolyogtat, és máris kezdek lassan feloldódni. Nem lesz itt semmi probléma, nyilván nem szokása senkinek sem minden hétvégén teljesen ismeretlenül nekivágni a randevúzásnak, és mindenkinek furcsa valamennyire. Talán az még érdekesebb lett volna, ha esetleg egy ismerőst rendelnek mellém az esti vacsorához, és esetleg… nem vagyok vele túl jó kapcsolatban… nos, igen, az valóban nem lenne egyszerű.
De szerencsémre nem így van. Amint megvan a lakat, óvatosan nyújtom a kulcsot, és amikor könnyedén elfordul a zárban, a lakat pedig egy kattanással kinyílik, széles vigyor terül szét az arcomon. Azért valahol meg is könnyebbülök, hogy nem lettem magamra hagyva, akármilyen önzőnek is hangzik ez így.
- Úgy tűnik, passzolunk – ejtek meg egy féloldalas mosolyt. – Van kedved esetleg valamit inni, vagy keressünk egy asztalt, és utána? – nem, mintha annyira ragaszkodnék az italhoz, bár kétségtelenül jól esne valami hűsítő. Csak, hogy még inkább oldjuk a feszültséget, no.
- Arnold vagyok, egyébként – és micsoda bunkó, hogy nem mutatkoztam be kapásból! Legszívesebben a homlokomra csapnék és úgy csóválnám a fejem, de talán egy kicsit furcsán hatna ennyi ember közt ez a színjáték, így inkább türtőztetem magam, és megvárom a lány válaszát az itallal, illetve a vacsival kapcsolatban.  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Podmaniczky Ádám
INAKTÍV


PodiÁdi | Team Eridon <3
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 1519
Írta: 2015. február 15. 20:56 | Link

Valentin nal - Lucy *-*

- Miért nem tudnál játszani?
Az, hogy illik egymáshoz a lakatunk és a kulcsunk annyira megnyugtatott, hogy az idegességem is elmúlt, és sikerült olyan témát is találnunk, ami kifejezetten érdekes lehet, mind a kettőnk számára, méghozzá a kviddics.
- Igen, én vagyok. Köszönöm, de veszíteni is tudni kell. Az utolsó meccsünk után bulizni forunk például, ha nyerünk azért, ha vesztünk, akkor meg azért. Nem igazán illik hozzánk, hogy szomorkodjunk. Ha lesz három találatunk, akkor már például dobogós helyen leszünk, ha nem, akkor nem, akkor azért bulizunk majd. Pozitívan tekintünk előre.
Tessék, máris tovaszállt minden izgalom, arcomon széles vigyorral ecsetelem, hogy akármi is lesz a Rellon ellen, mi bizony vidámak és magabiztosak leszünk. Többet fogunk edzeni és jövőre még jobbak leszünk. Imádom az Eridonos életszemléletet, és ha neked az van az egy dolog, de ha vagytok már ketten, akkor generáljátok jobban, és amikor egy egész ház van, na ott csak nevetni lehet.
- Persze, mindenre vevő vagyok.
Különleges koktél. Sosem ittam még koktélt, főleg különlegeset nem, így most kíváncsian várom, hogy mégis mivel tudnak nekünk szolgálni. Amíg ez megtörténik, addig visszafordulok a lány felé.
- Szóval kviddics, ha játszhatnál, milyen poszton játszanál?
Hajtónak vagy fogónak tudnám elképzelni, de értek engem már csodák a saját csapatomon belül is, először például Leonieval, akit majdnem szemberöhögtem, amikor azt mondta, hogy ő terelő. Ha valaki látta már a vöröst és ismeri a stílusát, akkor azt hihetné, hogy ő a kabalánk, akit tündérnek öltöztetünk, virágokat fonunk a hajába, és engedjük, hogy meccs alatt táncoljon, de semmiképp se adnánk ütőt a kezébe, pedig hihetetlenül jó volt benne.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Wolgast Bellafonte
INAKTÍV


Répasrác
offline
RPG hsz: 190
Összes hsz: 7542
Írta: 2015. február 15. 20:59 | Link

Szent Bálint nap | Mea


 A váratlan szituációkban általában kétféleképp szoktam reagálni, ennek mikéntje pedig a körülményekre vezethető vissza. Ha veszélyes helyzetben vagyok, egekben van az adrenalinszintem, vagy meg kell mutatnom, mire vagyok képes, akkor az elmém pezsegni kezd és bármire képes vagyok. Minden más esetben pedig szórakozott tökkelütötté válok. Sajnos ez történt most is. A tény viszont, hogy egy hölggyel van dolgom, lassacskán elkezdte visszazökkenteni az agyam az alapállapotba.
 - A társas magányra! - kacsintottam, majd betömtem a süti maradékát. A második harapás már nem volt nagy szám.
 - Én főleg fagylaltban szeretem a citromosat, de süteményben sem vetem meg. - Ejj, de választékosan beszél az úrfi! Azért túlzásba sem kell vinni a komolyságot.
 - Beszélgessünk, a párunk talán még meg sem érkezett.
Valami oknál fogva meg sem fordult a fejemben, hogy ő lehet az. Láttam olyanokat, akik már sikeresen egymásra találtak, az álarcuk egy-két apró részletet leszámítva ugyan olyan volt. De a miénk viszont egy-két hasonlóságon kívül teljesen más. Az enyém kétszínű, az övé egy. Az övé csipkeszerű, az enyém szimpla. Még a szemek vágása is más...
 - Kezdjük valami alap kérdéssel. Hogy vagy? - Vártam a lány válaszát, közben azon gondolkodtam, hogy én vajon hogy érzem magam.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

-=Éjfélkirály|Avatartalan=-
csacsi
Kámea Nimoá
INAKTÍV


*Mea*
offline
RPG hsz: 70
Összes hsz: 225
Írta: 2015. február 15. 22:32 | Link

Valentin nap-Wolgi

Miután ilyen gyönyörű módon megállapodtak valamiben, Mea is eltűnteti a süteményt, bár nem kellett vele sokat küzdenie, mert nem volt nagy darab.
- Hm. Én annyira nem vagyok oda a fagylaltért. Nyáron persze jól esik, de akkor se feltétlen.
Csak ha már a fagyi szóba jött. Igaz, ha már választania kell, akkor általában citromosat szokott kérni, de ez még bármikor kiderülhet az est folyamán. Annyi azonban bizonyos, hogy lesz ez még így se!
Beszélgessünk!
Hát rendben! Úgy is kezdi nagyon szórakoztatni az eset. Szája csücskében végig ott bújkál a mosoly, s mikor a fiú nagy lendülettel fel is tesz az első kérdést, nem állja meg nevetés nélkül.
- Azt hiszem most egészen jól, bár pár perce még azt se tudtam mihez kezdjek álarcban.
Hát alap kérdésnek tényleg alap volt, de az is igaz, hogy egy társalgást valahol el kell kezdeni. Mondjuk az elején.
- Te például hogyan jutottál el odáig, hogy részt veszel egy ilyenen?
Erre nagyon kíváncsi lenne. Egy fiú szemszögéből.
- És persze hogy vagy?
Mosolyog leplezetlenül.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Wolgast Bellafonte
INAKTÍV


Répasrác
offline
RPG hsz: 190
Összes hsz: 7542
Írta: 2015. február 15. 23:38 | Link

Szent Bálint nap | Mea


 Mindenkinek vannak furcsaságai. Az övé az, hogy nem annyira szereti a fagyit, mint rajta kívül mindenki az univerzumban. Hát... lehetne rosszabb is. Mint például Oliv. Na, ő megkapta a világ összes furcsaságát! Tényleg, mi van vele? rég találkoztunk...
 Elkalandoztam, de szerencsére a lány válasza a kérdésemre kizökkentett a gondolatmenetemből. "Azt hiszem", "egészen jól", "pár perce még"... Nem vagyok legilimentor, de még így is érzem, hogy valami nem stimmel itt. Faggatni viszont nem akarom, udvariatlanság volna, ráadásul nem is tudom, hogy kezdenék neki. Egy bólintással elfogadom tehát a válaszát, majd válaszoltam a kérdésére.
 - Tulajdonképpen nem is tudom... Csak sodródtam az árral, ahogy szoktam. Hallottam erről a dologról, kérdezősködtem, aztán gondoltam, miért ne? Jobb dolgom nem volt mára, szóval itt vagyok. - elmosolyodtam - Csak a móka kedvéért. - Ezután rátértem a másik kérdésre.
- Hogy hogy vagyok? Remekül. - És hosszú idő óta tényleg remekül voltam. Persze ritkán mutattam ki, hogy esetleg nem vagyok úgy, de akkor is. Valami melegített belülről, mint egy cserépkályha. - Igaz, a párom még nincs meg, leöntötte miattam magát egy lány és ittam egy teát, amiben valószínűleg volt valami, de még nem érzem a hatását, de most itt ülök egy gyönyörű lánnyal szemben, beszélgetek vele, ettem egy finom sütit, minden egyszerűen... remek.
 A bók csak úgy kicsúszott. Szokott olyat. Általában nem ilyen nyíltan bókolok, de talán mégis hatott a tea. Hátradőltem a széken, picit oldalra döntöttem a fejem, aztán kiböktem a kérdésem.
 - És te hogy keveredtél ide? - Ez a játékszabály, visszakérdés, plusz egy új. - És mi az, amit szeretsz csinálni?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

-=Éjfélkirály|Avatartalan=-
csacsi
Lucy Blake
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 62
Összes hsz: 141
Írta: 2015. február 16. 10:15 | Link

Ádám

- Hát, még sohasem ültem seprűn, nem hogy még repüljek is. - mosolyodok el.
- Ez jó ötlet, hiszen jobban összeszoktok meg ilyesmi. Gondolom a Klubhelyiségetekben tartjátok a bulit.
Amint Ádám rábólint a koktélra, azonnal kérek is egyet.
- Hát nem is tudom... Igazából mindegyik poszton lévő embernek valamiben jobbnak kell lennie. Például az őrzőnek jó reflexek kellenek, a hajtóknak jól kell célozniuk, a terelőknek erősnek kell lenniük és szintén jó kell hogy legyen a célzóképességük, és persze a fogóknak gyorsnak kell lenniük. Természetesen még ezek mellett is sok dolgot kell tudniuk, de posztonként kb ennyit. Mondjuk ezt gondolom te is tudod. Bár lehet, hogy tévedek, ez ilyen saját megállapításféle.
- Tehát, szerintem fogó biztos nem tudnék lenni, mert ahhoz jól kéne bánnom a seprűvel, én pedig még alapfokon sem tudok, de ezt félretéve én inkább a hajtó felé hajlanék.
- Jaj, egyébként bocsi, ha sokat beszélek. Hajlamos vagyok rá. - nevetek fel.
Sokszor szoktam annyit beszélni, hogy a végén eltérek a témától. Néha már engem is idegesít, akkor milyen lehet ezt a körülöttem lévő embereknek hallgatni? Most nem kéne elszúrni a legeslegelső randimat a túl sok beszédemmel. Kíváncsi vagyok, hogy ebből a megszervezett találkozásból mi lesz...
- Na és, mióta érdekel a kviddics? - nem erőltettem meg magamat túlságosan ezzel a kérdéssel, de kezdetnek megteszi.
Utoljára módosította:Lucy Blake, 2015. február 16. 10:16 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2015. február 16. 16:44 | Link

Valentin nap | Random Randi
Arnold

Amint sikerül nagyjából megnyugodnom újra a mellettem állóra összpontosítok.
Csak úgy megszokásból végigmérem az öltözetét. Majd kissé idegesen  megállapítom, hogy hozzá képest túlöltöztem.
Emellett enyhe örömmel veszem tudomásul, hogy hála a maszknak nem látszik mennyire elpirultam, de még így is hülyén érzem magam. Vettek egy óvatos pillantást a srácra, aminek következtében még jobban elvörösödöm. Gyorsan lesütöm a szemem és enyhe megalázottsággal megállapítom, hogy valószínűleg hülyének néz, amiért ilyen lehetetlenül viselkedem.
Amint kezdenék elmerülni a szégyenben a srác közli, hogy passzolunk.
Mosolyt erőltettek az arcomra, de a föld bámulásával nem hagyok fel.
-Remek.
Az ital említésére eszembe jut az amit előbb ittam. Felnézek, hát ha meglátom valamelyik pincérnél a poharam.  
Ám, amit elsőre megpillantok a partnerem mosolygó arca. Kissé zavartan visszamosolygok. Aztán rájövök, hogy miért néz ennyire és pirulva válaszolok.  
-Nos, nekem mindegy.
Körülnézek, hátha megtalálom a poharam.
Közben pedig szidom magam a hülyeségem miatt. Biztos, hogy nem csak nekem furcsa az az egész. Ráadásul egy Rellonos különben sem viselkedhet így. Ezért jobb lesz összeszedem magam és normálisan viselkedem.
A poharamról lemondva visszafordulok a sráchoz és az idő közben beálló kínos csöndre való tekintettel bemutatkozással próbálkozom, de a partnerem egy kicsivel megelőz.
A nevét ismerősnek találom, de még így se tudom, hogy pontosan ki ő. Ebből arra következtetek, hogy ő se tudja majd, hogy én ki vagyok.
Kicsit magabiztosabban viszonozom a bemutatkozást.
-Én Állia vagyok. Örülök a találkozásnak.
Elkezdek gondolkozni, hogy mivel kezdeményezhetnék beszélgetés, de mivel semmi különösebb ötletem nincs, inkább csöndben maradok és reménykedem abban, hogy a partneremnek több ötlete van.
Utoljára módosította:Állia Szipenni, 2015. február 16. 21:14 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Chuck Welch
INAKTÍV


szörnyeteg.
offline
RPG hsz: 172
Összes hsz: 344
Írta: 2015. február 16. 17:38 | Link

Valentin cucc
maszk
ma
Viko



Két napja nem hitte volna el, hogyha azt mondják neki, hogy itt lesz álarcban és itt fog megpróbálni "mulatozni" elég szűk keretek között. Más társasághoz, környezethez, meg légkörhöz szokott. Az adja neki az otthonos biztonságérzetet, ha piaszag van, körülötte üvölt a metál zene minden hangszóróból és nem kell csinálnia semmit, csak jól éreznie magát, ha meg éppen a saját koncertjén van, akkor pedig dobolnia. Idefelé volt kedve az egészhez, de mostanra már sok indok fogalmazódott meg benne azzal kapcsolatban, hogy maradjon-e, vagy lépjen le minél hamarabb. Ha már megtalálta véletlenszerű párját, akkor úgy dönt, hogy egy próbát megér. Nem akar semmit a maszk túl oldalán lévőtől, csak megpróbálja tényleg jól érezni magát; ez pedig már hosszú ideje nem sikerült neki.
Megtalálja párját, de mielőtt odalépne, kivárja a szituációt, amibe a hölgy keveredett. Ez bizony nem szép dolog: felállítják az asztaltól, mert nincs társasága és ne "foglalja" egyedül az ülőhelyet. Chuck is ismerhetné az érzést, bár hozzá nem nagyon szoktak szólni, mert nem mernek, de most itt van az álarc, és az igazságszolgáltatás pillanata is. Nem álszent, nem bevágódós, és nem is egy papucs figura, akit csicskáztatni lehet, de nem szereti az ilyen típusú megnyilvánulásokat, annak ellenére, hogy gyakran ő sem a legjóindulatúbb.
A hölgy megköszöni az italt, amire Chuck csak mosolyog, aztán az idegen be is mutatkozik. Eperlány... Szóval ezt így kell. Nem tart túl sok időbe kitalálni, hogy ő mit fog mondani.
- Én pedig a szörnyeteg vagyok - mondja egy újabb mosollyal, bár így végiggondolva lehet, hogy ez nem volt túl bizalomgerjesztő. De most miért? Csak az igazat mondta.. Ő is kortyol egyet italából, majd ismét megszólal.
- Gyere, szerezzük vissza az ülőhelyet - mondja, majd mutat az asztal felé, amit a huligánok elfoglaltak, odalép az egyik beszédesebb srác mellé, majd jól érthetően, magabiztosan, nem túl durván, de erős hanggal mondja, amit akar.
- Srácok, az előbb kitúrtatok egy hölgyet, hogy itt zajongjatok. Tűnés! - mondja egy kicsit már erősebb hangon, de még nyugodtan, közben egy másik irányba mutat. Elgondolkodik azon, hogy részéről ez a dolog annyira nem is anonim, mert ingujjai egészen könyökig fel van tűrve, és nem sok olyan ember mászkál a faluban, akinek ott nincs szabad hely a sok mintától. Na mindegy. Ez is hozzátartozik a tekintélyhez.
A fiatalok szótlanul elbattyognak, ezt valószínűleg annak tudható be, hogy a társaság fiú tagjai olyan vékonyak, mint egy gyufa, ellenfelük pedig elég jó termetben és kondiban van.
- Hát akkor üljünk le, ha gondolod... - mondja a hölgynek egy mosollyal, és az immáron üres asztal felé mutat. Ha a hölgy igent mond, leülnek és Chuck meg is próbál kezdeményezni valami beszélgetés félét.
- És az Eperlány hogyhogy úgy döntött, hogy jelentkezik erre a valamire? - ez aztán konkrét volt. Csak így tovább.
Utoljára módosította:Chuck Welch, 2015. február 16. 17:40 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Szervezői Mesélő
DÖK tag


DÖK mesélő
offline
RPG hsz: 284
Összes hsz: 781
Írta: 2015. február 16. 18:59 | Link

Lucy és Ádám


♥Andalító Avokádó♥
Aki ebből az italból iszik, bizony az egész napja egy igazi, romantikus filmmé változik, hiszen minden fontos jelenetkor, ami az illetővel történik, valamilyen hozzá illő dal fog megszólalni a fejében, pont ott kezdve, és ott végződve, ahol kell! Figyelem: túlzott romantikus hangulat veszély!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kámea Nimoá
INAKTÍV


*Mea*
offline
RPG hsz: 70
Összes hsz: 225
Írta: 2015. február 16. 19:21 | Link

Valentin nap-Wolgi

A válasza egészen jól sikeredett, már ami a hogy vagy témakörre szólt, de a fiú úgy látszik mégis csal kiérezhetett belőle valamit, mert minden további firtatás nélkül, csak bólint rá egyet. Ezért még hálás is lehetne, de jelenleg inkább saját magára bosszús. Elvégre ő is szórakozni jött! Ez az este csak azért is jó lesz és nem hagyja, hogy saját tétova gondolatai átvegyék az irányítást! A fene beléjük! Még az a szerencse, hogy ez a gyors kos lelki harcból kívűlrűl semmi sem látszik! Mea pont az az ember típus, akinél elég nehéz észrevenni, ha komolyabb baja van, hiszen a társaság kedvéért egyszerűen csak átlépi ezeket a problémákat. Nem foglalkozik velük.
- Tehát akkor inkább a tettek embere vagy!
Habár kijelentésként tette fel, fel lehetne fogni az utóbbi mondatát kérdésként is, csak a bizonyosság kedvéért! A helyzet azonban ismerős. Ha nincs jobb dolga, Mea is szeret a sulis élet közepén forogni, s úgy élvezni minden pillanatát az új dolgoknak, mint egy új kalandnak. Szereti a kihívásokat és az izgalmakat rejtő, tettleges dolgokat. Amikor csinálhat is valamit.
A szép kis felsorolás, na meg az elejtett bók egyaránt feldobja, bár ez a kis apróság, amit a szőke talán csak megszokásból ejtett meg felé, egészen megérinti. Talán mert idegen még nem mondott neki ilyet, de a lényeget nem ebben keresi. Ha komolyan mondanának ilyet neki, nem is tudná, hogyan reagáljon rá.
- Akkor egy ilyen jól indult estét csak folytatni lehet!
Villant egy automatikus, Mea-val járó vigyort a fiúra.
- A teák egyébként még elég jól néznek ki! Én inkább azoktól a koktéloktól várnék valami trükköt!
Mutat az egyik pincér tálcájára, amelyik éppen egy narancssárga hűsítőt szolgál fel az egyik párnak.
A többi már csak jön magától, szinte szabály szerint.
- Az igazat vagy amit kitaláltam rá?
Kacsint szórakozottan a fiúra, majd megválaszolja a következő, plussz kérdést.
- Sok mindent, de főleg az olyan dolgokat, amikben csinálni is kell valamit. Valaki egyszer azt mondta rám, hogy adrenalin függő vagyok, pedig csak jobban szeretek tenni, kihívásokat keresni, mint mondjuk sakkozni.
Vonja meg a vállát egy halvány kis félmosoly kíséretében.
És bár lehet, hogy a korábbi visszakérdezés már számít, de azért ezt sem hanyagolja.
- És téged mi érdekel? Csak ha már itt tartunk!
A plusz egy kérdést inkább a következő körre tartogatná,de akkor már...
- Ha választani lehetne, szabad repülés vagy telepátia?
Olyan jól néznek ki azok a koktélok, csak... csak, ugyebár ez egy nem mindennapi iskola, nem mindennapi dolgokkal. Jó lenne tudni...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Wolgast Bellafonte
INAKTÍV


Répasrác
offline
RPG hsz: 190
Összes hsz: 7542
Írta: 2015. február 16. 21:32 | Link

Szent Bálint nap | Mea


 A tettek embere! Többnyire ez igaz, de minden tettet gondolkodás előzi meg. Mindössze ennyi az, ami miatt megértem, hogy a levitába kerültem. Szeretem használni az agyam. Persze az agyam nem mindig szeret használódni, ilyenkor elég szórakozott vagyok, és ha ez hiperaktivitással párosul, akkor ott kő kövön nem marad.
 Milyen szép mosolya van, mint egy modellnek! El is ábrándoztam ezen, így a következő mondatából csak morzsák jutottak el a tudatomig. Végeredményképp a következőket mondtam:
 - Azok a koktélok tényleg jól néznek ki... Megkóstolunk egyet?
 Választ nem is várva intettem egy pincérnek, hogy hozzon egy koktélt. Nem terveztem rögtön meginni, de olyan szépek voltak, hogy akár asztaldíszként is megállnák a helyüket.
 A kérdésemre újabb kérdéssel felelt. - Először amit kitaláltál, kíváncsi vagyok rá - mondtam széles mosollyal, majd folytattam hajszálnyit komolyabban - aztán a valódit.
 A másik kérdésemre rendes választ kaptam. Nagyon hasonlít rám a lány!
 - Nekem a sakkal sincs bajom, szívesen játszom, ha ahhoz van hangulatom. De általában a mozgalmasabb dolgokat űzöm. - Mint például kviddics. Azonban ha ezt kimondom, esélyes, hogy ha eddig nem ismert fel, most majd fel fog. Kevés ilyen magas szőke kviddicses van a suliban.
 - Engem bármi érdekel, ami mozgás. Kivéve a tánc, azt csak kivételes alkalmakkor engedem meg magamnak. Viszont kifejezetten szeretem a fejtörőket is, logikai játékokat. Szeretek sétálni erdőkben, szeretek olykor bőrig ázni, szeretek csellózni, énekelni, de legjobban talán álmodni szeretek. Szinte mindig megjegyzem az álmom.
 A legutóbbit talán majd még ma el is mesélem, ki tudja? Nem volt kifejezetten romantikus, de ez a lány nekem olyan lánynak tűnik, akinek tetszeni fog az izgalmas is.
 - Hű, választásban rossz vagyok. Mindig túl sokat gondolkodom rajta. A repülés azért lenne jó,  mert gyorsabban odaérnék bárhova, és hát úgy egyáltalán, repülni... A telepátia pedig szintén vicces. Egyrészt dogák közben kilesném a nálam jobb tanulók fejéből a válaszokat, másrészt hasznos lehet, hogy úgy tudok valakivel beszélni, hogy meg sem kell szólalnunk. Az én gondolataimat betömködöm az ő fejébe, amit ő gondol pedig kilopkodom onnan. Viszont a pletykákra allergiás vagyok. Talán ez az, ami miatt inkább a repülést választanám.
 Megint belelovaltam magam. Ez van, nem tudok mit tenni, ha egyszer elkap a hév, akkor le kell lőni, hogy befogjam. Bár talán a hölgytársaság az, ami miatt be nem áll a szám.
- És te mit választanál? Szerintem te is a repülésre voksolsz, de ez csak tipp - tettem hozzá huncutan mosolyogva.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

-=Éjfélkirály|Avatartalan=-
csacsi
Vikohino Thaihasy
INAKTÍV


Eperlány
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 2041
Írta: 2015. február 17. 19:34 | Link

Valentin nap, Chuck

Maszk, ruha

Nem kifejezetten társat keresni jött el erre az izére, inkább csak be akarja magának bizonyítani, hogy igenis, vonzódnak még hozzá férfiak... legalább egy kicsit... mindenesetre ezt a dolgot Zójával úgy is meg kell majd beszélnie, addig is, itt van és a maszkos párja is megérkezett. Zavartan iszogat a neki hozott koktélból, de minden egyes kortynál másképp kezdi érezni magát. Mintha kicsit... felszabadultabb lenne. Kicsit fél, hogy esetleg mást is belekevertek ebbe a löttybe, de csak nem, hiszen ez a diákok bulija... A bemutatkozásra egy kicsit csodálkozva billenti meg fejét, aztán elmosolyodik. Vagy kevés a önbizalma a srácnak, vagy a szépséget keresi maga mellé. Ezen nem igazán tud többet gondolkodni, mert a tetovált úriember lovagias módon vissza is akarja szerezni a tőle jogtalanul elvett ülőhelyét.
- Ne, nem kell, tényleg... - szabadkozik, mert jobb neki itt most állni, mint egy több főre megterített asztalnál ücsörögni, de az események csak úgy megtörténnek, a szörnyeteg már el is üldözi a srácokat, Viko pedig zavart mosollyal az arcán foglal helyet. Mert volna csak ennek az embernek nemet mondani, a végén még ő is kikapta volna azt a hangnemet, amit a diákok. Kiissza az utolsó kortyokat is és jókedvében int a pincérnek, hogy hozzon még valamit. Kicsit felszabadultabban pillant partnerére, ő meg megvonja a vállát a kérdésre.
- Unatkozott. És ma a bol... vagyis a munkahelyemen átvállalták a műszakomat. - kegyes hazugságok, ő osztja a beosztásokat tulajdonosként és boltvezetőként, lett volna csak más beleszólása Gergőéknek...
- És a szörnyeteg ilyenkor jön ki a búvóhelyéről diákokat rémisztgetni? - kérdezi kuncogva, hangjából érződik, hogy inkább csak incselkedni próbál, abszolút nem rosszindulatúan piszkálódni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


| Hullócsillag Seprű- és Kviddics Szaküzlet tulajdonos |
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2015. február 17. 20:32 | Link

Valentin nap | Dandellion

Jó ideig csak járkálok, néhány lány még odajön, próbálkozunk, én is odamegyek, próbálkozunk. Van, hogy egyáltalán nem passzolnak, van, hogy elfordítani nem lehet. Mivel ők se, én se szeretnénk, hogy egy esetleges beletörés miatt, a párjaink páratlanul maradjanak, így nem is nagyon feszegetjük a határokat. Éééés, akkor végre ott van ő. Biztos, hogy ő az, szinte teljesen egyforma a két maszk.
- Két italt kérek.
Szólok oda a pincérnek
, aki villámgyorsan cselekszik, és kezemben az italokkal lépek a lányhoz, aki láthatóan már keres engem. Fiatalabb, mint én, ez egész biztos, de nem olyan sokkal, hogy gondot jelentsen, noha természetesen, én most első sorban barátkozom, ám ha úgy sikerül a randi, lehet belőle második alkalom.
- Szia.
Végre elérem őt, és átnyújthatom neki az italt, amit eddig óvtam, nehogy a kezem kapja meg a lány helyett. Szabad kezemmel a zsebembe nyúlok, és előhalászom a kulcsot, bár esetünkben semmi szükség arra, hogy ténylegesen kinyissuk, biztos, hogy ő a mai párom.
- Titokban akarod tartani, hogy ki vagy, vagy inkább mutatkozzunk be?
Mind a kettőben benne vagyok. Az előbbi izgalmas, a második olykor megkönnyíti a dolgot, bár ami rólam terjed itt, nem sok. Legalábbis ami hivatalosan terjed. Lasch professzor nagyobbik fiacskája, akit kicsaptak az előző iskolájából. A kicsapás híre azt hiszem nekem köszönhető, hiszen így mondtam az embereknek, bár ez nem pont így történt. Anyámra való tekintettel finoman javasolták az iskolaváltás lehetőségét. Milyen szépen körül van írva, nem? De a lényeg az, hogy kicsaptak. Azonban ez még nem a legrosszabb ajánlás, amióta itt vagyok, sokat pótoltam, egész jók az eredményeim, és tudom, hogy a vizsgaidőszak végén majd nyugodtan várhatom a következő évfolyamot.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Szervezői Mesélő
DÖK tag


DÖK mesélő
offline
RPG hsz: 284
Összes hsz: 781
Írta: 2015. február 17. 20:46 | Link

Kámea és Wolgast


♥Elbájoló Eper♥
Aki ezt megissza, az egész napjára rátelepedik a jól ismert rózsaszín köd. Méghozzá szó szerint, hiszen mindent rózsaszínben fog látni innentől kezdve, a párján át, a bútorokon keresztül az égbolton úszó bárányfelhőkig! És ráadásul nagyon fog örülni ennek!



Ervin és Dandellion


♥Bűbájhozó Banán♥
Csak egy korty, és máris olyan szonettek, balladák és romantikus versek jutnak eszedbe, amelyekről nem is tudtál, hogy valaha bárhol is olvastad volna őket. Viszont ellenállhatatlan vágyat érzel aziránt, hogy ezeket a verseket mindenkivel - legfőképpen a partnereddel - megoszd!
Hatása csak egy órán át tart majd.



Vikohino és Chuck


♥"Ne felejts!" Narancs♥
Az elfogyasztója egykettőre romantikus hangulatba kerül! Egész nap úgy fogja érezni, számára a Valentin nap a világ legcsodálatosabb napja, minden ember csodálatos, főleg a partnere, és a világ annyira gyönyörű, hogy már csak a szaladgáló nyuszikák, és a csiripelő madárkák hiányoznak ahhoz, hogy tényleg soha többé ne legyen ennél tökéletesebb nap egész életében!


//A párok mindkét tagja ugyanolyat kap. Smiley//
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dandellion Masson
INAKTÍV


Dehlya Masson
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 79
Írta: 2015. február 17. 21:10 | Link

Ervin

Keresem a sok maszk közül azt amelyik a legjobban hasonlít az enyémre,de nem igazán látok ilyet. Nem igazán próbálkozom senkivel csak akivel tényleg nagyon hasonlít a maszkunk. Végül meglátom. Az ő maszkja tényleg hasonlít.
- Szia -köszönök vissza neki, és elveszem a nekem kínált italt.
- Köszi,de egy kicsit félek ezektől az italoktól- mondom neki mosolyra húzva a számat. Nagyon tettszik viszont az ital színe.
- Azt hiszem inkább titokban maradok, de a becenevem Dehlya,hogy azért valahogy tudj szólítani-mondom neki miközben körülbelül megnézem,hogy ki is lehet. Magasabb nálam és talán idősebb is, de fogalmam sincs, hogy ki áll a maszk mögött.
- Na és te elárulod a neved vagy Anonymus leszel?-kérdezem tőle aranyosan mosolyogva.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ha két ajtó közül kell választani, menj a falnak
Michelle Angelique Saint-Venant
KARANTÉN


III. Az Uralkodónő
offline
RPG hsz: 309
Összes hsz: 2168
Írta: 2015. február 18. 13:34 | Link

Róbert úr

Soha az életben nem csinált volna csak úgy szorgalmit. Azonban ebben az évben a kitűzött cél a házkupa tisztességes megszerzése lett. Igen, ez a Rellontól hihetetlen teljesítmény, de mégis, hatalmas lépés ez nekik. Bár Michelle nem akart beszállni, végül látva, hogy az ő tehetsége és tökéletessége nélkül mit sem érne az egész és hiábavaló lenne, veszítenének, végül úgy döntött, legyen, bedobja pár rajzát a művészetek tanerőnek, meg akkor aláírást is gyűjt az egyik szorgalmihoz. Markovits István volt az egyik legkönnyebb része a dolognak, de ez valószínűleg nem meglepő, az a szerencsétlen szinte menekül szőkénk elől. Hiába, Venantunk rendesen megdolgozta annak idején a házvezetőt, így most egyszerűen bagolyban megkapta az aláírást, amit rögtön le is adott Vikonak. Ez volt a sima ügy rész.
Aztán következett Várffy-Zoller Robi. Mint kviddicssztár, ő is meg volt jelölve a felkereshető személyek között. Szőkeségünknek nem igen volt ínyére, hogy valami üzletbe bonyolódjon a szerénynek legkevésbé sem mondható, guruló almát is esélyes partinak tekintő személlyel. De szükség törvényt bont, szokták volt mondani, így felvértezve némi jóhiszeműséggel és a legmegnyerőbb mosolyával elment a rellonos sráchoz. Szinte látta megcsillanni a fiú szemét, ahogy kérte az aláírást. Talán ennyiben kellett volna hagynia, azt mondani, hogy pusztán rajongásból kérte. De tudjuk, hogy nem kenyere a hazugság, így hősiesen bevallotta, hogy szorgalmihoz kell csupán. Nem, a fiú nem volt elragadtatva és azonnal következett az ellenszolgáltatás pont. Michelle minden grimasz nélkül várta az ítéletet, ami egy randi volt a Fénylő Lelkek Udvarán. Először nem hitt a fülének, mégis miféle vicc akar ez lenni? Valami kifejezetten mocskos, kandikamerás fajta. De az aláírás kellett, így hát beleegyezett, azóta pedig nem gondolt rá. Miért is tette volna? Ahogy viszont elérkezik a reggel, beléhasít a tudat, ma randija van. Pont akkor, mikor Vasil... Mikor minden gondolatát lefoglalja egy bolgár barom. Jó, ez túlzás, a csókukon nem filózott annyit, mint illett volna, azonban tökéletes indok lehetne arra, hogy az estét lemondja. Viszont van az a rossz tulajdonsága, hogy növesztett gerincet. Eldöntötte hát, hogy nem hagyja cserben Robit. Megtehetné, de nem fogja.
A készülődés nem tartott túl sokáig, gyorsan túlesett rajta. Szőke haja finoman omlik vállára, a szél bele-belekap, magassarkú bokacsizmája kopog a betonon, szövetkabátja pedig védi a melegtől. Alatta egy kötött, ám rendkívül elegáns bő fazonú ruha található, cicanadrággal megtoldva alul. Nem gondolná, hogy szoknyát kéne vennie, vagy ne adj isten ruhát, ami puccos és giccses. Nem. Még egy rendes randira sem, nemhogy egy megszervezett majomparádéra. Így is bőven kitesz magáért ezzel a cuccal. Ahogy odaér, rögtön megpillantja Robit, aki elegánsan várja őt, egy gyönyörű szál rózsával. Körülbelül egy fél lépésre áll meg a fiú előtt és oldalra billenti a fejét.
- Na Rómeó, megyünk? - finoman mosolyra húzza a száját és várja, hogy történik-e valami. Tudjátok, ilyen térdreborulás vagy netán valami gúnyos megjegyzés... Mert hát, nem tudja elképzelni, milyen egy abszolút rellonos randi. Noel fülig belé volt esve, az nem volt fura - vagyis de, élete legfurább sütizése. De Robi...? Az eddigi tapasztalatok alapján volt mitől tartani.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Podmaniczky Ádám
INAKTÍV


PodiÁdi | Team Eridon <3
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 1519
Írta: 2015. február 18. 18:08 | Link

Rapid Randi | Lucy *-*

- Elvihetlek egy körre, ha gondolod. Mármint először mehetnénk úgy, hogy én is ott ülök a seprűn, hogy ne legyen nagy baj, aztán ha már biztosnak érzed a dolgot, akkor egyedül, mint Aladdin, amikor Jázmint vitte a repülő szőnyegen.
Az első mondatom magabiztos, már - már csajozós, de aztán gyorsan megmagyarázom, sőt a kedvenc Disney mesémet is beleveszem, hátha egy kicsit javítok a helyzeten. Lucy nem olyan, mint a többi lány, akikkel eddig megpróbáltam többet a barátságnál, és lehet, hogy pont ez lesz a kulcs. Észrevétlenül nyalom meg az alsó ajkam, remélve, hogy a lány ezt nem veszi célzásnak. Mostanában hallottam, hogy valaki nem csak a boszorkánymagazinokat, de mugli újságokat is hozott az iskolába, ami terjed a lányok között, és abban van ilyen, hogy ha x alkalommal néz rád fél óra alatt, meg ha indokot keres, hogy hozzád érhessen, akkor tetszel neki, ha megnyalja az alsó ajkát, vagy beleharap, akkor megcsókolna. Nem vicc, ezek tényleg terjednek, és a legborzasztóbb, hogy van, amelyiknél magamra ismerek.
- Teljesen jól látod. Persze van még más is, de ezek az alapvetőek, ezek azok, amikre érdemes odafigyelni. A terelőt és az őrzőt én is kizárnám az esetedben, te inkább lányos lány vagy, persze a legjobb értelemben, és van olyan terelő barátom, aki szintén olyan, mint te, de én is inkább hajtónak mondanálak, vagy a magasságod és vékonyságod miatt fogónak. A terelők és őrzők masszívabbak szerintem.
Én se vagyok vézna, sőt, és pont ez a két poszt az, ami szenvedélyesen vonz. Imádom mind a kettőt, és hálás vagyok a sorsnak, hogy volt lehetőségem kipróbálni magam a kviddicsben. Ahhoz persze, hogy profi legyek, jóval több kell, így erre nem gondolok, de a szenvedély attól még szenvedély, legyek bármekkora.
- Örülök, hogy sokat beszélsz, szeretem a lányokat, akik nem kukák, ha az édességet is szereted, akkor holnap feleségül veszlek. Jó, azt azért nem, de szeretem, ha egy lány szeret enni, nem csak salátát kér, hogy aztán vágyakozva nézze, hogy én jóllakok, ő meg elhiteti magával, hogy nincs többre szüksége.
Persze lehet, hogy a lány pont ilyen, szépen indítok én is. Nincs bajom persze ezzel a felállásal se, csak nem tudok mit kezdeni vele, és én érzem magam kényelmetlenül, amiért mondjuk kedvem van enni. Ez pedig tényleg nagyon kellemetlen tud lenni.
- Amióta tudom a mágusvilág létezését. Mugli családból származom, nincs egy rokonom se, aki tudott volna erről a világról. Tizenkettő voltam, amikor először hallottam róla, mert a nővérem Andine is boszorkány, majd kiderült, hogy a másik nővérem, Ayva is örökölte. Ők már nem tanulnak itt, Andine a budanekeresdi művészetibe jár, Ayva pedig mugli egyetemre, Pécsre. Ők meséltek sok mindent az itteni világról, és amikor én is ide kerültem, egyszerűen csinálni akartam, persze akkor még nem lehetett, mert egy gurkóra hasonlítottam, de jó pár évbe telve lefogytam, így végre tényleg élvezhetem.
Végre megjöttek az italok, az egyiket a lánynak nyújtom, a másikba beleiszok, Hm, igazán finom. Milyen érdekes, hogy mennyit beszélek magamról és milyen könnyen.
- Veled mi a helyzet, van itt rokonod?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: « 1 2 ... 8 ... 16 17 [18] 19 20 ... 28 ... 43 44 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék