36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: « 1 2 ... 5 ... 13 14 [15] 16 17 ... 25 ... 43 44 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
offline
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2014. augusztus 2. 19:52 | Link

Húgica <3

Békésen ültem a könyvtárban. Szeretem azt a helyet, olyan békés. Elhelyezkedtem az egyik piros fotelkában és belemélyedtem  Aprilynne Pike Destined című könyvébe. Tamani és Laurel elsöprő párost alkotnak. Éppen az egyik kedvenc részemnél tartok, mikor az egyik elsős levitás vágtat be a könyvtárba. Komolyan mondom, úgy nézett ki, mintha legalább tíz troll elől menekült volna. Legnagyobb meglepetésemre oda állt elém és egy szuszra előadta a mondandóját, majd se szó se beszéd el is ment. Enyhén leesett az állam meglepetésemben. Valaki vár a Fénylő Lelkek Udvarában. Valaki, aki fontos nekem. De, hát ki lenne az? A húgocskám még nem jött haza, a szüleim meg csak nem fognak üzengetni nekem ilyen módon. Azonban, hogy ki küldte a gyereket csak egyféle képpen tudhatom meg, el kell mennem oda. Így hát, kikecmeregtem a fotelből, visszaraktam a könyvet a helyére, köszöntem a HVH néninek és kisétáltam a könyvtárból. Elég gyorsan sikerült oda érnem, ugyanis a bennem levő kíváncsiság tüze hajtott egyre csak előre. Mikor oda értem egy pillanatra megálltam, hogy kicsit kifújam magam és gyönyörködtem a látványban. Az üde zöld fák ágai barátságosan hajoltak le, mintha csak meg akarnák simítani az arcomat. A távolban halk víz csobogás hallatszott. Elkezdtem tüzetesen vizsgálni az embereket. Kerestem azt a titokzatos illetőt, aki az üzenetet küldte. De, hiába meresztgettem a szemeimet, nem láttam senkit, aki olyan lett volna. Pár diák lézengett ugyan, de egyiket sem ismertem annyira, hogy azt gondoljam na ő az, aki ezt az egészet kitervelte. Átvert az illető? Sokszor hallottam már róla, hogy az elsősök megtréfálják az idősebb diákokat, de utána mindig azt kívánják, bár ne teték volna. Kezdett bennem egyre jobban felgyülemleni a düh. Már éppen indultam volna, hogy megkeressem a diákot és megtanítsam kesztyűbe dudálni, mikor a hátam mögül egy ismerős hang szólalt meg. Az én hangom pontos mása. Ez nem lehet! Megfordultam és már a karomban is tartottam, az én egyetlen drága ki húgomat.
-Szia Húgi! Ez aztán tényleg meglepetés volt, nagyon hiányoztál. Remélem pocsékul érezted magad, magad, mert többet biztos, hogy nem engedlek el! Csak vicceltem!-tetem hozzá nevetve, mikor kaptam egy szemrehányó pillantást Kattől. Remélem tudja melyik filmből idéztem neki. Kiskorom egyik klasszikusából, az Apád, anyád idejöjjön-ből, ami pont a két lotti történetét dolgozza fel. Találó a helyzetünkre. Mintha csak tükörbe néznék. Egyforma haj és szemek, ízlés, testtartás...
-Mesélj, milyen volt London? Ja, majd elfelejtetem, hogy ne hagyd abba ezt a jóü szokásod, hogy írsz nekem, mert a leveleid annyira izgalmasak, amikor írsz az új tájakról, emberekről és élményekről...-miközben beszéltem, elkezdtünk egy kicsit sétálni a parkban. El se hittem. Újra itt van mellettem a Húgom. Annyira hiányzott, el sem tudom mondani! Egy kicsit csöndben voltam, hogy Katat is hagyjam szóhoz jutni. Hajlamos vagyok rá,hogy belefojtsam másokba a szót, a túlzott beszélési kényszeremmel. Így hát vártam, hogy a tesóm meséljen...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Katniss L. Clare
INAKTÍV


littleactress.*
offline
RPG hsz: 60
Összes hsz: 209
Írta: 2014. augusztus 4. 12:57 | Link

Sister<3

- Jajj, el sem tudod képzelni mennyire pocsék volt.-mosolygok a filmes idézet hallatán, hát igen, a mi kis világunk.
Nem kezdek azonnal bele a mesélésbe, mert a hasonlóság még mindig annyira letaglóz, mint... nos mint máskor. Azon kapom magam, hogy annyi mesélni valóm van, hogy azt sem tudom, hogy mivel is kezdjem. Közben teljesen elfeledkezek a kezemben tartott apró dobozról.
- London csodálatos, egyszerűen imádtam ott lakni. Állandóan pörög az élet, minden nap láttam filmforgatásokat, fotózásokat.- kezdem azzal, ami a leginkább érdekel engem és a nővérem is.- Annyira, de annyira izgalmas volt.Képzeld egyszer még az utcán is leszólítottak. Na persze csak azért, mert benne voltam egy kezdő rendező rövidfilmjében.
Kis dolognak tüntetem fel, mert a dicsekedés sohasem tartozott azok közé a cselekvések közé, amelyeket gyakran művelnék. Ugyanakkor nem is tartom annyira nagy ügynek.- És szereztem menedzsert. David-nek hívják és annyira segítőkész. Mondta, hogy ismerte aput, mármint a nevelőapumat,tudod. Aztán segít nekem, pedig semmi pénzem, hogy fizessem. Atom jó fej. Skót! Imádom!- kezdek kicsit túl lelkes lenni, de hát ez nem is csoda, hiszen az álmom megvalósítása jó irányba halad.
Aztán rájövök, hogy ezt az imádomot félre lehet értelmezni és így az is más megvilágítást nyerne, miért segít nekem a negyvennégy éves Dave.
- Találkoztam valakivel.-vallom be szégyenlősen, miközben valószínüleg fülig pirulok.- Aidan Turner-nek hívják. Izé... elég közel kerültünk egymáshoz, lassan írnom is kell neki. Oh, várj!- mondom, azzal benyúlok a rövidnadrágom zsebébe.A kép kicsit gyűrött, de kivehető rajta Aidan mosolygó arca és dús, sötétbarna haja. Kiváncsian várom róla a nővérkém véleményét.
Továbbra is a park növényei között sétálunk. Alig lézengenek páran erre, akik mégis, azok jól kivehetően megbámulnak minket. Nem sokan tudják, hogy nem csak egy Katniss lakik itt. Főleg, hogy nem sokat mutatkoztunk együtt, mivel távol voltam.
Végül egy napsütötte helyen megállítom és szembefordítom a nővérem, mert eszembe jut a bal kezemben szorongatott csomag. Szőkésbarna haján átsütnek a napsugarak
- Hoztam neked ajándékot a londoni varázsvilágból. Ez a legkirályabb ajándék, amit valaki kaphat. Legalább is szerintem.- kicsit fényezem az ízlésem.Annyi minden volt ott, hogy nem tudtam választani, szóval elhoztam ezt.-tartom fel a kis kocka alakú, tenyérnyi, kék dobozt.- Ha kinyitod, azt találod benne, amire a legjobban vágysz. Persze ésszerű keretek között, szóval egy tűzpiros Ferrarira ne számíts, bár ki tudja mennyire vad ez a cucc.- húzom el vidáman a számat.
- Na gyerünk, tesó, bontsd ki!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mathias Vidor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 49
Összes hsz: 59
Írta: 2014. augusztus 5. 10:46 | Link

Evelin, s a táncórák
surranóm


 
 Egy csöpke késéssel, de a fiú megékezik a helyszínre, ahol a lányt várhatja meg, hogy elkezdhessék az órákat. A fiú leül egy oszlop tövébe, és lerakja maga mellé a kellő kiegészítőket. Mondhatni szoros nadrágban van, melyet csak erre a célra alkalmaz, hiszen ha szoros a nadrág, nehezebb mozogni, így több erőt kell beleadni. Kissé erősítő jelleg.
 Most otthon hagyta az iskolai talárt, hiszen itt úgysem menne vele semmire. Reméli a lány is így fog tenni. Inkább felölti tánccipőjét, és lábszármelegítőjét, hogy elkezdhessen bemelegíteni. Egy kis nyújtózás, és minden egyéb. Majd ha megjön Evelin is, akkor valódi tanulás veheti majd kezdetét, de még csak egy kis nosztalgia következik a fiú számára. Hamarosan el is kezdheti magát a táncot. Fel is áll, ugrál egy párat, majd jobbra indul meg sasszézáshoz hasonló mozdulattal, és előre teszi bal lábát. Visszafele ugyanez, csak balra indul, és jobb lábát hátra helyezi. Örömmel veszi, hogy még mindig formában van.
Utoljára módosította:Ginnie Marrywather, 2014. augusztus 17. 20:08 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Do you realy want to find me? You have to try harder, 'cause the sparks of my true spirit will catch you. Just look deep into my eyes.
Evelin Ordassy
INAKTÍV


Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya
offline
RPG hsz: 233
Összes hsz: 2727
Írta: 2014. augusztus 5. 19:23 | Link

Mathias

Megérkeztem a helyszínre egy csöppnyi késéssel, talán egy kicsit füllentek, sok késéssel. Már a végén futnom kellett, mert akkor most sem lennék itt. Már alig vártam ezt a napot, mert ma lesz az első táncórám. Valószínű, sőt biztos, hogy ehhez is bénának fogok bizonyulni, elsőre biztosan. Remélem Mathias türelmes lesz hozzám és a lábai kőből vannak, mert biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb, ha nem figyel, megtaposom. Amikor odaértem meg is láttam Mathiast, egyből le is lassítottam, mert ha nem teszem, bizonyára neki is megyek. Kikerültem a fiút és leültem az egyik padra. Próbáltam levegőért kapkodni, amikor rendbe jöttem meg is szólaltam.
- Szia, remélem nem késtem.
Vettem még egy nagy levegőt és folytattam.
- Apropó, remélem bemelegítettél, mert én igen.
Ezzel lehet egy kicsit viccelődni akartam, bizonyára a tudatalattim gondolta, hogy közöljem a tényeket. Ne várja azt, hogy még egyszer bemelegítek, így is lesz olyan izomlázam estére, hogy fel sem tudok majd állni, de még jól vagyok.
- Mikor kezdünk hozzá?
Kíváncsiskodtam a fiúra nézve, ha most sem néz elmebetegnek, az már furcsa lenne. Akkor jutott eszembe valami a legutóbbi beszélgetésünkkel kapcsolatban.
- Ha nem zavar tanítás közben feltennék pár kérdést, legutóbb olyan gyorsan elrohantál, nem volt időm megkérdezni.
Lehet, hogy a kérdéseimtől menekülőre fogja, mint minden normális ember, de ezt még ki tudja. Lehet hogy úgy kedvel ahogy vagyok, ezt nagyon remélem.
Utoljára módosította:Ginnie Marrywather, 2014. augusztus 17. 20:12 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mathias Vidor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 49
Összes hsz: 59
Írta: 2014. augusztus 6. 11:05 | Link

Evelin



 Még mielőtt elkezdenék a fiú még egy kis bemelegítésre intené a lányt, méghozzá a helyes módszerrel. Feláll s odaáll a lány el. A mozdulatsor egyszerű. Összezárja a lábait, és elkezdi. Először a bal lábáról veszi le a testsúlyát, s  áthelyezi a másik tartólábra. Majd fordítva. Közben végig arrafele mozgaja csípőjét, amerre az egyenes, tartó, testsúlyt birtokló láb van. Így egy egységes ritmusú alap jön ki. Ezt ütemesen csinálja. Először két átlagsebességűt, majd három gyorsat. Megint kettőt, megint hármat, és így tovább.
- Ez a cha-cha-cha alapozása. Amely során belerázódunk a ritmusba, szóval figyelj, majd csináld utánam. 1-2 - Mondja a két lassú súlyáthelyezésre. - 1-2-3 - Mondja a három ugyanilyenre. 1-2. 1-2-3. 1-2. 1-2-3. Csináld utánam, illetve velem.- Mondja, majd maga mellé állítja.
- Persze, tegyél fel kérdéseket így az elején, mert aztán már nem lesz idő. - Mondja, majd beköti cipőfűzőit, és hagyja, hogy a lány egydül gyakorolhasson.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Do you realy want to find me? You have to try harder, 'cause the sparks of my true spirit will catch you. Just look deep into my eyes.
Evelin Ordassy
INAKTÍV


Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya
offline
RPG hsz: 233
Összes hsz: 2727
Írta: 2014. augusztus 6. 12:15 | Link

Mathias

Bevallom; egy kicsit elfáradtam, nem volt kedvem felkelni sem a padról. Először csak figyeltem ahogyan a fiú bemelegít, vagyis pontosabban egy kicsit elkalandoztam a fák irányába, ott voltak a madárkáim. Milyen kár, hogy most nem adhatok nekik eleséget, pedig van nálam, mint mindig. Biztosan úgy van, ahogyan a fiú mondja, de akkor már az alapok is bonyolultak. Amikor már elmagyarázta én fel sem akartam kelni, de maga mellé állított. Onnan már nincs visszaút, meg eleve azért vagyok itt hogy tanuljak. Vettem egy nagy levegőt és hozzákezdtem a gyakorlathoz. Én magamban mondtam az ütemet, nekem úgy egyszerűbb. Sikerült pont azt csinálnom, mint a fiú, csak nem vagyok olyan béna, de mi lesz ezután? Még mindig nem vennék rá mérget, hogy nem taposom meg a lábát. Hamar be is fejeztem a gyakorlatot.
- Nos, így jó lesz?
Ahogy kimondtam az apró kérdésemet, helyet is foglaltam megint a padon, nem bírtam megállni, hogy a madaraimnak ne adjak enni. Tőlünk kicsit távolabbra eldobtam néhány magot, egyből ott is volt az összes. Utána volt pár tény, amit tisztáznom kellett.
- Ezeket a madárkákat gyakran etetem, ha találkozok velük, már pár napja nem adtam nekik és most muszáj volt, még a végén lefogynak.
A mondatomat inkább mondtam a madaraknak, mint a fiúnak. A végére viszont ránéztem és rámosolyogtam.
- Apropó, ugye eleget melegítettünk már? Mert nekem már elég volt.
Megismerheti a különösen lusta oldalamat. Valamikor inkább hasonlítok egy öregasszonyra, mint magamra, de még nem hallott mindent. Az egyik régi tanárom mindig azt mondta, hogy nyavalygásból ötös vagyok, meg azt is, hogy rosszabb vagyok, mint egy öregasszony. Még egyenlőre megúszta a fiú. Vele nem lennék ilyen, vagyis pontosabban olyan, ha eddig nem voltam az akkor nem is leszek.
- Kérdésekről apropó, szerintem még később gyakorlás közben is lesz rá idő, vagyis én tudok beszélni akkor is, ha nagyon akarok.
Rámosolyogtam a fiúra a padon ülve utána felálltam és elé álltam. Kíméletesen kellene közölnöm a kérdésemet. Remélem nem mászik tőlem a falra, meg azt is remélem, hogy nem tör rám őszinteségi roham a válasza után.
- Őőő... Azt sem tudom, hogy hol kezdjem.
Ez így is volt, egy embert már a kérdéseimmel kiakasztottam, őszintén remélem ő más.
- Nos, a konyhai beszélgetésünk során, még mielőtt megkérdeztem volna, olyan gyorsan elrohantál.
Ezek szerint belőlem az eféle kérdéseket olyan nehéz kihúzni, itt egy pillanatra megálltam, összeszedtem magam, vettem egy nagy levegőt és nekifutottam még egyszer.
- Mintha azt mondtad volna, hogy szívesen lennél auror? Miért?
Ha most nem menekül el, már nem tudom mit hidjek. Akkor már túl türelmes velem.
Utoljára módosította:Ginnie Marrywather, 2014. augusztus 17. 20:21 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mathias Vidor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 49
Összes hsz: 59
Írta: 2014. augusztus 7. 22:18 | Link

Evelin  Fejben szóló szám


 
 Egy pillanatra abba kell hagyni, mivel a lány figyelmét elterelik a madarak. Nem félreértendő, a fiú is kedveli az állatokat, de a művészet, a tánc fontosabb számára. Az érzés, amelyet egy tökéletesen végrehajtott lépés vált ki benne, és melyet nem lehet összetéveszteni a tollgombócok szeretetével. Egy ősi dinamizmus, melynek rendeltetése az emberrel és a zenével együtt indult. Ez az érzés kapja el a fiút, mikor a lány nem figyel egy pillanatra. Meghallja egyik kedvenc számát, nem is tudja honnan. Elég nagy valószínűséggel fejében szól, csak ő erre nem nagyon figyel.
 A mozdulatsora egyszerű, habár nem latin eredetű, hanem inkább modern tánc. Három taps, majd hátraugrás. Egy kis fejrázással tarkítja a lépéseket, majd kitárja karját. Egy gyors ütemváltással arca elé helyezi alkarját, ezt követően pedig egy kicsit megemeli feje felé kezeit, majd kihasználva a dinamizmust, leguggol. Egy hátra fele végrehajtott bukfenccel folytatja a sort, majd kifekszik a  kőre széttárt karokkal. Talpra ugrik, hogy végrehajthassa kedvenc lépéseit. Légboksz kétszer, a fej-előre-dobás nevű lépés kánkánnal, majd egy előre szaltó, amihez kell egy kis nekifutás.
 Mire persze feleszmél, már vége kis koreográfiájának, és csak reméli, hogy a lány nem figyelt fel reá. Hogy enyhítse helyzetét válaszol a lány kérdésére, amelyet feltett neki.
- Hát.. a családunkban minden férfi elvégzi az auror szakot, hogy szolgálhassuk a rendet. Én is követem a hagyományt, ahogy kell. habár a festészet is érdekel - Még mindig zavarban van, hiszen nem tudja, hogy a lány mit látott dinamizmusából.
Utoljára módosította:Ginnie Marrywather, 2014. augusztus 17. 20:23 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Do you realy want to find me? You have to try harder, 'cause the sparks of my true spirit will catch you. Just look deep into my eyes.
Evelin Ordassy
INAKTÍV


Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya
offline
RPG hsz: 233
Összes hsz: 2727
Írta: 2014. augusztus 8. 11:49 | Link

Igazság szerint imádom a madárkákat és a kérdésem után csak őket figyeltem. Azért kicsit sandítottam persze hátra, mert nem vagyok süket és hallottam a fiú lépteit. Először csak a szemem sarkából néztem, nem akartam elrontani a mulatságát. Csendben vigyorogtam, mint a vadalma. Remélem, ezt meg ő nem vette észre. Végül is engem erre lehetetlenség lenne megtanítani, szóval nem is nagyon szeretném. Most már minden bizonnyal bemelegített. Nem jött össze a kis figyelemelterelése, én mindent látok. Szépen a fiúra emelem tekintetemet és tapsolni kezdek, de csak párat, nem szeretném elzavarni a madarakat.
- Ez kifejezetten ügyes volt!
Ahogy befejeztem a mondatot, mint gratulációm jele a vállára helyeztem a kezem. Ez nálam gyakori. Apropó kérdések, a kérdésemre megérkezett a válasz. Most pár kérdésemre megkaptam egyúttal a választ. Kreatívnak kell lennem, gondolkoznom kell. Biztosan látszik rajtam, hogy töröm a kis kobakom.
- Hát... Mesélhetnél a szakmáról, még olyan keveset tudok?
Persze, keveset. Épp elég annyi amennyit tudok. Nem baj, hátha változik a véleményem, ha meg nem akkor nem tudom mi lesz. Annyi telik tőlem, hogy kíváncsi szemekkel tekintek a fiúra, kíváncsi vagyok, ő mit lát jónak a szakmában, mert szerintem több rossz oldala van, mint jó. Na, ezt majd meglátjuk. Legszívesebben kérdésekkel bombáznám, de azt meg tanultam nem szabad, főleg nálad nagyobbakat kérdezgetsz. Elméletben nem idősebb, de jóval magasabb. Nekem macerás felnézni rá, ha éppen áll, az én 155 centimmel. Félelmet viszont érzek, vagy ez csak tisztelet, nem tudom. Viszont felnézek rá. Mindkét értelemben.
Utoljára módosította:Ginnie Marrywather, 2014. augusztus 17. 20:25 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mathias Vidor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 49
Összes hsz: 59
Írta: 2014. augusztus 9. 20:14 | Link

Evelin



 Arca vörös színekben pompázik, mikor közelebb lép hozzá Evelin. Érthető az enyhe felvöröslés, hisz' majdnem sikeült egy életre leégetnie magát a lány előtt. Csak remélni meri, hogy egyszer még elfeledi. A feledést nehéz lesz siettetni, mikor mindig ő fogja táncra oktatni a leányzót. Egy ilyen kis baki még beleférhet, ha a hátraszaltót sikerült nyújtott lábbal végrehajtani.
 Ha a lány felhozta az auror témát, akkor a fiú akár ki is fejtheti pontosabban. - Minden  szent, amit azért áldozol fel, hogy rendet tarts a mágikus világban.  Bárki képes őrülten dühöngeni, de nem mindenki képes fenntartani a rendet. Tiszteletre méltó dolgonak tartom, ha valaki aurornak megy. Mind hiába, hogy akár meg is halhat. Így lesznek a hősök. - Igazat beszél. Valaki nem hazudik, ha egy ilyen fontos dologról van szó.  Mindenképpen auror lesz, és ez az egyik olyan célja, melyről nem hajlandó lemondani.
- És te mit tervezel? Kezdem úgy gondolni, sok helyen remekelnél.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Do you realy want to find me? You have to try harder, 'cause the sparks of my true spirit will catch you. Just look deep into my eyes.
Evelin Ordassy
INAKTÍV


Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya
offline
RPG hsz: 233
Összes hsz: 2727
Írta: 2014. augusztus 9. 23:47 | Link

Mathias

Érdekes forma ez a fiú, nem értem. Annyit kérdezek és még sem haragszik, azt hiszem ő más fajta ember, mint a többi, vele jóban vagyok. Ez nem is annyira lényeges. Csak mosolyogtam a szinte már vörös fiúra, nem értem, míért lett belőle kaméleon. Nem baj, ezért nem haragszom. Hamar meg is kaptam a kérdésemre a választ, kitűnő örömmel hallgattam, kivéve a végét. Azt hiszen egy kicsit aggódni kezdtem, de ez nálam gyakori. Nem tudna biztonságosabb munka után nézni, ezt még fel kell dolgozni az agyacskámnak. A véleményem sajnos csak rosszabbodott. Apropó kérdések, hamar kaptam is egyet. Hirtelen nem tudtam hova sorolni, hiszen más vizeken eveztem.
- Hát... Tudom háttal nem szokás mondatot kezdeni, na mindegy.
Na, most én kezdem magam égetni, azzal is, hogy kioktatom magam. Veszek egy mély levegőt és távolabb lépek a fiútól.
- Még nem nagyon tudom, viszont egy dolgot tudok, mi nem leszek. Ne gondold azt, hogy sok helyen remekeltem, ez nem így volt, a legtöbb dologhoz béna vagyok.
Mosolyogtam rá a fiúra. Például a tánchoz is béna vagyok, azért vagyok itt, vagyis nem tudom béna vagyok-e, míg meg nem próbáltam. A fiút még egy kicsit megnyugtatom, nem kell ilyen dolog miatt színt váltania, miattam. Nem vagyok az az ítélkezős típus, de mindenről megvan a véleményem. Megint közelebb léptem a fiúhoz, még mindig magasabb, mint én ami már kezd bosszantani.
- Kifejezetten ügyes volt az előző kis produkció, de ha akarod nem is láttam semmit.
Egyszerre sok dolog kavargott a fejemben. Nem voltam képes száz százalékon figyelni a fiúra, inkább csak tekintgettem fel rá, bámultam szegényt síri csöndben. Ő, mint auror, ezt még fel kell dolgoznom, egy kicsit aggódok érte, a tánctanárom lesz még egy darabig, amilyen lassan tanulok. Majd én figyelek rá, szemmel tartom, hogy ne legyen baja. Még én beszélek. De legalább lesz kinek a háta mögé állnom, mégiscsak van jó oldala a dolognak. De akkor is aggódok.
- És esetleg nem tudnál biztonságosabb munkát keresni?
Ezt már nem bírtam a szemébe mondani, inkább hátat fordítottam. Több kérdésem már nem lesz, ez volt az utolsó.
Utoljára módosította:Ginnie Marrywather, 2014. augusztus 17. 20:30 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
offline
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2014. augusztus 10. 21:35 | Link

Little Sis <3

-Húha, kaphatok autogrammot?-nevetek fel-Miről szólt a film?-Nézek rá nevetve, elképzelem, ahogy leszólítják az utcán, mint valami Hollywoodi sztárt. Rémlik, hogy a levelében említett valami menedzsert. Dave, szép név. Ám, amikor a húgom elvörösödik és lassabban kezd beszélni, érzem, hogy itt valami nem stimmel. Hűha, a húgom szerelmes, de aranyos! Adrian, szép név. Kat a kezembe nyom egy képet. Helyes a pasi jegyzem meg magamnak, miközben nézegetem a képet. Ezt a megjegyzést inkább megtartom magamnak, nem akarom Katet zavarba hozni még ennél is jobban. Bár, a pasinak azt tudnia kell, ha csak egy ujjal is bántani meri a húgomat, akkor nem lesz képes semmilyen varázslat sem megvédeni a haragom elől, ami utol éri. Végül is, mire valók a nővérek. Ahogyan sétálgatunk, egy patak mellett megyünk el. A víz pajkosan, játékosan csobog lefelé a medrében. Hirtelen a húgom megáll és szembe fordul velem. Érdeklődve hallgatom, miközben a tenyerembe helyez egy kicsi kék dobozt.
-Köszönöm.-mondom, miközben nézegetem a kicsi dobozt. Nagyon kíváncsi vagyok, vajon mi lehet benne, így amikor Kat mondja, hogy bontsam ki azonnal munkához is látok. Egy ezüst karkötő tűnik fel a dobozból, a közepén egy kék medállal. Vajon mit tudhat? Hirtelen eszembe jut, hogy hányszor kívántam azt, bár láthatnám akkor is a szeretteimet, mikor itt vagyok a suliban egyedül. Lehet, hogy működne? Csak egyféleképpen tudhatom meg. Anyára gondolok, arra, hogy mennyire jó volna látni. Hirtelen a medálban ezüstös köd jelenik meg körbe-körbe, míg egy asszony képe nem jelenik meg. Egy színházban énekel. Én ismerem ezt a számot! Az Óra, a Gho
st musicalből, amit éppen anya próbál, a nyári szünetben lesz a bemutató, amikor hazamegyek, apa is haza jön Peruból, ahol eddig az ősi indián kultúrákat kutatta. Úgy örültünk, mikor megtudtuk, hogy anya kapta a női főszerepet. Az asszony pedig nem más, mint a főszereplő, az anyukám, Kovács Elisabeth. Működik, ezt nem hiszem el. Teljesen felvillanyozódtam.
-Látod, amit én látok?-nyomom az orra alá a medált. Anyának gyönyörűen szólt a hangja.  Szuper lesz ez a musical. Alig várom! Azután apára gondolok. Hirtelen ismét ezüstös fonál kúszik be, elmosódik anya és a színház képe, hirtelen egy sivatag jelenik meg homok buckákkal. Egy körben férfiak állnak, a közepén, pedig valaki éppen eligazítást tart az ásatásokkal kapcsolatban. Halkan kuncogok, ugyanis, apu mindig ugyanígy magyaráz nekem is otthon, bármiről legyen szó, hogy miért nem szabad a tűzbe nyúlni, vagy, miért jó a protectus varázslat. Jól esik, látni apát, már nagyon várom a szünetet, mert rég láttam apát meg anyát, bár levelezünk, de az nem ugyanaz, most viszont, bármikor láthatom őket! Vajon a karácsonyi ajándékokat is ki lehet lesni? Biztos nem, van olyan varázslat benne, meg aztán nem is arra van. Most már a húgomat is láthatom Londonban. Ez óriási.
-El sem tudom mondani, mennyire hálás vagyok!-ölelem meg Katet.
-Tényleg, nektek van nyári szünetetek?-mert, ha van és nincs más dolga, akkor ő is eljöhet megnézni anyut. Biztos élvezné, ennél technikásabb musical még nem született a világon, ráadásul ő még nem is látta anyut élőben. Milyen jó lenne, ismét együtt lenne a család. A tanítóm is megígérte, hogy beugrik. Izgalmas nyári szünet elé nézünk, csak a vizsgákat éljük túl. Még egy utolsó pillantást vetek apára, majd hagyom, hogy a kép kifakuljon, mintha csak a szél elfújná. De, most sárga lesz a medál színe, az előbbi kék helyett. Biztos, jelzi az érzelmeket is. Még jobb. Bár a vizsgák réme ott lebeg a fejünk fölött, most nem akarok ezzel foglalkozni, felkészültem, tudom az anyagot, most csak lazítani szeretnék és örülni, hogy itt van a tesóm, majd ráérek még aggódni...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mathias Vidor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 49
Összes hsz: 59
Írta: 2014. augusztus 11. 20:20 | Link

Evelin

 - Hiába volt véletlen és rögtönzött, örülök, hogy elnyerte a tetszésedet. Viszont, van egy őrült ötletem. - Kicsit kérkedve jelenti, ki, de valóban egy remek ötlet vert szöget a fejében. A jövő mámoros képei villannak meg előtte, melynek hatására szíve, lelke beleremeg az ötletbe. - Mi lenne, ha csatlakoznál hozzám, és jövőre lapítanánk valami kis klubbot, mely ezzel foglalkozna. Majd kérünk engedélyt, és megtaláljuk a saját kis termünket. Szerintem lennének vevők erre. - Ismét érezhetné az emberek tehetségét, és valóban meg lehetne próbálni.
 Habár vár a válaszra, úgy gondolja, biztos a siker. Hiába zárja ki ezt az egészet az auror hivatás, ő szívesen hódol ennek. Sőt Evelint is szívesen kérné meg, hogy tartson vele. A lány nagyon nem szeretne veszélyes helyzetekbe kerülni, szóval inkább majd kihagyja a koreográfiákból a kockázatos elemeket. Nem is kell neki részleteznie, hogy a fiút mennyire veszélyben érezheti, hiszen szinte már kiszűrődik szavaiból. Tényekben megvallva, a veszély nélkül, a fiúnak nem lenne motivációja.
- Soha nem változtatnám meg azt, amit eldöntöttem.
Utoljára módosította:Ginnie Marrywather, 2014. augusztus 17. 20:32 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Do you realy want to find me? You have to try harder, 'cause the sparks of my true spirit will catch you. Just look deep into my eyes.
Evelin Ordassy
INAKTÍV


Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya
offline
RPG hsz: 233
Összes hsz: 2727
Írta: 2014. augusztus 12. 11:20 | Link

Mathias

Én már más vizeken eveztem, de azért rá is kontcentráltam, egy ici-picit, annyi elég volt hozzá, hogy oda is figyeljek rá, pontosabban halljam amit mond. Bármit mondhat, akkor sem tudja a gondolataimat elterelni a témáról. Adott egy újabb okot amin rágódhatok egy darabig, mennyire szeretem az ilyen napokat, mondhatom. Ezzel azt érte el, hogy fél szemem mindig rajta fogom tartani. Én sem vagyok egy normális ember, ezt jól tudom. Véletlenül felmerült bennem egy aprócska kérdés, még visszatartom, előbb válaszolok megint a fiú felé fordulva.
- Hát... nem tudom jó ötlet-e, de bennevagyok. Egy próbát megér.
Mosolyogtam a fiúra, olyan Monalisa szerű álmosollyal, mérget azért nem vennék rá, de egy próbát biztosan megér, meg egy ok arra, hogy a nyakán tudjak lógni, rajta tartom a szemem, de nem azért, mert nem bízok benne, hanem, mert féltem. Tudom, még sok idő van a szakmáig, de, de... nincs de. Rajta tartom a szemem és kész. Apropó a kérdésem.
- És merre szeretnél munkábaállni, vagyis hol?
Ezt kedvesen, érdeklődve kérdeztem, tudni akartam, hogy mire számítsak. Utána jutott eszembe, órán vagyok és nem csinálunk semmit. Csak még egy ici-pici kérdés.
- Mikor kezdjük a tanulást?
Tudom, egy kicsit sokat kérdezek, de rossz kérdés nem létezik. Ezt egy bölcs ember mondta mekem, vagyis... hadjuk.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mathias Vidor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 49
Összes hsz: 59
Írta: 2014. augusztus 12. 19:16 | Link

Evelin



 Úgy véli itt az ideje, hogy végre egy kicsit taníthasson is valamit. A koreográfiát, igaz csak most találja ki, de attól még lehet jó is. Tényekben, majd jövőre kezdik el az igazi munkát, de most is lehet jól szórakozni. - Állj fel! Kövess! - Odaáll a lány elé, majd magával hozza, hogy mellé álljon. - A ritmus: 1-2-3-4-5-6-7-8. Kezdjük is. Guggolj le velem! - Mondja majd leguggol. - Az ötödik ütemre ugrunk fel és kitárjuk a szélső karunkat. - A fiú a lány bal oldalán van. A lánynak a jobb kezét kell kinyújtania, míg a fiúnak a balt. - 1-2-3-4-5 , most!- Mondja majd felugrik.- 6-7-8- Mindegyik ütemre tesz egy kisebb mozdulatot. Hatra balra teszi a bal karját, hétre fölemeli mindkettőt. nyolcra hátra lép a jobb lábával, kissé a lány felé fordul, és keresztezi a karjait mellkasán. Ezt várja a lánytól is. Nem biztos, hogy sikerülni fog, neki, de birtokolja a fiú bizalmát. - Próbáld meg velem együtt. Az a lényeg, hogy mindent tükörképben csinálj. Mehet? - Teszi fel a kérdést.
- Ja tényleg, a kérdésed. Bocsánat, nem figyeltem egy kicsit. Amúgy válaszolva, bárhol munkába állnék. Valahol az Európa térségben. De most inkább táncoljunk.
Utoljára módosította:Ginnie Marrywather, 2014. augusztus 17. 20:39 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Do you realy want to find me? You have to try harder, 'cause the sparks of my true spirit will catch you. Just look deep into my eyes.
Evelin Ordassy
INAKTÍV


Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya
offline
RPG hsz: 233
Összes hsz: 2727
Írta: 2014. augusztus 13. 14:37 | Link

Mathias

Lassan elült a kíváncsiságom, mivel előbb vagy utóbb minden kérdésemre választ kaptam. Lassacskán kezdtem kifogyni a kérdéseimből. Ez végül is nem baj, nem kéne annyit fecsegnem össze vissza. Csak néztem a fiút, amikor maga mellé állított. El sem tudtam abban a pillanatban képzelni mit akar, de utólag rá jöttem. Azt amiért itt vagyok most, tanítani. Én meg az ilyen dolgok tanulása. Az elméleti dolgokhoz jobban értek, mint a gyakorlatiakhoz. Gyakorlatban mindig béna vagyok. Először csak figyeltem, meg sem mozdultam, remélem nem engem figyelt és nem vette észre. Figyelmesen meghallgattam amit mondott és mindenbizonnyal el is ismételném, ha kérné, de végrehajtani, az már kemény dió lesz. Amikor végzett, csak néztem, mint borjú az újkapura. Azért vagyok itt, hogy tanuljak, de mégis, úgy, úgy, lefagytam. Csináljam vele? Meg kéne tenni, de ezen még gondolkodnom kell. Hamar döntésre jutottam egy kis nézelődés után. Meg kell próbálni, veszteni nem veszthetek semmit. Tehát vellem egy nagy levegőt és belekezdtem, előtte még volt egy kijelentésem.
- Hát jó, megpróbálom...
Azt tettem amit a fiú kért, megismételtem tükörképesen. Ez a része még nem bonyulult, de ha nehezebbet talál ki, nem tudom mi lesz. Azt már nem csinálom utána, vagy mégis, de akkor ő cipel el a gyengélkedőre. A kérdésemre megkaptam a választ. Hatalmas nyugalom töltött el, azt hiszem. Bagolyfalva nincs kizárva, de nem valószínű. Több emberen is rajta tartom a szemem és ez jó hír. De ez a ''most inkább táncoljunk'' kifejezés nyugtalanított. Ezek szerint ideje lenne befognom a számat és nem kérdezgetni. Vettem egy nagy levegőt és lezártam magamban az auror témát. Úgy kell elfogadni az embert ahogy van, hiába esik nehezemre lebeszélni nem tudom, szóval beletörődök. Akkor is számíthat egy tényre, hogy rajta tartom a szemem. Előlem nem menekül.
- Szóval tánc közben nem kéne kérdezgetnekek, ugye?
Mosolyogtam a fiúra, tudom a választ, de azért rákérdezek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mathias Vidor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 49
Összes hsz: 59
Írta: 2014. augusztus 14. 22:05 | Link

Evelin



A tánc egy kifejező eszköz. Egy művészeti alkalmasság arra, hogy egy érzést, vagy pár gondolatot közvetítsen a táncos. Ez az állítás jelen pillanatban nem igaz Mathias-ra, mert csak próbálja tesztelni a lányt, hogy pontosan mennyire is lehet képes, ha kicsit emeli a szintet. Semmi komolyabb ugrás, vagy akrobatika, csak az egyszerű, gyors mozdulatok.
 - Miért ne kérdezhetnél? Nyitott könyv vagyok, csak arra figyelj, hogy a kérdések a saját figyelmedet ne vonják el. Akárhogyan is teljesít az ember, mindig csak saját maga képes fejlődni. Más nem dolgozhat helyettünk. Mindig ezt tanították, és ezt a bölcsességet adnám át. - Ezt mondani egy Levitába járó lánynak nem túl bölcs, hisz' a Levitások a leginteligensebb rétege az iskolának, és így könnyebben felfogják az igazat. Nincs így sok értelme, akármit is mond. - Vannak jó lépések. - Tér vissza a táncra. - Csak egy két egyszerűbb mozdulat, de sokat lehet vele elérni. Ugyanebben a ritmusban, 1-2-3-4-5-6-7-8. - 1-től 4-ig forog abból a kiinduló pózból, amellyel az előbb befejezték. ( Ez a hátralépéses karkersztezés) Egy forgás pontosan kettő ütemig tart. Mivel viszonylag gyors a ritmus lüktetése, egy ütemre egy fél fordulat jut, és így jön ki a két teljes fordulat a négy ütemre.
 Ezt követte az ötödik ütem, melyre megint legugol, majd a maradék három ütemben folyamatosan próbál felegyenesedni. Közben két karját feszesen emeli magasra, hogy a szárnyalás illúzióját kelthesse.
- Remélem ez az egyszerű mozdulatsor elnyerte tetszésedet. Próbáld meg leutánozni, kérlek! Persze a saját stílusod is megjelenhet benne. És azokat a kérdéseket várom, ha fel szeretnéd tenni. - Mondja kegyesen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Do you realy want to find me? You have to try harder, 'cause the sparks of my true spirit will catch you. Just look deep into my eyes.
Evelin Ordassy
INAKTÍV


Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya
offline
RPG hsz: 233
Összes hsz: 2727
Írta: 2014. augusztus 15. 23:26 | Link

Mathias

Csak figyeltem a fiút amikor sikeresen leutánoztam amit mutatott nekem. Bizonyára csak tesztelni akar, egyenlőre csak egyszerűbb dolgokat mutat, amiket meg is tudok csinálni. Egy kicsit emelte a nehézségi fokot, forogni, ráadásul gyors ütemben, azt hiszem áshatnak nekem egy gödröt. Hajlamos vagyok hamar elszédülni, már elég rég óta. Csak figyeltem az újabb mozdulatsort, ő bizonyára már rég óta táncol, ahogy a hozzáértéséből kiveszem. Megörültem amikor megengedte, hogy kérdezzek, de mindenbizonnyal úgy is rákérdeztem volna. A kérdések pedig bizonyára nem terelik el a figyelmem, tudom egyszerre több felé is figyelni. Mondott pár bölcs szót, bármikor igazatadtam volna neki, végül is csupa igazat beszélt.
- Nekem is ezt tanították...
Mosolyogtam rá és persze figyeltem mit csinál, neki ez könnyen megy, de nekem? Mindig is béna voltam az ilyen dolgokhoz, kifelyezetten a tánchoz, nem mintha nagyon érdekelt volna. Mostmár megváltozott a véleményem, szivesen csinálom, sikeresen összefutottam egy olyan emberrel aki reményt lát bennem, remélem nem fog csalódni. Muszáj megpróbálnom, innen már nincs visszaút. Amikor a fiú végzett, azt hiszem egy pillanatra megállt a szivem, nem lenne jó itt előtte elájulnom, pontosabban eldőlnöm, mint egy tekebábú. Egy kicsit ijedt képet vágtam, közben csak egy dologra gondoltam, hogy most mi lesz. Vettem egy nagy levegőt és nyeltem egy nagyot, belevágtam. A forgás része sikerült is, csak egy a bökkenő, én már felegyenesedni nem tudtam, egy kicsit elszédültem. Leültem a fiú elé a földre, na erre nem tudom mit reagál.
- Tartsunk egy kis szünetet, csak egy kicsit, míg sikerül talpra álnom.
Mosolyogtam rá kedvesen, remélem nem akad ki nagyon. Majd még gyakorolnom kell, ahogy látom, nem vagyok egy strapabíró ember.
- Foglalj helyet, van itt elég.
Ezzel egy kicsit poénkodtam, én sem önként ültem le. Kegyetlen dolog így ülve nézni a fiúra, mostmár még magasabb, mint volt. Apropó kérdések, tereljük el a figyelmet egyel, már úgy is kíváncsi voltam rá.
- És mióta táncolsz, gondolom már rég óta?
Bizonyára rég óta, ez látszik is az összes mozdulatán. Apropó, megjeleníteni a stílusom, ez az volt. Én már csak ilyen vagyok.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mathias Vidor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 49
Összes hsz: 59
Írta: 2014. augusztus 16. 17:37 | Link

Evelin



- A szünet nem is olyan rossz ötlet. Nem mindig lehet teljes gőzzel hajtani. - A tények beszélnek. Biztos a lány is elszédült  már, ő pedig kicsit túlpörgött. Most van igazán formában, habár nem mindig tudja ezt tényekben is kifejezni. nem látszik rajta, hogy erőtől duzzad, és az sem észrevehető, hogy mindenével készen áll arra, hogy akármilyen mozdulatot végrehajtson. Sajnos ez az igazság. Inkább leül a lány mellé a földre, és hallgatja annak kérdését. Ez jó kérdés! Már nem is emlékszem rá, hogy milyen rég volt... Gondolkosik magában. - Megvalljam az őszinte igazságot? Fogalmam sincs! Azóta, hogy belekezdtem, abba se tudtam hagyni. - Mondja boldogsággal és meggyőződéssel hangjában. Úgy véli, ha nem élete fő stílusa, akkor semmit sem jelent számára. Tipikus mindent vagy semmit - alapú gondolat. Csak azok érthetik, akik már feltették valamire éltüket. - Nekem ez a szabadság. Számodra mit jelent ez a szó. Szabadság... - Érdekes, hogy pont ez jut eszébe, hiszen tény és való, hogy valaki pont a szabadságra vágyik, vagy azt szeretné kifejezni.
- Mindenki másban keresi, de szerintem ey dolog világít rá leginkább. Ez! - Mondja majd előkapja pálcáját, és varázsolni kezd. - Capillux! - A mágia erejéből egy kis láng jött létre az éterben, de ez nem termel hőt. Akár egy illúzió van jelen, és csak lobog. Gyönyörűen adja a fényt és a lángok táncát, de nem éget semmit. - A tűznél csak a levegő szabadabb. A tűz az tesz, amit akar, és nem szúl rá senki. Csak, van valami, amelyet még a tűz sem tehet. Ha elveszik a szabadságát, már nem loboghat. Finite! - Eltűnik a láng.
Utoljára módosította:Mathias Vidor, 2014. augusztus 16. 17:38 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Do you realy want to find me? You have to try harder, 'cause the sparks of my true spirit will catch you. Just look deep into my eyes.
Evelin Ordassy
INAKTÍV


Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya
offline
RPG hsz: 233
Összes hsz: 2727
Írta: 2014. augusztus 16. 19:20 | Link

Mathias

Örömmel vettem amikor Mathias leült mellém, de szerintem ő még ellett volna egy darabig, szörnyű tanítvány vagyok. Nem vagyok valami szívós ember, de azért beteges sem, a szédülésem lassan alábbhagyott, már tökéletesen jól érzem magam. Bevallom kicsit meglepődtem a fiú válaszán, fogadni mertem volna tudja a választ a kérdésre, de ezek szerint tévedtem, csak most az egyszer remélem. Utána témát váltott, mindig más dolgok felé veszi az irányt. Érdekes, nem lepődtem meg egy kicsit sem, mintha már elvártam volna tőle. Az ezt követő dologra meg számítottam, azt furcsáltam, hogy ilyen sokáig várt vele, varázsolt. Tartott egy kis bemutatót a bölcs mondandója mellé. Az én véleményem erről a témáról, nem is tudom...
- Igazság szerint... Nem is tudom...
Ilyen sem volt még, nem jutottam szavakhoz, szégyelhetném magan. Kifogytam a kérdésekből és még a válaszokból is. Nekem nem tudom mit jelent, nem nagyon csinálok semmi hasznos dolgot, de most belekezdtem és komolyan is gondolom. Csak néztem Mathiasra, mint borjú az új kapura, mindig olyan bölcs dolgokat mond, én pedig még nem áltam elő semmi ilyesmivel. Mostmár igazán furcsálom, hogy nem a levitába helyezte a süveg.
- Hogy, hogy nem levitás vagy?
Tudom, hülye kérdésre hülye válasz, anyukám mindig ezt mondogatta nekem, én pedig megtanultam, de ha megkérdezem azzal nem vesztek semmit, remélem. Azt mondta, hogy egy nyitott könyv, kedvelem az olyan embereket. Szegény lángot eloltotta, mire észbekaptam, talán egy kicsit még sajnáltam is. Szegényt nem váratom tovább, azt kell csinálni, amiért itt vagyok. Hamar felpattantam a földről és leporoltam magam.
- Már jól vagyok, semmi bajom, folytathatjuk.
Gondoltam egyet és megismételtem az eddigi lépéssort amit átvettünk, ennyi az összes tánctudásom, az amit a mai nap folyamán tanultam. Még a forgás is sikerült szédülés nélkül, azt hiszem, vagyis szédültem, de nem sújosan, ezt kibírom.
- Nos, akkor mivel folytatjuk?
Remélem örül a hirtelen jött leljesedésemnek, mert már ilyen is régen történt velem. Azt hiszem rossz hatással van rám...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mathias Vidor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 49
Összes hsz: 59
Írta: 2014. augusztus 16. 21:00 | Link

Evelin



 Motiváció. A fiú úgy véli, hogy ez egy olyan dolog, mely nem csak hajtja az embereket, hogy teljesítsenek, hanem képes újabb erőt is adni azokban a pillanatokban, mikor nem lennének képesek tovább folytatni a megkezdett dolgokat. Egy végső adrenalinlökete ez azoknak, akik valamit a szívükbe rejtettek, és azért nyújtózhatnak, amikr csak kell. Van, akinek ez az erő a szabadság, van akinek a szeretet, van akinek a vágy. Mindenkinek megvan a motivációja, hogy felálljon és folytassa. Most már a fiú tudja, hogy ez igaz. Evelin is folytatja, és most sokkal jobban is megy neki. Nem kis meglepetés éri a fiút, és most megjött kedve is ehhez az egészhez. Felpattan, és így szól :
- Azért nem a Levitába kerültem, mert túlsáosan hagyom, hogy az érzelmeim irányítsanak. Az ész gyakran szorul háttérbe. Ez a romantika korának stílusa. - Mondja műértően, majd odaáll a lány mellé. - A mostani sem lesz komplikáltabb. Még két teljes sor, letáncoljuk az egészet a számolásomra, és aztán végeztünk is mára. Akkor az első mozdulat ez lesz. - Mondja, majd beáll a felegyenesedett pózba. Karjai feszesen és szabályosan állnak, majd csettint hármat. Mindhárom csettintésnél lejjebb emeli karjait. - Ezt kell megcsinálni, csak késleltetéssel. az első három ütemben megtartjuk a pózt, amelyet a forgások után csináltunk, majd a három csettintés lesz a 4., 5. , és a 6. ütem. Próbáld meg!- Mondja a lánynak. Majd mutat neki egy újabb pózt, melyet a leersztett kezekkel lehet csinálni. Ez a póz abból áll, hogy a táncos ismét legugol. Ez ki is adja a 7. ütemet. A nyolcadik pedig annyiból áll, hogy jobb lábával, jobb oldalra rúg ki, míg két keze a földön van, hogy megtámasszák testét.( póz )
- Ennyi lenne. próbáljuk meg egyszerre.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Do you realy want to find me? You have to try harder, 'cause the sparks of my true spirit will catch you. Just look deep into my eyes.
Evelin Ordassy
INAKTÍV


Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya
offline
RPG hsz: 233
Összes hsz: 2727
Írta: 2014. augusztus 17. 21:49 | Link

Mathias

Még mindig azon töröm a fejem, mi történt velem? Eddig sosem lettem egyik pillanatról a másikra ilyen eleven, ezt a hirtelen jött életerőt nem tudom hova tenni, most nem. A mai nap folyamán sokat tanultam, a nap első felében elméleti dolgokat, most pedig gyakorlatiakat. Azt hiszem ma kivételesen remekeltem, mindkettőben. Nemsokára sötétedik, az egyik felem örül a másik pedig sír ez miatt. Azért sírok, mert nemsokára vége az órának, de egyben örülök, mert megejthetem az esti sétámat. Azért még egy kicsit tovább megyünk az anyaggal, de eddig ez a legnehezebb, amit végrehajtani nem biztos tudok. Egy aprócska bibi miatt vagyok megijedve, most valószínű, hogy nagyon meglepem, de nem tudok csettinteni. Már kiskorom óta próbálnak megtanítani, de eddig nem sikerült, egy kicsit bénának bizonyultam hozzá. A többi része egyszerű a lépéssornak, az azt hiszem menni fog. Apropó, tudom mit csinálunk következő óra elején, persze csak akkor ha lesz, meg fog tanítani csettinteni, ha egy lépéssort megtaníttatott velem akkor bizonyára menne ez is neki. Ő az első akinek sikerült valamiféle gyakorlati dolgot megtanítani velem, büszke lehet magára. Csak néztem megint rá tágranyílt szemekkel és sóhajtottam egyet.
- Hát jó, de te akartad... A csettintést kihagynám, mert sajnos nem tudok. Most bizonyára valami született bénaságnak tartasz, okkal...
Mosolyogtam rá, utána egy nagy levegő kíséretével belekezdtem az úhonnan tanult lépéssorba. Mindent úgy csináltam, ahogyan a fiú, kivéve egy dolgot, a csettintést. Amikor befejeztem leültem a padra és nézelődtem kicsit, nemsokára el fog kezdeni esteledni, mennyire örülök ennek a hírenk, legalábbis én, ezt veszem ki az ég színeiből.
- Gondolom mára ennyi, de ezt már azt hiszem mondtad is... Apropó, ideje lenne elindulnod a kastélyba...
Ez gondolom egy kicsit hülyén hangzott, ha rákérdez őszintén szólva nem tudom mit válaszolok, az biztos én még maradok egy darabig, nem fogok ilyen korán visszamenni. Tudom, egy kicsit nem vagyok normális, de ha így van, akkor így van, nem fogok bemenni. Az ő döntése marad-e, vagy nem, nem szólok bele.
- Apropó, ha lesz következő óra, akkor igazán megtaníthatnál csettinteni...
A mondat befejeztével tekintetem a messzeségről leakadva átvándorolt a kezeimre, megpróbltam csettinteni, de nem jött össze, van ez így, majd idővel beletanulok, mint a táncba. Csak ültem tovább a padon magam elé bámulva, olyan szép időnk van, minek bemenni. Szépen csendben egyik pillanatról a másikra kikapcsoltam, persze csak elméletben, biztossá vált előttem egy dolog, jó itt nekem...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mathias Vidor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 49
Összes hsz: 59
Írta: 2014. augusztus 19. 15:43 | Link

Evelin

 Meglepő az a tény, hogy egy nap alatt milyen látványos fejlődést produkált Evelin, Mathias keze alatt. El sem hiszi, hogy ilyen könnyű ez az egész. És így jövőre együtt alapíthatnak valamit, hogy kiélvezhessék eme új tevékenységüket, és elkápráztassanak másokat.
 Kissé sokkoló, hogy a lánynak nem megy eg alapvető mozdulat, de ez egy tanulható dolog, akár az animágia. Könnyű lesz, ha valahogy sikerrel járnak, és végre eggyüttes erővel veszik az akadályokat, amelyeket az iskola állít eléjük.
 - Ugyanmár! Ezt meg tudom neked tanítani, és meg is fogom. De most inkább menjünk haza, hamarosan kezdődnek a jelmezes napok. - Mondja, majd sarkon fordul.- Majd ott találkozunk.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Do you realy want to find me? You have to try harder, 'cause the sparks of my true spirit will catch you. Just look deep into my eyes.
Kilt Zoltán
INAKTÍV


Kili<-By Benedikta,Mr. Kém<-By Alina,Zé <-By Viki
offline
RPG hsz: 250
Összes hsz: 8036
Írta: 2014. szeptember 21. 12:20 | Link

Alina

Szegényke, kicsit lemaradt a pletykák terén, hiszen Gwennel nem sikerült összejönni. Sebaj, bepótoltuk. A vizsgák is lassan lezáródtak már, nem is baj. A lány felé halvány mosolyt ejtettem.

- Részben igazak a pletykák! Ugyanis Gwennel nem sikerült - itt elszomorodok, egy kicsit - ugyanis, egy szellem nem túl kedvesen közbeavatkozott.

Nah, miután frissítettem a pletykák terén az információit, mintha a felhők eltakarták volna picit a napot. Épp kapóra jött, hiszen így is eléggé zavarban voltam, főleg, hogyha lányokról volt szó. Ilyenkor mindig elkezdtem izzadni és az nem túl előnyös dolog. Reméltem nem vette észre és ezzel próbáltam magam nyugtatgatni. Kérdeztem tőle, hiszen természetes, hogy egy háztársam vizsgákhoz való viszonya érdekelt. Míg válaszát hallgattam a madarakat és a felhőket figyeltem. A felhők lassan és komótosan cammogtak az égen. Kisebb koromban mindig örömmel néztem azt, ahogy a felhők lomhán sétáltak a magasban. Talán még vágyakoztam is közéjük.
Utoljára módosította:Kilt Zoltán, 2014. október 24. 20:09 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"Ha kizárod a lehetetlent, akkor ami marad, az bármilyen valószínűtlen is, de az igazság."
Legbátortalanabb Levitás 2014;legnavinésebb levitás 2015;Legbátortalanabb Levitás 2016. tavasz/nyár
Kérdezz
Doléance Arslí na Fírinne
INAKTÍV


bűbáj pápa
offline
RPG hsz: 186
Összes hsz: 6722
Írta: 2014. szeptember 23. 12:35 | Link

Moondance:)

Az év végeztével Doléance-nak nem sok dolga akadt. A levitások a vizsgáikra készültek, vagy élvezték a szabadnapok lazsálós örömét. Nem volt egy horzsolt térd, egy összetört szív, egy "nem értem Rachmaninoff tizenkettedik törvényét, Dol, légyszi segíts" már napok óta. Doléance levitabeli szobájában - amelyet egy diák Labor névre keresztelt - tevékenykedett egészen a mai délutánig. Ekkor végre kibújt a kék falú, de mégiscsak zárt helyiségből, és egy fedetlen, a természethez közelebbi helyet választott. Ha csak friss levegőt akart volna szívni, a Tündérkert is megfelelt volna a célra, de úgy gondolta, összeköti a kellemest a hasznossal, és egyik folyamatban lévő projektjével is foglalkozik, ha már megmozgatja a tagjait.
A Fénylő Lelkek Udvarába ment, ami vajmi keveset változott diákévei óta. Egy-egy növény öntudatra ébredt azóta és ficánkolni vagy énekelni kezdett, ha a közelébe értél, és a varázsló is mintha más pózban üldögélt volna a szökőkút közepén, de egyébként úgy élt a kert, ahogy emlékeiben.
Az utóbbi hetekben még egy változás akadt a kastély tövéből nyíló udvaron. Ez a furcsaság Doléance-nak köszönhető, aki egy hónapja különös lényre bukkant a kastély előtti parkban. Egy türkiz-lila szárnyú játékos pillangóra, amelyik reptében narancsszín szikrákat szórt maga után. A csillagocskák hamar elenyésztek, de azért nagyon szépek voltak, amíg látszottak. Doléance ebbe az udvarba invitálta a pillangót, és azóta még több ilyen lepkécske telepedett meg az udvarban. Most némelyik a kút vizét nézte meg közelebbről, mások az oszlopokra és a falra felfutó növény virágain tanyáztak, a legtöbben pedig ide-oda repkedtek az udvaron sétálgatók feje fölött.
Doléance az egyik alacsony sövény tövében ült egy padon, és kedvtelve nézte a pillangókat, amikkel még fogalma sem volt, mit akar kezdeni, csak azt tudta, hogy valamit.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Moondance Williams
INAKTÍV


Lily
offline
RPG hsz: 140
Összes hsz: 548
Írta: 2014. szeptember 23. 12:52 | Link

Doléance

Nos, a vizsgákon túl vagyok, és szerencsére szünet van. Ebben a kis időben nem megyek haza Nomba, nem lenne rá elég az idő és most élvezem, hogy nem kell utazgatnom. Mivel Démonnak mehetnékje van, összekapom magam, derekam köré erősítem a pórázát, hátamra veszem gitáromat, és elindulunk sétálni. Olyan helyeket keresek ahol még nem jártam.
És jó lenne új helyeket, megismerni. Kutyám örömmel ugrál, fel alá mikor egy kert félébe érek. És sajnos meglátja a szökőkutat. Neki iramodik, és már nincs időm elkapni a nyakörvét.
- Démon ne! – szólok rá, de késő. Nagy lendülettel csapódik a vízbe, ami magasra csap, és eláztat engem is. Ruhám majdhogynem csurom vizes lesz, én meg mérgesen nézek rá, de rám sem figyel. Jobban érdeklik a víz felszíne felett repkedő pillangók. - Démon azonnal gyere ide. Nem szabad a szökőkútban ugrálni, tudod jól! – morgolódok vele, mikor nagy nehezen kimászik a vízből és oda jön hozzám. Épp rátenném, a pórázt mikor megrázza magát, és még vizesebb leszek. Nagyot sóhajtva megfogom, hogy ne tudjon újra a vízbe ugrani, és ekkor veszem észre a házvezetőmet. – Oó… Remélem nem lett vizes. – mondom aggódva. Nem szeretném ha egy ilyen miatt haza kéne küldenem Démont.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ha az ember megszűnik harcosként viselkedni, megszűnik harcosnak lenni.
Doléance Arslí na Fírinne
INAKTÍV


bűbáj pápa
offline
RPG hsz: 186
Összes hsz: 6722
Írta: 2014. szeptember 23. 13:15 | Link

Azon kívül, milyen különlegesen néznek ki, eddig nem ismerte fel a pillangók egyéb varázslatos képességeit. Talán elemi mágikus lények? A mágia ezen ágáról nem sokat tud sajnos. Meg kéne kérdeznie a legendás lények gondozása tanárt, de ő most nagyon elfoglalt a sok vizsgaiőszakbeli papírmunka és a házvezetői jelentkezések miatt is. Neki erre nincs gondja. Egyelőre bebetonozták a szfinxek vezetői székébe, és Tilda is fixen a helyén van. Kedveli Tildát. Na de mi van a pillangóval?
Doléance pislogás nélkül, távolról figyeli a szökőkút vizével foglalatoskadó röpkeszárnyút. A kép egyszerre eseménydúsra és zajosra vált: egy nagy szőrgombóc kerül fókuszba, loccsanással-poccsanással több vödörnyi vizet spriccelve kifelé a varázsló teritóriumából. A pillangó nem inal el időben, vizes szárnyaival a kőpadlóra pottyan, a többi pille érdeklődve közelebb megy a bozontos "szörnyhöz", akár apró katasztrófaturisták. Doléance megilletődve bámul a zavarkeltő állatra. Ismeri is a jószágot, a Levita toronyban lakik. Hamarosan megérkezik a gazdája, Moondance, és megpróbálja megnevelni a kelekótya ebet.
- Én nem lettem - válaszol a lány kérdésére Doléance, nem tudván mit kezdeni a . Ő távolabb ült a kúttól, minthogy elérte volna a kicsapó víz. - De ő igen.
Azzal feláll, és leguggol a bajba került türkizpillangóhoz. Óvatosan a szárnyához érinti a pálcáját, és a lepke újra szárnyra kap. Kőröz egyet a kutya feje körül, narancsszín csillagokkal hintve a nózit, majd gyors szárnycsapásokkal eltűnik a szemük elől.
- Még nem sikerült megnevelni? - kérdezi Doléance a kutyusra célozva. Még sosem vette észre, hogy Démon a klubhelyiségben rosszalkodott volna, de lehet, ott próbálja megemberelni magát, hogy ki ne tegyék a szűrét. - Vagy csak szeretné megmozgatni végre a tagjait?
- Nem rossz neki az a sok lépcsőzés és a bezártság? - néz együtt érzőn a malamutra, aki cseppet sem tűnik kedve szegettnek.
- Minden elmúlik, ahogy a víz is elfolyik, ahogy a szív felejt - hangzik a közbevetett idézet fölöttük a kőszobor szájából.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Moondance Williams
INAKTÍV


Lily
offline
RPG hsz: 140
Összes hsz: 548
Írta: 2014. szeptember 23. 13:31 | Link

Dol

A vizes pillangót figyelem. Különös kis lény és Doléance segítségének hála újra repül. Démon prüszköl egyet mikor a pillangóról a kis narancssárga csillagok az orrához érnek, majd a szárnyas kis jószág eltűnik. - De, meg van, csak még alig egy éves. Néha eluralkodik, rajta a komolytalan énje. Meg malamuthoz képest nagyon szereti a vizet. – Mondom, és a tarkómat vakarom. – Hozzá van szokva, mert sokat utaztunk és egy lakókocsiban laktunk. A lépcső meg majdnem olyan, mint a Nomeot körül vevő hegyeket másznánk meg. Csak ezek kisebbek, és nem kell egy szánt maga után húznia. -  Mondom mosolyogva, közben Démon nyüszögve toporzékol és csóválja a farkát, ahogy Dolt figyeli. Majd a szoborra figyelek. – Tessék? – lepődök meg. Bár nem azon, hogy a szobor megszólal. Nomban is találhatók hasonlók.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ha az ember megszűnik harcosként viselkedni, megszűnik harcosnak lenni.
Doléance Arslí na Fírinne
INAKTÍV


bűbáj pápa
offline
RPG hsz: 186
Összes hsz: 6722
Írta: 2014. szeptember 23. 13:49 | Link

A kutyus nehezen bír a fenekén maradni, amit Doléance meg is ért. Az ilyen kis lények inkább rohangálni szeretnek, nem nyugton maradni. A kutya egyetértőn pillant fel a nőre.
- Nagyon helyes - bólogat a házvezetőcske diákja magyarázatára.
- Kár is felnőni. Hidd el, nem valami izgis - kacsint a lányra. Pedig még ő sem nőtt fel, tán soha nem is fog, csak néha játssza a nagyok komoly játékát.
- Egy lakókocsiban? Nem volt büdi? - fintorítja el az orrát Doléance Démonra nézve. Egy kutyával együtt lakni egy szűk helyen... úgy hallotta, a kutyáknak nincs rózsaillatuk közelről. Még nem szagolt egyet sem.
- Szánt is szokott húzni? Télen majd szánkózunk? - lelkesedik Doléance, és már el is képzeli: egy elég nagy szánra a fél Levita felférne. Aztán a következő körben a másik fele is lecsúszhatna... ha nincs megfelelő domb, majd Doléance varázsol egyet, vagy megkéri Merkovszky tanárurat. Még akár gyakorlás is lehetne belőle a föld-elementalistákkal! A tizenévesnek tetsző, pedig húszas éveiben járó levitás fantáziája elszalad messzire.
Nem is a varázsló mondata, Moondance kérdése ébreszti fel.
- Beszélő szobor - magyarázza elértve a lányka meglepettségét. - Előfordul itt az ilyesmi.
Töri a fejét néhány pillanatig a bölcsességen, ami az imént megosztatott velük, de nem jut vele sokra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Moondance Williams
INAKTÍV


Lily
offline
RPG hsz: 140
Összes hsz: 548
Írta: 2014. szeptember 23. 14:06 | Link

- Én nem is akarok felnőni. – vigyorgok vidáman. Soha nem bírtam én se komolyan viselkedni. Lehet ezért is kötődik hozzám Démon. – Ha rendszeresen van fürdetve, akkor nem. És szerencsére csak akkor aludtunk lakókocsiba még meg nem érkeztünk, egy rokonhoz. A legtöbb rokonnak, meg hatalmas háza van. – mondom majd a kutya tőle nem megszokottan magas hangon kezd ugatni mikor a szánra, terelődik a szó. – Igen szánhúzásra van nevelve. De legtöbbször a snowboardomat húzza, vagy egy kisebb szánt, ha nagyapával vadászni mentünk a hegyekben.  – mondom, majd a szoborra terelődik a szó. – Nem, a szobor. Nome nagy részét mágusok alkotják. Van bőven furcsaság. Hanem hogy mire céloz?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ha az ember megszűnik harcosként viselkedni, megszűnik harcosnak lenni.
Doléance Arslí na Fírinne
INAKTÍV


bűbáj pápa
offline
RPG hsz: 186
Összes hsz: 6722
Írta: 2014. szeptember 23. 14:25 | Link

- Nem is kell! - mered Moonra Doléance, majd folytatja.
- Mi itt nem kötelezünk rá, hogy felnőj! - mosolyog.
Ahogy a lány beszél, ő látja maga előtt a lakókocsis utakat és a nagy házakban élő mosolygós rokonokat. Néniket és bácsikat kockás mellényben, copfos unokatestvéreket, ilyesmiket. Doléance-nak nincs sok rokona, akit látogatni lehetne, de sokat utazott, mielőtt a Levita házvezetője lett volna. Szép helyekre - de sajnos munkaügyben.
- Szuper! Akkor majd megszervezzük! Vagy varázsolhatnánk most is havat!
Itt leereszt kicsit.
- Vagyis nem. Nem jó ötlet ilyen nagy területen megbolygatni az időjárást.
Ezt talán Moondance-ék még nem tanulták, de majd fogják. Sajnos ki kell várniuk a telet.
- Nem tudom, mi az a sznóbórd - vallja be Doléance. Mindig lehet valami újat tanulni a diákoktól is. Na nem, mintha ő már egy tapasztalt idős professzor lenne. Csak egy házvezetőcske, akit egy kedves minisztériumi nagyapó rendelt ide a Bagolykőbe. Még a bűbájtan-tanári állást sem szerezte meg magának.
- Nem is tudom - tűnődik el a lány, mire célozhatott a varázsló. - Van valami, amit szeretnél elfelejteni?
Nem gondol a kérdés indiszkréciójára, csak úgy feltette.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: « 1 2 ... 5 ... 13 14 [15] 16 17 ... 25 ... 43 44 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék